Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-24 / 170. szám

Ma érkezik Magyarországra a Békeváltó Rendelet a termelőszövetkezeti községek és városok tagositásarol Az augusztus 20-i versenyben fej-fej mellett halad a Szegedi és Vásárhelyi Magasépítési Vállalat AZ MDP CSONGRi AD M E GYE 1 3AR S 1 Z OTTS A, GÁNAK LAPJA VII. ÉVF. 170. SZÁM. ARA 50 FILLÉR KEDD, 1951. JULIUS 24. Eredményeink, hiányosságaink mérlege A dolgozók megszokták már és minden negyedév után érdeklődés­sel várják a Központi Statisztikai Hivatal jelentését, mely kiértékeli a tervnegyedév során végzett mun­kát. rögzíti az elért eredményeket és rámutat a hiányosságokra is. A mostani tervjelentés, mely tervünk második évének második negyed­éve eredményeit és hiányosságait rögzíti azért igen érdekes, mert dolgozóink már az egész negyed­évben a felemelt ötéves tervnek megfelelő megnövekedett feladato­kat oldották meg. A tervjelenlés adatait vizsgálva, hozzá kell ten­ihiirk ehhez azt, hogy ezeket a niegnövekedett feladatokat jól ol­dották meg dolgozóink. Különösen a népgazdaság egyes területein olyan kiváló eredmények születtek meg, amilyenekre eddig még or­szágunkban nem volt példa. A gyár­ipar termelése például 34.4 száza­lékkal magasabb volt. mint az el­múlt év hasonló időszakában, sőt a nehézipar termelése — a szocia­lizmus építése elvének megfelelően — még ennél is nagyobb arány­ban emelkedett. Mi tette képessé dolgozóinkat ar­ra, hogy ilyen jó eredménveket elérjenek? Elsősorban az. hogy Pártunk kongresszusa ulán minden magyar dolgozóban még fokozot­tabban tudatosodott az a felelős­ség, mely a béke megvédésében rá is hárul. Az imperialisták háboríts készülődései' siirgetfíleg követelték és követelik a magyar néptől is azt, hogy még nagyobb tettekkel álljon ki a béke ügye mellett, ret­tentse vissza a háborús gyujtoga­tókat. A béke megvédésére irányuló akaratnak a mindennapi munka gyakorlatába való átültetését ebben az egész tervidőszakiban elősegítet­ték azok az útmutatások, melyeket Pártunk kongresszusa adott mind az ipar. mind a mezőgazdaság, közlekedési kereskedelem dolgozói számára. Az ötéves terv második éve első negyedében még nem áll­tak dolgozóink, vezetőink endel­kezésére ezek a felbecsülhetetlen értékű útmutatások, hiszen a kom greszzus februárban ült össze, a második ' tervnegyedben azonban már a kiértékelt, leszűrt tapaszta­latok, kész határozatok segítették elő a jő munkát. Népgazdaságunk egyéb területi! Jneilett különösen fontos a terv­jejentés mezőgazdasággal foglalko­rö része. Ebben az esztendőben az előzetes jelentések szerint 20—23 százalékkal több gabona betakarí­tása várható, mint az előző évben. A szénafélék és a herefélék első kaszálása azt mutatta meg, hogy az idén a tavalyi termésnek közel kétszerese várható. Ez a jó ter­més máris érezhető áilatállomá­nvunk gyarapodásában. Valósággal megelevenednek a jelentés adatai. Acélos búzaszemektől duzzadó zsá­kokat, telt magtárakat lát mögötte az ember: megoldását, folyamatos enyhülését közeilátási nehézségeink­nek. Pártunk kongresszusa világo­san meghatározta: a közellátás területe az osztályharc egyik 'eg­fontosabb területévé vált s termé­szetesen marad is ezután a bősé­ges termés utáni is. A bőséges ter­més megoldja nehézségeink javaré­szét, de nyilvánvalóan nem fog­juk megengedni, hogy az ellenség szabadon garázdálkodjék a köz­ellátás terii'etén s felvásárlásával pánikkeltésével — mint tette — tá­madhasson országunk rendje eltei. A tervjelentés általában népgaz­daságunk minden területén győze­lemről számol be. Milyen nagy győzelem az például, hogy az épí­tőiparban a sztahanovisták száma az előző évnegyedhez képest több mint kétszeresére emelkedett, ho"y üzembehelvezték a Diósgyőri Ko­hászati Műveknél a 40 tonnás Mar­tin-kemencét, hogy a mezőgazda­ság szolgálatába a második terv­negyedév során 795 traktort, ozá­mos kombájnt és többezer kisebb mezőgazdasági gépet állítottak. Mi­lyen nagy eredmény az, hogy egy év alatt megkétszereződött a ki­adott könyvek száma, hogy ebb-n a tervidőszakban 400 új könyvtár nyílt meg, hogy az idén ebben az időszakban is 25 százalékkal több dolgozó nyaralt, mint tava'y ilyenkor. Szinte sorra vehetnénk a jelentés valamennyi adatát s m:nd­ről külön-külön, mint győzelemről, sikerről számolhatnánk be. Tévedés volna azonban azt hin­ni, hogy a tervjeleniés csak az eredményeket, sikereket rögzíti. Az eredmények mellett konkrétan rá mutat egész sor hiányosságra is. Ezek között első helyen kell fog­lalkozni azzal, hogy a gyáripar nem teljes mértékben hajtotta vég­re az 1951 második ' negyedévre előírt feladatokat s tervét 99.6 szá­zalékra teljesítette. Igaz, hogy a legtöbb iparcikknél túlteljesítették a gyárak az előirányzatot, azon­ban olyan fontos cikkeknél mu­tatkoznak lemaradások, mint 9 szén, nyersolaj, martinacél, tégla, cement, stb. Hol kell keresml ezeknek a hi­báknak a gyökerét? Két féle ok­ból adódnak. Az egyik: a technikai ok. Nehéziparunk a múltban meg­lehetősen el volt maradva és még csak most az ötéves terv során építünk hazánkban korszerű nehéz­ipart. Sok munkafolyamatot kell még gépesítenünk, hogy ezáltal termelékenyebbé tegyük. Gerő elv­társ kongresszusi beszédében egész sor megoldásra váró feladatot ve­tett fel. A kötelező erejű gyártási előírások rendszerének bevezetése, a futószalag., félfutószalag.rend­szerre való áttérés, a szakképzés mennyiségi és minőségi megjaví­tása mind, mind ezek közé a meg­oldásra váró feladatok közé tarto­zik. A hiányosság másik oka: a dolgozóinkban megmaradt, kapita. lista rendszerből áthozott csökévé, nyékben keresendő. Akadnak még dolgozók, akikben nem tudatosodott eléggé a munkához való megvál­tozott viszony. Különösen az épí­tőiparra vonatkoztatva érdemes idézni a tervjelentés egyik monda­tát: ,.A munkaidőt azonban sok helyen még nem használják ki meg. felelően és különösen szombaton és hétfőn nagyszámú dolgozó indo. kolatlanul távolmarad a munkától." Meg kell mondanunk, hogy ezek a szavak nemcsak az építőiparra vo­natkoznak. Más iparágban is gya­kori még a laza munkafegyelem és — bár jelentős sikereket értünk már el ezen a téren — a munka­fegyelem megszilárdításáért folyta, tott harcot állandó és központi kér. désként kell kezelni. Természetesen — és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni — a sikerek mellett szinte eltörpülnek a hiá­nyosságok. De éppen az bizonyítja erőnket, hogy a hiányosságokat, rie. hézségeket minden esetben igen éle­sen felvetjük, nem félünk velük or­szág-világ színe elé lépni. így tud­juk dolgozó tömegeinket mozgósí­tani a hiányosságok kiküszöbölésére, így tudunk állandóan fejlődni egyre nagyobb sikereket, eredmé­nyeket elérni. Ha mos! is mérlegre helyezzük a tervjelentés adatait, le­vonjuk mind az eredményeknek mind a hiányosságoknak a tanulsá­gait, akkor a következő tervjelentés bizonyára még nagyobb eredmé­nyekről, sikerekről számolhat be, még fokozottabb mértékben bizo­nyíthatja: hazánk nem rés, hanem eros bástya a béke frontján. CSONGRÁD MEGYE DOLGOZÓ PARASZTJAI! Ne lankadjon kezdeti lendületűnk, vigyük győzelemre a kenyércsata utolsó szakaszát is Az elmúlt héten teljes erővel megindult Csongrád megyében ke­nyércsatánk két végső szakasza: a cséplés és a begyűjtés. A dolgozó parasztság legszélesebb tömegeiben egyre mélyebb gyökeret ver az az új erkölcs, amely a Párt iránti hű­ségből, a haza iránti kötelességtel­jesítés nemes érzéséből fakad. Egymásután születnek a lelkes versenykihívások, ki tudja leg­először és legjobban végrehaj­tani a kormány rendeleteit, ki fejezi be legelőször a behordást, cséplést, terménybeadást. Ha a becsületes dolgozó parasz­tok ekkora lelkesedése ellenére mégis immár két hét óta bajlódunk a gabonabehordással, ennek legfőbb oka, hogy a népnevelők „útugrot­ták" a behordást és helytelenül csak a begyűjtési agitációval fog­lalkoznak. Ezenkívül n kulákok és egyéb kupecek, valóságos uzsoraárat kérnek az igaerövet nem rendelkező dol­gozó parasztoktól a hordásért. Varga István felgyői fa kos pél­dául 7 forintot számolt ke­resztjéért az egyik kisparaszt­nak. A pártszervezet, a helyi tanács ezt még meg is tűri, ahelyett, hogy megmagyaráznák a falu dolgozói­nak: csak a miniszteri rendelet­ben megállapított díjat kötelesek kifizetni a fuvarért. Még mindig csupán 56 százalék­ra állunk megyei átlagban a be­hordással, ami nagyban akadályoz­za a cséplés lendületét. A szentesi járás 23 és Vásárhely 30 százalé­kos behordási eredménye szégyen­folt megyénk becsületén. Hiába vé­gezte el Szeged város 109, a cson­grádi járás 97, a szegedi járás 91 százalékig a behordást, a hátul cammogók akadályozzák kenyér­csatánk fényes győzelmét. Csigalassúsággal haladunk a tar­lóhántással is. Ennél a munkánál mindössze 24 százalékkal dicseked­hetünk. jobban mondva szégyen­kezhetünk A tarlóhántás meggyor­sítását akadályozza a behordás hu­za-vonája is, ezért nem tudtunk 206.419 hold tarlóból csak 51 ezer egynéhány holdat felugarolni. Nagy hiba, hogy a gépállomá­sokon nem használják ki jól a gépeket: csak nappal dolgoz­nak, éjjel állnak a traktorok. Sürgősen intézkednie kell az AMG megyeközpontnak, hogy váltott műszakkal nappal csé­peljenek az erőgépek, éjjel pe­dig végezzék a larlőhántást. A másodnövények vetésénél bíz tatóbbak az eredmények. Túltel­jesítette tervelőirányzatát a szege­di járás, Csongrád is 90 száz.,lék nál tart. Kiskirályságon — ahol az Ifjú Gárda-tsz minden munkában példát mutat az egyéni dolgozó pa­rasztoknak — 150 százalék a má­sodvetés eredménye. Ezeken a he­lyeken a tarlóhánlás is befejezés előtt áll. mert a kommunisták, tanácstagok voltak a legelsők e munkák el. j végzésében Rite Szilveszter sze­gedi kisparaszt és Faragó Jó­zsef középparaszt (mindkettő tanácstag) már megkapálták a tarlóba vetett kukoricát és ba­bot. , Vásárhely 37 és Szentes 43 száza­lékkal itt is sereghajtók marad­tak, mert a városi lanács nem csap le kemény ököllel a szahotá'ő ku­lákokra, liagyja, hogy kótvagosít­sák a kevésbbé öntudatos dolgozó parasztok fejét. Sok baj mutatkozik a cséplésnél is, habár egyes helyekről szép eredményeket tudunk felmutatni. Ásotthalmon a termelőcsoportok már végeztek a csépléssel. Csor/ám az egész község lakossága eicsépelt 50 százalékig. A megye többi ré­szeiből azonban rossz hívek érkez­nek. A dorozsmai gépállomás egy gépjét le kellett állítani. mert szórta a drága búzaszemet Másik két gépje az állomásnak sűrűn áll apró-cseprő üzemzavarok miatt, mert nem javították ki kellőkép­pen cséplés elölt. A röszkei gép­állomás egyik gépjénél egy héten belül kétszer kiolvadt a csapágy, emialt két napig állt a- munka. Csanádalberti községben nvég ki­sebb javításokat sem tudnak esz­közölni a cséplőgépen, mert a ki­rályhegyes! gépállomás még szer­számról sem gondoskodik. Helyes lesz, ha az ÁMG megyeközpont sür­gős vizsgálatot tart az említett he­lyeken, mert atiol ennvi ..vó'etlen­ség", ennyi baj ..előadja'' magát, ott nyilván az ellenség szőrös ke­ze kalamol_ Veszélyezteti a csépié; zavar­ta'nn menetéi, hogy egyes he­lyeken — mint Makói — az ÁFORT nem adóit elegendő mennyiségű üzemanyaga) a Irak­torokhoz. Az ÁFORT-központ egy k k küldöt­te úgy tett: „inkább álljanak le a cséplőgépek, de riem aJuat olajat." A megyei tanács — nagyon helye­sen — nem vette szószerint ezt a „tájékoztatást" és intézkedett az üzemanyag zavartalan kiadásáról. A begyűjtést tekintve, nem moz­gatunk meg minden erőt a begyűj­tés túlteljesítése érdekében. Me­gyénk dolgozó parasztjait füti. a haza iránti szeretet. Rákosi elv­társ iránti ragaszkodás. De ha egy pillanatig is tétovázunk a be­adással, könnyen az utolsó helyre szorulunk a megyék országos ver­senyében. Ezideig elcsépeltünk a megyében 244 ezer mázsa kenyérgabonát és ebből mindössze 33 ezer mázsát szállítottak be a dolgozó parasztok adóba és beszolgáltatásba. Azt je­lenti ez, hogy a kulákok háborús hírverésé­nek felülve, még sok dolgozó paraszt nem a begyüjtőhelyre, hanem saját padlására vitte el­csépelt gabonáját. Ha a ,,C"-jegyre beadott 5100 már zsa mennyiséget nézzük, még kedr vezőtlenebb képet kapunk. Ez azt mutatja, hogy a népnevelők nem tudatosítják elléggé a gyorsbeadás­sal járó előnyöket, nem érzékelte­tik eléggé, hogy minden mázsa »C;'-jegyre beadott kenyérgabona után 75 forintos Vásárlási utal­ványt kap minden dolgozó paraszt a kormány segítségeképpen. Tömegesen kapjuk a jelentéseket, hogy ahol a pártszervezet és a ta­nács jó felvilágosító munkát vé­gez, ott örömmel adja be minden feleslegéi a falu népe. Palásti Már­ton deszki kispaarszt 13 mázsát vitt be „C"-jegyre, egyenest a cséplőgéptől. A dorozsmai Nyári Lajos 487. a csanádpalotai Gazsó Mihály 560 százalékig fett eleget állampolgári kötelességének. Kruzs­lic István maroslelei kisparaszt 900. Koszfa Szofra csanádi délszláv dolgozó paraszt 500 százalékot tel­jesített. Megyénk dolgozó parasztsága a következő hetekben bizonyítsa he elszánt békeakaratát és begyűjtési kötelezettségének túlteljesítésével járuljon hozzá boldog jövőnk mi­előbbi felépítéséhez. A Szovjet Hadsereg kiváló bátorsága, hősiessége adta vissza a lengyel nép szabadságát Molotov elvtárs beszéde Varsóban, Lengyelország felszabadulásának 6. évfordulója alkalmából Foqadás a budapesti lenqyel követségen A Népi Demokratikus Len­gyelország újjászületésének 7. éves évfordulója alkalmából Henri Mire elvtárs, a Leneyel Köztársaság budapesti követe fogadást rendezett. A fogadá­son megjelent Rákosi Mátyás elvtárs minisrterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja fő­titkára, Gerő Ernő elvtárs, államminiszter. Bebrics Lajos elvtárs, közlekedésügyi minisz­ter, Olt Károly pénzügymi­jÖszteT, Szobek András elv­társ külkereskedemi miniszter. Piros László elvtárs, vezérőr­nagy, Nógrádi Sándor elvtárs, a honvédelmi miniszter első he­lyettese, Berei Andor elvtárs, a külügyminiszter első helyettese és a magyar politikai, gazda­sági és kulturális élet több ve­zető személyisége, továbbá Ki­szel jov elvtárs, szovjet nagy­követtel az élen a Budapesten akkreditált diplomáciai kar, -"i Lengyelország felszabadulásának hatodik évfordulója alkalmából szombaton a varsói Állami Szín­házban ünnepi ülést tartottak, amelyen , résztvett Boleszlav Bierut elvtárs, a Lengyel Köztársaság el­nöke, Joscf Cyrankiewicz elvtárs, miniszterelnök, az államtanács, a kormányküldöttség: Molotov elv. társ, a Szovjetunió minisztertaná­csának helyettes elnöke, Zsukov elvtárs, a Szovjetunió marsallja, Szoboljev elvtárs, a Szovjetunió varsói nagykövete, azonkívül a kom­munista és munkáspártok, valamint a népi demokratikus országok küL­döttsége. Az ünnepi ülésen, amelyen .Cy­rankiewicz elvtárs miniszterelnök elnökölt, Bierut elvtárs köztársasá­gi elnök mondott beszédet. Beszé­dében rámutatott a Szovjetunió döntő szerepére Lengyelor­szág felszabadításában és új­jáépítésében, megemlékezett a len­gyel nép hatalmas sikereiről az ipar és mezőgazdaság fejlesztése terén és hangsúlyozta a lengvel nép békeharcának elszántságát. Ezután Molotov elvtárs, a szovjet küldött­ség vezetője szólalt fel, akit az ünnepi ülés résztvevői meleg és lelkes fogadtatásban részesítettek. Molotov elvtárs tolmácsolta a Bolsevik Párt, a szovjet nép, a szovjet fegyveres erők és Sztálin elvtárs üdvözletét a lengyel népnek. Beszélt Lengyelország szociálist" fejlődéséről, a lemgyel-szovjet ba­rátsági és segélynyujlási szerződés jelentőségéről. A szovjet-lengyel szerződés aláírása óta hat év telt el, ezalatt az idő alatt a szövetség és a barátság a Szovjetunió és Lengyelország között megerősödött. Ezalatt az idő alatt keletkezett a Német Demokratikus Köztársaság, amely baráti államokkal van kö­rülvéve, ami a történelemben még nem fordult elő. Most, amikor az imperialista ha. talmak angol-amerikai tömbje az új világháború nyílt előkészítésének politikájára, közvetlen agressziós cselekedetre tér át. a Szovjetunió és Lengyelország közötti barátságnak és szövet­ségnek nagy jelentősége van a béke védelme szempontjából. Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy a támadó Észak-Atlanti Szö­| vetségbo tartozó államok a féke­I vesztett fegyverkezési verseny út­j jára léptek és hogy újabb és újabb : amerikai haditámasziok létrehozá­I sa Európában és a Közel-Keleten fokozza a háború veszélyét. Az an­' got-amerikai imperialisták csatló­saikkal együtt már hozzáfogtak Nyugat-Németország remilitarizálá­sához és a japán militarizmus helyreállításához Sietve valósítják meg ezeket a reménytelenül kalandos terve­ket. nem riadva vissza a nem­zetközi egyezmények durva megsértésétől sem. Nem lehet azonban eltitkolni azt a tény sem. hogy az imperializmus táborában növekvő belső ellentétek vannak az egyes országokon be­lül éppenúgy, mint egymás között és élesedik a harc a hatalmak uralkodó köre között. Ilyen körül­mények közölt nemcsak fenn kell tartani, de minden erővel fokozni kell a népek éberségét a háborús veszély elhárítása és a béke vé­delme érdekében. Csak ebben lát­hatjuk a béke biztosításának meg­bfzhaló garanciáját. Beszéde végén Molotov elvtárs további sikereket kívánt a szocializ­must építő népi demokratikus Len­gyelországnak. Ezután Zsukov, a Szovjetunió marsallja üdvözölte a gyűlést a szovjet fegyveres erők nevében. Zsukov marsall kijelentette: — Nehéz és hosszú volt a Szov­jet Hadsereg harca Lengyelország felszabadításáért a hitlerista meg­szállók uralma alól. Csak a szovtét esanafok kiváló bátorsága. hős'essé«p. hadmű­vészeté révén feleződött be ez a harc az ellenség te'les széf­verésével és t engvelország fel­szabadításával. A Szovjet Hadsereggel vállvetve hősi harcot folytattak a dicső len­gyel hazafiak is. Ebben a harcban született meg az új lengyel had­sereg. Az ünnepi ülésen felszólalt még Walter Ulbricht, a Népiét Demo­kratikus Köztársaság helyettes mi­niszterelnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom