Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-27 / 147. szám

z wr.r.ni zA, M9f* WWHJI A terveket Mészáros Iván volt csendőrezredes utasítására részié, tesen is kidolgozta. Ehhez fegy verelket szerzett, amelyek a bíró. ság előtt állanak felhalmozva. Bebizonyosodott, hogy dr. Pongrácz Alajos vádlott a katonai kém_ e'hárító tisztje volt. B-listázásu után az amerikai követség alkalmazta és azonnal kémszolgálalra szervezte be. Bebizonyosodott, hogy a vádlott az összeesküvésbon részt vett. Bebizonyított tény. hogy követségi. alkaimaztatásu egész ideje alatt tiltott valuta, üzérkedést folytatott Bebizonyosodott, hogy EndrédyHadarics Vendel vádlott 1945_tő! kezdve folyamatosan kémkedett, Grösz Józaef irányítása mellett irányítója volt a szerzetesi ille. gációnak és végrehajtotta az öszszeesküvés vezetőjének azokat az utasításait, amelyeket a szerzetesek kiszök bélésé re kapott. Utasítására a Cisztercita-rend számos tagja üzérkedett valutával is, bizonyítottan több mint 32 ezer dollárt spekuláción cé. lókra ziigforgalomban értékeltettek és orvosságokkal üzér. kedtek. Bebizonyosodott, hogy HagyóKovács Gyula vádlott éveken ke. resztül népellenes bűntetteik egész sorát követte el, mint az előssállási uradalom jósaágkormányzója. Bizonyított, hogy Hagyó.Kovács Gyula a Cisztercita szerzetes rend kiterjedt valuteüzeCmeinek fő le. bonyolítója volt. Bebizonyosodott róla az is, hogy az összeesküvésben Endrédy vádlott illegális jelentéseit továbbította az. olasz követség beosztottjaihoz, Mo®ca-hoz és d'Aleseandro-hoz. Csellár István Jenő vád'ott a körözött bűntetteseknek egész so rát rejtegette a gellérthegyi szik" iakápolna kolostorában. Bizonyítva áll a bíróság előtt, hogy Vezér Ferenc gyilkos bandát .szervezeit a Pálos-rend szentkúti kolos. torában. Ez a fegyveres kulák banda Vezér Ferenc vádlott rendszeres bujtogatására. lelki terrorjára a gyilkosságok egész sorát követte el a felszabadulás után a Szovjet Hadsereg ka. tonái ellen Bizonyítva van, hogy előre megfontoltan gyilkolt: 1944 december közepén a Pálos kolostorban egy oda betérő szovjet katonát megtámadott és orvul meggyilkolt. Bizonyílva van, hogy a gyilkosság bjintetlének egész halmazát követte el. Bizonyítva van, hogy ezért Rómából a pápa személyes áldását kapta meg és Endrédy vádlotton keresztül titkos uta. sítást arra. hogy szökjék kl az országból és a Vatikán biztosítja elhelyezkedését. Az. államügyész a továbbiakban leszögezte, hogy a bűnügyben világosan meg kell állapítani a lények összefüggését is. » Az összeesküvés fő célkitűzése — mondotta — annak a népellenes, reakciós rendnek a visszaállítása volt, amelytől a vádlottak mindenekelőtt nz egyházi nagybirtokok és befolyásuk visszaállítását remélték A vádlottaki összeesküvése a bé. ke elleni merénylet is, mert aljas terveiket osak új háború szörnyű szenvedései árán remélték megvalósítani. Az flsMiecftktivők kormánya jellegzetes fasiszta kormány lett rolna Amikor a bíróság az ítélethozatalról fog tanácskozni, nem téveszt, heti egy pillanatig sem szeme elől azt a bizonyított tényt, hogy nz amerikai követségtől az összeesküvők azt az utasítást kapták, hogy Grősz változtassa meg dr. Bozsik Pál miniszterelnökké való kinevezését, olyan kormányt kell kinevez, nie, olyan kormány kell nekik, amely képes az olyan véres feladatok megoldására, amelyek, mint vallomásában elhangzott, nem megtisz. telők egy papi ember szám&ra. Arról volt tehát Itt szó. hogy olyan véres lerroruralniat készítenek elö, amelyben még az <f megítélésilk szerint Is jobb, Ita az rgyház képviseld! háttérben maradnak — mondotta, majd Így folytatta: Ezt szolgálták volna a különít ményes terroristák gyilkos merényletei és azok a fasiszta bandák, amelyeket a nyilas Kisbarnaki Farkas és Oszlányi, Szálasi volt tábornokai az amerikni imperialisták és Tito pribékjelnek segítségével felfegyvereznek. Az összeesküvés léhát nem pusztán a nagybirtok és a tőkésrend visszaállítását jelentette volna. Az összeesküvők kormánya Jellegzetes fasiszta terrorkormány lett volna, amely tízezrek legyilkolása árán akartn volna Felszámolni a népi demokrácia minden vívmányát. Alapy államügyész hangsúlyozta, hogy a beismerő vallomások Javukra nem mérlegelhetek. mert a megcáfolhatatlan bizonyítékok mellett nem volna helye a tagadás nak. A vádtollak terhére — folytatta a/ államügyész — különösképpen súlyosbító körülménynek Indttványomoz elfogadni azt .a megvetést, gyűlöletet és lenézést, amivei a dolgozó magyar néppel szemben, elárult hazáinkkal szemben viseltettek. Akadhat-e becsületes magyar ember, akinek ne .szorulna ökölbe a keze akkor, amikor arról hall. hogy a vádlottak heteken bel ül várták már az ellenség háborús támadását? Klhen ne forrna fel a gyűlölet nnnnk linttnlára, hogy újra megsemmisíteni akarták mlndnzt, amit népünk szorgalma, a .Szovjetunió és a többi barátaink segítségével felépített? Vájjon van-e becsületes magyar .ember, akt ne a legnagyobb gyűlölettel gondolna arra, hogy a hazánk ellen annyit vétó Habsburgokat akarták újra a magyar nép nyakára ültetni és annyi szenvedésben megszerzett szabadságunkat kívánták tőlünk elrabolni? Súlyosbító a vádlottaknak elszánt következetessége. Ebben a következetességben nincsen minőségi különbség az összeesküvést vezető Grösz, Bozsik és Farkas vádlottak vagy a gyilkos Vezér Ferenc megrögzöttsége között. A vádlottakat az öszszcesküvés szélesen szőtt láncolata formálja olyan megrögzött bűntettesek szövetségévé, amely egészében mutatja meg az összeesküvés veszélyes realitását és a vádlottak elszántságát. A vádlottak nem a vállát védelmemül, hanem a magyar nép elvetemült gyűlölői A vádlottak egyrésze az egyházi fegyelemre is hivatkozott és arra, hogy a katolikus, egyház ügyeire Rómába szökött fasiszta papok döntő befolyással bírnak. Ezt nem tektnlhrtjUk enyhítő körülménynek, viszont súlyosbitó körülmény, hogy a vád lotlak alávaló módon visszaéltek egyházi méltóságukkal, papi jellegükkel és a lelki terror eszközét arra használták fel, hogy a cselekményeiket úgy tüntessék fel, mintha arra nem aljas összeesküvő céljaik megvalósításához, lisnem talán a hit megvédéséhez lelt volna szükségük. A vádlottak tehát nem a vallást védelmezték, aniit megvédeni nincs kivel szemben, mert Alkotmányunk mindenkinek biztosttja a vallás szabad gyakorlását. A vádlottak távolról sem a vallás védelmezői, hanem a népi demokrácia, a magyar nép rlvrtemült gyűlölői: rsakts rz és semmi más bűntetteiknek a rugója. Hazánk dolgozó népe felháborodottan Követeli a vádlottak megsemmisítését Amikor arra