Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-19 / 193. szám

DELNltniOlSZiG ünnepélyes parssitgyüléseken nklevelükej a vewrft ót dfraoklrnJöket a begyűjtés szegedi élenjárói Révai József elvtárs nyitotta meg az Otévea Terv KtáWtást 'Aa Alkotmány ünnepségének műsora ói a felvonulási útvonalak AZ MDP CSONGRADMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁN AK LAPJA VII. ÉVF. 193. SZAM ÁRA 50 FILLÉR ..Törvény, amelyből boldogság fakad mely termővé tesz puszta tájakat; törvény, melytől dalos szivünk, [kigyúl, törvény, melytől az ifjúság virul..." (Dzsanbul: A sztálini alkotmányról) . „A nagy Szovjetunió fegyevere* ereje felszabadította országunkat a 'német fasiszták igája alól, szétzúzta a földesurak és nagytőkések népellenes államhatalmát, megnyitotta dolgozó népünk előtt a demokratikus fejlődés útját" — ez Alkotmányunk első mondata, ez, amely a magyar nép háláját fejezi ki a nagy Szovjetunió iránt, azért — min) ahogy •Alkotmányunk mondja — megnyi. totta előttünk az új élet, a szabadság elé vezető élet útjait. Alkotmányunk az országépítő munka már megvalósult eredményeit fejezi ki és további fejlődésünk útját jelöli meg. A rövid, tömör szavak évszázadok vágyait, álmait fejeziik ki: „(1) A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. . (2) A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé..." Alkotmányunk alaplétele ez a két jnondat. Nagy utat fett meg a magyar munkáiosztály és a magyar parasztság, amig eljuthatott idáig; idáig, hogy kimondhatta: minden hatalom a dolgozó népé. A felszabadulás utáni években nem éveket — évszázadokat fejlődtünk. Érdemes azonban az Alkotmány ünnepén visszatekinteni az útra, melyet megtettünk. Érdemes megnézni azt, Jjogy honnan indultunk el. „Mélyen tisztelt Képviselő Ház! A Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyletének választmánya az egylet közel 2000 tagja nevében azzal a kérelemmel fordul a mélyen tisztelt Képviselő Házhoz, hogy a vasárnapi munkaszünetet törvényhozásilag elrendelni kegyeskedjék". 1890 januárjában még ilyen alázatos kérelemmel fordultak a munkások az őket elnyomó burzsoá parlamenthez. És mit kértek? Csak annyit, hogy „a vasárnapi munkaszünetet elrendelni kegyeskedjék" a képviselőház. 1890-től 1944-ig lassan teltek az évek. Lassan és a lassan pergő évek nem sok változást hoztak a munkások és parasztok számára. A törvény az uraké volt. és jaj volt annak aki „törvénybe" került. A tökégek, a földesurak hatalmát védte a törvény, az elnyomott, kizsákmányolt néppel szemben. Akkor a törvény fegyver volt az urak kezében, a munkások és a parasztok ellen. Innen indultunk el és ma így hangzik a nép törvénye: így hirdeti a nép hatalmát és jövendő útját: „A Magyar Népköztársaság álla ma védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formájz ellen, szervezi a társadalom erőit a szocialista építésre. A Magyar Népköztársaságban megvalósul a munkásság és a dolgozó parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével". Ha a változást, amit az Alkotmány törvénybe iktat, szemlélni akarjuk, akkor nemcsak az egés2 ország nagyszerű fejlődésén keresztül láthatjuk azt meg, hanem egy. egy munkás, egy-egy dolgozó paraszt életén keresztül is. „Nézzük csak meg munkáste6ivéxeim, mi történt a felszabadulás óta nálunk? — írja levelében Buzáe Sándor építőipari segédmunkás. — Mi kaptunk egy szép, független Magyarországot. Ez az ország a miénk, ebben