Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-21 / 142. szám

A DÉFOSZ Központ és az élelmezési minisztérium felhívása a cséplömunkásolthoz A Szegedi Kenderfonógyár vezet az Ujszegedi Kenderszövővel folytatott párosversenyben Hatalmas sikerrel hangversenyezlek a román vendégművészek Szegeden V AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI PARTBIZOTTS AGANAK LAPJA VII. ÉVF. 142. SZÁM ARA 5U FII.LER CSÜTÖRTÖK, 1951. JUNIUS .'1. A franciaországi választásokról ) 'A most megtartott franciaországi választások eredményeképen a Francia Kommunista Párt messze kimagasló szavazattöbbségével Franciaország leghatalmasabb pártja maradt. Az az ötmilliót meghaladó francia szavazó, aki a Kommunista Pártra adta le szavazatát, szuronyerdőn, lelki és fizikai terroron, a feketecsuhások és az apácák ezreinek rajvonalán keresztül jutott az urnákhoz. Az ötmilliót meghaladó, a Kom. munista Párthoz, a békéhez, az emberi haladáshoz, a Szovjetunióhoz és a maga boldogabb jövőjéhez ragaszkodó francia tömeg, amely a megelőző választáson is kifejezte a maga akaratát, ezúttal erősen meg. tizedelve indult a külzdelemre, mert a fasiszta barát Qeueille kormány félmilliónyi dolgozót megfosztott a választójogtól. Hogy a Francia Kommunista Párt ilyen nagyarányú szavazattöbbsége ellenére is kevesebb mandátumot vihet a nemzetgyűlésbe, az a kizsákmányoló, az USA háborús gyujtogatóinak és a vele szövetséges franciakalandorok választási „törvényének" eredménye. Az olasz választási törvénytervezetről alig néhány hét előtt hallottunk jellemző hivatalos nyilatkozatot De Gasperiék részéről, akik kijelentették, hogy annak révén függetleníteni lehet az eredményt a szavazatok számától. Ezt a példátlan politikai meréryletet közvetlenül a választások előtt úgy fogalmazták meg aiz olasiz fasiszták, hogy a szavazatokat nem vehetik el a kemn unistáktój, de a mandátumokat igen! Ezt történt most Franciaországban is, ahol a népellenes „törvény" olyan listaegyesítése, ket tett lehetővé, amelyek a jelentéktelen töredékeknek hoztak mandátumokat, a legtöbb szava, zatot kapott Kommunista Párt rovására. Két egészen kirívó példát említünk meg a sok száz közül: Bas Rhin megyében a kommunisták listája 80.439. a jobboldali párthoz tartozó Isorjn ügyvéd, Petain volt védője pedig össaesen 25.699 szavazatot kapott, mégis mandátumot szer. zett. Herault megyében a véreskezű Moch volt néplövető belügyminiszter listájára alig 38.821 szavazat jutott, mig a megyeszerte nagy népszerűségnek örvendő Cales elvtárs, a szabadság régi harcosának listája 69.369 szavazattal nem jutott egyetlen mandátumhoz Sem. Ilyen esetek egész sora tűnik ki a francia belügyminiszter hivatalos választási jelentéséből, amely egyúttal vádirat azok ellen a politikai kalandorok ellen, akik a legelemibb nópjogot sikkasztották el a franciák millióitói. Vádírat azok ellen a háborús uszítók ellen, akik a nép választójogából, kormánykinevezési jogot alkottak. Senki előtt nem kétséges ugyanis, hogy ami ma Franciaországban történt, az nem választás, hanem önkényes joggyakorlás, a fasiszta diktatúrára emlékeztető parancsuralmi módszerek megnyilvánulása. A vádat nemcsak a francia nép emeli és tartja, hanem az egész világ. Ezért a választási csalásért súlyos történelmi felelősség hárul a Qeueille kormány minden tagjára, akik szégyenérzet nélkül teljesítették a washingtoni dollármilliomofeok jogtipró parancsait. A francia dolgozó nép a csálitások és fenyegetések ezer hínárján át vitte diadalra a szabadság eszméjét, amikor ötmilliót meghaladó szavazatot adott le a béke, a nemzeti függetlenség, a haladás pártjára, a Francia Kommunista Pátra, amely száznál több képviselőt küld a parlamentbe. A leadott szavazatok megosztása azt mutatja hogy a választók közel huszonhat százaléka tett hitet a kommunista eszmék mellett, aminek eredményeképpen vitathatatlanul 160 mandátum illetné meg. A mai francia hivatalos, alig leplezett fasiszta politika olyan szolgalelkűséget tükröz vissza Amerikával szemben, amely az egés ország rohamos pusztulását mutatja. Ehhez a vazűlusi engedelmességhez kellene i; a De Gauulle és a vele szövetséges reakciós pártok mandátumai. Ami három év ó'ta történik Franciaországban és aminek szükségszerű fejleményei az egész népre kiterjedő nyomor, az már akkor kezdődött meg, amikor sikerült az USA-nak kiterjeszteni rá az úgynevezett Marshall-segélyt. amelynek meg. szavazása a francia függetlenség feláldozását jelentette. E]pben nemcsak a fasiszták, hanem az akkor nagy befolyással biro jobboldali szociáldemokraták is a segítségükre voltak a washingtoni tőkéseknek Egyedül a Kommunista Párt követett el mindent a fenyegető nemzeti veszély elhárítása érdekében. De a párizsi nemzetgyűlés szavazógépe akkor is élesen szembehelyezkedett a néo érdekeiért <-í!-rá"4lló munista csoporttal. Igy önként kiszolgáltatták az országot a tengerentúl i profi tvadászoknak. vagy ahogy a fasiszták nevezték — a francia nép „jótevőinek". Etlől kezdve rohamosan nőtt a francia dolgozók nyomora. A Marshall-„segélyt" követően a gazdasági rendelkezések tömkelege érkezett az USA-ból. A legsúlyosabb rablókövetelmény volt a mezőgazdasági termények kötelező átvételére vonatkozó Marshall-szerződésben foglalt pont. Esizerint, ha az USA földművelésügyi minisztériuma úgy találná, hogy terményekből feleslege van, úgy mint minden marshallizált ország, Franciaország is. köteles az előírandó mennyiséget átvenni. Ebből a „segélynyújtási" pontból kiindulva kezdte meg Amerika azt a romboló munkát amit Nyugat-Európában azóta gátlás nélkül folytat és amivel Nyugat-Európa földművelését gyarmati sorba süllyesztette. A marshallizált országokat három év óta arra kényszeríti, hogv minden tengerentúli mezőgazdasági felesleget átvegyenek. akkor is, ha a ráerőszakolt terményekből az érintett európai országoknak is exportálható mennyiségük van. Az ilvem kényszervásárlásokra a „segély" 54 százalékát költötték, ami által a maguk termelését fejlesztették vissza, ami töme^nvomorra és az ország gyorsiramú elszeeényedésére vezet. Franciaország kéitytelen volt búzavetésterületét 1949-ben 20, Hollandia 27.5, Belgium 7.3, Dánia pedig 34.2 százalékkal csökkenteni, hogy ennek megfelelő menyiségben vehessen át mezőgazdasági cikkeket az USA-tól. Legsúlyosabb a helyzet a rozstermő területek kényszerű lecsökkentésénél: Belgiumnak 46.6, Ausztriának pedig 34.6 százalékkal kellett leszűkíteni a termésterületet, nem js beszélve Nyugat-NémetorHARC MINDEN SZEM GABONAÉRT mmmm————— Győzelmet aratott a szegedi Dózsa tszcs és a dorozsmai gépállomás Zófa-brigádja a béke-aratásban Megérkezett a szegedi földművesszövetkezet raktárába az első gabonaszállítmány Zója — nincs a világon olyan proletár, munkás, paraszt, aki ne ismerné ezt a nevet. — A hősi kiíllás, áldozatvállalás, harc szimbóuma e név. Zászló! A hős partizánlány élete és hősi halála százezrek, milliók példaképe ma. A dorozsmai gépállomás kilenclagű leánybrigádja e nevet viseli. A hős partizánlány nevét, aki élelét adta a népek szabadságáért, a magyar munkások, parasztok szabadságáért is. Az ő nevével, az ö szellemében indult új harcba a dorozsmai Zója-brigád azért a békéért, amelyért a hős Zója élt és mártírhalált halt. 210 százalék .. .Alkotmány ... Felszabadulás.., Dózsa... József Attila... egy-egy tszcs neve. Ezeken a helyeken fordult meg a Zója-brigád négy traktora. Nyomukban kévékbe dőlt a dús kalász. Arattak. Egyheti normájukat három nap alatt" teljesítették. Vincze Matild 20 katasztrális