Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-07 / 182. szám

KEDD. mi. AUGUSZTUS 7. 3 NINCS A FÖLDÖN GAZDAGABB SZEBB ORSZÁG... A Szovjetunióból hazatért küldötteink beszámolóikban a számok erejével bizonyították be a nagyüzemi gazdálkodás fölényét Tfasámap a kora reggeli órák. * lói kezdve lelkes izgalom­mal várták a Szovjetunióból ha­zaérkezett parasztküldöttek be­számolóit azokban a községekben, ahonnan a Párt biztosította az egyes kiváló dolgozó parasztok ré­szére, hogy saját szemükkel győ. ződhes8enek meg a szovjet szocia­lista mezőgazdaság nagyszerű fej_ lődéséröl, Nagy esemény most a községek életében, hogy azoknak a szájából hallhatják a valósá­got, akikkel minden nap együtt élnek. dolgoznak és akiket jó munkájuk után szerelnek is a községben. Legtöbb dolgozó pa. raszt meg sem várta a beszámoló megkezdését. A messzi tanyákról is begyalogollak, vagy kocsival, kerékpárral felkeresték a paraszt, küldött házát, hogy hallhassák, hogyan élnek, dolgoznak a szov­jet emberek a szovjet földeken, hogyan érték el azt a jólétet, azt a napfényes, boldog életet, amely csak a szocializmus országában valósitható meg. A községek egyszerű előadó ter. meiben szinte kézzel foghatóan elevenedett meg az a nagyszerű fejlődés, amelyet a szovjet szocia. lista szövetkezeli élet hozott létre. A beszámolókból, a parasztküldöt­tek egyszerű, keresetlen szavaiból megértették a községek dolgozó parasztjai, hogy nálunk, Magyar­országon is meg lehet valósítani azt a jólétet, ami a Szovjetunió, ban van, ha felhasználjuk azokat a tapasztalatokat, amelyekel a Szovjetuniótól kaptunk, ha úgy élünk, úgy dolgozunk, mint aho­gyan a szovjet ember él és dolgo­zik Ka%ahs»1án szépséges vidékén jártunk A pamsztküldöttek legtöbb köz­ségben nem délelőtt, hanem délután számoltak be a Szovjetunióban szer. zett élményeikről. — Nem akarjuk fáradtan meg­tartani a beszámolót — mondották —, mert tiszta fejjel, mindent úgy, ahogy láttunk, szeretnénk elmondani paraszttársainknak. Vaszelinov Miladin szombat éjjel érkezett meg községébe, Űjszent­ivánra. Már a reggeli órákban fel. keresték a község dolgozó paraszt­jai a lakásán. — Mit láttál Miladin? — zápo­rozott felé minden felől a kérdés.— Valóban olyan szép minden a kol­hozban. mint eddig hallottuk? — Majd a kultúrházban délután mindent elmondok — válaszolta. Délútán 4 órakor mér ott szo­rongott a kultúrház nagytermében a faiu kicsinye-nagyja. Délszlávok, magyarok; asszonyok, úttörők. Ügy beszélt Veszelinov Miladin, olyan egyszerűen és szenvedélyesen, mint az utcán beszél a szomszédaival, ha meg akarja őket győzni valamiről: — Kazahsztán szépséges vidékén járt a mi csoportunk — kezdte. — Ahová benéztünk, minden lakóház­bon villany, fürdőszoba, rádió, a ruhásszekrények telve a szebbnél­szebb ruhákkal, hófehér fehérne­műekkel. Daloló lányok, fütyörésző öregek akadtak utunkba. Egy 50 éves kolhozparasztot 30—35 évesnek néztünk. Olyan fiatalos jókedvvel beszélt. Nem csoda ez. nem töri meg őket a munka, gép dolgozik helyet­tük. Fellobban a lelkesedés a Tito-határ mentén A beszéd nyomán a hallgatóság már a Molotov-kolhozban érzi ma. gát, ahol az egyik élmunkásnak a mult év­ben *0 mázsa búza, 20 mázsa bur­gonya, 10 mázsa rizs, 12 mázsa zöldség és 37 ezer rubel volt a jövedelme. Saját autója van ennek a kolhoz, tagnak, mert egy személyautó 8 ezer rubelbe kerül, egy méter ruhaanyag pedig alig 8—10 rubelba. — Megható az az izzó