Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-11 / 159. szám

2 SZERDA, 1981. JULIUS !t. PÁRTÉLET löbb nőt és fiatal kádert vonjunk be pártoktatónak az 1951-1952-es pártoktatási évben Az elmúlt oktatási évad ered­ménye alapot adott az 1951/52-es oktatási évad irányszámainak, -ra. lamint az oktatás részaetea felépí­tésének kidolgozásához. E kidolgo^ zást, amely irányadóul szolgál va­lamennyi alapszervezetnek, a Po­litikai Bizottság 1951 május 17-i határozata tartalmazza. A határo­zat az új oktatási évad előkészíté­sének legfontosabb feladatául az oktató káderek gondos, lel­kiismeretes és kellő időben történő kiválogatását jelölte meg. Feladataink egyre többek és na­gyobbak lesznek. Éppen ezért sokut kell minden egyes dolgozónak, de elsősorban a kommunistáknak ta­nulni. Természetesen oktatóinknak kell a tanulás fontosságát és ta­nulás Iránli szeretetet dolgo­zóinkkal megértein) és »»t fejleszteni. Pártoktatónak lenni tehát ko­tnoly és felelősségteljes feladat. A politikai iskolavezetőnek olyannak kell lenni, aki a marxizmust­lenin izmust nemcsak élméietben tudja, hanem azt a gyakorlatban is alkalmazza és tudását, a marxiz. mus-leninizmus alapjainak igazi el sajátítását át is tudja adni a párt. tagok és pártonkívüíiek részére. Ezen a területen még sok a hiba. Az elmúlt oktatási évad számunk­ra ezt a gyakorlatban mutatta be. Igen sok politikai iskolavezetőnk a gyakorlati pártmunkát csak mint távoli „csodát" simerte és halvány sejtelme sem voll arról, hogy az általa oly szé­pen elmondott megállapítások a gyakorlatban hogyan való­sulnak meg. Az ilyen oktatástól a Szeminárium hallgatói csak általános frázisokat tanulhattak és nem útimutatást. Oktatásunk e hibáján az előké­szítés munkájával sokat segíthe­tünk, ha azt a Politikai Bizottság útmutatása alapján végezzük. De vájjon minden egye3 alap. (szervezetünk az oktatás fontossá­gához mérten végzi-e a propagan­disták kiválasztását? Nem, ezt nem mondhatjuk. Sok olyan hibát követnek el számos szervezetben, amely azt mutatja, hogy az oktatást nem egy helyen másodrendű feladatnak tekintik. Milyen hibák tapasztalhatók ezen » téren? 1. Nem tartotta be a propagan­disták kiválogatásának határidejét alapszervezetemk 90 százaléka, pe­dig azt a titkár elvtársakkal ?—4 esetben is ismertettük. E határidő be nem tartása maga után von­hatja az Vsti propagandista tovább­képző iskolák indulási idejének el­húzódását. így megtörténhet, hogy az 1951/52-es oktatási évadot nem tudjuk október 1-én beindítani, vagy kénytelenek leszünk a tovább­képzőt megrövidíteni. Tehát határidő elmulasztása közvetlen és közvetett módon egész sor mulasz­tást von maga után. 2. Sok helyen ismét, mint tavaly, beleestek a legdurvább és legsú­lyosabb hibíba a kiválogatás lélektelen, bü­rokratikus elvégzésével Nem beszélgettek az általuk úrnak tartott propagandista jelöltekkel, egyszerűen beküldték őket a Párt­bizottsághoz azzal a jelszóval, hogy beszéljenek és döntsék el, meg­felel-e? Nem egy ilyen elvtárs „kézzel-lábbal", tiltakozott az ok­tató munka ellen. Sok káderszem­pontból nem megfelelőt kellett visszautasítani. 3. Nem kutatják fel azokat a fiatalokat és nőket, akik a meg­tiszteltetéssel járó feladatokat ké­pességük erejével igyekeznének el­végezni. Itt az elméleti képzett­ségre és a gyakorlatlanságra hi­vatkoznak. Ilyen indokokat a gya­korlat cáfolt misg. Pártunk követ­kezetesen harcol e téves és káros nézetek ellen, mert ez a pártmun­ka elsorvasztásával jár. Ezeket a nézeteket, az olyan pártmunkások terjesztik, akik a régi gyakorlataikba1 szeret­nének élni. viszont a régi tu­dásuk állandóan fogy és fél­nek a fiataloktól. Elhiszik ezt a nézetet olyan párt­funkcionáriusok, akik maguk Is hadilábon állanak a tanuláshoz való viszonnyal, szűk látókörrel rendelkeznek, nem látják a mar­xista-leninista elmélet formáló erejét 4. Meg kell itt említem a .rilL kához való formális viszony kér­dését is. Pártbizottságunk a mun­ka megjavítása érdekében jó né­hány alapszervezetet megbírált és megmutatta a hibák kijavításának a módját. Az elvtársak nem mind­egyike szívlelte meg « bírálatot és kezdett hozzá a munkához, ha­nem továbbra Is a htngyos, lassú és rossz módszerekkel dolgoz­tak. annak ellenére, hogy a kritikát elfogadták. A sajtóban bíráltuk meg a Sze­gedi Jutagyárat. Vájjon javult-e a munka? Nem, egyálta'án semmit. Még jelenleg sincs iskolavezetőjük. A Szcgedli Erőmű is „hozzá kez­dett végre a munkához." A párt­titkár a javaslatok megtételére el­küldte a pártbizottságra a Szabad­ságharcos Szövetség titkárát. A Lá­dagyár agit.-prop. felelőse papíron vállalt csak oktatási mun<kát, de a gyakorlatban nem, „gyengének ér­zi magát", sokkal jobbakat liud az alapszervezetben, de azokat nem javasolta. A Kotrótelep agit.-prop. felelőse azt sem tudja, milyen ok­tatási formát akarnak létrehozni az a.lapszervezetnél. A Rókus I'H. pártszervezetben egyáltalán nem tudnak előadót biz­tosítani, pediig az elmúlt évben Ko­vács elvtárs véleménye szerint a tagság 70 százaléka oktatásban vett részt. Ehhez hasonló eseteket még szép számmal lehetne felsorolni. Ezeknek a hibáknak kiinduló pontjai a következők; 1, Pártfunkciooáriusaiink nem is­merik alaposan a Politikai Bizott­ság május 17-i határozatát. Sokan el sem olvasták. így azt sem tud­hatják, mik a feladataik, milyen módszerekkel lássanak hozzá a munkához. Ugyancsak nem foglal­koztak alaposan a Központi Veze­tőség Agitációs és Propaganda Osz­tályának levelével, amely minden alapszervezetnél megvan és részletesen tartalmazza az új oktatási évad előkészítésének feladatait. 2. Alapszervezeteink nagyrésze a kampányfeladatok alapos és rendes elvégzésével biztosítva érezte és kár­pótoltnak vélte a mulasztásokat. Elfelejtették, hogy az állandó és rendszeres, hosszú évek perspektí­vájába beállított olyan munka, amelytől a kampányfeladatok ezrei­nek és tízezreinek helyes elvégzése fiigg, nem szenvedhet hiányt egy kampányfeladat miatt. És. hogy ezt sokan rosszul beállított védekezés­nek használják, azt bizonyítja nagy­mértékben azoknak a járásoknak és valóban mezőgazdasággal foglalkozó városoknak a helyzete, amelyek sokkal előrébb vannak, mint ml. 3. Nem bfznak a fiatalokban és a nőkben. Ebből adódik azután a sírások tömege, hogy nem tudnak kellő számban biztosítani propa­gandistát. A mi Pártunk a fiatalok Pártja. (Ez jelenti a fiatalok for­radalmiságának egyesítését az öre­gek tapasztalatával.) Hogyan le­hetne a pártmunka eme fontos posztján eleget fenni, ha a legfor­radalmibb képviselőket onnan ki­rekesztjük? 4. Alapszervezeteink nem mond­ták el sok esetben a javasoltaknak, hogy a nyáron esti propagandista­iskolán vesznek részt, ahol meg­kapják a kellő módszertani útmu­tatást a politikai iskolák vezeté­séhez. Emiatt nem egy becsületes elvtárs, annak ellenére, hogy szeret­ne oktatómunkát végezni, félt elvállalni a munkát, mert még gyakorlatlan, tapasztalat­lan. Javítsuk meg a munkákat, mert annak gyümölcsöztető hatását a Párt és gazdasági munka minden területén tapasztalni fogjuk, hisz eddigi eredményeinek is a marxista­leninista elmélet szellemében törté­nő vezetés sikerének bizonyítékai. Számoljuk fel a kételyeket', mert azok a követelmények, amelyeket a Politikai Bizottság határozata elénk tűz, teljesíthetők' gondos és lelkiis­meretes munkával. Ezt Szegeden is bizonyltja a Sze­gedi Kender. Textilkombinát, Fel­sövéros, Petőfi-telep III., Rókus II. szervezeteink jó munkája, ahol valóban a pártmunka homlokterébe állították az elméleti továbbképzés fontosságát. Előszeretettel használjuk beszé­deinkben, hogy „forradalmi elmé­let nélkül nem lehet forradalmi mozgalom sem." Szinte minden alapszervezetben a dekorációk leg­kiemelkedőbb része ez a lenini idé­zet- de ennek az idézetnek állandóan nagyobb és nagyobb erővel kell minden vezetőre, de minden egyes párttagra is hatni. Sürgősen hozzuk helyre az eddig elmulasztottakat, hogy a Pártunk H. kongresszusán hozott határoza­tok végrehajtásának egyik előfelté­teléi biztosítsuk és ezáltal párttag­jainknak minél nagyobb százaléka tudja felhasználni a gyakorlati munkában a marxista-leninista el­mélet Világító fényét. Szabó Sándor harmincéves a mongol nephűztarshsag Mongólia dolgozói 30 évvel ez­előtt, 1921. július 11-én. a Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáján fellelkesülve felszabadítót, ták hazájukat a feudális urak éa a külföldi imperialista rablók igája alól. A fiatal szovjet állaim veze­tői: Lenin és Sztálin elvtárs kez­dettől fogva segítették a mongol nép forradalmát, Szuhe.Bátor és Osuj balszán csapatainak győzelmét a japán és a fehéngárddsta zsoldo­sak fölött. A forradalom győzelme után, 1921 november 5-én a szovjet kor­mány, híven a lenini-sztálini poli. likához, amely tiszteidben farija más államok függetlenségét. Lemon­dott a cári Oroszország mongóliai előjogairól, de a Szovjetunió to­vábbra is testvéri segítségben ré­szesítette a mongol népet állami, gazdasági és kulturális építésében, az ország függetlenségének megvé­désében. A mongol népnek nagy sikereket hozott a népi demokratikus rend. szer Az ország gazdaságának legfőbb ága az állattenyésztés. Ezt rohamo­san fejlesztették, különösen a har­mincas évektől kezdve, amikor el­keseredett olytályharcban sikerült félszámolni a feudalizmust. Mig az­előtt az állatállomány túlnyomó többsége a födesurak és a kolosto. rok kezében volt, addig most már az egész állatállomány 99.4 száza, léka a dolgozóké. Ezzel magyaráz­ható, hogy a Mongol Népköztársa­ság ma világviszonylatban első he­lyen áll az egy lakosra eső állatok száma tekintetében Lefektették a földművelés alapjait, állami kézbe kerültek a bankok, iparvállalatok, szállítóeszközök és a kereskedelem. Az elmúlt 30 év alatt a Szovjetunió segítségével több iparvállalat ala­kult, az állami ipar össztermelése 1940-től 1949-ig, változatlan árak mellett 280 százalékkal emelkedett. Rohamosan javutafc a közlekedési viszonyok i)s. A gazdasági fellendülést nyomon követte a mongol nép kulturális fel_ emelkedése. A kultúrforradalom eredményeképpen ma már a lakos­ság 62 százaléka tud írni és olvas­ni. Virágzásnak indult a mongol nemzeti művészet és irodalom. Aa általános fejlődést nagyban előse­gítette, hogy lefordították és kiad. ták a marxizmus-leninizmus klasz. szi'kus műveit. Régen az egészség­ügy kuruzslók, lámák és buddhista szerzetesek kezében volt. Kórházat, rendelőintézetet az egész országban nem lehetett találni. A Mongol Népközlársaságban 3 évvel ezelőtt már 37 kórház, 400 orvosi állomás, 109 szülőotthon és sok csecsemő­otthon működött. Az elmúlt 30 év alatt az egykori elnyomott gyarmatból virágzó népi demokratikus állam lett, amely si­keresen halad előre a szocializmus építésének útján. Csojbalszán mar. sall, a mongol nép vezére, a köz. társaság miniszterelnöke nernrégi. ben méltatta a Mongol Népköztár­saság nemzetközi jelentőségét. „A Mongol Népköztársaság fennállá­sénak 30. évfordulója szemmell át­hatóan bizonyítja a népi forradalmi rendszer életképességét, az elmara. dott országok nem kapitalista fej. lődéséről szóló lenin-sztálini tanítás győzelmét és nyilvánvaló példája annak, hogy mit érhetnek el a Szov­jetunió népeinek te6tvéri segítsé­gével a gyarmati és félgyarmati or. szagok, ha 'saját kezükbe veszik sorsuk irányítását". Hála a Szovjetunió állandó segít­ségének és a kínai nép történelmi jelentőségű győzelmének, a Mongol Népköztársaság dolgozói e történel­mi évforduló alkalmával testvéri üdvözletüket küldik a kínai nép­nek, amely most lépett első ötéves tervének negyedik évébe s amely a Szovjetunió segítségével szintén győztesen halad előre a szocializ. mua útján. Üzemi népnevelőink munkája az Alkotmány ünnepére tetl felajánlások teljesítésének sikeréért Az elmúlt hetekben a szegedi iizcimtk dolgozói is elhatározták, hogy szociális la versenykötelezeU. 6éget vállalnak az Alkotmány ün­nepe tiszteletére, harciba indulnak a nagy kitüntetésért — a miniszter, tanács zászlajáért, A szocialista verseny lendületét még csak fokozta az az elemi erejű fo: háborodás, amellyel népünk a Orosz-banda össze eskü vésőnek hí­rét fogadta. Az Alkotmány ünne­pére készülünk, arra a napra, ame. lyi'ken a tengernyi vér ós szenvedés árán kivívod szabadságunkat, a dolgozó nép hatalmát, a munkások és parasztok jogait ünnepeljük. Ezt a szabadságot, ezt a halaimat, eze­ket a jogokat akarták elrabolni a háborús gyújtogatok gyilkos cin­kosai. A magyar nép. a magyar rrjunkásoízlály ököllel és a munka nagyszerű lelteivel: még lelkesebb augusztus 20.1 versennyel vála­szolt. Erre a lelkesedésre bizton szá­míthatunk;, de ne higyjük, hogy ez egymagában mindent megold, A vállalás — esw!k a kezdet, hogy va. lósággá váljűk, ahhoz másra is szükség vnn. Mindenekelőtt arra, hogy minden egyes dolgozó saját­jának érezze, szívügyének tekintse, hogy valamennyien fegyelmezetten, felelősségteljesen és lelkesen vál­lalják a munka rájuk eső részét. A legszebb felajánlás is papiroson marad, ha a versenyt bürokratiku­sán kezelik. A verseny sikere első. sorban és mindenekelőtt az „apró munkán" múlik. És itt lép előtér­be az üzemi népnevelők munkája, nak jelentősége. Az ő feladatuk, hogy tudatosít sálit azokat a szem­pontokat, amelyek alapján a dol­gozók . győzelemre viszik III, ne­gyedévi tervüket, teljesítik fel­ajánlásaikat. I Ruhagyár népnevelői felvilágosító munkájukban a több és jobb termelés jelentőségére mu­tatnak rá elsősorban, de érveikben azt is megmagyarázzák munkás, társaiknak, hogy mennyire érde­keltek egyénileg is a többtermelds. ben. Azzal, hogy többet termelnek és jobbat termelnek, többet is ke­resnek s niem közömbös, hogy bér. fizetéskor milyen összeget tatálnak a borítékukban Megmagyarázzák azt is, hogy milyen szégyene az üzemnek az a lemaradás, amely a termelésben az utóbbi hónapokban bekövetkezett, A népnevelők mun­kájuk nyomán megszervezték az egyes szalagok közötti és a szala­gokon belüli versenyt. A kiváló tel­jesítményt nyújtó dolgozó munka­helyén zölt tábla zászlóval jelzi a teljesítmény nagyságát, de a rossz teljesítményt nyújtó dolgozó mun­kahelyén is ott van a tábla, zászló nélkül, amely jelzi, hogy mennyi­vel maradt le teljesítményében. Ez a módszer ösztönzően hat a kiváló teljesítményt nyújtó dolgozóra ép­pen úgy, mini a lemaradottra. Ez­zel máris nagymértékben megja­vult a termelés a Ruhagyárban. Ma már egyre több azoknak a szá. ma, aki'k teljesítményükkel túlha­ladják a 190 százalékot, akik 110— 113,5 százaléknál tartanak már. A Kefe- és Ecsetgyárban a népnevelők agitáció® érvekben a felemelt III. negyedévi tervelő­irányzat feladatait összekapcsolják a békeharc feladataival és rámu. tatnak arra a veszélyre, amellyel a Grősz-banda összeesküvése fenye­gette a magyar dolgozó nép jövő­jét. Egyben jó példával előljárnak abban, hogy munkamódszereiket át. adják a gyengébb teljesítményű munkatársaiknak. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a mongol nép nagy ünnepe alkalmából Rónai Sándor elvtárs távirata Bumacende elnökhöz Bumacende Urnák, a Mongol Népköztársaság nagy népi kúrálja elnöksége elnökének. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magyar nép ne­vében üdvözlöm Ont Elnök Ur, hazája nagy ünnepén és teljes szívből új sikereket kfvánok országának n agy épitö munkájában és az impe­rialista háborús gyul'ogstúk elleu a béke megőrzéséért folytatott kö­zös harcban. RÓNAI SÁNDOR, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Dobi litván távirata Ctojbalssan marsallhoz Csojbalszan Úrnak, a Mongol Népköztársaság miniszterelnökének. Elnök Úr! A mongol népi forradalom győzelme 30 éves évfor­dulóján a magam és kormányom nevében legszívélyesebb jókivánsá. gaimat küldöm Önnek, Meggyőződésem, hogy a népeink közötti barát­ság az elkövetkezendő időkben mig szorosabbra fog fonódni és ez je­lentősen hozzá fog járulni a Szovjetunió vezette béketábor további győzelmes harcához. Dobi István, a Magyar Népköztársaság misztertanácsa elnöke, Kiss Károly elvfárs távirata N. Lhamszurun külügyminiszterhez N. Lhamszurun Urnák, a Mongol Népköztársaság külügymii/szle­rének. Kérem, Miniszter Ur, fogadja a Mongol Népköztársaság nagy ün­nepén forró Üdvözletemet. Kívánom, hogy a mongol nép további sikereket érjen el hazája építésének és a béke megvédésének úiján. KISS KÁROLY, a Magyar Népköztársaság külügy­minisztere. A mongol nép lelkesen ünnepli a Mongol Népi Forradalmi Párt 30. óvforduló;át Ulan Bátor, (TASzSz). A mongol nép lelkesen felkészült július 11-ének, a mongol népi forradalom 30, évfordulójának megünneplésé, re. Az ország legnagyobb Ipari vállalatainak — a Sztálinról elneve­zett kombinátnak, a Csojbalszanról elnevezett kombinátnak és az or­szág több más üzemének kollektívái az évforduló tiszteletére jelenté­kenyen túlteljesítették az év első félévének termelést terveit. Megérkezett Ulan Batorba a szovjet kormány küldöttség Ulan-Balor, (TASzSz). JiilJufl 9 én szovjet kormányküldöttség ér­kezett UUn-Batorbu, hogy részlveg yen a mongol népi forradalom 30. évfordulójának ünnepségein. A szovjet küldöttség fogalására a repülőtéren megjelent Csojhr'­szan marsall Is. A magyar kormánydelegáció Mongóliában Ulan-Bator, (MTI). Július 7-én Csojbalszan marsall miniszterelnök, Lhamsurun külügyminiszter jelen­létében délután félhárom órukor fogadta a magyar kormányküldött­séget, A marsall megköszönte a kormány és Rálkosi elvtárs jókíván­ságait és melegen érdeklődöli a magyar viszonyok, az ötéves lerv állása iránt. Á küldöttség tájékoz­tatta a marsallt az ötéves terv sö évének eredményéről, majd át­udta a magyar kormány ajándékát. Délután 5 órakor Bumacende, a Mongol Népköztársaság nagy népi buraija elnökségnek elnöke, 7 óra­kor pedig a külügyminiszterrel az élen a kormány összes tagjai fo­gadták a küldöttséget. A fogadások rgy-egy órahosszáig tartottak s igen barátságos hangulatban foiv»

Next

/
Oldalképek
Tartalom