Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-12 / 212. szám

szerda iasi. szeptember 12. 3 Előkészületek a termelési értekezletekre a Ruhagyárban — és az Erőműnél A SZOT titkárságának felhívása nyomán a héten megkezdődnek a szegedi üzemekben is a termelésű értekezletek- A terv 'teljesítését, il­letve túlteljesítését vitatják meg dolgozóink ezeken az értekezlete­ken. Beszélnek az eredményeikről: hogyan érték el azokat, de feltár­ják a hibákat is, hogy mielőbb or­vosolni tudják. A termelési érte­kezletek azonban csak akkor lesz­nek eredményesek, ha jó szervező és felvilágosító munkával előkészí­tik. Ennek a feladatnak a zöme az üzemi bizottságokra vár. Már előre ki kell jelölni, hogy kik less. nek azok, aldk a beszámolókat tartják. Időt keli adni nekik, hogy a beszámolóra alaposan felkészül, jenek. A népnevelők és a szakszer­vezeti bizalmiak munkájától sok függ. Ott, ahol már idejében meg­kezdték a szervező, a felvilágosító munkát, ott eredményesek lesznek a termelési értekezletek. Ennek a megvitatására tartott ér­tekezletet hétfőn a Szegedi Ruhagyár üzemi bizottsága. Részleteiben meg­vitatták az előttük áUó feladatokat. Kijelölték azokat a művezetőket, akik majd üzemrészenkint megtart­ják az értekezletet- Gondosan ügyel­lek arra, hogy egy-egy művezetőt a saját osztályához osszanak be, aki tökéletesen ismeri az eredmé­nyeiket és a hiányosságokat. Az ér­tekezlet Időpontját csütörtökre és péntekre tűzték ki. Az elölte lévő időt az előkészítésre használják fel. Az üzemi bizottsági tagok vala­mennyien vállalták, hogy az elő­készítési munkálatokból ők is ki­veszik részüket. Az ÜB-értekezleten javaslatok hangzottak el, melyek a termelési értekezlet tárgyához nyúj­tottak szempontokat. Nyilasi György elvtárs az üzemen belüli munkaerő­vándorlás hátrányáról beszélt. — Eredményeinket nagyban hát­ráltatja — mondotta —, hogy a dolgozókat nem hagyjuk sokáig egyhelyen dolgozni, így nem tud­nak egy-egy munkafolyamatot 100 százalékosan megtanulni. Nyilasi György elvtárs arra kérte az üzemi bizottságot, hogy járul­jon hozzá, illetve segftse elő, hogy a dolgozókat egy-egy munkahelyre rögzítsék és fgy, akik felajánláso­kat tesznek, teljesíteni is tudják. Bálint János versenyfelelős egyes művezetők felelőtlen munkájáról beszélt. A versenyiroda ? óránként értékeli ki az eredményeket és azt azonnal továbbítja. Mégis előfordul olyasmi, hogy egy-egy üzemrészben a művezető hanyag munkája révén a friss versenykiértékelés csak 3—4 nap múlva kerül ki a táblára. Báliint János elvtárs javasolta, hogy a termelési értekezleteken ezt is említsék meg­A termelési értekezleteknek egyik súlypontja a Gazda-mozgalom ki­szélesítése, a versenylendiilét foko. zása lesz. Ennek érdekében kedden délután fél 3 órakor a Szegedi Ru­hagyár üzemi bizottsága összevont aktivaértekezeletet tartott. Az akti. vékát előkészítették, hogy a dolgo­zók között beszélgetve kutassák és hozzák felszínre a dolgozók véle­ményét, javaslatait. Szervezzék és világosítsák fel a dolgozókat, hogy az értekezleten tegyenek bírálatot a termelés még tökéletesebb me­netének érdekében. A párt- és üze­mi bizottság segítségével az aktí­vák összefogásával készülnek a ru­hagyári dolgozók, hogy az eddig elért eredményeiket megbeszéljék, hibáikat feltárják és a jövőben új irányelvvel még jobb munkára ké­szüljenek. fel. De beszéljenek még az értekez­leten a kultúrmunka lazaságáról is. Az üzemi bizottság az utóbbi időben teljesen elhanyagolta a kultúrmunkát. Termelésünk ma már szorosan összefügg kultúránk fejlődésével. Uj eredményeket csak olyanok tudnak elérni, akik meg­értik ennek fontosságát: ehhez pe­dig elengedhetetlenül szükséges, hogy fejlesszük tudásunkat. A nép­nevelők. a szakszervezeti bizalmiak tekintsék elsőrendű feladatuknak, hogy az aktívaértekeziet Uiún induljanak munkába és a dolgozók tapasztalatait figyelembevéve fogja­nak hozzá újabb sikereknek. meg­oldásához. • Szegedi Erőműnél is nagyjelentőségű lesz a termelési értekezlet. Már eddig is szép ered­ményekkel büszkélkedhetnek. A ter­melés vonalán azonban akadtak hi­bák is. Az eredményeknek, a hi­báknak egyaránt felszínre kell ke­rülni az értekezleten. Vájjon, mit tesz tennék érdekében az üzemi bi­sottság? Terhes István, az ÜB-tit­kár elmondja, hogy ök már telje­sen előkészítettek mindent. — Pénteken mind a három mű­szak dolgozóinak megtartjuk a be­számolót — mondja Terhes elvtárs —, a délutáni és az éjjeli műszak részére 1 órakor, a délelőtti éj a szellemi dolgozók részére 3 órakor tartunk értekezletet. Azt is elmond­ja Terhes elvtárs, hogy az előadó­kat is kiválasztották. Godó Nándor főgépész, Selmeci Mihály művezető, Murányi József főkönyvelő tartják majd a beszámolókat. Arra a kér­désre, hogy milyen előkészületet tettek a termelési értekezlet sike­rének érdekében, az ÜB-tilkár elv­társ ezt válaszolja: „Szerdán dél­után 2 órakor műszaki konferen­ciát tartunk- Ezen résztvesznék az előadók, a párttitkár elvtárs, a vállalatvezető, a termelési felelős, valamint az üzem sztahanovisták A műszaki konferencián megbe­széljük az előadások anyagát, ami­nek alapján az előadók felkészül­hetnek a beszámolókra. Népneve'ők és a szakszervezeti bizalmiak is résztveSznok a mai műszaki konfe­rencián. Tehát minden a legna­gyobb rendben van" — állapítja meg. Az ÜB-titkár elvtárs megnyugta­tó szavai után mégis feltehetjük a kérdést, vájjon tényleg megtettek mindent a termelési értekezletek sikerének érdekében? Nem- Nincs biztosítva, hogy a Szegedi Erőműnél sikeresek lesznek az értekezletek. Az e'ő­adóknak nem elegendő a csütörtö­ki nap, hogy alaposan felkészül­hessenek a beszámolókra. A nép­nevelök és a szakszervezeti bizal­miak sem tudják egy nap alatt el­végezni a reájuk váró feladatokat. Nem tudják ke'lően megbeszélni a dolgozókkal az értekezlet anyagát. Igy tehát nincs biztosítva, hogy a termelési értekezleten a dolgozók javaslatokat tesznek és bírálatot gyakorolnak az eddig végzett muiv­k'ák felett. A Szegedi Erőmű üzemi bizott­sága tehát lásson nagyobb erővel a munkához- Még két nap van hát­ra s ha komolyan veszik feladatu­kat, akkor a termelési értekezletek betöltik hivatásukat üzemükben is. A tanulság ebből az, hogy máskor korábban kel felébredni 1 A VIT határozatai nyomán A szegedi vasutas ifjúság összefog a szocialista vasútért, a béke védelméért Ma a vasúinál kerül sor a VIT első szegedi beszámoló gyűlésére A berlini Világifjúsági Találko­zón résztvett békeharcoa fiatalok között ott voltak a szegedi ifjúaág küldöttei is és fogadalmat tettek a béke megvédésére. Hazatérve a találkozóról, idehaza beszámolnak tapasztalataikról és ismertetik a VIT határozatait, amelyek meg­szabják Szeged ifjúságának béke­harcos feladatait is. Szegeden ben­nünket, vasutas fiatalokat ért az a megtisztelés, hogy elsőnek nálunk kerüljön megrendezésre ilyen VIT­beszámoió. Ma, szerdán a DISZ városi bi­zottsága a vasutas kultúrház­ban rendezi meg ezt a beszá­moló gyűlést. Mi, vasutas fiatalok be akarjuk bizonyítani, hogy nem élünk visz­Sza azzal a bizalommal, aimely irántunk ebből az alkalomból meg­nyilvánult. A VIT-beszámoló sikere nagy­mértékben függ attól, hogyan tud­juk megmozgatni ebből az alka­lomból a vasúti üzem azon szegedi ifjúmunkásait, de velük együtt az RÓKUSON ÍGY MOZDULT MEG A FÖLD Az újonnan jelentkezelt tszcs-ta^ok maguk is felvilágosító munkát végeznek a „régi" népnevelőkig sok. De nemeseik belépték a cso­portba, hanem ők maguk is igye­keznek meggyőzni dolgozó paraszt­tár saikiat a közös gazdálkodás he­lyességéről. Igy voJt az elmúlt héten Ballá­éknál, a Puskás-utca 15. szám alatt is. Papp István és Németh Ferenc itt beszélgetett a gazdával az őszi munkákról, a betakarítás­ról, majd a csoportra terelődött a szó. — Beteg vagyok — mondta a gazda —, nem birom én már ott a munkát, Balláné pedig haragosan fakadt ki: — Majd, ha kötelező le«, belé­pünk! — Nein úgy vara az! — felelt rá Domokos Ferenc ötholdas kispa­raszt, aüá épp akkor lépett be az ajtón s hallotta a haragos szavakat. — Balla bátyám magának út köztünk a helye, mint minden becsületes dolgozó parasztnak. Az idén is megművelte azt a kis földlet, a csoportban pe­dig még ennyit 'sem kell dolgozni, mint így, hiszen azért lépünk a kö­zös gazdálkodás útjára, hogy mind­annyionkoak könnyebb legyen a munkája. Közben a gazdasszony is lecsilla­podott egyre figyelte a beszélgetést, amely elhúzódott aztán a késő esti órákig. A búcsúzásnál már ő is vi­szontlátással köszönt el a népneve­lőktől. — Ezera csakugyan gondolkoznunk kell — mondotta —, mert • mi is szeretnénk jobb életet élni. Rákosom is így „mozog a föld". S napról-napra többen akadnak, akik éppen ennek következtében lépnek a legszilárdabb talajra: a termelőosoportok biztos útjára. Szalma Rózsa. „Rókuson is megmozdult a föld" — hangzik az emberek ajkáról mind sűrűbben ez a ki jelen lés. Hi­ába volt a kulákok rémhírterjesz­tése, ijesztgetése, Rókus dolgozó parasztjai nem hallgatnak rájuk s mind nagyabb érdeklődéssel fordul­nak a nagyüzemű gazdálkodás felé. Mind többen és többen írják alá a belépési nyilatkozatot, hogy tagjai legyenek a most megalakuló tszcs­nek. Másról se beszélnek most a kör­nyéken, mint a csoportról. Az új tagok tervezgetnek, hogy vájjon milyen élet is lesz, hogy fognak dolgozni, milyen ered­ményeket érnek majd el az első év­ben. Azok a kisparasztok pedig, akik még nem léptek be, azon gon­dolkoznak, hogy ők tulajdonképpen mire is várnak, hiszen tisztán lát­ják már, hogy a csoportok jobb, gondtalanabb életet biztosítanak a tagoknak. Egyelőre még sokan várnak, gondolkoznak a rókusi kisparasztok között. Mintha félnének az újtól. A népnevelőkre hárul az a feladat, hogy ezt az újtól való félelmet el­oszlassák, az ismeretlen dolgokat megmagyarázzák, hogy egészen tisztán álljon minden dolgozó pa­raszt előtt a szocialista nagyüzemi gazdálkodásihoz vezető út. Minden népnevelőinek arra kell törekednie, hogy felvilágosító munkája közben minél többén rátaláljanak erre az útra, amely a felemelkedés és a boldog élet felé vezet. Papp István és id. Német Károly a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói. Az egyik fiatal, a másik idősebb ember, de mégis jóbarátak, szinte elválaszthatatlanok. Együtt szoktak ésténikint, vasárnap délelőttönként, sőt nem egyszer még délután is népnevelő munkára indulni. — Nem sajnáljuk a szabadidőin­ket — mondja Papp István. — Az is előfordult az elmúlt hetekben, hogy minden este odavoltunk felvi­lágosító munkát végezni- Sok mun­kánk akad, mert a kulákok alapo­san felbojgatták rémhíreikkel a pa­rasztság nyugalmát. Harcoltunk a kulákság rémhírei ellen s aztán a leleplezés után maguk a dolgozó parasztok is meggyőződtek arról, hogy nekünk van igazunk s a ku­lák nekik, szegény dolgozó parasz­toknak is éppolyan ellensége, mint nekünk, ipari dolgozóknak. — Nem volt könnyű munkánk — teszi hozzá id. Némelh Károly —, mert volt olyan dolgozó paraszt is, ahova hatszor, nyolcszor elmenlünk. Apró Andrással és Wei­gert Edével fölváltva lá lógat luk ezeket a dolgozó parasztokat. Igy látták, hogy nem egy ember beszél nekik a csoportról, hanem ahányai megkérdeznek, mind ugyanazt mondja s igazolja, hogy a szocia­lizmus építése a dolgozó parasztság közölt csak a nagyüzemi mezőgaz­daság útján lehetséges. Egymás szavait igazoltuk, mert úgy vannak vele dolgozó parasztjaink, hogy több szem többet lát s többet tud mondani nekik arról, amire ők kí­váncsiak. — Mert kíváncsiak dolgozó pa­rasztjaink a tszcs munkájára s el­ért eredményeire. Nekünk ez a leg­jobb agitációs érv a kezünkben. Összehasonlítjuk a tszcsk dolgozóinak elért eredmé­nyét annak az egyénileg dolgozó parasztnak eredményével, akivel ép­pen beszélgetünk. Elmeséltük pél­dául a Táncsics-tszcsben dolgozó Móra Antalék évi jövedelmét, akik Ruzsajárásról jöttek s 5 hold föld­del léptek be a csoportba. Az idén kaptak 520 kiló árpát, 760 kiló bú­zafejadagot, 11 kiló mákot és azon­kívül mindent, ami a kertészetben, gyümölcsösben terem, ezenfelül még 4000 forint készpénzt is. A C-jegy re, amit először kaptak, a fiatal­asszony vásárolt magának kerék­párt és már azt számolgatják, hogy Móra Antal részére is mikor veszik meg á kerékpárt. A Dózsa-tszcsben Kapitány Antal 9000 forintot ke­resett eddig. Melyik dolgozó pa­rasztnak van ennyi tiszta jövedel­me? Egynek set — Siránkozáraikaf meggyőző ér­vekkel verjük vissza — mesélik.— Elmondjuk, hogy már az I. tipusú tszesnek is mennyi kedvezményt, segítséget nyújt az állam, de azt is megmondjuk, hogy gondtalan életei csak a III. tipusú tszcs ad a tagjai­nak, mert itt mindenki a munkája után részesedik a jövedelemből s a leg­több támogatást is mégis azok kap­ják az államtól. A felvilágosító munka nem volt hiábavaló. A jó népnevelő munka eredményeképp Tépett be a csoport­ba a' Rókusi feketeföldek 124—125. szám alatt lakó Savanya János kö­eépparaszt és Savanya Ferenc kis­paraszt is, a Puskás-utcáiban lakó Győrffy Albert kisparaszt, Tóth Molnár József és még sokan má­A kereskedelmi vállalatok dolgozói is csatlakoznak a Gazda-mozgalomhoz Mind több és töWb dolgozó lép Gazda Géza elvtárs kezde­ményezése nyomába. A dolgo­zóik ötletnapokon, beszélik meg hogyan is lehetne még tovább fokozni a takarékosságot, ho­gyan lehetne még szebb ered­ményeket elérni ezen a terüle­ten. A Szegedi Műszaki Kisgép és Kerékpár Nagykereskedelmi Vállalat dolgozói is ötletna­pon besizélték meg az anyag­takarékosság növelésével kap­csolatos javaslatokat. Természetesen a kereskedel­mi vállalatok dolgozói nem tud­ják nyomon követni az üzemi dolgozók hatalmas termelési lendületét, mert az ő munka­körük egészen más természetű, de megragadják a legkisebb le­hetőséget is, hogy ne marad­janak le a szocialista építő mun­kában. Igen jelentős javaslatot tett az ötletnapon Csikós Ist­ván elvtárs, a kerékpárrészleg dolgozója. Csikós elvtárs java­solta, hogy a vállalatnál hul­méteres zsinegdarabokat gyűjt­sék össze a dolgozók és jut­tassák el földművesszövetbetze­teitiknek vagy malmainknak, ahol azokat zsákkötözéa céljai­ra felhasználják. A dolgozók valamennyien teljes beleegyezéssel fogadták a javaslatot és a nagyobb fokú takarékosság érdekében elhatá­rozták, hogy felhívást intéz­nek az ország valamennyi nagy- és kiskereskodemi vál­lalatéhoz — ahol szintén fel­használatlanul hever ez a me­zőgazdaságunknak oly fontos árucikk —, szervezzenek gyüj­tőbrigádokat a zsinegdarabok felkutatására és adják át a szövetkezeti raktáraknak, mal­moknak. Ilyen formában Csikós elvtárs javaslata országos vi­szonylatban is több százezer forint megtakarítást jelent, s ez nem kismértékben járul majd hozzá takarékossági mozgal­munk további sikereihez. Ifj. Magyar Andor ladéknak számító 30—40 oenti- újítási- és munkaverseny felelős idősebbeket is. Ugyanakkor fon­tos, hogy megmagyarázzuk a fia­taloknak a VIT politikai jelentő­ségét, hozzákapcsoljuk mindennapi feladatainkat éa felsorakoztassuk a DISZ-fiatalságot egyre növekvő feladataink végrehajtására. A mai beszámológyűlés sikere nagymér­tékben függ attól is, hogy a DISZ­szervezetek vezetősége milyen szo­ros kapcsolatot tart fenn az üzenvi pártszervezetttel. Elengedhetetlen e mellett, hogy elsősorban a szakszol­gálati főnökök támogassák a DISZ­szervezet munkáját. Ifjúsági vezetőinknek össze kell kötnlök a VIT jelen tőségének kidomborítását a békeharc fo­kozásával. Meg kell magyarázniok, hogyan harcolhatnak fiataljaink legeredmé­nyesebben békénk megvédéséért. Ennek érdekében megmagyarázzuk, hogy a béke védelmét elsősorban a termelésben való fokozottabb rész­véttel jelenti, ami a vasút terén az őszi csúcsfor­galom sikeres lebonyolításában mutatkozik meg. Ez harci feladat számunkra, amely­ben a hős szovjet vasutasok pél­dáját, munkamódszereit követve kell biztosítanunk a szolgálati ágak szoros együttműködését. Sztálin elvtárs art tanítja a közlekedés­ről. hogy a szállítás olyan fűtő szalag, ahol minden csavar, minden ember munkája egyaránt fontos. Éppen ezért meg kel] találnunk a szolgálati ágak jó és szoros együtt­működését. Nem szabad megtör­ténnie, hogy akár gép várjon a vonatra, akár megfordítva fordul­jon ez elő. A forgalom Ifjúmunkásai biz­tosítsak mindenkor a vontatás ifjúmunkás dolgozói részére a „zöld útat". A pályafenntartási ifjúmunkások segítsék elő a háromnapos kocsifor. dűlőt, segítsék el5 a békeszállítá­sok zavartalan lebonyolítását. A mozdonyvezetői-, előmunkás-, for­galmi. éa kereskedelmi tanfolya­mok hallgatói pedig induljanak harcba az elméleti színvonal, szak­mai és politikai tudásuk emelésé­vel a béke frontjának megszilárdí­tásáért Induljanak harcba mindannyi­an Szeged vasutas DlSZ-szer­vezetei, a városi DlSZ-bizott­ság versenyzászlajáért. Vala­mennyiünknek egy a célunk: minél előbb megvalósítsuk a szocialista vasutat. A szolgálati ágak jő együttmű­ködését segíti elő a mai összefont VIT-beszámológyűlés is, amelyen együttesen ismerhetjük meg felada­tainkai és beszélhetjük itt meg a közös tennivalókat. Mindezek kö­zéppontjában áll a munkafegye­lem megszilárdítása az ellenséggel szemben való kíméletlen harc és ezzel együtt a vasút fiataljainak igazi hazaszeretetre nevelése. Mai VIT-beszámol ónkra akkor készülünk fel igazán és akkor véd­jük a békét teljes szívvel, ha min-'­ezek mellett központi kérdésként kezeljük ? DISZ-szervczet beleő ételének megjavítását, a vezelöség ki­egészítését és feladatainkat r felsőbb szervek által kitűzött határidőre pontosan elvégezzük. Az őszi oktatási évad sikeres meg­indítása, az oktatási bizottság fel­állítása, a propagandisták ellenőr­zése, a lemorzsolódás elleni harc és a hallgatókkal való személyes beszélgetés is fontos feladataink közé tartozik, mert csak így tud­juk biztosítani, hogy a DISZ ifjú­sága méltóképpen sorakozzék fel élenjáró Pártunk mögé. Mindezeknek a feladatoknak vég­rehajtásával, a vasutas fiatalok közŐ3 össze­fogásával Induljunk harcba a VIT-beszámoló sikeréért, a vá­rosi DISZ-bizotfság zászlajá­ért. Igy érdemelhetjük ki Pártunk meg­becsülését és kitüntetését. Az idő­sebb elvtársakkal együtt a béke megvédésének harcos gondolatát tartsuk szemünk előtt és ennek szellemében vonjuk szorosabbra so­rainkat, hajtsuk végre a vasút üzemértekezlet határozatait, hogy túlteljesíthessük az ötéves tervet, megvalósíthassuk a szocialista vasutat, amely elősegíti szocialista hazánk megteremtését. RaíaL Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom