Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-22 / 169. szám

A VESZTESÉGNÉLKífcl TERMÉSBET AKARITÁS ÉS AZ ÁLLAMMAL SZEMBENI ÖSSZES BESZOLGÁLTATASI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE ORSZÁGUNK MINDEN DOLGOZÓJÁNAK HAZAFIAS KÖTELESSÉGE A A Z M D P CSO NGRADMEGYE IP VII. ÉVE. 16!). SZAM ARA 50 Hl.l.F.lt VASARNAÍ*, 1951. JULIUS 22. Harsogjon Csongrád megyén át \ a népnevelők ssava! Magasztos, nagy és megtisztelő feladat az mellyel a Párt most a népnevelőket bízta meg. Egy nép nevelői! Milyen nagy megtiszteltetés. Utódaink, gyermekeink, akik majd már a megvalósult szocialista hazában élnek, mint történelmet ta. nulják azoknak tetteit, akik most szocialistává nevelik magyar hazánk dolgozó népét. A szocializmus építésének hősj korszakát éli né. pünk. Ezer esztendő minden alkotása eltörpül és kicsivé válik azok mellett a nagyszerű eredmények mellett, melyet a szabaddá tett magyar nép gigászi ereje eddig létrehozott és amelyek majd ezután nyernek valóságot alkotó két kezünk építőmunkája nyomán. A szocialista jövő ragyogó képét festi már elénk Dunapentele kő és acélépületei. A mezőgazdaság, a dol. gozá parasztok új útjáról beszélnek zúgó traktoraink. Teremni kénysze. rítjük tudásunkkal a savanyú sziket, új. eddig soha nem termelt ipari növények termesztéséhez kezdtünk hozzá a magyar mezőkön. A magyar falura ma már nem lehat ráismerni. Nem az évszázados „ösparlag" többé a magyar falu, hanem a lázas, gyorsütemű fejlődés, az előrehaladás jelképe. Itt egy iskola, ott egy kulturház, amott orvosi rendelő, a napmeleg, ben siváran égő tanyai szik helyén új falu épül. Honr.an e gyorsütemű fejlődés? Mért haladunk mériö'.dts léptekkel előre? Hogyan és kik ál ta' vált az „ősparlag", a „magyar ugar" az elmaradottság jelképe, a leggyorsabb emberi fejlődés hazájává? Megmondjuk: a szovjet nép véráldozata és a Sztálin-nevelte dicsőséges magyar munkásosztály áldozatvállalása nyomán. És itt kez. dödik a népnevelők feladata. M: olyan gyorsan fejlődünk, olyan mérföldes léptekkel haladunk előre, hogy sokan közülünk máris elfeledkeztek a régi rosszról és mert elfeledték rab multjukat, sokan elfelejtik szabadílójuk iránti köteles séget is. De beszéljünk világosan. Milyen kötelességről van szó? A dolgozó parasztság kötelességéről a nagy Szovjetunióval szemben. A földhözjmtatottak kötelességéről azokkal szemben, akiktől a földjüket kapták. A begyűjtésről beszé. lünk. A begyűjtésről, amely törvény. A nép törvénye. Törvény, mint az adófizetés; törvény, mim; az ötéves terv, melyet teljesíteni kötelesség A begyűjtés nemteljesítése tehát törvénytelenság. Mi tehát a begyűjtés kérdésében a nép. nevelők feladata?- Az, hogy minden dolgozó parasztnak magyarázzák meg: a begyűjtés teljesítése kötfe. lesség. De ez még nem elég. Minden dolgozó parasztnak tudnia keli azt is, hogy nem akármilyen törvény teljesítéséről, hanem az 6 á lámának, a nép államának, a béke, a szabadság államának törvényének teljesítéséről beszélünk. Csongrád megyében, a Tito.határ szomszéd, ságában. a kérdést így teszi fel a történelem: békét akarsz vagy háborút? S ha a béke, a becsület mellett döntesz, akkor tartsd meg a béke, a bécsijét törvényét a begyűjtés frontján is. A népnevelő elvtársaknak ezt kell tudatosítania ma minden dolgozó parasztban. Harci feladatot teljesítenek a népnevelők. Harcban állnak a kapita. lista csökevényekkel. Karcban áll. nak azokkal az erőkkel, amelyek népünket visszaakarják rángatni a sötétségbe, a pusztulásba, a sár és por tengerébe tiport falvakba. Harcban állnak a népnevelők a böl. Iérbicskás Grősz József-féle összeesküvők maradványaival, akik most úgy törnek a parasztság jóléte ellen, hogy le akarják beszélni a tör. vény teljesítéséről, vagy a „C" vételi jegyre való beadásról. A népneve'ők feladata, hogy megmagyarázzák: a mi törvényeinket csak az ellenségeink, a Grősz-félék szegik meg. Aki megszegi a nép törvényét, az akár akarja, akár nem, az összeesküvők, parasztgyilfcos árulók bandáját támogatja. A becsületes ember megtisztelő ci„ felére tehát csak az' tarthat számot, akt teljesíti szabad ha.záak törvényeit. A népnevelők feladata pedig az, hogy ezt az új erkölcsöt a dolgozó parasztok vérévé tegyék. Az új a régi felett mindig harcbán diadalmaskodik. A gyorsabb ütemű fejlődés feladata, hogy fej lesszük állatállományunkat, hogy rövid idő alatt megszüntessük a húshiányt. De mi szükséges ehhez? Ehhez több takarmány szükséges és több takarmányt pedig ,a másod, vetések tervének maradéktalan végrehajtásával nyerhetünk A népnevelők nem mehetnek el szónélküi a másodvetések kérdése mellett. Mert vagy minél több területet ve. lünk be másodvetésü takarmánnyal vagy a jövő évben is kínoz bennünket a húshiány. Népnevelő elvtárs! Melyiket választod? Ha a tőbb húst, az állattenyésztés fejlesztését választod, akkor nevelő, tanácsadó szavaidal juttasd el mindazokhoz, akiket fa. lúdban ez illet. De harcoljanak e.szántan a népnevelők a tarlóhántás időbeni elvégzéséért is. Tudatosítsák, hogy a mosiani tarlóhántás a jövő évi bötermés záloga. Szüntelen harcban állunk az ellenséggel. Az ellenség hallatja szavát, a kulák most a maga siránkozó hangját igyekszik szegényparasz. tok. vagy kisparasztok szájába adni. Földeákon történt, hogy idősebb Gábor Péter Mészáros János népnevelőnek ezt mondotta: — Nincs mit ennem. Soha még ilyen szegény nem voltam, mint most. Ezért nem tudom a begyűjtést teljesíteni. Ha nem hisziteu, nézzétek meg a kamrámat. Mészáros elvtárs feltalálta magát és így válaszolt: — Jól van Péter bácsi. Gyerünk azonnal a tanácsra. Mégse tűrhető, hogy éhezzen valaki a mi népi de. mokráciánkban. S ha nem találunk semmit a kamrában, még adunk is magának. Erre azonban már megvakarta Péter bácsi a fejetövét és három, szor is megbőszülte a torkát, mikoi így válaszolt: — Hát öcsém, most nem érel Yá ezzel foglalkozni. A begyűjtését azonban teljesítette, mert nagyon elszégyelte magát. Hasonlóan járt Mészáros elvtárssal Gera József dolgozó pa raszt is. Mikor Mészáros elvtárs a begyűjtésről beszélgetett vele, ezt mondotta: — Nem tudok semmire se ha. ladni. nem gyarapszok, hát ezért igyekezzek a beadással? — Jóska. Jóska, nem félsz, hogy rádszakad az ég? Hogy tudsz ekkorát gurítani? Egy félórája sincs; a feleséged mondta, hogy új kocsit. meg két tehenet akartok venni, lovad meg már van. Hát az. előtt tudtál.e aikárcsak egy malacot is venni — válaszolta nemtitkolt méreggel Mészáros elvtárs i> sopánkodásra. — Hát ezt megspóroltam magamnak. — Megspóroltad? — kérdezte Mészáros elvtárs. Hát amikor együtt jártunk a Návai földesúr, hoz nem spóroltál! Kenyéren éltünk hetekig. Akkor mért nem vei tél új kocsit, meg két tehenet? Mészáros elvtárs jó agitációs módszerét példakép állítjuk a megye dolgozói elé. Emlékeztessenek mindenkit a régi rosszra, hogy megbecsüljük a mostani jót, hogy harcoljunk a jövőért. Legtöbb községürtkben nagyszerű bő termést aratnak a termelőszövetkezetek. A népnevelő elvtársat, ismertessék minden egyénileg dolgozó paraszttal helyi termelőszövetkezeti csoportjuk nagyszerű eredményeit, hogy Alkotmányunl ünnepére minél több egyénileg do gozó paraszt lépjen a közös gazdálkodás boldog útjára. A mai népnevelő értekezleteken beszéljék tehát meg a népnevelő elvtársak, hogy miképpen veheti! fel a harcot a falu becsü.etéárt c még ezen a napon harsogja á Csongrád megyét a népnevelők ta Íníió szava és nyomukban százczr ! mázsa számra ömöljön a nép rak. j tárába a gabona! Népnevelő elvtárs! Te vagy r Ijvóp törwoyéríríÁ. leghűbb őrei Az idei elmúlt negyedévben az ipari termelés 34.4, a munka hőseinek száma 100, a traktorok száma 54.1, a szocialista kiskereskedelem forgalma 47 százalékkal emelkedett A központi statisztikai hivatal jelentése a felemelt ötéves terv második évének második negyedévi teljesítéséről A Magyar Távirati Iroda jelenti: Az ipar, a mezőgazdaság, a köz. lekedés és az áruforgalom fejlődérét, a beruházások, valamint a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedését 1951. második negyedévében a következő adatok jellemzik: Ipar i Az ipar fejlődése erős ütemben folytatódott. Az egész gyáripar 1951 má. sodlk negyedévi termelése 34.4 százalékkal volt több, mint 1950 második negyedévében, — ezen belül a nehézipar termelése 39.7 százalékkal, a könnyűiparé 36.6 százalékkal és az élelmezési Iparé 11.2 százalékkal emelkedett. Az iparcsoportok közül a bányászat termelése 24.4 százalékkal, a kohá. szaté 37.2 százalékkal, a gépgyártásé 49.1 százalékkal, az építőiparé 25 százaiéikkal, a textiliparé 25.4 százalékkal emelkedett a mult év azonos időszakához képest. A jelentős eredmények mellett azonban a gyáripar a felemelt ötéves terv által az 1951 második negyedévére előírt feladatokat nem teljes mértékben hajtotta végre. A második negyedéves tervet az egész ryáripar 99.6 százalékra, ezen beiül a nehézipar 98.8 százalékra, a könnyűipar 100 százalókra és az élelmezési ipar 103.7 százalékra teljesítef<b. 1951 első félévében az egész gyáripar a tervet 100.5 szá. za-lékra, ezen belül a nehézipar 100.4 százalékra, a könnyűipar 100.8 százalékra, az élelmezési ipar 100.1 százalékra teljesítette. Az év második negyedében az egyes iparcsoportok tervteljesítése a következőképpen alakult: IPARCSOPORT 1951 második negyed tervteljesítési százaléka bányászai 94.2 kohászat 102.6 gépgyártás 97.1 erősáramú berendezés 100.5 gyengeáramú berendezés 98.5 finommechanika ' 106.1 tömegcikk 101.7 javítóműhelyek 106.7 viliamosenergia 100,2 építőanyagipari (építésügyi és könnyűipari minisztériummal együtt) 89.5 vegyészet 00.2 gumi 101.0 nehézipar összesen 98.8 fa 95.9 papir 10O.7 nyomda 97.9 textil 102.6 bőr és szőrme 101.0 ruházat 92.4 könnyűipar összesen (élelmezés nélkül) 100.0 élelmezés ' 103.7 gyáripar összesen: 99.6 Az egyes minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok második negyedévi tervüket a következekép. pen teljesítették: 1951 II. negyed minisztérium: tervteljesítési százaléka bánya és energiaügyi 99.0 kohó- és gépipar 99.6» építésügyi (építőanyagipar) 87.5 közlekedés- és postaügyi 100.6 könnyűipari 100.0 élelmezési 