szeretet, tisztelet és ragaszkodás — mondja Veszelinov Miladin —, amellyel a szovjet emberek Sztálint, az édes. apjukat körülveszik. Érthető ez, hi. szen bármilyen jólétben élnek a kol­hozparasztok, nem felejtették még el. hogy a cári rendszerben kanóc­mécsessel világítottak és betevő fa­latjuk is alig volt. Fellobban a lelkesedés a sok szép és jó hallatán Űjszentivánon. a Tito-határ mentén. Percekig üte. mesen hangzik a „Sztálin, Rákosi" kiáltás, majd gyűlöletes szavak töl­tik be a termet: „Vesszen Tito, a jugoszláv nép mocskos árulója!" „Halál a gyalázatos gyilkosra!" Vá­szity Bogojub dolgozó paraszt — aki begyűjtési kötelezettségén fe­lül 11 mázsa búzát adott be C. jegyre — közbekiáltja: ,J\Ii Sztálin és Rákosi elvtársat követjük, ők megvédenek minket a Tito.férgekkel szemben!'' Dzsentehova elvtársnő Sztálin elvtátsnak tett Ígérete Ezután arról beszél Veszelinov Miladin, hogy milyen csodálatos tet. tekre késztette a kolhozparasztokat a nagy Sztálin iránti hűség. Dzsen­tehova elvtársnő, cukorrépatermesz­tő brigádvezető a dzsambuli Vörös Csillag-kolhozban megígérte SztáKn elvtársnak, hogy az idén 2 ezer mázsa cukor­répát termelnek hektáronként; hogy ezt elérjék, tiz.tizenegyszer kapálják meg gépekkel a növényt és ugyanannyiszor megöntözik. Hihetetlennek hangzik ez nálunk, mert itt az is nagy szó, ha 200 mázsát tudunk termelni cukorrépá­ból. A Szovjetunióban a tudomá­nyos kísérletezők és a gondos ápo­lás következtében 5—6 kilósra meg­nő minden répa. Kérdések özöne ömlött az egybe, gyűlték soraiból,.— Veszelinov Mi. ladin alig győz rájuk válaszolni. Minden kérdésnek az a célja, hogy a már eddig megalakult négy első és egy harmadik tipusú termelőcso­portban, valamint az ezután alakí­tandó termelőcsoportoknál a Vesze­linov Miladin által szerzett gazdag tapasztalatokat felhasználják továb­bi munkájuk során. 40 ezer rubel évi kereset Deszk szövetkezeti községben Ko_ váos János, a deszki I. tipusú Sza. badság-tszcs elnöke számol be a Szovjetunióban látottakról. — Huszonnyolc kolhozt, 12 szov­hozt, 6 gépállomást, 4 kísérleti le­iepet, 2 jószágnemesítő telepet, azonkívül sok tudományos intéze­tet, könyvtárat, üzemet látogattunk meg — mondotta beszámolójában. — Dagesztanban és Grúziában, jár­tunk ahol hatalmas gyümölcs, és szőlőtáblákkal találkoztunk. AVel­nik Kazáni nevű kolhoznak 1017 hektár gyümölcsöse van. Hektá­ronként 32 mázsa gyümölcsöt ter­melnek átlagosan. Hatszázötvennégy lovuk. 1500 tehenük. 13.800 darab birkájuk van. A Góriban lévő ód. lattenyésztő kísérleti telepen olyan tehénfaj Iáikat tenyésztenek ki, ame. lyek már most is 50—60 liter tejet adnak átlagosan. Beszéltünk Dhá­vob Vili kolhoztaggal, aki az elmuit évben 400 munkaegy­séget teljesített, pénzértékben 40 ezer rubelt kapott és ebből 15.000 ezer rubelért vásárolt magának egy Popjeda autót. Kovács János parasztküldött ez­után elmondotta, hogy azon a vidé­ken a szőlőt géppel müvelik, a per. metezést repülőgéppel végzik és csupán a kacsolást, metszést végzik kézi erővel. így a szőlőből 130—140 mázsás termést is elérnek hektáron, ként. TOBB GABONÁT Ami tqy auiáiai/ítás t3dé*eHV5l kidéiül Szilárdítsák meg a munkafegyelmei az Autójavító AV dolgozói Szépen berendezett, korszerű üzem létesült nem is olyan régen a Tolbuchin.sugárúton, szemben a Szakszervezeti Székházzal: az Autójavító Vállalat XI.'számú te­lepe. Ez az üzem hivatott arra, hogy üzemeink, vállalataink, szo­cialista kereskedelmünk szolgálatá­ban álló gépkocsikat karbantartsa, kijavítsa, hogy ezzel is elősegítse a jó munkát. Ezen a területeken ért már el igen szép eredményeket az üzem, sokszor készítettek el sürgős munkákat kiválóan, határ­idő előtt. Sok értékes újítást adtak már be a dolgozók. Mégis előfor­dul. hogy egy-egy igen súlyos hi­ba becsúszik a munkába és ve. szélyezteti az egyébként értékes eredményeket. Az egyik ilyen sú­lyos hiiba legutóbb azért követke­zett be, mert az üzem durván meg­sértette a munkafegyelmet. A sze­gedi Kenyérgyár autójának javítá­sáról va,n szó. Mi történt? Kezd­jük talán élűiről. A Kenyérgyár még ezév febru. árjában átadta az autóját, hogy javítsák meg a futóművet. Az Autójavító üzem generáljavitást javasolt, amit természetesen a Kenyérgyár elfogadott, hiszem, mint kiderült, ez indokolt volt. A baj ott kezdődött, hogy az autó július 20-ra készült el csupán — ha egyáltalán azt „elkészülésnek" lehet nevezni. Az átvételnél Kovács István, a Ke­nyérgyár autószerelője felfedezte, hogy a számlába olyan tételeket, illetve munkákat is beírtak, melye­ket valójában nem végeztéd? el. Nem is szólva arról, hogy a fék­berendezés továbbra is rossz, hasz­nálhatatlan maradt... Hogyan fordulhatott ez elő,, fej­lődésben lévő állami vállalatunk egyik jelentős üzeménél ? Ugy, hogy a szocialista munka­fegyelmet szinte semmibe sem vet­ték, legalábbis ebben az esetben! A munkalapokra szabályosan fel­írták az elvégzendő javításokat, azonban azok a dolgozók, akikre a kivitelezés várt — ezt nem haj­tották végre. A munkalapokon azonban mégis rajta maradtak ezek, sőt Tóth Ferenc művezető nemtörődömségéből, mint „elvég­zett munkák". Nem kevésbbé fe­lelős azonban Sajber György nor. más sem. Az ő hibája elsősorbain az, hogy elnézett afölött, hogy egyes munkákat — mint két darab nyomópersely csere — kétszer is beírtak. -k" Az autó végül mégis elkészüli, kiderült az igazság, a Kenyérgyár nem fizetett többet, azonban az ügy ezzel mégsincs elintézve. Első­sorban azért, mert például Tóth Ferenc művezető, mikor a hibájáért a vállalatvezetgség felelősségre vonta, egyszerűen a vállát vonogatta. De nincs elintézve azért sem, mert ehhez hasonló hibák még előfor­dulnak. A fenti eset nem egyedül­átló. Megtörténik például az is. hogy egyesek javítási munkán dol. goznak, s mikor az nem sikerül bőven. S ezt mihamarabb egy-kettőre. 4élre teszik. a sarokba meg. dobják „lesz, ami lesz!" felkiáll­fássial és újba kezdenek. S ezzel Balogh Kálmán műhetyfelelős mit sem törődik ... Nem lehet tehát napirendre térni a „kenyérgyári eset" fölött, mert a jelek azt mutatják, hogy ehhez hasonló hibáknak a veszélye még fennáll, hiszen a munkafegye­lem rossz képet mutat az Autó­javító XI. számú üzemében! A hibákat sürgősen ki kell küszöbölni s ebben a munkában elsősorban is a pártszervezetnek kelt résztvennie. Már maga az a tény is, hogy ilyen eset megtörténhetett, ilyen dur­ván megsértették a szocialista munkafegyelmet, azt mutatja, hogy a pártszervezet nem törődik ke tőképpen ezekkel a kérdésekkel, nem ellenőrzi, irányítja a' terme, lést, nem küzd a hibák feltárásá­ért és kiküszöböléséért. Elsősorban tehát az üzem kom­munistáinak kell rendezni sorai­kat, s harcot indítani a munkafe­gyelem megszilárdításáért, a dolgo zók fokozott neveléséért. De a pártszervezet irányítása meliett fo­kozott mértékben be kell kapcso­lódni a szakszervezetnek és a vál­lalatvezetőségnek is a hibák kikü­szöbölésébe. Vizsgálják meg az üzemüket a pártszervezet irányítá­sával a vezetők, nézzenek körül a portájukon, biztos, hogy találnak hibát .még tegyék I HAZÁNAK! Tudósítóink ieentik a begyűjtés frontjáról Önkéntes csépiébrigád dolgozott vasárnap Gyálaróten A gyálaréti KomszomoUermelő­csoport hétfő estig 268 százalékban teljesítette kenyérgabonabegyüjtési kötelezettségét. Ezenfelül C-jegyre máris beadott 30 mázsa árpát, A termelőcsoport dolgozói ezzel ismét példát mutattak és elsősorban az ő jó munkájuknak köszönhető, hogy maga a község is 127 százalékra lel. jesitette begyűjtési előirányzatát. Az öntudatos gyálaréti dolgozók megértették, hogy milyen nagyje­lentőségű egész dolgozó népünk számára a begyűjtés minél előbbi teljesítése. A helyi pártszervezet kommunistái a tanács néhány dolgo­zójával ezért vállalták, hogy vasár, nap résztvesznek a cséplésében. Cséplőbrigádol alakítottak és mun­kájukkal kitűnő eredményt is értek el. Csupán vasárnap 47 mázsa búzu lelt a cséplési eredmény. A cséplés jelenleg is nagy ütem­ben halad, hogy teljesíthessék a felajánlási és augusztus 15-re minden gabonái elcsépeljenek, A termelöcsoportbeliek pedig még újabb felajánlást akarnak tenni a felesleges gabona C-jegyre való be­adására. Agai Gusztáv. A Szegedi Kender dolgozói a begyűjtés sikeréért A deszki 7_es cséplőgép munká­sai igen szép példáját mutatták annak, hogyan segíthetjük elő öntu­datos munkával a begyűjtés sikerét. Elhatározták, hogy követik a ma­kói József Attila-tszcs cséplőbri. gádjának felhívását és vasárnap is csépelnek. Mi, kendergyári népne­velők azzal igyekeztünk hozzájá. rulni munkájukhoz, hogy vasárnap reggel mintegy tizen kimentünk hozzájuk. Nagyobbrészt a kártoló dolgozói mentünk, de velünk jött Krizsán elviárs művezető és Túri Péter, Szabó Jenő segédművezető­tanulók is. Segítettünk a cséplés­nél és egyben felhívtuk a dolgozó parasztok figyelmét a terménybe. gyűjtés hazafias kötelességére és a túlteljesítés fontosságára. örömmel végeztük munkánkat és igen meleg barátság alakult ki köz­tünk és az olt dolgozók között. Na­gyon jól esett nekünk, hogy távo­zásunkkor a cséplőmunkások virág­csokorral kedveskedtek. Ma még a munka is jobban ment az üzemben, mert arra gondoltunk, hogy mi is elősegítettük az idei kenyércsata győzelmét. Bódi Jánosné népnevelő. Szegedi Kender, Versenyben csépelnek vasárnap a zsombói gépek Zsombón eddig a cséplőgépeknél mutatkozó üzemzavarok gátolták a begyűjtés gyors végrehajtását. Az előirányzott 2400 mázsából eddig még csak 1600 mázsát teljesítet, tünk ugyan, de fokozott ütemben teszünk eleget kötelességünknek, A begyűjtésben élenjárnak a ter. melőcsoportok dolgozói. A Béke. tszcs 164 százalékban tett eleget begyüj lést kötelezettségének. Az I, típusú Szabadság-tszcs tagjai kö­zül Lajkó József 239. Kovács Ist. ván 222, id. Juhász Kálmán 140 százalékban teljesítette kötelezett, ségét. Az egyénileg dolgozó parasztok között különösen Jenéi Antal és Maróti Gábor mutatott példát 243, illetve 290 százalékos teljesítmé. nyével A cséplőgépek versenyében a hé­ten az I. számú gép került az él­re és kapta meg a vándorzászlót. A vándorzászló eddigi tulajdonosa a III. számú gép munkássága most elhatározta Varga Sándor ellenőr vezetésével, hogy a község ter­ménybeadási tervének gyors tel j esi. tése érdekében elfogadják * makói József Attlla-tsz versenyfelhívását és vasárnap is csépelnek. A va­sárnapi munka Ideiére külön ver. senyre hívták a másik két gép munkásságát. Maróti János Ünnepélyesen fogadják ma Szegeden a Szlovák Állami Népi Együttest Budapesti hatalmas sikerű szereplése után megkezdi vidékj körútját is Magyarországon a Szlovák Állami Népi Együttes, amely néhány hetes vendégszereplésre érkezett hozzánk. A fiatal, nemrégen alakult népi együtte® azokat a gazdag tapasztalatokat igyekszik követni, melyeket a szovjet népi együttesek szereztek. Mindezeket az élenjáró művészi tapasztalatokat természetesen megtölti a maga sajátos népi művészetével, a szlovák művészet sokfajta színeivel. Ezt a művészetet — amely annyi rokonvonást mutat a mienkkel — lesz most alkalmuk megtekinteni Szeged dolgozóinak. Ma, kedden délben érkeznek Szegedre a szlovák művészek. A tanácsháza előtt fogadják őket ünnepélyes keretek közölt. A foga­dáson a Szegedi Pártbizottság és a Városi Tanács, valamint az üze. m-ek és a kulturcsöpörtök küldöttei jelennek meg. Szlovák vendégeink ma és holnap a várost tekintik meg, ezenkívül megismerkednek néhány szegedi kulturcsoporttal, főként a népi táncegyüttesekkel. Holnap, szerdán este 8 órai ke/ dettel kerül sor az újszegedi sza. badtéri színpadon fellépésükre, amely elé méltán tekintenek vára. kozással Szeged dolgozói. Hasznosítsuk a vöröskeresztes ápolónői tanfolyamon szerzett tudást a munkahelyünkön! Fontos, hogy üzemünkben a dol gozók némileg tisztában legyenek az elsősegélynyújtással, mert sohasem tudhatjuk, hogy mikor ér balesel egy-egy dolgozót és ilyenkor segi. leni kell. Perceken múlhat egy em­ber élete. Ilyen esetben az elsőse­gélynyújtó meg tudja menteni éle. lét akkor is. amikor a munkahelyen nincs orvos. Követelmény az elsőse­gélynyújtó részéről, hogy határo. zott és ügyes legyen; odaadó beteg embertársaival szemben. A népi demokrácia adoll nekem is lehetőséget arra. hogy eljöhettem a faluról a városba tanulni, kollé­giumba, ahová a múltban csak a földesurak gyermekei juthattak. Nagy lehetőség nyilt a munkás­gyermekek számára is a tanuláshoz. Én is Tiszakarádról jöttem el 1950­ben Szegedre. A Kálvária.úti 9 hő­napos vöröskeresztes ápolónői tan­folyamra jelentkeztem, bár féltem., mert csak 6 elemim volt, de ennek ellenére jó eredménnyel végeztem. Fűtött a tanulás vágya. Igaz, hogy sokat köszönhettünk az iskola veze­tőségének. aki megtanított benün­ket fegyelmezettségre és szaktudás-1 , _ na. Az Újszegedi Kender- és Len. 1 Újszegedi Kenden, és Lenszövő V, szövő Vállalathoz kerültem s itt sok esetben hasznát vehettem a tanfo. lyamon tanultaknak. Különösen a délutáni műszakban, amikor már üzemiünkben nincs itt az üzemor­vos. sem az ápolónő, számtalan esetben részesítettem elsősegélyben a munkásokat. így történt ez 'július 25-én is, amikor véletlenül Szabó Júlia munkatársnőmet balesel érte. Törést állapítottam meg a kezén. Óvatosan benzinnel lemostam, sín­beraktam és beküldtem a sebé_ szetre. Ugyancsak üzemünkben történi, hogy Szabó Andrásné — 6 hónapos terhes munkatársam — nem jól emelte a gépet és rosszul lett. Én azonnal szóltam a főművezetőnek és mentővel bevitték a klinikára. Sorolhatnék még sok-sok apró balesetet, melynél én és az üzem. ben végzett elsősegélynyújtók se­gítséget adtak. Szívesen segítek em­bertársaimon, mert a kollégiumban elsajátított tudás módot ad ahhoz, hogy szakszerűen elláthassuk bal­esetkor feladatainkat. Kárászi Erzsébet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom