Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-18 / 165. szám

r SZERDA, 1951. JULIUS 18. Hare minden ssem gabonáért 4 BÉKEARATÁS UTAN A cséplés^ terménybegyűjtés hazafias kötelességének teljesítésére mozgósítanak a békebizottságok Hogyan dolgozik a szegedi Táncsics-tszcs békebizoltsága? A békebizottságokra most a eséplés, begyűjtés idején különösen fontos feladatok hárulnak. A bé. kearatáa sikeres befejezésével most a terménybegyüjtés eredményes teljesítése a legdöntőbb tennivaló, mert minden szem beadott gabonával dolgozó parasztságunk a béketábor erejét növeli. Erre a harcra kell mozgósítanánk minden erét a békeblzottságoknak, külö. nősein a dolgozó parasztság között, elsősorban pedig a .termelőcsoport, ban dolgozó békebizottságoknak. A kecskés telepi Táncsics.tsz dol_ gőzéi megértették a békebizottságok működésének fontosságát. Az aratás megkezdése előtt szervezték meg békebizottságukat, amely legfontosabb feladatának az aratás idejében, való megkezdését tekintette. A békebizottság tagjai nemcsak fejvilágosító munkát végeztek, hahem a munkáknál is példát mutattak. A locsoló brigád — amely a konyhakertészetben végezte munkáját az aratás megkezdése előtt — az aratás ideje alatt a legjobb eredményt érte el. Süli István. Erdélyi Mihályné és Kálmán P; János békebizottsági tagok a legjobban dőlt — mintegy öt hold — búza vágását vállalták. Ezt a feladatot nemcsak, hogy idő. előtt teljesítették, hanem a búzát csak fél százaiékos szemvcszteséggel aratták le. A cséplésnól is a békebizottsági tagok jártak az élen. Kivették részüket a pártszervezet irányításával a munka zavarta]an menetének megszervezéséből. A cséplési idő alatt nem volt fennakadás a munkában, A csép. lés elvégzése után gabonájukat rögtön a begyűjtési helyre vitték. Csak annyi gabonát tartottak visz_ sza, a. magtárban, ami a vetőmagnak és fejadagnak szükséges. A békebízottsági tagok megértették az aratás és a cséplés fon tosságát, jól ig végzik munkájukat, de annál Szomorúbb, hogy éppen a bízottság vezetője: Faragó László elvtárs még most sem látta be a béfcelbizottság munkájának jelentőségét. A .tagságot magára hagyta akkor, amikor a legnagyobb 6zükség lett volna vezetői irányításra. Mindig azt hajtogatta: ,,E1 tudják ők maguk is végezni a fe'adatot, minek kellek én oda". Hiába kérte eddig a pártszervezet titkára és a tagság Faragó elvtársat, hogy látogassa a párt. értekezleteket, termelési értekezle. teket hogy foglalkozzék többet a rábízott feladatokat. A kérdés bedugott fülekre .talált. A Táncsics.tsz pártszervezetének ismételten fel kell hívnia a figyel, met a békebizottság vezertőjének munkájára. Éles kritikát gyakoroljon Faragó elvtárs mulasztásai felett. Maglik a békebizottsági tagok is segítsék elő, hogy minél jobban megjavuljon a murira s a Tánc&ics.termelő&zövetkezet békebizottsága a cséplés, terménybegyűjtés és a többi most időszerű fontos mezőgazdasági munkák lelkiismeretes elvégzésére való mozgósítással lássa el azt a feladatot, amely rá bókéharcunkban vár. Cséplőgéptől a begyűjtőhelyre HAJDÜNÉ VALÓRA VÁLTJA FOGADALMÁT Juszt József sztahanovista művezető segítséget kapott a minisztertanácstól A Szegedi Kenderfonógyár előfonó üzemrészének művezetője Juszt József. Jó munkájáért februárban sztahánovista oklevelet kapott. Jé szervező és irányító munkájának eredménye, hogy az ő Üzemrésze éri el a legmagasabb Stenraéléisl átlagot. Itt ül az íróasztala mellet!. Az előfonó- és kár tológépek zaja beszűrődik: a kii irodába. Az ablakon keresztül látni, amint kígyóznak a kenderszalagok a kannákba. A permetező vizet szitál a levegőbe, hogy frissítse és portalanítsa a forró levegőt. Nagy a hőség, de nem lehet észrevenni, hogy a dolgozók fáradtabban végeznék munkájukat, mert a termelési tábla grafikonja mindig feljebb halad. BüsZke is erre Juszt József. Előtte nagy csomó karton. Elégedetten lapoz közöttük, nézegeti az Alkotmányunk tiszteletére tett felajánlásokat. Az Üzemréstzleg dolgozóinak 94 százaléka tett felajánlást augusztus 20-ra, Nagy segítséget nyújtott ! A kartonok mellett; minisztertanácsunk határozata fekszik. Áz egyes szakaszok alá vannak húzva, ami bizonyítja, hogy figyelmesen átolvasták a művezetők jogairól és kötelességeiről szóló pontokat. >— Negyvennégy pont és minden benne van — mondja, átnézve újra az aláhúzott sorokat. — Nagy segítséget nyújtott a minisztertanács ezzel a határozattal munkánk továbbvitele és megjavítása terén. Most már tisztán áll előttünk, hogy mik a jogaink és mik a kötelességeink. Ezen keresztül megmutatta minisztertanácsunk az irányt, hogy a meglévő hiányosságokat a legrövidebb idő alatt kiküszöbölhessük. — Itt van mindjárt az első pont. Az egyéni vezetést és felelősséget hangsúlyozta ki. Ez nálunk részben eddig is megvolt, de csak részben. A felelősség az mindig a miénk volt, de a vezetés, az nem egészen. Remélem, most majd ezen a vonalon is megkapjuk a támogatást az üzem vezetőitől. A munkaidőnk! nagyrészét sem tudjuk az üzem termelésének megjavítására fordítani. A sok adminisztratív és szervező munka időnk nagyrészét betölti. Volt olyan-hét, hogy két-három napig az volt a dolgom, hogy a dolgozókat beszervezzem a különböző értekezletek és előadások tömeges látogatására. Hasonló a helyzet a többi üzemrészekben . is. Például most indult be a dolgozóknak o-5csó kávéval való ellátása. Belátom, nagyon fontos a dolgozók szempontjából, de valahogy másképp kellett volna megszervezni, mint ahogy azt az üzem vezetősége tette, összehívott minket, művezetőket, megkaptuk az út. mutatást. Beszéljünk a dolgozókkal, ki akar kávét rendelni és jelöljünk ki közülük valakit, aki majd minden nap szétosztja. Meg is csináltuk de bizony ez egy-két óra. sőt több kiesést jelentett a napi munkánkból és ez bizony sokba kerül BZ üzemnek. Az ilyen dolgok szerintem az MNDSz vezetőinek és ak. tiváinak lenne a feladata. Első feladat: a munkafegyelem megszilárdítása — A tervek kidolgozásával is baj van. Ebben a munkában nem igen vontak be eddig egyikünket sem. Most is a harmadik negyedévből már egy fél hónap eltelt, de még mindig vannak az üzemrészben olyan gépek, melyekre nincs meg a tervelőirányzat. így nem tudjuk, hogy mennyit kell termelni ezeken a gépeken, hogy teljesíthessük a tervből rájuk eső részt. — Vasárnap reggel egy kis értekezleten jöttünk össze a másik két műszak vezetőivel és az üzem vezetőivel. Megbeszéltük ezeket a hiányosságokat és azt is, mit tegyünk, hogy minél rövidebb idő alatt ki tudjuk küszöbölni azokat. Nagy feladat számunkra a munkafegyelem megszilárdítása és a munkaniódszerátadás kiszélesítése. Üzemrészünkben sok az új fiatal ' munkás, akik még eddig nem dolgoztak üzemben és most kell nekik megszokniok a munkafegyelmet. Kétrendszeres munkamód. sZerátadó foglalkozik ezekkel a fiatal dolgozókkal s igyekszünk belőlük jó szakmunkásokat nevelni. A gyakorlati tanítás mellett már most előkészítjük az ősszel induló szaktanfolyamokat, hogy megfelelő elméleti oktatást is kapjanak. Szaktudásunk továbbfejlesztése elengedhetetlenül szükséges Helyes, hogy a mi Szaktudásunk továbbfejlesztésére is felhívja mi. nisztertanácsunk a figyelmünket, mert valóban csak úgy tudjuk jól végrehajtani azokat a nagy feladatokat, melyeik ránlk várnak öt. éves tervünk során. A télen már működött ilyen műszaki továbbképző tanfolyam itt az üzemben, de sajnos neim sok sikerrel. Ezen a hibán is jó szervező munkával javítanunk kell, hogy az idén si kérésen működjenek a tanfolya. mok is. — A tanulás mellett a gépek jó kihasználására és karbantartására kell nagy gondot fordítanunk, mert csak úgy tudjuk a termelés állandó emelkedését biztosítani, ha jó gépeken végezhetik munkájukat a dolgozók. Ezt én ig tudom jól. Ezért fontos a gépállásolk ídlejének állandó csökkentése. Eddig sikerült 12 százalékról 8 százalékra lecsökkenteni a gépállások idejét. De nem elégszem meg ezzel az eredménnyel, mert tudom, hogy minden 1 százalékos gépállás nagy kiesést jelent a termelésben. Alkotmányunk tisztelétére vállaltam, hogy az eddig elért legjobb eredményt, a 8 százalékot 6.5 száza, lékos álló időre csökkentem, le. A gépek karbantartása, úgy történik, hogy évenként minden gépet l'egaláibb egyszer teljesen szétszedünk. Ilyenkor a kopott alkatrészeket kicseréljük ég kijavítjuk. így nem .egyszer sikerült már megelőzni ko_ moly géptörésekeit.,. NyíMk az ajtó, fiatal lány jön be, karján könyvekkel. Az előző napi termelési kimutatásokat ellenőrzi, hogy az üzem versenytábláina pontos eredmények kerüljenek. Az oszlopokon színes, illusztráló rajzok hívják fel a dolgozóik figyelmét az a ny ag takarékossá g és selej {csökkentés fontosságára. Ezekkel a rajzokkal is harcolnak a jobb anyagkihasználásért, a többtermielésért, ötéves tervünk sikeres teljesítéséért. Tompa zúgással dolgozik a cséplőgép. Izmos munkáskezek emelik a dús kévéket az etetők elé. Hajdú Mihályné alsóvárosi dolgozó parasztasszony gabonáját csépelik. Omlik a gabona a zsákokba, aztán kocsira rakják, hogy Hajduné rögtön a begyűjtési helyre vihesse. A kocsi lassan meglelik és Hajduné felül a kocsira, hogy gabonáját minél előbb a raktárba vigye. Lassan halad a kocsi a szövetkezeti raktár felé. Útközben akad idő a beszélgetésre. Küzdelmes, nehéz, de boldoggá vált élet tárul fel annak nyomán. — 1945 előtt földtelen, nincstelenek voltunk — meséli. Az egész család hol itt. hol ott dolgozott, ahol éppen munkaalkalom nvllt. Rengeteget dolgoztunk, de pénzt alig kaptunk a munkánkért. Kihasználtak a kulákok s amikor aratás ideje után részünket megkaptuk volna, minden sző nélkül levont be. lőle. Ha kérdezni mertük, hogy miért teszi, csak azt felelte: „nem jól dolgoztak és kész!" — így éltünK mi egészen a felszabadulásig. 1945 ben megkaptuk a várvavárt földünket. Saját magunk láttunk a megműveléséhez, de akármennyit is dolgoztunk, valahogy sohasem sikerűit a termés. Bár földünk eléig kövér volt, rendszeresen műveltük', mégsem tudtunk elérni 7—8 mázsás átlagtermés. Csak tavalytői kezdve javult meg a termésünk Tavaly ugyanis már a gépállomással szóntattuk a földet. Az idén már holdanként 12—13 má. zsát is arattunk. — Az aratás befejezése előtt népnevelők jöttek hozzánk és megmagyarázták a be-* gyűjtés fontosságát. Felvilágosítottak arról, hogy minden szem gabonával a béke ügyét szolgálom.* El is határoztam, hogy gabonámat mindjárt a cséplőgéptől viszem a begyűjtési helyre. Elhatároztam azt ia, hogy beadási kötelezettségemen felül annyi gabonát adok az államnak. amennyit csak tudok. Én is jói járok azzal, hiszen így több pénzt kapok érte. Azon a pénzen pedig amit a gabonámért kapok, felfrissítem a gazdaságunkat. Veszek kaszát, kapát, kéziekét. > Nagyot döccen a kocsi. A Bocskay-utca rázós kövei elére érkeztünk Ebben az utcában van a földművesszövetkejet raktára. Néhányat fordul még a kerék s megállunk a becsület-táblával ékesített raktár előtt, amelyen , az élenjáró terménybeadók neve olvasható. Fürge munkáskén zek emelik le a búzával teli zsákokat. A mázsára rakják és máris felzúg az emelő, amely a gabonát a tárolóba visai. • Hajduné boldogan veszi át a begyűjtési elismervényt. Siet vissza ® cséplőgéphez, hogy minél előbb valóra váltsa a fogadalmái. Tanácstagok beszámolói Szegeden Szeged dolgozói érdeklődéssel ki. sérik tanácstagjaink beszámolóit. A beszámolókon alkalmuk nyílik a dolgozóknak arra, hogy megismer, jék a tanács munkáját, ellenőrizzék, hogyan hajtják végre feladataikat a tanácstagok. Ezen a hé. ten újabb beszámolókat tartanak a Szegedi tanácstagok. Ma délután 7 órakor a rókusi Iskolában Benedek Károly, szom. baton az Orvon bőrgyár és a Picié szalámigyár dolgozói részére * Pick szalámigyár kultúrtermében Nagy Géza, a rendőrség récére a rendőregyesület helyiségében fél 2-kor Hegedűs László, a dolgozó parasztok számára a székhátd islko. Iában délután 6! órakor Bán Béla és ugyancsak délután 6 óraikor a móravárosd iskolában Komóesinl József tart beszámolót. Szegedi fiatalok „a Ukt eia^'e" Kimagasló munkateljesítményeket érnek el Dunapentelén a szegedi egyetemista és középiskolás brigádok „Egy a jelszónk, a béke, harcba boldog jövőért megyünk...." száll az ének a szegedi nagyál omás várótermében. Egyetemista és középiskolás DISz-fiatalok ielkes csoportja énekel. „Vájjon hová mennek ilyen jókedvűen?" — kérdik egymástól a váróteremben lévő utasok. Födli elvtársból, a brigád egyik tagjából szinte kirobban a boldog válasz; —• Megyünk építeni a vasművet. Reggel 6 óra. A fiatalok már be szálltak a vonatba, amely nemsokára elindu' és viszi magival a DISz fiatalok egy boldog csoportját Dunapentele felé ... Amikor elhagyták fővárosunkat, minden fiatal a vo nat ablakai előtt szorongott. Mindegyikük elsőnek akarta a ha'almas építkezés távolból látszó körvonalait megpillantani. Estére a boldog kis csoport megérkezett a dunapentclei vasútállomásra. ahol a már régebben olt dol. gozó DISz-fiatalok hurrázássol, zászlólengetéssel fogadták az újonnan érkező építőket. Izgatottan kérdezősködtek az újonnan jött fiatalok: miiyen is az élet Pentelén, hogy mégy a munka, igaz-e, amit az ellenség híresztel, hogy nem megfelelő az élelmiszere'látás. A sok kérdésre maga Dunapcnlele adja meg a feleletet. Az építkezés felé kitűnő betonút vezet. Az út két oldalán gyönyörű épületek, munkás'akások. kenyér, gyár, ételgyár, népbollok, könyvtárak, majd egy széles erdősáv után a fiatalok szeme elé tárul a hatalmas arányú építkezés. A középiskolások és egyetemisták egyik ámulatból a másikba estek, ilyet még sohasem láttak. Már későre járt az idő, amikor megérkeztek szállásukra. Elfáradva, kimelegedve, rakták le csomagjaikat. Egyszercsak felhangzik a kiáltás: Ifjúmunkások gyertek vacsorázni. A tisztaságtól szinte ragyogó ebédlőben, hideg felvágott, gyümölcsíz, vaj és gyümölcs csillapította a Iioszszú utazásban elfáradt ifik éhségét. Másnap, derűs, napfényes nyári reggelre ébredlek. Frissen feiülliiztek, megreggelizlek, majd vidám nótaszóval elindultak munkahelyükre A szegedi egyetemista és középiskolás fiatalok útközben lelkesen fogadkoztak; megmutatják, hogy a fizikai munkában is megállják helyüket, nemcsak a -tanulásban és jó munkateljesítményükkel ók is elősegítik a Vasmű időelőtti felépítését. A munka befejeztével azonban kiderült, hogy nem egészen úgy ment a munka, ahogy keilctt volna, mert a két főiskolás és az egy középiskolás brigád teljesítménye alig haladta meg a 100 százalékot. Az eredmény bebizonyította, hogy rossz munkamódszerrel, sok felesleges mozdulattal végezték munkájukat. Ezért a diákfiatalok este tapasztalatcserére ültek össze a sztaháno. vista „Partizán" ifjúmunkás-brigáddal. És másnap azok segítségévei láttak a munkájukhoz. A tapasztalatcsere eredményeként a jogászbrigád 149 százalékot, q vegyészek brigádja 184 százalékot, • a Radnóti-brigád pedig 154 száza* lékot ért el a tapasztalatcserét követő napon. Este vidáman gyülekeztek a szegedi fiatalok. Izgatottan mesélték egymásnak, hogyan sikerült elérni a jó eredményeket. Vidám mozgalmi induló hangja szakította fé'be a beszélgetést. A dunapentelel DISz-bizottság üdvözölte a jó munkát végző szegedieket. Az egyetemisták és kö»épiskaUJ sok a fizikai munka területén is megálltak helyüket. Megfogadták, még jobban igyekeznek, még jobb munkát végeznek, hogy mielőbb felépülhessen a „a béke erődje:' és hirdesse mindenkinek a magyar dolgozó nép boldog. felszabadult életét. A jugoszláv dolgozók nyomora Moszkva (TASzSz). A Szlavja. nye című folyóiratban V. Klrsza. nov ,,A gyarmati rendszer járma alatt" címmel a jugoszláv dolgozók helyzetének további rosszabbodásáról ír. A cikk megállapítja, hogy Jugoszláviában a törvény szeririt egy szoptató anya mindössze napi 116 gramm kenyérre jogosult — a gyakorlatban azonban még ezt sem tudja megkapni. Az élelmiszerüzletek üresek, sápadt, elcsigázott anyák órákon ke, resztül állanak sorba abban a reményben, hogy éhező gyermekeik Számára egy darab kenyeret kap. hatnak. A Nemzetközi Vöröskereszt bizottsága, amely nemrégiben tanul, mányoíta a jugoszláviai helyzetet, megállapította, hogy Jugoszláviában az ipari munkások 70—80 szá. zaléka. tüdőbeteg. A termelés háborús vágányokra való átállítása miatt a titoisták korlátozzák a tömegfogyasztási cikkeket előállító gyárak és üzemek termelését. A textil-, köt.szövötf áru ég ruhagyárak nyersanyaghiány miatt fél kapacitással dolgoznak. Erinek következtében egyre növekszik a munkanélküliek serege. A dolgozók súlyos helyzetét a belgrádi urak arra használják fel, hogy tovább fokozzák az amúgy is könyörtelen kizsákmányolást. A titoista üzemigazgatóknak joguk van arra. hogy saját belátásuk szerint adják ki az élettaiszerje. gyeket. Ha az éhező munkásnak kevés az ereje ahhoz, hogy elvégezze a kijelölt termelési feladatokat, az igazgató önkényesen megfosztja az úgynevezett „bizto„ sftott jegyes élelmiszer"-töl és ily* módon éhhalálra ítéli., A belgrádi fasiszta banda Borba című lapja leplezetlen ingerültséggel támad az éhező jugoszláv polgárokra, mert sokan közülük segít, ségért mertek fordulni más orszá. gokban élő rokonaikhoz és ismerőseikhez.