teszek indítványt, mondotta Alapy Gyula államügyész vádbeszédének befejező részében --, hogy a bíróság ítélete a törvény legteljesebb szyiorával sújtson le a vádlottakra, többet teljesítek, mint ügyészi kötelességet. A bíróság előtt, amelynek tagjai a dolgozó nép küldöttei, akik felelősek szavukért és döntésükért dolgozó népünk egészének, nemcsak kötelességteljesítés az, ha n vádlottakra a legsúlyosabb törvényes büntetésnek a könyörtelen kiszabásai kérem. Hazánk dolgozó népe felháborodottan követeli ezeknek a vádlottaknak megsemmisítését, mert szabadságunkra, békénkre és hazánk megsemmisítésére törlek. Ennek a felháborodásnak érezzék az erejét az ügyész szavában, ez vezesse minden gondolatukat, amikor kiszabják a vádlottak büntetését. Ezt a követelést fejezi ki a vád, amelyet itt nem egy ember, hanem az ország több mint 7 millió békeharcosa képvisel. A bíróság ítélete legyen messzebarsogó figyelmeztetés, hogv népünk egységesen áll szemben békénk* demokráciánk minden ellenségével, a bíróság Ítélete legyen példás megtorlása a legnlávalóbb I bűntettnek, amely a békét és a (szabadságot akarta elrabolni népünktől, legyen bizonyság a bíróság ítélete az országon belül és klvUl egyaránt, hogy aki demokráciánkat veszélyezteti, aki felemeli kezét a magyar haza szabadságára, hftrkl legyen '«. l'Sújt rá a löréénv vfsökle. A védőbetmédeh Grősz József elsőrendű vádlott védelmét dr. Joanovíes Emil terjesztette elő. — Tudom, hogy nehéz helyzetben vagyok — kezdte védőbeszédét. — Mint a népi demokrácia hfve, de ugyanakkor hitélelet élő ember, mélységles megdöbbenéssel látom a magyar katolikus egyház legfőbb fejét a vádlottak padján. A védő ezután azt bizonygatta, hogy Grősz kötelességének érezte végrehajtani azokat a parancsokat, amelyeket Mindszenty egyházfői méltóságának hatalmával élve, adott neki. Akaratát és cselekedetét — mnodotta — az átveti parancs és azok irányították, akik hatalmi és politikai oélok érdekében vonták befolyásuk alá. Vegye tekinteti* a megyei bíró. ság — kérte a védő — azt a behatást, amelyet a Rómából érkezett utasítás védencemben keltett. Joanovics ezután arra hivatkozott, hogy az életforma, amelyben védettje élt, elfogulttá ós eszközzé tette őt a nép ellenségeinek kezében, majd Grősz József és a többi vád. lotlak kapcsolatát tette vizsgálat tárgyává. — Hozzon a bíróság a nyomaté, kos enyhítő körülmények alapos és széleskörű mérlegelése után méltányos ítéletet — fejezte be védőbeszédét Grősz József védője. Szabadi Gyula dr. Bozsik Pálvé. dője beszédében a többi között kijelentette: — A vádlottak így Bozsik Pál dr. is eszköze volt mind a Vatikán célkitűzéseinek, mind az imperialista hatalmak világuralmi törekvésé, nek. Bozsik Pál előtt ott állott a pápai tekintély, a ránézve lenyűgöző erejével s nevelésének hatosa, va. lamint felfogása szerint Mindszenty hercegprímás megkülönböztetett egyházi és közjogi méltósága. A védő végül a dolgozó nép igazságérzetét kifejező ítéletet kéri. Ezúton Farkas Endre dr védője, Reznyák László szembeszállt Grősz védőjének azzal a megállapításával, hogy az összeesküvés mozgatója, vezetője Farkas volt — Farkas bűncselekménye tehát — mondotta a védő —• a demokratikus államrend megdöntésére irá. nyúló szervezkedés tekintetében nem a szervezkedés vezetésének bűntette, hanem a szervezkedés bűntettében való tevékeny részvételnek minősíthető. Hangoztatta, hogy Farkas is, mint a többiek a földbirtokosok, tőkések uralmának visszaállítására törekedett, de mindezek ellenére szerepe ebben nem kezdeményező, nem vezető, hanem tevékeny részt, vevő és előmozdító volt. Elmondta a védő Jiogy Farkas bűncselekményé, nek elkövetésében döntő szerepe volt nevelésének. A Jezsuitáknál és a bécsi Pázmáneumban végezte iskoláit, ahol átitatódott reakciós beállítottsággal és itt ismerkedett meg Grősz Józseffel is. Befejezésül irgalmas ítéletet kért. Ezután dr. Nehéz Possonyi Jó. zsef, Hévey László védője is igye. kezett bebizonyítani, hogy a legitimista és a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedést Hévey László sem kezdeményezte s nem vezette, hanem csupán az abban való tevékeny részvétel, illetőleg a szervezkedés előmozdítása állapi ható meg terhére. A védő kérte: vegyék tekintetbe enyhítő körülményként, hogy Hévey a cselekmények elkövetését beismerte. bűnösségét elismerte. Már a nyomozati eljárás során felderítő jellegű vallomást tett és azt mindvégig fenntartotta. Pongrácz Alajos védője, dr. Sze. csey Dénes kifejtette, hogy a budapesti amerikai követségen fokozatosan léprecsalták védencét s mikor rájött, hogy kémkedik, már nem volt visszaút. Nem volt visszaút egyrészt azért, mert a vádlott neveltetésénél, egész beállítottságánál fogva nem ériette meg a népi demokrácia célkitűzéseit, másrészt, mert a követségnél elfoglalt állásál féltette. Ugyanakkor megismerte az összeesküvést irányító és vezető, első és másodrendű vádlottakat és saemélyi állásuk, egyházi méltóságuk kiemelkedő súlya folvlán teljesen befolyásuk alá került. A védő végül méltányos büntetés kiszabását kérte. Ezután Endrédy-Hadarics Vendel védője, dr. Melléky Kornél mondta el védőbeszédét. Endrédy-Hadarics a védő szerint — mások bűnös akaratának egyik végrehajtója volt csupán* igaz. hogy felelős végrehajlója. A védő ezután arról beszélt, hogy maga Endrédy-Hadarics beismerte: illegális kapcsolatot tartott fenn egyrészt rendjének római központjával* másrészt a budapesti amerikai követséggel és a vádlottnak ezek a ténykedései letagadhatatlanul kémkedésnek bizonyulnak. Végül azzal kapcsolatban, hogy Endrédy-Hadarics papnövendékeket szöktetett ki külföldre, a védő megemlítette, hogy a vádlott erre nézve Rómából is utasítást kapott. A tárgyalás során kiderült az is — állapította meg a védd —, hogy Rómában a magyar katolikus egyház ügyeinek irányítása jórészben méltatlan kezekbe került. Ezután Zarubay Emil ügyvéd, Hagyó-Kovács Gyula hetedrendű vádlott védője először arról beszélt, hogy a cisztercita-rend előszállási birtokán dolgozó cselédek nyomorúságos helyzetét nem Hagyó-Kovács Gyula teremtett© meg, hanem elődei. Hagyó-Kovács Gyula azért felelős. hogy fenntartotta a cselédségre súlyoí állapotokat, de felelőssége megoszlik főnökének, a zirci apátnak,, Endrédy-Hadar icsnak a felelősségévek Hagyó-Kovács Gyula szerzetes, aki hitt a pápai csalhatallanságban. A pápák pedig 13-ik Leó óla hirdették a magántulajdon szentségét és a kapitalista gazdasági rendszer isteni eredetét. A vádlott nyilván jól ismerte* hogy a Valikán bankjai: tőkésgazdálkodási folytatnak és ennek keretében spekulációs üzletekkel is foglalkoznak. A vádlott azt is ismerhette, hogv a Vatikán pénzügyi vezetői vaiutaügyckkel is foglalkoznak* A vádlottnak fgy nem volt meg a ké pessége, hogy a spekulációs üzlelek társadalmi veszélyességét a mi viszonyaink között felismerje. Csellár István Jenő védője: Barabás Béla dr. védőbeszéde elején azt igyekezett bizonyítanál, hogy Csellár István bűnösségében Jókora része van a már elítéli Mindszenty Józsefnek és a jelen per vádlottjai közül Grősz Józsefnek éa EndrédyHadarics Vendelnek. A védő megállapította: kétségtelen, hogy Csellár elkövette a szöktetés és közokiratlhamisilás bűntettét, amint azt vallomásában is elismerte, azonban mentökörülmény, hogy a külföldre szökletésre, valamint volt rendtársai belső Illegális tevékenységének megszervezésére olyan utasításokat kapott, amelyek elől ő, mint rendfőnök, mint pap, ncm térhetett ki. Vezér-Vizer Ferenc védelmét dr. Fodor Lajos terjesztette elö. A védettemmel szemben felhozott vádpontok — mondotta — a bizonyító eljárás során beigazolódtak. A védő ezután hangsúlyozta, hogy Vezér-Vizer Ferenébe a szerzetesi nevelés a feltétlen engedelmességet, a vélt tekintélyek előtti szolgai meghajlást oltotta. A tárgyalás anyagából az is kiderült — mondotta a védő —* hogy magasrangú egyház! funkcionáriusok Vezér-Vizer Ferenc szörnyű bűnéért a megbélyegzés helyett kifejezett elismeréssel adóztak. Am utoltó tmő fogán A védőbeszédek ulán a vádlottak az utolsó szó jogán tett felszólalásai hangzottak el. Elsőnek Grősz József lépett a bíróság elé. Grősz: Az utolsó szó jogával élve, ki akarom jelenleni, hogy sajnálom és bánom, amit a Magyar Népköztársaság ellen vétettem. Multam és világnézetem szembeállított a népi demokráciával. Neveltetésemnél, körülményeimnél fogva legitimista meggyőződésű voltam, annak vallom mngarn most is, ez vitt bele azokba a cselekményekbe, amelyekért most felelnem kell. A zárka magányában sokat töprengtem és rádöbbentem arra, hogy azok az eszközök, amelyekhez folyamodtam, károsak és ártalmasak arra az ügyre, amelyet életfelfogásomból eredendően a magaménak vallok. Cselekedeteim pedig ártottak és kárt okoztak a magyar népnek. Hiszem, hogy az emberek irgalmasan délik meg a tetteimet, egyben pedig rcméiem, hogy paptársaim, híveim és barátaim példámon okulva nem járják azt az útat, amelyen én jártam és tartózkodnak azoktól a káros és az egyházra is hátrányos cselekményektől, amelyeket én elkövettem. Kérem a bíróságot, hogy beismerő vallomásomat ét körülményeimat figyelembe véve, hozza meg ítél* tét. Ezután dr. Bozsik Pál ált M utolsó szó jogával. — Az utolsó szó jogán kötelességet kívánok teljesíteni — mon. dotta. — Midőn őrizetbe kerültem, már akkor súlyos beteg voltom. Midőn a vizsgálati szervek észrevették gyengeségemet, orvosi vlrs. gálatot rendeltek el. A vizsgálat eredményeként kórházba utaltok, ott egy tágas ma_ gánszobát kaptam, nappalra külön ápolónőt, éjjelre kiülön ápolót rendelteik mellém. Az orvosi kezelésnek köszönhettem, hogy visszanyertem egészségemet. Hálámat nem tudom másként kifejezni, minthogy itt a nyilvánosság előtt úgy a vizsgálati szerveknek, mint kezelőorvosaimnak köszönetet mon dok. — A bíróság vallomásaimból ismeri beállítottságomat, ismeri ösz. szeesküvő tevékenységemet is. Tu dom azt, hogy tevékenységemmel súlyosan vétettem a Népköztársaság törvényei ellen. Beismerő vallomásom alapján kérem a bíróság méltányos ítéletét. Dr. Farkas Endre az utolsó »?ó jógáin elmondotta, hogy Grősz és Bozsik befolyására kapcsolódét! bele az „összeesküvésbe" a másik ok — mondotta — amiért az összeesküvésben való részvételt vállaltom, az volt, hogy az amerikalak ígérgették, hogy Tltóékkal együtt fegyverre erővel fognak fellépni a régi rend visszaállítása érde. kében. „Ha ennek a két körülménynek hatása engem ed nem ragad, nem kerültem volna ebbe az összeesküvésbe." Dr. Hévey László az utolsó jogán egyebek között a kö vétke, zőket mondotta: A Népköztársaság ellen súlyos bűnt követtem el azzal, hogy fegy. veres összeesküvésben vettem részt. Bűneim nagyságám és követkéz, ményeik messze kiható horderejére letartóztatásomkor döbbentem rá. Nem akarom és nincs szándékomban, hogy a Népköztársaság ellen elkövetelt bűneimért a felelősséget másokra hárítsam. A bűnöket szabad akarattal és megfontoltan kö. vettem el. Én vagyok tehát érettük a felelős. Mégis, utalni szeret, nék arra, hogy bűneim elköveté. sekor legitimista környezetem be. folyása is hatott Dr. Pongrácz Alajos, ai. utolsó szó jogán felszólalva, az amerikai követségtől való függőségére hivatkozott. Be kell vallanom, a különböző rémhíreknek is hitelt adtam. Ezek valótlanságáról elég alkalmam volt meggyőződni. A velem szemlbem tanúsított bánásmód szigorú volt, de emberséges. Kábítószerekről. Injekciókról terjesztett rémhírek valótlannak bizonyultak. Józanul, tiszte fejjel, testi és szellemi képességeimnek teljes birtokában tettem töredelmes beismerő vallomást. Kérem a bíróságot, vegye ezt te. kiírtéiba és irgalmas ítélettel sújtson. Endrédy-Hadarics Vendel arról szólt, hogy őszinte beismeréséi nem kívánja az utolsó szó jogán módosítani. Ezután arra kérte a feloszlatott szerzetesrendnek tagjait, igyekezzenek kórházakban, az iskolában és a többi munkaterületeken te. csülelesvtn szolgálni a népet. Csellár István Jenő az utolsó szó jogán nrra hivatkozott, hogjó a környezet, amely a PáloP-rendbeui körülvette, vitte a rossz útra. Bűneimben — mondotta — erő. sített Grősz József érsek is. Hagyó-Kovács és Vezér.Vizer Ferenc vádlottak nem éltek az utolsó szó 3ogával. Olti Vilmos tanácse'inök ezutén a tárgyaiárt félbeszakította és az ítélethirdetést csiitörtttacn déli 12 órára tűzte ki. A vasárnapi gyermekkonferencián szülök, nevelők, tudósok, művészek tanácskoznak a gyermek- és anyavédelem kérdéseiről A Demokratikus Nők Nemzet, közi Szövetgége ezévben Nemzetközi Gyermekkonferenciát hív egy. be, amelynek munkáját a demo kratikus nőszervezetek Országos Gyermekkonferenciákkal lcé&zítik elő. A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége július l.re tűzte ki a magyar gyermekek helyzetével és jövőjével foglalkozó értekezlet időpontját. A konferencián szülők, nevelők, tudósok és művészek értékelik majd az anya. és gyermekvédelem terén eddig elért ered. ményeiket és beszélik meg további feladatainkat. Va»s Istvánné elvtámiő, az. MNDSZ főtitkára tartja a tanácskozás központi referátumát. Jóború Magda elvtársnő a gyer. mekek szocialista nevelésével, Dar. vas József közoktatásügyi miniszter a gyermekirodalom kérdésével foglalkozik.