Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)
1951-09-15 / 215. szám
SZOMBAT. 1951. SZEPTEMBER IS 3 Itt a tnityithdilés ! — Délután javak ax áiuéd! HOGYAN VEZETTÉK BE A KISKERESKEDELMI VÁLLALAT ÜZLETEIBEN AZ UJ ELADÁSI RENDSZERT Nemrégiben igen helyes kezdeményezést valósítottak meg a Szegedi iKiiskiereskedelmi Vállalat árudáibain. Új eladási rendszerrel akarták kiküszöbölni azt, hogy az üzemek dolgozói hátrányban maradjanak azokkal szemben, akik ráérnek akár órákhosszig is sor beállni egyes nehezebben beszerezhető közszükségleti cikkekért. Az új eladási rendszer lényege a következő: A dcjtgozó reggel, amikor megy a Munkahelyére, az árudéban leadja rendelését. Mire munkáját befejezi, az áruda dolgozói már összeállították a rendelést, becsomagolva kés-szrn várja minden, csak éppen ki kell fizetni. Várakozni úgyszólván fgy pillanatig sem kell. Amikor a vállalat elhatározta, hogy ezt az új eladási rendszert bevezeti, értekezletre hívták össze valamennyi bolt vezetőjót s feltárták előttük a kész tervezetet, kérve, hogy bírálják meg azt s egészítsék ki javaslatokkal. Ezen az értekezleten valamennyi árudavezető helyeselte a tervezetet és egyöntetűen elhatározták, hogy Ibevrzetik. Ezzel szemben mi történt? Az előnyök Egyes boltokban valóban bevezet, lék az új eladási rendszert, de csak ímmel-ámmal, tessék-lássék módon. Pedig a szervezetlenség, a felvilágosító munka hiánya ellenére is mutatkoztak eredmények. Például a Kossuth Lajos-sugárúti 12 es árudában nem egy rendelést vettek fel a munkába igyekvő dolgozóktól, akik délután örömmel vették át a már elkészített csomagot. Ebből, de minden üzletből fel lehetne hozni példákat az eladási rendszer életrevalóságára. Szerdán reggel ebben az üzletben két dolgozó többek között 5—5 kiló krumplit rendelt meg. A napi burgonyamennyiség már a koiradélutáni órákban elfogyott, több vásárlót kellett elküldeni azzal, hogy ma már nincs krumpli, de a két dolgozót, aki rendelését leadta — munkájuk végeztével — ott várta kimérve az 5—5 kilogramm burgonya. Valamennyi dolgozó, aki igénybevette a megrendelése® rendszert, ilyen módon mostm&r hozzájuthatott azokhoz az árucikkekhez, mélyeket azelőtt a ráérek felvásároltak előle. Például a "szabad cukorhoz, liszthez, stb. libák az üzletekben Láfhatjúk tehát, hogy milyen előnyökkel jár ez a vásárlási, illetve kiszolgálási módszer. Mégis akadnak — és tegyük hozzá: igen sokan — nemcsak a vásárlók, hanem az eladók közül olyanok, akik ijem ismerték fel ezeket az előnyöket. Érdemes meghallgatni például, hogyan érvel a Kálvária-téri 32.es áruda vezetője, Kurucz elvtárs: — Kérem — mondja — ez a mi boltunk egy úgynevezett „szaladó" üzlet, ami azt jelenti, hogy kevés állandó vevőnk van! Ami állandó vevőnk van, azok pedig nem veszik igénybe ezt az eladási rendszert. — Szóllak nekik róla? Beszéllek velük erről? — Hát! Kérem olyan forgalom van, liogy nem ér rá az ember beszélgetni !,.. Tehát! Kurucz elvtárs például azt szeretné, hogy vevői az ujjuk ból szopják ki, hogy ilyen eladási rendszer létezik, ugyanakkor pedig csodálkozik, hogy azok, akik nem is tudnak erről — nem veszik igénybe! Kicsit furcsa logika! Másik kétütemű árudában úgy csináltak „propagandát" az ilyenértelmű árueloszt árnak, hogy a bolt délelőtt dolgozó elárusítói kijelentették a megrendelni készülő dolgozónak: „ördög tudja, van-e értelme a megrendel érnek, hiszen úgy sem mi dolgozunk iit délután és elkeveredhet a megrendelési" Az egyik árudavezető, akiinek kicsi az üzlete, kijelentette, hogy ő nem tudja hol elhelyezni a sok megrendelést! — S így lehetne sorolni még jóidéig azokat a visszásságokat, melyeket éppen azoknál lehet tapasztalni, akiknek a munkáját megkönnyítené az új eladási rendszer. A vevők életét könnyíti meg Persze, azt is el lcoll mondani, hogy nemcsak a kereskedőkben van a hiba, hanem legalább olyan mér tékban a vásárlókban is. Egyes vásárlók egyszerűen nem akarják elhinni, mennyi bosszúságtól szabadulnának meg, ha igénybevennék ezt a könnyítést. Gyanakodnak, félnek attól, hogy esetleg nem a kedvükre valóan állítanák össze a megrendelést, selejtes, vagy nem pontosan mért árut kapnának. Ezek a „gyanakvók" elfelejtik azt, hogy ezeknek a bojtoknak a jövedelme nem egyetlen embeirt gazdagít, ezek az üzletek valamenmyiőnké: a népé. A szocialista kereskedelem saját magát csapná be, ha egyetlen vevőjének is silányabb, vagy nem pontosan mért árut csomagolna be. Mindezektől eltekintve, ezernyi lehetőség van arra: ha bárki, akármelyik üzletben ilyen visszaélést tapasztalna, megtanítsa az eladót a szocialista kereskedelem feladatai, ra s kárpótolja magát veszteségéért. A vezetők se sokat törődtek vele Hogy az új árusítási rendszer már a kezdeti lendület után visszaesett, abban igen nagy része van a Kiskereskedelmi Vállalat vállalatvezetőségének is. Kiadták az utasítást a határozat után az árudáknak, hogy hozzá kell látni az ilyenértelmű árusításhoz s azt gondoltáig ezzel már mindent megtettek. Nem győződtek meg személyesen arról, rendben megy-e minden, vájjon teljesen hibátlan-e a tervezet, hogy válik be a gyakorlatban? Nem vették igénybe a boltokban dolgozó kommunisták segítségét, nem beszélték meg velük, hogy legyenek állandó agitá torai ennek az egészséges kezdeményezésnek. Nem ellenőrizték megfelelően az üzleteket, vájjon a dolgozók végrehajtják-e az utasítást? Mindezt nem tettéi; meg, sőt még a felvilágosító munka legelemibb formáját, a szemléltető agitációt, a dekorációkon keresztül való felvilágosítást is elhanyagolták — szóval: magúk is lélektelenül, bürokratikuson viszonyultak ehhez a kérdéshez. Nem egy árudában elmondották a vezetők, hogy egy jó nagybetűs felirat, ami felhívná a vásárlók figyelmét, igen sokat segítene, de a vállalat vezetősége arra hivatkozik: eddig azért nem tudták ezeket a feliratokat elkészíteni, mert a dekorációs osztály doigozói nagyon el voltak „mással" foglalva... A megoldás Lehetne még sorolni tovább is a kisebb-nagyobb hiányosságokat, de érdemesebb inkább azt megnézni, hogyan lehetne segíteni a bajokon. A vállalat vezetősége haladéktalanul hívja össze értekezletre az árudálc vezetőit és beszélje meg velük ezt a kérdést. Az árudavezetők mondják el nehézségeiket s tegyék meg javaslataikat, hogyan lehetne segíteni a meglévő hiányosságokon. Szánják ezt az értekezletet arra, hogy min. den árudavezetöt meggyőzzenek, lelkes hívévé tegyenek az új áruelosztási rendszernek. A váll ala Ivezetőség a jövőben fokozottabban ellenőrizze az ilyenértelmü utasítások betartását és hasson oda az üzemi fegyelemmel is, hogy letörje az egykét dolgozónál megmutatkozó ellenagitációt. Mindezek mellett azon. ban legfontosabb a felvilágosító munka, amibon az üzletek kommunista dolgozóimaik kell élenjárni. A Kiskereskedelmi Vállalat kommunistái magyarázzák meg a többi dolgozónak, milyen döntő fontosságú érdek az, hogy az áru oda kerüljön, ahova vadó: a dolgozókhoz. Valamennyi dolgozó jó pultagitációval, ötletes j elmond a tokkal, dekorációval járuljon hozzá, hogy minél több vásárló dolgozó megértse: az új eladási rendszer az ő érdeküket szolgálja, az ő életüket teszi könynyebbé, kényelmesebbé. A „gyanakvókat" a pontos, kifogástalan rendelésSsKBeáMítással kell meggyőzni, az újtól idegenkedőket ismerőseik példájával, udvariassággal, türelemmel. Megértjük, hogy a vállalat dekorációs osztálya „mással" is el von foglalva, de azt azért nem tudjuk megérteni, hogy erre nem jut ideje!... Mindent összegezve még csak annyit: az új eladási rendszer jé és ha ezeken a kezdeti „gyermekbetegségeken" túlesik, igen szép eredményeket hoz majd. Az eredmények azonban akkor mutatkoznak meg igazán, ha a hibákat a vásárlók és eladók közösen leküzdik s lényekkel bizonyítják: az áru nem a sorbanállóké, hanem a dolgozóké. Sietünk a betakarítással, hogy idejében vethessünk Két nagy kukoricarakás sárgái ik Förgeteg Mihály 10 holdas középparaszt udvarán a Bihari-utca 23. szám alatt. Mellette kukoricaszárral megrakott kocsi áll. Az istállóból kihallatszik, amint a tehén jóízűen ropogtatja a frissen vágott szárat. A konyhában Förgetegné az ebédfőzéshez készülődik. A fia épp most ért haza a boltból s mákot, élesztőt tesz az asztalra. — Nagy munkában voltunk a héten s bizony még főzni se nagyon értük rá — mondja munka közben Förgetegné. — Ma aztán kipótolom, jő ebédet főzök a családnak, Az este befeleztük a kukorica törést, készen vagyunk a nagy munkával s így ma már én nem is mentem ki a földre. Az uram kint van, kötözi a szárat s közibe hoz is haza belőle egy-egy kocsival. Amikor kifelé megy a földre, alkkor sem megy üresen, mert hordja ki a trágyát, hogy mire a szántásra kerül a sor, az is mind kinn legyen. Siet nagyon a munkával, mert szántani akar, hogy a jövőhét elején elvethessen egy hold őszi árpát. Eddig még mindig tavaszi árpát vetettünk, de az idén megjártuk, mert elcsapta a köd és bizony nagyon gyöngén fizetett. Ezért ősz. szel már mi is gézi árpát vetünk. Már be is cseréltük a vetőmagot s iparkodunk, hogy minél hamarabb el is vessük, mert a jó termés alapja az Idében való vetés. Persze szükséges hozzá a jó megművelt talaj s trágya is. — De a búzánk is szép volt — szól közbe a fia, hisz 4 holdról 58 mázsát arattunk. Most is igyekszünk a búzát is idejében elvetni, hogy még jobb terméseredményt érjünk el, mint a mostani volt. — Szépein fizetett a búza, nem panaszkodhatunk, mindenre jutott belőle s még C. egyre le adtunk be. — veszi át a gzót Förgetegné. — Te még nem is láttad, hogy mit vásároltam ma az utalványra — s hozza ki a csomagot s boldogan mutatja. — Mindnyájunknak jutott belőle egy-egy darabra. — De a kukoricánk is szépen fizetett, 4 holdat vetettünk s alig győztük törni. Mennyi van még az udvaron, s a górénk is már majdnem tele van. De fontos, hogy már kész vagyunk a töréssel, meg a krumpliszedéssel is. Most már nyugodtan szánthatunk, hogy ideiében vethessünk 9 így biztosítsuk a jövöévi gazdag aratást. A szegedi városi tanács begyűjtési osztálya nyerte el a megyei tanács vándorzászlaját Az elmúlt hetekben a megyében tovább fokozódott a begyűjtési munkák üteme. A megyei és városi tanácsok között folyó versenyben újlabb kiemelkedő teljesítmények születtek. A megyei tanács most értékelte ki a begyűjtési munka jelenlegi állását és az első helyre Szeged város tanácsának begyűjtési osztálya került. A városi tanács begyűjtési osztálya jó munkájával elnyerte a vándorzászlót, amelyet eddig a szegedi járási tanács őrzött. A vándorzászlót pénteken délben ünnepélyes keretek között adták át a be. gyűjtési osztály dolgozóinak. Az ünnepségein résztvettek a begyűjtésben élenjáró szegedi dolgozó parasztok is, akiket megdicsértek kötelességük példás teljesítéséért. Az ünnepélyen a begyűjtési osztály dolgozói megfogadták, mindfent elkövetnek azért, hogy továbbra is jó munkát végezzenek, s végleg övék maradhasson a vándorzásztó. Ma este ünnepélyes herelek küzött nyíltak meg Szegeden + MEGYEI FILMHETET Díszelőadás a „Szabadság" moziban Ma este nyitják meg ünnepélyes keretek között a „Szabadság" moziban a Megyét Filmhetet, A filmhét ünnepélyes megnyitása alkalmából a Szabadságharcos Szövetség és a MOKÉP Állami Vállalat a „Gyar. rnat a föld alatt" című magyar filmalkotás bemutatásával este 7 órakor díszelőadást rendez. A díszelőadás keretében a szegedi Rendőrzenekar a „Himnusz"-t játssza el Varga Lehel vezényletével. Ezután Mison Gusztáv elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának titkára mond ünnepi bőszedet. A Megyei Filmhét megnyitása alkui mátiól a „Vörös CsiUag"moziban a „Muszorgszkij" cfn>1 szovjet operafilmel mutatják beGYARMAT A FÖLD ALATT (SZABADSÁG MOZI) Jelenet a „Gyarmat a föld alatt" elinti filmből Legújabb játékfilmünk, amely az idei karlovjr.vary.i filmfesztiválon „dicsérő elismerést" kapott, egy három évvel ezelőtt lezajlott per, a „MAORT"-ügy okmányai alapján készült. Ez a rendkívül érdekes per — amely a magyar dolgozók óriási felháborodását váltotta ki —, adta a „Gyarmat a föld alatt" című film alapgondolatát. A film az államvé delmi szervek, nyomozó munkájával világítja meg az összccsküvésl. Baríát a MAK'IRT olajipari vállalat főmérnökét egy reggel furcsa körülmények között elgázolja egy teherautó. A gázolás nem halálos, de a főmérnök kezéből eltűnt az aktatáska, amely fontos tervrajzokat tarialmazott. Az Aüamvédclem nyomozni kezd- Sorra jelennek meg a tanúk és vallomásaik nyomán megelevenedik a mult. Látjuk, amint a magyar állam megbízottja, Nyerges termelési ellenőr a MAKIRT telepére érkezik s ott csakhamar érdekes dolgokra lesz figyelmes. A vállalat vezetői szerint nem tudnak több olaja? kitermelni, a kútak kimerültek. A munkások véleménye azonban más. Más a véleménye Barla főmérnöknek az idős szakembernek, szak mája rajongó szerelmesének is. Szerinte nagymennyiségű otgj "j" lik a föld alatt. Az igazgatóság minden eszközzel harcol az- öreg ellen. Tudja, hogy ha tervei bebizonyosodnak és megvalósulnak, akkor az ő szabotúzsakciójulc' meghiusul. Semmitől sem riaüftál' v'szsza, még a gyilkosságtól sepi. Fokozzák harcukat, amikor .ypegérkezik Mr. Dalion, a cég amerikai megbízottja, aki még erősehb ellenállásra kényszeríti a vállalat magyarországi vezetőit. Barla mérnök tervét visszautasítják, majd-J utóbb fegyverhez fplyamodnnk: arra akarják őt rábírni, hogy hagyja itt hazáját és menjen ki Amerikába. Amikor ez a tervük is mégtórik a főmérnök becsületességén, — akkor nyúlnak a rablógyilkosság eszközéhez. De nem sikerül sem a főmérnök meggyilkolása, sem á terv megsemmisítése — eő'i saját vermükbe esnek, mert az Államvédelmi Hatóság felgöngyölíti aí egész bandát. Ebben segítségére vannak az üzem munkásai, akik a kommunisták irányításával az összeesküvés felgöngyölítése irtán kezükbe veszik a Vállalat vezetésé? és lehetővé teszik, bogy az mi.hél nagyobb mennyiségben lormc'je az életet jelentő, az iparnak oly döntő fontosságú olajat a nép állama számára. MUSZORGSZKIJ (VÖRÖS CSILLAG MOZI) A „Muszorgszkij" című film egyik jelenele. A film cselekménye 1858-ban kezdődik és felöleli az orosz nép nagy zeneszerzőjének, Muszorgszkijnak életét és művészi tevékenységét. Megismerjük belőle alkotó munkásságának legvirágzóbb korszakát, mely szoros kapcsolatban volt a mult század hatvanas éveiben észlelhető társadalmi fejlődéssel és az akkori kor orosz kultúrájának és művészelének haladó megmozdulásával. A zenei élet haladó megmozdulásának élén ebben a korban Oroszországban az „erősek csoportja" néven ismert zeneszerzők és kritikusok: Sztássov, Balakirev. Muszorgszkij, Borogyin, Rimszkij, Korzalcov és Kjuj állottak. Céljuk volt: szoros kapcsolatbeni a néppel, a népi zenével tovább fejleszteni Glinka alkotásait, aki az orosz zeneművészetben elsőízben dolgozta fel a népi zenét. Éles harcot folytattak a nyugati zene előtt hajbókoló és a nép számára idegen külföldi irányzat ellen. Szerelték és megértették népüket, hittek a jövőben. Zenéjükben nemcsak az egyszerű népi dalköltészet hangzik fel, hanem azt magas művészi formában dolgozzák át. A filmben őszinte melegséggel jelenik meg előttünk Muszorgszkij alakja. Szemléltetően mulatja be, hogy érett meg Muszorgszkijban a zseniális realista művész. A szovjet filmgyártás már ezideig számos életrajzfilmet alkotott. A Muszorg. szkijról szóló film ezekhez a filmekhez kapcsolódva feltárja a hatalmas művész alakját, az orosz társadalmi élet fejlődésének széles hátterében hűen rajzolja meg a művész és a nép között fennálló szoros kapcsolatot és a kiváló zeneszerzőnek a nép erejébe vetett hitét.