holdat aratott le. Fukcius Júlia 23 holdat, az egész brigád több mint 90 holdat eddig. A szeged'környéki tszcsk földjén arattak. Erejüket megtízszerezte az a tudat, hogy a mai aratás: békearatás. A brigád tagjai közül talán egyetlen egy sincs, aki 20—22 évesnél idősebb lenne. Ahol megjelentek a határban, csodálatot váltottak ki, mert a legfiatalabb közülük 16 éves volt. Eleiben bizalmatlanul fogadták őket. A kulákok terjesztették a bizalmatlanságot velük szemben. A Nagy Ferkó-féle 100 holdasok. Csúfolták őket, ujjal mutogatott rájuk a kulák, ha megszomjaztak. vizet sem találtak a kulák tanyáján. Nem telt bele másfél nap, a Nagy Ferkő kulák meglátta, hogyan dolgozik a Zója-brigád és így szólt hozzájuk: — Takaros munkát végeztek, ncm jönnétek az én földemre is iralni? — Az ördög arasson a kend földién! Minkéi ugyan akkor lát, ami';or a háta közepét — hangzott a kulák számára nem éppen vigasztaló válasz a traktoros lányok számból. A Dízsa-fszcs földjén — Ki a traktorfelelős? — kérdezte a Dózsa-tszcs elnöke, amikor földjükön földiibörgött a traktor. — Én vagyok! — felelte nem ilkolt büszkeséggel Vincze Maliid. fi, meg Csányi Éva, a segédvezető. — Akkor jól van — cikkázott ít a mosoly a tszcs-elnök arcán. — Mert hogy nem akárkire akarjuk bízni egészévi munkánk eredményét, de felőletek már hallot'unk. Aligha mondhattak nagyobb dicséretet valaha is a kél traktoros lányra. Tejjel kínálták őket, gyümölcsöt hoztak nekik. A Iszcs-parasztok szeretete körülölelte a két dolgozó leányi. Nem csalódlak. Álmodni sem merték, hogy ilyen rövid idő alatt learatják gabonájukat. A "traktoros lányok kez alatt égett a munka. Másfél nap alalt 23 holdat arattak le. Közel 20 mázsás átlagtermés A Zója-brigád nyomában tegnap éjjel felzúgott a cséplőgép is a Dózsa.tszcs földjén. A környék ter. melőcsoportjai közül elsőnek akarják a gabonát elcsépelni. A próbacséplés eredménye 19 mázsa 40 kiló árpa egy holdról. Közel 20 mázsás átlagtermés. A tszcs.parasztok arcáról sugárzó örömöt nem lehet leírni. A nagy. üzemi termelés első eredménye. A környék dolgozó parasztjai bár jó eredményt értek el, mégis elmaradtak e mögött az e tájon még nem ismert magas terméseredmény mögött. Elindul az első gabonaszállilmány Lenin, Sztálin és Rákosi elvtár. sak képeivel díszített kocsi az elő. szőr kicsépelt gabonát egyenesen a földművesszövetkezet magtárába viszi. Az első gabonaszállítmányt a tszcs legjobb dolgozói kísérik. Kócsó Ilona, Gémesi Franciska, Kócsó István ifjúmunkás aratóbrigád tag. jai. Amikor az első szállítmány elindult a raktár felé, a tszcs dolgozóinak ajkán a munkások_ himnuszának hangjai köszöntötték a felkelő Napot. „Ez a harc lesz a végső, Csak összefogni háf ..." Zina Miklós elvtárs, a tszcs el. nöke kísérte az első gabonaszállít. mányt. — Mi így harcolunk a békéért — ezek az egyszerű szavak hangzottak el ajkáról, amikor a Szeged VI* rosi Pártbizottság üdvözölte. Tovább a tailóhántásért A Zója-brigád gépei újból feldö, rógtek. Tovább a tarlóhántásért. Mire a kocsik visszaértek a iák. tárból s az alkonyi Nap végigciró. gatta a szegedi határt, a dorozsmai gépállomás irodájában új számokat jegyeztek be a „normakönyvbe" — Zója-brigád 20 hold tarlóhántás ... 15 hold másodvetés. Fáradhatatlanul zúgnak a trakta torok a leánybrigád keze nyomán. Az üzemi hiba kevés. Erdélyi elv. társ, a brigádvezető neim hiába tartott annyi műszaki oktatást és tanácsai most a munkaidő legszorgosabb perceiben sem maradnak el, A technikai tudás, ez vezette si. kerre a Zója-brigádot, azaz, hogy nem, nem igaz! Nemcsak a technikai tudás, hanem elsősorban az, ami arra serkentette ezeket a fia. tal lányokat, hogy elsajátítsák a technikát. Mi volt ez? A Párt el. mélete, amely vérükké vált. Nem véletlen, hogy Bozsóki elv* társ, a politikai helyettese a dorozs* mai gépállomásnak, ezt mondja róluk: — A télen ők tanultak legjob. ban a szemináriumon. Nemcsak aa aratásban az elsők, ördögh István, né, a Zója.brigád tagja elnyerte a pártszervezet jutalomkönyvét, melyet, mint a pártszervezet legjobb tanulója kapott. A Zója-brigád tagjai átestek a harci tűzkeresztségen. Az első gyö. zelmef ők aratták a békearatásban. Munkájuk nyomán felzúgott a csép. lőgép. Most új harcra indulnak a rozs, a búza aratásáért, a másodve* lésekért. 7 íz millió dollár értékű amerikai fegyver szállítmány érkezett Jugoszláviába London (MTI). Popovics vezérezredes, a Tito-banda vezérkari főnöke, bizonyos idő óta katonai tárgyalásokat folytat Washingtonban. Popovics kijelentette, hogy az Egyesűit Államok további állandó fegyverszállítmányokban részesiti Jugoszláviát, amelyeket a titóista hadsereg „adományként" kap az Egyesült Államokból. Ez is újabb bizonyítéka annak, hogy a Tito_fasiszták egyre szemérmetlenebb nyíltsággal kapcsolódnak be az imperialisták háborús előkészületeibe. A Newyork Herald Tribüné belgrádi jelentése szerint Jugoszlávja az utóbbi hetekben tízmillió dollár értékű amerikai hadfelszerelést kapott. A küldemény titokban érkezett Belgrádba. „Az a tény — állapítja meg a lap —, hogy az Egye, sült Államok más sürgős elsőbb, ségi követelések ellenére fegyvereket küldött Jugoszláviának, mutatja, milyen nagy fontosságot tulajdonított a washingtoni nemzetvédelmi minisztérium a jugoszláv hadseregnek." A Reuter jelentése szerint Popovics washingtoni tárgyalásainak befejezése után a hét végén Londonba utazik, ahol szintén megbes'éléseket^ folytat majd Jugoszlávia hadianyagellátásáról. Az angol alsóházban Younger állaimminisztrr kijelentette, hogy „Jugoszlávia katonai segélykérelme rokonszenves megfontolásban részesül." szágról, aho] Amerika korlátlan joggal garázdálkodik. Általában mindéin mezőgazdasági vonalon a maga érdekeinek megfelelően irányítja a függetlenségüktől megfosztott európai orsizágok termelését. A mezőgazdasági fejlesztéshez szükséges eszközöket és gépeket viszont csak olyan országokba szállít, amelyek maguk is berendezkedtek traktorok, ekék és más hasonló szükségletek gyártására. Ezze] az érintett országok gépiparát bénította meg, hogy helyette a maga gyárait tarthassa üzemiben. Olaszországban a makaróni iparban 2000 üzem csökkentette le a gyártási időt heti négy napra, a húskonzervipar termelése 40 százalékkal esett vissza, a cukorgyárak fele leállt, ami nem egyedül álló jelenség az amerikai tőkésekkel függőviszonyban került országokban. Ilyenformán nemcsak a parasztságot ítélték pusztulásra a marshallizált európai országok népáruló kormányai, hanem a termeléssel összefüggő valamennyi iparág dolgozóit is, akiket tervszerűen juttattak a munkanélküliséggel járó nyomorba. azzal a távoli céllal, hogy megtörve a dolgozó parasztság ellenállását, könnyűszerre! hajszolhassák bele egy újabb háború vérözönébe. A világ közvéleménye ma már tisztán látja, milyen alávaló politikát folytatnak a tőkések, amikor a Távolkeleten fegyveres, Európában pedig kíméletlen gazdasági agressziót kezdtek, amelvnek sikere érde. kében a legdurvább eszközöktől sem riadnak vissza akkor sem, ha meg kell hamisítani a tömegek akaratát, ha lábbal kell tiporni a népek szabadság és függelenségi vágyát. Mert ez történt most Franciaországban, ahol csak egy céljuk volt az imperialistáknak: elnémítani a Kommunista Pártot és zsákmányul ejteni a népet. Számításuk azonban nem vált be, mert a Francia Kommunista Párt továbbra is az ország legerősebb, legnépszerűbb pártja maradt és ez a párt, amely; egyedül kénytelen magára vá|_ lalnj az ország megmentését* tudni fogja kötelességét az el* nyomókkal .szemben, — 1