Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-23 / 144. szám

'A minisztertanács határozata az Alkotmány ünnepének tiszteletére kezdeményezett munkaverseny jutalmazásáról Szombaton és vasárnap szerepel a Szegedi Nemzeti Színházban 5 Budapesti Úttörő Színház művészegyüttest ^ AZ MDP CSONGRADMEGYE1 PA RTB I Z OTT S A G A N A K LAPJA VII. ÉVF. 144. SZÁM. ARA f>ü FILLÉR SZOMBAT, 1951. JUNIUS 23. Grősz József és társai a bizonyítékok súlya alatt beismerték bűnösségüket Népköztársaságunk fegyveres megdöntésére, a Horthy-fasizmus visszaállítására törekedtek az összeesküvő-banda tagjai A budapesti megyei bíróság bürietőtanácsa pénteken reggel kezdte meg az összeesküvő banda ügyének tárgyalását. A tárgyalásra eljöttek az üzemi munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek képviselői, hogy visszatérve munkahelyükre, beszámolhassanak társaiknak: milyen aljas fondorlatokkal készültek ezek az imperialista ügynökök hat esztendei munkánk eredményének lerombolására — az átkos mult, a munkanélküliség, a zsellér-sors, a „hárommillió koldus" Magyaror'. szagának visszaállítására. A dolgozók képviselői mellett ott ülnek a tárgyaló teremben a magyar sajtó s a rádió, valamint a külföldi sajtó képviselői. Itt van. nak a TASzSz Iroda tudósítói s a legnagyobb nyugati lapok és hír. ügynökségek tudósítói is. Az amerikai, angol és francia lapok és hírügynökségek tudósítói, akik résztvesznek a tárgyaláson mini szem. tanúk számolhatnak majd be arról, hogy mit vallónak az összeeskü. vők és hogyan ítélkezett feletlük a felszabadult magyar nép bírósága. Ott ül a tárgyalóteremben a vád képviselője: dr. Alapy Gyula, az ügyészség elnöke és a másik oldalon o't ülnek teljes számban a védők, A fővádlóit 60 holdas knlák fia Félkilenc ulán néhány perccel bevezették a vádlottakat. Kik ők, akik összefogtak a dolgozó nép hazája ellen? Grősz József kalocsai érsek — az összeesküvő Mindszenty József készséges híve. Az adatfelvétel során kiderül, hogy Bécsben végezte az egyetem hittudományi karát. Mikor az elnök megkérdezi apja foglalkozását, így felel: „földműves." De a további kérdések során kényszeredetten be kell vallania, hogy apja nem földműves, hanem fiildművesfaló 60 holdas kulák. Ez a reverendába öltözött összeesküvő már az első szavaknál félre akarja vezetni a dolgozó magyar nép bíró ságátl „Mi. a jövedelme?" — kérdezi az elnök. Grősz József szemforgató ájtatossággal azt feleli, hogy nincs jövedelme. De kiderült, hogy a legkülönbözőbb helyekről húz jövedelmet s a következő kérdésre adott válaszában meg kell mondania, hogy jövedelme — 50 ezer katasztrális hold jövedelme volt. ' A másodrendű vádlott, dr. Bozsik Pál, remetekertvárosi plébános is a nép régi ellensége. Már 1919-ben, a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság idején internálták ellenforradalmi tevékenysége miatt. Mellette ül a vádlottak padján dr. Hévey László, volt miniszteri osztályfőnök. Minden alkalommal „udvariasan", bokáit összecsapva, mélyen meghajolva felel az elnök kérdéseire. Az ötödrendű vádlott, dr. Pongrácz Alajos sem különb náluk. Szinte büszkén mondja, hogy a budapesti amerikai követség tisztviselője volt. Hagyó-Kovács Gyula 30 ezer katasztrális hold papi birtoknak volt a jószágkormányzója. A gyilkos Vezér Ferenc, a Pálosrend volt