Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-12 / 134. szám

KEDB, 1951. JUNIUS 12. V 3 Az angol dolgozó nők is velünk harcolnak a békéért Sregeden jért az Angol Nők Nemzetközi Nőnapi Bizottságának magyarországi küldöttsége Messziről jött vendégei voltak hétfőn Szegednek, Szeged asz. szonyainak. A kapitalista elnyomásban élő dolgozók békeakaratát, harcos békeszándékát hozta Szegedre az a küldöttség, amely hétfőn reggel érkezett meg a repülőtérre. Az Angol Nők Nemzetközi Nőnapi Bizottságának hattagú küldöttsége — Jessy Taylor, Jean Kirby, Amy Horné, Ivy Davies, Mary MacMahon és Rose Kosky — magyaror­szági tanulmányútja során látogatott el Takács Gyuláné elvtársnővel, oa MNDSZ központi küldöttével szegedi asszonytársaihoz is. Meleg, baráti beszélgetés az MNDSz-ben A repülőtéren az MNDSZ.asszo. íiyok virágcsokros küldöttsége élén Tóth Erzsébet elvtársnő, az MN­DSZ megyei titkárságának kikül, dötte és Farkas Istvánné elvtársnő, az MNDSZ szegedi titkára fogadta őket meleg szavakkal. A városi tanács és Szeged dolgozói nevé. ben Nagy István vb-elnökhelyet. tes köszöntötte vendégeinket. Mire a küldöttség az MNDSZ Dugonics, téri székháza elé érkezett, már nagy csoport asszony, lány fogadta őket, kis úttörők virágcsokrokat nyuj. tottak át nekik ,a rendőrzenekar pedig a magyar és az angol him­nuszt játszotta el. Benn az MNDSZ székházában a Dózsa György.is. kóla úttörőzenekarának 'szép szá­maiban gyönyörködtek, majd köz. vetlen, baráti beszélgetés zajlott le a szegdi MNDSZ-asszonyok, mun. kásnők. tszcs.tagok, értelmiségi gol nők szenvedéseiről, de a kapi. talisták mesterkedései ellenére foly­tatott következetes békeharcáról be. szélt. Beszélt ugyanakkor magyar, országi élményeiről is a többi kö­zött a következőket mondotta: A boldogságot láttuk tükröződni... — Itt-tartózkodásom alatt sok. felé jártunk és sok csodálatos dol. got tapasztaltunk. Jártunk üzemek, ben, termelőszövetkezetekben, talál­koztunk munkásokkal, parasztok­kal, jártunk napközi otthonokban, de mindenhol, ahova csak mentünk az emiberek szemében azt a boldog, ságot láttuk tükröződni, amelyben a magyar nép itt él. Mindenki, aki­vel csak találkoztunk, beszélgettünk azzal búcsúzott tőlünk, hogy mond. juk el otthon, Angliában: a magyar békét akar. Megfogadjuk és dolgozók, valamim az _angol aSz. ^ ^ ^^ ^ "^^ek szonyküldöttek között. Farkas Ist. vánné elvtársnő a magyar dolgo­zók, a magyar nők felszabadult, boldog életéről beszélt. Sűrűn je. gyeztak az angol küldöltek. Jegyez, ték azokat a megelégedettséggel teli mondatokat, amelyek ott elhangzót, tak és amelyeket olyan jó lesz majd otthon elmondani. Elmondta Farkas elvtársnö, hogy a magyar dolgozó nők előtt az érvényesülés soha nem látott lehetőségei nyíltak meg és ezt a felszabaditó Szovjetuniónak, dicső, nagy Pártunknak köszönhe­tik. Jessie Taylor, az angol kül. idöttség vezetője ugyanakkor az an. megmondjuk. Mindenhol, ahova csak mentünk, azt tapasztaltuk, hogy a nők nagy szerepet játsza. nak a békeharcban és városban, fa. lun egyaránt vállvetve harcolnak a férfiakkal a béliéért. Mély hatást tett ránk, hogy mindenütt olyan nagy szeretettel és