Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-29 / 175. szám

TASARNAP, 1951. JULIUS 29. 3 PÁRTÉLET A propagandista képző esti iskolák feladata '* ,.A pártpropaganda feladata, a káderek marxista-leninista nevelése abban áll, hogy segítsünk az iösszes munkaterületeken dolgozó kádereinknek abban, hogy elsajátítsák a társadalomfejlődés törvényeiről szóló marxista-leninista . tudományt." Sztálin elvtársnak ezt a meghatározását tükrözi vissza a Politikai Bizottság május 17-i határozatának az a része, amely szerint a következő oktatási évad propagandistáinak nyári esti előadóképzön kell résztvenni, hogy a pártpropaganda elé kitűzött feladatot végre tudják hajlani. Városunk- területén június 20-án tartoltuk az esti iskolák megnyitóit. Az új oktatási évadban sokkal több párttagot és pártonkívüli dolgozót akarunk nevelni, mint fddig. A cél elérése érdekében az iskolavezetők száma az 1951 —52-es oktatási évhez viszonyítva megháromszorozódott. !A hatalmas számú elöadógárda tagjainak helyes kiválasztása alapzzervezeteink előtt komoly feladatot jelentett. Az új előadók között túlnyomó többségben azok vannak, akik őszre fogják megismerni az oktató munka szépségét és annak végzésével járó nehézségeket és problémákat. Esti iskoláink feladatát tehát lényegében fz a tény határozza meg. A foglalkozásokon az esti lslavezelőknek arra kell törekedniük, hogy megszerettessék az oktató munkát n hallgatókkal, ismertessék meg öket a gyakorlati piánkéban előadódó általánosabb problémák megoldásának módjaival, tanítsák meg őket a nevelés művészetére, az új embertípus kipevelésére, de elsősorban tanítsák pieg őket az önfegyelemre, kötelezettségvállalásra, az elvállalt feladatok maradéktalan végrehajtására, arra, hogyan kell majd viselkednie egy politikai iskolavezetőnek. A Központi Vezetőség Agit.-prop. osztálya áltál kiadott anyagok tartalmazzák a Pártunk előtt álló leg döntőbb, feladatok végrehajtásával kapcsolatos témaköröket, valamint azokat a módszertani anyagokat, amelyek al-apos tanulmányozása után biztos útmutatást kap minden politikai iskolavezető a foglalkozásokhoz való felkészülésre és azok megtartására. Az esti iskola vezetői olyan elvtársak, akik a gyakorlati pártmunkában bizonyították be már eddig is, hogy a marxista-leninista elméletet eredményesen tanulmányozzák. Az iskola sikerének azonban nincs meg minden előfeltétele. Hiányzik az eredményes munkához a hallgatók fegyelmezettsége, amely a felelőtlenség. hanyagság, páirlszerűtlenség bizonyítéka. Már a megnyitóról is hiányzott a beosztottaknak körülbelül 10 százaléka, de az azóta megtartott foglalkozásokon 40—45 százalék volt a hiányzók száma. Ez olyan hiba, amely nem megengedhető, hiszen a jövő évi pártmunka megjavításának és továbbfejlesztésének az útját keresztezi a Politikai Bizottság e határozatának végre nem hajtása. De mi lehet e hibának az oka? Talán az, hogy sok a munka és nem érnek rá tanulni az elvtársak, vagy nem látják a jelentőségét a tanulásnak, nera szeretnek tanulni? Igen, kétségkívül ezek az okok is kismértékben előfordulnak. Egyeseknek sok á munkája éppen azért, mert nem szoktak tanulni és a munkájuk lassú szerkezetét hem képesek átépíteni. Mások nem érzik a feladat nagyságát, nem látják a propaganda munka összefüggését a pártmunka és állami mnnka eredményessége között. De jelen helyzetben nem ez a döntő. Itt az alapvető hiba, hogy sok alapszervezet vezetősége nincs tisztában kötelességével, amelyet a PolU4kal Bizottság halározala jelöl meg. az előadók helyi biztosításában, Nem tőrödnek az előadókkal. Már a kiválasztást is bürokrata módon végezték, olyanokat jelöltek, akik ,más( tanfolyamokra járnak jelenleg ís — mint a Lemezgyárban vagv őszre járnak. — mint az Erőműnél. Az ilyen helyen úgy gondolják. majd ad a pártbizottság előadót, ha azt akarják, hogy politikai iskolát indítsunk. Itt a felelősség a- titkárelvtársakat terheli. Nem ellenőrizték és nem kérték számon az esti iskolára beosztottakat a végzett munkáról. Azoknál az alapszervezeteknél, ahol a tilkárelvtárs ellenőrzi és neveli a iövő évad propagandistáit. Hánt a Textilműveknél. Ecset gyárnál, Szegedi Kendernél, Belváros IV.-nél, ott rendesen járnak az iskolára és éppen az előadások útján már azok is megértették a propaganda munka jelentőségét, akik eddig húzódoztak tőle. A pártmunka megjavításának csak az lehet a legelső állomása, hogy az oktatóktól várjuk el és követeljük meg q rendes és odaadó tanulást. Növekszenek a feladataink és a feladatok növekedésén keresztül párhuzamosan erősödnie kell minden alapszervezetnek, hogy a maga területén valóban gazdája legyen és irányítani tudja a munkát. A propagandisták a maguk területén sokat segíthetnek munkájukkal, ha tudják a munkájuk jelentőségét. Szervezéssel nem lehet minden munkát elvégezni, erre Rá. kosi elvtárs már felhívta a figyelműnket. De éppen az oktatás és nevelés elhanyagolása bizonyítja, hogy Szegeden is sok olyan funkcionárius van. aki minden niás munkát fontosabbnak tart. Sztálin elvtárs azt mondotta: „Ha gvengül a munkánk a káderek politikai és elméleti színvonalának emelése terén, maguk a káderek pedig ezzel kapcsolatban megszűnnek érdeklődni a további haladásuknak perspektívája iránt, nem értik meg többi ügyünk igazát és perspektíva nélküli korlátolt gyakorla-ti emberekké válnak, kik vakon és géoiesen ha jt iák végre a felülről jövő utasításokat — akkor az egész állami és pártmnnkánknak feltétlenül meg kell sínvlenie." Ezt különösen azoknak az alapszervereleiknek kell alaposan megpillanatnyjlag rendben van minden, mint a Lemezgyárban is, de a nevelő munkánál hiányosságok vannak. Meg kell szüntetni azt a helyzetet is, amely különösen a többszakmányos dolgozó üzemeknél tapasztalható, hogy délutános piűszakra osztják he a poJltikul iskolavezetőt és az Iskola Idejére nem biztosítják a leváltását. Ilyen üzemek hivatkoznak a termelés zavartalanságának biztosítására, de nem gondolnak arra, hogy 20—25 ember egészséges fejlődését akadályozzák e szűk, látókör miatt. Ez nem lehet akadály és nem is az — éppen a Textilművek példája bizonyítja —, ahol az iskolavezetőket leváltják a foglalkozás idejéFe a munkából. Nem sínylette meg a termelés ezt egyszer sem, amit a munkavcrsenymozgal-om és termelés országosan legjobb eredményei is bizonyítanak. Feladatunk tehát, kijavljani a mulasztásokból eredő hibákat. Üzemi, hivatali alapszervezeteink propagandistáiból minden alapszervezetben szervezzenek tanulókört a titkárelvtársak vezetésével. A mulasztóikkal szemben erélyesen lépjenek fel taggyűlésen és a faliújságon bírálják meg őket. A hibákat élesen vessék fel, de iputassák meg azok kijavítási módját is. Értessék .meg velük, nem kis munkáról van szó. hiszen ők katonái annak az egyre növekvő agitátorseregnek, amely a marxistaleninista elmélettel vértezi fel a érteniük, ahol gazdasági vonalon 1 békeszerető népek millióit. Szeged az igazi kulidra útján C ukat hangoztatták a Horthy. ° világban, hogy „Szeged a kultúra városa". E frázis mögött azonban nem láttunk mást, mint a maroknyi szegedi kizsákmányolók, földbirtokosok rothadt ízlésű ,,kidtúrmegnyilvánülásait" és az ö igényeik kielégítését. A fekete reakció mindent meglelt annak érdekében, hogy a szegedi Fogadalmitemplom térségéi kidlúrközponltá fejlessze ki és a dolgozó tömegek kuliúrigénycit a maga javára hasznosítsa. Most, több mint 6 évvel felszabadulásunk ulán már csak az emlékei vannak meg a régi világnak. Szeged utcáin és terein öntudatosodó, becsületes gondolkodásúi és az igazi kultúra iránt érdeklődő dolgo. zókkaV találkozunk. A kultúra iránti fokozott érdeklődést bizonyítják az újszegedi szabadtéri színpad műsorai, hangversenyei is, amelyeken a dolgozók széles tömegei vesznek részt. A z idén fordult először elő Sze. geden, hogy a. dolgozók kérésére a filmszínházak sem tartanak szünetet. A mozik látogatottsága különösen megmutatja a megváltozott idők megváltozott embereinek gondolkodását. A számok azt bizo. nyílják: megdőlt az az állítás, hogy a meleg nyári napokban sem a színház, sem a mozi üzemben'.ar. tá-sa nem szükséges, A nyaral ebből a szempontból is ..uborkaszezonnak" tartották. A kúltúrforradalom egyre fejlődő üteme azonban lerombolta a kapitalista világnak ezt a nézetét is. A szegedi mozik pénztárai előtt tömegek álltak sorba az elmúlt napokban, hogy jegyet tudjanak biztosítani maguknak kü. lönösen a „Nappalok és éjiszakák'' című filmhez, amelyet a Vörös Csillag-filmszínház mutatott be. •A FóMya.filmszinházban a „Haitjty Sezwitt UolUüzfraiasxí Uatisé^ueiésc Ha Pável Baranov kolhozparaszttól megkérdeznék, mi családja jólétének alapja, gondolkozás nélkül vágná rá a feleletet: — A kolhoz. A kolhozok szabadították meg a Szovjetunió parasztságát az Ínségtől, a kolhozok segítségé vei léptek a gazdasági és kulturális fejlődés széles útjára. A szovjet kolhozparasztok jóléte a kolhozokból ered. Nézzük az ukrajnai „Závjet I!jicsa"-kolhozt, melyet a hitleri megszállók csaknem földig leromboltak. Ez a kolhoz a háború óta nemcsak teljesen újjáépült, de gazdagabb, mint valaha. A romok helyén számos új lakó-ház, gazdasági épület, filmszínház. bölcsőde épült és most rendezik be az új kultúrházat. Pável Baranov is ennek a kolhoznak a tagja, ahol a háborúutáni ötéves terv során a munkaegység fejéhen kifizetett gabonamennyiség csaknem háromszorosára, a készpémzju-ttatás pedig több mint háromsizorosára növekedett. Pável Baranov három munkaképes taggal rendelkező családja tavaly 62 mázsa búzát, több mint 7 mázsa napraforgót, 15 mázsa kukoricát és több mint 6000 rubel készpénzt kapott. A cSalád házkörüli telekből, tehenekből és baromfiból álló háztáji gazdasága nem játszik döntő szerepet a Baranov-család költségvetésélben, csak kiegészíti a kollektív gazdaságból eredő jövedelmet. A kolhoz minden kolhoziparaszt anyagi jólétének megingathatatlan alapja. Pável Baranov szovjet kolhozparasztot nem nyomja a föld, a bérlet, a termelőeszközök beszerzésének gondja. A szovjet hatalom a földet ingyen adta. A „Závjet Iljicsa"-kolhozban mint általában a kolhozokban, a mezőgazdasági munkák 95 százalékát a gépek végzik. A szovjet mezőgazdaságban az ugarszántás és őszi mélyszántás gépesítése meghaladja a 90 százalékot. A legtöbb nehéz szántóföldi munkát gépesítették és villamosították. A következetes békepolitikát folytató szovjet állam hatalmas összegeket fordít mezőgazdasági beruházásokra. 1951-ben 39 milliárd rubelt költenek mezőés erdőgazdaságra, ami 4.8 milliárddal több a® 1950-es beruházásnál. A szovjet parasztság jövedelme 1949-ben 30 százalékkal volt több, mint 1940-ben, 1950-re pedig újabb ,19 százalékkal növekedett. Ezzel szemben az USA földművelésügyi minisztériumának kimutatása szerint a farmerek jövedelme 1949-ben 17 száföldeket és takarmánnyal a közös állatállományt/ Hatezer rubeljéből egyetlen kopejkát sem kell munkaeszközeinek kijavítására vagy új szerszámok vásárlására fordítania. A kolhoz termelőeszközeit a közös alapból szerzik be és javítják ki. Baranov és a többi kolhozparaszt munkája gyarapítja a mindnyájuk tutajdonát képeaő . kolhoz közös javait. A Szovjetunió kolhozaiban min den esztendőben gazdagon jövedel, mez a termes s a jövedelemből bő ven jut a különféle Iparcikkek vásárláséra. Képünkön az egyik l-ol hnzparasztasszony a dúsan felszerelt textiláruházban ruhaneműt vá sárol keresetéből zalékkal volt alacsonyabb, mint 1948-ban és 22 százalékkal csökkent 1947 óta. Három év alatt, 1950-re egyharmadával sülylyedt a farmerek tiszta jövedelme. Pável Baranov növekvő jóléte nem egyéni, véletlen siker eredménye. A szovjet kolhozparasztság életszínvonalának állandó emelkedését a szocialista rendszer biztosítja, mely válságok és megrázkódtatások nélkül, tervszerűen javítja a dolgozók életét, teszi egyre könynyebbé munkájukat. Pável Baranov költségvetésének kiadási oldala is merőben különbözik a kapitalista országok Parasztjainak költségvetésétől. Pável Baranov minden jövedelmét családié szükségleteire fordíthatja. Hatvankét mázsa gabonájából semmit sem kell vetőmagra és takarmányra tartalékolnia. A kolhoz közös alapja látja el vetőmaggal .a kolhozAhhoz, amit Pável Baranov a kolhoztól kap, hozzá kell számítani azt a hatalmas összeget, melyet a szovjet állam a lakosságnak nyújtott hitelre, szociális és kulturális beruházásokra fordít. A kolhozparasztok ingyen tanulhatnak az általános -iskolákban, ingyen orvosi ellátásban részesülnek. Ezentúl a sokgyermekes anyák anyagi támogatást is kapnak. A békés alkotómunkával elfoglalt szovjet paraszt bizalommal tekint a jövő felé. A „Závjet Iljicsa"-kolhoz is kidolgozta gazdasága fejlesztésének új ötéves tervét, elkészítette a színházzal, szállodával, poliklinikával, napközi otthonnal, parkkal, sport-stadionnal rendelkező kolhotfalu építési tervét. Ujabb öt év alatt a kolhozparasztok jövedelme isinét jelentősen fog emelkedni, élete még szebb, még vidámabb, költségvetése még gazdagabb lesz. mupipőke" és a „Halló Moszkva" című filmek, a Szabadság-filmszínházban a demokratikus némel füm. gyártás kiváló alkotása, a ,,Kö. szív" című mesefilm ért el olyan látogatottságot, amire még nem volt példa. A dolgozók a nyár folyamán a mozibérletek segítségével olyan kedvezményhez jutol'ak, amellyel kulturális igényükei megfelelően kielégíthetik. Az elkövet. Icezö napokban a Icözvéleménykuta. tás eredményeképpen, a szegedi dolgozók kívánsága szerint újból bemutatásra kerül az „Ezred fia", Valentin Kalajev ifjúsági regénye filmen, valamint a „Ludas Malyi'', az első színes magyar film és n mozibajáró közönség által jólismerl szovjet filmszínész, Druzsnyikov nagy alakításával az „Orsai csomó, pont". Augusztusban új operafiimek is bemutalásra kerülnek, mégpedig a ,.Bajazzók" és a „Vindsori víg nők". Ezek mellett is változatos egyéb műsor jelent élményt a szegedi filmszínházakban a dolgozók számára, ll/fég löbb segítséget akarunk nyújtani a jövőben a sze. gedi mozilátogató közönség nagyméretű érdeklődésnek kielégítésé, re. Biztosak vagyunk abban, hogy a szocialista.realista kultúra megismerése és megszerelése átalakít, ja, új emberré formálja a dolgozókat, így lesz Szeged vámsából az igazi kultúra, városa, ahol n szabadság levegőjében az emberek a drágán megszerzett'békéért és annak megmaradásáért a kultúra minél szélesebb elsajátításával is karcolnak, Faludi Márton a MUh.fl' csöngraámegyet kirendeltségének vezetője. Felvétel a Dolgozók általános gimnáziumába A szegedi állami Móra Ferene (volt Baross Gábor) általános gimnáziumban működő dolgozók általános gimnáziunAnak I. osz. tályába felvételüket kérhetik mind. azok a dolgozók, akik életük 17. évét 1951 szeptember l-ig betö.tötték, illetve betöltik és az általa, nos iskola VIII. osztályát illetőleg a polgári iskola vagy gimnázium IV, osztályát elvégezték. A felvétel felső korhatára 45. életév. A felvétel végett jelentkezni lehet a szegedi állami Móra Ferenc állgimnáziumban reggel 8 órától dél. után 4 óráig, Horváth Mihály-u. 2 szám alatt. A felvételüket kérők a jelentkezés alkalmával tanulmányaikkal kapcsolatosan mindennemű további felvilágosítást megkapnak. Kijelölték a minőségi vetőmagot használni köteles községeket Kormányzatunk egyre több támogatást ad dolgozó parasztságunknak. A gépállomások felállításán keresztül biztosítva van » szántás, növényápolás, aratás és cséplés időbeni elvégzése. Most kormányzatunk a még bőségesebb termés biztosítása érde. kében határozatot hozott, hogy egyes községeket az általános vetőmagcserén keresztül minőségi vetőmaggal látják el. Eddig, mindenki olyan vetőmagot vetett, amilyen volt neki és a vetőmag gyenge mi. nősége esetén sokszor a termés betakarításakor is éreztette hatását. Az alant felsorolt községekben minden dolgozó paraszt köteles a cserére kijelölt gabonaféleség vetőmagmennyiségét bevinni a tanácshoz, vagy a cserére kijelölt földművesszövetkezetekhez és ott fel. ár nélkül, teljesen ingyen, jóminőségű vetőmagra cserélik ki. A ki. cserélt vetőmagokat csak vetésrt Szabad felhasználni. A vetőmagcserére augusztus 4-ig kell jelent, kezni a tanácsnál, a vetőmagcsere pedig augusztus második felében történik meg. Megyénkben az MH.minöségű őszi árpa vetőmagcserére kijelölt községek a következők: Algyö, Deszk, Gyálarét, Kiskundorozsma, Kiibekháza, Cszentiván, Ujszent iván, Röszke, Szőreg. Tápé, Szeged város és Hódmezővásárhely. Az F. 481-es minőségű búzacserére Csany. teleket jelölte ki a földművelésügyi minisztérium. A bánkúti búza cserélését Deszken, Kübekházán, Ószentivánon. Ujszentiváno-n, Szóregen, Makón, Ferencszáliáson, Kis* zomboron és Klárafalván végzik. A vetőmagcserére kijelölt községekben az előírt és becserélt gagonaféleségek magvain kívül más minőségű magot vetésre nem szai had használni.