tartományi gondnoka 1946-ban már állt a nép bírósága előtt, demokrácia elleni lázftásért. Azóta — bujkált. Nyolc óra 42 perckor dr. Oltl IVilmos tanácselnök megkezdte a tárgyalást. A vádlottak jelenlétének megállapítása után bejelentette, hogy a vádat dr. Alapy Gyula, a budapesti államügyészség elnöke képviseli. Grősz József védelmében dr. Joanovics Emil, az Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Bozsik Pál védelmében Szabadi Gyula, dr. Farkas Endre védelmében Reznyák László, dr. Hévey László védelmében Nehéz-Possony József, dr. Pongrácz Alajos védelmében Szecsey Dénes, Endrédy Vendel védelmében Melléky Kornél. HagyóKovács Gyula védelmében Zarubay Emil, Csellár István védelmében Barabás Béla, Vezér Ferenc védelmében pedig Fodor Lajos jelent meg. CróM éa éaueesküvő tártainak múltja A vád és a védelem képviselői, nek számbavétele után Olti Vilmos tanácselnök megkezdte a vádlottak személyi adatainak felvételét. Az adatokból — egyebek között — kitűnik, hogy Grősz József apja 60 holdas kulák volt. Maga Grősz, mint kalocsai érsek, már 50 ezer hold föld birtokában sanyargatta a L^jZegény parasztokat. Dr. Bozsik Pál ellenforradalmi te. vékenysége miatt már az első Ta. nácsköztársaság idején is inter. nálva volt. Pongrácz Alajos „foglalkozása": a budapesti amerikai követség tisztviselője, HagyóKovács Gyula 30 ezer holdas rendi nagybirtok jószágkormányzója volt a felszabadulás előtt. Vezér Fe. rencet a felszabadulás után demokrácia elleni lázításért népbíróság elé állították. A nép uralmának ez az ellensége 1946 júliusától őriaetibevételéig bujkált, hogy elkerülje a kiérde. melt büntetést. Olti tanácselnök a Személyi ada. tok felvétele után felolvasta a vádki. rendű vádlott, Grősz József hallgatását. Olti: Megértette a vádat? Grősz: Megértettem. Olti: Bűnösnek érzi magát? Grősz: Bűnösnek érzem magam. Grősz József ezután ismertette pályafutásának egyes állomásait. A tanácselnöknek arra a kérdésére, hogy tett-e kinevezései kap. csán az akkori rendszernek esküt, így válaszolt: „Püspökké klneve. zésem alkalmával és későbbi kinevezéseim alkalmával is esküt tettem Horthy Miklós kormányzó ke. zébe" Grősz a továbbiakban el. mondotta, hogy a húszas évektő. kezdve először dominusza, azután protektora lett a hírhedt Eme. ricana szervezetnek. Ugyancsak a húszas évektől kezdve tagja volt az Ellenforradalmi Move Egyesületnek. A Horthy-rendszer idején belső titkos tanácsosi címet kapott, 1939-től pedig tagja lett Horthy felsőházának. Politikai pártnak hivatalosan nem volt tagja, de a Horthy-rendszer idején, amellyel általában egyetértett, az ErnSzl és Huszár vezetése alatt álló Kereszténypárthoz tartozónak vallotta magát, mert ennek a pártnak a célkitűzései között szerepelt a királyság visszaállítása és a Habsburg dinasztiának Magyaror. szág „ trónjára" való visszajuttatása. iratot, majd megkezdte az elsőAz összeesküvők ellenforradalmi tanácskozása Mindszentinél Az elnök kérdésére Grősz ezután beismeri, hogy évtizedek óta legitimista politikai meggyőződésű. Személyes kapcsolatai voltak a Habsburg-ház tagjaival. Elmondja, hogy 1948 novemberé, ben őt. Hamvas Endrét, Rogács Ferenc pécsi koadjutort és Drahos János esztergomi érseki helynököt Mindszenty bizalmas megbeszélésre hívta össze. Tájékoztatta őket a szerinte közeljövőben várható rendszerváltozás, sal kapcsolatban. Elmondotta ne. kik Mindszenty, hogy egy régi „keresztény politikussal", dr. Bozsik Pállal programot dolgoztatott ki és kérte, hogy, ha neki nem lesz módja e program végrehajtására, hajt. sa végre az összehívottak közül az, akinek erre módja lesz. A Bozsik által kidolgozott programmról Mindszenty mondotta el, hogy a népi demokrácia vívmányait, a föld. reformot, az államosításokat fokozatosan akarták visszacsinálni, A földet vissza akarták juttatni a volt birtokosoknak és a gyárakat a tőkéseknek. Olti tanácselnök ezután ezt kér. dezte: — Tett akkor említést Mind. szenty az amerikai fegyveres erők. ről? Grősz: Az amerikai fegyveres erőktől várta a rendszerváltozást, Olti: És ezt közelinek jelezte? Grösz: Igen. Olti: A fegyveres beavatkozást? Grősz: Igen. Grősz - ezután elmondja, hogy Mindszenty december elsején rábízta a püspöki kar vezetését és a szervezkedés vezetését is. Mindszenty olyan személyek nevét kérte, akik a rendszerváltozás után az ország és a törvényhatóságok vezetésében szerepet kaphatnának. Hamvas püspök mondott is néhány nevet s ezeket Mindszenty feljegyezte. Amikor Hamvas püspök ezt látta, arra kérte, hogy ne jegyezzen fel neveket, mert ha egy ilyen listát megtalálnának nála, az illetőkre kellemetlen következményekkel járhatna. Mindszenty azt is említette, hogy a rendszerváltozás után kiáltványt kell kibocsátani a kor mánvprogramm szellemében s a káltványt különböző pártállású, ismert régi politikusokkal — többek között Czettler Jenővel és Rassay Károllyal — kell aláiratni. A tanácselnök megkérdezi Gröszt: — Mikor vette Ön át a Bozsik. féle illegális legitimista királypárti szervezet vezetéséi? Grősz: A királypárti szervezke. dés vezetését 1949 augusztusában vettem át ténylegesen. Grösz arról vall, hogy Farkas Endre felkereste őt és tájékoztatta a szervezkedésről. Ugyanakkor kifejtette. előtte, hogy a jogfolytonosság elve alapján, a régi törvények értelmében a király távollétében a hercegprímás s annak akadályoztatása esetén az őt egyházi rangban követő kalocsai érsek tölti be az ideiglenes államfői tisztet. Farkas megkérdezte Grőszt, hogy vállalj a.e ezt. Olti: S erre mit mondott ön? Grősz: Megmondtam Farkasnak, hogy Bozsik akciójáról tudok, Mindszenty közölte ezt velem. Az akciót helyeslem és az ideiglenes állam, fői tisztet a rendszerváltozás esetére vállalom. Olti: Tehát Ön kifejezetten elvállalta? Grősz: Elvállaltam. Grősz a továbbiakban elmondja, hogy Farkas hathetenként tájékoztatta őt az összeesküvésről és egy alkalommal közötte, hogy a budapesti amerikai követ, seggel összeköttetést tart fenn és a < követség a szervezkedést aktivan támogatja. Oki: Ön helyeselte, hogy az ame. rikaiakkal kaposolatba léptek? Grősz: Igen. — 1950 márciusában Bozsik Pál közölte Grősszel, hogy az_ amerikai követségen az összeköttetést Gyomlai László esztergomi tanár tartja fenn. Olti tanárselnök megkérdezi, hogy az amerikaiakkal való összeköttetés tekintetében figyclmeztette-e valamire Bozsikékat. Grősz: Arra figyelmeztettem, hogy ezt az összeköttetést nagyon óvatosan tartsák, nehogy a ható. ságok valamiképpen megtudják. Ax amerikai imperialisták kívánságai Grősz ezután elmondta: később az amerikaiak írásbeli nyilatkozatot kértek tőle arról, hogy résztvesz az összeesküvésben. Grősz egy névjegyre feljegyezte, hogy a katolikus egyház érdekében folytatott munkájukat támogatja és ezt a „virágnyelven" írt nyilatkozatot aláírta. Farkas néhány hónap múlva újra felkereste Gröszt. Közölte, hogy az amerikai követség most már nem elégszik meg a virágnyelven írt nyilatkozattal, egyenes és nyilt szövegű nyilatkozatot kér arra vonatkozólag, hogy az ál. lamfői tisztet Grősz József hajlan. dó-e átvenni. A tanácselnök megkérdezi, hogy az amerikaiak miért nem eléged, tek meg a burkolt nyilatkozattal? Grősz: A követségnek elég lett volna ez a burkolt nyilatkozat, de az amerikai külügyminisztérium, nak nem elég, az akarja kifejezetten. Farkas azt is mondta, hogy azért kívánják most sürgősen, mert a legközelebbi jövőben várnak jugoszláv támadást Magyar. ' ország ellen és akkor rövid Időn betill aktuális lehet az államfőt tisztség elvállalása. — Ez a beszélgetés — vall to. vább az összeesküvés vezetője — 1950 július 5.én a budapesti központi szemináriumban történt. Az, elnök megkérdezi, hogy honnan tm, lékszik pontosan a dátumra. Grösz megmagyarázza: aznap volt a kor* mánnyal az első igazán érdemle. ges tárgyalás. Délelőtt a kormány megbízott aival tárgyaltak — dél, után nyilatkozatot adtak az ame* rikaiaknak. A vádlott elmondja, hogy körül, belül háromhelenként kereste fel őt Farkas és közölte az amerikaiak kívánságait. Az egyik kívánság az volt, hogy nevezze ki a „kor. mányi", Grősz ezután így foly* tatja: „Másik kívánságuk az volt, hogy kérjünk „kormányunk" szá. mára kölcsönt Amerikából. Azt mondotta nekünk Farkas, hogy kö. rülbelül 290 millió dollárt". Azt akarták — magyarázza — ..kötelez, zem magamat a jövő kormány ne. vében arra, nogy ezt a kölcsönt igénybe is fogom venni". Grősz helyeselte a fegyveres csoportok szervezését Grősz ezután arról vall, hogy összeállították a kormánylistát is. A listán szerepelt Bozsik Pál mint miniszterelnök, báró Apor Gábor. mint külügyminiszter. Farkas Endre, minit igazságügyminiszter, Halács Ágoston., mint földművelésügyi miniszter, Hévey László, mint iparügyi miniszter, Suhay Imre. mint honvédelmi miniszter. Az amerikaiak írásbeli kinevezést is kívántak, többször is sürgették, dia Grősz ezt veszélyesnek tartotta. Olti tanácselnök ezután megkérdezte: Hogyan történt Friedrich miniszterelnökké jelölése. Grősz: Bozsik Pál jelölése elesett, mert Farkas jelentette: az amerikaiak nem tartják helyesnek, hogy az átmeneti kormány veze. tője pap legyen. Olti: Miért? Grősz: Mert a tömegek ellenállásával számolni kell. tehát erő. szakos intézkedésekre lesz szükség és nem akarják, hogy ezek az erőszakos intézkedések pap nevéhez fűződjenek Ezt az álláspontot nagyon helyesnek találtam. Olti: Alkalmasnak találta Friedrichet az átmeneti korszak kor. mányelnökségére ? Grősz: Említettem Farkasnak, hogyha Bozsik jelölése elesik, akkor Friedrich Istvánra lehet gondolni, akit ez amerikaiak is bizonyára akceptálnak, aki 1919-ben a forradalom leverése után ilyen pozíciót, mint az ellenforradalmi kormány első minisztere, már be. töltött. Grősz ezután a következő vallomást teszi: „Augusztus elsfl felében azután jelentette nekem Farkas, hogy az amerikaiak utasítására megkezdték fegyveres csoportok létesítését." Olti: ön helyeselte, hogy fegy* veres csoportokat is szervez az összeesküvés ? Grősz: Helyeslőleg tudomásul vettem. Farkas említette ntekem, hogy ezzel a feladattal Hévey László, volt horthysta miniszteri osztályfőnök és dr. Takács István fo "orvos foglalkozik. Ezután Grősz Payr Hugóval való kapcsolatairól tesz vallomást. Elmondja, hogy Payr jelentkezett nála és felajánlotta, hogy bizalmas politikai információkat szerez és miután Grösz beleegyezett, írásban és szóban rendszeresen tájékoztatta. „Bár mindenütt csendőrök állnának megint" Olti tanácselnök ezután felmutatta a vádhatóság által csatolt 1/1. számú jelentést. amelynek fejlécén Payr sajátkezű aláírásával „Bizalmas! Csak az érsek úr tájékoztatására!" jelzés szerepelt. A tanácselnök ezután a törvény elöl bujkáló körözött bűnösök rej tegetósérő! és külföldre szökteté. séről tett föl kérdéseket. Grgsz elmondotta: azzal a céllal segítette a bűnözőket, hogy minél több embert mentsen át az összeesküvők által oly hőn óhajtott rendszerváltozás Idejére. Grősz pártfogoltjai között volt Iványi Endre, a kalocsai Néplap szerkesztője, aki Grösz jóváha. gyása mellett Hitler és Endre László dicsőségét zengte lanja hasábjain. A Szovjet katonák gyilkosa1, Vezér Ferencet, Szabó Lászlónak, a Pálos-rend főnökének megbízásából Soltvadkertre helyezte és megadta neki a jurisz. dikciót, a papi funkciók gyakorlásának jogát. Grősz ezután a szerzetesrendek illegális szervezetekként való együttartásáról vallott: „Ennek a célja az volt. hogy amennyire az adott körülmények között lehetséges, a szerzeteseket személvileg és szervezetüket is átmentsük a rendszerváltozás ide jére. Olti tanácselnök ezután az ösz_ szeesküvök által kidolgozott kormányprogrammal kapcsolatban tett fel kérdéseket. Olti: Milyen földbirtokpolitikai célkitűzéseik voftak önöknek a rendszerváltozás idejére? Grősz: A programm alapgondolata az voit, hogy körülbelül 500 holdig a földbirtokot vissza kell adni a régi tulajdonosoknak, a felosztott többi földekért pedig kár. pótlást kell adni. Olti: És teljes kártérítést kapott volna minden földbirtokos? Grősz: Ez volt az általános elvi álláspont. A következőkből kiderült, hogy Grősz József egész pályafutása so. rán a földreform ellensége voit, 1945-től pedig mindent elkövetett, hogy a demokrácia nagy vívmányát, a földreformot, valamiképpen visszacsinálhassa. Már 1945 május 27. én tiltakozó memorandumot nyújtott be a földreform ellen. Olti tanácselnök idézett a memorandumból, hogy „(a földreformhoz) ... nem szólhattak hozzá maguk az érdekeltek." Olti: Kicsodák kérem? Hát ők hajtották végre a földreformot, a földnélküli parasztok Grősz: Az érdekeltek, a birtokosokat gondoltam. Olti: ön a földibirtokosokra gon* dolt? Grősz: Igen, A nagybirtok visszaállításáról terveket szövögető Grősz József a népnyúzó csendőrök érdekében kifejtett akciótól sem riadt vissza. Grősz: Mindszentynek a csendőrök érdekében kifejtett akcióját helyeseltem. Egy alkalommal az 6 kérésére, vele egyetértésben magam is fordultam Varga Bélához, a nemzetgyűlés akkori elnökéhez, aki később disszidált. Olti tanácselnök ezzel kapcsolatban Grősz naplójából is idéz. ahol a következők olvashatók: „Bár mindenütt csendőrök állanának megint." Ezután Grősz és Mindszenty együttműködésével kapcsolatos kérdések következnek: Olti: Egyetértett ön Mindszenty politikájával?.