Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-11 / 211. szám

Romániába menekült jugoszláv határőrök nyilatkozata Rendelet a tehén és lőtt vad forgalmáról, a fűszerpaprika minősítéséről Gyorslista a Tervkölcsön harmadik sorsolásának negyedik napjáról V GANAK LAPJA Vlt. ÉVF. 211. SZÁM ARA 50 FILLÉR KLÓD. 1961. SZEI'TEMBER 11. NYERTESEK Népboltoik csillogó üvegablaka előtt hányszor és hányszor állnak meg a fiatal házaspárok tervez getni. — Azt a szép rádiót, ha meg tudnánk venni... Egy kangár szövetruhára fáj a fogam már régen .. . Egy szobabútor; szép, kényelmes, kárpitozott, amilyet a Jóskáéknál láttunk a múltkor, nálunk is elkelne. így álmodozott Hajrán Bertalanná is a szentesi kirakatok előtt még néhány nappal ezelőtt. Ma már valóra válhatnak álmai. Tízezer forintot nyert 0166—0317 számú kötvényével. • Hány száz és száz Hajrán, Bertalanná van ma az országban, van a megyében. Ha baráti társaságban folyik a szó, itt is, ott is hallani a tervkölcsönkötvények sorsolása után: Kékesiek 300 forintot nyertek, Koszó Ferenc 1000 forintot. Nincs a megyénél;, nincs az országnak olyan községe, vagy városa, ahol kisebb, vagy nagyobb nyereménnyel ne húzták volna ki egy egész sor dolgozónak a kötvényét. Az állam megtartotta szavát. Akik annakidején adtak az államnak, most nem ritkán tízszeresét, százszorosát kapják vissza a kölcsönbe adott összegnek. Természetesen nyerni csak az nyer, akinek kötvénye van. , Az ellenség azonban — mint minden egyes újabb és újabb sikereinknél — igyekszik a csillagot is lehazudni az égről. Ma már olyan világos, mint a Nap az égen, hogy jó befektetés volt a tervkölcsön jegyzés a dolgozóknak. De mit csinálnak a kulákok, mát csinálnak azok, akik a tervkölcsön jegyzés idején nem jegyeztek és most irigykednék mások nyereményeire. Azok most azt terjesztik: „Nem igaz, hogy Kovácsék nyertek, nem igaz, hogy Tóthék kötvényét kihúzták". A pártszervezeteknek és a tanácsnak a megye minden falujában küzdeni kell az ellenségnek ez ellen az ostoba és aljas acsarkodása ellen. De hogyan? Igen egyszerűen. Az igazság fénylő fegyverével. Minden faluban, minden városban hirdessék a hangszórók és a plakátok, hogy milyen jól járt az, aki kölcsönt adott a nép államának. Hadd tudja meg az egész falu, az egész megye, hogy amit a dolgézók az államnak adtak, azt százszorosan kapták vissza. Százszorosan kapták vissza? Dehogy is százszorosan. Ezerszeresen. Ezerszeresen, mert a tervkölcsönkötvényekből összegyűlt forintok visszajutottak a dolgozókhoz. Vagy talán nem nyereség az, hogy megyénk területén nincs többé munkanélküliség, talán nem nyereség, hogy huszonegy tanyaközpont épült megyénk területén. Talán nem nye. reség, hogy Vásárhelyen új gyár épült, új bérházak és új lakások. Nem nyereség talán a dolgozók számára húsz gépállomásunk több mint 300 traktora? Ha nyereményről beszélünk, hát beszéljünk arról a nyereményről is, amelyik nem sorshúzás útján, hanem naponként, szinte óránként gazdagítja életünket. Dóczi István csorvai párttitkár, amikor arról, kérdezték, hogy nyert-e már valaki a községben, azt válaszolta: — Nálunk mindenki nyert, nálunk nincs olyan ember, aki ne nyert volna. — Egy pillantás Csórva községre, bizonyítja, hogy Dóczi elvtárs egyáltalában nem túlzott. Homoksivatag helyén épített új községet Csórván az ötéves terv. De csak Dóczi elvtárs mondhatja ezt el, a csorvai párttitkár? Hány százezer magyar parasztanya mondhatja el azt, hogy — a terv nyertese én vagyok. — Igen. A terv nyertesed mi vagyunk, akiknek fiai fénylő tiszticsizmában, délceg derékkal, büszkén, újmódra szalutálva köszöntik a szülői házban könnyező szemű parasztédesanyjukat. Nyertesekről beszélünk. Nyertesek nemcsak azok, akiknek kötvényét kihúzták. Nyertesek azok a munkások és parasztfiatalok és parasztszülők, akiknek házába majd egy-két év múlva ilyenkor, ősszel azzal köszönt be fiuk, vagy lányuk — édesapám, mérnök vagyok, édesapám, orvos vagyok, édesapám, tanár vagyok. A terv, az ötéves terv minálunk, a mi hazánkban újjágyúrta a föld színét. Megyénkben egész sor új út könnyíti meg a dolgozó parasztok életét. Nyertesekről beszélünk é: nyereményekről? Beszéljünk arról is, hogy az ötéves terv nyomár, született új traktorok és mezőgazdasági gépek mennyire megkönnyítették a dolgozó parasztok életét Emlékezzünk csak, mennyi volt e szántás 1946-ban, amikor még ne®, voltak traktoraink. Száz, meg százhúsz forint egy holdra. Menny: most? 69 forint. Ez is nyeremény. Nyeremény minden dolgozó parasz számára, melyet az ötéves ten adott neki. Nyeremény á földjeinken díszlő gyapot, amely a magyar földben az ötéves terv ideje alat honosodott meg ós növelte naggyá a dolgozó parasztok jövedelmé' Nyeremény a minőségi vetőmag amely naggyá növelte terméseredményeinket a földeken. Nyeremém az ötéves terv során alkotott új gépeink, amelyek mellett sztahánovistákká nőttek ipari munkásaink. Nincs olyan parányi faluja a? országnál?, a megyének, nincs olyan eldugott tanya, ahová hatalmas országé talakí ló ötéves tervünkből ne jutott volna valami. Ha igazán szemlélni akarjuk a nyereséget, akakor ezt leginkább gyermekeink gondolkozásmódjában tudjuk meg. látni. Hogyan gondolkozott régen egy munkás lánya, vagy egy parasztfiatal? Milyen vágyai, milyen reményei voltak? A kérdés helytelen. Milyen reményei lehettek a fiataloknak. Az egyiknek abban kellett „reménykednie", hogy talán nemdob jók ki őszig az uradalomból és akkor megnősülhet, a másik abban „reménykedett", hogy talán nem dobjál? ki azonnal a tőkés gyárából, ha felszabadul. De melyik mun. kás, melyik paraszlfiatal merte azt mondani régen, a Horthy-világban mint amit már a mi gyermekeink mondhatnak büszkén: — Én mérnök akarok lenni.. Én orvosnak... Én technikusnál: 'készülök. — Nehéz ma olyan pályát elképzelni, amelyikre ne léphetnének gyermekeink. Minden ú' nyitva áll fiaink előtt és nemcsak nyitva áll, de államunk anyagilag támogatja a tanuló fiatalokat. A nyerteseket akarod látni? Nézzed a vasárnapi korzók fiatal leányait amint a hajdani béreslányok, a mostani tszcs-tagok leányai balonkabátban, szépen, frissen és fiatalon sétálnak utcáinkon. Ma már öltözékéről nem állapíthatják meg senkiről, hogy mi a foglallcozása. A nyerteseket akarod látni? Nézzed a sötétkék egyenruhás ipari tanulókat, a jövő sztahánovistáit. Balaton... Lillafüred ... Dobogókő, az ország legszebb üdülőhelyei. Régen embernyúzó bankárok üdültél? itt. Ma munkásoké, parasztoké, értelmiségi dolgozóké minden, de minden ebben az országban. De ki győzné felsorolni a nyereményeket, iá győzné felsorolni azt, hogy hány tízezer ember költözött új lakásba, ki győzné felsorolni azt. hogy mennyit kapunk az ötéves tervtől. A dolgozók, akik kölcsönadott forintjaikkal gyorsították meg az ötéves tervet, ma nemcsak a készpénzben visszakapott nyereményeknek örvendhetnek, de