Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-23 / 222. szám

Magyar HUdfttVé* utauott a Kin*! Népköztársaságba Ifjúsági előadásokat rendez a Szegedi Nemzeti Színház Boldog nyertesek közölt aa Országos Takarékpénztár szegedi fiókjában ÁZ MDP CSÖNG RADM EGYE I PARTB t Z OTTS AGA N.A K LAPJA VII. ÉVF. 222. SZÁM. ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1051 SZEPTEMBER 23 Népi egység a Párt vezetésével „Kübekházán Cirok B-aiázs új csizmát és új ruhát vásárolt... Dobó András Csórván új lakásba költözött... Makra Antal kerék, párt vásárolt..Újfajta életünk mindennapos hírei ezek. Asszonyok beszélik a falvakban, amikor a kútra mennek vízért. Nem olyan régen, mondjuk 10 évvel ezelőtt még másfajta hírek jártak a falun. Ilyenek: „Kovács Pistát megvasalták a csendőrök!... Nagy Márionékat holnapután árverezik..." Nálunk megváltozott a világ. Megváltozott a világ falun, városon egyaránt. Szeged-Rókuson az egyik taggyűlésen mondotta egy munkás, szinte az egéaz munkásosztály nevében: ,,Az én tervkölcsön kötvényemet nem húzták ki, de nyertese vagyok mégis a tervnek. 9 ezer forintot „kaptam" csengő forintokban. A Horthy-rendszerben ugyanis minden évben egy-két hőnapig munkanélkül maradtam. Ha az így elvesztett pénzt összeadom, mai pénzben számítva legalább 1000—1500 forintot jelent évenként. Most a fölszabadulás éta egyetlen napot sem voltam munkanélkül. Hát ez az én nyereségem, ami szűken számítva is kitesz 9 ezer forintot." A munkanélküliség nálunk már olyasvalami, amiről már beszélni se szoktunk. Kinek jutna eszébe, hogy nappal gyertyát gyújtson? Ritkán jut hát a mi eszünkbe is a régi világ emléke. Igaz, keserves emlékek ezek. De mégis emlékeznünk kell, emlékeznünk kell a régire. hogy tisztábban lássuk az újat. Ma nem árverésről beszélgetnek falun az asszonyok, ma nem muukanélküliségről beszélnek a mun. kisasszonyok, hanem új házról, új lakosról, új rádióról. Mi változtatta meg nálunik az életet, mi tette szebbé, könnyebbé a munkát? Egyetlen szóval válaszolhatunk rá: a Párt! A Párt vezette nép egységes ereje. Népi egység, a demokratikus nép forradakrj egysége, erre vágytak a magyar nép legjobb fiai már századok őta, hogy az egységbe tömörült forradalmi nép irtóztató erejét szegezzék szembe a zsarnoksággal. Népi egységért harcoltak a magyar nép legjobb fia Kossuthtól Schőnherz Zol'ánig. hogy a nép fn'szabadu't alkotó ere. jével új hazát építsenek, új hazá*. ahol már nincs helye a kizsákmánvolóknak. Egy emberöltővet ezelőtt Ady így kiáltott fel: „Ezer zsibbadt vágyból miért nem lesz végül egy erős akarat?" És Ady a tiszaistvánok úri Magyarországán megvá'aszoft rá. „Árpád ba. zájában jaj annak, aki n?m úr és nem bitang." Igen- J®j volt annak a feremiózsefnk, horlhyak Magyarországában, aki nem volt úr és bitang. A Kossuth, Petőfi, Ady, Schőnherz álmodta népi egység meg. gozó nép döntő többsége a felszabadulás utáni harcokban is. Hiába acsarkodott a nép jövője ellen Nagy Ferenc, Sulyok, Mindszent., Peye» vagy az áruló Rajk, a nép nem követte őket. A magyar munkások, parasztok és értelmiségiek saját gyakorlati tapasztalataikká' győződtek meg arról, hogy az egyedüli helyes útat, ami a dolgozók számára nyitva áll, azt a kommunisták mutatják meg. Tajtékzó dühhel fogadta a magyar reakció a hároméves tervet és kijelentette, hogy azt végrehajtani lehetetlen A magyar munkssosztá'y erre úgy feleit, hogy két és fél év alatt teljesítette a hároméves tervet. Kemény, nehéz harcokban szü'etett meg a nép demokratikus egysége. Az árulók elleni harcban született meg. Az ellenség tudta, hogy a nép egységre vágyik ér hamis jetszavakkal igyekezett megtéveszteni népünket. Nagy Ferencék, a Mindszentiek, Grőszök azt mondották: teremtsünk egy olyat: nemzeti egységet, amelyben min denkit elfogadunk barátnak, aV magyar. A magyar dolgozó nír erre így fele't: barátunknak fogadunk mindenkit, aki nem gazember aki nem szívta vérünket a múltban aki becsületes dolgozó". A nép egysége nem az osztálybékével, hanem az osztályharc útján valósult meg. Ugy, ahogy arra Petőfi tanította népünket: harcban a bel;" bitangok ellen. Ellenségeink, aki'-' a magyar nép. a munkások és dolgozó paraszlok verejtékébői éltek azt akarták, hogv valami olyasféle „népi egység" jöjjön létre, amelyikben megmaradhat a kulák £ falu bírá.iának, a gyáros a munkás megnyúzőjának. egyszóval amolyan farkas-bárány barátságot akartak. Azaz, azt akarták megmagya. rázni a magyar népnek, hogy e farkasok (a tőkések, kulákok) megszelídültek és többé nem bárányhússal, hanem szénával táplálkoznak. Az események azonban erőte!. jesen megcáfolták ezeket a meséket az osztálybékéről, összeesküvést összeesküvésre szőttek ellenünk az urak, míg végű! is a magyar dolgozó nép minden egye: tagja megértette, hogy vagy-vagy. vagy elszánt harcot folytatunk ellenük ahogy arra a Párt tanít bennünket, vagy ellenségeink martalékává esünk, mintahogy járt r jugoszláv nép a júdás Tito orszá. gában. Ezt érlelték meg a magya* dolgozó parasztok, munkások, amikor a Párt vezetésével a Nemzeti Függetlenségi Front programmje mögé egyemberként sorakoztak fel 1949-ben és elsöprő győzelmet aratott a nép a reakció erői fölött. Pártunk II. kongresszusán má> így jellemezte Rákosi elvtárs Nép köztársaságunk belső helyzetéi „Belső helyzetünket a magyar do! gozó nép egysége jellemzi. Az r több mint hétmillió aláírás, amely lyel a magyar nép támogatta a Békés az eSsi a gaSiona- és kiíkorlcaSegpsíésfcen Csongrád megye a gabonabeg^üj lésben a 3., kukoricGbegyiijlésben a 4. hei) en áll Az élelmezésügyi minisztérium jelentése szerint a® orsság egész területén erőteljesen folyik a napraforgó leszedése, a kukorica törése és a burgonya felszedése. Dolgozó parasztságunk mindenfelé gazdag, az előző éveknél sokkal bőségesebb termést takarít be. A megyék versenyének élén Békés megye halad. A megye, amely gabonabegyüjtésben kivívta a vezetést, a kapások, begyűjtésében is az élre került Békés tartja a legjobb napi begyűjtési átlagot gabonából, s ugyanakkor a legmagasabb napi átlagot érte el kukoricából. Hiányosság a megye mun. kajában, hogy a gabona ,,C'be gyűjtés ében — különösen a takarmánygubonaféleségek begyűjtésében — jelentős hátraléka van. A kukoricaszerződések kötésénél még gyengén áll. Fej-fej mellett heves küzdelem alakult ki a második helyért Hajdú-Bihar és Csongrád között. Csupán néhány század százaléknyi különbséggel Hajdú. Bihar került a második helyre. Hajdú-Bihar a® előző héttel szemben megjavította napi gabonabegyüjtési eredményeit, meg kell javítania a kapások begyűjtését is. A napokban már erőteljesebben indult meg a megyében a kukoricaszál litási szerződések kötése. A harmadik helyre került Csongrád megyében a legutóbbi napokban csökkent a gabonabegyüjtés üteme és ezért vesztette el második helyét Baranya megye a legjobb eredményt érte el a takarmánygabonában, tervének teljesítésében, de a kenyérgabonabegyűjtésben jelentősen hátralékban van. A hosszú ideig élenjáró Bács-Kiskun a gabonaibegyüjtésben egy hellyel megint lejebb került, mert nem fejt ki elegendő erőfeszítést sem a gabona, sem a kapások begyűjtésének fokozására. A megyék begyűjtési versenyének rangsora a szeptember 20-i állapot szerint a következő: I. Gabonabegyüjtés: 1. Békés, 2 Hajdú-Bihar. 3. Csongrád, 4. Pest, 5. Baranya, 6. Szolnok, 7. Bács-Kiskun, Heves, 9. Tolna, 10 Borsod, 11. Z2la, 12. Fejér, 13. Vas. 14. | Nógrád, 15. Szabolcs-Szatmár, 16. Győr.Sopron. 17. Komárom, I 18. Veszprém, 19. Somogy. 1 II. Iíukoricabegyüjtés. 1. Békés, 2. Heves, 3. Szolnok, 4. Csongrád, 5. Pest, 6. Szabolcs, 7. Hajdú-Bihar. S. Nógrád, 9. Bács-Kiskun. 10. Borsod. 11. Vas, 12. Zala, 13. Veszprém. 1-4. Somogy, 15. Komárom. 16. Baranya, 17. GyőrSopron. 18. Tolna, 19. Fejér. A járások versenyében a békésmegyei járások kerültek a® élre. Első a szeghalmi, a második a gyomai járás, míg a budai járás a harmadik helyre esett vissza. Nem sokkal maradt el a negyedik helyen lévő mezőkövesdi járás sem. Az orosházi járás, amely a járások versenyében az ötödik helyen áll, kukoricabegyüjtési tervét már 22.5 százalékban teljesítette. A községele versenyében Murony első helyét Kőröstarcsa erősen veszélyezteti, de kettőjük küzdelmében beleszólhat Vámosmikola is. A negyedik, ötödik helyen álló Kelebiának és Széphalomnak erőteljesebben kell fokoznia kukoricabegyüjtését.. 7esivéri segítséget nyújt dolgozó parasztságunknak a Magyarországon tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség valósult! A munkásosztály valósi- stockholmi békeérlekezlet határomba meg a magyar kommunisták vezetésével. A Horthy-fasizmus szörnyű éveiben a Párt hatalmas ereje egyesítette a magyar nép legjobbjait közös harcra, az új Magyarországért, a fasizmus ellen. Általános néni felkelés azonban zatát, csak egyik megjelenési formája annak az egységnek, amely Pártunk vezetésével, a reakcióval vívott harc eldőlte óta létrejött. Nemcsak a béke kérdésében egységes dolgozó népünk, hanem egységes a népköztársaság minden nem tudott kibontakozni a fasizmus ööntö kérdésében.' idején. A nép forradalmi egység! akkor még nem valósulhatott meg. •Ezért sodródtunk bele történe', münk legbünösebb háborújába. Csak a Szovjeturró hősi véráldorata után, a Szovjet Hadseregnek a fasizmus fe'etii győzelme után jutottunk ahlyjz a lehetőséghez, hogv a Párt vezetésével a magyar dolgozók ee-észe csatasorba álljon az új, a jobb é'etért. ...IJjjáépítés!..,. űj országot a romokból!..új hidakat a Dunára!... Földosztási... Jó pénzt... Hároméves terv — ezek voltak azok a célok, ame'yeket a Párt a dolgozó nép elé tűzött a felszabadulás után Párteétök voltak ezek? Igen, a Párt céljai. De nemzeti ér dek volt-e vájjon az újjáépítés, a jó forint, vagy a földosztás? Igen, ez a nemzet létérdeke volt. A Párt tehát lényegében a do'gozó néo kívánságainak adott hangot. Ezért követte a Pártot a magyar dolA munkások és dolgozó parasztok harci szövetsége tehát, amelyet -a Párt teremtett meg, népi demokratikus államunk alapjává vál! A pártok egymás közötii marakodósának helyébe az alkotó műnk' lépett, a szocializmus építése. A felszabadult nép egységessé vá. ereje csodákat művelt. Egy év aiatt, két év alatt gyárakat varázsoltunk Csongrád megye földjére is. Eltüntettük a megyénket évtizeden keresztül kínzó munkanélküliséget. S anvr.t az egész országban, nálunk is 172 termelőszövetkezeti csoporttá; elindult a dolgozó parasztság a szocialista gazdá'kodás jólét felé vezető útján. A Pár! vezette magyar dolgozó nép dómokra! ikus egységének teremtőerejét új faivek s az új falvakban új házak egész sora jelzi. A Párt segítségéve] létrejött nemzeti történelmünkben először, a legmélyebb, legátfogóbb népi egyPénteken reggel megkezdte munkáját a Magyarországon tartózkodó szovjet mezőgazdasági küldöttség. Amíg itt tesznek közöttünk, négy csoportban járják majd az országot. Az idősebb testvér szeretelével segítik át a kezdeti nehézségeken termelőszövetkezeti mozgalmunkat. BALMAZÚJVÁROSON Barczj Gyula, a hajdú-bihari pártbizottság titkára üdvözölte a Szeretett vendégekot, akiknek nevében Ivan Ivanovics Burenkov, a krasznodari határvidék „Bugyonnij"-kol. hozának elnöke válaszolt. A fogadás ulán a küldöttség tagjai a balmazújvárosi Lenin-termelőszövetkezet gazdaságába látogattak. Az új isiálló építkezése után a tehén istálló? nézték meg a szovjet kolhozparasztok. Szépek a tehenek — mondták, de Fedevko Júlia Jurjevna, a kár páiukrajnai uzsogordii (ungvári) „Sztálra"_kolhoz fejőnője nyomban megállapította: kicsi a borjak részére e'keríte'tt istállórész. Ilyen szűk helyen nehezen fejlődnek a fiatal állatok. Azután a tehenek tejhozamával kapcsolatban elmondotta, hogy fi négyszer fej naponta és az eredmény 1949-ről 1950-re 1590 literrel, 1950rfil ]®51-re pedig újabb 1500 Filerre! emelkedett tehenei évi tejhczaina. Végül a munkaszervezéssel kap. -rotatos kérdések során Burenkov kolhozelnök megjelölte azt a célt, amely felé iermelőcsoporijainknak 'örekedniök keli. Beszámol? kolhoza magasfoiú szervezettségéről. \ brigádoknak s ezen beiül a munkacsoportoknak önálló területük van. A brtuádok felriűsek területeik termc'ésl tervének teMesítéréérl, viszont nem fornthat elfi olyan eset, hogy saiát munkaterületükről máshova küldik őket dolgozni. Burenkov kolhozelnök beszélt a szovjet kolhozok hatalmas fejlődésérő!, a kothozlago'i boldog életérői. A beszámoló ulán rengeteg kérdése intéztek a megjelent do'gozó parasztok a küldöttség tagjahor. I.udnai János azt kérdezte, hogyan gondoskodik a kolhoz az öre. gekről. A kolhoznak — hangzott Burenkov elnök válasza — külön alapja van az claggolt kolhoztagok ellátására. Ez az alap a nyersbevétel két százaléka. Számtalan kérdés hangzott még cl, amelyekre kimerítő, részletes választ adtak az élenjáró kolhozparasztok. Végül Szavcsenko felhívta a megjelent lermelöszövetke zeti do'gozók f'gvelmé! arra. hogy az elkövetkező idők egyik legfontosabb feladata a jó szakkáderck kinevelése. A szovíet mezőgazdasági küldött, ség má-ik csoportja Ivan A!ekszejevics Civenko ngronómns vezetésével az orzág első termelőszövetkezeti városába, TURKEVÉRE indult. A Vörös Cslllag-'termelöszö vetkezet székháza előtt Lovas Lajos, a szövetkezet Kossuth-díjas elnöke. Kovács József tanácselnök és Tólh Lajos, a várost pártbizottság titkára köszöntötte a küldöttség tagjait. Az üdvözléseket Kszenn'a Ivanovna Jaickaja, a sztálingrádi területen levő „Vorosilov"-kolhoz elnöke viszonozta. A küldöttség ezután megkoszorúzta a Túrkeve felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékművét. A küldöttség tagjai azután kimentek a gazdaságok földjeire ia. A rizstáblán tévő cséplőgépnél Anion Ivanovics Papurov, a Moldvai Szövetséges Szovjet Köztársaságban lévő „Leniri'-kolhoz elnöke megkérdezi: Miért kézzel hordják a törcket és a szalmát a kazalba. A dolgozók eleinte nem értik a kérdést. Hát mésképp is lehel? Anton ivanovics Papurov loval, kötelet kér, bemulatja, hogyan csinálják ezt náluk. Egy hosszú, erős rúd két végére 4—4 méter kölelet köt és úgy. hogy a kőiéi éket aiko? s az igy határolt területre rakják a szalmát vagv töreket. Ezután az ék csúcsából isméi egy kötetet húznak a szalma fefett s az elől befogott lóval az egészet elhúzatja a kívánt helyre. Ez a rakomány drótkötéllel a másik oldalról felhúzható a kazal tetejére is. Vaszílirsza Pavlovna Ga'onina, a ternsznodári .criileien lévő Leninről elneveze'tt kotitoz mun'kacsapatvezetője megmutatja, hogyan lehet az etetés meggyorsításával nő-, vélni a cséplési teljesítményt. Vrszi'fssr.8 P.avlovna Ga'on'ra •zt javsso'ja: e'ka'ttiazzák Bredjuk gyors rséplósi módszerét. Innen a vendégek az állattenyészethez mentek. Számos gyakorlati tanács, útmutatás útán a küldöttség tagjai a város kultúrházában tartott értekezlc'ten mondották el tanaszfalataikat nz egybegyü't Szö. vetkezeti vezetőknek és dolgozó parasztoknak. A szovjet mező vardaróci küldöttség Eszak-Dunántútea indult csoportja pénteken délben GYŐRBE ÉRKEZETT majd alig félórás gvőri tartózkodás u'ián tovább Indullak Mosonmagyaróvár termelőszövetkezeti városba. ség. És ennek a népi és nemzeti egységnek alapja éa éltető eleme: hűség a felszabadító Szovjetunióhoz, hűség a világot átfogó nemzetközi békefronthoz . Hűség és rajongó szeretet a nagy Sztá'in iránt. Minden eddigi sikerünket, ezeréves történelmünkben páratlan iramú fejlődésünket a Szovjetuniónak. a Szovjetunió baráti segítségének köszönhetjük. A magyar dolgozó nép egysége pedig a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártját követő Magyar Dolgozók Pártja által jött léire. Ez az erő. amely új várost és gyáróriási épít a Duna mentén, ez az az erő, amely 21 új tanyaközpontot hozott létre Csongrád megyében. A nép egységének ereje az. amely biztosítja országot átalakító ötéves tervünk sikerét. Ez az egység, az egységes nép ereje népesítette be zúgó traktorokkal földjeinket, tette könnyebbé, szebbé életünket. És ez jövendő fejlődésünk záioga is. A magyar dolgozó nép gazdája lett ennek az országnak, a gazda szemével nézi a tervet. Egy esztendővei ezelőtt ezért jegyzett közel 8 millió dolgozó békekölcsönt. Ezért icrjed el mérhetet'en gyorsaségga! a munkások közölt a Gazda-mozgalom, ezért épí'ünk Vásárhelyen egy év alatt új gyárat, ezért ömlik november 7-én Dunapenlelén az első kohókból az első acél. Mert a „Párt — amint Majakovszkij írta — az millióknak válla, váll szoru! a vállra, mell szorul a ineilhez, a Párttal palotákat tornyozunk az ég boltjára, egymást támogatva, fogva és emelve-"