Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-06 / 207. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951 SZEPTEMBER « 3 A SzOT titkárságának felhívása a szakszervezetek elnökségeihez, megyei tanácsaikhoz, területi bizottságaikhoz, az üzemi bizottságokhoz, a vállalatok gazdasági vezetőihez, az üzemek dolgozóihoz 3 szeptember 12—19-ig megtartandó termelési értekezletekkel kapcsolatban Az Ipar, közlekedési vállalatoknál, bányákban, építőipart munka, helyeken, kereskedelmi vállalatok, nál szeptember 12-től 19-ig (szer. dálól szerdáig) terjedő héten termelési értekezleteket tartunk. A termelési értekezleteket kis ter. mclésl egységként (művezciő csoportonként, építőiparban brigádonként) kell tartant minden műszak dolgozói részére. A három műszakban dolgozó üzemeknél a délutáni műszakok részére az értekezleteket a heti műszakválfás nián a reggeli vagy a délutáni órákbtin tartsák meg (vagyis a szeptember 12—15-ig terjedő időszakban a délután dolgozók számára az értekezletet szeptember 17—19-lg kell megtartani, azokban a napokban, amikor éjjel vagy délelőtt dolgoznak). A termelési értekezletek előadói a vállalatok igazgatót, illetve az egyes termelési egységek vezetői, a mesterek, művezetők. A termelési értekezleteken n válRolatok igazgatóinak, műhelyfőnü. keinek, mestereinek, müvezelőinek beszámolója alapján az 1951, évi lerv teljesítését, túlteljesítését tárgyalják meg a dolgozók. Minden üzemrészben, műhelyben, termelési egységben azokat a döntő termelést kérdéseket vessék fel, amelyek piegoldása elősegíti az üzem felemelt tervének megvalósítását, túlteljesítését. Vitassák meg a termelési értekezleteken az egyéni felelősség kifejlesztésének, a munka, fegyelem további megszilárdításának, a termelési egységek közötti együttműködés megjavításának, a Gazda-féle anyagtakarékossági moz. galom kiszélesítésének a feladatait. A SzOT titkársága felhívja a szakszervezetek elnökségeit, megyei tanácsait, területi bizottságait, az iizemi bizottságokat, a szakszervezett aktívákat, hogy a tervek tel. jcsitésének szempontjából nagyjelentőségű termelési értekezletek előkészítését, megszervezését a legnagyobb gonddal végezzék cl. Az iizemi és szakszervezeti bizottságok n bér. és termelési, valamint a kultúrnevelési bizottságok bevonásával hívják fel a dolgozók fi. gyeiméi a termelési értekezletek jelentőségére, ismertessék nzok tárgyát, fő problémáit. Segítsék elő, hogy a dolgozók teljes létszámban vegyenek részt a termelési értekezleteken, javaslataikkal, bírálatukkal járuljanak hozzá 1951. évi tervünk részleteiben való teljesítéséhez. A SzOT titkársága felkéri a vállalatok igazgatóit, inűhclyfőnökö. ket, művezetőket, mestereket, az üzemek műszaki értelmiségi dolgozóit, hogy jól felkészülve tartsák meg beszámolóikat és aktívan kap. csolódjacak be a termelési értekezletek napirendjének megvitatásába- Ismertessék az üzem dolgozói előtt az elkövetkező termelési feladatokat, nyíltan tárják fel a megoldandó termelési problémákat, kér. jók a dolgozók segítségét, javaslatait a termelési feladatok végre, hajlásúhoz. Ugyanakkor számoljanak be a dolgozók részéről az előző termelési értekezleteken el. hangzott javaslatok megva'ósitásáról is. A műszaki gazdasági bizottságok tagjai adjanak segítséget a beszámolók elkészítéséhez, valamint ismertessék a műszaki értelmiségi dolgozók között a termelési érte. kezleiek jelentőségét. A SzOT titkársága felhívja az ipar, a közlekedés, a bányászat és az építőipar, valamint a kereskede. lem dolgozóit, hogy aktívan vegye, nek részt a termelési értekezleteken. Bíráljanak bátran, tegyék meg javaslataikat, Ismertessék a termelési értekezleteken munkamódszereiket, hogy segítségükkel a tcrmc'ési értekezletek a tervek teljesítésé, nek és túlteljesítésének fontos emelői legyenek. SzOT TITKARSAGA A Szegedi Kenderben is 9 nagy sikere lesz a könyvnapoknak Necsak az eredményeket — a hibákat is tárják fel a szemléltető agitációval ax tJjsxegedi Kender- és Lenszövőben Szebb, a boldogabb jövőnk építépén fáradozik ma az ország minden becsületes dolgozója. Izmosodnak a munkáskarok, szilárdulnak az akar rátok, nőnek a termelési százalékok. Dolgozóink döntő többsége munkaversesnyben végzi feladatát. Hosszúlejáratú versenyszerződéseket kötöttek de az egyéni és a páros, versenyek is szépen fejlődne"!;. Az új hazában új emberek élnek. A több és jobb termelés érdekében Jelkes kezdeményezéseket tesznek. Az üzemi szakszervezeteik feladata elsősorban, hogy a dolgozók kezdeményezéseit felkarolják és minden lehetőséget megadj anak, hogy azokat végre is tudják hajtani. Biztosítani a verseny nyilvánosságát, népszerűsíteni az élenjáró dolgozókat — igen fontos feladata a szakszer, vezetnek. Az üzemi bizottságoknál; azonban azokkal is kell törődniük, akik a lervleljesítéssel elmaradnak, ezenkívül az elkésőkkel, az igazolatlan hiányzókkal, akik a munkafegyelmet lazítják. Számos lehetőség van arra, hogy a szemléltető agitá. tióban különböző ötletekkel rámutassanak a hibákra ugyanakkor irányt mutassanak azok megjavítására is. Ha végigsétálunk az Ujszegedi Kender- és Lcnszövögyár munkatermein, mindjárt feltűnnek a gépek fölé kifüggesztett hatalmas plakátok. A dolgozói; neveit, százalékteljesítményeit és különböző jelszavakat olvashatunk le róluk. Ezekből kitűnik, kik azok, akik élenjárnak a termelésbfn. Kecskeméti Lászlónét, Szemmári Gyulánál, Kaliczka Katalint, meg a többi kiváló munkást az üzem minden dolgozója ismeri. Nevüket naponta olvashatják az üzemrészekben kifüggesztett táblákon. De vájjon az Ujszegedi Kenderés Lenszövőgyár dolgozói ismerik-e azokat a munkatársaikat, akik lema radnak a tervlel jesí lésben ? Ismerik-e azokat, akik késésükkel hátráltatják a termelést? Tudnak-e er ről, hogy ilyen is van az üzemben? Erről hallgat az üzemi bizottság. Nem tárja fel élesen a hibákat és így nem is ad módot azok kijavítására. Eszükbe se jut például, hogy a hibák megjavításában felhrsználhatjál; a szemléltető agitációt. Mit lehetne tenni? Hogyan használhatná fel az Üzemi Bizottság a szemléltető agitációt? A most folyó hatalmas építkezésben: az országépí téliben a munkaidő minden percét ki kell hasnzálni. Az elkésők akairva, akaratlanul az ellenség munkáját segítik elő. Készíttessen az Üzemi Bizottság plakátokat, amSly „samu bácsit" áb rázolja, amint éppen egy későn jövő dolgozóval k;zet szorít. Alatta a felírat: „Köszönöm, nekünk, az ellenségnek segítettél". Minden perc késés, amely a szocialista termelést gátolja, az elleneéget segíti, mint például Kovács Sándorné cérnázó is, aki legutóbb 25 percet késett. Erre kell a szemléltető agitációval élesen rámulat ni. Kovácsné, de a többi dolgozó is megérti majd késésének jelentőségé^ t£; . Számos szegedi üzem, köziül; az Ujszegedi Kender- és Lenszövőgyár is sok olyan dolgozóval büszkélkedhet, akik már befejezték ezévi tervüket. Az üzemben azonban olyanok is akadnalk, akik egy-két héttel elmaradtak a tervtetjesítéssel Indítsák meg a lemaradás elleni harcot. Használják fel itt is a szemléltető agitációt. Pipicz Piroska szövőnőnek 26 nap lemaradása vari. Készíttessen