Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-16 / 216. szám

VASÁRNAP, 1961 SZEPTEMBER 1« 3 Hogyan dolgozik az ellenség a Délrnagyarországi Rostkikészítő Vállalat központjában A Délmagyarországi Rostkikészítő Vállalat hosszú ideig úgy szerepelt, mint olyan üzem, amellyel mindig valami baj van. Vagy a tervét nem teljesítette valamelyik telep, vagy géptörések következték be, vagy feltűnően rossz volt a munkafegye lem, egyszóval: valami baj mindig volt. A telepekért a DélmagyarorIszági Rostkikészítő Vállalat központja a felelős, a központ irányítja, ellenőrzi, vezeti a különböző telepeiket. A sorozatos hiányosságokért tehát magyarázatért a központ, hoz kellett fordulni. Ezt megkísérelte a Délmagyarország szerkesztősége is. Elküldte egyik munkatársát s mi történt? A vállalat vezérigazgatója, Tokai János egyszerűen kiüzent a pártlap munkatársának, hogy nem ér rá, majd pedig a titkárnő által közvetített vita so rán egész egyszerűen kijelentette, hogy semmiféle felvilágosítást nem ad csak akkor, ha erre utasítást kap felettes szervektől. Ha az újságíró el akarta volna intézni, hogy mindezek a szervek utasítsák Tokai Jánost, legalább két esztendőre lett volna szüksége. A Délmagyarország szerkesztősége ezért a magatartásért komoly formában felelősségre vonta Tokait, mire aztán átesett a másik végletbe, olyan mézes-mázossá vált, mint akinek takargatnivalója van, még saját autóját is a szerkesztőség munkatársának rendelkezésére bocsátotta. Tokai félrevezette a Pártot Már akkor feltűnő volt ez a hírtelen „pálfordulás", de egyelőre nem lehetett a dolgozók nyilvánossága elé vinni valamennyi hiányosságot, hiszen azoknak felderítésére pár óra, de még pár nap sem elegendő. A sejtés azonban helyesnek bizonyult: a Délm gyarországi Rostkikészítőnél a vezetésben van a hiba. Nézzük csak meg sorjában, kik vezetik — és nyugodtan hozzátehetjük: félre — a Rostkikészítő Vállalat dolgozóit. Nézzük csak meg először magát Tokai vezérigazgatót, a volt csónakjavító méstert, aki munkáskáefernak álcává magát, könyöklőén törtetett a pozíció, a vezérigazgatói szél; félé. A csónakjávító mesterből először üzemi mun. ikás lett, aki — mint mostmár kiderült — karrierista szándékkal végezte úgy a munkáját, hogy minél előbb kiemeljék. Amikor elérte célját, megkapta vezérigazgatói kinevezését, azonnal kibújt a gondosaa rejtegetett álarc alól igazi mivolta és olyan emberekkel vette magát körüí. akik között jól érezte magát s a dolgozókkal szemben úgy viselkedett, mint a kapitalista világ vezérigazgatói viselkedtek annakidején. Ilyenmódon a Délmagyarorszá g i Rostkikészítő Vállalat központja hamarosan megtelt volt horthysta katonatisztekkel, kulákcsemetékkel, volt gyárosokkal, régi reakciós hivatalnokokkal. A fasiszta gyártásvezető Érdemes Tokai mellett párat bemutatni ebből a „remekül összeválogatott" együttesből. Véhy Rudolf, a jelenlegi gyártásvezető régi katonatiszt, sőt, hogy az eredeti fasiszta márka se hiányozzék: a MÉP-nek is tagja volt. Képzelhetjük, milyen krokodilköny. nyeket hullatott, amikor egykori vezére, Imrédi nyakán megszorult a hurok. De azt is elképzelhetjük, hogy ez a fémjelzett fasiszta hogyan vezette a Ros(kikészítő gyártásmenetét! Tokainak mindenestere: jól! Dr. Erdődi Gyuláné, a főköny. velő gépírónő je — akinek tehát igen