Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

WSXRIWP, 1J51. SZEPTEMBER 2. I 5 Nekünk teremtő, alkotó, a nép érdekeit szolgáló tudományra van szükségünk! Gerő Ernő elvtárs beszéde a Vasipari és Fémipari Tudományos Kutató Intézet ünnepélyes megnyitásán Szombaton délben ünnepélyes ke. retek között nyitották meg a Vas­ipari és Fémipari Tudományos Ku­tató Intézetet. Az ünnepségen Gerő Ernő elvtárs, államminiszter mon. flott megnyitó beszédet. — A Magyar Népköztársaság­kormánya Pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártja kezdeményezésére ha­talmas áldozatok árán hozta létre a Vasipari és Fémipari Tudományos Kutató Intézetét, amelynek elké­szültét és megnyitását a mai napon ünnepeljük — kezdte beszédét Gerő Ernő, majd arról a hathatós segít­ségről beszélt, amelyet a felszaba­dulás első napjától kezdve a Párt és Rákosi elvtárs a tudománynak, a tudomány dolgozóinak, a tudomá­nyos kutatásnak és a tudományos kutatóknak nyújtott. A tudományhoz ós a tudomány dolgozóihoz való viszonyban Pár­tunkat az emberiség nagy tanító­mesterének, a nagy tudósnak, Sztá­linnak az az útmutatása és tanítása vezérli — mondotta —, amely tu­domány feladata megvilágítani az utat a gyakorlat emberei számára, a termelés számára, a társadalom anyagi fejlődése számára s hogy a tudomány ezt a feladatát csak ak­kor töltheti be, ha viszont maga nem szakad el az élettől, a gyakor­lattól, hanem azzal a legszorosabb kapcsolatban áll, a gyakorlatra,^ a tapasztalatra támaszkodik. Tőlük tanul, munkájában annak eredmé­nyeit általánosítja és értékeli. Nekünk nem akármilyen tudo­mányra van szükségünk, hanem ilyen teremtő, alkotó, a nép érdekeit szolgáló, a gyakorlat­tal legszorosabb kapcsolatban álló és a gyakorlattól •megítT­mékcnyítcl! alkotó tudományra. Nagyok és rendkívül fontosak azok a feladatok — folytatta beszédét Gerő Ernő —, amelyek a Vasipari és Fémipari Kutató Intézet előtt állnak. Vaskohászatunk egész nép­gazdasági tervünk alapja, közleke­désünk alapja, építkezéseink alapja, mezőgazdaságunk gépesítésének alapja, iparosításunk alapja, tehát alapja szocialista épi lésünknek és hozzálehetem: egyben alapja jelen­tős mértékben hazánk védelmének is. Felemelt ötéves tervünk azt a célt tűzte országunk, népünk elé, hogy az ötéves terv megvalósításá­nak eredményeként országunkat a vas és acél országává, a gépel; or­szágává, fejlett ipari országgá te­gyük. Ennek a hatalmas, megtisz­telő, nagy feladatnak a teljesítésé­hez kell komoly segítséget nyújta­nia a Vasipari Kutató Intézetnek. A Fémipari Kutató Intézet fel­adata is rendkívül jelentős. Ma­gyarország az alumínium nyers-, anyagában, bauxitban gazdag, sőt j mondhatni Európa egyik leggazda­gabb országa. Ezért « a fémipari kutató Intézetnek egyrészt a bauxit minél gazda­ságosabb és eredményesebb fel­dolgozásával kell foglalkozni. Szirmai István elvtárs előadása az M^Zl -székházban Igen fontos előadást tart az MSZT-szélcház nagytermében szerdán este 6 órai kezdettel Szírmai István elvtárs. Az elő­adás címe: Időszerű nemzetközi kérdések. Szirmai elvtárs elő­adása felöleli mindazokat a feladóitokat, melyeket végre kell hajtanunk, ha azt akarjuk, hogy a béikeharc további szaka­szaiban megálljuk a helyünket. Éppenezért fontos minden bé­keszerető ember számára, hogy résztvegyen az előadáson, de különösen fontos a pártfuhkei­onáriusok, propagandisták és a béketltkárok számára az elő­adás meghallgatása. Tanácselnökök értekezlete rA belügyminisztérium szom­baton értekezletet tartott a me­gyei tanácsok és a budapesti városi tanács VB. elnökeinek réstzvét-e léivel. Az értekezleten Házi Árpád belügyminiszter „A tanácsok általános felada­tai és kötelességei és az ezzel kapcsolatos tennivalók" címmel, Nagy Imre élelmezési miniszter „A begyűjtéssel kapcsolatos kérdések és a soron lévő fel­adatok" címmel tartott beszá­molót. A referátumokat szá­mos hozszászólás követte. (MTI) Serényen folynak Szegeden is az Szeptember 8—9—10-én az Álla­mi Könyvkiadó Vállalát rendezésé­ben az utcákon, köztereken és az üzemekben, az üzemi dolgozók, a tömegszervezetek, az iskolák, hon­védség, fegyveres alakulatok, hiva­talok és intézmények 58 könyvsá­tor állítanak fel. A könyvsáirakból „megindulnak" a könyvek a dolgozók felé. A marxizmus-leninizmus klassziku­sainak, Pártunk, népünk vezetői­nek művei a könyvsátraik legszebb díszei lesznek- Mellettük felsora­koznak a szépirodalmi, tudományos és ifjúsági művek — magyar, szov­je't és haladó nyugati írók, vala­mint a világirodalom nagy klasszi­knsainak írásai. Az idei könyvnap mégis döntően az új magyar iro­dalom és klasszikus hagyományaink nagy ünnepe lesz. Petőfi, Mikszáth és az új magyar irodalom számos ismert és egész sor fiatal képvise­lőjének regényei, verseskötetei mel­lett a könyvnapokon olyan jól is­mert barátokkal találkoznak dol­gozóink, mint Ázsájev: Távol az előkészületek idei könyvnapra Moszkvától, Babajevszkij: Az arany­csillag lovagja, Kazalkevics: Tavasz az Oderán című regényei s mel­lettük még egész sor más szovjet és magyar regény- Ezek a köny­vek már régi ismerősök, dolgozó népünknek igaz barátai. Velük együtt újabb nagyszerű regények, 'tudományos, ifjúsági könyvek vár­ják a dolgozókat s bizonyos, hogy a dolgozók őszinte, jó barátokat találnak bennük. •A szegedi könyvnapokon a Ma­gyar írók Szövetsége részéről rész't­vesznel; Szabó Pá' és Sándor Kál­mán írók és Benjámin László, a kiváló költö. Meglátogátják a könyvsátrakat és üzemeket. Szom­baton délután rész'tvesznck egyik szegedi nagyüzem kultúrünnepélyén, vasárnap es'te pedig a szegedi írók irodalmi estet rendeznek tisztele­tükre. A szegedi írók részéről egyéb­kén't László Ibolya költő és Nagy Sándor Kossuth-díjas író vesznek részt a bttdapes'ti könyvnapon. Másrészt a Fémipari Kutató In tézetnek foglalkozni kell egyéb szí­nes fémek feldolgozásával is, a fel­dolgozás megkönnyítésével, olcsóbbá télelével, melléktermékek kinyeré­sével. Tévedés volna azt hinni> hogy mert a mi országunk egyelőre sze­gény az úgynevezett nehéz szines fémekben, szines fémek feltárása, kibányászása és hasznosítása orszá gunkban eredménytelen feladat. Szó sincs róla! Számos nehéz szi­nes fémmel — miden jel szerint — igen is rendelkezünk. Kétségtelen: van ólmunk, van cinkünk és kell, hogy legyen rezünk és egyéb szi­nes fémek is, amelyekre szükségünk van. A geológiai kutatás feladata, hogy ezeket a fémeket feltárja, a bányászat feladata, hogy kibányász, sza, a Fémipari Kutató Intézet fel­adata pedig, hogy hazai feldolgozá. sukhoz a megfelelő tudományos se­gítséget megadja. A két új, nagy kutató iniézet, amelyet ma megnyitunk és átadunk rendeltetésüknek, mai viszonyaink­hoz képest talán kissé túlmérete­zett. De a népi demokrácia perspek­tívában dolgozik. Ami ma talán kissé túlméretezettnek látszik, hol­nap szükséges lesz. Mert mi szikla­szilárdan bízunk a népi demokrácia jövőjében, népi demokrácián!;, or­szágunk, népünk szinte korlátlan fejlődési lehetőségében. Mert azzal, hogy országunkban a munkásosziály jutott hatalomra, hogy országunk­ban a munkásosztály a dolgozó pa­rasztsággal szoros szövetségben van hatalmon, azzal, hogy az értelmiség túlnyomó többsége a népi demokrá cia oldalán áll, azzal, hogy orszá­gunkat olyan harcedzett párt irá­nyítja, mint a Magyar Dolgozók Pártja, azzal, hogy a mi kis orszá­gún!; nem áll egyedül, hanem részéi képezi a népek nagy családjának s a Szovjetunió állandó, következetes, őszinte baráti támogatását élvezi, nu-gnyíitak népünk, országunk előtt a fejlődésnek ezek a szinte korlátlan lehetőségei. Mindebből azonban az is következik, hogy Pártunk és kormányunk ettől a két intézettől nagyon sokat vár. Azt várja, hogy a két tudományos intézet konkrét, kézzelfogható ered­ményeivel bizonyítsa be: méltó arra a bizalomra, amit Pártunk és kor­mányunk előlegezett, amikor ezeket a korszerű, hatalmas, 6zép intéze­teket létrehozta. Gerő Ernő hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszéde után Gil­lemot László Kossuth-díjas, a Vas­ipari és Fémipari Kutató Intézet igazgatója mondott beszédet. Ma nyílik meg a Dolgozók Iskolája a Gutenberg-utcában A Gutenberg-utcai ált. leány­iskola (volt Margit-utca) Dol­gozók Iskolájában az új tanév ma. vasárnap délután 5 órakor nyílik meg. Az iskola az egyetlen az or­szágban, ahol az írástudatlan­ságtól az általános iskola be­fejezéséig minden tagozat a dolgozók rendelkezésére áll. Az ünnepélyes megnyitóra Szeged város továbbtanulni akaró dol­gozóit az iskola vezetősége ez­úton is meghívja. KÉPEK A TEXT1LKOMB1NÁT NAGY ÜNNEPÉRŐL Kiss Árpád elvtárs könny űipari miniszter ünnepi beszé­dét tartja a vándor zászló átadása előtt A dolgozók ünneplő tömege. Balogh Ferencné és Bakaity Vera, a Textilkombinát kor­mánykitüntetett sztahanovistát dörgő taP3 közepette kibontják a zá szlót. Békegyűlést tartottak a szegedi kéményseprők A szegedi kéményseprők béke­bizottsága jólsikerült béke kisgyú­lést rendezett Takaréktár-utcai kultúrtermében. Itt Bednár Károly békebizottsági titkár tartott beszá­molót és felhívta dolgozótársai fi­gyelmét, hogy becsületes, odaadó jó munkájukkal járulhatnak hozzá békénk megvédéséhez. A beszámolóhoz sok értékes hoz­zászólás hangzott el, amelyekben a szegedi kéményseprők hitet teltek harcos békeakaratukról. Az első­nek felszólaló Somogyi a Tito­banda aljasságáról beszélt és nép­hadseregünk szeretetére, megbe­csülésére buzdította a kisgyűlés résztvevőit. Egy másik hozzászóló — Csanádi — arról beszélt, hogy nem szabad az ellenséggel szem­ben megalkuvónak lennünk* ha­nem mindenkor szembe kell száll­nunk támadóinkkal. Csordás Já­nos azt fejtette ki, hogy mi békét akarunk, de nem akármilyen bé­két. Nem szabad egy pillanatra sem megalkudnunk az ellenséggel. Ezt hangoztatta Ábrahám József is, aki kijelentette, hogy Korea sorsa intő példa lehet valamennyiünk számára. Minden erőnkkel fog­junk ezért össze a béke megvé­dése érdekében. Ifj. Kulik Mihály ugyancsak a koreai háború kérdé­séről beszélt. A béke kisgyűlés hangulatát igen nagymértékben fokozta a Béke­zenekar egy részlegének közremű­ködése, több induló eljátszásává',. Böröcz Árpádné békeiroda h, vezető A pátititUái beteyséye miatt a (fazda-mazfralom szünetel... A tminap a többi üzemek közölt a Szegedi Bútorgyárból és a Szegedi Seprőgyárból is jelentésre volt szük­ség a Gazda-mozgalom állásáról. A jelentésekből kitűnik, hogy a sze­gedi üzemekben általában megér­tetlék a, dolgozók a Gazda-mozga­lom célkitűzéseit és lelkesen csat­lakoztak is ehhez a kezdeményezés­hez. Az említett két üzem jelenté­séből azonban más tűnt ki. Nézzük meg például a Bútorgyárból küldött jelentést. Huszta Mihály, az üzemi pártszervezet elnöke írta alá s pár sorban a következőket tartalmazza: „A Gazda-mozgalom érdekében ed­dig nem tettünk semmit, szervezni se szervezzük és általában semmit se csinálunk ennek az érdekében!'' De miért? — És most következik a szinte hanyattejlő megindokolás: Beteg a párttitkár! S hozzáfűzve még annyi, hogy majd, ha meggyó­gyul a párttitkár, akkor megindít­ják a mozgalmat. A Seprőgyárbői szintén a párt­szervezet elnöke, Kiss Andor elv­társ irta alá a jelentést és —mint­ha összebeszéltek volna Huszta elv­társsal. Kiss elvtárs ugyanis szűk­szavúan csak cmnyit jegyez meg, hogy ia Gazda-mozgalommal kap­csolatban nem tud jelentést külde­ni, meri a párttitkár temetésre uta­zott! Gazda elvláms szinte felbecsül­hetetlen értékű kezdeményezésének legdurvább lebecsülését jelenti ez a két elrettentő példa, amely nevelsé­gessége ellenére tragikus. Igen tra­gikus az, hogy két felelős párt­funkcionárius ilyen bürokratikusán, orriglátóan és felelőtlen nemtörő­dömséggel viszonyul ilyen fontos kérdéshez. Nemcsak erről beszél azonban mindez, hanem arról is, hogy Huszta elvtárs és Kiss elvtárs alaposan elmaradlak a dolgozók lendülete mögött. Huszta elvtárs írhatott volna például arról a ja­vaslatról, ami a Bútorgyárban fel­merült, hogy a forgácsot keverjék össze habarccsal és készítsenek be­lőle hő- és hangszigetelő téglát, ír­hatott volna arról, hogy az eddig hulladékba került bükkfadarabokai ezután összegyűjtik és kisalakú parkettalapokat készítenek belőlük. A Seprőgyárban Kiss Andor elv­társ arról írhatott volna, hogy mi­lyen lapasztalatok vannak az üzem­ben a hulladék felhasználás terén, hogy például Oláh Sándorné na­ponta 200—250 darab seprőt készít el abból az anyagból, ami régeb­ben hulladékba került. Amit ilyen­módon sem tudnak használni, azt elküldik Győrbe, ahol a Kefegyár tudja hasznosítani. Ebben az üzem­ben hulladék csupán a tüzelésnél egyébre nem alkalmas, úgynevezett „dugó", magyarra lefordítva: vas­tag cirokszél. Megemlíthette volna Kiss elvtárs a jelentésében azt is, hogy gyenge a dolgozók közölt a felvilágosító munka a mozgalommal kapcsolatban, akadnak olyan dolgo­zók, akik nem is halottak a Gazda­mozgalomról, sőt még a pártlitkár, Gárgyán elvtárs sincs száz százeu­lékig tisztában a Gazda-mozgalom lényegével. Szögezzük le mégegyszer — még Huszla és Kiss elvtársak részére is érthető — tiszta világosan, hogy a Gazda-mozgalmai dolgozóink szere­tettel és lelkesedéssel fogadták és ez a mozgalom diadalmasan tör elő. re mindenütt még akkor is, ha a párttitkár elvtárs történetesen meg­betegszik, vagy éppen temetésre utazik. A két elvtárs „példájából" tanuljanak többi funkcionáriusaink, tanulják meg, hogy a bürokrácia nemcsak káros és veszedelmes, ha­nem nevelséjjes isi

Next

/
Oldalképek
Tartalom