büszkeséggel be. szélnek a magyar dolgozók Rákosi Mátyásról. Ha visszamegyünk, el­mondjuk, hogy Rákosi Mátyás nemosak amagyar nemzet vezetője, hanem az egész világ egyik legna­gyobb államférfia. Látogatás a Textilkombinátban A délelőtt folyamán ellátogatott az angol nöküldöttség a szegedi Textilkomibinátba is. Meglepetéssel hallották, hogy az üzem 85 száza­léka női dolgozó és milyen kiváló eredményeket érnek el. Angliában a nőket nem juttatják kenyérhez s az üzemben is jóval kevesebbet kapnak a férfiaknál. Hosszan elbe­szélgettek a többi között Kmetykó Lajosné sztahánovistával az üzem­ben. — A nagyobbik gyermekem most megy az ősszel iskolába. Most még az ovódába jár s amig én dolgozom, addig ott gondját viselik és tudom, hogy jó kezekben van. Elért jó ter­melési eredményeinkhez nagyban hozzájárult az, hogy nyugodtan dolgozhatom s tudom, megbecsül, nek bennünket, nem úgy, mint a múltban. — Nálunk, Angliában nincsenek napközi otthonok — mesélte erre Kmetykónénak Billie Horné, aki tésztagyári munkásnő Angliában és megerősítették szavait a küldött­ség többi tagjai is. — Aa angol nők csak akkor tudnak elhelyezkedni, lia jó szomszédaik vannak, akik vál­lalják, hogy ügyelnek a gyerekek, re, amig anyjuk munkában van. Csodálkozásukat fejezték ki a gyönyörű, tiszta, hideg-meleg zuha. nyozók, külön ruhaszekrényekkel ellátott öltözők felét is, hiszen az angol kapitalisták, gyártulajdono­sok — amint elmondták — ilyes­mire nem hajlandók költeni. Ha­sonlóképpen örömmel hallották a Textilkombinát munkásnőitől, hogy munkájukért annyi bért kapnak, mint a férfiak. Ezzel szemben Ang. üában a férfiak bérének 50—70 százalékát fizetik a nőknek. A női klinikán A női klinikára mentek a Textil­kombinátból. Itt is láthatták, hogy népi demokráciánk milyen messze, menően gondoskodik a dolgozó nők. ről. Ma már a legkiválóbb tudósok, orvosok segítik a Szovjetunió élen. járó tapasztalatai alapján a dolgozó asszonyokat abban, hogy egészséges életet élhessenek. Erről beszélt üd­vözlő szavaiban Hevesi Erzsébet elvtársnő is, az Egyetemi Pártbi­zottság nevében ós dr. Huszák Ist. ván elvtárs, a szegedi Orvosegyetem dékánja, de ezt mutatta mindaz a tapasztalat is, amelyet a klinikán szereztek. Nagy figyelemmel néz. tek végig egy tudományos kisfil­met,' amely azt mutatta be, hogyan oldott meg műtéti beavatkozással dr. Batizfalvi János professzor, a klinika vezetője egy rendkívül rit­ka és komplikált szülést, — Angliában a dolgozó asszo. nyokról egyáltalán nem gondoskod. nak ilyen messzemenően — mond­ták el az angol nőküldöttek. — Nálunk csak azokat a nőket veszik fel a klinikára, akik először szülnek, a többieket legfeljebb csak akkor, ha valami komplikáció mutatkozik. A klinikák ugyanis túlzsúfoltak és a kormány ncm költ a bővítésükre. Megakadályozzuk az úfabb háborút! A tiszta, világos, nagy műtő ab­lakából kitekintettek a klinika par­kos udvarára, amely közös a Jó. zsef Attila-diákszállóval. — Ott, ahol most azok a fiatalok tanulnak, olvasnak nem is olyan régen még bomba robbant és tett pusztítást ezen a klinikán is — mü. látták nekik. — Nem fogjuk ezt többé meg­engedni! — válaszolta rá Rose Kosky valamennyiök, sőt minden becsületes dolgozó nfl ne­vében is. — A világ békeszerető asszonyaival megakadályozzuk az újabb háborút. A békéről, a békés boldog jövő. ről beszélgettek a szegedi gyermek, klinikán is, ahol dr. Waltner Ká. roly professzor és Kiss Margit, a klinikai békebizottság titkára fo­gadta őket. Egészséges, világos szo. bákat, messzemenő gondoskodást tapasztaltak itt is, amely ugyan, csak visszatükrözte számukra népi demokráciánk megbecsülését a dol. gozók és gyermekeik iránt. Elragadtatással beszéltek mind. ezekről, szegedi tapasztalataikról kora délután, elutazásuk előtt, ami­kor az MNDSZ.asszonyok ismételt vendégszeretetét élvezték az MN. DSZ. központ ban. Itt köszöntötte őket a Szegedi Pártbizottság kül­dötte, Móczán Lajosné elvtársnö is. aki arra kérte őket, hogy mesél, jék el otthon mindazt, amit láttak, hallottak, • hogy ezzel is erősítsék békeharcunkal. Meleg barátsággal búcsúztak az angol küldöttek szegedi asszony, társaiktól, akikkel mély barátságot kötöttek, délután pedig visszautaz, tak Budapestre. A magyar hazafiság alkotó eleme a Szovjetunió iránt érzett szeretet és hűség Nagyszabású pedagógus-ankét Szegeden A Magyar Tudományos Akadémia a közoktatásügyi minisztérium és a pedagógus szakszervezet vasárnap az Egyetemen nagyszabású pedagó­gus-ankétot rendezett. Az ankéton megjelent Jóború Magda, a köz­oktatásügyi miniszter első helyet­tese, Ember Győző, a Tudományos Akadémia II osztályának titkára, Trencsényi-Waldapfel Imre akadé­mikus, Béki Ernő, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára, Horváth Zoltán, a tóvárosi tanács oktatási osztályának vezetője, Zombori Já­nos elvtárs, a szegedi pártbizottság első titkára. Résztvettek az anké­ton a megyei és helyi pedagógus szakszervezetek és oktatási osztá­A hazafias nevelésben igen nagy jelentősége van O helyi hagyományok felhasználásának. Ebben a kérdésben nemcsak egy falu, vagy egy város, de egy isko­la, vagy úttörő csapat haladó ha­gyományait is fel kell használnunk. A helyi haladó hagyományok fel­kutatása és az iskolai nevelőmun­kában való felhasználása nem ér­vényesül eléggé a mai nevelésben. Ezen a téren nevelőinknek fokoz­niok kell munkájukat — állapította meg az előadó —, mert a helyi ha­ladó hagyományok felhasználása serkenti, ösztönzi a tanulókat. Fel­lyok vezetői, az Egyetem, a Pcda- , .... „•,,..... gógiai Főiskola vezetői és profesz- becsulhe étlen ösztönző jelentősegu. ° D . - . . / „... 1 hn np dam PSFV tflnuln hiHia. hnflv A tanácsok munkájával ismerkedtek meg a szegedi dolgozók a kongresszusi előadássorozat negyedik előadásán Vasárnap diéklött tartotta meg ft szakszervezeti szókház nagyter­mében Mison Gusztáv elvtárs, a Szegedi városi tanács végrehajtó­bizottságának titkára a kongresz. Bzusi előadássorozat IV. előadását „Hogyan válnak a tanácsok a dol­gozó nép hatalmi Szervévé a s>zo_ ciatózmus építésében" címmel. Előadása első részében rámuta­tott Mison elvtárs a tanácsok je­lemtőségére és feladataira, bemu­tatta a burzsóá állam, elsősorban a Horthy-féle magyar állam fő jellegzetességeit és szembeállította ezekkel a szocializmus útján haladó állam