Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-31 / 202. szám

T PfcmtsK, luöl- AtKitfsZ'tHJS Harriman jugoszláviai útjának célja: A lakájjal közölni a gazda parancsát A burzsoá sajtó a legutóbbi jugoszláviai eseményekről London (MTI). Harrimannak, az ynerikai monopolisták utazó fő­megbízottjának ellenőrző szemléje a belgrádi fasiszta ügynöknél, széles­körű visszhangot keltett a nyugati sajtóban. Harriman belgrádi utazá­sával kapcsolatban a nyugati bur­zsoá lapok is nyíltan megírják, liogy annak hármas célja volt: a Tito.fasiszták katonai készülődésé­nek ellenőrzése, a titoista bepoliti­Ijai helyzetnek „megerősítése" és a 'lapitalizmus visszaállításának meg­gyorsítása Jugoszláviában. A Newyork Times Harriman és Tito megbeszéléséről megállapítja, hogy „immár íratlan amerikai-jugo­izláv szövetségről lehet beszélni". A lap azonban kénytelen azt is el­ismerni, hogy a jugoszláv nép egyre fokozó­dó ellenállást tanúsít az áruló fasiszta hnndával szemben. Hkir­rlman utazására szükség volt azért ls — írja a Newyork Ti­mes —, meri Tito flgye bel­politikai téren rendkívül rosz­nznl áll. A' lap amiatt nyugtalankodik, hogy a katasztrofális nyomorba döntölt jugoszláv nép fokozódó ti­tpellenes harca kétes értékűvé teszi „ezt a félig éhenpuszluló orszá­got'1 az imperialisták számára. A burzsoá lapok nyillan írnak arról is, hogy Harriman látogatása kétségkívül meggyorsítja a tilóisla hadsereg felfegyverzését. Nem sokkal Harriman belgrádi látogatása után hozták nyilvános­ságra, hogy a Marshall-terv szerve­zte 50 millió dollár újabb „segélyt" adott a Tito-fasdsztáknak. Még a yyugati burzsoá lapok sem tagad­ják, hogy ez az újabb ,-segély" egyálta­lán nem a katasztrófálls jugo­szláv gazdaság támogatását cé­lozza, hanem méglnkább fokoz­ni fogja a jugoszláv nép irtóz­tató nyomorát. A londoni Daily Telegraph erről a „segély"-ről nyillan megállapítja: a „segélyt" nem a düledező jugoszláv gazdasági kísérletek támogatására használják majd fel, mert a nyuga­tot csak az a gyakorlati cél érdekli, hogy az általa nyújtott segély a szovjetellenes balkáni bástya építé­sét szolgálja. Harriman és a többi imperialista megbízott jugoszláviai útja még egy célt szolgál}: a kapitalizmus helyreállításának meggyorsításét Jugoszláviában. Nem véletlen tehát, hogy alig hagy­ta el Harriman Belgrádot, a Tito. fasiszták új „gazdasági reformot" jelentettek be. Erről a reformról még a szélső konzervatív Daily Telegraph is megállapítja: az új jugoszláv gazdasági törvény a ma­gánvállalatoknak sokkal nagyobb cselekvési szabadságot ad és ezen­túl ezek a vállalatok maguk fogják meghatározni, mit és mennyit ter­melnek. A törvény lényegileg telje, sen megszünteti a hatóságok árel­lenőrző jogkörét. Erről a „reformról'' a Daily Worker a következőket Írja: „Tito Jugoszláviájában a gazdasági ter­vezés utolsó hitvány maradványalt is elsöpörte a legújabb törvény. A Tito-rendszer kezdi beismerni nyilt kapitalista jellegét". Mindezekkel kapcsolatban a Hu­manité a következőket irja: „Egy­általán nem meglepő Harrimannak az a kijelentése, amely szerint né­zetei teljes mértékben megegyeznek Tito nézeteivel. Harriman jugo­szláviai útjának nem volt egyéb célja, mint a lakájjal közölni a gazda parancsait és meggyőződni a parancsok pontos teljesítéséről. Szeptember 8-án indítja az MNDSz a magyar nép újabb ajándékát vivő vonalot Koreába A koreai gyermekek megse­gítésére indított gyűjtés ered­ményeként szeptember 8-án in­dul a harmadik — a magyar nép ajándékait: ruhaneműt és gyógyszereket szállító — vonat Koreába. Grotewohl elvjárs megerősíti az össznémet tárgyalásokra előterjesztett javaslatát München (ADN). Á Keresz­tlény Hiranolgálát szerkesztősége az elmúlt hét végéin Müncheniben Ottó Grotewohl sajtónyilatko­zatát közölte, amelyben a Né­met, Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke hajlandó­ságát jelenti ki. hogy össz­német választásokról szóló tárgyalásokba bocsátkozzék. Az e célból létesítendő alkotmá­nyozó tanács tárgyalási alap­jaként — amelyet Kelet, és Nyugat-Németország egyenlő »zámű képviselőjéből kell meg­alkotni, Grotewohl elvtárs a weimari köztársaság birodalmi gyűlési törvényét ajánlja. To­vábbra is fenntartja szabad, I mánnyal. egyenlő és közvetlen választá­sokra irányuló javaslatát. A Német Demokratikus Köz­társaság egyháizi helyzetéről Grotewohl ejvtárs miniszterel­nök kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya semmiféle olyan lépést nem tesz, amely bármiképp is megváltoztatná az egyházakkal fennálló viszonyát. A Német Demokratikus Köz­társaság alkotmánya — foly­tatta Grotewohl elvtárs, — mindaddig biztosítja és lehe­tővé teszi az egyházi élet sza­bad fejlődését, amíg az egyház a maga illetékességi körén ki­vül ellentétbe nem kerül a kor­Több mint négy és félmillió tankönyv készült az általános iskolák számára Ebben a? évben a mult évi, körülbelül 300 féle tankönyvvel szemben 470 féle tankönyv ké­szül. Az általános iskolák szá­mára ebben az évben 37 féle tankönyvet adnak ki. több, mint négy és félmillió példányban. Nagy gondot fordít a közokta­tási kormányzat a nemzetiségi iskolák megfelelő tankönyvel­látására is. A mult évben már megjelent nemzetiségi tanköny­veken kívül számos új tan­könyv került kiadásra. AKeszonban tartózkodó külföldi újságírók nyilatkozata leleplezi az amerikai összekötő tisztek gyalázatos magatartását Amerikai-angol-francia külügyminiszteri értekezlet lesz szeptember 10-én Washingtonban Washington (MTI). Ácheson amerikai külügyminiszter szep­tember 10-én Washingtonbán négynapos értekezletre ül ösz­sze Morrison angol és Schuman francia külügyminiszterrel. Az értekezleten megtárgyalják Nyugat-Németország felfegy­verzését, az iráni olaj kérdé­sét, valamint Amerika bekap­csolódását a vietnámi szeny­nyes háborúba. Keszon, (Uj-Kina). A Keszonban tartózkodó külföldi tudósfiók nyi­latkozatban megbélyegzik az au­gusztus 22-én a keszoni semleges övezet ellen végrehajlott támadás­ról szóló valótlan beállítású ameri­kai jelentést és részletesen beszá­molnak arról, hogy miként történt valójában az incidens. — Mi. a sangháji, csungkingi és honkongi Takungbao, a londoni Daily Worker és a párizsi Ce Soir tudósítói kétszáz yardnál közelebb voltunk ahhoz a helyhez, ahol a bombák leestek — mondják nyilat­kozatukban. Néhány lábnyira áll­tunk Kinney és Murray ezredesek­től, amikor azok úgynevezett „vizs­gálatukat" lefolytatták. Tanúskodunk a kínaiak és a koreaiak által kiadott hivafatos jelentés pontossága mellett és leleplezzük azt a határtalan ko­molytalanságot, amellyel az nme­ríkatok az egész ügyet kezelték­Szavaiknak egyszerű ismétlése nem is képes kifejezni azt a tűrhetetlen magatartást, amelyét a koreai és kínai küldöttség tagjai iránt tanú­sítottak. épp úgy, min'i ahogy nem lehet kifejezni az utóbbiak rendkí­vüli türelmét. A nyilatkozat további részében részletesen beszámolnak az újság­írók Kinney ezredes fennhéjázó ma­gatartásáról a vizsgálat alatt, majd elmondják, hogy Kinney nem volt hajtandó foly­taiul