Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-10 / 185. szám

2 PÉNTEK-, MM. AUGUSZTUS ML Elüzemjelvésiy hirdeíi a jó munkát a Szegedi Sertéshízlaló Vállalat kapuja felett xr'ii Jutagyárral szemben hosszan húzódik a Szegedi Sertéshízlaló .Vállalat leiepe. Kicsit furcsa erről a vállalatról úgy beszélni, mint Üzemről, hiszen gépeket s egyéb termelőeszközöket nem nagyon talál az ember ezen a hatalmas telepen, azonban mégis gyár ez. Ez a te­lep Magyarország egyik legnagyobb zsfrt és húst termelő gyára ettől az uzemlól jelentős mértékben függ, milyen sikerrel tudjuk megvívni az osztályharcot a közellátás területén. A telepen bármerre néz az em­ber, mindenütt hatalmas aklakal lát, tele rózsaszínbőrű, „szőke", fe­kete malacokkal, melyeknek javarészét a Sertéshízlaló dolgozói „gyors­hizlalás" alá foglak, hogy minél előbb a dolgozók asztalára kerülhes­senek hús, zsír, kolbász, szalonna, stb. formájában. — A villalat dol­gozói nem tévesztették szem elől egy pillanatra sem a Párlkongresz­szus útmutatásait s a tudományos jószágnevclési módszerek alkalma­zása, a munkafegyelem megszilárdítása, a kollektív szellem kiépítése gyönyörű eredményt hozott: az ország 11 sertéshizlaldája közül a (szegedi üzem került az élre, elnyerte a legnagyobb megbecsülést, ami (izemet érhet: az Élüzcm-kitüntetést. Hétszeres kitüntetés BktorírJn esTe az üzem környéke Valósággal feketélett az emberek­től. Férfiak, nők, fiatalok, időseb, bek siettek a kultúrterem felé,hogy íanúi legyenek annak az ünnepélyes pillanatnak, amikor kibontják az élelmezési miniszter hatalmas, hat­méteres vörös zászlaját, azt a zászlót, melyet eddig oly féltve őr­zött a Pécsi Sertéshízlaló Vállalat. Szálltak a kultúrterembe a pattogó indulók, tüzes dalok ütemei: olyan ünnepre készüllok a Szegcdi Ser­téshízlaló Vállalat dolgozói, ami­lyen még nem volt életükben. A várakozó tömegben mindenki az él­üzem-kitüntetésről beszélt s ar­ról a büszkeségről, mely kifényese­dett az arcokra, meg lehetett álla­pítani, ki tartozik a vállalathoz, ki­ket ér nemsokára a nagy kitün­tetés. Sokat kellett várakozni az ünnep­ség megnyitásáig, mert a minisz­térium küldölte jó pár órahosszáig várakoztatta hiábavalóan az ünnep­lő dolgozókat, de senki nem távo­zott s a kultúrterem zsúfolásig megtelt- Senki nem akart egy pil­lanatot sem elszalasztani abból az ünnepségből, mely szentesíti azt a megállapítást, hogy a Szegedi Ser­téshízlnló Vállalat az ország leg­jobb hizlaldája. Ilyen feszült vára­kozás közpntte kezdődölt mog nz élüzémavató ünnepség s emelkedett szólásra Bognár József élvtárs, a Sertésközpont egyik vezetője, hogy megtartsa ünnepi, élüzémavató be­szédét. Beszélt Bognár elvtárs azokról a nehézségekről, melyekkel meg tel­lett a szegedi üzpm dolgozóinak küzdeni, amig ezt az igen jó ered­ményt el tudták érni. — Kétszeres kitüntetés ez a sze­gedi dolgozók számára — mondot­ta —, hiszen ez az üzem nem tar­tozik az ország modern hizlaldái közé és a verseny során technikai­lag sokkal modernebbül felszerelt hizlaldákkal tellett fevenni a ver­senyt. A dogozók azonban bebizonyítot­ták, hogy az odaadó, lelkes mun­ka le tudja győzni az akadályo­kat és képes leheletlennek látszó felada­tok megoldására is. Megbecsülik munkánkat Bognár elvtárs kitért a soronlévő feladatokra is. Elmondotta, hogy a hizlaldák dolgozóit tervünk igen nagy feladatok elé állítja s nem kis mértékben tőlük várja azt, hogy si­kerrel vívják meg a harcot a köz­ellátás területén az ellenséggel szemben. — A múltban ez a mesterség le­nézett, „kanászmesterség" volt s bi­zony nem egyszer szinte nem is szivesen mondtuk meg, hogy mi a foglalkozásunk. A népi demokrácia adta meg o munkánknak azt a meg­becsülést, ami minden becsületesen elvégzett munkának kijár s ma nemcsak az osztályharc egyik legfontosabb területén küzdünk, hanem — követve nagy Pártunk útmutatását — elértük azt is, hogy a termelés élén járunk. Az ünnepi beszéd befejező szavai arra buzdították a dolgozókat,hogy ne álljanak meg az eddig elért eredményeknél, hanem igyekezze­nek azokat túlszárnyalni s köszönt­sék Alkotmányunk ünnepét még ki­emelkedőbb eredményekkel. „Tanuljatok a mi hibánkból!" Megkapó és a szocialista munka­versenyre igen jellemző epizód kö­vetkezett ezután. Tóth Sándor, a Pécsi Sertéshízlaló Vállalat igaz­gatója, a pécsi üzem dolgozóinak — mint az élüzem kitüntetés eddigi tulajdonosainak — nevében átadta az élüzem-zászlót s az ezzel együtt járó büszke élüzem-csillagot is. Tóth elvtárs valósággal kereste a szavakat, melyekkel ki lehet fejez­ni, hogy ő — akkor, amikor szomo­rúan búcsúzik a hatalmas kitünte­téstől — büszke a szegedi szaktár­sakra, akik még jobb munkát vé­gezlek, mint őik ott, Pécseit. — Mi — mondotta — április 28-án kaptuk meg ezt a kitüntetést s akkor megfogadtuk, hogy nem adjuk tovább, hanem jó munkánk, kai megtartjuk örökre. Most meg kell mondanom, hogy nem tartottuk be ezt a fogadal­munkat, hanem kicsit megpihen­tünk babérainkon, azt hittük, hogy bennünket most már senki nem tud megelőzni, nem örköd­tünk eléggé éberen az elért ered­ményeken, elnéztünk hiányossá­gok mulasztások felelt s ime: megelőztek bennünket! — Most, amikor átadom ezt a büszke zászlót, arra kérlek benne­teket szegedi dolgozótársaim, tanul­jatok a mi hibánkból s az itteni fo­gadalmaitokat annak szellemében kövessék hősies tettek is a munká­ban. Igy bizonyára sokáig meg tud­játok tartani azt a kitüntetést, me­lyet most átnyújtok nektek, A további eredmények kulcsa: a gyorshízlalás Tóth elvtárstól az üzem egyik dolgozója vette át a zászlót s a többi dolgozók nevében továhbi jó munkára tett fogadalmat. Az élel­mezési szakszervezet központja ne­vében Bakos János szólt az üzem dolgozóihoz. Beszélt azokról az ered­ményekről, melyek nyomán megkap­ták a Szegedi Sertézhízlaló Válla­lat dolgozói a kitüntetést. A válla­lat az első félévi tervet 105 száza­lékra teljesítette, 20.44 százalékos eredményt értek el a takarmány­kihasználás terén s ami különösen jelentős: a lelkiismeretes gondozás­sal megakadályozták a sertéshul­lást. A dolgozók 92 százaléka felaján­lást tett az Alkotmány ünnepére. Oláh József elvtárs, vállalatvezető emelkedett ezután szólásra s beje-, leniette, hogy augusztus 1-el áttértek a. gyors, hizlalásra, melytől további jó eredményekel várnak. Megdicsérte a termelésben élen­járó dolgozókat s külön kiemelte a két legjobb brigád: a Hoffmann­és a Budai-brigád eredményeit. Kálmán György elvtárs, a Ser. tésközpont kiküldötte - szólalt még fel, majd hozzászólások következ­tek. A Debreceni Sertéshízlaló Vál­lalat dolgozói nevében Vojna Pé­terné, a Pécsi Sertéshízlaló Válla­lat dolgozói nevében Nagy István, a Pilisi Sertéshízlaló Vállalat dol. gozói nevében Nichel István üdvö­zölte a szegedi élüzem dolgozóit. Bajor Antal, a szegedi vállalat híz­lalásvezetője szólalt még fel és a vállalat dogozói nevében igérelet tett, hogy a jövőben még fokozot. iabban alkalmazzák a gyorshízla­lási módszert. Az éiüzemavalási ünnepség rövid, de igen ötletes kultúrműsorral fe­jeződölt be, melyért a szereplőkön kivül dicséret illeti a rendezőt, Mit­tel elvtársat. A kultúrelőadás után a dolgozók még sokáig együttma­radtak, vidáman tovább ünnepelve életüknek ezt a nagy eseményét, melyből erőt merttettek a további jó munkához. PÁRI ÉS PJRTÉP/TÉS * Az egész párttagság feladata „A pártazervek felfrissítése és megerősítése, a Párton bolőli de­mokrácia, a bfrálat és önbírálat elmélyítése, a pártonbe'őli élet megjavítása, a tagság aktivizálá­sa érdekében 1951—52 telén új­já kell választani minden párt­szervezet vezetőségét az alap­szervektől a megyei és buda­pesti pártbizottságokig." (A Po­litikai Bizottság határozatából.) Soha nem látott nagyszerű ered­ményeket ért el a magyar dolgozó nép már eddig is a Párt vezetésé­vel. A szocializmus építésének új feladatai azonban fokozott felelős­séget is jelentenék. Pártunk, a kommunisták és a kommunistákat vezető pártvezetőségek fe'é. Alapszervezeteink nek több­ségéről elmondhatjuk: becsülettel teljesttették azt az óriási feladatot, amit a szocializmus építése rótt reájuk. Azonban hibák is -.dódtak, Néhány helyen az ellenség befura­kodott az alapszervek vezetőségébe, nem egy helyen magához ragadta a titkári funkciót is. Ahol a párt­tagság és a dolgozó nép ébersége nem vo't elég erős ott igén ko­moly károkat okozott a munkás­osztály agyába, szivébe: a pártve­zelőségbe befurakodott ellenség. Ambrózfalván például Koesóné volt a párttitkár, aki sokáig félrevezet­te a dolgozókat és a párttitkári funkcióját egyéni célokra használ­ta fel. Jogtalan anyagi előnvők-tt biztosított saját maga számára: ösz­srejátszott a ktilákokkal és vissza­vetette a község fejlődését. A párt­tagok ébersége leplezte le romboló munkáját és azóta már ki is zár. Iák a Pártból. Kocsónét leleplezték az ambróz­falvi elvtársuk. Mégis ez az eset (és még sorolhatnánk egynéhányat) arra figyelmeztet már most bennün­ket, hogy az elkövetkezendő téli vezető­ségválasztáaokra már nioet ala­posabban, nagvobí éberséggel kell felkészülnünk. Az amerikai kormány azért akadályozza a keszoni tárgyalásokat, hogy fenntartsa a háborús feszültséget és megkönnyítse háborús előkészületeit - ÁLLAPÍTJA MEG AZ ÜJ KÍNA KOMMENTÁRJA Mikor sikerűt {41 < Pakliig, (Uj-Kína.) Az amerikai kormány vezetőinek, Trumnnnak. Achosoiuiak, Wilsonnak és Mar­slinllnak az elmu't hetekben mon­dott beszédei — állapítja meg az Uj-Kína kommentárja — nemcsak azt leplezik le, hogy az amerikai kormány nem őszinte a fegyver­szüneti megbeszélések tekintetében. Marshall július 18_i beszédében akaratlanul rávilágított a tárgyalá­sok halogatásának és akadályozá­sának hátterére, amikor az^ jósol­ta, hogy valószínűleg hnt hét vagy ínég több idő is eltelik, amíg a koreai fegyverszüneti megbeszélé­sek eredményre vezetnek. Ezután olyan érveléssel, amelyet csak egy háborús uszító tarthat észszerű­nek, felszólította a kongresszust, növelje a hadikiadásokat, mert ez „sokat segítene nekünk abban, hogy Keszonhan olyan döntést ér­jünk. el, amilyent mi akarunk." Koreai Isőmlemóny aa amerikai imperialisták agresszív terveiről Phenjan. (TASzSz.) A Koreai Központi Távirati Iroda közlemé­nye az amerikai imperialistáknak a keszoni tárgyalások során köve­tett agresszív terveivel foglalkozik. Immár egy hónapja folynak a tárgyalisok Keszonban — hang­zik a közleményben —, de ennek ellenerő egyetlenegy alapvető kér­dést sem oldottak meg. Ennek oka abban rejlik, hogy az. amerikai •fél, miután nem kíván tárgyalá­sokat folytatni az egyenjogúság és a kölcsönös megértés alapján, igyekszik mindenáron elhúzni a tárgyalásokat és olyan követelé­sekkel ál1 elő, amelyeknek semmi közük a koreai kérdés békés ren­dezésére irányuló őszinte törekvé­sekhez. A francia nemzetgyűlésbe becsempészett népáruló jobboldali pártok megadták Pievennek a kormányalakítási megbízást (Párizs, (MTI.) Szerdán mutatta be. programmját Pleven kijelölt mi­niszterelnök a francia nemzetgyű­lésnek. Pleven beszédében „újabb áldo­zatokat" kért a francia _ néptől. A Francia Kommunista Párt ne­vében Francois Billoux elvtárs éles szavakkal megbélyegezte 51 jobboldali szocialisták felelősségét a mai helyzetben. Hangsúlyozta, hogy a kormány háborút előkészí­tő politikája epvro nagyobb nyo­mort okoz a dolgozók köreiben és ma a Francia Kommunista Párt jelenti a munkásosztály és egész Franciaország reménységét egy nik majd az emberek ember állal való kizsákmányolása. Billoux elvtárs beszéde után a kormánytöbbség többi pártjainak képviselői adtak hozzájárulást Ple­ven kormányához, nvsjd a gaiiHeis. ták nevében Placwski bcjelentc'­je, hogy a gaultiist&k tartózkodnak a szavazástól. Mint az AFP jelenti, a francia nemzetgyűlés szerdán détiitán a leadott '493 szavazatból 391 —I 102 ellenében megadta a kormányala­kítási felhatalmazást René P-even­nek. A jobbotdali szocialisták Itein vesznek részt a kormányban, mert get a megalakítandó kormány rendkívül népszerűtlen intézkedé­seiért. Dopreuz, a jobboldali szocialista parj vezérszónoka, kényszeredett­hangú elmefut tatásban azt 'gyrkc­zett bizonygatni, hogy a felhatal­mazás meguláua kormányalakításra még ivem jelenti azt, hogy jóvá is hagyják a kormány programmját. Marius Pafinaud elvtárs, a Kom­munista Párt nevében hangsúlyoz­ta, hogy a jobboldali szocialista vezetők, amikor Pleven beiktatása mellett szavaznak, ennek kitöltet­len felhatalmazást adnak reakciós olyan jövőben, amelyben' megszű- nem akarják vállalni a felelőssé- politikája megvalósítására. vezetőség­választás? Ak­kor — felelhetünk rá —, ha nem­csak a felsőbb párt szervek el­lenőrzik azt, akit a tagság megvá­laszt, hanem a párttagság egészé­nek ezerszemű ellenőrzése érvénye­sül a pártvezetőség felé. De a Párt nemcsak a párttagoké, hanem min den dolgozóé, hisz a Párt nemcsak a párttagokat, hanem a párttago­kon keresztül az egész népet ve­zeti. Ezért a pártvezetőség megvá­lasztása nemcsak a párttagok, de a pártonkívüliek ügye Szilárd, á'lhatatos, a hareba bátor, az ellenséget kíméletle­nül gyűlölő és a dolgozó né­pet odaadóan szerető pártfnnk­clonárlnsnkra van szükség. Nemcsak a városi, járási pártbi­zottságok feladata megkeresni eze­ket a szilárd jellemű, bátor elv­társakat. A vasat tűzben edzik acél­lá. A párttag jelleme az osztály­harc tüzében acélosodik kommunis­tává. Az előttünk álló feladat az iparban az augusztus 20-i verseny, i mezőgazdaságban a csép'és ha­láridőre való elvégzése és főleg a begyűjtési terv terven felü'i telje­sítése. mind-mind olyan harc; fel­adatok, melyeknek végrehajtására a kommunisták vezetik a gyárat; és a falvak dolgozó népét. A kommu­nisták jellemét tehát e harci fel­adatok jó vagy rossz végrehajtá­sán mérhetjük le­A második félévi begyűjtés so­rán Csongrád megyében nem egy helyen felütötte fejét az. ingado­zás. Voltak olyan párttiikirck is, akik féltek „a népszerűtlen felada. toktól"; féltek az osziáiyharc-'ól. A párttagságnak tndnia kelt. hogy ntnes helye a pártvezetö­Négben olván párttagnak, aki gyúrásáéból vagy bármilyen más okból nem követ el min. deni a Párt politikájának tel­jes végrehajtásáért. MI olyan Pártnak agyunk a t«g­' mű melynek «Czetöi az illcgalilásbau eie­tük feláldozásával is végre­hajtották a Párt utasításait. Most az egyre élesedő osztályharcban olyan vezetőkre van szükség. ak:k saját életük példájával maguk mö gé tudják tömöríteni a tagságot és a pártonklvüliok széles tömegeit a szocia'izmus építésének nagy harcára. A Politikai Bizottság ha­tározata éppen ezért kimondja: ,.A vezetőségek njjává'asztásá A tagság tehát nak • soronlevő termelési eé lókkal való összekapcsolásával biztosítjuk, hogy ne következ. hessék be a szükségesnél na­gyobb mértékű befeléfordalás. Ellenkezőleg, aa újjá választás már menetközben mozgósítson a Pártunk e'őtt álló feladatok jobb elvégzésére. A jelölésnél messzemenően figyelembe kell venni a folyó termelési és ál­lampolgári kötelezettségek pél­damutató teljesítését: az Üze­mekben az augusztus 20-i munkaversenyben, a dolgozó parasztoknál az aratás, csép­lésnél és főleg a begyűjtésben elért eredményeket" A cséplés meggyorsításának" nagy harc&ban máris kiváltak olyan te hetséges, jól szervező púiltitkárok, minj a deszki gépállomás titkára, Tix Márton elvtárs. Elsősorban az ő jó politikai munkájának kö­szönhető, hogy megyénk területén elsőnek a deszki gépállomáson ve­zették be a Bredjuk-féle oséplési módszert. A jó párttitkár jó politi­kai munkájának az eredménye • jó termelési munkában látszik meg, A mórahalmi gépállomás pártlitká­rának. Lakos elvtársnak, alapos politikai munkáját dicséri az a lény, hogy gépállomásuk a megyé­ben elsőnek fejezte be íséplési tervét. A mezőgazdasági munkák tervszerű végrehajtásáért folytatott harcban nem egy párttitkár elvtárs jó példájával maga ntán rántotta az egész termelőszövetkezetet. A szegvári Puskin-termelőszöVctkczel­ben például rossz volt n mnnfcnfe­gyelem. a párttitkár elvtárs voil nz, aki, elsőnek mondotta: „Hagv­jatok el' a munkában" és péMája nyomán ma már versenyben dol­gozik a tszcs egész tagsága. De rekegyházá" Jarabek elvtársat, s községi párttitkárt, még az éjszaka is gyakran a cséplőgépek mellett találja, ahol fáradhatatlanul ta­nítja a cséplőmunkásokat, a nép­nevelőket. Ilyen a munkában és harcban megedződött flsztamnltű veze­tőkáderek tízezreit kell kikeres nl most. már most figvel­ki hajtja jói végre feladatát és ki hajtja végre rosszul, hogy a veze­tőségválasztó taggyűlésen hallaibas. sa bíráló szavát. A pártbizottsá­goknak ' ebbe az irányba kel1 segít­séget, támogatást nyujtaniok _ a párttagságnak. Most nyílik alkalom arra, hogy végleg felszámoljuk a Párt és az. állam összefonódását, ami jó egy­néhánv községünkben még fennáll. Csengőién például a párttitkár a tanács a'tisztje volt. Ez teljesen helytelen, de még sűrűbb az olyan eset, ami Mórahalmon tapasztalha­tó, ahol a pártszervezet elnöke a földművesszövetkezet terményfclelö­se. A falusi pártszervezet ellenőrzi a tanács munkáját, a földmüvesszö. vetkezet munkáját is. de bármily becsületes és jószándékú egy-egy elvtárs, a saját munkáját mégsem tudja eléggé ellenőrizni. Sok falusi pártszervezetünk ve­zetősége hiányos. Deszken pé dán! alig lebet pártvezetőségi tagot ta­lálni. Az ilyen pártvezetőség.'k megerősítésére, a hiányok pótlásá­ra most nyí'ik alkalom; most nyí­lik alkalom arra, hogy a tömeg­szervezetekben példamutató, jó mun­kát végző, jó szervezőképességükkéj kivált káderek átkerüljem k a Párthoz; most nyílik arra alkalom, hogv á legjobb fiatalok közül vá­lasztott DfSz-liJkár a Párt vezető­ségi tagja legyen. Dolgozó népfink gyűjtés, . * r esépíes nagy csatáját vívja. A falusi párt­titkár elvtársaknak inár most, a cséplés meggyorsításával, a begyűjtés jó megszervezésével és irányításival kelt készülniük a két hónap múlva elkövetkezendő beszámolójukra, amikor majd a tagság egészének színe előtt ke'! számot adniok arról, hogy máit ók voltak a párttagság bizalmára. A párttagság hajtsa végre a lp­niiii intelmei: „A Part köteles ma­ga gondoskodni arról, hogy a tiszt­séget viselő tagjai végrehajtóik a szervezeti szabályzatot." A vezető­ségválasztás tehát nem egv kam­pány a többi tennivaló között, ha­nem az összes feladatok jobb ég­rchajtását követo'i meg tőlünk már csak azért is. mert Szervezeti Sza­bályzatunk előírja: „...a párttag kötelessége, hogy élenjárjon a termelésben, példát mutasson a munkafegyelemben, a szakmai kép­zettség emelésében, őrködjék a né. pi demokratikus állam törvények rendje, fegyelme fölött,"

Next

/
Oldalképek
Tartalom