Délmagyarország, 1951. szeptember (7. évfolyam, 203-228. szám)

1951-09-13 / 213. szám

2 CSÜTÖRTÖK. 1951 SZEPTEMBER 18 Az imperialisták jurára kémkedő püspök és cinkostársai bűnügyéi tárgyalja a bukaresti katonai bíróság Bukarest (TASZSZ). Szep­tember 11-én Bukarestben a katonai bíróság előtt megkez­dődött az amerikai-angol kém­szolgálat és a Vatikán javára elkövetett kémkedéssel vádolt személyek pere. A bíróság előtt Pacha Ágoston timjsoarai és bánáti püspök, Schubert József római katolikus püspök és bűntársai állanak. Pacha Ágos­ton bevallotta, hogy a Vatikán megbízásából állandóan kap­csolatot tartott fenn Hitlerrel és Berlinből hazatérve utasí­totta a romániai katolikus lel­készeket, hogy minden eszköz­zel támogassák Hitlert. Pacha azt is bevallotta, hogy a román állam terüle­tén 1925. óta kémtevékeny­séget folytatott a Vatikán javára. A kémszervezet éket Boros Béla, a timisoarai katolikus papne­velde rektora irányította- Bo­ros törvénysértő módon püs­pöki méltóságot nyert. Az ellenséges elemekből álló csoport „Keresztény Szocialista Párt" néven illegális szerveze­tet próbált létesíteni. E szer­vezet irányítói a népi demo­krácia megdöntésére és a bur­zsoá nagybirtokos uralom visz­szaállítására, szovjet terület elrablására uszítottak. A Vatikán bőven ellátta anya­gi eszközökkel a kémeket és diverzánsokat. A nyomozás során megállapí­tották, hogy a Vatikán kémte­vékenysége szorosan összekap­csolódott a bukaresti olasz diplomáciai képviselet tagjai­nak tevékenységével. Rámutat a vádirat, hogy a romániai olasz kémközpont csupán lánc­szem azoknak a kémközpontok­nak láncolatában, amelyeket az amerikai imperialisták a Ro­mán Népköztársaság ellen szer­vetek. Boros Béla püspök elmondta, hogv 1948. december óta fejtett ki kémtevékenységet­amikor titokban és törvényte­lenül beiktatták a római ka­tolikus egyház püspöki méltó­ságába. Katonai, gazdasági és politi­YB í 'V'nrfij A enVof fíT p„ A délkoreai csapatok felfegyverzett orgyilkosokat küldenek • a semieges övezetbe reztem a néphatalommal szem­ben ellenséges beállítottságú személyektől — vallotta. Klement Gatti vádlott, a bu­karesti katolikus egyházköz­ség plébánosa részletesen is­I mertette kapcsolatait a buka­! resti olasz diplomáciai misszió vezetőivel. 1951 március 22-én | a bukaresti olasz ügyvivő ma­gához hívatta és követelte,' hogy haladéktalanul t&vozzák Romániából, mert különben kiderül az olasz misszió bűnös" tevé­kenysége. Gatti nem távozott Romániából, hanem nyilatkozatot írt alá, amely szerint semmilven körül­mények mellett nem árulja el a romániai olasz diplomatákat. Erxaldo Pintori, a bukaresti olasz diplomáciai képviselet tisztviselője elmondta, hogy Lazar Stefanescu vádlottal együtt szerzett titkos érte­süléseket és hogy ezeket nemcsak Romániába, ha­nem Amerika hangjának is továbbította. Ezenkívül népellenes röpcédu­lákat terjesztett. Kri'ele-te*te hogy tud azokról a kémiellegű ko.Dcsolatoíkról, aomelvek a bukare.sti olasz diplomáciai misszió vezetője és a bukaresti francia diplomáciai képviselet emvik tagja közö't kialakultak. Eimordtn továbbá, hogy a bu­karesti olasz dio'omáciai misz­S"'ó veretnie a feketepiacon is üzérkedett. A tárgyalás folyik. Keszon (Uj-Kína). A ENSZ­haderők délkoreai csapatai to­i vábbra is felfegyverzett orgyil­kosokat küldenek a keszoni semleges övezetbe, hogy ott gyilkosságokat kövessenek el. j Pak Dek Ki-t, az egyik fegy­veres orgyilkost szeptember , 8-án a keszoni semleges öve­zetben elfogták Vallomásában közölte, hogy csoportjának pa­rancsnoka, azt parancsolta em­bereinek, hogy fogják el és ' gyilkolják meg a néphadsereg járőreit és kövessenek el egyéb gyilkosságokat a keszoni sem­leges övezetben. | -Teljesen világos — állapítja meg ezzel kapcsolatban az Uj­Kína jelentése —, hogy az ENSZ haderőinek részéről szándéko­san alá akarják aknázni a ke­szoni fegyverszüneti tárgyalá­sokat. n Bolgár NéoVöztárs"'ság kii üwsiisztériumának jegyzéke lito fasiszta kormányához Szófia (ETA). Szeptember 8-án a Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma jegyzéket adott át a szófiai jugoszláv nagykövetségnek, a Bulgáriában élő görög emigránsok Jugo­szláviában tartózkodó gyer­mekeivel kapcsolatban, akiket a jugoszláv hatóságok át akar­nak adni a görög monarchofa­siszta hatóságoknak. A Bolgár Népköztársaság kormánya hajlandóságát fejezi ki, hogy ezeket a gyermekeket a Bolgár Népköztársaság be­fogadia és átadja szüleiknek. A külügyminisztérium a Bol­gár Népköztársaság kormányá­nak felháborodását fejezi ki a jugoszláv kormánynak e gyer­mekekkel szemben tanúsított példátlan, kíméletlen bánás­módja miatt. A jugoszláv kor­mány jól tudja: a gyermeke­ket Görögországba érkezésük után haladéktalanul a külön e célra létesített gyermek-gyűjtő­táborokba szállítják, ahol gyil­kos rendszer kénye-kedvére vannak kiszolgáltatva. A Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma szorgal­mazza, hogy az említett jegy­zékben név szerint megnevezett görög gyermekeket adják át a Bolgár Népköztársaság kor­mányának, hogy az eljuttassa őket a Bulgáriában élő szülők­höz. A koreai néphadsereg; főparancsnokságának legújabb liadijelcnfése Phenjan (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság néphadserege főparancs­veszteségeket okoz­vábbra is nak neki. A néphadsereg légvédelmi ..... tüzérsége és az ellenséges re­noksagának hadijelentese közli, püIőgépekre vadászó lövészek hogy a koreai néphadsereg szeptember 11-én lelőtték az el­alakulatai a kínai népi önkén- lenség öt repülőgépét. Az ellen­tes egységekkel együttműködve, ség szeptember 11-én barbár Lemondott Mars'iall, amerikai nemzet édelmi miniszter Mint a BBC és az AFP jelenti. ' nemzetvédelmi miniszter kerül. Marshall tábornok, amerikai ^^ he]yére Marshall-terv nemzetvédelmi miniszter szer- .... .. .... TT.„. dán lemondott. Helyébe Róbert eddlgl vezetője Villiatn Lowett, a jelenlegi helyettes Foster kerül. Titóék még az üdülés jogától is megfosztották a jugoszláv dolgozókat sikeresen visszaverik az ellen­ség támadásait és mind ember­ben T*i<n.d hedtámroeihan to­módon bombázta és lőtte Phen­jan, Vonszan, Szarivon és Szo­lolrnqone^J A második világháború befejezése útán, amikor Tiíóék még álcázni ludlák a nép előtt áruló tevékeny­ségüket, a jugoszláv dolgozók ki­vívlak maguknak az üdüléshez való jogot. Do már az e'.sö nyáron azt tapasztalták, hogy a pihenésükről szóló rendelet éppen olyan süriletl hazugság n TKó banda részéről, akárcsak a szabadság, amitől rövid hónapok alatt teljesen megfosztot­tak őket. Békés termelő munka he­lyeid a hadianyagok gyártására be­rendezett üzemekbe kelleti menniük. A dolgozó parasztságnak sem volt különb a helyzete, már a felsza­badulást köveiő évben sem. Legna­gyobb részükéi behívták katonai szolgálatra, a többit pedig kény­szermunkára hajtották. Még a me­zei munkánál is szuronyos őrök szegődtek a nyomukba, hogy olyan „szövelkezeti" földek megművelé­sére kényszerítsék, amelyek a ku­lákok jólétéi szolgálták. Nem is alakulhatott meg „szövetkezet" anélkül, hogy a vezetőségbe ne ke­rültek volna be jelentős túlsúlyban népnyúzó kulákok, akik a maguk semmittevésével, paraziták módjára szívják ma is a dolgozó parasztok véréi. Az ország gyönyörű tengerparti üdülőire egyetlen dolgozó sem me. hetett, mert a szakszervezett üdü­lőkel és szállodákat a belgrádi fasisztá kormány a „turisták" ré­szére foglalta ie. A „turistákról" tudni kell, hogy a háborús uszítóknak a kémjei, akiknek idegen valutájukat kétsze­res áron kötelesek a jugoszláv V»1„T,-„V tevÚtant „1-ÍV „.„„r-O :•,! Az amerikai és liszinmanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése Vonszanban (amely a Japán-ten_ ger egyik kikötgje és Észak.Kanyon tartomány fővárosa) Cse Kvan­Jol, a Munkapárt tartományi el­nöke, a következő hivatalos tájé­koztatást adta a Bizottság tag­jainak: A háború előtt Vonszan nak 123.127 lakosa volt, most 57.667 ember él a városban. A 27.345 la. kőházból és a középületből mind­össze 9257 maradt meg, de többé­kevésbbé ezek is romosak. Vonszant 1950 október 14-től de­cember 9.ig tartották megszállva az amerikaiak. 1950 december 9-e és 1951 március 31-e között 275 ,,B-29" típusú bombázó és 917 va­dászgép intézett támadást a város ellen. Ezek 838 robbanóbombát dobtak le és 3519 ízben lőtték gép fegyverrel a lakosságot. Ezalatt 487 ízben lőtték a várost hadiha­jókról. Az áldozatok száma 518 se_ besült és 498 halott, köztük 255 férfi. 243 nő (beleértre 241, mind­két nembeli gyermeket). Mialatt a Bizottság tagjai Von­Szanban tartózkodtak, a hadihajók áliawJóa* ágyúzták a várost. A május 23_ról 24-re virradó ójt&za­kán különösen heves volt az ágyú­tűz. Hivatalos jelentések szerint 6752 ágyúlövedék érte a várost, aminek következtében leégett 65 középület és 49 lakonáz, amelyek már ezt megelőzően megrongálód­tak, 11 ember meghalt, négy sú­lyosan és három könnyebben meg­sebesült. A Bizottság tagjai meg. tekintették az ágyúzott lakónegye­det. A városnak ez a része kőoiaj­finomltógyár közelében fekszik, amely utóbbi teljesen romokban he_ ver. A Bizottság tagjai nagymeny­nyiségű 'lövedékszilánkot láttak. Ennek a lakónegyednek minden egyes háza valóságos romhalmaz, A romok sokhelyütt még füstöltek. Röviddel a Bizottság tagjaiak meg érkezése előtt temettek el egy anyát két gyermekévei. A Bizott­ság tagjai láttak egy idős asszony összeégett holttestét, amelyet szai­magyékénybe csavarva tettek a sírba. A legtöbb lakos, akinek sike. rült az óvóhelyre menekülnie, most a romok eltakarításán fáradozott. Mialatt a Bizottság tagjai itt tartózkodtak, háromízben volt légi. riadó a városban s így kénytele. nek voltak a hegyekben, sziklába vájt óvóhelyekre húzódni, amelyek most a sokat szenvedett lakosság egyedüli hajlókát jelentik. A Bizottság tagjai meglátogatták az egyik ilyen „várost", Csun Csong-Rit. A lakóházakat a szaka­dékok oldalába vájt gödrök pótol­ják. A bejáratot faágak takarjál?, mert az emberek attól félnek, hogy észreveszik őket és re­pülőgépről fegyvertüzet zúdítanak rájuk. IC von Csin Lu, a Koreai Nők Demokratikus Szövetségének Ka. nyon tartományi elnöknője, a kö­vetkező hivatalos tájékoztatót ol­vasta fel a Bizottság tagjainak: Kanyon tartományt 1950 júliu­sában kezdték bombázni. A lakó. házakon kívül a következő épüle. tek pusztultak el: 1. 1950 július 13-án egy mun­kásüdrülo (ahol 168 ember lelte halálát), a 13. számú elemi iskola, a közpegrti kórház, a Vöröskereszt­kórház (ahol életét vesztette a fő. ápolónő), az 1. számú központi kór ház (ahol három beteget és két ápolónőt öltek meg). 2. 1950 augusztus 13-án: a pe­dagógiai főiskola és a vasúti javí­tóműhelyek, ahol 100 munkás halt meg nyolc „B.29'' típusú bombázó gép támadása következtében. 3. 1950 augusztus 15-én elpusz­tították a. Kőolajfinomítógyárat (amelyet augusztus 15-e után is többízben bombázlak) és a hajó. gyárakat. 4. 1950 szeptember 13-án a 3. számú leányközépiskolát és a tar­tomány központi színházát döntöt­ték romba. 5. 1951 január 25-én pedig a vá rosi könyvtárat. Vonszanban egyetlen iskola és egyetlen kórház sem maradt meg. A gyermekek oktatása kis csopor. tokban történik. A tanítók ház­tömbről-háztömbre járnak és egy. másután foglalkoznak az egyes csoportokkal. A 38. szélességi fok körül fekvő körzetekben egyáltalán nem ma. radtak lakható házak. Az egész Kanyon tartomány te. rületén 1950 június 25-e és 1951 március 31.e között 2298 asszonyt és 2292 gyermeket öltek meg. 676 gyermek teljesen árván maradt. Azokról a vadállati kegyetlen­kedésekről, amelyeket az ameri­kaiak az 1950 október 9.e és de­cember ll.e közötti megszállás ide­jén követtek el. Kvon Csin-Lu a következő hivatalos adatokat kö­zölte a Bizottság tagjaival: Cselvon városában megöltek 1500 békés lakost, ebből 130-at élve te­mettek el egy óvóhelyen, ahová összeterelték őket. Kalma községben (kalmai járás. Cselvon megye) az amerikaiak szu ronnyal ölték meg Om Dzion pa­rasztot és egész családját, köztük hat gyermeket. Sza Ki faluban (c9eivoni járás, Cselvon megye) élve temettek el igen sok békés lakost, köztük egy hároméves gyermeket. Amikor a sírt felnyitották, a gyermek még életben volt. Ok Ton községben (Pjon Kan-j járás) Le Csong-Cso parasztem­ber 23 éves menyét, aki terhessé, gének nyolcadik hónapjában volt meztelenre vetkőztették, közszem­lére állították, majd kezénél fogva egy fára akasztották, felvágták a hasát és kivették belőle a CSOCSC­mőt. Min Jen faluban (An To járás, An Pjen megye) az amerikaiak Sze Jang-Szon paraszt családjának három nőtagját egy óvóhelyre hur­colták és ott erőszal%ot akartak rájtuk elkövetni. Miután a nők el lenkeztek, az amerikaiak levágták a mellüket, majd úgy ölték meg őket, hogy a hüvelyükbe izzó va­sat dugtak. Cse Ok-Li 42 éves asszonyon, aki Vonszanlban, a Rong Szon­utcában lakott, egymásután 14 amerikai katona követett el erő­szakot. Az asszony él. de sú'yos beteg. Jelenleg Ro Kok faluban é: (Ji Tone járás. Cselvon megye). K;m IIju. Szun 32 éves asszonyt 1950 november 3-án gyermekével együtt letartóztatták az ameri­kaiak. Levetkőztették, szuronyokka' szúrkálták a hasát, majd agyon, lőtték. A gyermek anyja holtteste meúelt halt éhen. Kanyon tartományban, amelynek 130.000 lakosa volt, az amerikaiak és a liszinmanisták 2903 nőn kö­vettek el erőszakot. (Folyt, köv.) külön 70 százalékos kedvezményt éiveznek a jugoszláv vendég.á.ó iparnál. Ezek töltötték meg az Ad­riai tenger partvidékén levő összes üdülőket. Különösen lilédet és Lit­vicát kedvelik az angol-amerikai kémek és diverzánsok, akik nem­csak, hogy ingyen élnek Jugoszlá­viában, hanem főfcladatuknak ie­kiní.ik, hogy az Ország természeti kincseinek lelőhelyeit, a bányákat állandóan szem előtt tarlva, azok­nak egész termelését Amerikának biztosítsák. Mint rendkívül jelentós esetről lehet beszámolni arról, hogy az egyik amerikai diverzáns, aki a bér. gyilkosságokban specializálta ma­gát, toborzó úiján mindenütt, „Heil Truman" felkiáltással köszönt. Vele 'lörlént meg, hogy különböző szél­hámosságok miatt kegyvesztett lett megbízói szemében- Pénz nélkül maradi népes családjával együtt a biedi üdülőn. Egy ideig azon töprengett, hogy mitévő legyen, azután eszébe jutóit, hogy van né­hány elhasznált holmija, közöttük egy pár zsibpiacra való sárgacipője.' A szálloda igazgatója, amikor érte­süli erről, kérőleg ajánlóit fel ezért az amerikai csavargónak három­hetes ingyen nyaralást. Utána egyetlen női ballonkabátért megvál­totta a bérgyilkos szakértő és csa­ládja részére a kémek európai központjáig, a Vatikánig szóló hajó­jegyei. Ebből is világosan látható, mi­lyen életet él a jugoszláv nép. ' A Vatikánból, Washingtonból, és Londonból érkező imperialista ügy­nökök és kétes elemek kényelmére az üdülők állomásain egész sor 'uxus autóbusz várakozik, szórakoz­tatásukra filharmóniai és opera előadásokat rendeznek akkor, ami­kor a jbgoszlav népnek a minden­napi kenyere sem biztosított. Jugoszlávia dolgozói nem térnek napirendre Tiíóék hallatlan bűnei felett, hanem mindent elkövetnek, hogy mielőbb felszámolják a bel­grádi fasiszták uralmát- Forradalmi vívmányokról a Szovjetunió által felszabadított jugoszláv népnek még csak álmodni sem volt ideje, ami­kor újra felütötte fejét a fasizmus, amelynek mcglestesftóje maga a balkáni führer és hasonmása: Kardelj. Ez a kél véreskezű hóhér sanvargntja a közel 20 milliós sza­badságra vágyó jugoszláv népet. Ők tá'alják fel Jugoszlávia egész ter­mészeti kincseit Truman—Acheson­nak. ők készülnek ágyútölteléknek szállttani az ország fiatalságát, hogy maradéktalanul eleget 'téve a washingtoni imperialisták naran­csának, újabb alamizsna dollárokra • ehessenek szert. NYOLCVANÉVES A MAGYAR BÉLYEG 80 évvel ezelőtt jelent meg az első magyar bélyeg. Az év­forduló emlékére nemzetközi bélyefkiállítást rendeznek októ­ber 6—14-ig a budapesti Nem­zeti Szalonban. A nemzetközi bél yegki állí­tással kapcsolatban szeptem­ber 12-én 60 fillér értékjelzésű bélyeget bocsát forgalomba a posta. A Budapest főposta, Budapest 62, 72, a debreceni, miskolci, pécsi, soproni és a szegcdi 1. sz. postahivatalok első nnpi, a Budapest főposta és 62, 72. sz. postahivatalok a kiállítás befejezéséig különle­ges keletbélyegzőt használnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom