Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-29 / 200. szám

Ma adják át a TextUkombliiát dolgozóinak a minisztertanács vandorzaszlaját Magyar küldöttek szólaltak fel az Egyesült Nemzetek Társasága Szövetségének közgyűlésén Rendelet a cukorrépa szedésének és szállításának szabályozásáról AZ MDP CSONGRADMEG Y E I PA RTB I ZOTTS AG A N A K LAPJA VII. ÉVF. 200* SZÁM ARA 50 FII.I.EK SZERDA, 1951. AUGUSZTUS 29. A kétéves növénytermelési terv a béke terve Két évvel ezelőtt feladatot kapott e mezőgazdaság: a Magyar Nép­köztársaság minisztertanácsa meg­határozta, hogy a kétéves növény­termelési terv keretében mennyivel kell emelni a terméshozamot 1951-re. 1951 et írunk. A terménybetaka­rítás zömében vagyunk. Kellemesen érintett a minisztertanács megálla­pítása: ,,a növénytermelés kétéves fejlesztési tervében meghatározott feladatait a terméseredmények te­kintetében sikerült teljesíteni, söt lobb növénynél túlteljesíteni''. Nem hiába szántottak a trakto­rok. Nem hiába csávázták, szelek­jorozták vetömagvaikat dolgozó parasztjaink. Milyen jó volt, hogy nem hallgattak a kulákra; a jól megmunkált talajba idejében bele­került tiszta mag meghozta a gyü­mölcsét. Dús kalászú, erős szárú gabonát csépelnek gépjeink. Me­gyénkben a szegedvidéki homok, amely rozsból két évvel ezelőtt még csak 5—6 mázsát adott, az idén már 10—12-t. A Makó, a szentesvidéki fekete földön nem volt ritka a 15 mázsás holdankénti gabonatermés Bem. Mindezt nemcsak a kedvező időjárás tette lehetővé, hanem dol­gozó parasztjaink szorgalma. Az, hogy a minisztertanács határozata szerint jártak el és — mint ahogy az eredmények mutatják — érde­mes volt a határozat szerint csele­kedni. Az ország rohamosan fejlődik. A fejlődés üteme a mi megyénkben, Csongrád megyében is lemérhető. Egy-két példát említsünk csak: ta­valy még 1—2 téglarakás jelezte Szikáncson, hogy majd valami épül. S mára már felépültek az új szi­káncsi tanyaközpont piroscserepes házai. Pár kilométerre tőle épül a Kákosi-tanyaközpont. Csórván 50 új ház épült, Sövényháza közelében kezd kialakulni a Dóc-tanyaközpont. Új kutak, bekötőutak jelzik me­gyénkben az ország épülését. Gyá­rainkba érkező gépek, a gépállomá­sokra érkező új traktorok, az új építkezések hirdetik: győzelmes ipari munkásosztályunk mind töb­bet ad az országnak, népünknek, a falunak, a városnak. Kiapadhatat­lan a forrás: a munkásosztály al­kotó készsége. S ez az alkotó kész­ség felhívás a dolgozó parasztság felé is. A dolgozó parasztság is teljes erejével vegyen részt az or­szágépítő munkában: emelje a föld terméshozamát. A minisztertanács most új hatá­rozatot hozott a növénytermelés 1951—52. évi tervéről. Istmélellen azzal bízza meg a mezőgazdaság dolgozóit, hogy a termésátlag foko. zott növelésével vegyen részt még eredményesebben az országépítő munkában: biztosítsa' fejlődő ipa­runk számára a szükséges mező­gazdasági nyersanyagot. A határozat előírja: tovább kell fejleszteni az ipari növény termesz­tését: számos ipari növény vetés­területét fel laell emelni: emelni kell a szántóföldi művelés terüle­jét is. A vetésterület növelése azonban nem oldhatja meg a terméshozam növelésének problémáját. A termés­átlag növeléséről van szó, a föld terméshozamának a növeléséről. A vetésterület növelése csak még nö­veli a feladatok súlyát, mert eze­ken a területeken is holdanként ma­gasabb termésátlagot kell elérnünk, mint tavaly, vagy az idén. Tudják-e eredményesen tovább növelni a termésátlagot állami gazdaságaink, tszcsink, egyéni pa­rasztjaink? Tudják, mert azoknak a tudományos módszereknek mi még csak az egytizedét se használjuk fel, amelyeket a Szovjetunió mező­gazdasága évről-évre igénybe vesz, mind eredményesebben. A minisz­tertanács 1951—52. évi növényter­mesztési határozata nemcsak egy­szerűen a fejadatokat szabja meg, hanem lényegében kiértékeli az előb­bi kétéves tervet és a tapasztalatok alapján hoz újabb intézkedéseket. Pontosan megszabja a tavalyi ta­pasztalatok alapján a szántás minő­ségét, a vetés mikéntjét. A gépek jobb kihasználása segít a terv végrehajtásában. Az idén még igen sok gépkiesés történt a munkából a gépek hanyag kijaví­tása miatt. A nagy királyhegyes i gépállomás traktoristái a cséplési munkálatok zömében egyik géptől a másikig szaladgáltak egy francia­kulcsért és addig a gép állt. Órákig állt a gép Földeákon, mert hiány­zót a traktor begyújtásához szük­séges melegítő lámpa tűje. Ilyen esetek a jövőben nem fordulhatnak elő. A határozat előírja: „A gépi munka minőségének és a gépek tel­jesítményének fokozása érdekében a gépállomásokon minden brigád számára körzeteket kell kijelölni, továbbá a brigád számára minden gépet egyéves időtartamra felelő­sen kiadni". Személyi felelősség a gépekért, az elvégzett munkáért sarkköve a gépek fokozottabb ki­használásának a termésátlag növe­lése szempontjából. A növénytermesztési terv végre­hajtását már most meg kell kezde­ni. A mezőgazdaság területén dol­gozó tudományos kutatóknak már most kell szorosabbra venniök kap­csolatukat a termelőszövetkezetek­kel, az állami gazdaságokkal. A jövő gazdasági évben még széle­sebb körben kell alkalmazni a tu­dományos módszereket. Dolgozó pa­rasztjaink már most készülhetnek a terv végrehajtására- A terménybe­gyüjtés teljesítése, a tarlóhántás elvégzése, szerződéskötés az ipari növény termesztérére mind mind előfeltétele annak, hogy a régi gon­doktól mentesen, teljes erővel kezd­hesse minden dolgozó paraszt az őszi munkálatok előkészületeit, a terv végrehajtását. Érdemes megfogadni a kormány­zat tanácsát. A jutalom nem ma­rad el. A kormányzat a termésát­lagnak megfeletően jutalomban ré­szesíti az élenjárókat. Nem közöm­bös egyetlen dolgozó paraszt szá­mára sem, hogy mennyi mázsa ter­méssel takarít be többet. Nem kö­zömbös az ország számára 'sem. Or­szágunk ma erős, szabad. S addig lesz erős, szabad, amig küzdünk érte: ha fejlesztjük iparunkat, me­zőgazdaságunkat. A minisztertanács határozata tehát a növénytermesztés 1951—52. évi tervéről — a béke, az ország védelmének terve. A határo­zat végrehajtása — a béke, a jó­lét biztosítása. „A VIT győzelem volt a háborús uszítók felett" Wilhelm'Pieck elvtárs nyilaikozata a népi demokratikus országok rádiója ós az Unita számára Vfterün (MTI). A varsói, a prá,. gai, a bukaresti és a budapesti rá­diók munkatársai, valamint az Olasz Kommunista Párt központi lapjának tudósítója a III. Világ, ifjúsági Találkozó alkalmából né­hány kérdést intéztek Wilhehr. Pieck elvtárshoz, a Német Demo­kratikus Köztársaság elnökéhez. W. Pieck elvtárs nyilatkozata ele­jén hangsúlyozta, hogy a a VIT győzelem volt a hábo­rús uszítók felett és e baráti találkozó ezzel a győzelemmel vált annak a testvért egység, nek lelkes megnyilvánulásává, amely valamennyi nemzet ifjú­ságát összefogja a békeharc­ban. A nyugatnémet hadsereg felállí­tásának veszélyéről W. Pieck elvtárs a többi között elmondotta, hogy a háborúra áhítozó német imperia­lizmus újjászületése a nyugat­európai országok függetlenségét is fenyegeti. A német imperialisták az első és a második világháború­ban Európa leigázására töreked­tek. A Schuman. tervre vonatkozó alkudozások idején már a belga és a francia bányák, valamiint az olasz acélgyárak bezárását is kö­vetelték. Felfegyverzésük tehát ta­gadhatatlanul fenyegeti a nyugati országok békés népeit is. A nyilatkozat további részében W. Pieck elvtárs leleplezi az ' Németország megsegítéséré, hogy „európai egység", az „európai 1 ezzel a béke fenntartásának ügyét ipar" és az „európai hadsereg" ' szolgálják, ez a válaszom: A III. jelszavainak hirdetőit és hangoz­tatja: ezek azok a jelszavak, ame­lyekkel a népeket a háborús tá­borba akarják csalogatni, Pieck elnök kiemelte: „Visszautasítjuk az „európai" jelszavakat, mert a háború előkészítését szolgálják és le­leplezzük szervezőiket, vala­mint ösztönzőiket, mint hábo­rús bűnösöket és a világ bé­kéjének ellenségeit." Az egységes demokratikus Né. metország megteremtésére vonat­kozóan Pieck elnök hangsúlyozta, hogy az amerikai-angol imperia­listák — a szovjet kormány békés politikájával szemben — megsért­ve a potsdami egyezményeket, ket­téosztották Németországot. Nyu­gat-Németországban visszaadják és támogatják az imperialista erők hatalmát. Háborús politikájuk meg­valósítására felhasználják a hitleri gazdasági élet vezetőit, a hitleri tábornokokat, sőt a Gestapo és az SS egész világon gyűlölt gyilko­sait is. Ezek nemcsupán más né­pek elleinségei, hanem mindenek, előtt a német népé. Ha azt kér­dezik tőlem — mondotta —, mit kell tenni a békés és demokratikus Világifjúsági Találkozó minden, résztvevőjének, a béke minden hívének ter­jesztenie kell az igazságot Német Demokratikus Köztár­saságunkról, békés építő mun­kájáról, nagy erőfeszítéseink­ről. A világnak meg kell tudnia, hogy országunkban olyan ifjúság fejlő­dik, amely nemcsak tanul és dol­gozik a békéért, de lelkesedéssel küzdeni is tud érte. A világbékét komolyan fenyegeti a háborúra éhes német imperializmus és a hitleri tábornokok vezetése alatt álló új német hadsereg újjászüle­tése. A VIT minden résztvevőjének és a béke minden hívének mindent el kell követnie, hogy országában, hatalmas tömegmozgalom fejlődjék az öt nagyhatalom közötti béke. egyezmény megkötése érdekébein. Meggyőződésem, hogy a III. VIT erőteljesen hozzá fog járulni ah. hoz, hogy a népek kezükbe ve­gyék a béke ügyét és végsőkig vé. delmezzék azt. Igy erősítjük, így őrizzük meg a békét, ahogy azt a nagy Sztálin tanítja — fejezte be nyilatkozatát Wilhelm Pieck elvtárs. Kim Ír Szen elvtárs és Peng leh Huai tábornok viszontválasza Ridgwaynek Groza miniszterelnök választávirata I. V. Sztálinhoz Bubarest, (AGERPRES.) Dr. Pet- | a következő táviratot intézte Ioszif ru Groza, a Román Népköztár- Visszarionovics Sztálinhoz­saság minisztertanácsának elnöke ( „Fogadja drága Sztálin elvtárs, a Román Népköztársaság és a magam meleg köszönetét Romániának a dicső szovjet hadsereg által tőrtént felszabadítása befedik évfordulója alkalmából a Szovjetunió kormánya és saját nevében küldött szcrencsekívánataiért. A román nép, a Rómán Népköztársaság kormánya és magam személyesen tisz­ta szívből hosszú életet és egészséget kívánunk önnek, az egész hala­dó emberiség örömére és boldogulására, a béke és a népek testvéri­sége ügyének győzelmére." G. I. Parthon, a Román Nép­köztársaság nagy nemzetgyűlése el­nökségének elnöke N. M. Svernyik­hez, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnökéhez, Ana Pauker elvtársnő, a Román Nép­köztársaság külügyminisztere A. I. Visinszkijhez, a Szovjetunió kül­ügyminiszteréhez intézett táviratot. Phenjan, (Uj-Kína). Kim Ir Szen elvlárs, tábornok, a koreai néphad­sereg főparancsnoka és Peng Teh Huai tábornok, a kínai népi ön­kéntesek parancsnoka válaszolva Ridgway augusztus 25-i levelére, megállapítják^ hogy Ridgway nem­csak, hogy tagadja a komoly provo. kációt. hanem indokolatlanul arra sem hajlandó, hogy gondosan és felelősségteljesen rendezze ezt a kérdést. „Sőt mi több, ön azt a rosszindulatú rágalmat hangoztat­ja, hogy ezt az incidenst mi „ko­holtuk. Ilymódon Igyekszik kibújni a súlyos felelősség alól, nmely felelősséget Önöknek kell vlsel­niök. Mi az ön válaszát telje­sen elfogadhatatlannak tekint, jiik — jelentik ki válaszukban Kim Ir Szen elvtárs és Peng Teh Huai tá­bornokok. Azóta, hogy a keszoni fegyver­szüneti tárgyalások megkezdődtek, mi a magunk részéről mindig gon­dos és felelősségteljes magatartást tanúsítottunk a tárgyalások zökke­nésmentes folytatása érdekében és az egyenlőség elve szerint jártunk el minden olyan esetben, amikor a keszoni semleges övezetről szóló egyezménynek bármely fél részéről történ} megsértéséből támadt vala­milyen ügyet kellett rendezni — mondják a továbbiakban, majd így folytatják: Mi a magunk részéről nyllvá­ságra hoztuk azoknak az ok­mányoknak és üzeneteknek tel­jes szövegét. amelyeket ezek­ben a kérdésekben egymással kicseréltünk úgy, hogy a nép tudhatja a teljes igazságot a történtekről­Mi a helyzet azonban az Önök ol­dalán? A keszoni semleges övezet­ről szóló egyezménynek az Önök részéről történi megsértését, minden eetben Önök vagy tagadták vagy nem voltak hajlandók rendezni a kérdést, amikor felhívtuk az Önök figyelmét erre. Még az augusztus 19-i incidens után is, amikor az önök felfegyverzett emberei jogta­lanul behatoltak a keszoni semle­ges övezetbe és megtámadták a mi katonai járőreinket, Joy alten­gernagy cáfolatot adott ki, azt ál­lítva, hogy az incidens „önkéntes" akció volt „a Délkoreai Köztársa­ság polgárai részéről." Joy alten­gernagy azt állította, hogy Önök nem felelősek ezért. A válasz ezután részleteiben is leleplezi az amerikaiak rosszindula­tú álláspontját és felteszi a kér­dést, vájjon a délkoreai csapatokat el lehet-e különíteni az ENSz fegyveres erőitől és ha igen, akkor mi keresnivalója van egy délkoreai tábornoknak az ENSz küldöttségében? Ezután, rátérve az augusztus 22-i éjtszakai incidensre, a válasz idézi Ridgway gyalázatos kijelentését, mely szerint ezt az incidenst a né­pi demokratikus hadsereg „kohol­ta" és hogy „az nem is érdemel választ." önnek ez az önlkényes maga­tartása már magában véve is elég bizonyíték arra, hogy ezt az inci­denst Önök előre megfontolták. ön válaszában azt is állítja, hogy a többi incidenst, vagy mi „kohob tuk" vagy irregulárjs csapatok ak­cióiról van szó, amelyek a legcse­kélyebb kapcsolatban sem állanak Önökkel. Ha azonban az augusztus 19-i incidenst elkövető délkoreai csapatok nem is voltak közvetlen összeköttetésben az Egyesült Nem­zetek parancsnokságával, hogyan tagadhatja ön, hogy összeköttetés­ben voltak a dé'.koreai csapatok főhadiszállásával? Lehetséges talán, hogy az nugusztus 22-én éjjel tá­madó repülőgép ugyancsak irregu­láris délkoreai repülőgép volt? — teszik fel a kérdést Kim Ir Szen és Peng Teh Huai tábornok, majd válaszukat a kővetkezőkkel fejezik be: Ml ezennel ismételten javasol­juk önnek, hogy ezt a súlyos provokációt mindkét fél komoly felelősségtől áthatott magatar­tással kezelje: akkor biztosíta­ni lehet a tárgyalások folyta­tását az igazságos és észszerű fegyverszüneti egyezmény meg­kötésére. Ugyanakkor kérjük önt, utasítsa összekötő tisztjeit, jöjjenek Keszon­ba. hogy a mi összekötő tisztjeink­kel együtt — tiltakozásunk teljes jogosságának ismételt bizonyításá­ra — újból vizsgálatot folytassa­nak arról az incidensről, amely augusztus 22-én éjjel történt, ami­kor az Önök katonai repülőgépe bombázta és fedélzeti fegyverekkel lőtte küldöttségünk székhelyének szomszédságát. Azért, hogy a világ népei képe­sek legyenek megismerni az inci­dens teljes és való képét, követel­jük, hogy a mi példánkat követve hozzák nyilvánosságra a két fél közötti üzenetváltások teljes szö­vegét és az Önök hírügynökségei és sajtója mindenütt kapjon enge­délyt ezelk teljes közlésére. Várjuk az ön válaszát. A Szovjetunió és Magyarország között növekednek és erősödnek a gazdasági kapcsolatok Moszkva, A moszkvai rádió hír­magyarázója, „A Szovjetunió és Magyarország között növekednek és erősödnek a gazdasági kapcso­latok" című hírmagyarázatában emlékeztet arra, hogy hat évvel ezelőtt 1945 augusztus 27-én írták alá a Szovjetunió és az új, népi demokratikus Magyarország közöti az első árucsereforgalmi egyez, ményt és a gazdasági együttmű­ködésről szóló megállapodást. A Szovjetunió volt az első or­szág, amely a kereskedelmi és gazdasági egyezmény aláírásával önzetlen segítséget nyújtott a ma­gyar népnek — folytatja a hírma­gyarázó. — Az 1945 augusztus 27­én aláírt szovjet-magyar árucsere­forgalmi egyezmény értelmében 1945 szeptemberétől 1946 december 31-ig mintegy 160 millió rubel értékű árucserét bonyolítottak le a két ország között, A Szovjetunió és a Magyar Nép­köztársaság között ez év márciu. sában aláírt árucsereforgalmi jegy­zőkönyv értelmében a két ország áruforgalma tovább növekszik. A Szovjetunió a magyar ipar szá­mára rendkívül fontos nyersanya­gokon. gyapoton, vasércen, kok­szon és fémen kívül sok ipari be­rendezést, mezőgazdasági gépeket, faanyagot és más olyan árut szál­lít. amelyekre a Magyar Népköz­társaság népgazdaságának szük­sége van. A Szovjetunió ugyan­akkor különféle ipari berendezést, mozdonyt, vasúti kocsikat uszály­hajókat és más anyagokat vásárol Magyarországtól, amely cikkek el­adásában a magyar ipar érdekelt. Ennek eredményeképpen a Szovjet, unió és Magyarország közötti áru. csereforgalom négy és félszere, sére emelkedett. Befejezésül a hírmagyarázó hangsúlyozza, hogy Magyarország­nak az ötéves tervben előírt ipa­rosítása nagy feladatot ró a ma­gyar kereskedelemre, amelyben a Szovjetunió és a népi demokratikus országok játsszák a főszerepet. A magyar és szovjet nép törhetetlen barátsága és a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcso­latok megszilárdulása, valamint to. vábbi kiszélesítése záloga a magyar ötéves terv megvalósításának,

Next

/
Oldalképek
Tartalom