fő jellegzetességénlék. a ta. nácsrendszernek a fölényét. Ezután rátért a tanácsok gyakoriali vo­natkozású ismertetéseire. — Államhatalmunk gyakorlaté, ham — mondotta — a tanácsrend­szer olyan új szervezet, amely szé­leskörű demokráciának a kifeje­zője és lehetőséget nyújt a dolgo­zóknak az államhatalom gyakorlására. Meg kell azonban találni a módját anrank, hogy helyi tanácsaink való. ban a dolgozók legátfogóbb tö­jnegazerveivé, a dolgozó nép ha­talmi szerveivé fejlődhessenek. Fá radságot és időt nem kímélve, fel kell világosítanunk a város és a falu dolgozó népét arra, hoigy az egyéni és az állami érdekek nálunk niflm állanak egymással szemben és éppen ezért a hatalom támoga t'ása és gyakorlása minden dolgozó érdeke és kötelessége. Ismertette ezután Mison elvtárs a tanács feladatait helyi vonatko­zásban. Elmondotta, hogy népgaz. daságunk egész sor vállalatot utalt át a szegedi városi tainács hatáskörébe: vízimű. gázgyár, vil_ lamösvasút, a kenyérgyár, fürdő népboltok és még egyéb vállalatot. Ezeknek irányításáért a helyi nács felelős. Ötéves tervünk hatal­mas beruházásokkai látja eil váró sunkat is. a tanács tárgyalja meg a beruházási összeg gazdaságos felhasználását. Különösen új és nagy feladat hárul a városi ta­nácsra a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítésében. Ma a tavaszi növényápolásra, az aratás és cséplés elősegítésére öaz_ pontosul a tanács munkája. Ettől a munkától függ, hogy biztosítani tudjuk a magasabb terméseredmé­nyeket. a nagyobb állatállományt a tsizcs.k továbbfejlődését, megerő­södését. a iszcs-tagok gazdagabb szieibb életét. Nem feledkezhetünk meg természetesen az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokró' sem. akik a felvilágosító munka nyomán a konkrét tapaszlalatok láttán, idővel ugyancsak tszcs, tagokká válnak. Ahhoz, hogy ta­nácsaink mindezeket a feladatokat jól meg tudják oldani, elsősorban arra van szükség, hogy kiszélesít sük és megszilárdítsuk a töme­gekkel való kapcsolatait. Ezért a tanács apparátusának o&zjtályai mellé, az osztály jellegének meg. felelően egy-egy, a tanácstagok­ból alakult állandó bizottság mű­ködik. Az állandó bizottságok kö. zül pedig széles aktiva-hélózatot kell kiépíteni az egyes feladatok megoldására. A régi tapasztalatokkal rendel, kező aktívák metlé mind több és több dolgozót kell bekapcsolni. így a kör állandóan szélesedik, amely. Iyei az államhatalom egyre in­kább megszilárdul, a munkás­paraszt szövetség pedig mindjob­ban erősödik. Beszélt még Mison elvtárs a ta. nácsok és a pártszervezetek kö­zötti kapcsolatról, ismertette, hogy a Párt biztosíthatja csak, hogy a tanács munikájában a helyi érde. kekmek megfelelő kezdeményezése, ket tovább tudja fejleszteni, illetve végrehajtani. Befejezésül megállapította, hogy a tanácsok újabb éles fegyver) képeznek az imperialista háborús gyujtoga­tókkal színiben, megszilárdítják dol­gozó népünk egységét, dolgozó bé pümlk egészét még határozottabban mozgósítják a termelő és építő munkába s így erősítik a béke­frontjának ránkeső szakaszát. Az előadást több értékes hozzá, szólás követte, amelyekre Mison elvtárs részletes és mindenben ki. elégítő választ adott, A jólsikerü t előadás az Internacionálé hangjai­val ért véget^ szorai, az ország pedagógiai főis­koláinak több tanára, valamint kö­rülbelül 400 szegedi és csongrád­megyei pedagógus. Az ankét keretében Trencsényi­Waldapfel Imre elvtárs, akadémi­kus, a budapesti Eötvös Lóránt­Tudomány egyetem rektora tartott előadást ,.A szocialista hazafiság nevelésünkben" címmel. — Pártunk II. kongresszusa a pedagógusok soron'következő fel­adatait kijelölte, legfontosabb pe­dagógiai feladatként az igazi haza­fiságra, a szocialista hazaszeretetre való nevelést jelölte meg — kezd­te előadását. Ez olyan lényeges fel­adat, amelynek teljesítése, megvita­tása ma minden magyar nevelő elsőrendű feladata. A továbbiakban az előadó meg­világította a nacionalizmus, kozmo­politizmus fogalmát és kibontako­zását. Részletes ideológiai és tudo­mányos elemzésekkel mutatta meg, hogy lett a germán fasiszta fajel­mélet folytatása az angolszász koz­mopolitizmus, amely az angolszász faj, a monopóltőke, a kizsákmá­nyolás igájába akarja hajtani az egész világot. A kozmopolitizmus ideológiája ki akarja szortani minden nép életé­ből az értékes, nevelő erejű, hala­dó nemzeti hagyományokat. Ehe­lyett sznobos, szentimentális, rot­hadt kultúrái, irodalmat, művésze­tet terjeszt.. Ezek az imperialista ideológiai és politikai törekvések fenyegetik népünket és szocialista kultúrán­kat. Résen kell lennünk ezekkel a próbálkozásokkal szemben és tud­nunk kell, amit Pártunk II. kon­gresszusa megállapított, hogy szo­cialista kultúránk legfontosabb funkciója a hazafiasságra való ne­velés. Az elvi, ideológiai fejtegeté­sek után Trencsényi-Waldapfel elv­társ rámutatott azokra a gyakorla­ti teendőkre, amelyek az iskolai ne­velésre hárulnak az imperializmus ideológiája elleni harcban az alkotó, tevékeny szocialista ha­zafiság kialakítása terén. A hazafias nevelést nem korlá­tozhatjuk egyes tantárgyakra, an­nak át kell hatnia egész nevelői munkánkat — mondotta. Ebben a tekintetben nincs semmi különbség tantárgy és tantárgy között. Pél­dául a fémekről a tanítás sörön nem beszélhet a nevelő anélkül, hogy rá ne mutasson azok hazai előfordulásaira és szocialista ipa­runkban való jelentőségükre. Még­inkább vonatkozik ez az irodalom és történelem egyes kérdéseinek tanítására. ha például egy tanuló tudja, hogy abba az iskolába jár, ahol Ráko­si elvtárs tanult, vagy ha tudja, hogy iskolája azon a helyen épült, ahol az 1848-as forradalom dicső­séges harcai folytak le. Trencsényi-Waldapfel elvtárs a közelmúltban, a Szovjetunióban szerzett tapasztalataiból elmondta azokat, amelyeket útmutatásként használhatnak fel nevelőink a ha­ladó hagyományok iskolai feldol­gozása terén. Előadásának ez a ré­sze volt elsősorban tanulságos a hallgatóság számára. — Láttam egy leningrádi gyár napközi otthonában, hogyan hasz­nálják fel már az óvodában a nép­meséket a hazafias nevelés érde­kében. Jártam abban az iskolában, ahol a Szovjetunió két hőse, Zója, a hős partizánlány és Sura tanult. Az iskolában megvan még az a pad, ahol ők ül tek. de az osztály­ból nem csinállak múzeumot, aho­gyan mi képzelnénk, hanem felhasználták azt a nevelő munkában t a tanulók számára kitüntetést je­lentett, hogy abba az iskolába, osz­tályba jártak, ahol Zója és Sura ta­nult, becsület és dicsőség volt szá­mukra, ha abba a padba ülhettek, ahol valamikor a hősök ültek. Eb­ben az iskolában a tanulók azokat a fákat is ápolják, amelyeket Zó­ja és Sura ültetett. Az iskola igaz­gulója elmondotta nekünk, hogy ők Zója és Sura hagyományain ne­velik hazaszeretetre az iskola mai növendékeit. Az iskola és tanulói örökösei és egyben továbbépítői a hős parlizánleány hagyományá­nak. — Leningrádban a „halhatatlan hajói", az Aurórát — amelynek sortüze indította el a dicsőséges Októberi Szocialista Forradalmai, — szintén felhasználják a hazafias nevelésben. A „halhatatlan hajón'1 Nnhimov tengerésztiszti iskola nö­vendékei laknak és tanulnak. Igy leíkesíti az Auróra, a szovjet nép nagy hazafias ereklyéje ma is a Szovjetunió fiataljait. Hasonlóképen kell nekünk is alkalmaznunk hala­dó hagyományainkat, rá kell mu­tálnunk a szülőföld történelmi emlékeire, szépségeire. Ezáltal kell nevelnünk a fiatal ma­gyar nemzedéket a Szovjetunió szeretetére, a szocialista hazához, népünkhöz való ragaszkodásra, győzelmes Pártunk s a béketábor szeretetére — fejezte be előadását Trencsényi-Waldapfel elvtárs. Az előadáson elhangzott sok ér­tékes hozzászólási holnapi szá­munkban közöljük. Kiosztották a díjakat a tavaszi városi kultúrverseny győzteseinek A zsúfolásig megtöltölt Nem­zeti Színházban vasárnap délelőtt adták át a szegedd városi kultúr_ versenyben a legjobb eredményi elért kultú rcsopo rtoknak a díjakat. Az ünnepélyt Komócsin Mihály elvtárs nyitotta meg a városi ta­nács részéről. Komócsin elvtárs megnyitó beszédében méltatta a kultúrcsoportok jó és lelkes kul­fúrmunkáját. Figyelmeztette a kuttúrgárdisfcákat, hogy a kitünle. tés után ne üljenek babérjaikra, hanem még lelkesebb és odaadóbb munkával tökéletesítsék művészi tudásukat és vigyék előbbre a kul­iúrforradalom ügyéi. Végezetül sok sikert kívánt a további mun­kához és átadta a győztes kultúr­esoportoknak a jutalmakat. A díjkiosztás után a kultúreso portok színes és változatos mű­sorral bizonyították be. hogy megérdemelték a díjakat mert a kultúrversieiny óta is sokat tanul- | tak, sokat fejlődtek. zet szimfonikus zenekara nyitotta meg a Ruszlán ég Ludmilla nyi­tánnyal. Ezután a pedagógiai fő­iskola énekkara lépett a színpadira, amely a szegedi énekkarok között az első díjat nyerte, s most a kul­túrműsoron is nagy sikerrel sze repeltek. Az OKISZ népi tánccso­port és a városi tanács énekkara után a Szegedi Kenderfonó első díjat nyert népi tánccsoport ja és a szintén első dijai nyert színjátszó csoportja mulatta be ludásáf, amellyel ismét megérdemelt sikert arattak. L A műsort a postás szak&sgryp. | jezlák (be. Az. első díjat nyert kultúrcso­portok műsora után az emléklappal jutalmazott csoportok léptek a színpadra, hogy bizonyítsák: már a versenyek óta is sokat fejlődtek, de ezután még többet tanulnak hogy az elkövetkező kultürverse­nyen ők nyerjék meg az első dí­jakat. | A kultúrműsort Erkel Ferenc i „Hunyadi László" nyitányával fe

Next

/
Oldalképek
Tartalom