Délmagyarország, 1951. július (7. évfolyam, 151-176. szám)

1951-07-27 / 173. szám

Sok értékes javaslat vetődött fel a szegedi tanáestagok eddigi beszámolóin Az USA kétszínűsége miatt újból el kellelt napolni a fegyverszüneti tárgyalásokat A Szovjetunió nagyszerű mezőgazdasági tcelintkájával ismerkedett nicg Kazahsztánban a magyar paraszM^Jdütlség egyik csoportja A Z MDP C S Ö N G R A D M EGYE I P A R TB ! Z O TT S A G A N A K LAP J A VII. ÉVF. 173. SZÁM AliA r>» ITI.I.F.Il PÉNTEK, torst. JULIUS 27. A tanács a népakarat megtestesítője Alig egy éve, hogy dolgozó népünk megválasztotta a tanácsokat abból a célból, hogy fejlődésünknek megfelelően olyan közigazgatást te. remisen, amely a dolgozó tömegek bevonásával az államhatalom gyakorlásában, a közügyek intézésében fokozottan szilárdítja tovább a népi hatalmat, gyorsítja a szocializmus építését. Tanácsaink lényegében megfelelnek erre a hivatásra. Az idei bő terméseredményekre nézve megállapíthatjuk, hogy a jó termés_ eredményekért vívott harcban tanácsaink jelentős munkál végezlek. A falu egész dolgozó népét sikerült viozgósitaniok az őszi vetés, mélyszántás, trágyázás, időben történő elvégzésére, a tavaszi munkákra, növényápolásra, amelyek mind együttvéve, idei bö terméseredményünk alapját teremtették meg. Figyelemreméltó eredményeket értek el tanácsaink a dolgozók ügyeinek intézésében. Ma már a mult emléke az olyan „kéménybon. tási ügy" (amire az óföldeákiak még emlékeznek), amely „egy-két emberöltőn keresztül" elhúzódott. A dolgozó parasztok hivatalos dolgát közvetlenül, ,,aktagyártások" kike_ rülésével gyorsan intézik tanácsaink. A dolgozó nép bizalma, megbecsülése ezért folyton növekszik tanácsaink iránt. A tanács a falu, vérévé, húsává vált. Az eddigi fejlődés bebizonyította, hogy tanácsaink élet- és fejlődőképesek. Együtt nőnek, erősödnek a feladatokkal. Az idei aratás, a most folyó begyűjtés közben fellelt és hasznosított új tapasztalatok, módszerek tovább erősítik, izmosítják tanácsainkat. Ez az erősödés, izmo. sodás a legegészségesebb, mert min. den tett, minden intézkedés a nép választottjai, a tanács útján, a nép érdekében történik. A tanács így .válik folyvást a népakarat megtesJesítöjévé. TJj harcba lendültek most ianá. csaink. Zászlajukra a község előírt begyűjtési kötelezettségének nemcsak teljesítését, hanem túlteljesítését írták. A begyűjtés teljesítésében megújuló harc, a szabotáló ellenséggel szemben, a dolgozó pa. rasztság felvilágosításáért, tanácsaink fejlődésének újabb forrásait nyitják meg. Éppen ezért nem szabad elhallgatnunk azokat a hibákat, amelyek most. a harc kezdetén gátolják a tanácsok munkáját. Tanácsaink némely feladat mcgoldásása előtt megtorpannak, bizonytalanok. Vannak, akik úgy akarják menteni a helyzetet, hogy azt mondják: min. den kezdet bizonytalan. Ez az érvelés nem a mi érvünk. Ez azoké volt, akik a múltban abban voltak bizonytalanok, hogy milyen mértékben zsarolják a népet, hány dolgozó paraszt Iába alól dobolják ki a földet, hogy azért ők nyugodtan élhes. Kék léhűtő életüket. Ez az érv a polgári közigazgatás, a burzsoá talpnyalók érve volt, de semmi esetre sem lehet a mienk. A tanács — mint fentebb mondottuk — a népakarat megtestesítője, a nép érdekének a képviselője. A nép, a fala dolgozó parasztjainak ügyét pedig bizonytalanul intézni nem lehet, csak egyféleképpen: a falu dolgozó i parasztságának az érdekét szem előtt tartva. Helytelen tehát a maroslelei és a csanádpalotai tanács bizonytalansága és megalkuvása, amikor nem merte erélyes intézkedésével megakadályozni, hogy a községben a rendeleiben megállapított díjszabást túllépve, 8—10 forintért hordják be a dolgozó paraszt gabonájának keresztjét. Hely. Jelenül alkudott meg a pusztaszeri tanács, amikor nem intézkedett, hogy a községben a földműves, szövetkezet idejében vételi jegyezze a begyűjtött gabonát. A bizonytalanság, a megtorpanás egy-egy feladat végrehajtása előtt az ellenségnek használ. Mit jelentett például a maroslelei tanács megtorpanása? Marosleién az igával rendetkező középparasztok (de Csanádpalotán is) az ellenség, a ku. lákság uszályába kerültek, mert ók is elkértek 8—9 forintot a behor. dásért. A tanács nem mert intézkedni, gondolván, hogy ezzel a középparasztot is megsérti. És valójá. ban mit sértett meg? A parasztpoíilikát! A magas behordási ár miatt joggal zúgolódó szegényparaszt. Ságot eltaszította a középparasztságtól és szabadon engedte futni £ kulákot. sőt a középparasztot is s karjaiba kergette. Nem vette észre a tanács, hogy a kulák hajtotta fel az árakat, a középparasztot felhasználta a maga javára, amikora behordás hasznát ő fölözte le. Kinek használt a pusztaszeri la. nács megalkuvása? Tudvalevőleg a gabona átvételi árát akkor fizetik ki, ha vételi jegyezték a gabonát. Késik a vételi jegyezés? Késik a gabona kifizetése is. Ezt kihasználja az ellenség, a kulák, a suttogó propaganda terjesztésével, befotyásolja a dolgozó parasztot, ezzel késlekedik a begyűjtés. Láthatjuk, minden megalkuvás, minden megtorpanás a falu ellen vét, az ellenségnek szolgál. A tanács jó munkájának fokmérője az, hogy milyen határozottsággal, szilárdsággal áll ki intézkedéseivel a falu dolgozó parasztjainak érdeké, ben, A falu érdekének, képviselésére szolgálatára választották meg a tanácsot. A bízatom a választók ré. széről csak előlegezett. Sztálin elvtárs mondotta 1937-ben választóinak: „A küldöttnek tudnia kell. hogy ő a nép küldötte a legfelsőbb tanácsba s hogy azt az irányvonalat kell követnie, amely szerint adott neki utasítást a nép. Ha le. tér arról az útról, a választóknak joguk van új választások kitűzését követelni és az útról leiért küldöttnek a szűrét kitenni". A most folyó cséplés és begyűjtés munkájába tanácsainknak ismét be kell tehát bizonyítaniok, hogy méltóak a nép bizalmára. Helyes intézkedéseikkel meggyorsítják a begyűjtést községükben. Végrehajtják a nép utasítását: a begyűjtés teljesítésével megvetik községük további fejlődéséneik az alapját. A tanács azonban csak úgy tudja a nép által adott utasítást maradéktalanul végreltajlani, ha a falu valamennyi dolgozó parasztja erejére támaszkodik. Ha úgy teljesíti hivatását, hogy a legnagyobb szám. ban vonja be a dolgozó tömegeketfalun a dolgozó parasztságot az államhatalom gyakorlásába, az ügyintézésbe. Nálunk. Csongrád megyében ez mintha sántítana. A tanácsok és a falu dolgozó népe közötti laza kapcsolatot mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a most folyó begyűjtési munkával kapcsolatban egyetlen egy esetben sem fordultak a nem tanácstag dolgozó parasztok javaslataikkal a tauácshoz. Miért? Talán a csongrádmegyei dolgozó parasztok nem tartanák szívügyüknek a begyűjtést? Vájjon nem foglalkoznak eléggé n falu problémáival? Azt hisszük hogy ez nem így van. Hanem a tanácsok, a tanácstagok a felvilágosító munkát elhanyagolják a dolgozó parasztok között. Hivatal, nak. olyan tisztségnek tartják a megbízatást a tanácstagok, ami csak abból áll. hogy egy lakásvagy bérleti ügyet intézzenek el. de nem kapcsolják be . aktivan z dolgozó parasztokat a falu ügyeinek intézésébe, az államhatalom gyakorlásába. A tanácstagok munkáján teháí sürgősen változtam' kell! A begyűjtés legyen a harc újabb iskolája tanácsaink számára, ahol még jobban elsajátítják az államigazgatás művészetét. ,,Ez a harc iskolája, ez olyan könyv, amelyben még sok.sok oldal nincs megírva, olyan könyv ez, amelybe még be kell irni az új társadalmi viszonyok megszervezéséért folyó harc tapasztalatait, amelyek a múltból örölcölt tapasztalatokra egyáltalán nem is hasonlítanak. Olyan iskola cz, amely megtanítja, hogyan kell az adott korszak sajátosságait megérteni". (Visinazkij.) — S ezt csak úgy tudják tanácsaink megoldani, csak úgy tudják községükben maradéktalanul begyűjteni a gabonát ha minden tevékenységükben na. ponként kikérik a falu dolgozó parasztságának a véleményét. A falu dolgozó parasztságának véleménye helyeslése pedig abban nyilvánu" meg, hogy a tanács helyes és határozott intézkedése folytán ivartalanul és gyorsan gyűlik a gabona a begyüjfőhelyre, ezzel megvetik az alapját a falu további gazdagodásának, a dolgozó nép akaratának megfelelően, , 4 begyűjtéssel kapcsolatos feladatokról beszéltek a taiiácsok vezetői Házi Árpád elvtárs zárszava A belügyminisztérium egyna-| Házi Árpád elvtáre, belügymipos értekezletre hívta össze j a niszter összefoglaló zárószava megyei tanácsok V. B. elnökeit fejezte fce. és a most folyó mezőgazdasági1 Az előttünk álló feladatokat munkáikban kiváló eredményt el- _ mondotta Házi Ár.pád elvérő néhány városi, járási és köz- (Ars _ csak akfcor tudjuk mnségi tanács V. B. elnökét. rad ék tálamul végrehajtani, ha Az értekezlet első előadója az eddiginél sokkal nagyobb Nagy Imre elvtárs élelmezési gündot fordítunk az ellenőrzés miniszter .,A' begyűjtéssel kapcsolatos kérdések" címmel tarlőtt beszámolót, Keresztes Mihály elvtáns, a földművelésügyi miniszter, első helyettese „a termelőszövetkezeti fejlesztés és a növénytermelés időszerű feladatai"-ról beszélt. Bognár Józisef belkereskedelmi miniszter „A begyűjtés és az áruforgalom összekapcsolása és az őszi csúcsforgalomra való felkészülés" címmel tartott előadást. " A tanácselnökök értekezletét munkájának megjavítására. Az ellenőrzés lazasága, felületessége rés az ellenség Számára, amelyet minden esetben megtalálnak és fel is használnak dolgozó népünk ellenségei. Számos helyről jelentették például az aratás befejezését — mondotta — és a határ végigjárásakor az ellenőrzők találtak lábon álló gabonát. — Az éberséggel kapcsolatban súlyos hibák tapasztal' hatók a cséplőgépeknél is.Az ellenség és az ellenség hangjára hallgató gazdák ezt is kihasználják és a valóságnak nieg nem felelő adatok bemondásával megkárosítják népgazdaságunkat. — Gazdag termésünk cséplése és begyűjtése — folytatta Házi elvtárs — fokozott mértékben szükségessé teszi az állami és népi fegyelem megszilárdítását. — Bőséges termésünk betakarítása harci feladat. amelyet úgy kell megvalósítani, hogy ebben a harcban Pártunk II. kongresszusa határozatainak szellemében megizmosodjanak, megszilárduljanak helyj tanácsaink. Cséplőgéptől a begyül főhelyre PERNEKIÉK BETARTOTTÁK SZAVUKAT A gazda diktálja az adatokat: — Perneki Ferenc 11 holdas, lakik : Petőfi.telep, 52.es utca. A gabonából számítsák ki, mennyi a beadás és az adó, a. többit pedig ír. ják Crvételi jegyre! Tavaly is beadtam a felesleget/élenjártam a, Ve. adásban, az idén sem, akarok lénia, radni — mondja. Perneki Ferenc és családja. Az udvaron kismalacok szaladhatnak ds hófehér libák gágogva, ijedren rebbennek szét, amikor közéjük fut a kocsi. Az állatok közölt egy szőkéhájú kislány futkos jobbrabalra ' s pici kezével a libák után kapkod. Ez a kislány Pcrnekiék unokája, a család szemefénye. Közben kiszámolják, hogy az adó 397 kiló, a beadás 281 kiló, tehát a C-jegyre 10 mázsa és 85 kiló maradt. — Majdnem annyi, mint tavaly — jelenti ki Perneki büszkén. — Tavaly 11 mázsál adtam be. Kezébe veszi az átvételi jegyet és lézi a lap aljára írt számokat. A yabonáért a gyorsbeadási jutalommal együtt 1120 forint jár. A többi oarasztok csak nézik, amint büszkén felül a kocsira, arcán a jólvég. zelt munka örömével. Még visszaköszön. aztán közécsap a lovaknak hazahajtat, * A Petőfi-telep szélén van az 52cs ufea. Ennek a keskeny, rövid kis utcának egyik házaban lakik Közben Pernekiné előrejön az udvarba és arca mosolyog, amikor a kislányt látja elébe sznladni. Naplói barnítoft kezét barátságosan nyújtja az idegen felé és hel'Ivcl kínálja. A padon ott hever a „Délmagyarország" legújabb száma, bizonyítva, hogy a ház lakói rendszeresen olvassák a napi sajtót. Pernekiné észreveszi az idegen pillantását s mosolyogva mondja: — A mi nevünk is benne volt a keddi újságban. Vasárnap népnevelők járlak itt, nálunk s beszélgettünk velük a begyűjtésről, a gyors, beadás fontosságáról és sok másról. Meglepetésünkre kedden az újságban olvastunk erről a vasárnapi beszélgetésről. — Mi vasárnap megígértük, — teszi hozzá —, hogy egyenesen a géptől visszük be a gabonát a begyüjtöhelyre. De be is tartottuk a szavunkat! Kedden befejeztük a cséplést és már szerdán be is vittük a gabonánkat. Megérkezik Pernekiék nagyobbik fia is, a kis Marika édesapja. Nem szól bele a beszélgetésbe, csak hallgatja, amit az édesanyja beszél és maga is helyesel hozzá. — Szépen fizetett az idén a búza, a három holdról 42 mázsát arattunk. Az idén is volt bőven miből beadni. Nem is tartottam vissza, csak körülbelül négy mázsát szabadőriésre. A fejadagon felül nem sok pótlás kit. Amit szabadon őrölhetünk, annark nagy részét majd eladom. — De hol van Perneki Ferenc, a ház gazdája? ;— Kin van, a földben dolgoz'k — feleli Pernekiné. Igaz, a tarlóhántást már régen elvégeztük, egyszer már meg is kapáltuk a mislingnek vetett kukoricát. Kölest is vetett az uram. Most, hogy ilyen jó esők voltak, még akarunk vetni kukoricát, mert van két tehenünk,, borjúnk és kell télire a takarmány. — Édesanyám, tessék már hozzáfogni főzni — szól a kisebb fia Pernekinének. — Az Ujszegedi Kenderfonógyár. ba jár dolgozni, feszi hozzá magyarázóan az asszony —, azért sürget. Hozzá is fog az ebéd készítéséhez s közben tovább magyaráz; — A két fiam. és a menyem ís üzemben dolgozik. Mi, öregek pedig a földet munkáljuk. Tudom, mennyit dolgoznak az üzemi dolgozók s milyen kiemelkedő eredményeket érnek el most is. az Alkotmány tiszteletére folyó munkaverseny során. Ezért iparkodtunk mi is a munkával. Sokszor már kél órakor felkeltünk s 9 óra felé értünk haza. Mondták is sokan a környéken, hocv „mire való ez a cok munka, hisz nincs érte'me." Pedig van! Ilyenkor látjuk, hogy van értelme dolgozni. így munkánkkal mi is az üzemi dolgozókkal együtt harcolunk népi demokráciánk célkitűzéseinek eléréséért. Jó munkánk jutalma volt az is, hogy tavaly dicsérő oklevelet kaptunk beadási kötelességünk teljesítéséért. Munkánkkal értük el azt is, hogy az idén is az élenjárók között szerepel a nevünk. Szeretnek és megbecsülnek bonnünket a jólvégzett munkánkért. Szalma Rózsa