Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-09 / 210. szám

TASlRVAP, 1951. SZEPTEMBER 9 5 ÜNNEPELYES KERETEK KÖZÖTT NYITOTTAK MEG TEGNAP DELELÖTT SZEGEDEN A KÖNYVNAPOKAT Tegnap, szombaton délelőtt 10 Órakor nyitották meg a Széchenyi­téren ünnepélyes keretek között a szegedi könyvnapokat. A megnyitó üuDepélyen képviseltette magát a Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Pártbizottsága, Szeged város taná­csának végrehajtóbizottsága, az üze­mek, intézmények, hivatalok, fegy­veres alakulatok és a Magyar írók Szövetségének szegedi csoportja. Bevezetőül a rendőrzenekar a magyar és szovjet himnuszt ját­szotta el, majd Tombácz Imre elv­társ, a városi tanács végrehajtó-bi­zottságának helyettes elnöke mon­dotta el megnyitó beszédét. — A főváros dolgozói után ma ünnepre gyűlnek össze a vidék dol­gozód, munkások, parasztok — kezdte beszédét Tombácz elvtárs—, ünnepre gyűlünk össze mi, Szeged város dolgozói is. Dolgozó népünk — amelyet a művelődés jogaiból ki­zárt a mult — ma érdeklődéssel fordul a betű felé. Az Idén először nevezzük a Könyvnapot a Magyar Könyv Ünnepének, amely ünnep az új magyar könyvek seregszemlé­je, s az írók és olvasók baráti találkozásának ünnepe.^ Mert a magyar nép olvasó nép lelt. Munkások és parasztok munka után újságot és könyvet olvasnak, tanul­nak, művelődnek. Az irodalom ré­gen egy ezűk, kiváltságos réteg ér­dekeit és szorakoztatását szolgálta, pia az egész népé. A továbbiakban foglalkozott Tom. bácz elvtárs azzal a fejlődéssel, melyet könyvkiadásunk, könyvter­jesztésünk és irodalmunk a felsza­badulás ója megtett, majd így foly­tatta: — Ma már a nyugati irodalom értékeinek is itt van az igazi ott­hona, a világnak ezen a részén, aho­va mi is tartozunk. Tilóék börtö­neiben ott szenvednek és pusztul­nak a jugoszláv szellem legjobbjai. A kapitalista, az imperialista or­szágokban ma a kulturális rotha­dás, a szellemi mérgezés levegője terjeng: egy olyan úgynevezett „kultúráé", amely az emberben a vadállatot szabadítja feL „Az amerikai korszak" kultu­rális bestiáiizmusa ma Koreá­ban az ártatlan gyermekek tes­tébe döfött szuronyok hegyén, az égő városok pernyéjében vált szörnyű valósággá. Nálunk erdeményekben, az igazi humanizmus kiterjedésében mutat­kozik meg, mit tud építeni az igazi kultúra — a másik oldalon gazság. ban és állatiasságban mutatkozik meg, mit tud rombolni a hazugság. — A Magyar Könyv Ünnepe dol­gozó népűnk lelkes demonstrációja Pártunk irányításával kialakuló új, szocialista kultúránk mellett. És legfőképpen ez a biztosítéka annak, hogy az új könyvek dolgozó né­pünk eddiginél is nagyobb tömegei­hez is eljutnak. Kulturforradaimunk — egy szé­lesebb távlatban — épülő szo­cialista h?zánk erősségét, bá­tor és hazaszerefft népünk mű­veltségének fokát jelzi a ma­gyar könyv idei ünnepe. Szerte az országban a feldíszített és vidám arcokkal leli könyvessáf­rak hirdessék Rákosi elvtárs sza­vait: „Műveit, erős népet, szabad, független hazában!" — fejezte be beszédét Tomlbácz elvtárs. Utána Somfai László elvtárs a Magyar írók Szövetsége nevében beszélt Szeged dolgozóihoz. Beszé­dében többel; között a következőket mondotta: — Ötvenkét élő magyar író és sok magyar, elhunytán is halhatat­lan író könyvelt találhatjuk meg ebben az országban a sokezer könyvsátorban. És ott van mellet­lük a szovjet irodalom, a népi de­mokráciák szocialista íróinak s a nyugati világ haladó íróinak sok­sok alkotása. Mekkora erő, micsoda hatalom a betűsorok millióiban! Fegy­ver ez valamennyi. Régi életünk nyomorát fedi fel, új életünk egyre szélesebb szépségeit árasztja s jövendő életünk boldog­ságát ígéri. A megnyitó után a megjelentek meglátogattál; a Széchenyi-téren felállított könyvsátrakat, hogy meg­tekintsék a könyveket és vásárol­janak belőlük PÁRTÉLET A Szegedi Kenderfonógyár augusztusi taggyűlései nagyban elősegítették a vezetőség újjáválasztás előkészületeinek sikerét Eredményesen harcolnak az őszi csúcsforgalom sikeréért A SZEGEDI VASUTASOK A' magyar vasutasok alig egy pár hete — Alkotmányunk ünnepén — tettek ígéretet arra, hogy a mun­kaverseny kiszélesítésével, a mun­kafegyelem megszilárdításával, jó felvilágosító munkával harcba in­dulnak az őszi csúcsforgalom sike­réért. Csatlakozva az ipari, a me­zőgazdasági dolgozók lelkes mun­kájához, vállalták, hogy a megnö­vekedett őszi forgalmat zavartala­nul, sikerrel bonyolítják le. A vas­utas dolgozók megértették: most újabb nagy harci feladat végrehaj­tása előtt állnak. Olyan harci fel­adat előtt, amely ötéves tervünk si­kere érdekében még nagyobb oda­adást, jobb termelő és szervező munkát követel. Szeged Állomás környéke igen forgalmas. Az uta­sok százai jönnek-mennek. A vona­tot pedig, amely hozta őket, pilla- 1 natok alatt „szétrendezik" a mun­kaversenyben dolgozó vasutasok. Mit jelent ez a szétrendezés? Azt, hogy a kocsik nem vesztegelnek semennyi időt sem, azonnal beállít­ják más szerelvényekhez s teljesít­hetik hivatásukat: szállíthatják az utasokat s ügyeiket intéző dolgozó­kat. Fürgén végzik feladataikat a vasutas dolgozók. Szeged állomásról havonta 35 kétezer tonnás vonatot kell in­dítani az eddigi 25-ei szemben. Az irányvonatok indítását is 10 szá­zalékkal növekedett. Ezenkívül a napi rendes termelésen felül _ 450 tonna túlsúlyú vonatot kell indítani. A túlsúlyú vonalok számának meg­növekedése automatikusan magával hozza a háromnapos kocsiforduló megsziládílását is, ami azt jelenti, hogy áruval továbbított kocsikat három napon belül újra visszaadják a forgalomnak, vagyis egy-egy szállítást három na­pon belül bonyolítanak le. Az őszi csúcsforgalom ideje alatt minden vasutas dolgozót mozgósítot­tak: a mozdonyvezetőt, a fűtőt, a váltókezelőt. De különösen nagy fel­adat vár a forgalmista szolgálatte­vőkre. A menetrend szerinti vonat­indítás az ő lelkiismeretes munká­juktól függ. Egy perc késés nélkül kell indulni minden vonalnak az ál­lomásról. Az irányvonatok indítása is nagy figyelmet igényel. Az árut szállító vagonokat úgy kell összeválogatni, hogy azok bi­zonyos állomásig ne álljanak meg. Baráth László forgalmista szogá­lattevő a Szegedi Rendezőpályaud­vsron ezt a feladatát szeptemberben átla­gosan 120 százalékra teljesí­tette Versenytársa: Csókári Béla forgal­mista is hasonló eredményeket éri el. 117 százalékkal járult Csókási Béla már eddig is az őszi csúcsfor­galom sikeréhez. Jól szervezeit munlcaversennyel méretű forgalmat, amely már most is napról-napra fokozódik. A forgalom előre láthatóan néhány hét múlva már kétsze­rese lesz a tavalyi őszi hóna­pok csúcsforgalmának, ami természetesen a vasutas üzemi dolgozóktól is még fokozottabb mun­kát igényel. Ezt jól tudják vala­mennyien, éppen ezért mindent megtesznek, hogy az eddig elért eredményeiket továbbra is megtart­sák. Szeged Állomás forgalmistái mél­tóképpen kiveszik részüket a nagy munkából. A személyvonatok 'pon­tos indítását, a kocsik tartózkodási idejének leszorítását elsőrendű fel­adatként tekintik. Hollósi Hajnal sztahánovista forgalmi szolgálattevő példamutatóan végzi feladatát. A legutóbbi tíz nap alatt 124 száza­lékra teljesítette feladatát. Á beérkezeti vonatok átszerelése alatt a mozdonyokat a fűtőházba küldik. Ott a mozdony olajat, szenet vesz fel, hogy újra megkezdhesse hosszú útját. Az itt történő idő kihasználásáért is a for­galmista felelős. Illés Sándor meg­értette ezt. Munkáját úgy igyekszik elvégezni, hogy a beérkezett moz­donyokat a legrövidebb időn belül elküldi a fűtőházba. A forgalmista szolgálattevő har­ca természetesen nem egyedülálló. Az őszi csúcsforgalom sikeréért vele együtt harcolnak a többi vasutas dolgozók is. Valamennyien megfo­gadták, hogy sikerrel teljesítik, sőt túlteljesítik az őszi hónapok alatt reájuk váró feladatokat. Az augusztus havi taggyűlések a Szegedi Kenderfonógyárban fon­tos állomásai voltak a vezetőség újraválasztása előkészítő munká­jának. A taggyűlések mozgósítot­ták a párttagokat arra, hogy meg­vizsgálják eddig elvégzett munká­jukat, bírálatot gyakoroljanak a vezetőség működése felett és meg­tárgyalják legközelebbi feladatai­kat. Ünnepi hangulat, eddig nem tapasztalt aktivitás és kezdemé­nyezés jellemezte ezeket a tag­gyűléseket. A VII. alapszervezetnél három elvtársnő: Csányi Józsefné, Bun­ford Jánosné és Murvai Menyhért­né vállalták, hogy ezentúl egy gép helyett 2 gépen dolgoznak, hogy ezzel fokozzák az augusztus 20-ára tett felajánlások teljesítésében elért versenylemdületet és bizonyítékát szolgáltassák a kommunisták pél­damutatásának. Konkrét feladatokat adott a ve­zetőségi tagoknak, tömegszervezeti titkároknak és népnevelőknek az I. alapszervezet taggyűlésén el­hangzott javaslat arra vonatkozóan, hogy a tszcs felfejlesztésének agitá. ciójába-n mindannyian vegyenek részt. A javaslatot a taggyűlés el­fogadta. IV. alapszervezetnél a taggyű­lést nagyon jól előkészítette a ve­zetőség. A titkári beszámoló ' tar­talmas volt, felsorolta az eddig el­követett hibákat, de rámutatott a hibák kiküszöbölésének módjaira is. Sok felszólalás hangzott el a tit­kári beszámoló után. A felszólalá­sok folyamán konkrét javaslatoka; is hoztak. így a Gazda.mozgalom jelentőségének ismertetésévei kap­csolatban Zengei János elvtárs, a kártolóosztály művezetője bejelen­tette, hogy olyan gépet készíteti, amellyel a hulladékot teljes mér­tékben fel tudják dolgozni, s ezzel nagymennyiségű megtakarítást ér­hetnek el. Bejelentette Zengei elv­társ még azt is, hogy brigádot szervezett, amelynek feladata a munkafegyelem biztosítása, a gép­állásoknak minimumra csökkentése. First elvtárs, az üzem gyártás­vezetője felszólalásában foglalko. zott a finomgerebenezőosztáiy munkájával és beszélt arról, ho­gyan lehetne és hogyan kell kikü­szöbölni ezen az osztályon a nagy­fokú munkacröhullámzást. A Gazda-mozgalom továbbfej­lesztésével kapcsolatban a IV. alap. szervezetnél a DISZ fiatalok beje­jelentették, hogy ellenőrző-őrsöt szerveztek, amelynek tagjai: Kiss Júlia, Jójárt György, Megyeri Imre. Szabó Jenő. Az őrs feladata, hogy felkutassa az eddig kárbaveszett, de feldolgozható hulladék'anyagot. A DISZ Bizottság a kezdeménye­zést a fiatalok részéről örömmel fogadta és a többi alapszervezettel is megtárgyalja. Az V. alapszervezet taggyűlésén a titkár elvtárs foglalkozott a Bányásznap jelentőségével, azok­kal a nagyszerű eredményekkel, amelyeket a bányamunkások elér­tek. Az egyik béketitkár javasla­tára táviratban üdvözölték a Do­rogi Szénmedence legjobb vájá­rát; Drenner Jánost, aki a XIV. aknában 155 százalékra teljesítette felajánlását a Bányásznapon. Az alapszervezet a javaslatot elfogadta és harcos üdvözletét küldte Dren­ner elvtársnak. Megállapíthatjuk, hogy a Szegedi Kenderfonógyár alapszervezeteinek vezetőségei a taggyűléseket jól előkészítették. Ha az alapszerveze­tek vezetőségei és tagjai komolyan, lelkiismeretesen végzik továbbra is munkájukat, akkor a vezetőségek újraválasztásával olyan elvtársak kerülnek majd az alapszervezetek élére, akik a termelőmunka ég a békeharc ügyét sikeresen viszik előre az üzemben Jugoszlávia épíiőmunkásai harcolnak a kékééri Á jugoszláv építőmunkások is kiveszik részüket a Tito-rcndszer elten a békéért vívott harcból? Az építőmunkások harcának leggyako­Gyermekfej nagyságú zöldpaprikák, gazdag gyümölcstermés, gyönyörű konyháké hirdeti a jó munkát a% újszegedi ,,Ötéves terv"-tszcs ben A munkafegyelem lazasága, a sok mulasztás ugyanakkor jelentősen visszaveti a csoport még lendületesebb fejlődését Á tsétúLó emberek csodálkozva álltak meg csütörtökön a Délma­gyarország kiadóhivatalának kira­kata előtt. Az üveg mögött hara­goszöld, óriásra nőtt paprikák kel­tették a csodálatot. Óriás hegyes paprika, paradicsom és édespap­rika egyaránt büszkélkedett ott: akkorák, mint egy kisgyermekfej. A nézők szinte kétkedve kérdezték egymástól, lehetséges-e, hogy ilyen nagyra megnőjön a paprika. A "két­ségre pedig nincs ok, hiszen a fel­irat mindent megmagyaráz; Ter­melőcsoportban teremtek ezek a gyönyörű paprikák. Az ujszegedi „ötéves terv"-tszcs dicsekedhet ilyen szép terméssel. Kinn Újszegeden a tszcs kertésze, tében egész táblákon csak ilyen ha'talmas paprikák teremnek, s cso­dájára járnak a környék dolgozó parasztjai. Nagy gonddal vigyáznak rá a tagok, hiszen most ez a cso­port büszkesége. A többi paprikatáblák is szépek, gondosan locsolják őket, fölváltva az ágyakat, hogy mindegyik kapjon elegendő vizei. Itt dolgozik Kocsis István és Sári János. Szabályozzák a viz útját. Távolabb asszonyok hajlongnak a tövek fölé és szedik a paprikát. A paprikaföld végén tele kosarak hirdetik szorgalmas munkájukat. Munka közben jókedvűen beszél­getnék, hangosan köszöntik már messziről a csoport elnökét. — Nem győzzük szedni, oüyan rohamosan érik a paprika ebben a melegben — mondja az egyik asszony. A csoport gyümölcsösében is szorgalmas munka folyik. Két asz. szony veri az érett szilvát a fáról. Az egyik ifj- Szögi Antalné, alt,i április óta tagja a csoportnak, a másik Kovács Jánosné, aki már­afcaiá&._Isbopy^ííani.aa^a-UM^cius, óta-dojgorik a tszcs-be* Gondosan összeszednek minden szem s-zilváT, vigyáznak, hogy egyetlen szemre se tapossanak munka közben. — Minden szemért kár, hiszen a mienk lesz, mondja ifj. Szöginé. — Ha készen leszünk, Szétmérjük magunk között, aztán lehet főzni a lekvárt télire. Jut bőven mindannyiunknak belőle. Igen? itt az „ötéves Terv"-'tszcs­ben is jut mindenből bőven a dol­gozóknak- A konyhakert, a gyümöl­csös ellátja őket friss zöldségfélével és gyümölccsel. Ezenkívül persze már a gabona-félét is szétosztották. Természetesen mindenki a munkája után részesül a juttatásokból. Kocsis Istvánnak például az egyik keze félig béna, mégis a csoport legjobb dolgozói közé tartozik. Lel­kiismeretes, jó munkájával példát mutat a csoport többi tagjainak. Még sohasem hiányzott igazolatla­nul, s ez meglátszik a munkaegy­ségén is. Július 30-ig 152 munka­egységet szerzett. Jó munkájának meg is lett az eredménye; 623 kiló árpát kapott" a szétosztáskor, *s ezenkívül 000 kiló búzafejadagot és körülbelül 500 forint készpénz elő­leget. Vásárhelyi Istvánnak 180 a mun­kaegysége július 30 ig. Ő 736 kiló árpát kapott, 600 kiló búzafejada­got és 627 forin.f készpénz előleget. Vásárhelyi István ezenfelül még 1500 forint hosszúlejáratú kölcsönt is kapott tehén vásárlására a saját háztáji gazdasága számára. Sorolhatnánk még a neveket to­vább, akik megértették a tszcs dol­gozói közül, hogy a magukéban dolgoznak. Az ő jó mun-. miad/ea munkaterületén. J kájuk eredménye, hogy a csoport egy év alatt szépen haladt előre. A termésük is szépen fizetett. Árpából például 17 mázsás átlagot értek el az idén? A konyhakerté­szétükből eddig 20 ezer forintot árultak. Ebben az összegben még nincs is benne az, amit a csoportta­gok vásároltak. Szépek tehát az eredmények, ha nem lennének a csoportban kerékkötők, akik ha­nyagságukkal hátráltatják a cso­port munkáját. Sok az igazolatlan mulasztás. Akadnak, akik reggel minden bejelentés nélkül nem jelen­nek meg a munkában. Sokszer a 24 tagból csak 10-en, vagy 12-en lát­nak munkához, a többiek aztán másnap, vagy harmadnap különböző kifogásokkal mentegetik magukat. A mulasztók sokszor égy hétig is távol maradnak a csoporttól. Ezek aztán most sóhajtoztak az áipaosztáskor, mert olyanok is akadnak a csoport 'tagjai közül, akiknek alig volt meg a 30 munkaegysége. Meglátszik a munkáskéz hiánya a kertészetben is. Az őszi palántá­zás teljesen elmaradt, nincs egyet­len télikaraláb, káposzta, vagy más zöldségféle, amiből sok pénz't árul­hatnának késő ősszel, vagy a télen. A csoport tagjaiuak sürgősen meg kell javílaniok munkájukat, meg kell szilárd'ítaniok a munkafegyel­met és ki kell építeniök a jó kö­zösségi szellemet. Az új csoportta­gokat már ebbein az új szellemben fogadják, s mutassanak példát jó munkájukkal a csoport régi tagjai. A munkafegyelem megszilárdítása a még jobb eredmények elérésének alapja, nemcsak a paprikatermelés­bein, hanem az „ötéves Terv"-tszcs i ribb formái: a szabotázSok; az "épf. tőipari gépek és felszerelések meg­rongálása és az anyag pocsékolá­sa. Jugoszláviában gyakori eset, hogy egy egész építkezés teljes gé­pi berendezését megsemmisítik, vagy az egyes objektumokat úgy építik fel, hogy azok használha­tatlanok. A közelmúltban például a titóisták kénytelenk voltak Jablani­cán földig lerombolni egy. már be­fejezett építkezést, éppen a hasz­nálhatatlansága miatt. A horvátor­szági építkezéseknél a téglavetők 50 Százaléka, a kompresszorok 62 százaléka, a zúzógépek 90 szá­zaléka, a habarcskeverő gé­pek 36 százaléka és a teherautók 53 százaléka vagy o!y mértékben megrongálódott, hogy hosszú ideig hasznavehetetlen? vagy megsemmi­sült. Ugyanez a helyzet az ország többi területein is. Gyakori eset Jugoszláviában a kész épületek felgyújtása is- Nem­rég például Belgrádban a Knéz Mi. letina-utcában felgyújtották a „Nap red" katonai építkezési vállalatot. Július végén hatalmas robbanás történt a belgrádi villanytelepen, aminek következtében 'tönkremen­tek a kazánok és a villanytelep egyéb 'felszerelései. Egyidejűleg haj­tottak végre szabotázs-akciót Kosz. tolác viljanytetepén is, amely a Belgrád környékén működő titóis­ta hadiipart látja el villanyáram­mal. Kosztolácon elpusztult a nagy, 8 ezer kitowattos áramfejlesztő­Mint köztudomású, a titóisták kényszerrel hurcolják el a dolgozó parasztokat a ka'tonai objektumok építkezéseihez. A jugoszláv dolgozó parasztok — amennyiben sikerül is őket összefogdosni — a lehelő legrövidebb időn belül megszöknek ezekről a kényszermunkahelyekről. A titóistáknak egyetlenegy hadá­szati építkezésnél sem sikerül az úgynevezett ..munkaerő-tervet" tel­jesíteni. A dolgozók elszánt ellen­állása következtében a haditám­pontok építésének tervét még 25 százalékra sem tudták Teliestteni, sőt Zenicéhen, Vnrezsben, Jnblani­cán, Sziszakon, Mavrovban és más helyeken a haditámpontok építése teljes cs'ődbe jutott. Ezek a megdönthetetlen tények világosan bizonyítják, hogy Jugo­szláviában az építőmunkások is egyre elszántabban harcolnak a rabtartók ellen, mert tisztában van­nak azzal, hogy a titóista építke­zések mind a háborús készülődést szolgálják?

Next

/
Oldalképek
Tartalom