Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-18 / 217. szám

Megalakult Újszegeden B Szabadság-termelőszövetkezeti csoport Koreai művészegyüttes érkezett Magyarországra Rendelet egyes Ipari növények termelési körzeteinek kijelöléséről és termelési kötelezettségéről AZ M D P ( 2SONGRADM E GYE OTTSAGANAK LAPJA VII. ÉVF. 217. SZÁM ARA 50 FILLÉR KEDD, 1951. SZEPTEMBER 18. VESSÜNK VÉGET GZ ÖNTELTSÉG KAROS HANGULATAIK Sokunknak szivébe nyilallott, amikor a mult héten olvastuk a Szabad Ncpben, hogy Csongrád megye a begyűjtési versenyben a hatodik. Elvesztettük a büszke első helyet, elvesztettük a harmadik helyet is és leszorultunk a hatodik helyre. Mi okozta elmaradásunkat? Ideje, hogy megvizsgáljuk becsületes önkritikával elmaradásunk okát, mert csalds hibáink nyílt és becsületes feltárásával, a hibák kiküszöbölésével javíthatjuk ki a már elkö vetett hibát és szerezhetjük újból vissza a megyék közötti elsőséget. Egy sor község és város nem vette észre, hogy a gabonabegyüjtés időszakának mai helyzetében már nem érvényes az a jelszó, hogy a cséplőgéptől a nép raktárába, mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy a cséplés már — mondhatni — befejeződött. A gabonafeleslegek jelentős része már a padláson van. Most azért kell folytatni a harcot a népnevelöknek, hogy a padlásra került felesleges gabona lekerüljön és eljusson a nép raktárába. Ehelyett azonban jónéhány helyen, amikor a községi tervet, vagy városi tervet 100 százalékig teljesítették, megtorpanás állott be a begyűjtés munkájában és olyan hangulat uralkodott ei elvtársainkon, hogy „befejeztük a cséplést, 100 százalékra teljesítettük a kötelező gabonabeadást, nekünk már nincs semmiféle tennivalónk. Mi már mindent megtettünk, amit csak meg kell tenni". Mig mi így sütkéreztünk a saját magunk által saját magunk fejére tett dicsfényben, addig más megyékben újabb lendületet adtak a gabonabegyüjtésnek és elkerültek bennünket.. Elmaradásunk oka tehát elsősorban saját önteltségünk volt. Elbíztuk magunkat, kicsit fejünkbe szállt a gabonabegyüjtés első szakaszának dicsősége. Amikor elmaradásunk bekövetkezett, akkor az önteltséget követte a másik hiba: a szegedi járásban, amelyik pedig Bokáig országszerte is az elsők között járt, egyszeriben számolgatni kezdtek a járási tanácsnál is, a járási pártbizottságnál is, mégpedig azt számolgatták, hogy nálunk, az ő járásukban már sehol sem található olyan gabona felesleg, amelynek a nép raktárában lenne a helye. Nyilvánvaló, hogy ez megalkuvó álláspont. A szegedi járásban többszáz, ha nem többezer olyan dolgozó paraszt van még, akinek a padlásán tetemes olyan gabonafelesleg van, melyet még beadhatna C-vételi jegyre a nép raktárába. Tehát egyfelől önteltség, másfelöl megalkuvás gátolta munkánkat. Emiatt nem magyaráztuk meg elég. gé a C-vételi jeggyel járó előnyöket az utóbbi időben és azt sem, hogy a szeptember 20 a után beadott gabona után már nem 75 fo. rintos, hanem csak 50 forintos iparcikkutalvány jár. Más hibák is gátolták a gabonabegyüjtés sikerét. Néhány falusi tanácsnál, mint például Pitvaroson, nem akarták kiadni a dolgozó parasztoknak járó szabadőrlést. Ha például egy öt hol. das dolgozó paraszt 10 mázsát beadott C vételi jegyre, akkor ,,fél- • tek" számára kiadni a 10 mázsa után járó szaibadörlési utalványt, * holott a Párt számtalanszor figyelmeztette ezeket az elvtársakat, hogy a törvény — törvény, egyetlen tanácsnak sincs joga ahhoz, hogy megváltoztassa a minisztertanács rendeletét és kevesebb gabonára adja ki a szabadőrlést, mint amennyit a törvényes rendelet elő írt a C-vételi jegy arányában. Az, hogy ,,mi már megtettük a magunkét", maga után hozta azt a másik megalkuvó magatartást, hogy falusi tanácsaink egyrésze viszolyogva nyúl ahhoz a törvényes rendelethez, amely előírja, hogy akik nem teljesítik határidőre beadási kötelezettségüket, azoknak öt, vagy a mai időszakban 10 százalékkal fel kell emelni beadási kötelezettsé. güket. A törvény itt is törvény, amelyet teljesíteni kell. Gépállomásaink komoly segítséget nyújtottak a dolgozó parasztságnak. Á mi államunk milliárdokat költött a gépállomásokra és dolgozó parasztságunknak gabonatartozása van a gépállomásokkal szemben. Megyénk "területén mintegy 800 vagon gabonával tartozik a dolgozó parasztság a gépállomásoknak. Ez a tartozás éppen olyan tartózásf mint a begyűjtési kötelezettség nemteljesitése. Ez a gabonamennyiség az államé. A gépállomások elvégezték a szántást és azt a mezőgazdasági munkát, amelyre a dolgozó parasztság velük megállapodott. Igazság talan és becstelen dolog lenne, ha a gépállomásnak a dolgozó paraszt ság nem fizetné meg a neki járó gabonát. A gépállomás az állaimé, a mi államunké, a nép államáé. S ez a 800 vagon gabona az államé. Erről mi nem mondhatunk le. Ezzel szembe® a pusztamérgesi gépállomás kintlévőségéből még csak 11.7 százalék, a szókkutasi gépállomásnál 14.4 százalék, a derekegyházinál és a hódmezővásárhelyi gépállomásnál csak 13.6 százaléka gyűlt be annak a gabonamennyiség nek, amit már ki kellett volna régen fizetni a gépállomások elvégzett munkájáért. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a népnevelöknek és a tanácsoknál? erre a gabonatartozásra sokkal, de sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A községeknek nemcsak azt kell megnézniök, hogy A , B- és C-vételi jegyre hogyan teljesítették tervüket, hanem azt is, hogy hogyan áll a község dolgozó parasztsága becsületbeli adósságával, a gépállomásoknak járó gabonával. A kenyérgabona begyűjtésén túl már ajtónkon kopog a kukoricabegyüjtés. Kényelmességre, megnyugvásra már csak ezért sincs ok. Januárban és februárban a pártszervezeteknél és a tanácsoknál azt mondották az elvtársak: „Nem ilyenkor kell a kukorioabegyüjtést szor galmazni, hanem szeptemberben, meg októberben, amikor annak ide. je van". Nos, élvtársak itt az ideje. I.,ássunk hozzá. Szeptember van, annak is a végefeié járunk. Tőrük a kukoricát. Valóban, most van az ideje annak, hogy ezen a téren is megfogjuk a munka végét. A kuko. ricabegyüjtés csal? most kezdődött meg, dé máris néhány veszélyes je. lenség üti fel a fejét, amely mögött az ellenség kezét kell keresnünk. Sándorfalváról például azt jelen, tették, hogy 6—7 mázsás átlagtermés várható. Komoly formában ja vasoljuík a sándorfalvi tanácsnak, nézze meg ezt az esetet, mert a fel. sőbb ezervek becsapása, hazudás a megyei tanácsnak annyi, mint hazudni a népnek. Az alacsony termésátlagról 'szóló mesét ma a kulá kok terjesztik, azért, hogy hátráltassák a begyűjtés ütemét, ellenséges hangulatot teremtsenek a be gyűjtés ellen. A helyi tanácsok okuljanak tehát a sándorfalvi esetből és kemény kézzel, kommunista éberséggel lépjenek fel az ilyen hamis termésátlagot kalkuláló szemé, lyek ellen. A 6—7 mázsás holdanként! kukoricatermésről szóló mesét pedig minden dolgozó paraszt megvető mosolygással fogadja mert holdanként a fekete földeken 30 ós a sándorfalvi homokon is jő 17—18 mázsás lesz a termés. A kukorica- és gabonabegyüjtés sel egyidőben megkezdődött a burgonya begyűjtése is. Az idő most olyan kedvező, hogy burgonyából ls bőséges termésünk van, tehát a begyűjtési tervet most minden nehéz ség nélkül, könnyedén lehet telje síteni. A begyűjtéssel egyidőben megkezdődtek az őszi mezőgazdasági munkák. Ezen a téren is mutatko zik némi elmaradás. Az ösziárpr sokhelyen még a zsákban van, pedig már régen a földiben lenne a he. lye. Nagyobb figyelmet kell szer telni • a mélyszántás kérdésének. A tavalyi és tavalyelőtti tapasztala azt mutatja, hogy az a dolgozó pa raszt járt jól, aki hallgatott a Pár szavára és korán vetett. Az időjá rásunk most is olyan, hogy rövid száraz időre számíthatunk és aztán az esős idők hátráltatni fogják az őszi mezőgazdasági munkákat. Tehát a vetéssel se kell várni, vessünk csal? nyugodtan porba, meg. jön az eső. Viszont, ha nem vetünk idejében, akkor összetorlódik a sokféle munka, hol ezzel, hol azzal maradunk el és mi nem akarunk még decemberben is szántani. A falusi pártszervezetek és tanácsok előtt továbbra is a begyűjtés kérdése áll, mint főkérdés. Nincs ok tehát a kényelmeskedésre, vagy az önteltségre. Ellenkezőleg! A begyűjtés munkája most sokrétűbbé, A cséplés befejezése nem jelenti a begyűjtés elvégzését SZORGALMAZNI KELL TOVÁBB A BEGYŰJTÉST, MEG KELL KEZDENI A KUKORICABEADÁST IS A megyei tanács begyűjtési osztályának szombatesti értékelése szerint a megye járásainak és városainak begyűjtési teljesítésénél a következő rangsor alakult ki: 1; Szeged város 2. Szentes varos 3. Makó város 4. Szentesi Járás 5. Makói járás 6. Hódmezővásárhely 7. Csongrád! járás 8. Csongrád város 9. Szegedi járás A megye legjobban teljesítő községe Baks község; utána következik Nagylak. A megye leggyengébben teljesítő községei; Forráskút és Csengele. Az el-mult hét során a megye területén mindössze 4.1 százalékos emelkedés volt a gabonabegyüjtés vonalán. Ez az eüanyhulás azt eredményezte, hogy a megye még most sem tudta visszaszerezni a begyűjtési versenyben elért régebbi jó helyét s jelenleg is a hatodik helyen van. A járások és városok" kenyérgabonabegyüjté&i versenyében az elmúlt hé't során a legnagyobb lendület Hódmezővásárhelynél mutatkozott meg, azonban itt sem kielégítő mértékben, mert. a szeptember 8—15-i emelkedés mindössze 6.1 százalékos. A begyűjtés irama viszont a szegedi járásban a leglassúbb, amit mutat a 0-7 százalékos I' i emelkedés is. A megyei gabonabegyüjtés étlanyhulásának magyarázata, hogy a megye különböző részein mindjobban kezd uralkodóvá válni ez a hangntnt: „befejeztük már a cséplést, ezzel befejeződött a gabona begyüj* tése is". Ez a helytelen álláspont elsősorban hozzájárult ahhoz, hogy községeink nem megfelelő ütemben végzik a gabonafeleslcgek begyűjtését. Az elmúlt hétre általában jellemző volt, hogy helyi 'tanácsaink ahelyett, hogy kiomoly munkát végeztek volna a még hátralévő felesleges gabonakészlet begyűjtése érdekében, csak számolgattak és új ütemtervükön gondolkodtak. A tettek viszont elmaradtak. A szegedi járásnál hiba volt az is, hogy a járási tanács elhanyagolta községei ellenőrzését és nem vizsgálta meg, hogy a helyi 'tanácsok hogyan hajtják végre a begyűjtés különböző feladatait. A szegedi járási tanácsnál is sokszor hallatszik az a siránkozás: „Nagy a begyűjtési előirányzatunk, nem lehet az előírt mennyiséget 'teljesíteni". A szegedi járási tanács így siránkozva, lassan feladja a begyűjtési harcot, ahelyett, hogy még nagyobb lendülettel folytatná a kenyércsatát, a még felesleges gabona magtárba szállítása érdekében. Járásaink, községeink ezen a héten feltétlenül javítsák meg munkájukat, küszöböljék ki az utóbbi hetekben tapasztalható lazaságot és induljanak végső harcra a ga* bonabegyüjtési terv 100 százalékos teljesítéséért. Vegyék figyelembe, hogy szeptember 24-ig teljes egészében eleget kell tennünk a gab o naibe gyű j t ésnekt Helyi tanácsaink feladata ugyanakkor az Is, hogy a begyüj' tési versenyt a gabonabegyüjtés mellett halndéktalanul terjesszék M a kapásnüvények begyűjtésére Is. Különösen azok a községi fanácsok ügyeljenek nagy gonddal a kukorica, napraforgó begyűjtésének helyes megszervezésére, ahol komoly elmaradás mutatkozik a gabonabegy Uj lésnél. Pontosan és szigorúan tartsák be a begyűjtési rendeletet mind a jól teljesítőknek biztosított kedvezmények, mind a hanyag termelőkkel szemben alkalmazok büntetés tekintetében* Ugy szervezzék meg a begyűjtést, hogy egy nappal sem maradjanak el a törési, betakarító, si munkáktól. Helyi tanácsaink el. sősorban gondoskodjanak megfelelő tárolóhelyek, górék biztosításáról. A megyei tanács begyűjtési osztálya megállapította ugyanis, hogy még számos község nem hajtotta végre a megyei operatfv bizottság határozatát és nem jelölt ki a kukorica begyűjtéséhez alkalmas lárolóhciycket. Ezeket a mulasztó köszégi' tanácsokat ezért felelősség terheli. A kukoricabegyüjtés azonnali megszervezése azért is fon'tos. mert a rendelet értelmében a törés után számított 8 ' nap alatt minden termelő köteles kukorica'iermésének 10 százalékát beadni. Helyi tanácsaink feltétlenül gondoskodjanak átvevésre alkalmas helyről- Használják fel kukorica 'tárolására például a fűrésztelepek kihasználatlan színjeit és törekedjenek arra, hogy a földművesszövetkezeteken keresztül időben igényeljék a nagyobb városi tárolóhelyekre való elszállításához szükséges vagonokat. Népnevelőink agitációs munkájuk során a felesleges gabona, készlet begyűjtésének fontossága mellett magyarázzák meg dolgozó parasztságunknak azt ts, hogy a szállítási szerződésre lekötött kukorica után is kedvezményben részesíti kormányzatunk a termelőket. A most megjelent rendelet értelmében ugyanis azok a termelőszövetkezetek. és egyénileg dolgozó parasztok, akik kukoricaszállítási szerződést kötneka lekötött mennyiség minden mázsája után 35 forint értékű, teljes egészében pamutáru vagy lábbeli vásárlására jogosító utalványt ktapnak. A szállítási szerződés nélkül „C"jegyre leadott kukorica u'tán mázsánként 25 forint értékű, ugyancsak teljes egészében pamutáru és lábbeli vásárlására jogosító utalvány jár. Ezenfelül azok a dolgozó parasztok, akik beadási kötelezettségükön túl kukoricájukat szállítási szerződésre lekötik- a „C". jegyes áron túlmenően minden mázsa után 10 forint felárat kapnak előlegként a szerződés aláírásakor. Ezen a héten megyénk minden községe fokozza hát a gabonabegyüjtést és indítsa meg a csatát a kukoricabegyüjtésért is. A dán szentmiklósi állami gazdaság dolgozói 1952-re hosszúlejáratú versenyt indítottak A pest megyei Dánszenfcmifclós állami gazdasága hosszúlejáratú versenyt indított az 1951/52. évi munkáikra. A dánszentmiklósiak 'a kiskunsági állami gazdaságot hívták ki versenyre, s egyben csatlakozásra szólították fel az ország többi gazdaságát. A dánszentmiklósi állami gazdaság dolgozói vállalták: "I 74 hold tavaszi vetésű szovjet burgonyát október 15-ig, öt hold nyári vetésű burgonyát pedig október 20-ig szednek ki. O 35 hold takarmányrépát kormánylemez nélküli ekével október 20-ig kiszednek. O 105 hold gyapotvetésük termését leszedik, osztályozzák, a szükséghez képest szárítják és megfelelő időben elszállítják. A gyapottermést, amint a megfele.ő érettségi fokot elérte, azonnal veszeségmentesen leszedik, vigyázva, hogy ne szennyeződjék sem szár-, sem levélrészekkei. Háromzsebes szedőkötény alkalmazásával azonnal osztályozzák I„ II., III. osz-; á'ynak megfelelően. Minden dolgozónak három ilyen kötényt adnak, hogy ezzel is biztosítsák a i munka folyamatosságát. A 33 hold dohány termését leszedik, felfűzik, lesimítják november 30-ig. A dohámysímításhoz Balatoni János újítását megvalósítják, C 300 hold silótengeri levágását, behordását és silőzását október 15-ig befejezik. A silőten. geri hordását gépekkei végzik és a földsilókat úgy építik meg, hogy a legkevesebb fuvart kelljen alkalmazni, á 50 hold muharvetésük leka. szálasát, begyűjtését, hordását és cséplését szeptember 30-ig géppel elvégzik. H 20 hold gyümölcsös termését * * október 20-ig leszedik, osztályozzák és gondosan tárolják az elszállításig. O 850 hold őszi árpa és rozsvetésüket a minisztertanácsi határozatban előírt határidő előtt két nappal, szeptember 28-ig elvégzik. Q 300 hold búzavetést öt nap. pal a határidő előtt, október 25-re elvégzik s az ősziek vetésénél alkalmazzák a gépkapcsolást. 100 hold búzát keresztsorosan vetnek el. Vetés előtti tárcsázásaikat mindenütt kapcsolat fogasolással végzik a műtrágyaszórás után, hogy a műtrágyát mindenütt jó! bedolgozzák. A talajmunkát mindenütt úgy készítik el. hogy a legjobb morzsalékos szerkezetet érjék el. "IA Az 1952. évi gyapottermés magasabb terméseredményeinek elérésére, határidő előtt három nappai; október 12-re felszántanak 200 hold gyapot területet. A műtrágyázást a gyapot alá géppel, a szántást elöhántóekével 25 cm mélyen végzik. "I "I 300 holdat december 15-ig -1-* istállótrágyáznak — talajaik tápanyagainak visszaadására. 1 O A jövöévi magasabb termése.redmények biztosítására a tavaszi vetések alá az őszi mélyszántást 25 centiméter mélyein gépi erővel november 22-re befejezik. Gépeiket úgy tartják karban, hogy gépkiesés ne legyen s betarthassák a határidőket. Kettős műszakban dolgoznak és gépeiket napi 22 6rán át üzemeltetik. Állattenyésztés terén is értékes vállalásokat tettek a dánszentmiklósiak. 200 darabos tehenészetükben 70 százalékos szaporulat helyett 80 százalékost akarnak elérni az előírt szabályok betartásával. Tehenenként átlagosan 3200 liter tejhozamot vállalnak. 3 ezer süldőt nevelnek fel 40 kilós súlyra, 6 hónap atatt pedig ezer sertést hizlal, nak fel 140 kilóra expresszhízlalás. sal. A süldő nevelésben 21, a hizlalásban pedig 20 százalékos dara értékesítést' érnek el a takarmányok szakszerű összeállításával, pontos adagolással és etetéssel. kiterjedtebbé vált. Tehát nagyobb politikai munkát is igényel. Nem szabad elfelejteni, hogy a begyűjtés kérdése nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, most a begyűjtés időszakában kell megteremteni a dolgozó parasztok között azt a „politikai hadsereget", amely egyéb feladatok végrehajtásában is szilárdan áll a hátunk mögött és követi élcsapatát a szocializmus épíjésébem, A begyűjtés politikai feladatai a falusi pártszervezeteket terhelik. A falusi pártiszervezetek kötelesek például ellenőrizni a tanácsot, hogy jól hajtja-e végre fel. adatát, nem mutatkozik-e egyik, vagy másak kérdésben elhajlás, például a C-vételi jegynél, vagy megalkuvás azokkal szemben, akflknem teljesítették A- és B-vételi jegyre a beadásukat, vagy azokkal szemben, akik nem fizették meg tartozásukat a nép A Párt és az állaim előtt álló összes feladatok jó megoldásának kulcsa a begyűjtési terv teljesítése és túlteljesítése. Mozgósítsunk tehát minden erőt a falun e cél végrehajtására. A Párt népnevelői számolják fel magukban a megelégedet teég megalkuvó hangulatát, lendüljenek új harcba és vigyék új győzelmek felé a falu dolgozó parasztjait.