103,7 1951 első félévében a bánya, és energiaügyi minisztérium 98.2 százalékra. a kohó- és gépipari míminsztérium 105.4 százalékra, a építésügyi minisztérium ' (építőanyagipari vállalatai) 98.3 száza, lékra, a közlekedés- és postaügyi minisztérium 105.4 százalékra, a könnyűipari minisztérium 101.2 százalékra, az élelmezési minisztérium 99.8 százalékra teljesítette a tervet. A fontosabb iparcikkek termelése 1951 második negyedében 1950 második negyedéhez viszonyítva a következőképpen alakult: Cikk megnevezés 1951 II. negyed 1950 II. negyed százalékában szén • ' 122.0 vas és acél 116.2 alumínium és timföld 217.3, esztergagépek 180.7, mozdony (köz. f. vas. vontató) 127.8, vasúti teher, kocsik 105.1, tehergépkocsi 194.5, motorkerékpár 112.3. kerékpár 129.5. traktor 114.3, villamosforgógépek 138.1, izzólámpa 122.3, rá. dióvevő készülék 102.5, varrógép 167.6, villamosenergia 119.2, gépés motorolaj 110.8, gépkocsiabroncs köpeny 132.5, tégla 93.8, mész 109.8, cement 112.6. táblaüveg 86.7, pamutszövet 141.5, gyapjúszövet 133.6, selyemszövet 114.2. lenkenderszövet 111.0, selyemhac risnya 132.5. pamutharisnya 101.8, bőr, cipő 187.6, férfiöltöny 283,2. női kabát 205.3, szesz 185.1, cigaretta 119.2, édesipari készítmények 176.2, szappan 113.3, gyufa 132.8. Terven felül a második ne. gyedévben jelentős mennyiségű timföldet, hutaaluminlumot. hengerelt alumíniumot, elektroacélt, kovácsolt acélt, traktort, kerékpárt, rádiócsövet, ballonruházatot, férfikabátot, gyapjúszövetet, selyemharisnyát, hántolt rizst, száraztésztát, cso. kóládét, keményítőt, sört, stb-t gyártottak. A legtöbb iparcikk termelésének jelentős emelkedése mellett a tervvel szemben lemaradás mutatkozik a szén, nyersolaj, martinacél, te. hergépkocsi. tégla, cement, mész, pamutfonal, selyemszövet, pamutharisnya, férfi ing, cipő termelésében. Építőipar i Az építőipar 1951. II. negyedévi termelési tervét 105.7 százalékra, ezen belül a magasépífőipar 103.2 százalékra, a szer;lü.par 103.0 szúzalékrai, a mélyépítőipar 109 3 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok H. űe-'yedévi termelési tervüket a következőképpen teljest, tették ÉPÍTÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 104.9 százalék KÖZLEKEDÉS- ÉS POSTAÜGYI MINISZTÉRIUM 108.8 százalék 1951. első félévi tervét az építőipar 109.0 százalékra, ezen belül a magasépítőipar 109.6 százalékra, a szerelőipar 111.4 százalékra, a mélyépítőipar 107.6 százalékra tel. jesítette. Az ipari minisztériumok vállalatai II. negyedévi tervüket saját rezsiben végzett építkezéseiknél 103.1 százalékra teljesítették. Az építőipar termelése a tervidőszakban a mult év hasonló időszakához képest 145.4 százalékra, ezen belül a magasépítőiparé 128.0 százalékra, a szerelőiparé 162.4 százalékra, a mélyépítőiparé 172.5 százalékra emelkedett. Tovább fokozódott a tervidőszakban az építőipari munkálatok gépesítése. A földmunkáknak több mint 30 százalékát, a betonkeverési munkáknak csaknem 80 százalékát gépek segítségével végezték. A Sztahánov-módszerrel végző falazás részaránya 34 százalékra emelkedett. A sztahanovisták létszáma az előző negyedhez képest több mint kétszercséje emelkedett. Jelentősen emelkedett a brigádban dolgozók létszáma is. A helyi tanácsok irányítása alatt álló magasépítő és tatarozó vállalatok fejlődése nem kielégítő. Negyedéves tervüket nem teljesítették. A helyi mélyépítő vállalatok túlteljesítették a tervet. Mexőgaxdaaág i A tervidőszakban megkezdődött a gabonafélék aratása. Az előzetes jelentések szerint ebben az évben körülbelülü 6.6 millió mázsával több és 1.7 millió mázsával több takarmánygabona betakarítása várható, mint az elmúlt évben, ami közel 25 százalékos, illetve több mint 20 százalékos emelkedésnek felel meg. A szénafélék első kaszálásának hozama mintegy 30 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi egészévi termés, a herefélék a második kaszálással együtt pedig a tavalyi termésnek közel kétszeresét adták. A jó takarmánytermés kedvező feltételeket teremtett állatállományunk fejlesztésében. A tavalyi gyenge takarmánytermés következtében átmenetiteg csökkent állatállományunk újra gyarapszik. Az 1951. évi vetéstervet a mezőgazdaság általában határidőre teljesítette. Az intenzivebb művelést igénylő növények közül a rizs vetésterülete 13.4 százalékkal nagyobb, mint tavaly, a gyapot vetésterülete pedig a tavalyi ötszörösére emelkedett. A gép. és traktorállomásoki száma a tervidőszak végén 368 volt. Egy év alatt traktoraik száma 54.1 százalékkal, vontatóik száma fel.9 százalékkal emelkedett. Az Ipari munkáslétszám több év óta tartó jelentős növekedése, valamint a mezőgazdaság intenzívebb művelése folytán — a fokozottabb gépesítés ellenére — az áliami gazdaságokban és kisebb mértékben a termelőszövetkezetekben munkaerőhiány lépett fel. Köxleltedéai A közlekedés 1951. II. negyedévben áruszállítási tervét 103.1 százalékra, személyszállítási tervét' 103.6 százalékra teljesítette. Az első félévben az áruszállítási tervet 104.1 százalékra, a személyszállítási tervet 103.9 százalékra teljesítette a közlekedés. 1951. II. negyedévben 35 százalékkal több árut és 17.3 százalékkal több utast szállított az egész közlekedés, mint a mult év azonos időszakában. Ezen belül a vasúti áruforgalom emelkedése 135(1. II. negyedéhez képest 17.1, a személyforgalom emelkedése 29.8 száza-1 lék! A víziközlekedés áruszállítási tervét 100,1 százalékra teljesítette. Az áruforgalom az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 21 7 százalékra emelkedett. A városi közlekedésben autó. buszforgalom egy év alatt a fővárosban 24.3, a vidéki városokban 50.8, a közúti villamosforgalom a fővárosban 7.9, a vidéki városok, ban 36.6 százalékkal emelkedett a helyiérdekű vasút utasforgalma 24 százalékkal nőtt. A távolsági autóbusz-forgalom utasszállítási tervét 115.2 százalékra teljesítette, a mult év azonos időszakának teljesítményéhez képest, az emelkedés 86.8 százalék, i Tehergépkocsi közlekedésünk 122.3 százalékkal több árut szállított, mimt 1950 II. negyedévében. Áruforgalom t 1951 II. negyedévben az állami nagykereskedelem eladási forgalma 21.3 százalékkal haladta meg a mult év hasonló időszakának for. galmát. Ezen belül a felvásárló nagykereskedelmi vállalatok 12-5 százalékkal több árut gyűjtöttek be, az elosztó nagykereskedelmi vállalatok pedig 23.9 százalékkal több árut hoztak fogalomba, mint 1950 második negyedévében. A kiskereskedelem szocialista szektorának eladási forgalma egy év alatt 47.3 százalékkal nőtt meg, amelyen belül az állami kiskereskedelem 40 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelem pedig Si.2 százalékkal növelte forgalmát. A szocialista kiskereskedelem bolt hálózata egy év alatt 5600 üzletté;,