az Üzemi Bizottság egy plakátot, egy naptári lapot, amely augusztus 4-ét és a tcrvteljepítósben lemaradt szövőnőt ábrázolja. Függesszék ki Pipicz Piroska gépére. Pipicz Pirosicának bizonyára eszébe jut, hogy ma már szeptember 6 át írunk és ö is megindítja majd a harcot a lemaradás ellon, hogy utolérje többi dolgozó társait. A dolgozók országát, a mi orszár gunikat építjük. Ezt érzi és tudja minden becsületes munkás. Ha többet termelünk, könnyebbé tesszük életünket. így gondolja ezt Hortobágyi Mária ifjúmunkás is. Hortobágyi Mária néhány héttel ezelőtt mindössze 88 százalékra teljesítette napi normáját. Azonban később megértette az idők szavát. Megértette, mit jelent újat alkotni. Fiatalos lendülettel, szívós akarattal indult el, hogy örökre eltörölje a szégyenteljes 88 százalékot. Ma már élenjár a fiatalok között. Száztizennégy százalékra teljesíti átlagosan a normáját. Az ilyenekre is figyeljen fel az Üzeimi Bizottság. Éreztessék velük, hogy figyelik igyekezetüket. Munkájuk közbon üdvözöljék őket, sztahánovista dolgozókkal küldjenek nekik egy virágcsokrot. Nagyjelentőségű ez az egyszerű cselekedet. Újult erővel végziik ezután munkájukat. Kezdjenek tehát újabb munkához az Ujszegedi Kender- és Lenszövő; gyár Üzemi Bizottságának tagjai. Szegvári Lászlómé, az Üzemi Bizottság termelési felelőse. Bár elismeri a szemléltető agitáció jelentőségét, mégis úgy gondolja, hogy egyideig vár még a munkával. — A héten a Gazda-mozgalmat népszerűsítjük — mondja Szogvári elvtársnő —, nem indíthatjuk meg a szemléltető agitációt, mert a kettő keresztezi egymást. Nincs igaza Szegvári Lászlóné elvtársnönok. A Gazda mozgalom sikerének is egyik alapvető eszköze a szemléltető agitáció. Dolgozóink ma már joggal megkövetelik, hogy a magasabb termelés érdekébem munkájukat megbíráljuk, hibáikra rámutassunk, ugyanakkor a helyes utat is megmutassuk. Ezt vegye figyelembe az Ujszegedi Kender, és Lenszövő Üzemi Bizottsága is. Nagy érdeklődéssel várják a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói is a szeptember 8-án megnyíló könyvnapokat, amikor három napon át lesz alkalmuk megtekinteni és megvásárolni a legjobb hazai és külföldi haladó írók könyveit. Üzemünkben évközben is rendeztünk már könyvnapokat, például a Magyar Szovjet Baráisági Hét alkalmával, amikor a dolgozók egy nap alatt 1350 forint értékű könyvet vásároltak. Legtöbben keresték Azsajev: „Távol Moszkvától", Illés Béla: „Kárpáti rapszódia" című könyvét, valamint Sztálin elvtárs a „Leninizmus kérdései'' című munkáját. Lemérhető a dolgozók olvasni, tanulni" vágyása üzemi könyvtárunk látogatottságán is. Több mint ezer kötet könyvünk van s a dolgozók szabad idejükben mindig felkeresik a könyvtárat, válogat-nak a könyvek között. Most, a könyvnapok előtt, már mintegy előre meghatározták, milyen könyvekkel i® bővítsük könyvtárunkat. Legjobban keresik és követelik a szovjet és magyar szépirodalom alkotásait, amelyei; — ahogy maguk is mondják — igen sok segítséget nyújtanak munkájukban, elmélet; fejlődésükben. — A szépirodalmi könyvekből — mondották többen is — megismerhetjük a szovjet nép életét, de. rűs optimizmusát és megláthatjuk, milyenekké kell válnunk. E lelkes olvasni vágyásnak köszönhető, hogy a Szegedi Kender, fonógyár dolgozói a csongrádmegyei üzemek dolgozói között könyv, vásárlás szempontjábó' az első helyen állanak. Ezt az elsőséget meg is akarjuk tartani most, a könyvnapok alkalmával is, hogy új könyveket vásárolva és olvasva még többet tanulhassunk, művelődhessünk, hogy mindjobban végrehajthassuk azokat a feladatokat, amelyeket Pártunk II. Kon. gresszusa szocialista kultúránk fejlesztése érdekében elénk tűzött, Beke Mihály, a Szegedi Kenderfonógyá? üzemi könyvterjesztője. Pécsi János, a Munkaerőíaríalékoh Hivatala alelnökének rádióbeszéde Pécsi János, a MTH alelnöke, az ipari tanulóigkolák tanévnyitása alkalmából rádióüzenettel ferdült az ipari tanulókhoz és pedagógusaikhoz. Hangsúlyozta: — A szakmunkás utánpótlás döntő módszere az ipari tanulóképzés. A Párt segítsége nyomán többszázmillió forintos beruházással létesültek új, korszerű egészséges intézmények, iskolák, otthonok, tanműhelyek. Uj, demokratikus tanulótörvény zárta le a Horthy-fasizmus átkos, rosszemlékű, kiskocsit húzó, pofonokat kapó tanoncé!etet. A Párt intézkedéseinek- eredményeként ma már nem a kisipar, hanem a gyáripar neveli ipari tanulóinkat korszerű gépeken, megfelelő termelő munkával, tankönyvekkel, tanmenetekkel ellátott. szrkosított iskolákban. A munkásosztály soraiból kikerült tanárok, oktatók és nevelők irányításával sajátíthatják el szakmájukat és megismerkedhetnek a sztahanovisták legfejlettebb munkamódszereivel. A vidéki könyvnapokon négy vidéki városban irodalmi estéket rendeznek A. hetedik szabni könyvnapon Szegeden. Debrecenben, Pécsett és Miskolcon irodalmi estétket rendeznek a fővárosi és a helyi írók részvételével. A helyi írókon kívül Debrecenben Illés Béla, Juhász Ferenc, K. Nagy József. Komjáthy István és Veres Péter, Szegeden Benjámin László, Sándor Kálmán, Szabó Pál, Pécsett Kónya Lajos, Rideg Sándor. Tamási Lajos, Miskolcon Barabás Tibor, Darvas József, Déry Tibor, Zelk Zoltán vesznek részt az irodalmi estéken, hogy a vidék dolgozóival megvitassák az irodalom kérdéseit, az irodalom és a dolgozók viszonyának problémáit. A vidéki könyvnapokon közel 50 budapesti író látogat vidékre. (MTI) MegMyílí a sanfraticSscói értekezlet Mint az ÁFP 03 más nyugati hírügynökségek jelentik, a japán békeszerződés tervezetet tárgyaló sanfranciscói értekezletet Acheson külügyminiszter nyitotta meg. San Francisco polgármestere és Warren Kaliforniai állam kormányzója rövid üdvözlő beszédet mondtak. Ezután Truman elnök tartott beszédet. (MTI) Ez a beszéd nem vall bányászra! — korholta társát Sasvári János és dühösen rúgott bele egy jó darab szénrögbe. — De a szokás... meg tudod János, én megszerettem ezt a munkát ... de téged még jobban —akadozott Horvát Ferenc. — Ez nem szokás! Ez törvény — még pedig bányásztörvény: szerelni kell egymást, htdni kell mindig, hogy ki hol van. Ez nem szokás ... — dohogott János. Horvát még most se akart belenyugodni, hogy el kell szakadni ba. ráljától. De azt is tudta, hogy nagy feladat egy embert új bányásszá nevelni. Újat az alföldi fiatalból. Sasvári újabb széntömeget szaki, tolt le és folytatta: — Ötezer új bányászt kértünk... Mi, érted, mi kértük, tatabányaiak. Most idejönnek és mi nem tanítjuk meg őket? Ezek a fiatalok már azt tervezik a vonalban, hogy egy cv múlva, vagy két év múlva már vájárruhában tisztelegnek a Bányásznapon ... Horvát se engedte az „igazát". Sehogy se tudta elképzelni a szénfejtést Sasvári nélkül. Úgy megszokták egymást, pedig még csak öt éve dolgoznak együtt. Szinte lestvérek. Ácsollak. Sasvári félkézzel fogta meg a bányafát és odaállította a másik mellé. Dühösen szólt: — Röviggyebb ez a fa köllelénél! — Illetve rövidebb! — javitotla ki Horvát, azt gondolva, hogy ezzel elüli a rossz hangulatot. Sasvári mégegyszer. megismételte a neki A BÁNYÁSZ NEMCSAK SZÉNNEL, HANEM A SZIVÉVEL IS MELEGÍT kedves és gyakran használt tájszót: „Csak röviggyebb azt!" Ez is rosszul eselt Horvátnak. Mosl minden ő ellene van. Mikor meg lőtték a „lódingot'' (ezzel tömik be a szénbe a robbanóanyagot — kél méter hosszó somfabot) nem találta. t Szótlanul jöltek fel s csak a toronynál köszöntölték egymást az ősi törvény szerint jó szerencsével... Egyikőjük er*e, másikójuk arra ment. Sose történt még ez meg. Horvát már ekkor kész tervvel lépett ki a bokros oldalra. Elment a sarkig és visszafordult. A munkaügyi osztályra ment: — Adjatok mellém egy új bányászt. A Bányásznap tiszteletére ezt vállalom — mondta és várta a választ. A munkaügyi osztály vezetője mosolyogva felelt: — Bányászok vagytok. Még az isten se tagadhatná le. Most jöttem be az aknából s mikor ideérek a torony melletti bokorhoz, Sasvári ugrik elébem. Odahúz a bokorba és mondja, hogy osszak be hozzá egy új bányászt. Megígértem neki... de azt is mondta, hogy... neked más a véleményed...?! — Az volt. Nem a maradiság, csak a barátság miatt. Nagyon szeretem én Sasvárit. Ő nevelt bá. nyásszá... — mondta meleg hangon Horvát és kemény temjerét a munkavezető kezébe csapta, - i uj — Holnap már neked is lesz társad! Horvát most már azon gondolkozott, hogy mondja meg Sasvárinak. Ffrre azonban nem kerüli sor... Másnap, egy nappal a Bányásznap elölt, ott állt a nevük a bányásztáblán: „Sasvári János és Horvát Ferenc vállalták, hogy az új bányászokat egy év alatt vájárrá képezik". Sasvári észre se vette, hogy háta mögött ott áll Horvát. — Jól látom? Horvát Ferenc. Mikor jelentkezett ez? Azt hittem, hogy ő nem is jelentkezik... — Csak azért jelentkeztél előbb, mint én, mert találtál bokrot, ahol meghúzódtál — szólt nevelve Horvát, de még most is heccelte Jánost : — Még a mai nap eldől, hogy melyőnk az igazibb bányász... Sasvári nem ezt várta. Azt gondolta, hogy Horvát odaáll mellé és mondja: „Igazad volt, ne haragudj rám". De most megváltozott a gondolata. így volt a jobb ... — Rajtad, meg rajtam áll. Igazibb bányász? No, majd megmulatom, hogy kicsoda az a Sasvá ri János. Versenyre hívlak benneteket. Nem is találkoztak, csak a Bá. nyásznapon. Egy óra is beletelt, mire észrevették, hogy egymás mögött mennek. A téren már Gerő elvtárs beszéli: , — ... népünk tettekkel felelt és felel a tatabányai bányászok felhívására. Augusztus 30-ig már több mint négyezer dolgozó jelentkezell bányamunkára... .. . S a soroltban már olt álVak a szentesiek és szegediek, a Halász Júliák és a Telculics Ferencek. Sasvári a nagygyűlés után új társát meghívta. Otthon, az új bányászlakásban mondta ezeket: — Azt kérded, mi a bányász hivatása1 Melegíteni az embereket. Melegíteni a gépeket. De a bányásznak nemcsak így kell melegíteni az emberiséget, hanem a szivével is. Ezzel a bányászszívvel... Kinéztek az ablakon és szokatlan volt, hogy álltak a csillék, úgy csüngtek a levegőben. A hallgatag csillék emléket idézlek fel Sasvári lelkében. Ünnepel, tiszteletel jeleni ez a hősöknek, akikel legyilkolt a mull. A sok keserű emlék fölé azonban felkapaszkodott a mai hősök szeretete. A Kossuth-díjasoké, a kitüntetett vájároké: a szén hőseié. Álltak a csillék és özönlőit a nép. Csillogtak az új bányászruhákon az ötágú csillagok. Sasvári fiatal társát megérintette kezével: — Holnap megismerkedsz a szén anyjával... Tekulics Ferenc (az „új", aki Szentesről jött) pedig egyre figyelte a szén termelőjét. , Én még most ismerem meg a szén fejtőjét, a bányászt'' — gondolta Tekulics Ferenc, aki csak most vette észre, hogy Sasvári bányászegyenruháján kitüntetés csillog... Mészáros Ferenc*