egyre szépülő újuló életünk hétköznapjai harsogják feléjük: nyertesek vagytok mindannyian földel?, gyárak szabaddá tett dolgozói. Nyertesek vágytól? mindannyian magyar értelmiségiek Nyertes az egész magyar nép. Egy nép a nyertes, amely új élet útjain indult el az ötéves tervvel. Hajrán Bertalanná, aki tízezer forintot nyert s a többi kisebb vagy nagyobb nyertese a tervkölcsönnek nemcsak a nyeremény feletti örömöt érezheti ma, hanem az' is, hogy jó befektetés volt a tervkölcsön, mert forintjaikból új ország épül. A nép állama megkezdte a 'kölcsön visszafizetését még mielőtt befejeztük volna hatalmas ter. vünket és akik megkapták két évvel ezelőtt lejegyzett kölcsönük név. értékét, ma azzal a büszke örömmel költik cl pénzüket, hogy az eddig a? egész nép gazdagodását szolgálta, az övékét is. A nyertesek járják ma az üzleteket. Rádiót, könyvet, finomszövelv új ruhákat, bútort vásárolnak. Teljesedésbe ment saját kis ötévé: tervül?, mert kölcsönadott pénzükkel, munkájukkal segítették az egész ország nagy ötéves tervét. A TÁNCSICS-TSZCS PÉLDÁT AKAR MUTATNI az őszi munkák végzésében is Sietnek a kukoricabetakarítással és szeptember végére elvetik az őszi árpát is A cséplés befejezése után lassan megkezdődnek az őszi munkák is. A kecskóstelepi Táncsics-tszcs tagjai az eddig elért szép eredményei? után még fokozottabb munkával lát. tak hozzá a betaikarítás elvégzéséhez. Megkezdődött a tányéricatörés. A jó munka eredményekiép szépcin ficelett s a cséplés befejezésével örömmel tapasztalták, hogy holdanként 10 mázsa állagtermést értek el. A tányéricamagot gondosan kiszelelték, hogy úgy szállítsák a begyüj f őhelyre. A korai kukorica törését is elvégezték a héten, sőt a kukoricaszárakat is rögtön levág. Iák és már kúpokban állanak a földeken. A rendes időben érő kukorica törése is megkezdődik. Csúcs lvtárs, a csoport elnöke boldogan mondja: — A korai kukoricánk szépen fizetett. Holdja 20 mázsát, de az, amit most törünk, még jobban fizet. — De szép a másodnövényünk is — teszi hozzá büszkén. — A 12 hold 90 napos kukoricánkon hatalmas csövek díszlenek s szemesedik is már. A kölesünk is nagyon szép, meg a tarlékrumplinik is. Jólsikerült az idén a másodnövény vetésünk. Igaz, idejében el is vetettük, alighogy az őszi árpa aratása bej fejeződött, azonnal végeztük a tarlószántást és a vetést. Érdemes őszi árpát vetni, mert sokkal jobb a terméseredménye. Mi is majdnem 17 mázsás' átlagot értünk el holdanként. Azonkívül hamar lekerül a földről és lehet utána vetni a másodnövényt. Érdemes hallgatni a kormány szavára, amellyel felhívja dolgozó parasztságunk figyelmét az őszi árpa idejében való vetésére. Már a Táncsics.tszcsben is nagyon készülnél? a vetés megkezdésére, hogy minél hamarabb földben legyen a mag és jól megerősödhessél? a fagyos idők előtt. A gépállomás traktora ott áll az udvaren, mellette eke. Már meg. kezdték os őszi mélyszántást, hogy biztosítják az árpa és a többi őszi vetés számára a jól megművelt talajt. Száz hold földön végeznek mélyszántást az idén a Táncsics-lszcsben. Ebből harminc holdba őszi árpát vetnek. Már várja a nemesített vetőmag, hogy idejében elvessék. A hét utolján hozzá is fognak a munkához, hogy szeptember 31-ig befejezhessék az árpa velését. A csoport elkészített munkatervében szeptember 31-e a határidő, minden őszi munkának meghatározták a pontos idejét, hogy valamennyivel idejében elkészülhesse* nek. Csúcs elvtárs olvassa a csoport tervéből a dátumokat: — Őszi búza, 60 hold az előirányzat és október l-től 25-ig befejezzük a vetést. A rozs vetésére szeptember 16-tól 25-ig kerül sor. Emellett a kukorica törését is szeptember 30-ig befejezzük és október 10-ig a szárat betakarítjuk. A tervet csoportért ekezleten beszélik meg részletesen a csoporttagokkal. Közös megbeszélés eredménye az őszi munkák pontos terve s módosítanak az előirányzaton is ott, ahol erre szükség mutatkozik. Megbeszélik az egyes munkacsapatok feladatait is, hogy minden csoport pontosan tudja a ráváró feladatokat a köveiké, ző hónapban. Ha mindenki lendület tej végzi a munkáját, akkor a Táncsics-tszcs ezúttal sem fog szégyent valláni s példát mutat az őszi munkák sikeres elvégzésében is. £ég*en nyérték a százezerforiniss főnyereményt Befejeződött az Ötéves Tervkölcsön nyereménykötvényeinek harmadik sorsolása Vasárnap reggel 9 órakor kezdődött meg a tervkölcsönkötvények nyereményhúzása. Az érdeklődés erre az alkalomra elérte a tetőpontját. Amikor Neményi István elnök megnyitotta a sorsolást, földszint és karzat zsúfolva volt kipirul! arcú telkes kötvénytulajdonosokkal. A nagy előcsarnokban és a folyosókon is sűrű tömeg hullámzott- Akik nem fértek be az épületbe, a Liszt Ferenc-Iéren, a járdákon, a padokon várakoztak, hogy tanúi lehessenek az utolsó húzási nap eseményeinek, amikor a 100.000 forintos főnyeremény kerül kisorsolsára. Az Országos Takarékpénztár dolgozóinak mindjárt a pénztárak megnyitásakor akadt dolguk: egymásután érkeztek nyertes kötvényeikkel a dolgbzók. A sorsolás a 'teremben gyors ütemben folyt. Rövidesen sor került két 50.000 forintos nyeremény húzására. Nemén.yi István elnök 11 óra előtt 5 perccel a sorsolás! felfüggesztette és negyedórás szünetet rendelt el. Senki sein mozdult helyéről, mert pillanatok alatt elterjedt a hír, hogy közvetlen a szünet után kerül sor a 100.000 forin'os nyeremény sorsolására. Pontosan 11 óra 10 perckor nyitotta meg ismét az elnök a sorsolást- A sorsolási bizottság és a technikai személyzet 'tagjai elhelyezkednek az emelvényen, a pénzügyőr zenekar indulót játszik. Mindenki mosolyog. Egy kisgyermek az első sorokban édesapja vállára kapaszkodik és kis zászlajával integet az emelvény felé. A pénzügyőr zenekar Hacsaturján Kardtáncát játssza oly sikerrel, hogy meg kell ,ismételnie. A zúgó 'taps elültével az elnök bejelenti: — Következik a százezerforintos főnyeremény húzásaNagy zúgás, moraj, papírzörgés. A kerekeknél Rőder Béla, a Rákosi Művek sztahánovista esztergályosa, Dallos István dolgozó paraszt, Göndör János munkaérdemreudes juhász, Kolsís Ferencné kiváló munkás és Ermer Árpád, az Egyesül': Tzzó sztahánovista dolgozója he'yezkednek el. Megperdülnek a kerekek. Az első kerékből az 1620-as sorozatszám, a másodikból a 0435-ös sorszám kerül elő. Bárány Ferenc, a sorsolási bizottság titkára már jelenti is: — Százezer forintot tivert az 1620-as sorozatszámú, 0435-ös kötvényHatalmas taps robban ki a teremben. A jelenlevők ünneplik a még ismeretlen nyertes':, ünneplik a népi demokráciát, amely ismét teljesítette a dolgozóknak tetet ígéretét. Hol nyerték a főnyereményeket? A főnyeremény kisorsolása után az Országos Takarékpénztár dolgozói nyomban hozzáfogtak annak megállapításához, hol nyerték a 100.000 forintos főnyereményt. Hamarosan kiderült, hogy a főnyereményt 50 forintos névértékű kötvények tulajdonosai nyerték a 100.000 forint tehát négyfelé oszlik el. Egynegyedrészt, vagyis 25.000 forintot a Fogaskerékgyárbau nyertek, a második negyedrész Szombathelyre kerül, a harmadik az Aliami Mezőgazdasági Gépállomás budapesti központjának vadamelyik' dolgozójáé, a negyedik negyedrész ugyancsak Budapesten boldogítja valamelyik szerencsés nyerőt. Megállapították, hogy a 0227 — 0262 számú 50.000 forintot nyert kötvény tulajdonosa nyiradony községbe való, a másik két 50.000 forintot nyert kötvény tulajdonosa budapesti lakos. Békekölcsön-kötvények első sorsolása: szeptember 20, 21, 22,23 A sorsolás befejeztével Neményi István elnök bejelentette, hogy a minisztertanács határozata értei, mében a Békekölcsön-nyereménykötvények első sorsolását szeptember 20, 21, 22, 23-án tartják meg. Az első sorsolás alkalmával több mint 83.000 nyeremény kerül kisorsolásra, 38 millió forintot meghaladó értékben. Az, hogy alig né. hány héttel a kölcsönkötvények kiosztása után már sor kerül a Békekölcsön első sorsolására, csak tovább növeli azt a bizalmat, amelylyel dolgozó népünk áliamkölcsöneinket fogadja. Az egymást követő sorsolásokon egyre nagyobb tömegek győződnek meg arról, hogy az államnak kölcsönadott pénzüket az előírt sorsolási terv szerint kap. hatják vissza. A Tervkölcsön negyedik sorsolására 1952 márciusában kerül sor. A DISZ Központi Vezetőségének köszönete a nyári termelőmunkában résztvett ifjúságnak A Dolgozó Ifjúság Szövelségej Központi Vezetősége a következő határozatot hozta a nyári szünidőbein a termelőmunkában rósztvett tanulóifjúság munkájáról: A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége köszönetet mond azoknak a pedagógusoknak, középiskolai tanulóknak, szakérettségis kollégistáknak, egyetemi hallgatóknak, akik a DISZ Központi Vezetőségének felhívására a nyári tanulmányi szünet alatt áldozatl?ész és lendületes termelő munkájukkal bizonyították be forró szeretetüket Pártunk és szocializmust építő hazánk iránt »— hangzik a többi között a határozat. A Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetősége szeretettel üdvözli dolgozó népünk nagyszerű reménységeit, a lelkes úttörőket, akik a nyári mezőgazdasági munkában és a kalászgyüjtő mozgalomban derekasan állták meg helyüket. A termelőmunkában résztvevő di. ákfiatalok több tízszer munkáskezet helyettesítettek, ezzel jelentékeny segítséget adtak kormányunknak a munkaerőhiány leküzdéséhez. A diákok soraiban a munka új hősei születtek. A Dunapentelén résztvevő fiatalok 853.000 munkaórát teljesítettek, átlagos termelési százalékuk 119.9 százalók volt. A középiskolák ,,Lőwi Sándoré-brigádja 1.100 százalékos teljesítményt ért el, a miskolci műszaki egyetem „Davidov"-brigádjának tagjai normájukat 275 százalékra teljesítették. Kiemelkedően jó munkát végeztek az emődi állami gazdaságban dolgozó ipari technikumi tanulók. A miskolci Vámos Ilona leánygimnázium brigádjai 14 hold föld kapálását végezték el kiváló eredménnyel. A tanulóifjúság példamutató, önfeláldozó munkája is bizonyíték arra, hogy diákságunk legjobbjai hazánkat odaadóan szerető, a nehézségek legyőzésére kész fiatalok, akik a termelési csatákban is bebizonyították, hogy méltó irányítói lesznek gazdasági, tudományos és kulturális életünknek. 4- diákfiatalok nyári munkája nemcsak népgazdaságunk fejlődését segítette elő, hanem a szocia. lizmu® építésének gyakorlati tapasztalataival bővítette tanulóifjú. ságunk ismereteit.