Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-13 / 213. szám

A Fémipari Vállalat dolgozói harcba Indullak a munkájukban mutatkozó bibák kijavításáért. A „Dózsa".tszcs eredményei te bizonyítják: a nagyüzemi gazdálkodás a boldog jövő útja. A földművelésügyi minisztérium felhívása az amerikai szövőlepke irtására. ..." AZ MDP CSÖNG R A DM EGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN A K LAPJA VII. ÉVF- 213. SZÁM AISA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1051 SZEPTEMBER 13 n SZOVJETUNIÓ JELENE fl Ml BOLDOG lOVŰNK Két évvel ezelőtt riadalom futott végig a kapitalista világon. Ez a riadalom legalább akkora volt, mint amekkora félelmet élesztett a burzsuj szivekben az Aurora-cir­káló ágyúinak dörgése 1917-ben. Újsághír röppent világgá: Az amerikai földrengés-jelző intézetek hatalmas atomrobbanásokat jelez­tek valahol a Szovjetunió területén. Mi történt? A azovjet emberek megkezdték egy sivatag, a kara. kumi sivatag termőfölddé változta­tását. A Dunánál, a Tiszánál na­gyobb folyók medrét megváltoztat­ják. Azelőtt északra folyt az Ob és a Jenyiszej. Ezután délnek kell, hogy vegye irányát, mert így akarja a kommunizmust épitő em­ber, mert termővé akarja tenni a sivatag halálthozó homokját is. A Jövőt látni, megtudni, mit hos a holnap, régi vágya az emberek­nek. A kapitalista világban rette­gett a munkás, a paraszt a holnap, tói, nem tudta, milyen új veszélyt, milyen üj borzalmat rejteget szá­mára a kizsákmányolás rideg vi­lága. Munkanélküliség, bérleszál­lílás, éhínség, vagy új háború bor. zalma csap-e le reá a bankok pár­nás ajtajai mögül, A tőkés rend­szerben a jövő ismeretlen, félelme, tes homály volt a munkások és parasztok előtt. Több, mint 30 esz. tendeje, hogy ledöntötték a kapi­talizmus bálványát Oroszországban s a világ dolgozói előtt gyujrő példaként áll, hogy lehet élni és jobban lehet élni kapitalisták, tő­kések, bankárok, földesurak kiszi­polyozó hada nélkül. Az emberiség a proletárforradalmak korába, a megvalósult, és megvalósuló Szo­cializmus sztálini korszakába lé­pett. S ha a világ dolgozói ma jö­vőjüket akarják látni, szemüket a Szovjetunió fénylő csillagára ve­tik, ahol 200 millió ember építi a kommunizmust, ahol az emberiség jövője készül. A kapitalista orszá­gok elnyomott dolgozóinak erőt ad. nak a 6zovjet nép újabb és újabb Sikerei, A Szovjetunió megerősödésével szervesen összefügg népi demokrá. ciánk megerősödése. Mi a szabad. Ságot a szovjet néotöl kaptuk. A mi gazdasági előrehaladásunkban a Szovjetunió segít. Dunapentelére már megérkezett Magniiogorszk diadalmas üzenete, a szovjet mun­kásosztály testvéri segítsége; meg­érkeztek a hatalmas szovjet gén­csodák. Mi a kommunizmust építő Szovjetunió segítségével haladunk a szocializmus útján. Ezért az ő jelenük a mi boldog jövőnk tükre. Ha Jövőjét ákarja látni a magyar, a román, a lengyel, a kínai, vagy francia munkás, akkor a Szovjet­unióba néz. Nézzünk hát ml is a Szovjetunióba, vessünk egy pillan­tást saját boldog jövendőnk felé. Rövid újsághír a szovjei lapok­ból: 45 ezer kilométer lesz a Dél. Ukrán és Észak-Krimi csatornák teljes hosszúsága, 45.000 kilométer. A Föld kerülete az egyenlítőnél 40 ezer kilométer. Ez a csatorna te­hát hosszabb, mint a Föld egyen­lítője. A csillagászati számok al­kalmasak ma már egyedül arra, hogy a szovjet ember teljesítőké­pességét számokban kifejezzük. Ha a jövőnek a Szovjetunióban lát­ható képébe nézünk, a szédületes lehetőségektől valósággal szédül a fejünk. Ukrajnában egy Novaja Kahovka nevű új várost építenek. A város-építés méreteire egyetlen jellemző adat: naponta h#om új emeletes házat építenek. A termé­szetátalakítás számadatai számunk­ra olyanok, mint egy-egy utópisz­tikus regény. Például egyedül a kfthovkai gyár víztárolója 14 mil­liárd köbméter vizet tárol majd, kétszer annyit, mint amennyi a Ba. la'onban van. A szovjet vízierő­művek annyi energiát termelnek, melynek fejlesztéséhez szénnel fű­tött vilianytelepeken 20 millió ton­na szénre, azaz 140 ezer bányász munkájára volna szükség. Már épül a kujbisevi vfzierőmű. Vízi erő­mű? Uj tengert létesít itt a szov. jet ember teremtő akarata. 500 ki­lométer hosszú és 40 kilométer szé. les lesz a kujbisevi tenger. És ez nem az egyetlen. Sztálingrád sivár sztyeppéin 500 kilométer hosszú­ságban és 25 kilométer szélesség­ben készül a sztálingrádi vízierő­mű tengere. E két vízierőmű együt­tes energiatermelése túlszárnyalja majd Olaszország, Svájc és Svéd ország villanytelepeinek összes energiatermelését. Az amerikaiak az általuk agyonreklámozott GratjJ Cooly vízierőmű építkezését már 20 éve folytatják és még máig sem fejezték be, A kujbisevi vízierőmű, vet már 1955-ben teljes teljesítő­képességével kétmillió kilowatt ter. meléssel adják át a szovjet népnek. Ha a sztálingrádi és kujbisevi vil­lamoserőmű villanyenergia terme­lését szénnel akarnánk előállítani, akkor évente 20.000 vasúti szerel­vény fűtőanyagra lenne szükség. Sztálingrád és Kalács között, ahol a második világháború öldök.fi csatái folytak, 101 kilométer hosz­szú szakaszon még ebben az évben megépül a Volga-Don csatorna és ezzel öt tenger, a Fehér., a Balti-, a Káspi-, az Azovi- és a Fekete­tenger között közvetlen víziútat te. remt a szovjet ember. Turkménia sivatagában 1100 kilométer hosszú csatorna és három vízierőmű lét?, sül, 7 millió hektárnyi legelő válik termőfölddé, szántófölddé, öntöző­csatornák segítségével. S az egy­kor aszálysujtotta területeken 30— 35 mázsás gabonatermést, 90 má­zsás szőlő- és gyümölcstermést ta­karít majd be a Szovjetunió boldog kolhozparasztsága. , Hogyan kezdődött az emberiség történelmében e páratlan fejlődés amely méreteiben olyan hatalmas, hogy csak a föld szilárd kérgének kialakulásával mérhető. Emberkéz ennyit a Föld vén arcán még nem változtatott. Az 1920-as évek végén Sztálin elvtárs varázsujja a Szov­jetunió hatalmas térképén járt Magnyitogorszknál pont került a Szovjetunió térképére. — Itt vaskohók emelkednek majd — mondotta Sztálin és ceruzája to­vább szántotta a térképet. Dnyepro. gresz ..., Gorkij..., Molotov autó. gyar... Az első ötéves tervben al­kotta tervvé a sztálini lángelme r, szovjet nép vágyait. Ma a Molotov! autógyár gépcsodái itt száguldanak országunkban, a Magnyitogorszk­ban öntött acélból készült sztálinye. cek hasítanak új barázdát a mi földjeinken is. Magnyitogorszk he lyén akkor erdő volt, mint ahogy ma még sivatag a jövendő narancs­ligetek helyén. Látjuk már az alkotásokat, lát­juk az emberiség történelmében páratlan, gigászi építkezéseket, de hogyan él az ember? Hogyan? A cárt rend hajdani kizsákmá­nyolt bérese, a mai kolhozparasz! Pobeda gépkocsin jár. Hogyan él az ember? Ugy, hogy fiatal trak­toristák saját motorkerékpárukor kisérték el a magyar parasztkül­döttséget a kolhozföldekre. Hogyan él az ember? Ugy, hogy egy-egy kolhozparaszt repülőgépet, tankot ajándékozott a Szovjet Hadsereg­nek. A nagyszerű sztálini ötéves ter­vek tükrében láthatjuk mi is a jö­vendőt. Első ötéves tervünk máso­dik esztendejében már mi is el­mondhatjuk, hogy a Szovjetunió dicsőséges terveinek a példája nyo­mán .'mi is annyit fejlődtünk évek alatt, mint amennyit hazánk évez­red alatt sem gyarapodott. Augusztus elején az egyik duna­pentelei épületre új jelszót írtak lángoló vörös betűkkel a munká­sok: — Fogadjuk, hogy november 7­én itt öntjük az első dunapentelei vasat. Az épület helyén tavaly mé? cséplőgép zúgott és búza termett s egy évre rá vaskohók tüzes csilla­gai röppennek fel majd a helyén, hogy valóraváljon Sztálin elvtárs legjobb magyar tanítványának sza­va: „Magyarország a vas éa az acét hazájává lesz az ötéves terv során," Fokozzuk a begyűjtés ütemét Csongrád megye a 6. helyre esett vissza a begyűjtési versenyben A megyék begyűjtési verse­nyéiben Pest megye továbbra ig tartja az első helyet, de az utána következő öt me­gyét csak néhány tized, vagy alig 1—2 százalek választja el Pest megye eredményétől így első helye erősen veszély­ben forog. A megyék begyűjtési verse­nyének rangsora a szeptember 8-i állapot szerint a következő: 1. Pest, 2. Baranya, 3. Békés, 4. Hajdú-Bihar, 5. Bács-Kiskun, 6. Csongrád, 7. Tolna, 8. Szolnok, 9. Heves, „ 1(T. Zala, 11. Fejér, 12. Vas, 13. Szabolcs-Szatmár, 14. Győr-Sopron, 15. Nógrád, 16. Borsod, 17. Komárom, 18. Veszprém, 19. Somogy. A járások versenyében szí­vós munkával a budai járás ke­rült az élre. Közvetlen sarká­ban van a gyomai járás. A me­zőkövesdi járás a harmadik helyre szorult vissza. A járások között az utolsó helyen kullognak a kalocsai, saikadi, nagykátai, edelényi móri, szécsényi, nyíregyházi, tatai, paksi és legrosszabb ered­ménnyel a csornai és a csurgói járások. A községek versenyélben a bé­késmegyei Murony tört az élre. Nagymértékben emelkedett a kenyérgabonabeadási kötele­zettségüket túlteljesítő terme­lőszövetkezetek és m. típusú termelőszövetkezeti csoportok száma. Szeptember 10-ig 1256 termelőszövetkezet, illetve tszeg teljesítette túl kenyérgabona­beadási kötelezettségét. Tovább emelkedett a beadási kötelezettségüket túlteljesítő dolgozó parasztok száma is. Szeptember 10-ig 86 ezer dol­gozó paraszt teljesítette 200 százalékon felül kenyérgabona és takarmány beadási kötelezett­ségét. Szaporodnak a barázdák Szeged határában Eddig 1091 hold őszi szántást végeztek — Gyorsítani kell a kukorica betakarítását Befejeződött a cséplés, de a traktorok újra zúgnak kinn, a ha­lárban. Most nem cséplőgépet haj­tanak, henem csillogó eket húznak maguk után s nyomukban feketén fordul ki a föld. Szántanak. A trák. torok készítik a jövő évi gaboná­nak az ágyát, mert a jó termés titka a talaj jó megművelése és az dőben való vetés, A szántásban a tszcsk járnak az élen. A Táncsics tszcs földjét há­rom traktor szánlja, hogy idejében -Ikószüljenek a munkával. A Dó­zsa-tszcs földjén is két traktor ha. sít ja a barázdát, készítve a talajt az őszi árpa vetésére. A Haladás­szcsben is megkezdték az őszi mélyszántást. Az egyénileg gazdál­kodó, becsületes kisparasztok sein akarnak lemaradni s követik a iszcsk példáját. Földjeiken ők is szorgalmasan végzik a szántást. Jó munkájukat igazolja, hogy Szeged határában eddig 1091 hold földet szántottak már fel. Sok még kinn a kukorica és napraforgó A szántási munkák ütemét azon­jan akadályozza, hogy az idén las­san halad a kukorica és a tányéri­ca törése. Ennek oka, hogy az eső­zés következtében lassabban érik be a kukorica s az idén bő termést ta­karítanak be a gazdák. Emellett mégis javítani kelj a munka lendü­letén. Az. elmúlt héten hozzá is fog­lak már a kukorica töréséhez s oddig a termés 24 százalékát taka­rították be. A napraforgó betakarí. ásánál jobb az eredmény. Gyorsab­ban halad a munka és már több szcs, de sok egyénileg dolgozó kis­paraszt is már teljesen befejezte a napraforgó törését. Még akadnak azonban olyan táblák is, ahol hoz­zá sem fogtak a napraforgó töré­séhez s így csak .40 százaléka ke­rült le a földekről. Dolgozó parasztjainknak fokoz, niok kell a kukorica- és naprafor. jólörés munkáját, hogy időben hoz­zákezdheísenek a szántáshoz s így az őszi vetés minél hamarabb föld­be kerülhessen. Az őszi árpának már itt van a vetésddeje és bebizo­nyosodott az elmúlt évek alatt, hogy minél előbb a földibe kerül a mag, annál jobb termés várható a követ­kező évre. Az idejében elvetett ár­pát az őszi esők már a földben ta­álják, szépen kifejlődnek. A fagy -:em tud a szépen fejlett vetésben kárt tenni úgy, mint a gyengéb­bekben. A szépen fejlett vetés szebb kalászokat hoz és bő aratást bizto­sít. Az őszi árpának az is nagy előnye, hogy mindjárt vethető má :odnövény utána s így ugyanarról a földről kétszer húzhat hasznot az ügyes gazda. Szelebtorozott, csávázott magot vessünk Ez vonatkozik a búza és a rozs vetésére is, amelyeknek a vetéside­jük közvetlen az őszi árpa után kö­vetkezik. Dolgozó parasztjaink fi­gyelmét felhívta kormányzatunk, hogy a jó termés biztosítása érde­ltében csak szelek torozott, csávázott, a fertőzéstől teljesen mentes vető­magot vessenek. Különösen vigyáz­ni kell ezért a kulákokra és dolgozó parasztjainknak éberen kell figyel­niök munkájukat, hogy el ne sza botálhassák a vetőmagok tisztítását s meg ne károsítsák népgazdasá­gunkat. Állattenyésztésünk továbbfejlesz­tésének biztosítása érdekében na­gyon fontos elegendő taikarmáity termelése. Ezért dolgozó parasztja­ink alkalmazzák fokozottabban az őszi takarmánykeverék vetését, mert így, mikor a kalászos lekerül a földről, mindjárt ottmarad helyén az új vetés. Alkalmazzák a vetés­nél a repce és rozSkieveréket, a szö­szösbükköny rozskeverését, a pan­nonbükköny búzakeverósét. De már itt az ideje az újlucarna vetésének is, amelyhez már sok dolgozó pa­raszt hozzáfogott és eddig 36 ka­taszteri holdat vetettek be újlucer­návaL Minden vetőgép álljon munkába! A vetés idejében való elvégzése a gépállomások dolgozóira is nagy feL adatot ró, mert a szántás mellett a vetési munkál; elvégzésének is nagy része rájuk hárul. Kormányzatunk határozatba hozta, hogy az idén csak vetőgépekkel lehet vetni s ez­ért a magánkézben lévő vetőgépe­ket is bevonja a munkába. Kötele­zővé tette, hogy a vetőgéplulajdo­nosok gépeiket használható állapot ba hozzák és bocsássák, a dolgozó kisparasztok rendelkezésére, meg­szabott ár ellenében. Kormányunk így siet segítségére a dolgozó kis­parasztoknak s így kívánja biztosí­tani az őszi vetés zavartalan me­netét és időben való elvégzését. Mozgósítsuk az igaeráketl Az őszi szántási és vetési mun­káik irányíiására a városa tanács mezőgazdasági osztálya munkater­vet dolgozott ki. Számba vették & magánkézben lévő traktorokat « a meglévő igaerőt, mely szintén be­kapcsolható az őszi munkák elvég­zésébe. A számbavétel után azonban kitűnt, hogy Szeged környékén ke­vés az igaerő. Ezért határozatba hozták, hogy a vetés ideje alatt a kukorioa- és tányéricaszár hordá­sát be kell szüntetni s minden meg­lévő igát a vetési munkák elvégzé­sére kell összpontosítani. A gépál­lomás traktorait is azokra a terüle­tekre összpontosítják, ahol rájuk a legnagyobb szükség van. Azoknak a területeiknek szántását végzik az idén először a traktorral, ahol leg­kötötlebb a talaj, mint például Új­szegeden. Itt az eső beállta előtt teljesen be kell fejezni az őszi szántást. Szeged dolgozó parasztjai fokoz­zák a betakarítási munkák ütemét, hogy a tányérica- és kukoricatörés befejezésével hozzáfoghassanak az őszi vetési munkák elvégzéséhez, mert az időben elvégzett munká­jukkal a jövő évi gazdag aratást biztosítják. A budapesti fiatalok békenaoyoyűlóse A DISZ budapesti bizottsá­ga kedden délután VIT béke­nagygyűlést rendezett a margit­szigeti szabadtéri színpadon. A nagygyűlésen megjelent Ró­nai Sándor elvtárs, a Népköz­társaság Elnöki " Tanácsának elnöke, Kovács István elvtárs, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese, Vas Zoltán elvtárs, az Országos Tervhivatal elnöke, a Magyar Dolgozók Pártja Poli­tikai Bizottságának tagjai. Resztvettek a nagygyűlésen a baráti államok külképvisele­teinek képviselői. A nézőteret zsúfolásig megtöltötték a buda­pesti üzemek, hivatalok, isko­lák és egyetemek fiataljai, köz­tük a DISZ meghívására Ma­gyarországon üdülő külföldi fiatalok. A VIT békenagygyűlést Rudas Ernő elvtárs, a DISZ budapesti bizottságának titkárhelyettese nyitotta meg, majd Dénes Ist­ván elvtárs, a DISZ főtitkára beszámolt a Hl. Világifjúsági és Diák Béketalálkozóról, a nem­zetközi békemozgalom kiemel­kedő győzelméről, mint a vi­lág ifjúságának ezideig leg­nagyobb méretű és jelentőségű megmozduláséról. Ismertette az ifjúságnak a békéért folyta­tott harcát, majd méltatta a magyar küldöttség művész és aportoló tagjainak kiváló sze­replését. — A VIT eredményeit és tanulságait fel kell használni arra — mondotta, hogy még jobban kifejlesszük ifjúságunk legnemesebb jellemvonásait, a hazaszeretet és nemzetköziség érzését, a Párt és a mi drága Rákosi elvtársunk iránti rendít­hetetlen hűséget, a békéért har­coló emberek vezérlő csillaga, a Szovjetunió és a nagy Sztálin iránti olthatatlan szeretetet. Ezután több felszólalás követ­kezett. Végül a VIT-en szerepelt mű­vészek adtak kultúrműsort.

Next

/
Oldalképek
Tartalom