Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-01 / 203. szám

SZOMBAT, 1951. SZEPTEMBER T. 3 Az Újszegedi Kenderszövőben is követik Gazda elvtárs útmutatását 'Az Újszegedi Kender- és Lenszövő Vállalat üzemében is megérlelte a fejlődés a Gazda-mozgalom alapT jailt. A dolgozók már az Alkotmány tiszteletére megindult nagy verseny hajrájában hozzáláttak a mozgalom célkitűzéseinknek tanulmányozásá­hoz s alaiposan szétnéztek üzemük­ben, hogyan lehetne minél eredmé­nyesebben megindítani a mozgal­mat. A „szétnézésinek" . meg is lett az eredménye s olyasformán jár­tak, mint a Rákosi Művek dolgo­zói: csodálkozni kezdtek, hogy mindaz, amit Gazda elvtárs meglá­tott, nekik eddig nem jutott eszük­be. „Hiszen olyan egyszerű az egész!" — mondotta nem egy dol­gozó­így kezdődött Elsőnek a Minőség Ellenőrző Osz­tály (MEO) dolgozói csatlakoztak a mozgalomhoz s amikor átgondolták a tennivalókat, felhívással fordul­tak az üzemi báromszöghöz. „Kérjük — mondja a felhívás többek között — ennek a kér. désnek a széleskörű megvitatá­sát, hogy minden dolgozó — fizikai, vagy műszaki — teljes tudásúval, jó meglátásával kl­vehesse részét a „minden gramm anyag felhasználásáért" folyta. tott nemes harcból." Hogyan kezdtek hozzá az Újsze­gedi Kenderszövőben a MEO dolgo­zói a Gazda-mozgalom gyakorlati síkra tereléséhez? Többek között: a „csíkolás-nál" nem egyszer mutat­kozik hulladék s ilyen módon je­lentős károk származtak. Most a MEO.sok összefogva a cslkolás-t végző művezetőkkel állandóan raj­tatartják a szemüket ezen a mű­veleten és megelőzik a hibá't, ki­küszöbölik, mielőtt hulladék lenne. A MEO dolgozói az eddiginél foko. zottabb mértékben kiléptek a „pusz­tán ellenőrzés" szűk köréből s el­határozták, hogy személy szerint végeznek felvilágosító munkát a hulladék kiküszöbölése érdekében­Legelőször célul tűzték ki az ola­jozódások, piszkolódások teljes ki­küszöbölését. A gyárban eddig igen komoly károkat okoztak az olajo­zódások, egyes végekből emiatt 50 —60 centiméreres darabokat kellett levágni. Sorompóba léptek az újítók A Gazda-mozgalom persze ebben az üzemben sem csak egy oszíály dolgozóinak ügye. Az újítók is to­kozottam sorompóba léptek a moz­galom sikere érdekében. A felvető üzemrészben például javaslatok dol­goznak ki a lánchengerek teljes ledolgozására, ami által jelen-tős mennyiségű — eddig hulladékba került — anyagot takarítanak meg. Ezzel kapcsolatban került felszínre a „folyamatos felvetés" ötlete is, mely jelentős anyag- és munkaidő megtakarítást eredményez majd. Ennek a módszernek technikai ki­dolgozása most van folyamatban. A felvetőben bizonyosodott be, hogy egy javaslok egész sor kezde­ményezést képes elindítani. A lánc­hengerek teljes ledolgozásával egy­időben valósítják meg a henger­tárcsák egységesítését, mely azt eredményezi, hogy ugyanazt a hen­gert több gépre is lehek majd hasz­nálni. Ilymódon is jelentős anyag­megtakarítást tudnak elérni. Előre az újabb sikerek felé! Csak mégegy ötlet: a cérnázóban a gépek zsinórják olajba mártják, riyenmódon egyrészt a zsinór élet­tartamát növelik meg, másrészt pe­dig csökkentik a „csúszóst". Már az eddigi példákból is lát­ható, hogy a Gazda-mozgalom az Újszegedi Kenderszövőben is meg­mozgatta a dolgozókat, itt is ter­mékeny talajra hullt a Gazda elv­társ által elvetett mag. Ezer ötlet, ezer kezdeményezés bizonyítja, hogy a dolgozók megértették a kez­deményezés jelientőségét, komolyan hozzáláttak a mozgalom gyakorlati célkitűzéseinek megvalósításához s hamairosan jelentős sikereket vall­hatnak magukénak. KÚSZÓ ERZSIKE - HÍRLI\ UTÁN Nehezen engedte el az édesanyja Kószó Erzsikét a nagy útra. A gyálaréiti Komszomol-tszcs tagjai­nak sűrűn panaszkodott — Én a® ötven éves fejemmel még Pesten sem voltam. Szeged­nél messzebbre soha nem mentem el, ez a lány meg 17 éves fejjel már Berlinbe, vagy hová akar menni. Mi minden nem jut ezek­nek a fiataloknak az eszébe. Kószó Erzsikével nem választot­tak rossz küldöttet. Az édesany­jának is megválaszolt. — Más a mi életünk, mint a maguké volt. édesanyám. Maga is másképpen él, tszcs-tag. Máskép­pen élünk, a kenyérszűkét már nem is ismerjük. De sokan vannak, akik « mi megszépült életünkre tőrnek, akik a mi fszcsnkre, a mi kda falunkra, Gyálarétre, meg az egész világra háborút akarnak hozni. Az új háború megszállottai ellen indulunk mi harcba a német fővárosban. Új hadsereg Berlin utcáin Sok hadsereget láttak már a ber­lini kövek. Látták Frigyes, Moltke rabhadát, Vilmos „Wermachtját", Hitler SS hordáit és látták, amikor e rabló csordát örökre szétverték a szovjet seregek. Látták a berlini kövek a fasizmust szétzúzó győze­delmes szovjet seregeket s most q hadsereg győzelme nyomán új „hadsereg" léptei alatt döngött a berlini utca. Százegy ország fiai és leányai gyűltek össze, hogy az amerikai háborús uszítókkal szem­beszállva új harcba induljanak a békéért — a háború ellen. „Gegen die Gefahr eines nauen Kriges" — hirdette a Szabad Né­met Ifjúság jelmondata, melyet az egész világ ifjúsága ismételt le­küzdhetetlen erővel. A magyar küldöttség tagjai, a magyar fiatalok ott meneteltek a nemzetközi békeharc ifjú katonái­nak sorai között és a sokszázezer ifjú között ott volt Kószó Erzsé­bet is, a gyálaréti Komszomol­tszcs tagja. „Soha többé hóborúl a Szovjetunió ellen!" „Soha többé háborút a Szovjet­unió ellen". — Ez a jeszó zúgott végig a treptowi (Berlin külvárosa) utcá­kon, amikor a világ ifjúsága meg­koszorúzta a berlini szovjet hősök emlékművét. Soha nem fogom el­felejteni, amikor felcsendült oro­szul, magyarul, angolul, százegy nép százegy nyelvén: „Egy a jel­szónk a béke, harcba boldog jövő­ért megyünk..." — emlékezik a treptowi „fogadalom"-ra, a trep­towi esküre Kószó Erzsike. Ötszáz méterre a gyilkosoktól — Tőlünk ötszáz méterre a nyu­gati zóna kezdődött, ahol Adenaue. rék az új háború új ágyútöltelékát toboroznák a német if jakból. Az amerikaiak majd megbomlottak dü­hükben. Mindenképpen meg akar­ták zavarni a mi világraszóló bé­ketüntetésünket. A megnyitón re­pülőgépek zúgtak el a. fejünk fö­lött; amerikaiak voltak és röpcé­dulákat dobáltak le. Iszonyatos fel. háborodás fogta el az ifjakat, ös­szemarkoltuk a röpcédulákat és fe­jünk fölé tartva meggyújtottuk a háborús uszítók röplapjait. A né­met ifjak pedig ütemesen kiabál­ták: — Yenki menj haza! — öröm volt látni, hogy a száz. féle nemzetiségű ifjak közül egy sem akadt, aki hitt volna az ame­rikai röpcéduláknak — fejezi be emlékezéseit Kószó elvtársnő. Négyszázhuszonöt sebesült Reiner, Nyugat-Berlin adenaue­rista polgármestere, augusztus ló­én „szívélyes szeretettel" meg­hívta a szabad német ifjakat Nyu­gat-Berlinbe „közös megbeszélés­re". Ezerötszáz német ifjú „Freie Deutsche Jugendbund" (Szabad Né­met Ifjúság) tagjai zárt sorokban a Marx-térről indultak Nyugat. Berlinbe, Ilyen volt a „szivélyes fogadta­tás". Jeepek gázoltak át fiatal német lányok testén, gumibotokkal, pisz­tolyokkal, puskatussal támadták meg a vendégségbe hívott német ifjakat. A rendőrök még akkor is verték az ifjú békeharcosokat, amikor már ájultan feküdtek a „Weidir.g" kerület kövein. Másnap tiltakozó tüntetésre vo­nult a világ ifjúsága a „zóna" ha­tárhoz. — Elől a sebesült német béke­harcosok meneteltek énekszóval. Nem felejtem el soha: az egyik német ifjú, akinek karja fel volt kötve, azt mondotta: „Hiába ver­nek bennünket gumibotokkai, mi mégis átjárunk a nyugatiakhoz, mi mégis harcolunk a békéért, s a né­met egységért". Kitörölhetetlen nyomot hagyott Kószó elvtársnő lelkében az ifjú békeharcosok hősi elszántsága. — Láttam és hallottam beszélni Reimond Dye-t, aki a fegyver­szállító vonat elé vetette magát Láttam és beszéltem német fiata­lokkal. akik gyászkarszalagot visel­tek, mert mikor a határon átjöt­tek, bajtársaikat agyonverték az amerikai katonák. Egy fiatal né­met asszonyt elfogtak a határon. Amerikai katonák rugdalták mindaddig, míg kifolytak a belei, meghalt a határon. A férje itt volt velünk a VIT-ten. Tanulni! tanulniI A mult hét szerdáján érkezett haza Kószó Erzsébet. Pénteken már a propagandista képző iskola hallgatójaként folytatta a harcot a békéért. — Amikor hazajöttem, már na­gyon vártak a fiatalok Gyálaréten. A beszámolót akarták hallani tő­lem, de most tanulnom kell, ta­nulnom csak egy kicsit nehé... csak egy kicsit jobban kell tanul­nom, mint eddig — helyesbíti a félig kimondott szót. Nehéz!? Csak félig mondta ki a szót, árnyék suhant át arcán, talán a fiatalokra gondolt, akiknek testében amerikai jeepek törik össze a csontot, akik ütések alatt is elszántan harcolnak a békéért. Ezért nem merte ki­mondani a szót, hogy nehéz a ta­nulás. Igaza volt! Nekünk nincs jogunkban azt mondani bármilyen munkára, hogy nehéz. Nincs jo­gukban, ha azokra gondolunk, akik kapitalista rabságban sínylődve harcolnak a békéért és' a szabad­ságért. Jó propagandista lesz Kószó Er­zsébet, ha soha egy pillanatra se felejti el az elnyomott nyugati ifjak sorsát, ha életében mindig, mielőtt kimondaná azt „ szót, hogy „nehéz", előbb azokra gondol, akiknek keserves életét ott ismerte meg Berlinben. Jól tanul majd Kószó Erzsébet és a sok-sok ezer DISZ-tag, ha arra a jelszóra gon­dolnak, ami a nyugati, országokban mégcsak követelés az ifjúság szá­mára: „Mi tanulni akarunk". Szeptember 8-án tartiák a tanévnyitó ünnepélyeket az enyetemeken és főiskolákon Az egyetemeken és- főiskolá­kon a tanévnyitó ünnepélyeket szeptember 8-án tartják. Az el­sőéveseket már szeptember 7-re összehívják, hogy megismer­tessék velük az egyetemi mun­kájukkal kapcsolatos fekda. toknt. Az egyetemi és főiskolai első félév szeptember 8-tól kezdő­dik, az előadások szeptember 10-től, december 22-ig tartanak. December 23-tól. január 2-ig szünetel a tanítás. Január 2-től, január 30-ig tartanék az első félévet bezáró vizsgák. A má­scdik félév február 1-én kez­dődik. A vizsgával elmaradt hallgatók utóvizsga ideje szep­tember 1—14-ig tart. MEGJEUENT Nagy érdeklődés Újszegeden a tszcs iránt Néhány nap alatt 18 új belépő Újszegeden — amint már beszá­moltunk róla — éppen ma egy hete alakult meg a tszes-elökészítő bi­zottság és nyomban meg is kezdte munkáját, hogy minél előbb . meg­alakulhasson maga a termelőszövet­kezeti csoport is. Az előkészítő bi zottsághoz azóta igen nagy szqjru ban fordulnak az újszegedi dolgozó parasztok, érdeklődnek a belépés le­hetőségei iránt és az utóbbi napok­ban igen sokan töltötték is ki a be­lépési nyilatkozatot. Az elmúlt napokban 18 dolgozó paraszt jelentette be belépését a tszcsbe Újszegeden. Ezek szerint a következők választották a még bol­dogabb élet, a biztos felemelkedés útját: özv. Bors Józsefné egyholdas (Marostő 3.), Kovács Ferencné négyholdas (Fürj.utca 53.), Bangó Imre kétholdas (Fürj-utca 53.), Domonkos Jenő 3.768 négyszögöles (Fürj-utca 53.), Landler Józsefné kétholdas (Fürj-utca 53.), Hav­rincsák Józsefné 3 holdas (Bér­kert), Orincsák László 5 holdas (Főfasor), Szanka László 4 holdas (Tárogató-utca 6.), id. Nacsa Jó­zsef 4 és félholdas (Fürj-utca 38), Bába István 4 és félholdas (Fürj­utca 38.), özv. Domonkos Józsefné 4 holdas (Fürj.utca 38.), Godó La­jos 4 holdas (Bérkert-utca 78.), Papp Mihályné 1 holdas (Gyergyói­utca 1.), Berta József 2 és félhol­das (Kállay-fasor 78.), Simon Já­nos 2800 négyszögöles (Fürj-utca 10.), Harasztovics József (Lövölde­utca 296.), Bálint Antal (Jankó, vits-utca 10). és Daróczi Mihályné 4 holdas (Fürj-utca 84.) Újfajta, ízléses, tartós szövetek, a kész ruhák és kabátok nagy választéka biztosítia a dolgozók őszi és téli ruhaszükségletének jó kielégítését A kiadvány a népnevelők jó ta­pasztalatait, módszereit gyűjti egy. be. A brosúrában lévő képek, fali. újságok, szatirikus rajzok a szem­léltető agitáció legjobb eszközeit is­mertetik. — Ára: 1.80 forint. Kap­hat: Pártszervezeteknél. A Gyapjuipari Mintatervező Köz­pont többféle ízléses szövetet ter. vezett a dolgozók őszi és téli ruha­igényeinek kielégítésére. A minták megtervezése előtt tanácsot kértek az üzemek dolgozóitól és a keres­kedelmi szervek képviselőitől. Az intézet nemcsak szemre szép szöveteket tervezett, hanem labora­tóriumában komoly kísérleteket folytatott ,a legjobb és legtartósabb Szövetek előállítására is. A Ruha­ipari Tervező Vállalat ezekből vál­tozatos, ízléses ruha- és kabátfa­zonokat tervezett. Szövetruhából 30 mintafazont ké­szítenek. Ezenkívül készítettek még húsz­féle flanel ruhamodellt. A flanel­ruhák könnyen moshatók, vasaiha­tók. Ugyancsak húszféle kasha és szövetszoknya modellt terveztek. Sok bluzfazon is készül, mert a biuz-szoknya viselet a dolgozó nők legkedveltebb ruházata. Ünnepélyesen nyílik meg Szegeden az ország első műszaki és közlekedési egyeteme Szeptember. 8-án különvonat érkezik az ünnepségekre Szeged üzemi dolgozód széleskörű mozgalmat indítottak annak érde­kében, hogy esti tagozatú Műszaki Egyetemet kapjon a város, ahol az élenjáró dolgozók mérnöki képesí­tést nyerhetnek anélkül, hogy ki­esnének a termelő munkából. A ter­vezett Műszaki Egyetem, amelynek négy mérnöki fakultása lett volna, egyelőre nem nyilhatott meg. Léte­sítése komoly nehézségekbe ütközött és így a kormányzat úgy határo­zott, hogy Szegedre helyezi a most létesített Műszaki Egyetem közle­kedési és műszaki tagozatát. Az új egyetem megszervezésével kapcsolatos teendőket a közlekedési és postaügyi minizstériuin végzi, amelynek küldöttei: Kovács Vilmos műszaki főtanácsos és Rostáéi Ist­ván dékán többízben Szegeden jár­tak, hogy a tanács és a MÁV igaz­gatóságának segítségével megold­ják a megnyitással kapcsolatos pro. blémákat. Munkájuk sikerrel járt és Csongrád megye büszke lehet, hogy Szeged kapja az ország első műszaki és közlekedési egyete­mét, amelyet a szovjet tapasztalatok alapján hívnak életre. A kétszáz­harminc hallgatóval induló egyetem négy és félesztendőn át kizárólag közlekedési mérnökképzéssel foglal­kozik, mig a Budapesti Műszaki Egyetemen csak az utolsó évben kerülhetett sor a szakmérnöki ok­tatásra, ami nem biztosíthatta eny­nyire a hallgatók magasabb szak­képzettségét. Szeptember 8-án, különvonaton mintegy százötven meghívót! vendég érkezik Szegedre, hogy résztvegyen a megnyitó ün­nepélyen, amely újabb bizonyítéka a magyar nép békevágyának itt is, ahonnan alig néhány ezer méterrel az imperialisták lakájai, Titóék ál­lanak ugrásra készen. Szegednek kettős ünnepe lesz az idei tanév első napja, mert nem­csak meglévő tudományos intézetei, az egyetemek és az iskolák nyitják meg kapuikat a nép gyermekei előtt, hanem az ország első közleke­dési egyeteme is akkor bocsátja át küszöbén a magasabb közlekedési tudomány leendő mérnökeit, akiknek sznktudás'a jelentős lé­pés a Szovjetunió élenjáró tu­dományos színvonala felé. Az újtipusú egyetem 230 hallgatója között 20 nő is lesz, akik el akarják sajátítani a vasúti közlekedés ki­emelkedő ismereteit. A tananyag az első évben a műszaki alaptárgya­kat, ezt követően pedig három és féléven át kizárólag a vasúti közle. kedési tantárgyakat öleli fel. A végzett hallgatókat előre megállapí­tott terv szerint — a közlekedési tárca területén — a vasúinál, a vasútépítésnél, tervező intézeteknél és a földalatti vasútnál helyezik el. A jelentkezők közül a középisko­lai, illetve szakérettségivel rendel­kezőket veszik fel és számukra bent­lakást is biztosítanak. Az egyelem átmenetileg a várostól mintegy hat kilométerre, a nemzetközi út men­tén lévő új épületben nyílik meg, de innen október folyamán a Vá­sárhely i-sugárút végén épü'ő vég­| leges helyiségedbe kerül. Üj bérek és normák az erdőgazdaságban Az ipari bér- és normaren­dezéshez hasonlóan az erdőgaz­daságokban is rendezték a bé­reket és normákat. Az OMB határozatával jóvá­hagyott új bérezési rendszer megszünteti az eddigi hibákat és teljesítménybérben jóval ma­gasabb alapbért biztosít. így például a csemetekerti kapálás alapórabére időbérben 1.60 fo­rint, teljesítménybérben pedig 1.80. Az új bérrendszer foko­zatosan érvényesíti a szocia­lista bérezés elvét, a nagyobb szakképzettséget és nagyobb fizikai megerőltetést igénylő munkát jobban díjazzák. A munkavállalók minden köb­méter szerfa (bányafa, vasúti talpfa, fűrészrönk stb) után pótlékban részesülnek. A pótlék fenyöíermelés esetén 3 Ft, lomblevelű fák termelésénél, ahol a tervben előírt szerfaki­hozatali arány 20 százalék fe­lett van 3.50, ahol pedig 20 szá­zalék alatt van, ott köbméte­renként 6 forint. Az új bérezési rendszer ok­tóber 1-ével — az új fakiter­melési időarak kezdetével lép életbe. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadíjelentése Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság néphadseregének főpa­rancsnoksága augusztus 30-án közölte, hogy a koreai néphad. sereg egységei, szoros együtt­működésben a kínai önkéntesek­kel, visszaverték az ellenség­nek az arcvonal különböző szakaszain indított támadásait, miközben egyes helyeken ellen, támadásba mentek át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom