Délmagyarország, 1951. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-27 / 251. szám

SZERDA, 1951. OKTÓBER 27. 3 EGY ÓRA az Újszegedi Kenderszövő vállalatvezetői irodájában Holnap pedagógus-nap Szegeden Sima fehér ajtó, rajta egyszerű tábla hirdeti: „Vállalatvezető." Benn a szobában az íróasztal mel­lett ül Garai Emó, az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat ve­zetője. Éppen telefonál. Előtte az asztalon nagy halom írás, szakla­pok, folyóiratok. Az iroda faláról az üzem élenjáró dolgozóinak és sztahánovistáinak fényképe néz, mintha figyelné vállalatvezetőjük munkáját. Az egész iroda nyugodt, egysze­rű légköre biztonságot ad a belé­pőnek. Valahogy úgy érzi az em­•ber, hogy ide bizalommal fordulnak a dolgozók, mert aki az íróasztal •mögött ül, maga is munkapad mel­lől került ide az üzem élére. Nézzük meg közelebbről, hogyan lett Garai Ernő az újszegedi gyár vállalatvezetője. Zavartan moso­lyog, miközben erről kezd beszélni. — Hol i® kezdjem — kérdi, — hisz oly sokat tudnék mesélni az életemröL Nemrég kerültem Ide Szegedre. A győri Lenszövöben dolgoztam, mint asztalos segéd, és utána évekig mint UB-títkár. Most a gazdasági műszaki akadémiáról kerültem ide. Nagyon sokat ta­nultam az iskolán és most a gya­korlatban, sok hasznát veszem az ott tanultaknak. Kopognak az ajtón. Egy fiatal ember lép be. — Szabadság Garai elvtárs — mondja —, csak azért jöttem, I . hogy bejelentsem, én is megkap­tam a katonai beaivót, és én is igényt tartok most már ládára. Holnapra majd összeírom, hogy összesen hányan megyünk innen az üzemből katonának. — Azért jött 6zólni —, magya­rázza Garai elvtárs —, mert üze­münk minden bevonuló dolgozójá­nak csináltat katonaládát De kezd­jük azonban ott, ahol elhagytam, — folytatja mosolyogva. — Sok nehézséggel kellett megküzdenem. mikor idejöttem, mert akkor indult az Alkotmány-ünnepére a verseny, és nem volt tapasztalatom a veze­téshez, az irányításhoz. Azóta már Nemcsak a prémium kitűzésével segitik elő a 6elejtmentes munkát, hanem a vállalatvezető a műszaki­vezetőkkel együtt megnézte az előkészítők munkáját, hogy mi okozza ások selejtet. Hosszú meg­figyelés után azt tapasztalták, hogy legtöbb hiba a szálsodródás­ból ered. Mindjárt nekifogtak kí­sérletezni, hogyan lehet a szálsod­ródást kiküszöbölni. Sikerült ls ezen javítani, a felvető állványt párhuzamba hozták, s igy nem en­gedik a fonalat, ezáltal megszűnik a 6zál sodródása. Ezenkívül elvá­lasztó pálcákat használnak a föl­vetésnél. Azóta fokozatosan javul a hengerek minősége, jobb anya­got kapnak a szövő dolgozói, s emelkedik a termelés. — Sok baj van üzemünkben egyes művezetőkkel is — meséli még Da­rai elvtárs —. mert sok esetben nemhogy lenditő kerekei lennének a versenynek, hanem vannak kö­zöttük olyanok, akik inkább a fék szerepét töltik be. Nem akarnak eléggé tanulni, alig akad közöttük öt-hat, aki fejleszti szakmai tudá­sát. Elmaradnak a dolgozók mö­gött, akik sztahánovista isko ákon és technikai minimumokon fejlesz­tik tovább szakmai képzettségüket. Most szervezünk a művezetők szá­mára is továbbképző iskolát és én magam is azon leszek, hogy meggyőzzem őkeít a továbbtanulás fontosságiról. Közben kim a külső szobában egymásután érkeznek a különböző üzemrészek vezetői; hogy vállalatve­zetőjükkel megbeszéljék a novem­ber 7-e tiszteletére folyó verseny eredményét s a feladatokat. Mint­egy parancsnok a csatában a tiszt­jeitől a jelentést, olyan figyelme­sen hallgatja Garaii elvtárs is a művezetők Szavailt. Mindennap el­lenőrzi az üzem termelését, hogy az 1951. évi terv idő előtt való teljesítésért folyó harc minden ese­ményét figyelemmel kisérhesse és irányíthassa, győzelemre vigye ezt a harcot. A koreai nép hős harcáról hallunk a vasárnapi szegedi békegyüiésen Pártunk II. kongresszusa óta dolgozó népünk növekvő érdeklő, déssel fordul a közoktatásügy kér­dései felé. Népünk széles tömegei elölt egyre tudatosabbá válik, hogy a szocializmus győzelmes felépítése lehetetlen a kul túrforradalom fel­adatainak sikeres megoldása nélkül. Ez a felismerés jelentkezett a tan­év küszöbén megrendezett Szegedi Iskolahét sikerében. Ez a felismerés jelentkezik a holnapi pedagógus­nap országszerte megnyilvánuló ko­moly érdeklődésben is. A pedagógus-napot a közoktatás­ügyi minisztérium és a pedagógus szakszervezet közösen rendezi meg az ország minden járásában és vá­rosában, így nálunk. Szegeden is. A szocializmus alapjait nemcsak a városokban, de falun és a tanya­világban is lo kell raknunk, ezért a pedagógus nap alkalmával a legtá­volabbi falvak és tanyák nevelói is beutaznak a városokba, a járási székhelyekre, hogy az oktatás pro­blémáinak megvitatásában kicserél, hessók tapasztalataikat a városok­ban dolgozó nevelőtársaikkal. A pedagógus-nap így a nevelök szakmai továbbképzésölek egyik legátfogóbb oktatási formájává vá­lik. Bevonja a legégetőbb oktatási problémák megoldásába a szélszórt tanyák és távoli falvak pedagógu­sait is, azokat a pedagógusokat, nem járhatnak. Ebben van a peda. gógus-nap nagy jelentősége or­szágszerte s ebben van Szegeden is. A szegedi pedagógus napot a pe­dagógus szakszervezet Szeged já­rási és szegedi csoportja, valamint a járási és városi tanácsok oktatási osztályai nagy gonddal készítették elő. Az ünnepélyes megnyitás hol­nap, vasárnap délelőtt 9 órakor kez­dődik a Vörös Csillag-moziban. Rövid kultúrműsor után a közokta­tásügyi minisztérium képviseletében Kálmán György általános iskolai főosztályvezető tart előadást „Az osztatlan és részben osztott iskolák oktató munkájának módszeréről". Az előadást vita követi, majd dél­ben 1 órakor közös ebéden kerülnek közelebb egymáshoz a falu és a város pedagógusai. Délután 2 Óra­kor ugyancsak a Vörös Csillag-mo­ziban díjtalan filmelőadás lesz, amelyen a szülőket is szívesen lát­ják. A pedagógus nap a délutáni órákban ér véget, hogy a tanyai és falusi nevelők még aznap vissza­térhessenek szolgálali helyükre. A pedagógusok — így a szegedi járás és Szeged pedagógusai is — várakozással tekintenek a holnapi élményekben gazdag nap pro-, grammja elé. Érzik benne a Párt, az állaim, a szakszervezet segítő ke­zét, érzik, hogy ez a pedagógus-nap észrevettem a hibákat amelyeket akikor elkövettem. Mesél a tapasztalatairól, a hiá nyokról, amelyekre az elmúlt hó­napokban lett figyelmes. Beszélt a többi kőzött a 6zövőben mutatkozó lemaradásról, mely a tervtelje6itést akadályozta, a 100 százalékon alul teljesítő dolgozók nagy számáról, amely a szövőnők 45 százalékát tette ki. Szó esik a munkamód­szerátadás helytelen megszervezé­séről, amely nemhogy előbbre vit­te volna a munkát, hanem több esetben visszatartotta. A dolgozók­kal nem foglalkoztak rendesein a munkamódszerátadók, ® ők maguk sem voltak eléggé képzettek, mert nem egy közülük betegsége miatt került oda, nempedig azért, mert jó munkamódszerrel dolgozik. — Azóta üzemünkben megszer­veztük a Kovaljov-rendszerü mun­kamódszerátadást, amelynek segít­ségével már értünk el eredménye­ket —, mondja Garai elvtárs. — A legkiválóbb sztahánovista szövő­nők most átadják munkamódszerüket a dolgozóknak. Az elmúlt öt hét alatt*a vetélő gyors töltésének módszerét tanították meg, s az öt hét eltelte után a dolgozók között nem egy olyan akadt, aki egyhar­mad részére csökkentette a régi töltési idejét. Jelenleg a vetélő csere helyes munkamódszerének átadása folyik. A dolgozókon kivül a művezetők, segédművezetők ts megtanulják az új munkamódsze­reket, hogy ellenőrizni tudják a hozzájuk beosztott dolgozók mun­káját. November 7-t versenyt az au­gusztus 20-i verseny tapasztalatai nyomán szerveztük meg az üzem­ben. A mennyiség mellett a minő­ség javítására fordítottunk nagy gondot, mert bebizonyosodott az Alkotmány ünnepére indult ver­seny alatt, hogy például a felvető hiába termel többet, mert romlott az anyag minősége és e miatt a 6zövö lemaradt a termelésben. Az üzemben a faliújságokon le­vél közli a felvető dolgozóival, hogy aki a legtöbb minőségi hen­gert készítd a november 7-i ver­seny alatt, 400 forint prémiumot kap. Ezenkívül 250 forintos prémiumot kapnak azok a dolgozók is, akik eelejtmenies hengereket készíte­nek. Szeged dolgozóinak a koreai hős szabadságharcosok' iránti együttér­zésének és egyben békeharcos helyt­állásának kifejezője lesz az a szé­leskörű érdeklődést kiváltó béke­gyűlés, amelyre vasárnap kerfii sor a Szegedi Nemzeti Színházban- En­nek a békegyűlésnek a jelentőségét különösen aláhúzza, hogy a koreai nép harcáról olyan előadótól hall­hatunk, akd saját maga láthatta ezt a csodálatos küzdelmet és sajái maga beszélt a hős koreai harco­sokkal, a mi békénkért is küzdő dolgozókkal. Zalka Margit elv'árs­nö, a gyűlés előadója, a Koreában járt magyar nőküldöftséggel három hetet tartózkodott odakinn és ez­alatt alkalma vol't igen solk em­berrel, munkásokkal, parasztokkal, katonákkal. családanyákkai egy­aránt beszélgetnie. Minderről most beszámol majd Szeged dolgozói­nak is. A vasárnapi beszámoló békogyfl­lés a Városi Békebizottság. az MSZT és az MNDSZ szegedi titkár­ságának rendezésében délelőtt 10 órakor kezdődik. Azok az érdeklő dők. akik a színház épületébe már nem férnek be, a Szabadság-mozi­ben hangszóróikból hallgathatják meg a rendkívül érdekesnek ígér­kező előadást. akik a nagy távolság miatt tanuló- I is felelősségteljes munkájuk meg­körökre, konzultációkra, vitákra I becsülését jelenti. Új magyar filmünk: DÉRYNÉ Értékes újítási javaslatokat ismertettek a Szegedi Lemezgyár termelési értekezletén A Szegedi Lemezgyár dolgozói termelési értekezleitre gyűlték ösz. sze szerdán délután. Az értekezle­ten az üzem vezetősége ismer.ette a dolgozóikkal a nemrégen lezajlott sztahánovista értekezleten elhang­zott javaslatokat A Lemezgyár felé 10 javaslat hangzott el és ezek közül négyet azonnal bevezettek, négyet pedig november 15-ig valósítanak meg. Az egyik bevezetett újítás nagysze. reün bevált. Az élmaró gépre egy ütközői szereltek fel, ho-y 'í\ m.i­I méter vastagságnál többet ne le­hessen a funérlemezböl lemarni. Eddig 20—25 milimétert is íemart gép, ami nagy anyagveszteséget okozott. Egy másik igen értékes javaslat, amelyet még ezután való­sítanak meg a csiszoló gépnél, a j járt lesöpri a keletkező faport. Je­lenleg ezt a munkát külön ember végzi kézierővel. A Lemezgyár vezetősége a kipró­bált és bevált újításokat elküldi az ország többi lemezipari üzemének, hogy áltdlláno® bevezetésükkel min­denütt fokozhassák a termelést. Ezenkívül elküldik a Gazda-mozga­lom keretében náluk bevezetett kis­lemezek gyártásának pontos leírá­sát, hogy másutt is megindulhasson a kislemez gyártása, amely értékes nyersanyag! R'karltást jelent, A sztahánovista értekezlet ered­ményei tehát az üzemek magasabb termelési eredményeiben, jobb mi­nőségi munkájában és a nyers­anyag fokozottabb kihasználásában mutatkozik majd meg. Az értekez­let ezáltal jelentékenyen hozzájá csiszolóhengerre szerenek fel egy rult az üzem 1951. évi tervének kefét, amely automatikusan m'nd, ' határidő előtt való teljesítéséhez. Győzelmi jelentés a Szegedi Cipőgyárból (Tudósítónktól). A Szegedi Ci­pőgyár dolgozói, a többi üzem dol­gozóival együtt, lelkesen tették meg felajánlásaikat november 7 tiszte­letére. A kötelezettségvállalás el­hangzása óta a dolgozók még na­gyobb lendülettel végérték munká­jukat és minden igyekezetükkel azon voltak, hogv vállalásaikat ne. ccak teljesítsék, hanem túl is tel­jesítsék. Az üzem dolgozói vállalták, hogy öt hat százalékkal emelik tel­jesítményüket. A vállalást az üzem dolgozóinak 42 sízázaléka már tel­jesítette is. A teljesítők között szá­mosan vannak olyanok, akik öt-hat százalékos felajánlásukat már túl­teljesítették. Mucsi Lászlóné az eddigi 90 szá­zalékos átlagteljesítménye helyett 1X5, Csáld Judit 95 százaiéi? helyett 113, Karácsonyi Mihály 94 száza­lék helyett 116. Koncsek Lajos pe­dig 80 százalék átlagteljesítménye helyett 101 százalékra teljesíti nor. máját. Igy sorolhatnánk tovább a nagy. szerű eredményeket. A dolgozói? va­lamennyien megfogadták, hogy kö­vetik az élenjárókat, mert ök is felajánlásuk túlteljesítésével akar­ják ünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfor­dulóját. Vágvölgyi János. A mult század elején, amikor a bécsi udvar gyarmatnak tekintette Magyarországot, amikor az ország fővárosát németajkú várossá nyo. morította az elnyomás — döcögő kordélcon egy vidám színtársulat járta a vidéket. Magyar komédiá­sok maroknyi csapata, akik biísz. kén tűrték az éhezést és a megaláz, tatásokat. Látták feladatuk fontos­ságát: hirdetni a magyar szót, a magyar kultúrát, ébren tartani a magyar nyelvet, amely már a nép utolsó fegyverévé vált független, sége megőrzésében. A lelkes, hősi kis társulat szemefénye a tehetsé­ges, gyönyörű hangú, szép, fiatal színésznő: Déryné, Széppataki Róza. A lengyel köztársaság iervjelentése Róla szól a legújabb magyar film. Alakjával emléket állít a nemzeti kultúra, a magyar nyelv élenjáró katonáinak, áldozatos út­törőinek. Dérynét nemcsak szeretet­reméltó színésznőnek ismerjük meg ebből a filmből, hanem öntudatos, elveiért minden áldozatra .kész, bá­tor asszonynak. Nagy nehézségek­kel kellett megküzdenie. Éhezve­fázva járta társaival az országot, zsebpénzéből kuporgatta össze a színpadi ruhára valót. És milyen .^színpadokon' kellelt szerepnie? Rozoga, nyitott csűrök, kocsmahe­lyiségek szolgáltak a magyar szí­nészet hajlékául S a nehézségeknél is szörnyűbbek voltak a megalázta. tások, amelyekel el kellett szenved, nie. Ki volt szolgáltatva a színházi világ urai arcátlan tolakodásának, hozzá nem illő, pénzéhes férje dur­va támadásainak, őt azonban min­den nehézségen átvezette céltudatos hazafisága. a nagy ügy iránti lel­kesedése és a művészet olthatatlan szeretete. Szentpéteri Zsigmond, a vidám vándorszínész, Déryné szerelme volt azt, aki felnyitotta szeméi, megma. gyarázla neki munkája értelmét: felvidítani, megvigasztalni a szomo. rú, barázdált paraszti arcokat, in­dám, erős, magabiztos emberekké lenni a parasztokat, olyanokká, akik nem hagyják már magukat ki. uzsorázni. S a nép megértette Déryné es társulata nemes szándékát. Szere­tettel fogadták, képességeikhez mér. len minden jóval elhalmozták őkeL Déryné egyízben súlyosan megbete­gedett a színpadul szolgáló lyukas, tetejű fészerben. Magas lázban fe­küdt kicsiny szállodai szobájában. Egy este ablaka alalt összegyűlt közönsége, akiknek szebbé varázsol­ta életüket s most ők vidították fel a beteg asszonyt: fáklyás éjjeli, zenét adtak nek.it Dérynét rajongva szerette a nép — s emlékét ma is szeretetlel őrzi az utókor, a felszabadult magyar nép országa. Példája ma is a ha­zafiasságra, büszke öntudatra, az elnyomás elleni kérlelhetetlen harc. ra lelkesít. Igy segít az új magyar film — amely csaknem másfél év­század távlatából szól hozzánk — mai küzdelmeink megvívásában. A Déryné kiváló szereposztásban kerül a közönség elé. Főszerepét Tolnai Klári játsza, a gyönyörű énekszámok Gyurkovics Mária hangján csendülnek fel. A többi szerepet Sárdi János, Turai Ida, Bilicsi Tivadar, Honlhy Hanna, Básthy Lajos és Rajnai Gábor ját­sza. A filmet ma, szombaton egyszer­re mulatja be a Szabadság Fűm­színház és a Vörös Csillag Jilmszín­ház és egy hétig tartják műsoron. A begyűjtés élenjárói Varsó (PAP). A Lengyel Állami Tervgazdasági Bizottság az 1951. év harmadik évnegyedének tervtelje­oítéséröl kiadott jelentése beszá­mol a népgazdaság sikereiről és egyben megállapítja azt i6, hogy néhány területen nem sikerült a termelést az előirányzatok szerint növelni. A Lengyel Köztársaság Ipara a mult év azonos Időszakához képest mintegy 20 százalékkal emelte termelését. A harmadik negyedév tervét 97.4 százalékra teljesítették. Az év etsó' 9 hónapjában azon­ban a tervtetjesítés eléri a 100.7 foázaléltot. A szocialista szektorban a ter­melés átlaga jelentősen emelke­dett. A termelőszövetkezetek szánta 1951 szeptember 30-!g elérte a 3075-öt. A mezőgazdaság több mint hat­ezer traktort és sok más mezőgaz­dasági gépet kapott az év első 9 hónapjában. A gépállomások trak­torállománya 87 százalékkal növe­kedett. Az ipari minisztériumokhoz tar­tozó vállalatok alkalmazottainak flzáma több mint 4 százalékkal, az egy főre e6Ő termelési átlag mint­egy 17 százalékkal emelkedőit. Dolgozó parasztjaink begyűjtési kötelezettségük teljesítésével bizo­nyíthatják be, hogy odaadó, harcos katonái államunknak, készek áldo­zatot is hozni az ország érdeké­bm. Napról-napra szaporodik azokl nak az egyénileg dolgozó parasz­toknak száma, akik hűségüket fe­jezik ki begyűjtési kötelezettségük túlteljesítésével hazájuk iránt. Ezek közé tartozik Ábrahám Fe­renc Petőfi-telepi 5 holdas dolgozó paraszt, aki kukoricabeadási köte­lezettségét 112 százalékra teljesí­tette. Ábrahám József Vásárhelyi­sugárúton lakó 4 holdas egyénileg gazdálkodó paraszt 110 százalékos eredményt ért el a kukoricabegyüj­tésben. Koza József domasaélci dol­gozó paraszt a kukoricabegyüjtés­ben elért több mint 200 százalékos eredményével mutat példát dolgo­zótársainak. Magyar Pál nagyszek­sósi dolgozó paraszt 166 százalékos kukoricabegyűjtési eredményével jár az elsők között. Lele Antal Fel­sővárosi feketeföldije 153, szám alatt lakó 12 holdas középparaszt is élenjár a begyűjtés teljesítésé­ben. Kukoricából 120 százalékra, napraforgóból 100 százalékra, bur­gonyából és baromfiból 100 száza­lékra, tojásból 111 százalékra tel­jesítette .begyűjtési kötelezettségét. paraszt 348 kiló kukorica helyeit 372 kilót adott be, ezzel 110 száza­lékos eredményt ért el. özvegy Csala Jánosné feketeszéli dolgozó parasztasszony 124 kiló burgonya helyeit 237 kilót adott be. Szép eredményt ért el még a begyűjtés terén Domaszéken Tanács Illésné, aki kukoricabegyűjtési kötelezettsé­gét 200 százalékra teljesítette. Ezek a dolgozó parasztok vala­mennyien begyűjtési kötelezettségük túlteljesítésével igyekeznek kivenni részüket országunk építéséből, az egyre fokozódo békeharcból. A Kína! Békebizottság 1500 repülőgépre való adományt gyűjtött A Kinai Békebizottság táviratban jelentette a kínai népi önkéntesek parancsnokának, Peng Teh Huai tábornoknak és valamennyi kato­nájának, hogy a kínai nép adomá­nyaiból akkora összeg gyűlt össze, ami 1500 repülőgép vásárlására ele. gendő. A Kinai Fékebizottság a kínai önkéntesek harcának egyéves év­fordutója alkalmából táviratban , - üdvözölte a koreai nép vezéréi, MoW Mihály Móra-ulcai dokrozó Uhu Ir Szén főparancsnokot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom