Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

jTASÁRNAP, |»31. SZEPTEMBER 2. ^AKÁRHOGYAN SZÁMOLGATTAM, CSAK ÚGY TALÁLTAM DÓNAK, HA BELÉPEK A TSZCS-BE" Rem volt hiábavaló a népneveifimunka Újszegeden, ezt bizonyítja Bangó Itnréék példája Is ' Együtt ül a kis család a ház előtt a hűvösön, Bangó Imréék udvarán. Az asszony s kislánya éppen most .értek: haza a piacról. Beszélgetnek. Elmesélik, hogy mit láttak a városban, milyen sikerrel záródott a piac. A beszélgetést köszönés zavarja meg. Az alacsony kerítésen egy férfi szól be: — Gyere már ki Imre egy kifát. — Vájjon, mit akarhat az uramtól, hisz sohasem szokott idejárni ez az ember? — csodálkozik Bangóné s nemsokára meg is kapja rá a feleletet. Maga a gazda adja meg, mikor néhány perc múlva visszatér: — A csoport után érdeklődött, így megy ez azóta, mióta kitöltöttem a belépési nyilatkozatot. Nap, mint nap jönnek . hozzám érdeklődni. • — Szinte fufótűziként terjedt el a hír az ismerősök között, hogy pedig már kilencen vagyunk csoporttagok Hagy érdeklődés mellett feleződött be a Szegedi Iskolahét A Szegedi Iskolahét előadássorozatában pénteken dr. Berky Imre (elvtárs tartóit előadás't „A nevelő és a társadalom" címmel. Kifejtette, hogy az ember éleiét a nevelés, a nevelő végigkíséri. A nevelés társadalmi kérdés- A nevelés nem képzelhető el oktatás nélkül. A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja, majd tanítása nyomán az MDP leleplezte és elítélte a pedológiát, a szabad iskolát. Az oktatás és nevelés tárpadalmi kérdés, nem bízható sem Vartalmában, sem formájában, az esetlegességreNevelői munkánk' azon múlik, piilyen a kölcsönős viszony neve™ lő és 'társadalom között. A társadalom megadja a nevelés feltételeit, a nevelő pedig kommunista erkölccsel hat a társadalomra. Berlty elv'társ felvázolta azokat pz erkölcsi vonásokat, amelyek a jó nevelő sajátságai. Kiemelte a munkához való helyes viszonyt, a nevelő alapos és biztos tudását, nevelői tapintntát. Kiemelte, hogy p nevelő alkotó 'tevékenységet végez, amikor nemcsak kibontakoztatja a tulajdonságok csíráit, hanem embert alkot, formál nevelői tevékenységével. A nagyszámú közönség sok és tartalmas hozzászólásával ért véget az előadás. Az iskolahét záróelőadású't szombaton este dr. Ágoston György elvIfárs tartottaElmondotta, hogy bár az 1950 márciusi párthatározat óta, — amely leleplezte a nevelés terén tudatosan romboló ellenséget — sok hibát kijavítottunk,, de még e tanévben is folytatnunk kell ezirányú megfeszített erejű tevékeny, ségünke't. A hibák kiküszöbölésében fontos szerep vár az ifjúsági szervezetekre. Sajnos e téren még nem a legjobban állanak a magyar iskolák- Némely helyen a DISz- és az Uttörő-mozgalom külön 'test az iskolában. Az igazgató és a nevelők nem foglalkoznak eléggé az ifjúsági szervezetekkel. A szocialista nevelés pedig: közösségi nevelés. Megemlítette Ágoston elvtárs, hogy az iskolai rend megszilárdításának legelső követelménye az elsajátítandó anyag tudósának megkövetelése. A Pedagógiai Főiskola gyakorló iskolája jól példát mutatóit ezen a téren. A mi iskoláink 'tekintélyes része idáig még sem jutott el, de azért már van. nak olyan iskolák is, amelyek megközelítik. a legmagasabb eszményt, amikor már maga a 'tudatos és önkéntes fegyelmű diákközösség követel. Ennek az egész országra kiterjedő megvalósítása a most meginduló 'tanév egyik legfontosabb feladataEzzel az előadással a Szegedi Iskolahét bezárult. A megjelent nevelők, a szülők és más érdeklődők sok elvi és gyakorlati ú'tmuta'iást kaptak. Az előadássorozat mindenképpen elérte kitűzött céljá'tA Csehszlovák Köztársaság budapesH kövességének felhívása r Az állandóan Magyarország 'területén tartózkodó csehszlovák állampolgárok, akik 1932, 1931., 1930. években születtek, valamint idősebbek, aikik eddig nem jelentkeztek katonai sorozásra. kötelesek személyesen, vagy írásiban legkésőbb 1951. pzeptember 8.ig jelentkezni sorozást összeírás céljából a budapesti csehszlovák követségen XIV. Vorosilov-út 24. sz. írásbeli jelentkezésnek tartalmaznia kell: összes saját, valamint a szülök személyi adatait, címét, foglalkozását és az útlevél va.gy máis útiokmány adatait. (MTI) Darvas József közoktatásügyi miniszter nyitotta meg a budapesti XII. kerületi Kiss János altábornagy-utcai tanítóképző intézet tanévét A budapesti XII. kerületi Kiss János altábornagy.ulcai Tanítóképző Intézet nagytermét szombaton délután zsúfolásig megtöltötték a tanulók, szüléik és a környező üzemek dolgozói.; Nádasi László igazgató bevezetője után a tanítóképzőhöz tortózó gyakorló általános iskola első osztályba lépő tanulói köszöntötték Darvas József közoktatásügyi minisztert, aki a két kis pajtást úttörö nyakkendővel ajándékozta meg. Darvas József közoktatásügyi miniszter ezután megnyitó beszédet mondott. Darvas József beszéde elején Visszapillantott az elmúlt év közoktatási munkájára és hangsúlyozta, hogy az 1950—-51-es 'tanév jó eredményei a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a közoktatásügyi minisztérium munkájáról hozott kritikájára, továbbá a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának határozatára épültek. . Közoktatásukban — mondotta ezután — nagy fejlődési lehe. j tőséget biztosított a tanács _ rendszer kialakulása. 'Á 'tanácsok oktatási osztályai és csoportjai jelentékenyen hozzájárultak iskolaügyünk fejlődéséhez. Hatásuk megmutatkozott: emelkedett a tanulmányi színvonal, csökken? a bukások száma. A miniszter ezután a hiányosSágokról beszélt. Elengedhetetlenül szükséges — mondotta — az iskolai fegyelem továbbszilárdítása, « szorgalmas és állandó tanulás s ehhez a pedagógusok, az úttörőmozgalom és a DISz-szervezetek Segítsége, fokozott munkája. Az elkövetkező 'tanév egyik dönIfö feladata: a pedagógusképzés Színvonalának emeléso — folytatta —, majd I. V- Sztálin elvtárs szavait idézte a pedagógus nevelőmun. kajának nagy fontosságáról. Bejelentette, hogy a most induló 'tanévben új tanítóképző nyilik Gyulán, Balassagyarmaton és Sárbogárdon. Népünk óriási áldozatokat vállal ifjúságunk nevelése érdekében — folytatta- — Az új tanévben a mul'tévi hatalmas, Százhatvanmillió forintos diákszociális juttatásr sal szemben — több mint kétszázmilliót fordítunk erre a célra. Nagy összegű beruházásokkal épülnek új általános és középiskoláink, egyetemeink és főiskoláink- Ebben a tanévben Dunapentelén is megkezdődik a tanítás az új húsztantermes iskolában és újabb tíztantermes iskola épül. 18 ezer középiskolai tanuló nyer elhelyezést diákotthonokban és fgy folytathatnám e nagyszerű felsorolást még sokáig. Mindez mutatja, milyen nagy gondot fordít a Párt a kormányzatunk a közoktatás ügyére. Ez a hatalmas áldozatvállalás kötelezettséget ró nevelőre és 'tanulóra egyaránt. De' kötelezettséget ró a szülőkre és a tömegszervezetekre is. Az új tanévet jobb, kedvezőbb feltételek között kezdhe'tjük, mint az eddigieket. Az iskolai munka végzéséhez minden előfeltétel rendelkezésre áll. Jó munkát kell végeznünk, ezt varja tőlünk a Párt, várja 'tőlünk a mi szeretett vezérünk, Rákosi Mátyás. — Ugy dolgozzunk, úgy tanítsunk, úgy tanuljunk, hogy a Párt, Rákosi Mátyás várakozása beteljesedjék — fejezte be beszédét Darvas József közoktatásügyi minisztert ebben az utcában. De azt hiszem, hamarosan leszünk még többen is. Itt járt a napokban Csűri László is érdeklődni. Nagyon jó barátom és eddig is már sokszor dolgoztunk együtt, segítettük egymás munkáját. Tegnap meg Kopf József járt nálam. Vele is sokat beszélgettünk a csoportról, megalakulásról, a már bentlévö tagokról és arról, hogy kiket szeretnének még felvenni közénk. Ök mindketten idevalók az utcába és remélem, ők is hamarosan csatlakoznak hozzánk. Örömmel, szívesen meséli mindezt Bangó Imre. Annak az embernek örömével, aki biztosan tudja, hogy helyes útra lépett és szívesen segít erre az útra másokat is. Újszegeden pedig valóban egyre többen és többen vannak, akik hallani akarnak erről az útról. — Még a környékről is jöttek már — meséli tovább. — Tólh László, Laczi Mihály jöttek el hozzánk beszélgetni a csoportról. Idejönnek hozzánk az ismerős dolgozó parasz t társaim, érdeklődnek, tanácsot kérnek s én magyarázok nekik, elmondom azt, ami t még nem is olyan régen nekem mondtak el a népnevelők. — Sűrűn megfordulták nálunk! — magyarázza a felesége is. — Va. sárnap délelőttönként, meg hétköznap is munka után. Különösen sokat járt itt nálunk Kéri Sándor a Ládagyárból, meg Kovácsné. — Piroska néni ugye? — szó! közbe a kislány nagykomolyan. — Igen, az — bizonyítja az anyja mosolyogva. — Annak a férje hajós, de őt nem tudom, hol doi gozik. — Volt még kinn Pados elvtárs is, az Újszegedi Kenderszövőgyár vállalatvezetője — sorolja tovább a férje. — Itt az utcában sokszor megfordult az elmúlt hetek alatt. Mi is sokat elbeszélgettünk vele is, meg Kéri Sándorral is. — Én nagyón szerettem őtet hallgatni — mondja Bangóné. — Különösen, amikor a tszcs-k munkájáról és fejlődéseiről beszéltek. Utána figyelni kezdtem az újszegedi Haladás tszcs munkáját. Az uram sokszor nevetett í-s, mikor soroltam neki az úton, hogy mit csinálnak helyeseit és milyen hibákat látok a munkájukban. Mindig azt mondta, hogy „te valósággal ellenőrzöd a munkájukat s jobban szám-ontartod, mint ők maguk". De nem tehetek róla, engem nagyon érdekelt és érdekel még most is a tszcsk dolgozóinak élete. Holnap reggel mennek autóval az uramék valamelyik tszcs-lá tóga tóba. Nagyon kíváncsi vagyok az ottani életre s ha lehet, velük megyek. — így bizony! — mondja elgondolkozva az ura. — Sokat gondolkoztam én is rajta, mig eljutottam idáig. Mert azért nem megy az az elhatározás olyan simán. Sokáig bennünk volt az újtól való idegenkedés. De aztán, akárhogy is számolgattam, csak úgy találtam jónak, ha*én is belépek a tszcsbe. Szépen fizetett ugyan a földem: 1100 négyszögölről 10 mázsa 24 kiló búzát araitunk. árpából pedig 600 négyszögölről 550 kilót. Ennyi jött le az egyik hold földről. A másikba egy kis kukoricát, meg krump lit vetettem. Mindez azonban kell saját magunknak B nemigen jut a piacra. Árulni legfeljebb a 800 négyszögöles kertünkből tudunk. Itt van a két gyerek: a fiiam már 14 éves, ő már segít az anyjának a kerti munkában. A kislányom, meg 10 éves. Úgy gondoljam, hogy jobban tudom biztosítani a jövőt számukra, ha a csoportba lépek. Bevallom, sokat várok a osoporttól, mert mindannyian, akii? eddig beléptünk, jól ismerjük egymást s tudjuk, hogy egyikünk sem áll félre, ha arról v.an szó, hogy dolgozni kell. Tudom, nagy feladat áll még előttünk, inert minden kezdet nehéz. De biztos, hogy jobb lesz. Arra törekszünk, hogy minél több hozzánk hasonló dolgozó kisparasztot győzzünk meg róla: közöttünk a helye. Arra viszont vigyázunk, hogy ellenség, vagy" közénk nem való be ne kerülhessen a csoportba. így is lesz, ha Bangó Imréék és a hozzájuk hasonló becsületes dolgozó parasztok így akarják. Közös erővel, egyalaarattal, éberséggel és dolgos szándékkal biztosítják majd maguknak) azt a boldog jövőt, amelyről azelőtt annyi éven át hiába is álmodozták. R. Ószentiván a nagyüzemi mezőgazdaság útjára lépett — jelentették a község dolgozói táviratban Rákosi Mátyás elvtársnak Ószentiván becsületes dolgozó pa- | rasztjai megértették a Párt szava t, tanultak a szovjet kolhozparasztok útmutatásaiból és napról napra mind nagyobb számban léptek a közös gazdálkodás biztos felemelkedéshez vezető útjára. A pártszervezet irányításával fáradhatatlan munkát végeztek a népnevelők, akik napról-napra felhívták a figyelmet azokra az előnyökre, amelyeket a termelőszövetkeze'ti csoport biztosít minden dolgozó paraszt számára. Ennek a következeles felvilágosító munkának és az ószentiváni dolgozó parasztok igazi öntudatra ébredésének lett a következménye, hogy szombatra ószentiván dolgozóinak 90 százaléka csatlakozott a termelőszövetkezeti mozgalomhoz és így Ószentiván is megkapta a termelőszövetkezeti község címet. Ebből az ünnepi alkalomból táviratot intéztek Rákosi Mátyás elvtárshoz, népünk szertett vezéréhez. A nagy eseményt táviratban jelentették a Csongrádmegyei Pártbizottságnak és a Járási Pártbizottságnak is. A Rákosi elvtárshoz küldött 'távirat szövege a következőképpen hangzik: „KEDVES RÁKOSI ELVTÁRS! Ószentiván dolgozói között termékeny talajra talált a Rákosi elvtárs által Kecskeméten elvetett mag. A mag pár héttel ezelőtt kikelt és a mai napon terebélyes fá vá nőit. ószentiván község dolgo. zói a nagyüzemü mezőgazdaság útjára léptek. Ig.v tettünk hitet a béke meliett közvetlen a határ mentén, ahol Tito láncos kutyái acsarkodnak ránk. Ez a válaszunk a háborúra készülődő imperialisták, nak. így akarjuk biztosítani magunknak és gyermekeinknek a boldog és békés jövőt. Ószentiván, 1951 szeptember 1. I ószentiván dolgozói nevében: , BIRÓ ISTVÁN """" > . községi párttitkár." Újszegeden mindjobban fokozódik az érdeklődés a tszcs iránt Szombaton újabb hat belépd Újszegeden továbbra "s igen négy számban érdeklődnek dolgozó parasztok a termelőszövetkezeti mozgalom iránt. Tegnapi lapunkban írtuk meg, hogy 18 dolgozó paraszt jelentkezett tszcs tagnak. A szombati napon az esti óráikig újabb 6 dolgozó paraszttal növekedett azoknak száma Újszegeden, akik a nagyüzemi közös gazdálkodás útján haladnak ezentúl előre a biztosabb jövő, a néip boldogabb élete felé. Szombaton írta alá a belépési nyilatkozatot Laska András öt és háromnegyed holdas- (Alsótiszaparti-bérföldek)" és felesége, valamint Ördögb István két holdas (Marostő 3), Sántha Márton 3 holdas (Marostő 3), Táncos Péter másfé] holdas (Fürjutca 52), Kopp József 2 és félholdas (Fürj-u. 40.) és Csík Sándor egyholdas (Fürj-u. 48.). Az új belépők közül Laska András és felesége már idős emberek. Belépésükkor kijelentették, hogy éppen ezért kérték felvételüket az újszegedi „ötéves- t er " - t erme 1 őcsopor tba. Nyugodt, biztos öregséget akarnak muguknak és ezt csak a közös gazdálkodásban találhatják meg. Tanuljuk Lenin, Sztálin nyelvét! Csongrád megye területén — így Szegeden is — már az 1950—51. év folyamán is folytak orosz nyelvtanfolyamok. A tanfolyamokon résztvett hallgatók az orosz nyelv tanulásával is kifejezésre juttatták 'szeretetüket a felszabadító hatalmas Szovjetunió iránt. Felismerték annak jelentőségét, hogy a Szovjetunió tapasztalatainak gazdag kincsesháza, a tudomány, a kultura, a művészetek eredményei és az élenjáró szovjet technika megismerése az orosz nyelv elsajátításával még közvetlenebb. Az orosz nyelv a világ dolgozói két olyan kimagasló egyéniségének nyelve, mint amilyen Lenin elvtárs volt S a világ dolgozóinak lángeszű vezére, Sztálin elvtárs. Az ő tínításaik válnak méginkább egész népünk számára közkinccsé, munkájuk, műveik orosz nyelven történő tanulmányozása által. A Szovjetunióval való kapcsolataink egyre inkább szélesednek és a szocialista társadalom útján egész alkotó munkánk területén érezzük a Szovjetunió Sejjítő kezét. Kapcsolatunk szélesedése nyilvánul meg abban, hogy dolgozó népünknek egyre több követe jut el a Szovjetunióba, társadalmunk különböző rétegeibői. Tudományunk, művészetünk, kultúránk de iparunk és mezőgazdaságunk területéről is számos képviselőnk járt már eddig is a Szovjetunióban, s a jövőben még többen utaznak ki. Ugyanígy a Szovjetunió elküldte hozzánk az elmúlt éveit során művészetének képviselőit a Pjatnyickij, a Mojszejev, az Oszipov, az Alexandrov művészi együtteseket. Elküldte a Szovjet tudomány képviselőit, Balasovit elvtárssnőt, Baranov elvtársat, az élenjáró szovjet technika sztahánovista képviselőit, Bikov elvtársat, Pányin elvtársat, Dubjágaelv. társnőt, Szávljugin és Maximenkó elvtársakat, A világ legfejlettebb mezőgazdaságának és a világ legboldogabb parasztságának küldöttei is jártak nálunk kárpátukrajnai kolhozparasztok személyében. A jövőben még több szovjet ember jön hazánkba, hogy tapasztalatainak átadásával segítse szocialista építésünket. Milyen boldogok voltak azok az. fgmhpneV, akik -a szovjet nép küldötteivel orosz nyelven beszélgettek el. Mennyivel több tapasztalatot tudtak e közvetlen beszélgetések során gyűjteni saját munkaterületükön. És tegyük hozzá, hogy a szovjet emberek látogatása során, hányan fogadták meg dolgozóink közül, hogy mire leg. közelebb szovjet elvtársak látogatnak hozzánk, már orosz nyelven fognak beszélni velük. Pártunk Politikai Bizottságának 1949. október 20-i határozata kiemeli az orosz nyelv tanulásának jelentőségét és nyomatékosan felhívja a figyelmet az orosz nyelv fokozottabb tanulására. Pártunk II. Kongresszusa által kitűzött hatalmas feladatok megoldásához méginkább szükséges, hogy szocialista építésünk minden területén az eddiginél nagyobb mértékben használjuk fel a Szovjetunió tapasztalatait, a szovjet dolgozók munkamódszereit, az élenjáró szovjet tudomány eredményeit, még inkább kövessük minden téren a szovjet emberek példamutatását. Termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztése, mezőgazdaságunk szocialista átszervezése, a szovjet mezőgazdaság tapasztalatainak felhasználásával lehet csak eredményes. Szeged dolgozóiban is él az a vágy, hogy még elmélyültebben tanulmányozhassa a Szovjetunió életét, hogy az orosz nyelv tanui lásávai még közelebb kerülhessen 1 a világ béketáborának vezetőjéhez, a nagy Szovjetunióhoz. A Magyar-Szovjet Társaság és a Magyar.Szovjet Társaság mellett működő Gorkij Könyvtár ezévben is az előző évek méreteit messze meghaladóan orosz nyelvtanfolyamokat szervez. A tanfolya,. mok a városokban szentember 15-én indulnak, a községekben nedig október 1-én. A tanfolyamokra jelentkezni lehet a Magyar.Szovjet Társaság Városi Titkárságain, illetve a községi szervezetekben. Csongrád megye s köztük Szeged dolgozói is minél nagyobb számban jelentkezzenek ezekre a tanfolyamokra, nyilvánítsák ki ezzel is a Szovjetunió iránti hűségüket és Szeretetüket Rudas László AtSiT megyei titkár