megbízhatónak kellene lenni — a Csongrádi Bank volt igazgatójának a leánya, egy horthysta rendőrfogalmazó felesége. Szabotál a gumigyáros Dobó A műszaki osztály vezetője: Dobó Sándor volt gumigyáros. Tokainak úgylátszik ez volt a mintaképe. Igaz, hogy Dobó úrnak már nincs meg a gumigyára, de a feleségének még megvan a 25 hold földje, úgyhogy „valahogy" megélnek. Érdemes megnézni, hogyan dolgozott — és dolgozik még ma is — ez a volt kapitalista.'Mint szakember tudja, hogy a nagyobb géphibákat meg lehet előzni, ha a kisebb hibákat idejében orvosolják. Éppen ezért nem vette tudomásul, ha a telepek ről kisebb hibákat jelentettek neki nem engedte ezeket megjavítani, akkor intézkedett csak, amikor már bekövetkezett a géptörés, segíteni nem lehetett. Itt van tehát ,,a ku. tya elásva", itt kell keresni a sok géptörés okát. Természetesen Dobó gyúlöM a demokráciát s mindent, atJi ezzol a rendszerrel összefügg. Gyűlöli az újító-mozgalmat is. A ciombegyházi telep vezetője például újítást küldött be, melynek segítségével fel tudnák használni a pozdorja közötti rostot is. Azt nem merték megtenni Dobóék, hogy az újítást ne fogadják el. Elfogadták, ki is fizetlek az újítónak 500 forintot, de a szsmiábe nevettek és azt mondták: „Most már csináld meg magad az újítást!" A központi javítóműhely? Az kellett Tokainak és Dobónak, akik gyűlölik ugyan az újító mozgalmat, de nem annyira, hogy ne vennék észre: az újítómozgalmat pénzkeresetre is fel lehet használni, ha kicsit ügyeskedik az ember! Horthysta tisztek, népnyúzók, kapitalisták, kulákok A „remek gárdába" .tartozik Lázár Kálmán horthysta tiszt is, akit Tokád üzemi előadónak nevezett ki. Csákó Tibor horthysta tiszt fia, akit Tokai a személyzeti osztály ellenzése után is normaiskolára küldött. Dr. Pap László kizárt párttag a jelenlegi statisztikus, alti horthysta hadapródőrmester volt, apja pedig volt rendőrtanácsos. Kiegészíti a „társulatot" dr. Kasza Gyula, volt adóügyi főjegyző, aki a munkáskáderek helyett olyanokat tanított be, mint Ilyés Éva, aki egy horthysta törvényszéki tanácselnök leánya. Ezekután azon se lehet csodálkozni, hogy a termelési felügyelők — akiknek a feladatuk, hogy a dolgozó parasztság körében a szerződéses termelés érdekében felvilágosító munkát fejtsenek ki — csupa kulákokból, kulákcseme lékből kerültek ki. Csak pár név: Nyitrai Károly 25 holdas, Pólya Tibor 50 holdas, Barankai Lajos közel 200 holdas kulákcsemeték végezték ezt a „felvilágosító" munkát. Elnyomják a munkáskáderekel Arról szinte beszélni som kell, hogy ilyen körülmények között milyen életük volt a Rostkikészítőnél a munkáskáderoknak. Valósággal szöktek a munkáskádenek a „kezük •alól". Vári elvtársat, az egyik telep vezetőjét Tokai például állandóan marta, tehetetlennek minősítetté, holott éppen a gumigyáros Dobó hibájából nem tudott megfelelő termelési eredményeket felmutatni. Vári elvtárshoz hasonlóan akarta lehetetlenné tenni Tokai Trisler elvtársat, aki a nagylaki telep vezetője volt. Különböző ürügyekkel fegyelmi elé akarta állítani Trisler elvtársat, akit csak a pártbizottság közbelépése mentett meg a fegyelmi eljárás komolyabb következményeitől. A'-m't mindenesetre sikerült elérni Tokaiéknak, hogy Trisler elvtársat kevésbbé felelős pozícióba, egyszerű kenderfelvásárlónak helyezték, olyan munkakörbe, ahonnan nem hangzik olyan élesen kritikai hangja, Tokait és fasiszta klikkjét érintő bírálata. A „vezérigazgató úr" nyaralásának ára Amikor Vári elvtársat és Trisler elvtársat minden módon igyekezett félreállítani útjából, egy szava sem volt a vajháti telep vezetője, Juhász ellen, pedig a fegyelmezetlen munka miatt ezen a telepen több kazal beázott. Nézzük csak meg, mi Feladataink az új egyetemi tanévben Egssz orszúgunk fejlődésének hatalmas lendülete — magátó; értetődően — nem haladhatott el nyom nélkül a szegedi egyetem felett sem. Ha visszapillantunk a felszabadulás óta hatalmasan ívem fejlődésre, amely egyetemünk viszonylatában nagy eredményeket hozott és még nagyobbra kötelez, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy egyetemünk kereteinek kibővülése szükségessé teszi a régi kereteknek az új, mélyebb tartalommal vaiő megtöltését. Az egyetem szervezet szabályzatának szocialista átépí. tése mimJ-mind a fejlődés szükségszerű megnyilvánulási formái. Raj. tunk áll, hogy ezeket a kereteket ért, mert Juhász egy kulák kocsma rosnak a fia s Tokai családjával együtt Juhászéknál töltötte a nyarat! Ezek azok a dolgok, melyek miatt a Déímagyarországi Rostkikészítőnél nem tudták a szakmát elsajátítani a munkáskáderek, csak a kapitalista, fasiszta, kulákcsemeték. A Párt már figyelmeztette Tokait, hogy valami nem megy rendben, de a „vezérigazgató úr" ahelyett, hogy megszívlelte volna a figyelmezte test, azzal érvelt: Éppen Kovács elvtárs beszéde veti fel, hogy a múltból ittmaradt kétes elemeknek is dolgozni kell valahol. Tokai — persze nem véletlenül, hanem szándékosan a saját szájaizének megfelelően elemezte Kovács elvtárs beszédét, hiszen ő maga is azok közé tartozik, akiket érintett ez a beszéd. Igaz! Az itlmaradt kétes elemeknek is dolgozni kell valahol, mert ennek az országnak kenyerét csak az eheti, aki dolgozik, de ezeknek az elemcilcnek munkahelyét mi, a dolgozó nép határozzuk meg s nyilvánvalóan nem állítjuk őket a termelés irányító posztjaira, mint ahogy Tokai csinálta. Tokai János saját magához megfelelően választotta meg munkatársait és munkájával azt bizonyította be, hogy ő maga is ezek közé az elemek közé tartozik. Aki azzal kezdi, hogy félrevezeti a Prátot, és azzal folytatja, hogy fasiszták, népnyúzók, kapitalisták menedékhelyévé tesz egy olyan fontos alapanyagot gyártó vállalatot, mint a Déímagyarországi Rostki'efezítő, az nem méltó tovább arra, hogy a gazdasági élet vezető posztján maradjon. Tokai Jánosnak el kell tűnni a vállalat éléről azzal a sötét társasággal együtt, melyet oda összeválogatott. — Ez az eret azonban tanulság a vállalat pártszervezete számára is, hiszen az ellenség úgyszólván az orruk előtt dolgozott, fejtette ki romboló munkáját. De tanulság a többi pártszervezetek számára is és ahol lemaradások mutatkoznak a tervteljesítésben, ahol gyakoriak a géptörések, ahonnan menekülnek a munkáskáderek, ahol laza a munkafegyelem, ott az ellenség kezét kell megkeresni. Nyilvánvalóan meg is találják éppúgy, mint a Rostkikészítő Vállalatnál. Csongrád megye harmadik az országos tejbegyüjtési versenyben ért neim érte a „vezérigazgató úr" 'komotv értékekkel inlte-ii'részóről szó Juhász házaelejét? Az- komoIy értékekkel toltsu„ Népgazdaságunk nagyiramú fejlődése egyetemünk gazdasági támogatásában növekvő, szinte mértani haladvány szériát fokozódó mértékben érvényesült 1949-ben a ma; Tudományegyetem 3 kara: a Természettudományi-, Bölcsész- és Jogtudományi Kar együttesein, kereken 4 millió forint támogatást kapott kormányzatunktól. 1950-ben az ötéves terv első esztendejében ez a támogatás 5.8 millió forintra emelkedett. 1951-ben 7.8 milliós költségvetéssel dolgozott az egyetem és az 1952. évi költségvetési előirányzat kereken 10 milliós költségvetést irányoz elő egyetemünknek. De ugyanilyen mértékben fokozódott az egyetem tudományos munkájának támogatása is. Egyetemünk azonban nemcsak a meglévőt fejlesztette tovább, hanem sok új intézmény is született benne. Egyetemi tanszékeink száma 1944-ben 40 volt, 1950-ben 47, majd 1952-ben ez a szám tovább emelkedik. Az egyetemi hallgatók száma is egyre emelkedik. 1949— 50-ben 872, 1950—51-ben 1213 volt a hallgatóik száma, az 1951—52. tanévbem P-dig 1340. A hatigatóság létszámának rohamos fejlődésével arányos mértékben emelkedik egyetemünkön a tan segédszemélyzet és a fizikai dolgozók száma is. Ezek mellett a munka elvégzéséhez és a jobb munka biztosításához szükséges feltételek megteremtése az épületkeretek bővítése útján is történik. Elvetetnünk hatalmas méretű számbeli fejlődése minden vonatkozásban szükségszerűvé teszi azonban az egész egyetemi oktatás minőségi módosítását is. Ma már az egyetem valóiban a nép, a dolgozó osztályok: a gyári munkásság, a dolgozó parasztok és a néphez hű értelmiség gyermekeinek egyeteme. A Párt és kormányzatunk olyan széles tömegek számára biztosítja a legmagasabb fokú oktatás lehetőségét, hogy ezáltal a munkamódszerek minőségi megváltozásának is be kell következnie. Mi a feladata az egyetemnek ? Erre legjobban úgy válaszolhatunk, ha azt mondjuk: feladata népgazAz ószentiváni földművesszövetkezet tejbegyüjtője még az év elején versenyt kezdeményezett a tejbegyűjtési terv túlteljesítésére. Azóta megyénk csaknem valamennyi szövetkezetének tejbegyüjtője csatlakozott a versenyhez, A .egutóbbi versenykiértékelés szerint legjobb eredményt a nagylaki földművesszövetkezet érte el. A második negyedéves tervét 174 százalékban teljesítette. A begyűjtésben második a klárafalvi földművesszövetkezet lett. Szabad és kötelező tejbegyüjtési tervét 144.7 százalékra teljesítette. Harmadik helyre a versenyt kezdeményező Oszentiván szorult, begyűjtési terévnek 125 százalékos teljesítésével. A járásojc közötti versenyben első helyen a szegedi járás áll tervének 92.1 százalékos teljesítéséve,. A makói járás alig fél százalékkal maradt le a szegedi járás mögött. A szentesi járás 62.2 százalékra, míg a csongrádi járás 54,8 száza, tékra teljesítette tejbegyüjtési tervét. Megyénk az országos versenyben harmadik helyen áll. A legutóbbi kiértékelés szerint tervét S0.5 százalékra teljesítette. Megyénk előtt alig pár százalékkal csak Szolnok és Békés megye áll. Megyénkben az elmúlt hónapok alatt a mindszenti, a baksi és az újszentivánj földművesszövetkezet teljesíti leggyengébben a tejbegyüjtési tervet. Baks például június hónapban 12 százalékra, augusztusban 30 százalékra teljesítette az előirányzatát. Ezeknél a földművesszövetkezeteknél az a hiba. hogy a tejbegyüjtők nem veszik fel a kapcsolatot a tanács begyűjtési osztályával, nem szólítják