csak mi gazdálkodhatunk. De, elvtársaim! Tekintsünk esak vissza a múltba. Mi volt akkor egy dolgozónak a sorsa? Szüleink elállítottak bennünket. De miért állítottak el? Mert nem tudtak bennünket eltartani. Én Kosztolányi György hódmezővásárhelyi kuliknál, Rostás Márton kutasi kulák nál szolgáltam éveken kérésziül. A bérem négy és féimázsa gabona, 50 pengő, 1 kiló szappan, egy kiló melasz és esetleg 3—4 mázsa kukorica volt. Ezért a bérért dolgoztam egész álló esztendeig. Szabadságot kaptam egy hónapban egy napot, de csak írásban. Mert eltelt két hónap is sokszor, amikor hazaeresztett a gazda bennünket és még akkor is mikor visszaérkeztem, sokszor megvert a kötőfék szárával- Úgy éreztem akkor magam, mint aki örök éleiére hóhérok kezébe került. Igy jelt el az élet 18 éves koromig. ALKOTMÁNYUNK NAPJA Most vasárnaponként moziba járok, szórakozom s ha eljön a hétfő, 7 órakor munkába állok és délután 5 órakor mehetek haza. Ha túlórázok — többet kapok. Lakásom nem istálló, hanem fehérre meszelt, szép tiszta szoba. Benne ágy, fehér lepedővel rádió és szobám mellet) fürdőszoba. Mindezek mellett 4 forint 50 ért üzemi étkezést kapok háromszor naponta". Fürdőszobás munkáslnkás rádióval még nem mindenkinek jut. De Búzás Sándor segédmunkás mégis jól látja, hogy mit jelent az Alkotmány a munkások és parasztok számára. „A Magyar Népköztársaság társadalmi rendjének alapja a munka. Minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsületbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék". Az Alkotmány tehát biztosítja a Magyar Népköztársaság minden dolgozója számára a munkához való jogot. Nem árt, ha megvizsgáljuk a mult tükrében Alkotmányunknak ezt a paragrafusát is. Mindszent egy községe Csongrád megyének. A községet a híres mindszenti kubikosok lakják, akik a felszabadulás előtt gyakran gyalog vándoroltak Budapestre munkát keresni. Ma a mindszenti DÉFOSZ-irodán özönével állnak az ilyen levelek és táviratok: „A bodalyki vasátépítésekhez kubikosokat keresünk Veszprém és Bodalyk székhelyekkel bármilyen számban. Távirati válaszft kérünk." Két évvel ezelőtt született meg a magyar Alkotmány. S ha két év tükrében megvizsgáljuk az Alkotmány egyes pontjait, egyetlen egye: nem találunk, melyet megszegtünk volna. Nálunk végérvényesen, mindörökre megszűnt a dolgozókat fenyegető munkanélküliség veszélye. A mi Alkotmányunk a szocializmus építésének Alkotmánya. Az úton, melyet a magyar munkásosz tály megtett *z elnyomottságbői a szabadság felé a szocializmus építéséig, a Pórt vezette. Alkotmá nyunk ezért foglalja törvénybe: ,A nép demokratikus egységére támaszkodó és élcsapata által irányított munkásosztály az állami és társadalmi tevékenység vezető ere je<\ Alkotmányunk most a nép törvényévé emelte, hogy a szocializmust is. mint az eddigi győzedelmes harcokat, a Párt vezette 1 munkásosztály irányításával vívja l a magyar dolgozó nép. A nép győzelmeit, mely végül la az Alkotmány törvénybeiktatásához veze. tett, a munkások és p&raaznk harci szövetségével érte el. Alkotmányunk erre az osztályszövetségre épül. Alkotmányunk fegyver * dolgozó nép kezében a nép ellenségeivel Szemben. Az állam alaptörvénye az Alkotmány, amely a legszéle, sebb demokratikus jogokat biztosítja a munkások, a parasztok, az értelmiségiek számára. Nálunk a szó és tett kőzött nincs különbség. Amikor azt mondjuk sajtószabadság, az Alkotmány rögtön előírja, hogy ehhez az anyagi eszközöket is biztosítani kell. Nálunk a szabadságjogok valóságos jogok. A burzsoá alkotmányok is beszélnek „szabadságjogokról", de ezek a „szabadságjogok" csak a tőkéseket illetik meg. Július 4-én „ünnepelte" az amerikai nép a „Függetlenségi nyilatkozat" 175-ik évfordulóját. A New-York Post újságírói elhatározták, hogy az írott alkotmány szövegével elindul, nak a házakhoz és aláírásokai gyűjtenek, hogy azt megvalósítsák Mindenütt szivesen fogadták az újságírókat, de 161 lakásból, ahol jártak, csak 19-en írták alá. Az egyik munkás ezt mondotta: — Nem. gyerekek, IíGTO írhatom alá. Egyetértek én ezzel a nyilatkozattal, de holnap nem kapok n»nkát egy állami intézménynél 9Wn. Igazolást kell hoznom igazi amerikai gondolkozásmódomrói... Itt meg gondoiatszabadságról éá sajtószabadságról van szó. Szívvellélekkel híve vagyok a demokráciának, a gondolati és sajtószabad, ságnak. de ezt így aláírni, amikor itt van a család, a sok gyerek... De hiszen ez a szöveg benne van az Alkotmányban — válaszoltak az újságírók. Mr Smitt válasza így hangzott: — Alkotmány ide. Alkotmány oda... annyi biztos, hogy repülök ha aláírom. Ennyit érnek „ burzsoá alkot, mánynak „szabadságjogai". A burzsoá országokban az alkotmány csak szemfényvesztés, porhintés a dolgozó nép szemébe. Magát az Alkotmányt sem a dolgozók készítik. A japán „Alkotmányt" például Konoe herceg és MacAíthur tábor, nok készítették. Nálunk és minden népi demokratikus országban az Alkotmányt a nép alkotta a szó legszorosabb értelmében. Két évvé! ezelőtt alkotmánytervezetünket a legszélesebb tömegek vitatták meg és a tömegek javaslatai alapján változtatásokat is eszközöltek rajta, mielőtt törvénybe ifkitatták volna. A demokrácia megkövetelte igazi egyenlőséget a mi Alkotmányunk megva-lósitj*. ,*A magyar Népköztársaságban a nők a férfiakkal egyenlő jogokat élveznek •.„A polgárok bármily megkülönböztetését neme, feleikezete, nemzetiségek szerint a törvény szigorúan bünteti." Ezek a törvény, az Alkotmány betűi. Ezek elevenednek meg gyárainkban, bányáinkban, földjeinken. Zsiga Éva- 17 éves leány a szegedi Textilkombinát szitahánovistája 1953-as tervén dolgozik* Havi jövedelme a 2000 forint közül mozog. Most a berlrni VlT.en képviseli a magyűT ifjúságot. Gondoljunk csak vissza, mi volt tfz esztendővel ezelőtt a Zsiga Évák sorsa. Néhány pengős heti keresejen tengődtek. Egyenlőségről és jogról pedig nem is álmodhatlakNem érdemes sok szót vesztegetni a muM és jelen összehasonlítására. Érzi mindenki a különbséget sa-ját életében. De van Alkotmányunknak olyan pontja, amely még legmerészebb vágyainkban sem szerepelt. „A Magyar Népköztársaság biztosítja a dolgozóknak a művelődéshez va-ló jogát." Mit jelent e rövid mondat? Nagy Isitván elvtárs, a makói MÁV-mfihely versenyfelelöse. Húsz éves korában tanult meg frni-olvasni.'Volt életének olyan időszaka is, amikor napi 20 órát dolgozott. Fia. Nagy István most mérnöknek tanul. Hány és hányezer Nagy István él ebben az országban és ebben a megyében? Alkotmányunk a nép AlkotmányaA jogok a népé. A jogokat védi a nép Alkotmánya, amikor a kötelességeket is törvénybe iktatta. A nép kötelességeit. Mik ezek a kötelességek? „A Magyar Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége: a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása. A magyar népgazdaság gazdasági erejének fokozása, a dolgozók életszínvonalának emelése, műveltségük gyarapítása és a népi demokrácia rendjének megerősítése" „A Magyar Népköztársaság polgárainak megtisztelő kötelessége, hogy általános védkötelezettség a'anián katonai szo'igá'afot tcljesífVASAIINAP. 1951 AUGUSZTUS 19. •en." Amilyen örömmel fogadták a dolgozóik az Alkotmányban lefektetett jogokat, olyan lelkesedéssel haj. tották végre kötelességeiket. Az Alkotmány napjára ezért teljesítik túl terveiket az ipari üzemek munkásai. Kispál Károlyné, a Szegedi Kenderfonógyár munkása augusztus 20-ra tett felajánlásában már 1952 februári tervét teljesítette. Ma. gyar András, a hódmezővásárhelyi Mérteggyár dolgozója, az ország harmadik legjobb lakatosa, már 1953 februári tervén dolgozik. Az „Alkotmány műszakban" 450 százalékos teljesítést ért el. A munkásosztály tehát teljesítette kötelességét. Ereje megfeszítésével dolgozik a Magyar Népköztársaság gazdasági erejének fokozásánCsongrád megye évi begyűjtési terve 70.2 százalékos teljesítésével megőnzie harmadik helyét a megyék versenyében A megyék erős ütemű versenyé- | augusztus 17-i állapotnak megfe-leben legújabban kialakult rangsor'lően a kővetkező: évi 1. 23. 4. 5. 6. T8. 91«. 11. 12. 13. 14. 1516. 1718. 19. Báca-KIskon Pest Csongrád Tolna Szabolcs-Sulin. Hajdú-Bihar Szolnok Békés Baranya Borsod Heves Győr-Sopron Zala Vaee Fejér Nógrád Veszprém Komárom Somogy tervteljesítés százalék 85.2 75.4 76.2 66.1 64.2 63.5 63 59-3 59.1 57.7 56.9 51.5 ni •9.5 47.7 46.9 38.4 Heti emelkedés százalék 32.1 297 27-4 34 29.8 293 27.8 24.6 20.1 333 22.9 27.6 2IL8 27.1 20.4 27-7 27.6 21 7 10.4 A begyűjtési verseny erősen javuló eredményeit számos megyében nagyon lerontja a gabonafeleslegek — tehát a ,.C"-gabona — begyűjtési terve teljesítése terén mutatkozó nagyfokú elmaradás. A kenvérgabonafeles'legek begvüjtésében Vgjobban elmaradt megyék állatéban a dunántúli megyék, közöttük is Iegkirívóbban Somopv, Komárom, Veszprém, Győr-Sopron és Vas. A takarmánypibonafeleslegek 'erén leghátul járnak Zala. Vas, Békés, Baranya. Komárom. BácsKiskun negve néhány százalékos rendkívül alacsony eredménnyelAz élelmezési minisztérium közli, hogy a megyék begyűjtési versenye első szakszának, tehát az Alkotmány napjáig tartó szakasznak begyűjtési eredményét — beleértve az Alkotmány napján elért teljesítményeket is — a jövő bét folyamán értékelt kt és hozza nyilvánosságra. A járások verse-ivében: t. kiskunfélegyházi 116.4, 2- k'skőrpsl 96.4. 3. mezőkövesdi 95-5, 4. mezőcsáti 92 2, 5. szegedi 89.5, A községek párosversenyében az eddigi jelentések szerint élenjárnak a következők: 1. Kclebia 355, 2 Kömpöc 256, 3. Tabdi 236, A minisztertanács legutóbbi ülé sén határozatot hozott arról, hogy külön pénzjutalomban kell részesíteni annak a húsz községnek q helyi tanácsát, amely határidő előtt legkorábban teljesítette évi gabonabegyüjtési tervét országos viszonylatban eddig a legnagyobb C-gabona. mennyiséget gyűjtötte be és túlteljesítette takarmánygabona begyűjtési tervét is. A kitüntetett helyi tanácsok végrehaj tóbizoitsági elnökei ötszáz, végrehajtóbizottsági titkárai 400, a községi nyilvántartók 300—300 forint pénzjutalomban részesülne!;. A ju talomiban részesített húsz község közt van Gyálarét. A termelőszövetkezetek begyűjtés versenyében a rangsor élén állnak r következők: 1. Nyírbogát Kossut-termelőszó vetkezet 1046, 2. Balmazújváros „Petőfi" 971, A termelőszövetkezetek dolgoz-' parasztsága nemcsak a termelésben a korszerű nagyüzemi szocialistr földművelésben nyújt kimagasló jő példát az egyénileg gazdálkodó dol. gozó paraszto'icnak, hanem az ál larnpolgári kötelesség lelkiismeretes. gyors teljesítésében és túlteljesítésében is* A falu dolgozói követték a mun* kásosztály példáját. Csongrád megye Alkotmányunk napjára 70-2 százalékos teljesítéssel a 19 megye közül a 3-ik. A falu dolgozói a begyűjtés túlteljesítésével teljesítik kötelezettségüket a hazával szemben. Óföldeákon Vörös Sándor 830 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét, Biliczki István 7 holdas pusztaszeri dolgozó paraszt 900 százalékra. A falu dolgozó parasztjai több gabona gyors beadásával teljesítik kötelességüket, Népgazdaságunk gazdasági erejének fokozását. Zsombó 115, Ferencszállás 114, Gyálarét 113, Nagylak 114 százalékra teljesítette kenyér, és takarmánybeadási köteleseégét. Ezen a téren azonban nem tettünk még meg mindent. A begyűjtés csatája még tovább tart. Még tovább kell fokoznunk Népköztársaságunk gaz. dasági erejétAlkotmányunk a falu számára csakúgy, mint a város számára, új élet kezdetét jelentette. A falu nemcsak gépállomást, villanyt kapott, hanem a tanácsokat is. A tanícsokat, melyen keresztül saját sorsát intézi a falu parasztságaAz Alkotmány tőrvénybe iktatta, hogy „A Népköztársaság elismeri és biztdkftja a dolgozó parasztok jogát a földhöz és kötelességének tekinti, hogy állami gazdaságok szervezésével, mezőgazdasági gépállomásokkal az önkéntes társulás és közös munka alapián működő termelőszövetkezetek támogatásával elősegítse a mezőgazdaság szocialista fejlődését. A dolgozó parasztság mind nagvohb és nagyobb flömego él a Népköztársaság állami segítségéve'. Alkotmányunk napján például Makón 45 dolgozó paraszt lén a'közös termelés nagy. üzemi útjára. Közöttük Vajda Ferenc 21 holdas dolgozó paraszt. A kulák kizsákmányolása ellen a legbiztosabb védelmet a nagyüzemi termelés szocialista útja jelenti a íolgozó parasztok számára. Az "gvkori szegénvparasztok, mint a 'ciskirálvsági Bódis István és Németh János már régen a termelőszövetkeret jólét felé vezető útját 'árjöA- őszre épül fel pirostefeiű íí házuk. Ils-en pirostelejű új há*"kat ma sűrűn látunk megvénk "nlvaibnn. Kiskirálvsáion 15, Csórván 59, másutt 40—60 új házzal bővül a fato. Ez már Alkolmáívunk gyümölcseNagy útat jártunk be a szocializmus építésében. De mi még tovább akarunk haladni. Tovább a béke. a szocializmus és a jólét útján. Ezért ma elsőrendű kötelessé, günk mindannyión'knak, hogy -a jogok védelmébe kötelességeinket is kihangsúlyozzuk. Ahogy törvény a tanácsrendszer, mely biztosítja a nép uralmát, ahogy törvény az ötéves terv. mely új házakat adotl a sokezer Bódis Istvánoknak úgy törvény a begyűjtés 100 száza'ékos teljesítése és hazafias kötelesség annak túlteljesítése Népköztársaságunk címere ka!a pácsot, vörös csillagot búzakoszorut és aranyos búzakalászt ábrá. zol piros-fehér.zöld nemzeti alapon. „Aki e címert látja, az magyarázat nélkül is rögtön megérti belőle. hogy ez a dolgozók országát ielképezi... A hazát ezer eszt-'n. Són keresztül verejtékévei, vérével védfi és építő — és ezer esztendőn át mellőzött, elnyomott dolgozó magyar nép elégtétele és megtisz. 'elése az új címer". (Rákosi.) Énítsük tehát gyorsabban a néo hazájában a szocializmust Védjük, °rősílsük az Alkotmányt, a r.óp törvényét a nén jogait több ós jobb munkával, falun a beadási V ">. telezettség pontos teljesítésévé -