Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-09 / 210. szám

Szombaton délig 180 nyertesnek fizették kt a kisorsolt Tervkölcsön-nyereménycket Gyorslista az ötéves Tervkölcsön sorsolásának harmadik napjáról • —— • Szeptember 20-án kezdődik a Békekölcsön sorsolása AZ M D P CSO N G RADM EGYE! TT S ÁG A NAK LAPJA VII. ÉVF. 210. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASAKNAP, 1951- SZEPTEMBEU 9 A kenyércsata tanulságával... Ma. megyérik községeiben, is­mét összejönnek a dolgozó pa­rasztok. A begyűjtés tovább­viteléivel egyidejűleg megbe­szélik községük őazi mezőgaz­dasági tervét; a falu kommu­nistái, tszcs parasztjai pedig munkára indulnak, hogy a meg­győzés, a felvilágosítás erejével újaJbb dolgozó parasztokat nyer­jenek meg a nagyüzemi gaz­dálkodásra. Munkájukat segítik azok a beszámolók, amelyeket a Szovjetunióban járt paraszt­küldötteink tartanak szintén ezen a napon. Kemény munka forrpontja a a mai nap. Több feladatot kell egyszerre megoldanunk. Tel­jes erővel be kell indítani az őszi munkát a falun, tovább kell fejleszteni, erősíteni termelő­caoportjainkat. de a termény­begyűjtésről sem szabad elfe­ledkezni. Hogyan tudjuk mindezeket végrehajtani ? A legfontosabb" előfeltétel: Nyerjük meg a dolgozó paraszt­Ság további legteljesebb támo­gatásét. Helyes meglátásaikkal, javaslataikkal javítsuk, töké­letesítsük munkánkat. A dol­gozó parasztság aktív rész­vételével az őszi mezőgazdasági terv felbontásában, a végre­hajtás megkezdésében — ame­lyet a ma születő versenykihí­vások indítanak be — a tszcsk fejlesztése, a pártszervezetek irányításával — ez a mai falu­gyűlések célja, tartalma. Ha helyesen támaszkodunk a dolgozó parasztság kezdeménye­zésére. nem lesz nehéz a fel­adatunk. Az őszi munkánál a tszcs fejlesztésénél egyugyan­azon tényezőnek kell közreját­szani. . A pártkongresszus feladatul szabta: „Az ötéves tervidőszak­ban döntő lépést kell tennünk a mezőgazdaság elmaradas-anak felszámolásában. 1954-re mező­gazdaságunk termelésének 1949­hez képest legalább 50 szaza­lékkai kell nőnie hogy kozeta látáaunkat, népünk életszínvo­nalának emelkedései teljes mértekben biztosíthassuk. Azok a versenyvállalások amelyeket dolgozó parasztjaink tesznek a mai falugyűléseken, lényege­ben a terméshozam emelését szolgálják. Dolgozó parasztja­ink olyan vállalást tesznek, mi­szerint megfogadják, hogy az őszi szántást-vetést a minisz­tertanács határozata szerint végzik el. Vállalják, hogy az idén a tavalyinál is korábban kerül a mag a földibe, jobban trágyázzák, mélyebben szánt­ják a földet, előkészítik a jovo­évi még bővebb termés ágyát. De helytelen lenne, ha ezzel kapcsolatosan nem mutatnánk meg a dolgozó parasztságnak a terméshozam növelésének az életszánvonal emelésének még jobb, még eredményesebb útját; biztos válságmentes útját, a a tszcs gazdálkodást. Hiba len­ne, ha nem úgy magyaráznánk a Pártkongresszus határozatát, hogy az főfeladatként, a mező­gazdaság szocialista átszerve­zését tűzte elénk. Ma, vasár­nap, tehát a népnevelők százai induljanak útra a falvakba, a tszcs-mozgalom győzelméért. Ebben a munkában pedig sze­rezzék meg a dolgozó paraszt­ság legnagyobb mértékű támo­gatását. Rákosi elvtárs kecskeméti beszédében mondotta: „Ha a dolgozó parasztság, a már lé­tező szövetkezetek példájából maga győződik meg ennek a termelési formának fölényéről és hasznosságáról, akkor ön­ként rá fog lépni a termelésnek erre az útjára." Ma, már nem ismeretlen a tszcs gazdálkodás. Dolgozó parasztságunk már meggyőződött a tszcs előnyéről. De látta a hibáit is. Meglátta, hogy az idén néhány tszcsnek gazos volt a földje, a tszcs ta­gok egy-két helyen elhanya­golták a murikát. De ezzel egy­időben azt is meglátja, hogy például Tóth Imre már a szö­vetkezeti gazdálkodás első lép­csőjén, a® első típusú „Szabad Föld"-tszcsben is 15 és fél má­zsa búzát termelt holdanként. Árpából 21 mázsát takarított be. Balla János, a szentesi „Felszabadulás"-tszcs elnöke családjával 20 ezer forint jöve­delemre tesz szert a szövetke­zetben. Hogyan magyarázzák meg mindezt a népnevelők? Ugy, hogy elmondják, hogy minden dolgozó paraszt előtt nyitva áll az út ezetóiez az ered­ményekhez. Akik ma a tszcs­ben olyan nagyszerű eredmé­nyeket érnek el. egy-két évvel ezelőtt olyan kisparcellán ver­gődő és küzködő egyéni parasz­tok voltak. mint akármelyik egyéni paraszt a községben. A kiskirálysági milliomos „Ifjú Gárda"-termelőszövetkezetet 1948 őszén 21 fiatal alakította. Akkoriban egy düledező istálló, 1—2 apró sertéséi képezte a földterületen _ kívül a tszcs egész gazdaságát. Legyen a tszcs nyitott könyv a dolgozó parasztok előtt. Is­merjék és szeressék a tszcs t és a tszcs tagokat a falu dolgozó parasztjai. A tszcs parasztokat jó gazdának ismerik eddig már a községekben. Az ez évi gazdasági sikerek bebizonyí­tották ugyanis, hogy a nehéz­ségek ellenére is a tszcs ered­ményei felülhajazzák még a község legjobb szaktudású ko­zépparasztjának az eredmé­nyét is. Ezért veszik ma már körül tisztelettel az egyéni pa­rasztok a tszcs tagjait. Ezt fel kell használnunk az egyéni pa­rasztság további bizalmának a megnyerésére. Es különösen most, az őszi mezőgazdasági munkálatok során tudják mind­jobban elmélyíteni a tszcsk ezt a bizalmat. Maguk köré vonják az egyéni parasztokat azzal, hogy segítenek nekik az őszi mezőgazdasági terv végrehaj­, tásában. Meghívják ök.et aaok­rra az értekezletekre, ahol a tszcs tervét beszélik meg. Itt közvetlenül meg tudják értetni az egyéni parasztokkal, hogy mennyivel nagyobb a termelés fokozásának lehetősége a nagy­üzemi gazdálkodásban. A közvetlen kapcsolat az egyéni paraszt és a tsizcs pa­raszt közötf, előfeltétele annak a meggyőződésnek, amelynek következtében mind többen és többen indulnak majd el a nagy­üzemi gazdálkodás felé, A mai ti ap hozzon döntő for­dulatot a falu életében. Amikor tehát az őszi mezőgazdasági tervet beszélik meg, amikor versenyvállalásokat tesznek dolgozó parasztjaink a termés­átlag további növeléséért, jut­tassuk eszükbe, hogy tartós eredményt mégis csak azok tud­nak elérni, felmutatni, akik job­ban ki tudják használni a tu­domány, a technika vívmányait: . a tszesék. „A SZEGEDI ÚJ EGYETEM LEGYEN A BÉKE ŰJ ERŐDJE ORSZÁGUNKBAN!44 Ötéves tervünk úiabb eredményeként Bebrits Lajos elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter beszédével megnyílt Szegeden ax ország első közlekedési műszaki egyeteme ötéves tervünk napról-napra újabb és újabb alkotásokkal gazda­gítja a dolgozó nép államát. Gazdasági és kulturális téren egyaránt kiemelkedő eredmények jelzik, hogy új ország épül a régi helyén. Ennek bizonyítéka a Szegeden szombaton megnyílt új egyetem: az ország első közlekedési, műszak! egyeteme ts. Az egyetemnek 23» hallgatója van, felerészben munkások fiai és lányai, mintegy busz százalékban pedig dolgozó parasztok gyermekei. Két tagozattal kezdi meg működését: vasútépítő mérnöki és közlekedési iizemi mérnöki tagozattal. Azok tehát, akik erről az egyetemrőt négy és félév múl­va kikerülnek, egyrészt új vasútvonalak, állomások, iparvasntak ter­vezésével és kivitelezésével foglalkoznak majd, valamint a földalatti vasút építkezésén dolgoznak, másrészt a közlekedésünk Irányításában mutatkozó hiányt lesznek hivatottak betölteni. Innen kerülnek ki ezen. kívül mérnökök a vasutigazgafás szerveibe ts. Az egyetem jelenleg a budapesti műút mentén lévő épületében kezdi meg működését, de Innen rövidesen átköltözik a Vásárhelyi-sngárúton most készülő új épületbe. • Zombori János elviárs megnyitja az ünnepséget A szombati ünnepélyes megnyitón az egyetem profeszorain és diákjain kívül nagyszámban jelentek meg vendégeli is. Budapestről különvo­nat hozta a vendégeket, akiket az egyetem vörös és nemzetiszínű zászlókkal díszített udvarán a vas­utas zenekar indulóival fogadtak. Szegedre érkezett ebből az alkalom­ból Bebrits Lajos elvtárs, közleke­dés. és postaügyi miniszter is. Az ünnepségen megjelentek a szegedi pártbizottság, a városi tanács, a fegyveres alakulatok, az üzemek — köztük különösen nagyszámban a vasutasok — és a szegedi testvér­egyetem képviselői is. Az ünnepséget a vasutas zenekar nyitotta meg a Himnusszal, majd a díszelnökség foglalta el helyét. Zombori János elvtárs, a Szegedi Pártbizottság első titkára üdvözölte a megjelenteket és hangoztatta, hogy ötéves tervünkben meggyor­suló szocialista építés során mind. jobban kell fejlesztenünk közleke­désünket is. Ezt a nagy feladatot azonban csak úgy tudjuk eredménye­sen végrehajtani, ha Pártunk úfmntatása nyomán az ipari szakmunkásképzés mellett fo­kozott figyelmet fordítunk a mérnökök és technikusok Med­inának emelésére és képzésére ts. — Mi, Szeged dolgozói — mon­dotta — örömmel fogadjuk az új műszaki és közlekedési egyetemet, amely nagyiban hozzájárul hazánk­ban a műszaki kádterek kiképzésé­hez, az új népi értelmiség kialakí­tásához. Dénes Leó elvtárs köszönete a város "hevében Dénes Leó elvtárs, a városi ta­nács végrehaj t óbizot tságának elnö­ke köszönje meg , ezután a város dolgozói nevében, hogy az ország első műszaki egyetemét Szegeden létesítették. Hangoztatta, hogy az egyetem munkájához biztos alapot ad, hogy a Szovjetunió tapasztalatai alapján szervezték meg és ha az egyetem hallgatói, tanárai Rákosi elvtárs útmutatását munká­jukban mindig szem előtt tartják, akkor annak eredményei nem is maradinak el. Kőszegi Pál, Szeged állomás dol­gozója nagy sikerrel szavalta a be­széd után Temirkó Umetaliev „Nagy könyv" című versét. Kovács József elvtárs, miniszterhelyettes az új egyetem feladatairól A közoktatásügyi minisztérium nevében Kovács József elvtárs, mi­niszterhelyettes adta át hivatásá­nak az egyetemeit. Hangoztatta, hogy az új tanévben műszaki egye-­temeinknek — így a Szegedi Köz­lekedési és Műszaki Egyetemnek is — minél jobban el kell mélyítenünk kapcsolataikat az iparral. — A Szovjetunió példája nyo­mán hazafias mozgalmat kell életre hívni annak érdekében, hogy eleven kapcsolatot teremt­sünk műszaki egyetemeink és ipari üzemeink közöit. Az a feladatunk, hogy az eddigi­nél jobban ismertessük a tananyag­ban a Szovjetunió élenjáró techni­kájának eredményeit és a magyar ipar élenjáró üzemeinek tapaszta­latait. Biztosítanunk kell, hogy fia­tal mérnökeink a legkorszerűbb technika tudásával felszerelve ke­rüljenek ki az üzemekbe, hogy ők is merész újítók legyenek, bevezes­sék a legújabb, legkorszerűbb mód­szereket, termelési eljárásokat, a legújabb technika eredményeit. Kovács József elvtárs ismertette ezután az új egyetem felépítését. Két tagozattal, mégpedig vasút, építő-mérnöki és közlekedési vasút­üzemi tagozattal indul meg. A most beiratkozott hallgatók az e!ső évben a műszaki alap­Ismereteket sajátítják el. Megismerkednek a felsőbb maíe matikával is, hogy ennek alkalma­zásával bonyolult műszaki problé­mákat könnyűszerrel oldhassanak meg. A rajz, ábrázoló geometria, műszaki rajz tantárgyak kifejlesz­tik a hallgatókban az építmények elképzelését, az úgynevezett tér­szemléletet.. A fizika, kémia és me­chanika tantárgyak a munkaköz ben előforduló jelenségek megfi­gyelésére, magyarázatára, a ter­mészettudományos gondolkodásmód­ra tanítják meg a fiatalokat. Avas­útépítő mérnökök geológiai tanul­mányaik során megismerkednek a legfontosabb építőanyaggal: földdel, ennek kialakulásával, hasz­nálhatóságával. A következő évek során a vasútépítő tagozat hallgatói elsajátítják a vasutak építésének minden fortélyát, a töltések terve zését és építését, a felépítmények korszerű megoldását. Végül megígérte Kovács elvtárs a közoktatásügyi minisztérium ne­vében: minden elkövetnek, hogy a közlekedési műszaki egyetem okta­tó-nevelő munkája hozzájáruljon a magas szakképzettségű, sokoldalúan képzett, marxista-leninista tudással rendelkező új mérnökök munkába­lépéséhez és nagy Pártunk, bölcs vezérünk, Rákosi elvtárs irányítá­sával megoldhassuk a ránkháruló feladatokat. Bebrits Lajos elviárs, miniszter a szocialista mérnökök nagyszerű munkájáról A közlekedési és postaügyi mi­nisztérium nevében Bebrits Lajos elvtárs, miniszter vette át az egye­temet. Rámutatott arra, hogy ez az új egyetemmegnyitás a haladás két;, cégbevonhatatlan jele. Itt nálunk, a szocialista tervgazdaság országá­ban egyik tudományos intézetet, egyik egyetemet a másik után nyit. juk meg. Odaát a kapitalista vi­lágban, főként Olaszországban, Franciaországban, de Angliában is a tudományos intézetek és. felsőbb Iskolák bezárására kerül sor. Bebrits elvtárs végigvezette azta hatalmas fejlődést, amelyet a köz­lekedés területén megtettünk és amely még előttünk áll. — Az új rend mérnökeire van szükség — mondotta — minél na­gyobb számban a termelés front, ján és a közlekedésnél egyarát. Ez­ért kellett az eredeti ötéves tervben előírt 8000 fő helyett 20 ezerre emel­ni az egyetemi és főiskolai hallgatók számát A felsőoktatás fejlesztésére az ere, deti ötéves tervben előírt 377 mil­lió forint helyeit 780 milló forintot kell fordítani. E célkitűzések von a. Ián áll a Szegedi Közlekedési és Műszaki Egyetem létesítése is. Megvilágította a továbbiakban, hogy milyen nagy feladat vár erre az új egyetemre. — Az ötéves terv folvamán több mint 500 kilométer vas­utvonalat és vasútvonallal egyen­értékű iparvágányt kell építe­ni- Villamosítani kell 185 kilo­méter vasutvonalat. Több nagy vasntl híd építésére is sor ke­rül. Meg kell Indítani Budb­pcstea a földalatti gyorsvasút első vonalát. Á következő tervciklus még nagyobb vasútépítési feladatokat hoz. Foly. tatnunk kell a budapesti földalatti vasút építését is. Abban az ország­ban történik mindez, amely közel 50 éven át egyetlen új kilométer vasúti vonalat nem teremtett meg a régi rendszer alatt — Képtárainkban több híres fest. mény ábrázolja a régi rend vasúti építkezéseit. A földhányáson ott állnaik a gTÓfi és bankár igazgatók, hajcsár építésvezetők, körülöttük szolgai alázatba görnyedt kubiko­sok végtelen 'serege. Lapát és ta­licska a szerszámuk és gerinctörő robotjuk emelte a vasúti töltést. A mai idők festőinek vásznára más kép kerül: a szocialista mérnök alakja. Kubikos is lesz még, de ge. rinoesen, egyenesen és mellettük hosszú sora a földet túró, hányó, emelőgépeknek kínálja magát az ecset elé. Minél több új mérnököt! Bebrits elvtárs megvilágította, hogy a vasútépítő tagozat célja olyan mérnököket kiképezni, akik mesterei a gépesített munkának és a legújabb tudományos eredmények birtokában, a Szovjetunió rendkívül nagy és értékes tapasztalatainak ismeretében jól, gyorsan, gazdasá­gosan építik meg az új vasúti vo­nalakat, fejlesztik a régieket és tartják jókarban az egész hálóza­tot. Az üzemmérnöki tagozat egé­szen új, mivel a vasúti üzemmér­nök eddig nálunk ismeretlen volt. Az ő feladatuk lesz az állomások megtervezése s a mozdítandó áruk mennyiségéhez, minőségéhez képest állapítják meg, hogy milyen rako­dóihelyekre, hány berendezésre, hány vágányra van szükség, hány vágányt igényel az állomáson át­menő forgalom. Üzemmérnökökre százával lenne szükség máris. Minden nagyobb csomóponton, minden rendező­pályaudvaron kellene legalább kettő, de a vasutlgazgatóságok­nál, a közlekedési minisztérium vasúti főosztályán Is nagy számban kellenének. Bebrits elvtárs beszéde végén a következőket mondotta: — Pártunk és kormányzatunk el­várja, hogy az új intézet eleget te­gyen az elébe állított feladatoknak és kézzelfogható eredményekkel bi­zonyítsa: eleget tesz a beléje helye, zett bizalomnak. Szolgálja az új Intézet a béke iigyét, az egyetem legyen a béke új erődje országunkban, képezze, nevelje ezrével az új mérnököket, akik alkotó mun. kájukkial hozzájárulnak ahhoz, hogy megdönthcteller.né váljon a béke ügye. A hosszantartó tapsokkal foga­dott beszéd után Rostási István elvtárs, dékán a tanári kar és az ifjúság előtt álló feladatokról De­szélt, majd Papp Tibor az egyetem hallgatói nevében köszönetet "mon­dott Pártunknak, népi demokráci­ánknak ezért az új, korszerű egye­temért. A DIVSZ-induló hangjai csendül­tek fel végül s ezzel befejeződött a lelke® hangulatú ünnepség, amely nagy eredménye volt nemcsak Sze­gednek, de ötéves tervünk során ezzel az új egyetemmel is mindjob­ban fejlődő egész országunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom