Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-22 / 169. szám

VASÁRNAP, 1951. JULIUS K. Legyen békeharcunk éles fegyvere a Gyufagyárban is a kommunista sajtó! •Fontos szerepet fölt be a sajtó a szocializmus felépítéséért folytatott harcban, a néptömegek nevelésében. Hazánkban is széleskörű népszerűségre tett szert a népi demokratikus rendszer megszilárd.látásáért vivőit harcában. Az öntudatos dolgozók szívesen olvassák a kommunista sajtó termékeit, mert azok a Szovjetunió békepolilikáját, a Szovjetuniónak a kommunizmus épitése terén elért sikereit ismertetik és nagy figyelmet szentelnek a hazánkban és a többi népi demokratikus államban folyó politikai, gazdasági és kulturális építő munkának. Megvilágiiják a békemozgalom feladatait és leleplezik az imperialista háborús uszítók minden gaztettét. Ahhoz azonban, hogy a kommunista sajtó valóban harci fegyverlé váljék minden dolgozó kezében, feltétlenül szükséges na állandó, rendszeres és szervezelf újságolvasás. A Szegedi Gyufagyárban éppen ?z állandó, rendszeres és szervezett újságolvasás körül mutatkozik hiányosság, — amint ezt Orosz Teréz elvtársnő, az üzsnu pártszervezet titkára is jól látja. — A pártvezetőségi tagok maguk jem olvasnak rendszeresen újságot mondotta — és ez munkájukon jneg is látszik. Vájjon mi ennek az oka? Az egyes pártvezetőségi tagok széleskörű elfoglaltságukra hivatkoznak, gmikor az újságolvasásra kerül a ?zó. Mindnyájan elismerik pedig, hogy akár a termelő munkában, akár a napi politikai munkában mérhetetlen segítséget nyújt az állandó újságolvasás. Ennek elismerése azonban egyáltalán nem elegendő. Nem is csodálkozhatunk szon, hogy az utóbbi Időben teljesen megszűnt a csoportos újságolvasás, a Szabad Nép baráti kür, sőt ezen a héten már a hangos híradóban sem olvasták fel a foninSabb fe jelentősebb újságcikkeket. A pártszervezet minden taggyűlésen, népnevelő értekezleten lcihivja ugyan a dolgozók figyelmét arra, hogy ne csak járassák, hanem olvassák is az újságot Sokan valóban olvassák is, de Szabad Nép baráti kör mégsincs. Orosz elvtársinő magyarázata egyáltalán nem elfogadható: hogv a dolgozók korán, már reggel fél hétre bejárnak az üzembe, délután pedig mindenki siet haza, tehát nincs ideiiik Szabad Nép baráti körre. A Textilkombinát javítóműhelyében hat órakor kezdődik a munka és a dolgozók mégis minden reggel már fét hatra bemennek az üzembe, hogy a munka megkezdéséig közöjen elolvassák az újságot. De a Gyufagyárban Is találunk példamutatókat. A • lakatosműhely dolgozói minden reggel félórával hamarabb mennek az üzembe és csoportosan elolvassák az aznapi „Szabad Nép' és ,Délmagvarország" fontosabb ckleit. Nyilvánvalóan a többi üzemrészben is ugyanezt meg tudnák valósítani,» vagy' munkaidő előtt, vagy utána. A „Szabad Nép;' baráti körnek egyébként nem az a célja, hogv a dolgozók ott együtt olvassák eí az újságot, hanem a már oí'hon elolvasott cikkek kiértékelését, megbeszélését és a cikkekkel kapcsolatos iizemi kérdések megvitatását szolgálja. Nagy Endre elvtárs, az üzem új vállalatvezetője, maga is helyteleníti a Szabad Nép baráti körök hiányát és megígérte; eltísegítj az üzemrészenkénti csoportos újsagflivasás megvalósítását. Jó megoldást talált az újságolvasásra Bénák Mihályaél elvtársnő, MSzT-titkár és személyügyi előadó. Minden reggel meghallgatja a rádió sajtóbeszámolójáf, majd pedig maga is elolvassa az újságokban azokat a fontosabb cikkeket, amelyre a sajtóbeszámoló hívta fel figyelmét. így — mint azt Bénák elvtársnő maga is mondotta — elkerüli az időhiányból adódó olvasási nehézségeket. Teljesen helytelen ezzel szemben ótott Kovács Antal elvtárs, agitációs.propagandafelelősnek az az áliáspon'ja, hogy más újságot nem oivas. csak a Szabad Népet. Ráadásul pedig annak ellenére, hogy pártvezetőségi tag, még a „Párt és Párt-építés' sem érdekli, nemhogy a helyi sajtó. Igen káros ez a felfogás, hiszen a helyi sajtó mutat rá a megvalósításra váró helyi feladatokra, érvekre, munkamódszerekre. Példa erre az az eset, amelyet Tamaskó István elvtárs, UB.-trtkár mondott el. Tamaskó elvtárs munkatársaival együtt megbeszélte a Ivésárúgyár DISz-szervezetérői a „DéImagyarország"-ban megjelent kritikát és közösen megállapították, hogy a cikk nagymértékben vonatkozik a Gyufagyár DlSz-szervezcfére is, amely a ,cikk alapján kijavítja majd hibáit. Biztató, hogy az újságolvasás terén mutatkozó hiányosságokat a Gyufagyár üzemi párt szervezete is látja. Jó népnevelő munkával akarják újraszervezni a kollektív újságolvasást. Meg akarják szüntetni a kampányszerűséget Is, ami azt jelenti, hogy az időszerű, dőntö feladatok ne szorítsák háttérbe a kommunista sajtóval való foglalko. zást. A hibák megszüntetésével vállhat a kommunista sajtó a gyufagyári dolgozók kezében is a békeharc éles fegyverévé, a szocializmus építéséért vívott harcban kollektív propagandistává, agitátorrá és szervezővé. hftzfyH'jítt Szifyzi&n az ct'áadilcéfiz'á esti iskoia A részt vevők távirat ban köszöntöttél? Rákosi elvtársat Magyar postásküldötfség a Szovjetunióban Katona Antal közlekedési és postaügyi miniszterihelyettes vezetéséivel július elején öttagú postásküldiöttsé® utazott a Szovjetunióba a1 postaszolgálat szervezésének, valamint a posta és tatávbözlés korszerűsítésének nulmányozására. Szakembereink előreláthatólag július végén térnek vissza Budapestre. Irodalmi esi Makón szegedi írók részvéielével A Magyar írók Szövetsége | kéznek alkotni dolgozó néACeo/I , I C A** A y 1 n AfrirtTT, wiiim Ir „ ' Szegedi Csoportja ezévi munkatervében számos irodalmi est rendezés© szerepel, mely azt a célt szolgálja, bogy minél közelebbi kapcsolatba kerüljenek az írók a dolgozókkal, hogy fiatal, szocialista-realista irodalmunk megizmosodjon a kölcsönös élmények alapján. Az eddig megtartott irodalmi estek bizonyítják, hogy íróink valamennyi irodalmi esten Való szereplés után előbbre lendülnek, még jobb műveket igyepünknek. Érzik íróink, hogy a dolgozók széles tömegei vezetik tollúkat a szocializmus építésének ezen a frontszakaszán is. A szegedi írók közül ma Makóra utazik Somfai László, László Ibolya, Lődi Ferenc és Szabolcsi Gábor, hogy az Irodalomtörténeti Társaság Délalföldi Csoportjával karöltve rendezett irodalmi esten résztvegyen. Pénteken este megnyílt Szegeden az előadóképző esti iskola az őszszel meginduló alap- és középfokú politikai iskolák vezetői, a Párt propagandistái részére. Az Ady-téri egyetemen rendezett megnyitóünnepségen a. Szegcdi Pártbizottság részéről Szabó Ferenc elvtárs mondott megnyitó beszédet. Rámutatott a propagandisták feladataira, a marxista leninista elmélet elsajátításának fontosságába. — Az előadóképző iskola résztvevőinek kell tudatositaniok Pártunk -útmutatásait, határozatait, programmját — mondotta. — Nagy feladat tanulni, de még nagyobb feladat tanítani. Komoly, áldozatos munkát kfván ez mindenkitől, de a Párt bízik az itt megjelent elvtársakban s tudja, hogy a dolgozók ezen a területen is megállják a helyüket. A gyakorlati eredmények jutalmazzák majd jól végzett munkájukat. A megnyitó beszéd után megkezdődött az első előadás. Siklósi János elvtárs a párt- és pártépítés elméleti kérdéseit ismertette igen nagy részletességgel és alapossággal. Az előadást konzultáció követte, ahol a hallgatók feleletet kaptak kérdéseikre. > Az első előadás lelkes hangulatban ért véget. Az egyik elvtársnő javaslatára táviratot küldtek Ráko.si elvtársnak, Pártunk szeretett ve. zérének. A táviratban megköszönik, hogy a Párt lehetővé teszi számukra a továbbtanulást s ígérik, hogy legjobb tudásuk szerint végzik el a rájúk váró nagy feladatot: az oktatást. A megjelentek hosszan, sokáig éltették Sztálin elvtársat, bákeharcunki nagy vezérét, a Pártot és Rákosi elvtársat. Eddig nem Tezeítek eredményre René Mayer kormányalakító tárgyalásai Párizs (MTI). A francia kormányválság tizedik napján René Mayer kijelölt miniszterelnök folytatja tárgyalásait. A felekezeti iskoláknak juttatandó állami támogatás ügyében még mindig nem jött létre megegyezés a jobboldali SBociálisták és az MRP között. Lehetséges, hogy René Mayer ezért a szocialisták nélkül fogja megkísérelni a kormány megalakítását. A francia nemzetgyűlés érvényesnek mondotta ki Maurice Thorez elvtárs mandátumát Páris. A francia nemzetgyűlés pénteken este szótöbbséggel érvényesnek mondotta ki Maurice Thorez elvtárs mandátumát. Ezt megelőzően a nemzetgyű1 lésnek a választásokat ellenőrző bizottsága egyhangúlag érvényesnek jelentette ki Maurice Thorez megválasztását. A gaulleista Legendre ugyanis nemrégiben zavarkeltés céljából javaslatot nyújtott be: jelöljön ki a nemzetgyűlés bizottságot, hogy az vizsgálja meg, vájjon a Szovjetunióban lábadozó Thcre-z elvtárs törvényes követelményeknek megfelelően jelöltette-e magát. A nemzetgyűlés pénteki Ülésén Jacques Duclus elvtárs hangsúlyozta, hogy Thorez elvtárs ellen folytatott mesterkedések a kommunistaellenes hadjáratnak részei. Bizonyos körökben terror-módszerek alkalmazását tervezik a kommunisták ellen. Amikor politikai ellenfelükkel olyan módszereket alkalmaznak, mint Maurice Thorez elvtárs esetében, ez arra mutat, hogy az eszmék síkján alacsonyabbrendűnek érzik magukat. KI VOLT PERO SZEGEDINAC? A hazai magyar és délszláv dolgozók összefogása a XVIII. században ftwásáhtás Hangos ,,Szabadság" köszöntés, tel lép be Németh Józsefné átokházi dolgozó parasztasszony a Ruházati Bolt 32. számú árudájának ajtaján. — Elvtársak! — mondja Német hné — teljesítettem hazafias kötelességemet s most pénzem is Van bőven, szeretnék hát egy kis ruhánakvalót vásárolni. — Hogyan teljesítette az elvtárs. nő hazafias kötelességét? — kérdi a kiszolgáló kartárs. — Igy-e! — s azzal elővesz táskájából egy emléklapot, amely bizonyította; hogy Németh Józsefné átokházi dolgozó parasztasszony, aki 5 hold földön egyénileg gaz. dálkodik, terménybeadási kötelezettségét túlteljesítette. Boldogan válogatott Némethné a különböző ruhák között, mig kiválasztotta amelyik legjobban tetszett neki, — Elvtárs, csomagolja be ezt. őszire, ha a tízesben dolgozom, még sokkal többre telik majd. Á kiszolgáló elvlárs örömmel csomagolta be a ruhát és továbbra is jó munkát kívánt Némethnének. — Igyekszem is jól dolgozni. Rá. kosi elvtárs felhívásának már aszal is eleget tettem, tyogy egy hold és két mérés másodnóvényl vetettem — válaszolt Némethné, majd boldog ,J5zabadság" köszöntéssel lé. pett ki az üzletből. Kapusi Mihály, d Ruházati Bolt dolgozója, A Magyar Népköztársaságban a magyar és nemzetiségi dolgozók vállvetve építik a szocializmust és a Szovjetunió vezetésével közös erővel harcolnak a béke ellenségeivel szemben. Ma már a nemzetiségi dolgozókat testvéri egyetértés kapcsolja egybe a magyar dolgozókkal. Beteljesült az, amit régen csak ma. gányos álmodozók reméltek.^ vagy századokkal ezelőtt hiába kívánták megvalósítani, mert törekvésüket a népet kizsákmányoló uri rendszer vérbefojtotta. Több mint kétszáz esztendővel ezelőtt a hazai magyar és délszláv összefogásnak egyik kezdeményezője Jovanovics Pero Szegedinac. Pero azok közé tartozik, akikben felvillant az a felismerés, hogy csak közös összetartással győzhető le a közös ellenség: a népeket kizsákmányoló uri hatalom. Pero Szegedinac egyénisége tehát méltó arra, hogy haladó hagyományként ápoljuk emlékét azoknak a szabadsághősöknek sorában, akik az igazság, a nép ügyéért áldozták fel életüket. Ki volt Pero? 1665-ben született az aradmegyei Poskán paraszti csa. Iádból, majd a déli végeken lett határőrkapitány. A krónika úgy emlékezik meg róla, mint tüzes indulatú és jóeszű emberről. Magyarul még gyermekkorában szülőföldjén tanult meg. Sok csatában vett részt a határt nyugtalanító török ellen, de harcolt Rákóczi zászlaja alá gyülekezett szabadságharcosok ellen is. Történelmi hőssé éppen azzal vált Pero. hogy élete végén megtagadta népellenes múltját és megkereste a néphez vezető utat. (Qákóezi nevében Magyarország dolgozóira Pero korában a XVIII. század derekán — kettős iga nehezült: az egyiket a Habsburgok és az osztrák főurak rakták a nyakára, a másikat a' ma. gyar földesurai?, főpapok. Ezidőtájt hazánk olyan gyarmattá süllyedt, amelyben ezek is, smwk t*. dúrm lén'álkeíiek a jobbágyok verejtékénél? gyümölcseiből. A parasztok helyzete már-már elviselhetetlenül súlyos volt. A ne. héz adóterhek állandó növekedése, a földesúri zsarolások, a beszállásolt osztrák katonák eltartása, mind a népre hárult. A parasztnak a két élősdi réteg eltartására oly sok kötelezettséget kellett teljesítenie, hogy saját föld. je megművelésére szinte ideje nem jutott. Napirenden volt, hogy az elkeseredett parasztok nyilt lázadásban törtek ki. Ez az elégületlen, eég vezette őket annakidején Rákóczi seregébe. 1711-ben a Rákócziféle szabadságharc elbukásával a nép sorsa az eddiginél is kegyetle. nebbé vált. De a jobbágykunyhók lakói és az erdőkben, mocsarakban portyázó kurucok nem adták fel a reményt, hogy visszatér közibük szabadítójuk: a bujdosó nagy fejedelem. Békés megyében — amelynek korlátlan ura a hadiszállításban mérhetetlenül meggazdagodott báró Harucltern volt — különösen eleve, nen élt a Rákóczi-féle kuruc-felkelés emléke. E megyében volt a tömegek elkeseredettsége is a legnagyobb. Itt indult meg — Békésszentandráson — 1735 tavaszán Vértesi, Szilasi vezetésé?'el a jobbágyfeíkelés megszervezése. E ma. gyar jobbágyok megindítandó harcukhoz társat kerestek. Ki lehetne szövetségesük, mint éppen azok, akiket ekkor szintén sérelmek értek az uralkodó osztályok részéről. A felkelő magyar jobbágyok így kerültek kapcsolatba a szomszéd Arad megye szerb határőrségének híres kapitányával: Peróval. Pero seregében is nagy volt az elkeseredés. Az osztrák császár a törökök végleges kiűzése után már inkább csak a jobbágyok mozgolódásának elnyomására tartott katonákat. Ugyanekkor egyre.másra vonta meg a határőrség eddigi előjogait. Pero vénségében rájött arra. hogy ea^s élete serét az urak é& neki is a nép oldalán van a helye. Együtt az utak ellen Amikor tehát a békési magyar jobbágyok képviselői felkeresik őt és segítségét kérik. Pero megesküszik, hogy velük lösz az urak ellen való harcban. 1735 április 27-én Békés megyében fellobbant a felkelés tüze. Ez a láng hamarosan átcsapott a szomszéd megyékre is. Mintha megmozdult volna a föld. ismét Dózsa György szava zúgott végig a Maros-Kőrös táján. A nemesek riadtan menekültek — ki szekéren, ki lóháton — a hömpölygő parasztfelkelés elől. A megbeszélt haditerv az volt, . hogy a felkelők és Pero csapatai \ Erdőhegynél egyesülnek, majd közös erővel elfoglalják Arad várát. Vértesi két parasztot bízott meg azzal, hogy a felkelés részleteiről Perőt értesítsék, de a küldötteket útközben elfogták, akik a kegyetlen vallatás közben elárulták megbízatásuk titkát. A magyar jobbágyok és a hazai szerbek kapcsolata így jut az ellenség: a császár helytar. tói és a velük egy gyékényen áruló magyar urak tudomására. Pero menekülne, de már nincs hová! — Nehéz láncokra verve Budára szállították a bosszúra szomjas nagyurak. A Rákóczi nevében felkelt jobbágyok e közben türelmetlenül várják. Erdőhegy tövében Perót és se. regét. A seregben ekkor már nemcsak magyarok, de szerb és román jobbágyok is voltai?. Egyesítette őket a közös jogtalanság és embertelen életük közös okozói iránt érzett gyűlölet. akcióhoz csatlakoztak. Az erdőhegyi jobbágyok szerető fogadtatására kartácstűzze]. feleltek. Ezekután az uri önkény a parasztfelkelés} hamarosan vérbefojtotta. — Jött a kegyetlen megtorlás! — Perót Jörger osztrák tábornok háromszoros kínzásnak veti alá. Az ősz öreg em. ber férfiasan állja a kemény próbát: nem árulja el társait. A jobbágyvezérek közül Sebestyén és Szilas már ugyancsak foglyok. Közben az osztrák és magyar raakció irtóhadjáratot .vezet Békés és Bihar megye magyar és nemzetiségi dolgozói ellen. 1736 április 4_én végrehajtják az ítéletet: Perót tíz társával együtt kerékbe törik, tetemüket, négyfelé vágják, majd elrettentésül körülhordozzák a Tiszántúl falvaiban. Jfíire tanít DCeqyvthn meqturlái a ftapviztfelkelés ? Mezőtúr felől báró Orozy vezetésével a magyar földesurak zsoldjában álló 'sereg közeledett, hogy -Téresen megtorolja a felkelést. Arad felől pedig a császári csapatok vetették magukat a felkelőkre. Azok a gazdag paraszti származású szerb tisztek, akik Pero elfogatásáig oszEként zárul a XVIII. század a papasztmozgalma, amelyben a magyar és nem magyar dolgozók egy. másra találtak. De a felkelésnek el kellett buknia, mert a történelem tanúsága szerint a parasztság csak a munkásosztállyal szövetségben tudja diadalra vinni harcát. Ekkor pedig még nem volt Magyarországon számottevő munkásság. Ám Pero és társai harca nem volt hiábavaló. Példájuk ébren tartotta a népben a szabadság és a különböző nyelvű dolgozók testvéri összefogásának eszméjét. Az ő véres árnyé., kuk is századokon keresztül vádolta a népek kizsákmányolóit. Ma pedig, amikor már hazánkban a dolgozók 'kezében van a hatalom, Pero Szegedinac emléke is arra int bennünket, hogy izzó gyűlölettel küzdjünk azok ellen, akik mint Tito és áruló bandája — a kizsákmányoló osztályok érdekeit szol. gálva, a dolgozó népek egységét a nacionalizmus felkeltésével próbálják megbontani. Pero Szegedinac emléke azt tanltja, hogy a jugoszláv népek szabadságérzetének gyökere mély és eltéphetetlen. Pero Szegedinac. emléke arra ié tanít bennünket, hogy mi magyaf tályhelyzetüknek megfelelően inga- , , .... dozva bár — de hajlamosak voltak j és délszláv do;gozók"''ren'díthe"elleá «,».. I.VKV a a jobbagyokkal való együttműkö- egységben építsük, erősítsük a béJ. , " ' f desre. most —, a veszedelem órá- ke és szabadság táborához tarlozé ruM beefenlék I jáben elárulták ^társaikat és .a re. Magyarországot! W^táj ?