fel a tejbegyüjtésben elmaradókat a tervül; teljesítésére és nem végeznek politikai felvilágosító munkát A tejbegyüjtésben élenjáró községek földművesszövetkezetei eredményeik elérésében a községi tanácsra támaszkodtak. Rendszeresen megvitatták a begyűjtés hiányosságait, azt azonnal kiküszöböltek. A tejbegyüjtési terv teljesítése minden dolgozó parasztra, községre egyaránt kötelező, hiszen a tere teljesítésén múlik, hogy kapnak-e a bölcsődék, vagy a gyermekotthonok elegendő tejet. Azokat a tejbegyüjtőket, akik hanyag munkát végeznek és hibájukból nem tudja teljesíteni a község a begyűjtés; előirányzatát, kíméletlenül le keli váltani. egyetemi hallgatóság nevelésének egyik legfontosabb szervezeti formáját valósította meg az elmúlt tanévben a csoportrendszer kiépítésével és ezt a vívmányt kívánja a jövőben fokozottabb mértékben továbbfejleszteni. A csoportrendszer célja az, hogy a diákságban, az egyetemi hallgatókban az egyéni felelősségtudatot, a munkafegyelmet fokozza és őket egyben a közösségi együttélés helyes szabályaira megtanítsa. A csoportrendszer szervezeti forma, a diákságnak kell azt hivatástudattal megtöRenie. Professzorainknak pedig, oktatószemélyzetünkkel egyetemben az a feladata, hogy ebben a törekvésében a diákságot és kormányzatunkat támogassa, a csoportok munkáját ellenőrizze. Fejlesszük minden erőnkkel egye. temünk hallgatóságának gyakorlati oktatását. Sok jó kezdeményezés indult már ezen a téren is, számos pozitív eredményre tekinthetünk vissza. Egyetemünk tanárai közül hatan írtak eddig tankönyveket, amelyek országos viszonylatban jelentősek. Tanáraink és a tansegédszemélyzet által kidolgozott előadási tematikák közül igen sok országos viszonylatban is kötelező és általános érvényűvé lett. Ezek mind pozitív eredmények. — Vannak azonban problémák is. Egyetemeink, amint ezt Darvag miniszter idézett beszédében kifejtette, nagyon hátra vannak még a pedagógia elvi kérdéseinek tisztázása és azok gyakorlati alkalmazása terén. Hiányzik nagyobbrészt az oktatási módszertan kialakulása. A mi egyetemünk neveléstani intézetében egy pedagógiai olvasóköyv készült már el. Foglalkozik az intézet Marx és Engels, Lenin és Sztálin nevelésügyi nézeteivel. Ezeknek a munkáknak azonban sokkal szélesebb körben kell továbbfejlődniük. Ezen a területen egyetemünk tanáraira az a sürgős tennivaló vár, hogy elvi síkon, a szakdidaktika kérdéseit állandóan napirendet] tartsák, megvitassák, tapasztalaié " at az oktatás kérdéséről állandóan kicseréljék. Jó nevelőmunkát azonban csak akkor végezhetünk, ha fel va. gyünk vértezve a marxizmusleninizmus ideológiájával, ha filozófiánk a dialektikus materializmus filozófiája. Az elmúlt évben már megindult egyetemünkön a tanárok ideológiai továbbképzése és az a két konferencia, amelyen az alapkérdéseket megbeszélték, csaknem minden karon jó eredménnyel, az egyetemi tanárok aktív közreműködésével folyt le. Szükséges, bogy a folyó tanévben a közoktatásügyi minisztérium segítségévei még fokozottabb mértékben és a'aposabbaji történjék az egyetemi tanárok és hozzáiuk csatlakozóan a ta-""ted személyzet ideológiai továbbképzése. Különös felelősséget kell érez. Jelentkezés a tanács énekkarába A szegedi városi tanács énekkara, amely már eddig is igen szép sikereket ért el, bővíteni akarja létszámát, hogy a jövőben minél színvonalasabb műsort nyújthasson a szegedi dolgozóknak. A Városi Tanács Oktatási és Népművelési Osztálya felhív minden dolgozót, aki kedvet és tehetséget érez arra, hogy ennek az énekkar. nak tagja legyen, jelentkezzék az énekkarba való felvételre. Jelentkezni lehet: az énekkar próbatermében, Sz'álin-körút 54. sz. alatt, minden kedden és szerdán délután 6 és 8 óra között. daságunk minden szektora számára nünk a tanárképzés kérdéseivel biztosítani a megfelelő szakembere-! szemben. A múltban a tanári pálya ket, tanárokat, jogászokat, vegyé-' sanyarú volta számos tehetséges szektát, fizikusokat és a tudományos fiatalt riasztott vissza. Ma kigjobb eredményeket. De nemcsak meg- hallgatóinkat igyekszünk tanárokká felelő magasszinvonalú szakmai , nevelni, mert minden professzor vetést kell adnunk, hanem biztosi- társam világosan látja a középistanunk kell, hogy azt a hibát amely egyetemeinken többé-kevésbbé ma még fennáll: a Szakmai és az ideológia tanulás kettéosztotlságát megszüntessük Csak azok lesznek igazán jó szakemberek, akik munkájukat annak a politikai felelősségnek a tudatában végzik, amelyet a szocializmust építő népünk tőlük joggal elvár. Hogyan érheti el az egyetem módszertanilag a leghelyesebben ezt a kettős feladatát, a jó szakemberek és a szocializmusért lelke, sedni tudó és harcolni akaró káderek kiképzését ? Ezt csak egy módon teheti: a nevelés útján Darvas József miniszter, a tainév megnyitását megelőző pedagógus értekezleten egyik legfőbb hiányosságként jelölte meg azt, hogy egyetemeink nem foglalkoznak kellő mértékben a hallgatóság nevetésével. A mai szocialista szellemű egyetem tanára nem érheti és nem is éri be azzal, hogv szakmai órád a lehető legkiválóbban • megtartja, hanem fokozott felelősséget ke.t érezn:e minden egyes hallgatójának szakmai és emberi és ami ezzel egyértelmű politikai fejlődésééri egyaránt. Erre vonatkozó kezdeményezések, jó példák, egyetemünk történet'ben már eddig is bőven voltak, de nagyon sok esetben nem volt tudatos ez a törekvés és semmi esetre sem volt intézményes. Kuituszkormánvzatunk az kolai gyenge előképzettségből származó oktatási nehézségeket. Ezeken csak úgy tudunk változtatni és javítani, ha jó tanárokat adunk a középúkoláknaik. A tanárképzés elvi kérdései nem oldódnak meg gyökeresen az elrende't tematikái;, a tanárképzés rendiének szabályozása útján. Nagy fejlődést jelent ugyan az egy-, illetve a természettudományi karon a másfél Sza_ kos tanárképzés, azonban ezt a reformot nekünk kell új tartalommal, gondolatokkal, módszerekkel megtöltenünk. Komo*v senitséí-e' kapunk a szakdidaktika kérdéseiben a Szovjetuniótól. Ebben az évben pedagógus küldöttség megy a Szovjetunióba és ott a S70c;alizmus országának fei'ett didaktikai eredményeit fogja elsajátítani. Saját problémáinkat azonban saját erőnkből kelt mego'danunk. Fel Ve'l hasánál, nunk az értékes szov'et tanasztelatökat és ér'ékesítenür.k keil azokat. De magunknak is gondolkoznunk kell és felelősséget kel! éreznünk az oktatás munkájáért, megjavításáért, a munka formális elvégzése he'yett. Egyetemünk életének minden vonatkozáséban az egészséges +VdŐT?á<r, f--it»r», ön jóindulatú kritikai szellem kialakulását kell k'építanünk és e'ős?gíte_ nünk Dr. Fodor Gábor gyetemi tanár, e. i rektor