a vizsgálatot, azt hangoz­tatva, hogy túlságosan sülét van. Beleegyezett abba, hogy másnap visszatér amerikai újságírókkal. Ezután tudomásukra hozták, a két fél abban egyezett meg, hogy Kinney télefonálni fog és meg­mondja, mikor jön. Mindmáig nem telefonált­Kinney ezredes jelentésében art állította, hogy nem lehet bizonyí­tékot találni napalmbomba burko­Iátokra, hogy a megtalált vezérlő szerkezetek egy amerikai repülőgép vagy rakéta farokrészei vollak, hogy Csang Csun-San ezredes „at­tól az időtől fogva" lemondott, min­den tárgyalást s bogy megtagadta a további vizsgálatot. Jelentéséhez Kinney egy csokornyi kisebb valót­lanságot fűzölt hezzá. A fenti nyilatkozatot aláírták: Csu-Csi-Ping (Takungbao) volt ha. diludósító az amerikai fegyveres erőknél a Csendes-óceán térségé­ben- Willfred Burchelt (Ce Soir) volt haditudósító az amerikai Csen­des-óceán térségében, valamint Atan Winningtén (londoni Daily Worker) haditudósító Kínában és Koreában és volt londoni légoltalmi felügyelő, Kisorsolták az augusztusi Toto-tárgynyereményeket Szerdán délután kisorsolták az 1951. évi augusztusi toto tárgynyereményeket. A nyeremény tárgyak, illetve utalványok augusztus 30. és szeptember 30. között átvehetők az Országos Takarékpénztár sportfogadási osztályán, Buda. pest, V„ József Attila-u. 2—4. A szeptember 30-ig' át nem vett nyeremények, illetve utal­ványokra későbbi időpontban már nem lehet igényt tartani. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hedi jelentése Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főparancsnoksá­gának közlése szerint a nép­hadsereg egységei, a kínai népi önkéntesekkel sízonowsn együtt-: működve, a front különböző szakaszain visszaverték az el-, lenség támadásait. Montini vatikáni helyettes államtitkár „titkos megbízatással" Newyorkba utazott London (MTI). A Reuter „jól­értesült vatikáni körökre" hi­vatkozva közli, hogy Giovanni Ba-ttista Montini, Pius pápa he­lyettes államtitkára titkos meg­bízatással New-Yorkba uta­zott. Ugyanezek a vatikáni körök Montini utalásának cél­járól megjegyzik: „Montini lá­togatása esetleg a japán béke­szerződéssel van kapcsolatban." A Reuter megállapítja, hogy a Vatikán „igen nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy Japán­ban kommunistaellenes bástyát létesítsenek." A kegyetlenségek hallatára, még keményebben ökölbe szorul a kezünk Dolgozók levele a nemzetközi nőbizottság koreai jelentéséről Kecskeméten dolgozó dorozsmai kubikosok vagyunk. Hétfőn ebéd­időben kezünkbe került a „Délma­gyarország" vasárnapi száma, amelyben mindannyian megdöbbe­néssel olvastuk a Koreában tartóz­kodó Nemzetközi Nőbizottság je­lentését. A felháborodás moraja zú­gott végig a hallgatóságon olvasás Az amerikai és lisziamanista csapatok koreai gaztetteinek kivizsgálására alakított nemzetközi nőbizottság jelentése A Bizottság tagjai ezután egy 50 nőből álló csoporttal találkoztak. A csoport azért jött, hogy beszél­getést folytasson a Bizottság tag­jaival. Több asszony „ Szincsentől 40 km-re fekvő falvakból érkezett. Mindegyikük szexette volnú elmon­dani, mi mindenen ment keresztül, a Bizottságnak azonban kevés idő állt rendelkezésére, s így a cso­portnak csak aránylag kis részéi tudta kihallgatni. Kim .len 64 éves asszony, Kim Dzi falu lakosa elmondta, hogy lá­nyát, a 34 éves Pen Dong-Najt letartóztatták, mert aktív munkát Végzett a parasztok körében. Az amerikai tiszt azt mondta, hogy kár rá a golyót vesztegetni. Pen Dong-Nan kezét-lábát megkötözték és a nyakában vitt kétéves gyerme­kének testén keresztül szuronyt döftek a hátába. Amikor sebesül­ten így kiáltott föl: „Éljen Kim ír-Szen és a Köztársaság", kivág­ták a nyelvét és élve eltemették. Kim Jen elmondta, hogy egy li­fezinmanista katonától tudta meg lánya halálának körülményeit. A katona azzal dicsekedett, hogy az amerikai túszt utasítására maga hajtotta végre ezt az állati gaz. tettet. Kim Jen hozzáfűzte, hogy 15 és' 17 éves unokájá, vejét, vejé­nek anyját és bátyját Szintén meg­ölték. Ju Ton-Dzen. 41 éves asszony, Kzon Csou falubeli lakos, a Bizott. ság tagjai előtt elmondta, hogy ab­ban a járásban 35.000 ártatlan em­bert gyilkoltak meg. Az ő faJujá­köztük Ju Ton-Dzen családjának 18 tagját, férjével és öthóna-pos gyermekével együtt, öt magát ]e. tartóztatták, de azután szabadláb­ra helyezték. Az asszony elmondta, hogy a faluban amerikai és angol csapatok is voltak. Ezek is, azok is állati módon viselkedtek. Ju Ton-Dzen saját szemével lát­ta, amint angol és amerikai kato­nák teljesen ártatlan embereket a folyóba dobáltak. Amikor az asz­szonyt megkérdezték, hogyan is­merte föl a katonák nemzetiségét, azt válaszolta, hogy meg tudja kü­lönböztetni az angol és az ame­rikai hadsereg egyenruháját. Ju Ton-Dzen ezt kérdezte: „Angliá­ban talán nem tudják, mi a kö­nyörület? Talán apró gyermekeket csak úgy egyszerűen meg lehet gyilkolni?'' Az asszony közölte továbbá, hogy amikor az amerikai csapatok visszavonultak, a falu la­kosainak ezt mondották: „Jöjjetek velünk Délre, mert atombombát fo. gunk dobni Észak-Koreára és minden elpusztul". Amikor azon­ban az emberek elhagyták a falut és elindultak dél felé, repülőgépek­ről gépfegyverezték őket. A Sza Ok Ri faluból való Pak On-tn nevű 22 éve9 lakos elmondta, hogy férjét három testvérével együtt — akik parasztok voltak — bör­tönbe vetették és valamennyiüket meggyilkolták. Saját szemével látta, hogy Kim Jun-Szun 18 éves le­ányon az amerikai és angol katonák eröszakot követlek el, azután meg­gyilkolták. Az amerikai és angol emberek orrába és így hurcolták végig őket az utcákon, ő maga is ismert egy parasztot, akivel így jártaik el. Li SzanSzunnak hívják. Magának Pak On-Innsk sikerült elmenekülnie és a hegyek közölt el­rejtőznie. Később rábukkant férje holttestére. Koponyáját szétverték, aztán a holttestét elégették. Li Di-H 30 éves asszony, a Csek Szo-Ri.utca 3. számú ház lakója el­mondta, hogy férje kertész volt. Amikor az amerikai katonák eljöt­tek, hogy letartóztassák férjét, azt mondtál; neki, hogy Észak-Korea minden lakóját elpusztítják. Abban az utcában, ahol ő lakott, 100 csa­lád volt, obből 90 családot meg­gyilkollak. Az asszonyt magát kél gyermekével együtt börtönbe vetet­ték, amikor azonban egy másik bör­tönbe akarták szállítani, sikerül! megszöknie. Phenjanba igyekezett, de úlköben elfogták. Az amerikaiak parancsol adtak, hogy lőjék agyon az asszonyt, de egy 1-iszinmanista katona lehetővé tette, hogy meg­szökjék. Az asszony elmondta, hogy látta, amint az amerikai katonák északkoreai hadifoglyokat hajtottak ki a mezőre, leöntötték petróleum­mal és azután elevenen elégették őket. Kim Szuk-Szen. Szaj Szan Ri falu lakosa elmondta, hogy gyer­mekeit megölték, mert ő maga a nőszervezet aktív tagja volt; férjét szintén meggyilkolták. Húszéves lá­nyának, Kiim Csun-Dzanak, aki ápolónői tanfolyamra járt, szöget vertek a fülébe, azután dobot rak­tak a hálára és tetőtől-talpig mez­telenül végigvezették az > utcán. Utáoa börtönbe yetették, amerikai katonák erőszakoskodni próbállak vele, ő azonban ellenszegült. Ekkor szuronnyal ledöfték. Az anyja ta­lálta meg megcsonkított, kettéhasí­tott holttestéi. Kim Szuk-'Szen elmonda, hogy amikor az Egyesült Államok csa­patai bevonultak a városba, bor­délyházat rendeztek be. összefog­dostál; a fiatal lányokat és asszo­nyokat és erőszakkal a bordélyház­ba zárták őket. Hvan Ik-Szu, Szan Csen-Ri falu- ^".VJíf.., beli 14 éves lány elmondta, hogy családjának 11 tagja közül az ame­rikai, az angol és a kanadai kato­nák hetet megöltek öt magát be­börtönözték, mert bányász apja a munkásmozgalom aktív tagja vott. A lányt anyjával és két bátyjával együtt vetették börtönbe. A lányt az amerikaiak állal kegyetlemséggel megverték. A Bizottság tagjainak megmutatta lábán a kínzások nyo­mait. Ezután családját egy csűrbe zárták, amelyet petróleummal ön­töttek le. Mielőtt azonban lángbaibo. ríthatták volna, a partizánok kisza­badították öltét. Hvan lk"Szu a partizánok között találkozott egy emberrel, aki együtt vott az ő ap­jával- Ez az ember, akinek sike­rült megmenekülnie, elmondotta, hogy a lány apjának testét öt he­lyen szuronnyal döfték át, fe­jét pedig kettéhasították. A lány bátyjának nyaka köré az amerikai megszálló kato­nák kötelet fonlak, fgy hurco'ták végig az utcákon. Azután családjá­nak ö't más tagjával együtt elevenen a földbe ásták. A Bizottság tagjai Hvan Haj tar­tományban járva mindenütt romba­dőlt városokat és égő falvakát lát­tak. 1951. május 26'án. Aláírták a Hvan Haj tartomány­ban látogatást tett összes bizottsági tagok- "*-' " ~ közben de a jelentés elolvasás* után egy darabig néma, döbbenetes csend uralkodott. A csendet Szabó Lajos törle meg. — Elvtársak, sohse hittem volna ilyen vadállati kegyetlenségei, hogy az édesanyja karján, az éhségtől síró ártatlan csöppséget szuronnyal keresztülszúrjanak — mondotta. — Nem is emberei; azol;, hanem fasiszta vérszopók — felelte Ha­lassi János brigádvezető. — Ne­künk is keményen kell harcolnunk ellenük, de mi több és jobb munká­val harcolunk — folytatta Halassi elvtárs. — A kegyetlenségek halla­tára még keményebben ökölbeszorul kezünk, még keményebben fogjuk meg a munka végét. — Mi — mondotta Nagy Ferenc elvtárs — az alkotmányi munka­versenyben is megmutattuk, hogy helytállunk a munka frontján. Bi­ezt a szép eredményed, amelyeket elértünk, mint például Farkas Károly brigádjának 194, a Halassi-brigád 194, a Nagy Ferenc, brigád 195 százalékos eredménye az Alkotmány ünnepének tiszteletére. — De nekünk most még többet kell dolgoznunk — folytatta Nagy elvtárs. — Gondoljunk a szenvedő koreai népre, a koreaiak ártatlanul kiontott vérére, az éhségtől síró ko­reai gyermekekre. Gondoljunk ar­ra, hogy az imperialista tőkések mind az egész világon ezt akarják, az egész világot nyomorba, rabszol­gaságba akarják dönteni. Erre gondoljunk és mindjárt jobban megy a munka, mert mi vidám. boT. dog gyermekeket akarunk látni magunk körül, mi szabad, boldog, szocialista jövőnket építjük Pártunk és szeretett vezérünk, Rákosi elv­társ szerető gondoskodása és út­mutatása mellett — fejezte be sza­vait Nagy elvtárs. Mindannyian, akik ott voltunk, megfogadtuk: ha fáradunk munka közben, Korea szenvedő népére és a mi szabad, boldog életünkre gon. dolunk, hogy új erőt merítsünk és még nagyobb lendülettel végezhes­sük munkánkat. Szabó Lajos kordás, Farkas Lajos brigádvezető, Halassi János brigádvezelö, Bálint János brigádvezelö, Nagy Ferenc .brigádv.ezetJZ, ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom