Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-28 / 174. szám

CSÜTÖRTÖK, 1951. JULIUS 20. A siker egyik alapfeltétele: a verseny nyilvánossága! Ezt az igazságot értették meg a Lemezgyárban A kép mindjárt feltűnik a ka­jun belépőnek. Egy gyár hatalmas udvarát ábrázolja, mellette az or. •zágút húzódik. Az úton autó, motorkerékpár, majd távolabb egy vonat látható. Mintha versenyez­nének egymással. Még aa út is por­zik. azonban a győztes a kép jobb­oldalán látható repülőgép. Első pil­lanatban arra gondolhatunk, hogy a sport népszerűsítését szolgálja ez kép. Azonban közelebbről nézve egy feliratot látunk: „A Szegedi Fa­lemezgyár versenytáblája". A leg­frissebb termelési eredményeket ol­vashatjuk le róla. Az üzem élen. járó dolgozói versengését mutatja be ez a tábla. A magasban élretörő repülőgép fölött a kisprés-brigád tagjainak nevét olvashatjuk, akik 278 százalékkal vezetnek a terme­lésben. az alatta iparkodó verseny­autó a lécösszerakó brigád 159 szá­zalékával száguld. Szinte „hallani" a motorkerékpár zúgását, amint az előtte robogó autót akarja beérni. Több gázt kell adni a motornak, hogy a 142 százalékot teljesítő Gátter.brigád utóiérje az előttük robogó lécösszerakó brigádot. A fá­val megrakott vonat már egy kissé lassabban halad. De a rajta utazó Aradd-brigád tagjai 134 százalé­kukkal szilárdan tartják eredmé. nyeölkel. Tovább nézve a képet, önkénte­lenül is elmosolyodik az ember. Ha­talmas csiga mászik, de alig halad, Dubszki Lajosné igyekszik 78 szá­zalékkal. hogy legalább az előtte bandukoló, 85 százalékot elérő Hel. l'ér Jánosnál utóiérje. Érdekes és ötletes ez a kép. Az üzem dolgozói naponta olvashatják lé róla, hogy kik azok, akik élen­járnak és kik azok, akik lemarad­nak a versenyben. A verseny nyil­vánosságát a Lemezgyárban jól biztosítják. Az üzemrészekben ki­függesztett kis táblákra felírt ered­mények buzdítják a dolgozókat l munka további fokozására. Ér­deklődve olvassák el a százaléku­kat és az alatta kiírt keresetüket. Nincs olyan dolgozó, aki a ver. senytábla útmutatása után ne tud­ná. hogy mikor ért el jó erdeményt, vagy hol kell javítani további mun­káját. Minden percet ki kell használni munkaidő alatt — ez a jelszava Dura József sztahanovistának. A leggyorsabb mozdulatokkal dolgozik az üzemben, keze alatt perceken belül elkészül egy-egy lemez javí. tása. — Nagyon kell igyekeznem — mondja Dura József —, mert az utóbbi időben neon kielégítő a telje­sítményem. Hogy honnan tudja mindezt? Erre a kérdésünkre egy papírlapot vesz elő. „Hétfőn 125, kedden 138, szerdán 118 százalék" — olvashatjuk a papírról. Dura elvtárs mosolyogva jegyzi meg: „Munkámhoz egyik legfontosabb lendítő kerék a verseny nyilvántartása. Minden nap pontosan vezetem eredményei­met". — Szép teljesítményetek van ma! — kiáltja a gépzúgáson ke­resztül az egyik dolgozó, Harkai József, az elmaró brigád vezetője mosolyogva válaszol: „Szép, szép, de nem elégszünk meg ennyivel. Úgy igyekszünk, hogy a 177 száza, lékos eredményünket még maga­sabbra fokozzunk". A lemeagyári dolgozók nemcsak saját eredménye­ikkel törődnek érdeklődve figyelik a többi dolgozó teljesítményét is. A hámozógépen dolgozók cso­portvezetője is szivén viseli bri­gádja sorsát. Brigádvezető — egy­ben népnevelő is Rácz elvtárs. Munka közben az élenjáró dolgo. zók eredményeivel agitál és hívja harcba a termelés fokozásáért bri­gádját. Beszél az élenjárók