Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-03 / 127. szám

VII. ÉVF. 127. SZÁM ÁTNYÚJTOTTÁK A NEMZETKÖZI SZTÁLIN-DÍJ KITÜNTETÉSÉT HERIBERTO JARA VOLT MEXIKÓI MINISZTERNEK SZÍNPOMPÁS FELVONULÁS, GAZDAG MŰSOR A MAI GYERMEKNAPON AZ MDP CSO NGRA D TB I Z OTTSAGA N A K LAPJA AI>.\ 511 KI 1.1.Élt VASAKNAP, 1051. JlJMIDS H. Legyen a mai nap a békehare seregszemléje Ma ünnepeljük megyénkben is a Nemzetközi Gyermeknapot, amely az egész világon a békehare jegyé, ben zajlik le. Olyan körülmények között tartjuk meg ezt a napot, amikor a nemzetközi helyzet mind­inkább élesedik, a háborús veszély egyre fenyegetőbbé 'válik, amikor az amerikai imperialisták sokezer gyermek életét oltják ki Koreában. A kapitalista államokban a do.­gozók gyermekeinek százai éhez. nek, nyomorognak; kormányaikba nép munkája gyümölcsének túlnyo­mó részét háborús készülődésekre forditják, nem pedig a gyermekek gzebb és jobb jövőjének előkészíté­sére. Egyre csökkentik a szociális kiadások összegét, a gyermekintéz, mények számát, nem törődnek a gyermekek kulturális fejlődésével. A gyermekek egyötödrésze nem ré­szesül iskolai oktatásban szüleik nincsite'.ensége miatt. Angliában a gyermekek nagy százaléka azért nem tanulhat, mert az omladozó­félben levő iskolákat lebontották ég nem építettek helyette újat. Olasz országban a hatéven aluli gyerme­kek nagy százaléka a normális testsúlyának csak háromnegyed­részét éri el. Ez is bizonyítja, azt a szörnyű nyomort, amit Olaszor. szágban az imperialisták teremtet­tek a dolgozó szülök és gyerme. keik részére. Nyugat.Németország­ban nemcsak a német gyermekeket sanyargatják, hanem az amerikai és angol övezetben számtalan szov. jet gyermeket tartanak fogva — jogtalanul. A gyermekekről való gondoskodásnak ez a felháborí­tóan súlyos elhanyagolása, egyes helyeken pedig a velük szembeni barbár bánásmód jellemzi _ mind. azoknak az állomoknak szociális vi_ azonyait ahol az amerikai impe­rialisták hálborús politikája ural. kodik. A Szovjetunióban a gyermeke­ket „az élet virágainak" nevezik. Szeretettel, gyengédséggel veszik körül őket. Legfőbb szempontnak tartják a gyermekek egészségét, nevelését, a gyermekek jövőjének, boldogságának biztosítását. A Szovjetunióban a Bolsevik Párt. a kormány gondoskodik a gyerme­kek szociális és kulturális neve­léséről. Sokezer gyermekotthon, óvoda, bölcsőde működik. Az elemi iskolás gyermekek számára az ál­talános iskolákban; a tovább ta­nulni vágyóknak a felsőbb isko­lák ezreiben van meg a szabad lehetősége a tanulásra. De így van ez mindazokban az államok, ban. ahol a Szovjetunió példájára építik szocialista társadalmi rend­szerüket. Magyarországon is a Magyar Dolgozók Pártja és a kormány napról-napra több gondot fordít arra, hogy szebbé és boldogabbá tegye gyermekeink éleiét. Népi demokráciánk kormánya igyekszik mindinkább eltörölni a mult ke. serü emlékeit. Ma már nincs az, hogy ruhahiány miatt nem mehet­nek iskolába. Nem fordul elő, hogy az év vége előtt a gyermekeknek abba kelljen hagynia a tanulást azért, hogy kulákhoz elszegődjék kanásznak, vagy libapásztor­nak egy kevés alamizsnáért. Pártunk, államunk gondos­kodik arról. hogy a dolgozó anyák gyermekei számára otthont nyújtson. Bizonyítják ezt az üze­mekben. tszcskben és a városok, ban mind nagyobb számban létesí­tett napközi gyermekotthonok. Nem fordul elő, hogy a dolgozó anya odahaza hagyja kicsiny gyer. mekét egyedül vagy a többi gyer­mek gondjaira bízza. Tolnai lm. réné hódmezővásárhelyi asszony­társunknak kilenc gyermeke van. A múltban, ha megszoptatta a kicsijét, ott kellett hagynia a na­gyobbakra. Most két nagyobb lá­nya dolgozik, kettő iskolába jár, a kicsiket meg minden reggel vi. szí a napközi otthonba, ahol jó ellátás, gondos nevelés várja őket. Népünk ellenségei mindinkább irra törekszenek, hogy megsemmi­sítsék vívmányainkat és a régi rendszer nyomorúságát visszahoz. zák a dolgozó nép nyakára, vagy még ennél is szörnyűbbet: háborút, gyermekgyilkolást akarnak elő­idézni; azt, omi most Koreába; van. A gyermek védelméért ne. künk, magyar anyáknak is har­colnunk kell; a gyermekek védel­méért harcolni pedig annyit jelent mint harcolni a fegyverkezés, a háború ellen. A fokozódó háború veszély mind inkább nagyobb kö­vetelményekkel lép fel velünk magyar anyákkal szemben. Ezek. nek a követelményeknek annál is inkább eleget tehetünk, mert sza­bad hazánkban építhetjük gyer­mekeink jövőjét. , Pártunk II. kongresszusa meg világította előttünk az utat. Meg. mutatta, hogy felemelt ötéves tervünk sikeres végrehajtása gyer­mekeink boldog jövőjét jelenti. Nekünk, csongrádmegyei asszo. nyoknak is, a munkapad és az író. asztal mellett vagy kint a mezőn úgy kell megállnunk helyünket, hogy minden tettünkkel bebizonyít, suk azt, hogy mi igenis lelkes katonái vagyunk a békeharcnak és minden erőnkkel harcolunk gyermekeink békés, boldog jövő­jéért és azokért a gyermekekért is. akik most Koreában vagy a nyugati államokban szenvednek az imperialisták elnyomása miatt. Mindennapi munkánk közben gon­doljunk Iija Erenburg szavaira: „Felelősek vagyunk minden gyer­mekért, fehérekért és feketékért egyaránt." Az az asszony, ak szereti gyermekét és átérzi Ilja Erenburg szavainak jelentőségél csatlakozzék szervezetünkhöz, ve. gye ki részét az MNDSZ munká­jából és vállalkozzék arra. hogy a 800 milliós béketábor cselekvő tagjaként védelmezi hazáját é. gyermekét, a békét. Tegyük igaz ünneppé gyermekeink számára ezt a mai napot. Gondoljunk arra hogy az elnyomott országokban élő sokszáz millió gyermek szá­mára jelent ez reményt és bizta tást; hogy a felszahadult milliók a Nemzetközi Gyermeknapon is védelmezik az ő szabadságukat. Gondoljon arra valmennyi cson. grádmegyei anya, hogy ma sokszáz millió gyermek gondol ránk az elnyomott országokban s arra, hogy a Szovjetunióban és a népi demo­kratikus államok dolgozóinak sza­bad hazájában önfeledten, boldoo szabadságban ünnepelhetnek azok a gyermekek, akiket a hatalma' Szovjetunió felszabadítása tett valóban boldoggá és szabadokká Használjuk fel ezen a napon mindazokat a lehetőségeket, ame­lyeket felszabadulásunk, Pártunk és a tömegszervezetek tagjainak jó szervező munkája biztosít, hogy a Nemzetközi Gyermeknap me gyénk valamennyi városában és községében örömet szerezzen gyer­mekeinknek. Vigyük ki gyermekin, ket a Szabadba, vezessük el mind­azokra a juniálisokra, műsoro­délutánokra, sportbemutatókra, ahol örülhetnek az élet szépségei nek; vezessük el eket az MNDSZ könysátrai elé, amelyeket falun és városon egyaránt felállítanak hogy a szabad népek drága kul­túrkincsét magukévá tegyék. Ve gyünk számukra minél több köny vet, hogy ebből is tanuljanak é* bátor harcosaivá váljanak a béké­nek. Olyan széppé és magasztossá kell tennünk a mai Nemzetköz' Gyermeknapot, hogy felejthetetlen emlékévé váljon minden gyermek, nek. És ne feledkezzünk meg arról sem. hogy mig mi itt,. Magya­országon, közelebbről, Vásárheb'en Makón, Szentesen. Csongrádot" Bakson, vagy Kiszomboron bo' dogan kacaghatunk együtt gyer­mekeinkkel. addig az imperialistr államokban élő gyermekeiket tjze deli a nyomor. Koreában pedi' borzalmas mészár'ásnak esnek á'­dozatul az imperialisták alias é barbár támadása nyomán. A sza baáság és a békehare nagv sereg­szemléje legyen megyénk^-­Nemzetközi Gyermeknap. Tóth Istvánná az MNDSZ megyei szervezője II Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata az aratás és cséplés végrehajtásáról „Egész dolgozó parasztságunk, a termelőszövetkezetek tagjai, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói előtt a mezőgazdasági termelés legnagyobb jelentőségű munkája, a gabonatermés betakarí­tása: az aratás és cséplés elvégzése áll. Az aratás-cséplés időben való jó elvégzésével biztosítjuk dolgozó népünk kenyerét, a mezőgazdaság felemelt ötéves tervének második évi teljesítését, a béke erőinek nö­velését. Az őszi és tavaszi szántás-vetés munkáinak a növénytermelés fejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat útmutatásainak megfe­lelő időben és a fejlettebb agrotechnikai szabályok alkalmazásával tör. tént végrehajtása, valamint a kedvező időjárás eredményeként dol­gozó parasztságunk kenyér- és takarmánygabonából ez évben jő ter­mést takarít be. Különösen hozzájárult a jó termés eléréséhez terme, löszövetkezeti mozgalmunk fejlődése, a termelőszövetkezetek gazdasági és szervezeti megerősítése, továbbá gépállomásaink és állami gazda­ságaink fokozatosan javuló munkája, A nagyobb termés amit ez év. ben be k$ll takarítanunk, nagyobb feladatokat állít dolgozó parasztsá­gunk és állami szerveink elé. Ezért az aratás, a behordás. a cséplés, a tarlóhántás és a másodvetések zavartalan, gyors elvégzését fokozott erővel és a munka előrelátható meg szervezésével kell biztosítani. Az aratás és csépTes munkái során számítanunk kell arra, hogy a kulákok és egyéb ellenséges elemek megkísérlik akadályozni, hátrál, látni a munka időben való jó elvégzését. Ezért a nép államhatalmá­nak, a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak állandó és nő. vek vő éberségével minden ilyen kísérletet meg kell akadályozni. A? aratás, a behordás. a cséplés, a tarlóhántás és a másodve. lések eredményes végrehajtása érdekében a minisztertanács a követ, lcezöket határozza: I. \x aratás* a behordás, a cséplés, a tarlóhántás és a másodvetések elTégzésére A minisztertanács felhívja a dol­gozó parasztságot, a termelőszövet­kezetek (csoportok) tagjait, a gép­állomások és állami gazdaságok dolgozóit és az állami szerveket, különösen a helyi tanácsokat, hogy az aratás, behordás. cséplés, tarló­hántás és másodvetések munkála­tait a felemelt ötéves terv célkitű­zéseinek és a növénytermelés fej­esztóséről szóló minisztertanácsi I határozat követelményeinek megfe­lelően gondos előkészítéssel, minden felhasználható erő és eszköz alkal. mazásával, kellő időben, a legki, sebb veszteséggel úgy végezzék el, hogy munkájuk a legnagyobb ered. ményt biztosítsa. 1. A szemveszieség elkerülése és a termés jó minősége érdekében a búzát viaszérésben, a rozsot teljes érés előtt, az őszi árpát, tavaszi ár­pát és zabot sárgaérésben, az egyéb növényeket •— repcét, borsót, lent. kölest, magnak termelt takarmányt — pedig az érésnek abban a sza­kaszában kell learatni, amikor a rzemveszteség a legkisebb. 2. A learatott gabonát és egyéb növényeket az aratás befejezése után késedelem nélkül hordják Ö3z­sze asztagokba, vagy közvetlenül a gépbe hordva takarítsák be, hogy ezzel elkerüljék a csírásodást, az elemi károkat és egyben elősegít­sék a gyorsabb cséplést. Az aralás, behordás és cséplés idején, továbbá a szérűk őrzésénél tanusílsanak leg­messzebbmenő éberséget és akadá­'vozzanak meg minden kártokozó kísérletet. 3. Az aratás és a learatott gabo­na behordása után azonnal végez, zék el mindenütt a tarlóhántásf, el. rősorban gépi vontatású tárcsával, ahol erre lehelőség nincs, 3—6 cen­'iméleres sekélv szántással 4. A dolgozó parasztság takar­mány készletének növelése, állalá'lo­mányának fejlesztése érdekében használja ki a kedvező időjárást és lehető legnagyobb területen ler­ázok igazgatási és gazdasági szer­veit, továbbá a helyi tanácsokat, hogy a dolgozó parasztság munká­jának segítése, az aratás és cséplés eredményes végrehajtása érdekében a munka elvégzését az alábbiak szerint szervezzék meg. 1, Az aratás és cséplés munkái, nak zavartalan és gyors elvégzése érdekében: a) a gépállomások június hó 10. napjáig készítsenek külön tervet a termelőszövetkezetek (csoportok) aratásának gépesítésére és segítsék elő a körzetükbe tartozó termelő, szövetkezetek (csoportok) gépeinek megjavítását is, június hó 10. nap­jáig az összes aratógépeket hozzák üzemképes állapotba, az aratáshoz használják fel a kaszálógépeket is, 2. A termés teljes mennyi-égé­nek betakarítása és jó minőségének biztosítása érdekében: a) gabonát kizárólag cséplőgép­pel szabad csépelni, kévekötő, vagy zsuppszalma előállításához kézierő. vei való cséplést — indokolt eset­ben — a községi tanács engedé­lyezhet, b) a termés keveredését, különö­sen a búzának rozzsal va'5 keve­redését, meg kell előzni, ezért min­den termény, de különösen a vető­magvak cséplése előtt és után a cséplőgépet teljesen ki kell tiszti, tani. c) a helyi tanácsok gondoskodja­nak arról, hogy a nemesített ve­tőmagvak tárolása külön éa nagy gonddal történjék, biztosítsák, hogy a termelőszövetkezetekben .csopor_ tokban) és az állami gazdaságok­ban a legjobb minőségű és a leg­nagyobb termést adó táblák ter­mését vetőmag céljaira tartalékol, ják, d) a cséplésnél az osztályozó­henger használata kötelező, az osz­tályozóhengert úgy kell beállítani, hogy az ocsúban két százaléknál több ép, fejlett gabonaszem na legyen. a törött szem pedig nem lehet több, mint az egész elcsépelt gabona súlyának 3 százaléka, e) a cséplőgépek meghatározott teljesítménye mellett a szalmában, törekben és polyvában maradt sze­mek súlya — szemveszteség — ál­talában nem haldhatja meg az el­csépelt gabona súlyának 0.5 szá­zalékát. 3. Az élelmezési miniszter gon. doskodjék arról, hogy a községi tanácsok a cséplési eredménylapois összesítése alapján naponta jelent­sék az elcsépelt termények terüleii és mennyiségi adatait. Emellett a Központi Statisztikai Hivatal elnö. ke gondoskodjék arról, hogy a köz­ségi tanácsok a cséplési eredmény­lapok összesítése alapján kétheten. b) a termelőszövelkezetekbm (cso- ként adjanak jelentést az egyes mel.jenok másodvetésü abraktakar. mányokal: rövid tényé-zideiű ku. ':oricát, csa'amádét. silónövényeket, kölest, tarlórépát, stb. A megyei, iárási és községi tanácsok, a vető. magellátó szervek segítsék a dol­gozó parasztságot az előirányzott 'ervek teljesítésében, illetve túliéi— 'er-ítósében. 5. A gabonacséplést termelőszö­elkezelekben és állami gazdasá­gokban augusztus hó 20. napjáig, :z egyéni termelők gazdaságaiban ledig augusztus hó 31. napjáig, gyéb maigféleséigek cséplését pe­dig —a rizs és másedtermények ki. •'ételével — a mezőgazdasági ter. Hiés egész területén szeptember hó 10. napjáig be kell fejezni. II. Ax aratás ás cséplés megsser vesése poriokban) és állami gazdaságok­ban az aratást brigádokra osztoll területen a brigádvezető vezetésé­vel és felelőssége mellett végezzék, c) a termelőszövetkezetek (cso. portok) tagjai, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozói az ara. tás során fejlesszék tovább munka, szervezetüket, a brigádok az ara­tást a részükre kijelölt területen külön végezzék el. hegy ezállnl a jutalmazásra és kitüntetésre érde­mes teliesítmények megállapíthatók legyenek, d) A helyi tanácsok felvilágosító munkával segítsék elő az I. és II. tipusú termelőszövetkezeti csopor­tok közös aratásának megszerve­zését. e. a járása tanácsok az arató­gépeket — az állami gazdaságok aratógépei kivételével —, amikor az aratást az egyik helyen már befejezték, csoportosítsák át oda. ahol az aratásnak időben való be­fejezéséhez a legjobban szüksége, sek. f) a községi tanácsok naponta ellenőrizzék egész területükön az aratás menetét — különösen a ku­lákgazdaságokban —, az elmara­dókat pedig figyelmeztessék, von­ják felelősségre azokat a kuláko­kat, akik a figyelmeztetés ellenére szabotálják az aratást, g) cséplés közben fe'lénö üzem­zavarok gyors kiküszöbölése érde­kében a megyei mezőgazdasági gép javitó vállalatok június hó 15 nao­jáig megyénként legalább egy mozgóműhelyt helyezzenek üzembe h) a kombájnok munkaközben jelentkező eset'eges üzemzavarának gyors megszüntetésére közüonti kombá.injavitószolgálat felállításá­ról kell gondoskodni úgy, hogy a központi irányító szolgálatát a föld. müvelésügyi minisztérium a javító­szolgálatot pedig a kohó- és gép­ipari minisztérium június hó 15 napjáig szervezze meg, i) a községi tanácsok az aratás, A minisztertanács kötelezi az ái- a behordás. a cséplés, a tarlóhántá: lami szervekel, elsősorban a föld- és a másodvetések munkáiról a művclésügyi, élelmezési és belkeres, j tprületi adatokat hetánkint jelent, kedelmi minisztereket, valamint sék. termények cséplésének területi es mennyiségi adatairól. 4. Az Országos Tervhivatal el. nöke június hó 10. napjáig állapít­sa meg. a kombájnnal való aratás, cséplés bérdíjat. 5. A belügyminiszter június hó 20. napjáig szervezze meg a közös szérűk őriztetéséi és gondoskodjék a tűzrendészet) előírások maradék­ta'an betartásáról. 6. A földművelésügyi, belkeres­kedelmi és élelmezési miniszterek gondoskodjanak arról, hogy a csép. lőgépfelhasználási terveket a me. gyei tanács végrehajtó bizottsága a DÉFOSZ-szal együttműködve legkésőbb június hó 10. napjáig vizsgálja felül és a cséplőgépek területi beosztását állapítsa meg. egyidejűleg el kell készíteni a he. refejtőgépek területi beoszlását is, állami gazdaságokban a cséplőgé­pek területi beosztását az állami gazdaságok megyei közponljai vég­zik. b) a gépállomások és termelő, szövetkezetek (csoportok) gabona, és egyéb magtermésének elcsép!.'1­séhez — ahol ez lehetséges — kü­lön gépet állítsanak be és külön felhasználási tárvet készítsenek, c) egyes területeken esetleg je­lentkező géphiány esetén a pótlás­ról a megyei tanács végrehajtó bi_ zoltságának mezőgazdasági osztá. lya a gépállomások útján gondos­kodjék. szükség esetén a megyei tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya bármely cséplőgép üzembentartóját kölelez. heti arra, hogy cséplőgépével más helység területén is végezzen csép­lést; az állami gazdaságok gépei­ket; ha a termést elcsépelték; szük. ség esetén használatra adják át ugyanazon megye területén műkő. dő valamely gépállomásnak, d) a közös szérűkön a korábban érő magféleségek — biborhere, borsó, repce őszi takarmánykeve­rékek maghozói, őszi árpa. rozs stb. — cséplését a búza aratásának bevárása nélkül kezdjék meg s a szerződéssel termelt termények faj. tiszta, keverésmentes kezelésére 'különös gondot fordítsanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom