Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-02 / 204. szám

WSXRIWP, 1J51. SZEPTEMBER 2. I 5 Nekünk teremtő, alkotó, a nép érdekeit szolgáló tudományra van szükségünk! Gerő Ernő elvtárs beszéde a Vasipari és Fémipari Tudományos Kutató Intézet ünnepélyes megnyitásán Szombaton délben ünnepélyes ke. retek között nyitották meg a Vasipari és Fémipari Tudományos Kutató Intézetet. Az ünnepségen Gerő Ernő elvtárs, államminiszter mon. flott megnyitó beszédet. — A Magyar Népköztársaságkormánya Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja kezdeményezésére hatalmas áldozatok árán hozta létre a Vasipari és Fémipari Tudományos Kutató Intézetét, amelynek elkészültét és megnyitását a mai napon ünnepeljük — kezdte beszédét Gerő Ernő, majd arról a hathatós segítségről beszélt, amelyet a felszabadulás első napjától kezdve a Párt és Rákosi elvtárs a tudománynak, a tudomány dolgozóinak, a tudományos kutatásnak és a tudományos kutatóknak nyújtott. A tudományhoz ós a tudomány dolgozóihoz való viszonyban Pártunkat az emberiség nagy tanítómesterének, a nagy tudósnak, Sztálinnak az az útmutatása és tanítása vezérli — mondotta —, amely tudomány feladata megvilágítani az utat a gyakorlat emberei számára, a termelés számára, a társadalom anyagi fejlődése számára s hogy a tudomány ezt a feladatát csak akkor töltheti be, ha viszont maga nem szakad el az élettől, a gyakorlattól, hanem azzal a legszorosabb kapcsolatban áll, a gyakorlatra,^ a tapasztalatra támaszkodik. Tőlük tanul, munkájában annak eredményeit általánosítja és értékeli. Nekünk nem akármilyen tudományra van szükségünk, hanem ilyen teremtő, alkotó, a nép érdekeit szolgáló, a gyakorlattal legszorosabb kapcsolatban álló és a gyakorlattól •megítTmékcnyítcl! alkotó tudományra. Nagyok és rendkívül fontosak azok a feladatok — folytatta beszédét Gerő Ernő —, amelyek a Vasipari és Fémipari Kutató Intézet előtt állnak. Vaskohászatunk egész népgazdasági tervünk alapja, közlekedésünk alapja, építkezéseink alapja, mezőgazdaságunk gépesítésének alapja, iparosításunk alapja, tehát alapja szocialista épi lésünknek és hozzálehetem: egyben alapja jelentős mértékben hazánk védelmének is. Felemelt ötéves tervünk azt a célt tűzte országunk, népünk elé, hogy az ötéves terv megvalósításának eredményeként országunkat a vas és acél országává, a gépel; országává, fejlett ipari országgá tegyük. Ennek a hatalmas, megtisztelő, nagy feladatnak a teljesítéséhez kell komoly segítséget nyújtania a Vasipari Kutató Intézetnek. A Fémipari Kutató Intézet feladata is rendkívül jelentős. Magyarország az alumínium nyers-, anyagában, bauxitban gazdag, sőt j mondhatni Európa egyik leggazdagabb országa. Ezért « a fémipari kutató Intézetnek egyrészt a bauxit minél gazdaságosabb és eredményesebb feldolgozásával kell foglalkozni. Szirmai István elvtárs előadása az M^Zl -székházban Igen fontos előadást tart az MSZT-szélcház nagytermében szerdán este 6 órai kezdettel Szírmai István elvtárs. Az előadás címe: Időszerű nemzetközi kérdések. Szirmai elvtárs előadása felöleli mindazokat a feladóitokat, melyeket végre kell hajtanunk, ha azt akarjuk, hogy a béikeharc további szakaszaiban megálljuk a helyünket. Éppenezért fontos minden békeszerető ember számára, hogy résztvegyen az előadáson, de különösen fontos a pártfuhkeionáriusok, propagandisták és a béketltkárok számára az előadás meghallgatása. Tanácselnökök értekezlete rA belügyminisztérium szombaton értekezletet tartott a megyei tanácsok és a budapesti városi tanács VB. elnökeinek réstzvét-e léivel. Az értekezleten Házi Árpád belügyminiszter „A tanácsok általános feladatai és kötelességei és az ezzel kapcsolatos tennivalók" címmel, Nagy Imre élelmezési miniszter „A begyűjtéssel kapcsolatos kérdések és a soron lévő feladatok" címmel tartott beszámolót. A referátumokat számos hozszászólás követte. (MTI) Serényen folynak Szegeden is az Szeptember 8—9—10-én az Állami Könyvkiadó Vállalát rendezésében az utcákon, köztereken és az üzemekben, az üzemi dolgozók, a tömegszervezetek, az iskolák, honvédség, fegyveres alakulatok, hivatalok és intézmények 58 könyvsátor állítanak fel. A könyvsáirakból „megindulnak" a könyvek a dolgozók felé. A marxizmus-leninizmus klasszikusainak, Pártunk, népünk vezetőinek művei a könyvsátraik legszebb díszei lesznek- Mellettük felsorakoznak a szépirodalmi, tudományos és ifjúsági művek — magyar, szovje't és haladó nyugati írók, valamint a világirodalom nagy klassziknsainak írásai. Az idei könyvnap mégis döntően az új magyar irodalom és klasszikus hagyományaink nagy ünnepe lesz. Petőfi, Mikszáth és az új magyar irodalom számos ismert és egész sor fiatal képviselőjének regényei, verseskötetei mellett a könyvnapokon olyan jól ismert barátokkal találkoznak dolgozóink, mint Ázsájev: Távol az előkészületek idei könyvnapra Moszkvától, Babajevszkij: Az aranycsillag lovagja, Kazalkevics: Tavasz az Oderán című regényei s mellettük még egész sor más szovjet és magyar regény- Ezek a könyvek már régi ismerősök, dolgozó népünknek igaz barátai. Velük együtt újabb nagyszerű regények, 'tudományos, ifjúsági könyvek várják a dolgozókat s bizonyos, hogy a dolgozók őszinte, jó barátokat találnak bennük. •A szegedi könyvnapokon a Magyar írók Szövetsége részéről rész'tvesznel; Szabó Pá' és Sándor Kálmán írók és Benjámin László, a kiváló költö. Meglátogátják a könyvsátrakat és üzemeket. Szombaton délután rész'tvesznck egyik szegedi nagyüzem kultúrünnepélyén, vasárnap es'te pedig a szegedi írók irodalmi estet rendeznek tiszteletükre. A szegedi írók részéről egyébkén't László Ibolya költő és Nagy Sándor Kossuth-díjas író vesznek részt a bttdapes'ti könyvnapon. Másrészt a Fémipari Kutató In tézetnek foglalkozni kell egyéb színes fémek feldolgozásával is, a feldolgozás megkönnyítésével, olcsóbbá télelével, melléktermékek kinyerésével. Tévedés volna azt hinni> hogy mert a mi országunk egyelőre szegény az úgynevezett nehéz szines fémekben, szines fémek feltárása, kibányászása és hasznosítása orszá gunkban eredménytelen feladat. Szó sincs róla! Számos nehéz szines fémmel — miden jel szerint — igen is rendelkezünk. Kétségtelen: van ólmunk, van cinkünk és kell, hogy legyen rezünk és egyéb szines fémek is, amelyekre szükségünk van. A geológiai kutatás feladata, hogy ezeket a fémeket feltárja, a bányászat feladata, hogy kibányász, sza, a Fémipari Kutató Intézet feladata pedig, hogy hazai feldolgozá. sukhoz a megfelelő tudományos segítséget megadja. A két új, nagy kutató iniézet, amelyet ma megnyitunk és átadunk rendeltetésüknek, mai viszonyainkhoz képest talán kissé túlméretezett. De a népi demokrácia perspektívában dolgozik. Ami ma talán kissé túlméretezettnek látszik, holnap szükséges lesz. Mert mi sziklaszilárdan bízunk a népi demokrácia jövőjében, népi demokrácián!;, országunk, népünk szinte korlátlan fejlődési lehetőségében. Mert azzal, hogy országunkban a munkásosziály jutott hatalomra, hogy országunkban a munkásosztály a dolgozó parasztsággal szoros szövetségben van hatalmon, azzal, hogy az értelmiség túlnyomó többsége a népi demokrá cia oldalán áll, azzal, hogy országunkat olyan harcedzett párt irányítja, mint a Magyar Dolgozók Pártja, azzal, hogy a mi kis országún!; nem áll egyedül, hanem részéi képezi a népek nagy családjának s a Szovjetunió állandó, következetes, őszinte baráti támogatását élvezi, nu-gnyíitak népünk, országunk előtt a fejlődésnek ezek a szinte korlátlan lehetőségei. Mindebből azonban az is következik, hogy Pártunk és kormányunk ettől a két intézettől nagyon sokat vár. Azt várja, hogy a két tudományos intézet konkrét, kézzelfogható eredményeivel bizonyítsa be: méltó arra a bizalomra, amit Pártunk és kormányunk előlegezett, amikor ezeket a korszerű, hatalmas, 6zép intézeteket létrehozta. Gerő Ernő hosszantartó, lelkes tapssal fogadott beszéde után Gillemot László Kossuth-díjas, a Vasipari és Fémipari Kutató Intézet igazgatója mondott beszédet. Ma nyílik meg a Dolgozók Iskolája a Gutenberg-utcában A Gutenberg-utcai ált. leányiskola (volt Margit-utca) Dolgozók Iskolájában az új tanév ma. vasárnap délután 5 órakor nyílik meg. Az iskola az egyetlen az országban, ahol az írástudatlanságtól az általános iskola befejezéséig minden tagozat a dolgozók rendelkezésére áll. Az ünnepélyes megnyitóra Szeged város továbbtanulni akaró dolgozóit az iskola vezetősége ezúton is meghívja. KÉPEK A TEXT1LKOMB1NÁT NAGY ÜNNEPÉRŐL Kiss Árpád elvtárs könny űipari miniszter ünnepi beszédét tartja a vándor zászló átadása előtt A dolgozók ünneplő tömege. Balogh Ferencné és Bakaity Vera, a Textilkombinát kormánykitüntetett sztahanovistát dörgő taP3 közepette kibontják a zá szlót. Békegyűlést tartottak a szegedi kéményseprők A szegedi kéményseprők békebizottsága jólsikerült béke kisgyúlést rendezett Takaréktár-utcai kultúrtermében. Itt Bednár Károly békebizottsági titkár tartott beszámolót és felhívta dolgozótársai figyelmét, hogy becsületes, odaadó jó munkájukkal járulhatnak hozzá békénk megvédéséhez. A beszámolóhoz sok értékes hozzászólás hangzott el, amelyekben a szegedi kéményseprők hitet teltek harcos békeakaratukról. Az elsőnek felszólaló Somogyi a Titobanda aljasságáról beszélt és néphadseregünk szeretetére, megbecsülésére buzdította a kisgyűlés résztvevőit. Egy másik hozzászóló — Csanádi — arról beszélt, hogy nem szabad az ellenséggel szemben megalkuvónak lennünk* hanem mindenkor szembe kell szállnunk támadóinkkal. Csordás János azt fejtette ki, hogy mi békét akarunk, de nem akármilyen békét. Nem szabad egy pillanatra sem megalkudnunk az ellenséggel. Ezt hangoztatta Ábrahám József is, aki kijelentette, hogy Korea sorsa intő példa lehet valamennyiünk számára. Minden erőnkkel fogjunk ezért össze a béke megvédése érdekében. Ifj. Kulik Mihály ugyancsak a koreai háború kérdéséről beszélt. A béke kisgyűlés hangulatát igen nagymértékben fokozta a Békezenekar egy részlegének közreműködése, több induló eljátszásává',. Böröcz Árpádné békeiroda h, vezető A pátititUái beteyséye miatt a (fazda-mazfralom szünetel... A tminap a többi üzemek közölt a Szegedi Bútorgyárból és a Szegedi Seprőgyárból is jelentésre volt szükség a Gazda-mozgalom állásáról. A jelentésekből kitűnik, hogy a szegedi üzemekben általában megértetlék a, dolgozók a Gazda-mozgalom célkitűzéseit és lelkesen csatlakoztak is ehhez a kezdeményezéshez. Az említett két üzem jelentéséből azonban más tűnt ki. Nézzük meg például a Bútorgyárból küldött jelentést. Huszta Mihály, az üzemi pártszervezet elnöke írta alá s pár sorban a következőket tartalmazza: „A Gazda-mozgalom érdekében eddig nem tettünk semmit, szervezni se szervezzük és általában semmit se csinálunk ennek az érdekében!'' De miért? — És most következik a szinte hanyattejlő megindokolás: Beteg a párttitkár! S hozzáfűzve még annyi, hogy majd, ha meggyógyul a párttitkár, akkor megindítják a mozgalmat. A Seprőgyárbői szintén a pártszervezet elnöke, Kiss Andor elvtárs irta alá a jelentést és —mintha összebeszéltek volna Huszta elvtárssal. Kiss elvtárs ugyanis szűkszavúan csak cmnyit jegyez meg, hogy ia Gazda-mozgalommal kapcsolatban nem tud jelentést küldeni, meri a párttitkár temetésre utazott! Gazda elvláms szinte felbecsülhetetlen értékű kezdeményezésének legdurvább lebecsülését jelenti ez a két elrettentő példa, amely nevelségessége ellenére tragikus. Igen tragikus az, hogy két felelős pártfunkcionárius ilyen bürokratikusán, orriglátóan és felelőtlen nemtörődömséggel viszonyul ilyen fontos kérdéshez. Nemcsak erről beszél azonban mindez, hanem arról is, hogy Huszta elvtárs és Kiss elvtárs alaposan elmaradlak a dolgozók lendülete mögött. Huszta elvtárs írhatott volna például arról a javaslatról, ami a Bútorgyárban felmerült, hogy a forgácsot keverjék össze habarccsal és készítsenek belőle hő- és hangszigetelő téglát, írhatott volna arról, hogy az eddig hulladékba került bükkfadarabokai ezután összegyűjtik és kisalakú parkettalapokat készítenek belőlük. A Seprőgyárban Kiss Andor elvtárs arról írhatott volna, hogy milyen lapasztalatok vannak az üzemben a hulladék felhasználás terén, hogy például Oláh Sándorné naponta 200—250 darab seprőt készít el abból az anyagból, ami régebben hulladékba került. Amit ilyenmódon sem tudnak használni, azt elküldik Győrbe, ahol a Kefegyár tudja hasznosítani. Ebben az üzemben hulladék csupán a tüzelésnél egyébre nem alkalmas, úgynevezett „dugó", magyarra lefordítva: vastag cirokszél. Megemlíthette volna Kiss elvtárs a jelentésében azt is, hogy gyenge a dolgozók közölt a felvilágosító munka a mozgalommal kapcsolatban, akadnak olyan dolgozók, akik nem is halottak a Gazdamozgalomról, sőt még a pártlitkár, Gárgyán elvtárs sincs száz százeulékig tisztában a Gazda-mozgalom lényegével. Szögezzük le mégegyszer — még Huszla és Kiss elvtársak részére is érthető — tiszta világosan, hogy a Gazda-mozgalmai dolgozóink szeretettel és lelkesedéssel fogadták és ez a mozgalom diadalmasan tör elő. re mindenütt még akkor is, ha a párttitkár elvtárs történetesen megbetegszik, vagy éppen temetésre utazik. A két elvtárs „példájából" tanuljanak többi funkcionáriusaink, tanulják meg, hogy a bürokrácia nemcsak káros és veszedelmes, hanem nevelséjjes isi