munka­módszeréről és a sztahánovistákat állítja, példaként a dolgozók elé. Felvilágosító munkájának megvan az erdeménye. Néhány hónappal ezelőtt a hámozóbrigád teljesítmé­nye 90—95 százalék körül mozgott. Ma már ezt az eredményt a ver­seny állandó nyilvántartásával^ a jó agitációval 130 százalékra fo­kozták. A népnevelő felvilágosító munká­jából a vállalatvezető Hajdú József elvtárs is kiveszi ré­szét, Az élenjárókkal és az elma­radottakkal egyaránt elbeszélget munka közben. A verseny nyilvá­nosságát is ellenőrzi Hajdú elvtárs. Ha véletlenül a versenyiroda késik a kiértékeléssel, az elsők között van, aki figyelmezteti őket. A lemezgy áriaknak meg is van az okuk, hogy minden téren bizto­sítsák a tervteljesítés győzelmét. Versenytársukat, a Csongrádi Bú­torüzemet eddig még minden alka. lommal elhagyták. Most döntő győ­zelemre készülnek. Az Alkotmány ünnepére tett vállalások túltelje­sítésével nagy előnyt nyerhetnek az évi tervü sikeres befejezéséhez. A lemezgyáriak úgy gondolják, hoigy mindent megtettek ennek ér­dekében. Úgy érzik, hogy a siker egyik alapfeltételét, a verseny nyíl. vánosságát mindenhol biztosították. A versenyfelelős elvtársnő úgy gondolja, hogy minden lehetőséget felhasznált erre a célra. Pedig nem így áll a helyzet! Az üzem hangoshíradója az utóbbi időben meg seim szólalt. A dolgozók félórás ebédszünetét nagyszerűen ki lőhet használni, hogy ez idő alatt a hangos híradón keresztül is ismertessék az élen­járókat és lemaradókat. A kővet­kező lehetőség pedig az volna, hogy az üzemi kultúrgárda tagjai egy­egy kultúrműsor, vagy értekezlet alkalmával jelenetben, vagy ének. számukban népszerűsítsék a ver­seny győzteseit. A versenyfelelős vegye fel a kapcsolatot a kultúrfelelős elvtárs­sal. Beszéljék meg a dolgot és a legközelebbi kultúrelőadás akarná, val — amit a Csongrádi Bútor­gyárban tartanak meg — csasztus­kákkal is mondják el versenyered­ményeiket. TÖBB GABONÁT HAZÁNAK! Sándorfalva nem marad !e a begyűjtésben! Párosversenyben állnak a dolgozó parasztok Munkájuk eredményeit, hiányosságait beszélték meg a Szegedi Kenderfonógyár népnevelői •ff k Alig mult két óra. A Szegedi íenderfonógyár dolgozóinak egyré­ize a kapu felé, másik része pe­dig a kultúrterem felé igyekezett. Pár perc és máris megtelt a te­lem. összevont népnevclőértekez­Betre gyűltek össze az elvtársak, logy megbeszéljék munkájuk ered­ményeit, a felmerülő hiámyosságo­lat és az előttük álló feladatokat. Csikós István né, a Szegedi Ken­derfonógvár pártbizottságának tit­tára tartott beszámolót. Beszédé­ben a nemzetközi helyzet ismerte­tése után rámutatott arra, hogy a népnevelök munkája az utóbbi idő­ben meglazult. A jó népnevelőmuiikb hiánya az üzem munkájára is kiha­tott. Az elmúlt hónapban 37 késés, 43 igazolatlan hiányzás mutatkozott és félév alatt 221 dolgozó lépett ki az üzemből. — ötéves tervünket csak úgy ludjuk sikeresen, idő előtt befejez, ni, ha a népnevelők jó felvilágosí­tó munkával segítenek felszámolni ezeket a hiányosságokat — hang­súlyozta ki Csikós elvtársnő, majd így fejezte be beszámolóját; — Nemcsak az Alkotmányban biztosított jogokat kell szem előtt tartanunk, hanem eleget kell tennünk az Alkotmányban lefektetett kötelességeinknek Is! Pártunknak hü. odaadó, áldozat­vállaló káderekre van szüksége — kezdte meg hozzászólását Ábrahám Vincéné elvtársnő. ígérem, a to­vábbiakban úgy végzem munká­mat, hogy üzemünk, államunk szá­mára jó kommunistákat neveljek •— fejezte be szavait. — Kíméletlenül harcolni a mun­kafegvelctnlazttás ellen — szólalt fel Csiszár Józsefné elvtársnő. Ennek érdekében az üzem nép­nevelőit é« népnevelőfelelőseit versenyre hívom. Versenykihí­vásomban vólla'om, hogy az előfonó üzemrészben « mjin­khfcve'em megszilárdítását fn­kozotfan elősegítem, mtahatak. hogy az eíkésések tettesen ki­küszöbölődjenek. Ezt úgv érem el, hogy minden el­késő dolgozóval elbeszélgetek és rámutatok, hogy késésével népgaz­daságunkban milyen rmgv károka' okoz. Az anyaglakarékos: >g foko­zásának érdekében is megindítom tti hurcol.­Csiszárné elvtársnő versenykihí­vásához az üzem valamennyi nép­nevelője csatlakozott. A népnevelő elvtársaik, hozzászó­lásaiból — mivel közülük legtöb­ben kerületben is végeznek népne­velő munkát — kidomborodtak a kenyércsata, a nyári mezőgazdasá­gi munkáklkai a begyűjtés problé­mái. Elmondották: mindannyian tudják, hogy országunk építése szempontjából milyen döntő fon­tosságú a begyűjtés gyors, időben való teljesítése, sőt túlteljesítése. Ezért vállalták, hogy minden vasár­nap fáradhatatlanul kimennek a parasztlakta területekre, hogy ott elbeszélgetve a dolgozó pa­rasztokkal, elősegítsék a be­gyűjtés sikerét. A Szegedi Kenderfonógyár nép­nevelőinek értekezlete igen hasznos volt. Sojcat tanultak a népnevelők egymás tapasztalataiból s újabb érvekkel megerősödve é9 felvértez­ve láthatnak hozzá a hiányosságok kiküszöböléséhez s az előttük álló feladatok megoldásához. Vasárnap délelőtt a DÉFOSZ udvarán beszélgettek a sándorfalvi dolgozó parasztok. Arról volt szó, hogy a szatymaziak — akikkel pá­rosversenyben állanak — szomba­ton 130 mázsa gabonát szállítottak be a raktárba. Ez nem megvetendő teljesítmény, hiszen még ök is a cséplés elején tartanak. — Nálunk 80 mázsa se jött be tegnap — mondotta Czirok János 6 holdas paraszt. — Ha nem vigyá­zunk, szégyenszemre lemaradunk. Gyömbér Sándor kisparaszt a ké­sedelmes behordásban látja a be­gyűjtés lassúságának okát. Már túl­teljesítette a beadását 150 százalék­kal és azt szeretné, ha mindenki ott tartana legalább, ahol ő. Akkor elkerülhetnék g. szatymaziakal. — Párosversenybe kell lépnünk egymással — javasolta az ember­gyűrű közepén Tóth József tanács­tag. — Ne az egész falut, hívja ki egy ember versenyre, mert igy nem tudja minden nap ellenőrizni ver­senytársait. Mindenki a szomszéd­jával versenyezzék a begyűjtésben, ez sokkal érdekesebb, meg eredmé­nyesebb. Mi is nyerünk vele, a köz. ség is, az állam is. — Minél többet C-jegyre: ez le­gyen a jelszónk — szólt közbe a négyholdas Terhes Imre. — Én már bevittem nyolc mázsát. Itt van a zsebemben 600 forintra szóló vá­sárlási utalvány. Lesz mit megőröl, nöm, ha nem lenne elég a fejada­gom, meri minden mázsa C-jegyra beadott búza után ugyanannyi sza­badürlést is biztosított a kormány. De én nem hagytam magamnak csak másfél mázsát. Gondolnunk kell a többi dolgozóra is. Tóth József számolt magában egy darabig, utána félrehívta Czirok Jánost: — Kezdjük meg mi a párosver. senyt János bácsi. Meglátja: követ­nek bennünket a többiek. Az még­sem lehel, hogy a szatymaziak elé­bünk kerüljenek. Igaz, én már az adómon felül 10 mázsát vittem be C-re, de tudom, hogy maga túltesz rajiam, ha elcsépel. Feltéve, ha ha­gyom magam• mert nekem is ma­radt még otthon pár mázsa. Nem sokat gondolkozott Czirok János. Kezébe csapott Tóthnak <s azt mondta határozottan: — Sándorfalva nem marad le a begyűjtésben! Úgy történt, ahogy Tóth József megmondta. Egymást követték a lelkes versenykihívások: Makra András Molnár Istvánt hívta ki a beadási kötelezettség túlteljesítésére, Táborosi Antal meg Erdei Antalt. -— Százötvenre, kétszázra, három_ százötvenre — hallatszott innen is, onnan is a DÉFOSZ-udvaron. * ... Forrósodik a verseny Szaty. mazzal szemben. Ki lesz az elsfl? — ez a kötelezettségek túlteljesíté­sén dől el. A cséplés és begyűjtés feladatait beszélték meg értekezletükön a szegedi cséplőgépek népnevelői és ellenőrei Változatos műsor az MNDSz-asszonyok szegedi békevasárnapján Az MNDSz szegedi szervezetének asszonyai lelkesen készülnek, a holnapi békevasárnapra. A kultur­brigádok vidám csasztuskákot ta­nulnak. Dallal köszöntik majd az élenjáró dolgozó parasztokat s ugyancsak énekkel pellengérezik ki a lemaradottakat. Alsóvároson az MNDSz alsóvárosi szervezetének kultúrbrigádja, Kecskés-telepen az MNDSz kecskéstelepi kultúrbrigád­ja, Petőfi-telepen pedig a Martos Flóra MNDSz-szervezet kultúrbri­gádja látogatja meg délelőtt a dolgozó parasztokat. Az MNDSz asszonyai a népneve­lő munkából is kiveszik részüket. Felvilágosító munkával harcolnak a begyűjtés sikeréért. Kimennek a dolgozó parasztokhoz, megmagya­rázzák a gyorsbeadás fontosságát és előnyeit. Az asszonyok a szérűskertekbe már többszőr ellátogatlak s kul­túrműsorukkal szórakoztatták a cséplőgépek dolgozóit, vidámságot és jókedvet vittek magukkal. Va­sárnap Is elmennek a szérűskertbe, de most a vidámság mellett ko­moly munkát is vállaltak. Vasárnap az MNDSz asszonyai békeőrséget állnak a szérűskertekben » éber szemekkel vigyáznak a hatalmas búzakazlakra, a dolgozók jövő évi kenyerére. Az MNDSz-asszonyok így veszik ki részüket a begyűjtés munkájá­ból. Ezenkívül több brigád rend­szeresen jár ki a tszcskbe s segí­tenek a még időszerű növényápo­lási munkák, elvégzésében is. Vasárnap délulán 6 órai kezdet­tel Alsóvároson a Mátyás-téren bé­ke-vasárnap délután rendez az MNDSz. A délután során rövid be­szédben ismertetik a béketábor munkáját és a népi demokratikus államok harcát a Szovjetunió ve­zetésével a háborús uszítókkal szemben. Az alsóvárosi MNDSz asszonyai vidám kultúrműsorral is szórakoztatják a megjelent dolgozó­kat. Tanácstagok beszámolót Gyulai István augusztus 4. délután 6 óra: Postás-otthon. Hajas László augusztus 4. délután 3 óra: Kendergyár (szegedi). Magyar Béláné augusztus 4. munkaidő után: Magyar Kender, Új­szeged. Simon Györgvné augusztus 4. délután 7 óra: Fodor-telep, Tátra­tér. 1 l)r. Zápory Dezső augusztus 3. délután %4 óra: MÁV igazga­tóság.­A szegcdi cséplőbrigádok népne­velői és ellenőrei megbeszélést tar­tottak a szakszervezetá székházban. Az értekezleten megvitatták azokat a kérdéseket, amelyeket a mező­gazdasági munka egyik igen fon­tos ága, a cséplés felvetett. Nem közömbös számunkra, hogy a nem­zetgazdaságilag rendkívül fontos feladatot, hogyan hajtják végre dolgozóink, tudják ezt a cséplő­munkások is. Az értekezlet hangu­lata maga is azt tükrözte, hogy a cséplést végző munkások megértik azt a hatalmas feladatot, amit szo­cializmusunk építése, a békeharc e szakasza ró ránk. A csoportvezető biztosítsa a tervszerű munkát Bán Béla elvtárs, a DÉFOSz sze­gedi titkára, beszámolójában össze­foglalta az eddigi eredményeket, de az előforduló hibá'kra is rámuta­tott. Hangsúlyozta a cséplőmunká­sok előtt álló feladatok fontossá­gát. Alapvető feladatként a mun­ka 100 százalékos, gondos és gyors elvégzését határozta meg. Megjelöl, to a cséplésnél dolgozó csoportve­vezetők, ellenőrök feladtát is. Je­lentős mértékben rajtuk múlik, hogy az egyes gépeknél komoly, jó munka folyik-e. A csoportvezető az, akinek a gépnél dolgozó brigádot össze kell fognia és biztosítania kell a terv­szerű munlkát. Ügyelnie kell arra, hogy az egyes részletmunkák, mint például a kazalrakás, polyvarnkás, kéveadogatás stb. rendben folyja­nak. Nem szabad elhanyagolni, ott­hagyni az asztag alatt lévő szemet sem. Mindem szem gabonára szük­sége van dolgozó népünknek, népi demokráciánknak. Az ellenőröknek alaposan ismer­niök kell a begyűjtéssel kapcsola­tos kormányrendeletet. Ismerniük kell a város. a megye által kiírt jutalmakat, amelyekkel a legjobb eredményt elérő csoportokat jutal­mazzák. Ismerniök és fudatosita­niok kell a gyors és több begyűj­téssel járó kedvezmények és jutal­mak változatait és összegeit. A cséplőmunkások legyenek élenjáró harcosai a begyűjtési agitációnak Fontos, hogy a csoportvezetők és az ellenőrök irányítói, vezetői legyenek a népnevelő munkának. Bán levtárs hangsúlyozta, hogy a tséplőmunkásoknaik ezen a terüle­ten is komoly feladatuk van. Le­gyenek harcos élenjárói a begyűj­tési agitációnak. Hiiba, hogy csép­lömunkásairik eddig nem próbálták ellenőrizni népnevelő munkájuk eredményét. Nem nézték meg, hogy az a dolgozó paraszt, akivel ők a begyűjtés fontosságáról beszélget­tek, valóban beadta-e gabonafeles. legét államunknak. Megelégedtek az egyszerű felületes beszélgetéssel. Ezen feltétlenül változtatni kell. Eléggé elhanyagolták a csopor­tok az egymásközti versenyt, pedig a miunkaverseny a szocialista építés fontos eszköze. Elősegíti a munka gyorsabb ütemét, jobb minőségét. Leplez tűk le ax ellenség aknamunkáját Bán elvtárs felhívta a figyelmet az ellenség munkájára is. Az el­lenség igyekszik a cséplőmunkások között elégedetlenséget szítani, úgy, hogy túlzott követelésekre uszít. Az öntudalos munkás azonban tudja, hogy államunk minden jogos kérést teljesít és biztosítja a munka után járó bért. Az ellenség sokszor köz­vetve is támad 'szekértőiéi útjáh. A cséplőmunkásoknak ezt is észre kell venniök, mert ellenkező eset­ben a jó munka rovására megy. Az ellenségnek persze ez is a célja. Bán elvjárs beszámolóját hozzá­szólások követték, amelyek a mun­ka közben felmerülő kérdésekkel foglalkoztak. A felszólalásokból ki­tűnt, hogy a szegedi cséplőmunká­sok odaadással dolgoznak. Biztosra vesszük, hogy az előforduló hibá­kat is igyekszenek kiküszöbölni, megértve a jó cséplés politikai" nemze(gazdasági jelentőségét. A begyűjtés sikeréért harcba indulnak az MNDSz-asszonyok A községi és tanyai MNDSZ­szervezetek asszonyai július 29-én béke vasárnapot rendeznek a be­gyűjtés meggyorsítása és sikere érdekében. Ezen a napon kultur­brigádok járják végig a dolgozó parasztok házait, rigmusokban éneklik meg a kiválóan dolgozó, kat, a legtöbb terményt beadókai « f«i-aiu>í-Aabb munkára sarkalják a hátul kültagokat. A nöneveiők is sorra járják a községek házait és értékes felvilágosításokkal járul­nak hozzá a begyűjtés sikeréhez. Délután a falu több pontján kis­gyűléseket tartanak, melyeken ugyancsak a begyűjtés fontosságé, val foglalkoznak majd az előadók. A kisgyüléseket kultúrműsorral kötik ejjybr

Next

/
Oldalképek
Tartalom