Délmagyarország, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-28 / 199. szám

Uj eladási rendszerrel küzdenek a dolgozók zavartalan ellátásáért a szocialista kereskedelem dolgozót Ujabb dolgozó parasztok léptek Szegeden a boldogulás útjára Az élelmezési miniszter rendelete a napraforgómag forgalmának és felhasználásának szabályozásáról •-V AZ MDP CSONGF ÍADMEGYEI PARVBI; röTTS AGANAK LA k P J A VII. ÉVF. 199. SZÁM ARA '5(1 FII.I.ER. KEDD. 195). AUGUSZTUS 28. A dolgozó paraszt boldogulásáért Háromszázhuszonihét új taggal, 842 családdal növekedett az Alkotmány ünnepén megyénkben a tszcs parasztok tábora. Azóta is sok újabb dolgozó parasztcsalád döntötte cl: csatlakozik ahhoz az életformához, amely biztosítja számára a jólétet és műveltséget, villanyt, vízvezetéket, kórházat, szülőotthont. jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit... Hosszú volt az út idáig. A dolgozó paraszt sok álmatlan éjtszakája érlelte meg az elhatározást. Mágori István, kiszombori 16 holdas középparaszt sokszor elgondolta, amit tszcsbe való lépésekor el is mondott: „Volt olyan esztendő, • mikor úgy ellepte a víz a földejnct, hogy még a fejadagom sem termett meg. Sokszor még zsírozó is szűken volt. „Hetedmagammal gazdálkodtam négy hold földön — mesélte saját példáját Hévízi János, a szegedi Táncsics-tszcs tagja. — Nem tudtam sohasem annyit termelni, hogy családomat gond nélkül eltarthassam. Hónapszámra kellett jóformán semmiért a kulákhoz járni munkára. Most az elmúlt gazadsági évben 360 munkaegységet értem el, ami mintegy 5260 forintot tesz ki. Amióta tszcs-fag vagyok, két év alatt vásároltam annyi ruhát magamnak és családomnak, mint azelőtt 25 év alatt sem. Ezúttal az év végére 400 munkaegységre, vagyis tízezer forintra számítok, de megkaptam a gabonafejadagomat is: 11 mázsa kenyérgabonát, 4 múzsa árpát. 8 kiló mákot. Szépen jövedelmez a háztáji gazdaságom is." Mindemnél világosabban beszélnek ezek a szavak. S Hévizi János példája nerrr egyedülálló. így beszél minden tszcs-Jag, minden dolgozó paraszt, aki a közös gazdálkodásban találta meg boldogulása, felemelkedése útját. Ezzel magyarázható, hogy Szegeden is napról-napra szaporodik az új tszcs-tagok száma, napról-napra újabb és újabb belépők jelentkeznek a termelőcsoportokba, vagy pedig újabb és újabb dolgozó parasztok határozzák el, hogy termelőcsoportot alakítanak. Ezeket a nagyszerű eredményeket látták meg Székhát, Újszeged, Rókus legjobb dolgozó parasztjai is. akik szombaton alakították meg új tszcsjük előkészítő bizottságát. Ugyancsak a nagyüzemi gazdálkodás kézzelfogható eredményei késztették belépésre most legújabban azt az öt becsületes alsóvárosi dolgozó parasztot is, aki a Táncsics-tszcsbe jelentkezett. Nagy hibát követnénk el azonban, ha azt gondolnánk: egyéni parasztjaink látják a tszcsk eredményeit s mivel senki sem ellensége magának, magától is a tszcsbe jön. Azt, hogv dolgozó parasztjaink még ingadoznak, mindenütt tudják. Tszcs-fejlesztés terén csak ott lehet jó eredményt elérni, ahol rendszeresen foglalkoznak a népnevelők a dolgozó parasztokkal — ez már bebizonyosodott. Most az a kérdés, hogyan foglalkozzunk az egyéni parasztokkal, hogyan segítsük átmenetelüket a társas gazdálkodásra, hogyan biztosítsuk a felfejlesztés legnagyobb sikerét Csongrád megyében? A kérdések megválaszolásánál fel kell vetnünk azokat a hibákat, amelyek a tszcs-fejlesztés területén már most tapasztalhatók a megyében. A hiányosságokat három főpontba foglalhatjuk össze: 1. A fejlesztés kampányszerűsége. 2. Nem használjuk ki kellően az eredményeket. 3. A tszcs-parasztok befelé fordulása. A tszcs-fejlesztés, a mezőgazdaSág szocialista átszervezése politikai irányvonal, amelynek megvalósítása az év minden napjában feladat. Mégis azt tapasztattuk a megyében, hogv mintha néhány helyen váratlanul ért volna bennünket a felfejlesztés. A megye számtalan tszcsje még mindig nem dolgozta fel azokat az érveket és módszereket — a járási pártbizottságok sem —, amelyekkel a legbiztosabban meg lehet győzni a dolgozó parasztokat. Az egyéni paraszt mindenre kíváncsi, ami a tszcsben történik, vagv történt és kérdéseire nem mindenütt tudnak pontos választ adni. Sándorfalván a tszcs-tagok még nem tudják megmondani, hogy miiből mennyit vár nak, mennvi lesz előreláthatólag az évi eredményük. A községi pártszervezetek m kísérték ügyelem-. mel a tszcsk fejlődését és mind a tszcs-tagok, mind a Part népneve lői nem magyarázták folytonosan, egymást követően az eredményeket. Pedig ha ez nem így történik, akkor nem 327, hanem ennek a kétszerese, a háromszorosa lenne a fclfejlesztési eredmény. Példák bizonyítják ezt. Ezidáig a szegedi járás vezet a felfejlesztésben. Itt nem az Alkotmány hetében tűztél napirendre a felfejlesztést, hanem jóvdl előbb, állandóan szem el3tt tartották. Mórahalmon már ezév márciusában segítette a tanácselnök — aki maga is tszcs-tag — a most megalakult Alkotmány-tszcs szervezését. Felkutatták a legjobb érveket, amelyekkel már a tavaszi növényápolás során meg ludlák magyarázni, hogy miért könnyebb a tszcs munkája. Tehát leszögez hetjük — a mozgalom eredményes sége a folyamatos,, kitartó munkától függ. amit soha semmi más feladat nem tehet le a napirendről. — Ehhez tartsuk magunkat. Népnevelő munkánkban nem használjuk ki kellően az eddigi eredményeket, vagyis elért sike reinket nem tudjuk megszilárdítani nem tudjuk azokat további előre nyomulásunkra tervszerűen kihasználni. Lenin elvtárs arra tanít ben. nünket, hogy vezessük a tömege ket eredményről-eredményre, az elért sikereket használjuk fel újabb sikerekre. — Ez a bolsevik vezetés módszere. A turkevei győzelem ié nyege az volt: aki már belépett a tszcsbe, az lett a tszcs leglelkesebb szószólója, egy belépő paraszt 20— 30 dolgozó parasztot hozott maga után. tylinden einber tudta a vá rosban: ki lépett be aznap a tszcsbe és miért lépett be. Nálunk bizony olyan esetek is előfordulnak, bogy a község vezetői sem iudják ki lépett már be és mi több, a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Dancs elvtárs, a szövelkc zeti csoport vezetője az Alkotmány ünnepe előestéjén nem tudott egyetlen olyan középparasztot sem megnevezni a megyéből, aki már belépett vagy belép a csoportba. — Ezeken is változtatni keli. A tszcs-parasztok befelé fordulása főképpen abban nyilvánul meg, hogy tszcs-parasztjaink nemigen szeretnek beszélni. Azt mondják: „szégvelnek dicsekedni." A hordónyi Dús Kalász-lszcs elnöke, Móra Ferenc elvtárs beszélte el: ,.Ez előtt egy évvel még úgy beszéltek rólunk, mint semrniháziakról, akiknek semmijük sincs s nem hitték, hogy boldogulunk. Az emberek elfordították a fejüket, ha velünk találkoztak. Most meg azok köziii sokan előreköszönnek és mindegyikőjük keresi az alkalmat, hogy be szélgessiink." Valóban; a dolgozó parasztok most azt várják, hogy a tszcs-tagok „eldicsekedjenek", hogy megtudhassák: kinek mennyit jövedelmezett a társasgazdálkodás. Es mint tudjuk, legjobban az az ember tud meggyőzni, aki maga is próbálja a tszcst: a tszcs-tag. Ott nem lesz eredmény, ahol maguk a tszcs-tagok nem tekintik szívügyüknek a meggyőzést. Nincs eredmény a mindszenti Lenin-tszcsben, mer! maga az elnök, Janó József eV társ, amikor Apró Balázs ötholda dolgozó paraszt a tszcsről beszélt meghátrált, nem szólt egy szót fem. Vájjon hogyan foglalkozhatnak s do'gozö parasztokkal a tszcs több' tagjai? — Jó eredmény van, több közénparaszt lépett be az ásotthalmi Felszabadulás-tszcsbe, mert Sza. bó István munkacsapatvezető magá val viszi a munkacsapat könyvét fe a saiát munkaegység könyvét és abból magyaráz. Elmondja, hogv biciklit vesz a feleségének, hogyan ruházza fel a fiát, aki a gépészeti technikumba jár. A tszcs-parasztok és az új belépők nevelőmunkája legfontosabb előfeltétele a tovább: sikereknek. Végezetül: dolgozó parasztjaink ma már ott tartanak, hogy elismerik: nem tudnak lépést tartani ? tszcsvel, még akkor sem, ha hibái vannak a tszcsnek. Azt a lépést, ami még elválasztja őket a tszcs {öl, rövidítse meg a papír és a ceruza. Számoljuk ki és állítsuk szembe az egyéni és a tszcs-pa raszt jövedelmét. E számításon keresztül is segítsük elő, hogv minő' több dolgozó paraszt a saját belá tásán nyugvó önkéntes elhatározással találja meg önmaga és családja számára a jobb jövő felé vezeiő útaJU Az augusztus 25-i értékelés szerint: Csongrád megye 94.5 százalékban teljesítette évi gabonabegyüjiési tervét Vasárnapi számunkban közöliük íz élelmezési minisztérium helyzetjelentését az országos gabonabegyüjiési verseny állásáról. A szombatesti értékelés alapján, augusztus 25-én este a megye gabonabegyüjtési tervének globális teljesítése már 94.5 százalék volt. A megye járásainak és városainak begyűjtési teljesítésénél a következő rangsor alakult ki; 129.3% 106.8% 100% 100% 93.3% •3 'S o <3 90.8% 87.7% 85.7% 77-2% I 75.8% es B a •S •e A £ 90.8 százalékos le. teljesítése rontj* Csongrád megye járásainak, városainak évi globális tcrvteljesítésc az augusztus 25-1 állapotnak megfelelően százalékokban. A versenyben továbbra is élenjár SZEGED VAROS ÉS A SZEGEDI JÁRÁS. Szeged város az elmúlt hét során 24.2 százalékkal emelte gabonabegyüjiési teljesítését. A járás azonban úgy látszik, megelégedett eddigi teljesítésével, mert begyűjtési •melkedése csak 12.4 százalékos volt. A járás községeinek tanácsai nem fejtették kl azt a munkát, amely a „begyűjtési békehéten" a feladatuk lett volna. Megelégedtek az A- és B-íerv teljesítésével, de nem fordítottak gondot arra, hogy begyüjtsenek minden felesleges gabonát. A járás vezetőinek éppen ezért az elkövetkezendő napokban hatalmas népnevelő munkával meg kell győznie a dolgozó parasztságot, hogy ne tartalékoljon olyan mennyiségű gabonafelesleget, amelyet úgy se tud felhasználni. Hanem ha teljesítette is beadási kötelezettségét, adja be felesleges készletét C-vételi jegyre. Vannak még a szegedi járásban olyan gazdák, akik 80 mázsa felesleges gabonával is rendelkeznek. A szegedi járás legjobban tel. jesítő községe Gyálarét. Gabonabegyüjtés! tervét szombat estig 328.2 százalékban teljesítette. Üllés ugyanakkor elmaradt a begyűjtésben, mert teljesítése mindössze 56.7 százalék. A begyűjtési békehéten a CSONGRÁDI JARAS is jobban fokozhatta volna iramát, mert emelkedése csak 18.6 százalékos volt. A járás átlagát elsősorban Csongrád város A járás légjobban teljesítő községe Felgyő, mert begyűjtési tervét már 103.4 százalékban teljesítettel. Leggyengébb ugyanakkor . — Csongrád városon kívül — Sövényháza község 96.3 százalékos eredménye. A "SZENTESI JARAS 93.3 százalékos begyűjtési teljesítése most mór bizonyíték arra, hogy a járás megkezdte a kezdeti hibák kijavítását és lendülettel végzi a gabona begyűjtését. A járás legjobban teljesítő községe Nagymágocs, amely begyűjtési tervének eddig 124.4 százalékban tett eleget. A MAKÓI JÁRÁS 8ö.2 százaléka* gyenge teljesítése hozzájárul ahhoz, hogy Csongrád megye a negyedik helyről nem tud visszakerülni az első három megye közé. A makói járás eredményét különösen Makó város gyenge teljesítménye rontja le. A járás legjobb eredményét elért községe Nagylak, amely 163 százalékban tett eleget begyűjtési tervének. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS 77.2 százalékos tervteljesítése nem mondható soknak. Annak ellenére, hogy az elmúlt héten cséplőgépet kapót a szegedi járástól, heti teljesítménye csak 16 százalékkal növekedett. • Csongrád megyének ezen a hétru különösképpen fokoznia kell a begyűjtés munkáját. Csakis így tudja megtartani negyedik helyét, Illetve visszaszerezni a harmadik helyet. A szombatesti 94.5 százalékos eredmény azt mutatja, ha a mrgye még nagyobb lendülettel gyorsítja a he. gyűjtés munkáját, akkor a hét végére feltétlenül eléri a 100 százalékot. sőt túl is haladja azt. Jó munkával, a cséplés gyors befejezésével, a begyűjtési terv túlteljesítésével előre, a harmadik hely visszaszerzéséért, az első hely elnyeréséért! Jövőévi gabonatermésünk biztosításáról tárgyalt az élenjáró gabonatermelök országos értekezlete Az állami gazdaságok, termelő, szövetkezetek dolgozói és az egyé. nileg dolgozó parasztok közül a legjobb gabonatermelők, a gépállomások kiküldöttei, a megyei fő. agronómusok és a mezőgazdasági tudomány szakemberei összegyűltek vasárnap Budapesten, hogy megbeszéljék: hogyan érték el eddigi eredményeiket, s hogyan emelhetik gabona termésátlagukat a következő gazdasági évben még maga. sabbra. Az értekezletet Erdei Ferenc földmüvelésügyi miniszter nyitotta meg, majd Keresztes Mihály elvtárs. a földmüvelésügyi miniszter Iső helyettese tartott elöadást ga_ bonatermelésünk feladatairól. — A minisztertanács határozatában elénk fűzött feladatokat állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink, egyénileg dolgozó parasztjaink teljesítették, sőt túlteljesítették — mondotta. Az új termelési módszerek nagyobb termé-st hozó eredményei elsősorban a nagyüzemi gazdálkodásnál domborodnak kl. Ezek az eredmények azt mutatják — mondotta —, hogy bátran keli az új módszereket alkalmazni és ennek érdekében jó felvilágosító munkával fel kell venni a küzdelmet a maradisága! és az ellenséggel. A miniszterhelyettes ezután az új termésnövelő módszer, a keresztsorú gabonavetés előnyeit ismertette, majd beszélt a gabonafélék ápolásáról, a helyes fejtrágyázás, ró! és az őszi gabomafélék téli ápolásáról. Felhívta a figyelmet, hogy a tavaszi fejlődés erőteljes megindulásához a nitrogén fejtrágyázást azonnal a hóolvadás után el kell végezni, Ezt kövesse kb. március végén, április elején a szuperfosz. fát fejtrágyázás, lehetőleg szem. csézett formában és a vetőgéppel 4—6'cm mélyen a talajba vetve. Mint a termésfokozás új módszerét említette meg a rozs pótbeporzását. A miniszterhelyettes kiemelte, hogy a jövőben már az aratás előtt kl kell jelölni azokat a gabonatáblákat. amelyek legalkal. masabbak a kombájnnal, vagy aratógéppel való aratásra, hogy az emberi munkát megkímélő gépek teljesítőképességét a legnagyobb mértékben kihasználhassák. A tanácskozás befejezése előtt ifj. Lukács András, a varjúláposi Győzelem-fsz elnöke felolvasta a tanácskozás résztvevőinek Rákosi Mátyás elvtárshoz, a magyar nép szeretett vezéréhez küldött levelét. A levélben az értekezlet részt, vevői a még nagyobb gabonatermés érdekében többek között a következő vállalást tették: 1. Az abraktakarmány termelés érdekében az elmúlt évi vetésnek kétszeresére növeljük őszi árpa vetéseinket. 2. Az őszi gabonavetések alá legalább 20—25 cm mélyen fogjuk végezni a veföszántást az eddigi 15—20 cm-rel szemben. A vetőszán tást minden elijhántos eke teljes kihasználásával végezzük el. A tavaszi gabonafélék jó talajclőkészftését 22—25 cm_es őszi mélyszántással biztosítjuk. 3. A Szovjetunió élenjáró termelési módszerei alapján az fiszi gabonavetéseket korán végezzük el. 4. A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kü'dötte! váltatjuk. hogy a vetésterület felén be. vezetjük a keresztezett sorvetést. 5. A gabonaföldeken a föld minőségének és az előveteménynek figyelembevételével műtrágyázást alkalmazunk. Vállaljuk, hogy bevezetjük gazdaságainkban a szemcsézett műtrágyakészítest és a műtrágyázást gabonavetéseink egy részén már ez év őszén szemcsés műtrágyázással végezzük 6 Gabonavetéseinket gyommentesen tartjuk. 7. Rozsvetéseinknek legalább 50 százalékán többszöri ismétlésben elvégezzük a pótbeporzást. 8. Biztosítjuk a kedvező érési ál. lapotban való aratással, a gyors behordással és csépiéssél a gabonatermés veszteségmentes betakarítását. 9 Pártunk és kormányzatunk segítségét úgy háláljuk meg, hogy ebben az évben, de az elkövetkezendő években is ez állammal szemben fennálló beadási kötele, zettségünket „ cséplés után azonnal teljesítjük. Felhívjuk az ország minden termelőszövetkezetét, állami gazdaságát és az egyéni dolgoző parasztokat. hogy csatlakozzanak vállalásunkhoz. A Szovjetunió élenjárő mezőgazdasági tapasztalatainak, a fejlett termelési módszereknek bevezetésével vigyük győzelemre a magas gabonatermésekért folytatott harcot. Ezzel háláljuk meg azt a szerető gondoskodást, melyet egész dolgozó népünk érez nap mint nap drága vezetőnk és tanítónk, Rákosi elvtárs részéről. Ezzel válaszolunk az imperialista háborús gyújtogatták aljas terveire, erősítjük a békét, hazánkat, ötéveá IWVIINT SURORÉT'' t