Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-21 / 168. szám

SZERDÁN ÜNNEPÉLYESEN FOGADJÁK SZEGEDEN A VIT BÉKEVÁLTÓT MA ÜNNEPLI AZ ESZT NÉP SZOVJET HATALMA MEGALAKULÁSÁNAK TIZENEGYEDIK ÉVFORDULÓJÁT SZÍNES VIDÁM-EST ÚJSZEGEDEN A BEGYŰJTÉS ÉLENJÁRÓINAK AZ M D P CSO N G R A DM EGYE! P ^'ímíl-Wr VII. ÉVF. 1C8. SZÁM a munkásosztály köszönete ARA 51) KII.I.ÉR 'IvffM SZOMBAT, 1951. JULIUS 2í. Amióta a felszabadító szovjet Csapatok kiűzték hazánk földjéről a fasiszta hordákat, amióta a magyar dolgozó nép saját maga vette ke., zébe sorsának irányítását, a dolgozó parasztság lépten-nyomon tapasz­talhatja. hogy az idősebb lestvér: a munkásosztály soha nem késleke­dett akkor amikor arról volt szó, hogy a fiatalabb, tapasztalatlanabb testvér: a dolgozó parasztság segít, iségére kell sietni. Ott állt a mun­kásosztály a parasztsag mellett a földreform idején, segített, hogy a dolgozó parasztság birtokába ve­hesse az ezeréves jussot. Ezres tö­megekben vonult az utcára a raun. kásság akkor, amikor a hazaszivár­gott bitangok vissza akarták pe­relni a kiosztott földeket s kala­páccsal a kezében kiáltotta oda: „Jaj annak, aki a dolgozó paraszt­ság földjéhez akar nyúlni!" Étlen, szomjan a romok közül, a hó alól kaparták ki az ipari munkások a gyárak gépeit, hogy megindulhas­son a termelés, el tudják látni a falu dolgozóit a szükséges iparcik­kekkel. Az ipari munkásság a leg­jobbjait küldte falura, a gépállo­mások megszervezésére, amikor ar­ról volt szó, hogy igauzsorával sa­nyargatják a kulákok a dolgozó parasztságot... S még ezernyi tényt lehetne sorolni annak alátá­masztására, hogy Magyarországon a felszabadulás óta a munkás-pa­raszt szövetség egy pillanatra sem volt csupán elv, hanem a kölcsönös segítségen alapuló szilárd gyakor­lati szövetség. Ennek a kölcsönös segítségnek jegyében indult meg az idén is a békearatás. A dolgozó parasztság — mintegy köszönetképpen a mun­kásosztálytól kapott megszámlálha­tatlan segítségért — versenyt indí­tott 'annak érdekében, hogy minél előbb és minél több kenyérrel lás­sa el az ipar dolgozóit. Pártunk ki. adta a jelszót: Egy szem gabona se menjen veszendőbe! A dolgozó pa­rasztság magáévá tette, ezt a . jel. szót, haladéktalanul hozzáfogott az aratáshoz és valóban harcot indí­tott minden szem gabonáért. Meg­kezdődött a cséplés azzal a jelszó­val, hogy a cséplőgéptől a begyilj­tőhelyre! A dolgozó parasztok ezrei érezték magukénak ezt a jelszót s lettek eleget máris kötelezettsé­güknek úgy, ahogy a Párt, a muri. kásosztóly kérte. Nagymágocson például Nyiri Antal kisparaszt alig. hogy kinyitották a terményraktár ajtaját, elsőnek jelentkezett a be­adásra. Nemcsak azt adta be azon­ban, ami a kötelezettsége volt. Nem! Kö telezettségéinek 296 száza­lékig tett eleget. így mondta: ,.Ta. valy is legelső voltam. Tudtam, mivel tartozok a Pártnak, az állam­vak. Azóta még világosabban látom a szomszédban acsarkodó Tito. banda szándékát. Azért jöttem ide egyenest a cséplőgéptől, hogy meg­mutassam annak a háborús kutyá­nak: itt nem rendezhetnek többé vérfürdőt!" De hasonlóképpen vélekednek dolgozó parasztjaink szerte a me­gyében. Puskás Mihály sándorfalvi 5 holdas dolgozó paraszt kötelezett­ségén felül 531 kg gabonát szállí­tott be. Kiskirályságon Meggyes Imre 300 százalékosan tett eleget az állammal szembeni kötelezettségé­nek, ugyanígy Csóli Pál kiszombori dolgozó paraszt is. Az ószentiváni Nacsa Balázs még rajtuk is túl­telt, amikor kötelezettségét 340 szá­zalékra teljesítette. Ezeket, a be­adásban élenjáró dolgozó parasz­tokat követik a szegedi dolgozó pa­rasztok is. Milyen szép páldája a munkásosztályon való segíteniaka. rásnak az, hogy például Kismolnár Ida dolgozó parasztasszony 1100 négyszögöles gabonaföldjéről 230 százalékra teljesítette beadási kö­telezettségét, vagy Faragó József, aki 528 kilogramm gabona helyett 768 kilogrammot adott be. Az áldozatkészségnek ezek a min­iden nap szaporodó hőseiről olvas­jak az újságban, értesületek a ipar dolgozói is. Még keményebbe-.tütámasztják. markolták meg a szerszám nyelét, szinte sebesebb forgásra ösztökél­ték a gépeket. Alkotmányunk ün­nepének tiszteletére még magasabb, ra szították a munkaverseny hevét. A jelszó: minél több iparcikkel a dolgozó parasztságnak, aki hősiét munkával igyekszik minél előbb és minél több kenyeret adni nekünk! Ilyen előzmények után látott teg­nap napvilágot az a rendelkezés mely _ szerint Népköztársaságunk kormánya — mintegy a munkásosz­tály köszöneteképpen — 550 millió forint értékű iparcikket bocsát a beadást túlteljesítök rendelkezésért a falu szokásos áruellátásán felül. A Nyiri Antalok, Puskás Mihályok Csóti Pálok segítségét akarják ez­zel megköszönni Hajó Etelkák, Ko­rim Györgyök, Kék Zoltánok, Juszt Józsefek s a többi százak, ezrek: az ipar élenjárói. Több kartont, ágyneműt, szövetet, cipőt, tűzhelyei, gépet, téglát és a legkülönfélébb iparcikket gyártanak és juttatnak a falu dolgozóinak, hogy munkájuk mondjon köszönetet helyettük. A dolgozó parasztok — ha átta­nulmányozzák a rendelkezést — meggyőződhetnék, milyen előnyös számukra a beadás túlteljesítése. Az a dolgozó paraszt, aki C.vételi jegyre ad be gabonát, megkapja a gabona rendes árát és ezen felül még minden mázsa gabona beadása után 75 forint értékű iparcikk vá. sárlására kap utalványt. Azok a dolgozó parasztok, akiik a begyűj­tési versenymozgalomban százalé­kosan legjobb eredményi érik el 300—800 forintig kapnak utalványt. Ne gondolkozzék tehát úgy egyet­len dolgozó paraszt sem. hogy „ne­kem kevés földem van. tehát súly­ra úgysem tudok olyan sok gabo­nát beadni, hogy jelentős összegű vásárlási utalványhoz jussaik". Ez az okoskodás így helytelen, meri kisebb földterületre nyilvávalóan kevesebb a bedaási kötelezettség is. tehát a kötelezettséget százaléko­san többszörösen túl lehet teljesí­teni. A termelőcsoportok tagja szá­mára is rendkívül előnyös ez a ren­delkezés. amennyiben minden szá­zalék túlteljesítés után tagonkénL70 fillér értékű iparcikk vásárlására kapnak utalványt. A dolgozó parasztok egyéni ér­deke így találkozik a közösség érde­keivel. Az országnak, a munkás­osztálynak minél több gabonára van szüksége, a dolgozó parasztságnak pedig iparcikkekre, a két érdek így egyeztethető össze, összefonódva abban a hatalmas és egységes bé­keakaratban, mely országunk min­den dolgozóját eltölti. Ha mind­ezekhez még hozzávesszük azt • is; hogy a dolgozó parasztság a C-vé­teli jegyre beadott gabona után többszörös őröltetési kedvezményben részesül s a megőrölt lisztet szabad piacon, szabadon értékesítheti, ak­kor nem szorul bizonyításra' az. hogy a dolgozó parasztság mosl ic jól jár, ha hallgat az idősebb, ta­pasztaltabb testvér: a munkásosz­tály szavára. A rendkívül kedvező lehetőségeke! azonban csak úgy tudják kihasz. nálni dolgozó parasztjaink, ha tudnak is erről a lehetőségről. Ezen a téren vár a feladat a népneve­lőkre. Tudassák a rendelkezésben foglaltakat azokkal is, akikhez még nem vitte el a jó hírt a rádió, az újság... Magyarázzák meg a ren­delkezés előnyeit, hatalmas jelentő­ségét. Még egy nagyon fontos: előzzék meg felvilágosító munká­jukkal az ellenség agitációját. Ne engedjék azt, hogy a rendelkezést a kulák magyarázza a dolgozó pa­rasztoknak. Ne maradjon az ezzel kapcsolatos agitációban légüres tér. hiszen tudjuk jól, hogy ahol nem dolgozunk mi, ott dolgozik az ellen­ság. Egyszóval: a pártszervezetek népnevelők toldják meg ezt a mun­kásosztály által a dolgozó paraszt­ság felé juttatott segítséget azzal, hogy a rendelkezést konkrét, gya­1 -i-lali példákkal megvilágítják. A Párt és a kormány azt várja a mesierektől9 művezetőktől, hogy minden erejükkel, tudásukkal dolgozzanak az üzemük előtt álló feladatok megoldásán Átvették kitüntetéseiket a jól do gozó művezetők és fogadalmat teltek a Pórinak, Rákosi elvtársnak, hogy a minisztertanács határozatát fegyverül használják a szocializmus égitéséétf falylatatl harcnan Pénteken este zsúfolásig megtelt a zászlókkal feldíszített margitszi­geti szabadtéri színpad nézőtere művezetőkkel, mesterekkel. Az or. -zúg minden részéből, a gyárakból, üzemekből, építkezésekről jöttek el ide. hogy nagygyűlésen foglaljanak illést a minisztertanács rájuk vo­natkozó határozatával kapcsolatban, hogy büszke örömmel juttassák ki­fejezésre elhatározásukat: mint a iermelés közvetlen parancsnokai, minden erejükkel azon lesznek, hogy a munka jó megszervezésével, i munkafegyelem megszilárdításá­val, tapasztalatátadással, szocialista segítségnyújtással harcoljanak a termelés frontján a szocializmus építéséért, a béke nagy ügyéért. Megjelent a nagygyűlésen Zsófi, nyecz Mihály elvtárs kohó- és gép­ipari miniszter, Apró Antal elvtárs, a SZOT főtitkára, Harustyák Jó. zsef elvtárs, a SZOT elnöke, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagjai és a Szakszer­vezeti Tanács több más vezető funkcionáriusa. Apró Antal elvtárs beszéde A nagygyűlést Zsofmyec Mihály elvtárs, kohó- és gépipari miniszter nyitotta meg, majd Apró Antal elvtárs emelkedett szólásra Apró elvtárs a többi között a kö. vetkezőket mondotta: „Csak az a munkás és az a ve­zető érzi a felelősséget az állam és a nép előtt munkájáért, a termelés állandó növeléséért, a felemelt öt­éves terv teljesítéséért, aki ponto­san tudja, hogy milyen feladatokat kell neki elvégezni, vagyis arról van szó, hogy a megha­tározott munkáért meghatáro­zol! személy legyen felelős." „Ez pedig csak úgy érhető el — mondotta Rákosi elvtárs —, ha fo­kozzuk az egyszemélyi vezetést, 1o_ vább szilárdítjuk a munkafegyel­met. az ellenőrzést és az ellenőrzés­be bevonjuk a széles dolgozó töme­geket". A minisztertanács határo­zatának tehát az a célja, hogy erő­sítse a művezetők és a mesterek személyi felelősségét, tekintélyét, "hint olyan vezetőkét, akik a műhe­lyekben. a termelésig részlegekben a szocialista termelés közvetlen irá. nyitói, akik felelős vezetői egy-egy munkakörnek, akiknek irányítása alatt végső fokon a dolgozók tíz­és százezrei valósítják meg a fel­emelt ötéves tervünk célkitűzéseit. V népi demokráciához hű műveze­tők és mesterek mind jobban meg­értik ezt és jó munkájukkal már eddig is komoly mértékben járul­tak hozzá azokhoz a sikerekhez, amelyeket Rákosi elvtárs vezetésé­vel Népköztársaságunk dolgozói a szocialista építés terén elértek. A Horthy-rendszerben a meste­reket és művezetőket szembe­állították a tőkések a munkás­osztállyal. Ugyanakkor, amikor a tőkések a mestereket és művezetőket az el­nyomás. a kizsákmányolás eszközé­vé telték. velük szemben is éppúgy a'kal­mazták a megtorlásokat, a munkából való elbocsátást, az alacsony fizetési, az emberte­len bánásmódot, mint a többi dolgozókkal. A munkások, a művezetők és mesterek között — eltekintve egy keskeny ré­tegtől, amely csatlakozott a munkásmozgalomhoz — szem­benállás volt. \ munkások joggal a tőkések ki­szolgálóinak. hajcsároknak nevez­ték a mestereket és művezetőket. „A mi szovjet rendszerönkben — mondja Sztálin elvtárs — meg vpn adva minden előfel­tétele annak, hogy a gazdasá­si vezetőink a nép szeretetet, bizalmát élvezzék, mert a gaz­daságot nem maroknyi kapita­lista profitja érdekében veze­tik, hanem a munkásosztály érdekében, az egész nép érde­kében." — A felszabadulás után nálunk s alapvetően megváltozott a hely­zet. A munkásosztály soraiból ezré­vel kerültek ki új mesterek, műve­zetők. akiket már a. demokrácia ne­velt s a régi művezetők többségük­Vm csatlakoztak a népi demokrá­ciához. Apró Antal a továbbiakban a mű. 'ezetői feladatokról beszélt és 'cangsúlyozta, hogy a határozat •nunkakörükben teljes jogú veze­tékké emelte a művezetőket és mes­tereket. A magyar művezetők, mesterek, hogy növekvő feladatuknak meg tudjanak felelni, elsősorban a szovjet mesterek­től kell, hogy tanuljanak. — A mestereknek és művezetők­nek tanulniok kell a vezetésük alatt álló dolgozóktól — mondotta, majd magyar példáik egész sorával tá­masztotta alá, hogy mestereink és művezetőink mindjobban megértik a Párt tanítását, lelkesen, odaadóan dolgoznak. — A Párt és a kormány azt várja a mesterektől és művezetők­től, hogy minden erejükkel és tu­dásukkal dolgozzanak az üzemük előtt álló feladatok megoldásán, aktiVan vegyenek részt az üzemi tervek kidolgozásában, a termelési eljárások, a technika fejlesztésében, szigorúan tartsák be a bérekre és normákra vonatkozó rendeleteket, a kollektív szerződések előírásait, 6egítsék a dolgozók szakmai neve­lését. Tartsák szem előtt Rákosi elvtársnak a sztahánovisták első kongresszusán elmondott beszédét: „Kezdeményezzenek bátran, le. gyének nagyvonalúak, ne fél­jenek az új utaktól. új kísérle­tektől. mer! mögöttük áll teljes erejével az egész magyar kom­munista mozgalom, a Magyar Dolgozók Pártja és mögöttünk ál| kimeríthetetlen gazdasági és tapasztalati fegyvertárával a hatalmas Szovjetunió''. — Előre elvtársak a miniszterta­nács határozatának megvalósítá. sáért! Kapcsolódjanak be mindany. nyian a szocialista munkaverseny­be, a minisztertanács zászlajának elnyeréséért folyó harcba — fe­jezte be beszédét Apró Antal. Apró Antal beszédét számos hozzászólás követte, majd a nagy­gyűlés határozati javaslatot foga­dott el. Az országos nagygyűlés határozata A határozat töhbek között a kö. vetkezőket mondja: a MDP II. kongresszusának határozatai, a fel­emelt ötéves terv végrehajtása az eddiginél nagyobb feladatok elé állítják egész munkásosztályunkat. Ezek a hatalmas és lelkesítő fel­adutok fokozott kötelésségteljesí­tést, szaktudást magasabb színvo­nalú vezetést követelnek az üzemek vezetőitől és mestereitől is. A megnövekedett feladatok vég­rehajtása érdekében a művezetők és mesterek nagygyűlése a követ­kezőket határozza: A minisztertanács határoza. * tában és a mai nagygyűlésen kiosztott kitüntetésekben Pártunk és kormányunk elismerését látjuk. A minisztertanács határozata, amely pontosan megszabja a művezetők és mesterek kötelességeit és jogait, megszilárdítja helyzetünket az ijzemekben és megadja a lehetősé­get a szocializmus építése által adott feladatok eredményes elvég­zéséhez. 2 ígérjük, hogy a határozat * szellemében mindent megte. szünk az ötéves terv műhelyünkre eső részének minden részletében való teljesítéséért. Teljesítjük azo­kat a kötelességeinket, amelyeket a tervek felbontása, a dolgozókkal való ismertetése és megtárgyalása jelent. Kii!önös gondol fogunk for­dítani a terv minőségi és technoló­giai betartására, az anyagtakaré. kosságra. Üzemeink gépeit mindig jókarban és üzemképes állapotban tartjuk és őrködünk afelett, hogy a gépekre és szerszámokra üze. műnk minden dolgozója a társa, dalmi tulajdont megillető gondos­sággal ügyeljen. ^ Gondoskodunk arról, hogy * az irányításunk alatt álló termelési egységben a szocialista bérezés elvei a gyakorlatban meg. valósuljanak. Ennek érdekében har­colunk a normalazítók és bércaalók ellen. Példamutatással, a dolgozók nevelésével, a minisztertanács ha­tározatában megjelölt fegyelmezési jogkörünkkel élve, gondoskodunk a szocialista munkafegyelem további erősítéséről, a munkaidő teljes ki­használásáról. ígérjük, hogy szaktudásun­kat, tapasztalatainkat átad­juk a többi dolgozóknak, különös gondot fordítunk az Iparba újonnan bekerülő munkások szakmai neve. lésére. ^^ Az üzemi pártszervezetek * Irányításával. a szakszerve­zeti mííhelybizottságokkal együtt, működve, minden támogatást meg. adunk a szocialista munkaverseny további kiszélesítéséhez. Elősegítjük a dolgozók kezdemé­nyezéseit, újításait és észszeríisí­téseit, az anyagtakarékossági moz­galmat. Mi magunk Is példamu­tatóan résztveszünk a munkaver. senyben és a munka jobb megszer­vezésével. a selejt csökkentéséért vívott harccal küzdünk a tervek teljesítéséért, illetve túlteljesíté­séért. ígérjük nagy Pártunknak és sze­relett Rákosi elvtársunknak, hogy a minisztertanács határozatát mint jó fegyvert fogjuk felhasználni az ötéves terv végrehajtásáért, a szo. cializmusért. a békéért folyó harc. ban. A határozati javaslat elfogadása után Zsofinyec Mihály elvtárs, n Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, kohó- és gép­ipari miniszter adta át a Népköz­társaság Elnöki Tanácsa kitünteté­seit a legkiválóbb mestereknek és művezetőknek. Békeharcos alkotómunkára készít fel az ötéves terv előadássorozat Ötéves tervünk nagyszerű aikotá- ötéves tervet ismertető előadássoro. sai, a béke tervének hatalmas táv. iatai méltán keltenek nemcsak cso­dálatot, hanem érdeklődést is min­den dolgozó szómára. Ennek a nagy­szerű tervnek megvalósításálból csak akkor vehetjük ki igazán, be­csülettel részünket, ha ismerjük an­nak minden részletét, ismerjük a vele járó feladatokat. Éppen ezért nincsen egyetlen olyan becsületes, hazáját szerető, békeharcos dolgozó sem, aki ne akarná megismerni öt­éves tervünk részleteit, az ötéves terv feladatait. Ezért mutatkozott olyan nagy érdeklődés Szegeden az zat iránt. Ennek a nagyjelentőségű előadás, sorozatnak második részére holnap, vasárnap 9 órai kezdettel kerül sor a Szabadság-moziban. Újabb lépést jelent ez az előadás azon a téren, hogy a szegedi dolgozók méginkább magukévá tegyék ötéves tervünket, még tevékenyebb alkotóivá válja­nak béketervünk megvalósításának, Az előadássorozat ezzel nemcsak is­mereteinket bővíti, hanem megerő­sít, még alaposabban felkészít a terv megvalósítására, a békeharcos, jó alkotó murikára. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom