Délmagyarország, 1951. június (7. évfolyam, 125-150. szám)

1951-06-01 / 125. szám

MEGVÁLASZTOTTA VEZETŐSÉGÉT A SZENTMIHÁLYTELEKI EGYÉNILEG DOLGOZÓK SZÓLÓ- ÉS GYÜMÖLCSTERMELÖK CSOPORTJA ÚJ ORVOSI RENDELŐT AVATTAK AZ UJSZEGEDI KENDERSZÖVÖGYÁRBAN AZ M D P CS ONGRADMEGYEI PART BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VII. ÉVE. 125. SZAM. ARA 50 ElLI.ÉK PÉNTEK. 1951. JIINIUS 1. Szilárd munkafegyelmet a termelőcsoportokban, állami gazdaságokban! — Fel kell számolni a mezőgazdaság elmaradottságát — mondotta ki határozatában az MDP II. kon. jgresszusa. Az elmaradottság felszámolásának eszköze: a többterme. lés. Termelőszövetkezeti csoport, jaink, állami gazdaságaink dolgozói — akikre különösen nagy fel. adat hárul a mezőgazdaság szocialista átszervezésében — a terméshozam növelésének kérdésében egyetértenek — legalább is elvileg, A gyakorlat azonban nem mindig bizonyítja ezt. Súlyos mulasztásokat találunk még mindig a munkafegyelem betartása területén. A munkafegyelem megszegése annyit jelent, hogy nincs közös akarat. Az akarategység hiánya pe. dig megossza az erőt. Csak közös akarat, közös lelkesedés hoz a termelőszövetkezeti csoportokban, ál. I lami gazdaságokban eredményt. Sztálin elvtárs erről a következő, ket írta: „Amikor pedig a dolgozók milliói egyemberként egyesülnek és követik osztályuk legjobbjait — a győzelem bizonyos." Győzni csak akkor lehet, csak akkor lehel emelni a munka termelékenységét, a terméshozamot, ha egyemberként. szilárd vasfegyelemmel küzdünk érte. A magas termésátlag előfeltétele most a gondosan végzett növényápolási munka. A fegyelem betartása most, a növényápolás ideién, jövőnk megszilárdításának kérdése. A fegyelem megőrzése, megszilárdítása mindenütt a pártszerve, zetek feladata. De őrködjék felette minden dolgozó a tszcsben, az állami gazdaságban, a gépállomáson! Az, hogy valaki a tszcsben vagy az állami gazdaságban dolgozik, az még nem jelenti azt. hogy átalakult közösségi emberré. Azzá kell nevelnünk! Lépten.nyomon meg kell magyaráznunk, hogy a közösség vagyona nem „Csáki szalmája". Munka végeztével nem hagyhatók a. földeken, szétszórtan a munkaeszközök. Rá kell nevelni minden egyes dolgozót arra, hogy személyi felelősséget vállaljon munkaeszközéért és a rábízott munka elvégző, séért. Legyen felelős minden egyes sor cukorrépatermésért, amit megkapál. Az állami gazdaság, a tszcs dolgozói feleljenek személy szerint és egyetemlegesen a terméseredményért. Több helyen tapasztaljuk még, hogy a tszcslc, állami gazdaságok vezetői amellett, hogy naponként beszélnek a munkafegyelemről, nem lesznek semmit a munkafegyelem megszilárdításáért. Nem lépnek fel kellő szigorral a munkafegyelem megszegői ellen. A cson. grádi „Petőfi"-termelőszövetkezeti csoportban a vezetőség eltűri, hogy a tszcs.tagoknak c?ak 25 százaléka dolgozzék a késedelmet nem tűrő növényápolási munkálatokban. Az igási.úfi állami gazdaságban minden bejelentés nélkül — a munkaidő letelte előtt — hagyják ott a dolgozók munkahelyüket Még súlyosabb az -eset a maroslelei terme. lőcsoporlban. ahol az elnök felese, gót és leánvál napszámba küldi dol. gozr.i. amikor a termelőcsoport elmaradt a növényápolási munká'atokkal. Sőt még olyan esetek rs előfordulnak az állami gazdaságokban és terme1 őcsoportokhan. hogy a munkacsapatok a reggeli órákban sem tudják, hol dolgoznak aznap a munka helytelen megszervezése kö. vetkezlében A felsorolt és fel nem sorolt ese. tek mind a munkafegyelem megsértésének következményei. A mun. kafegyelem sorozatos megsértése végül is oda vezet, hogy felborul a rend az állami gazdaságban, a termelőosoportbnn. Ha nincs rend, ha nincs fegyelem, ha mindenki önké. nyeson, a maga érdekének megfelelően cselekszik, az végül is a munkában késedelmet, a tervek be nem tartását eredményezi. A munka késedelme, a tervek be nem tar. tása pedig most azt jelenti, hogy gazos a cukorrépaföld, elburjánzik a gaz a kukoricában, az acat a gabonában; ezzel veszélyeztetjük a jó termést, veszélyeztetjük a pártkon. gresszus határozatának végrehaj tá. sát. Ezekben az esetekben a többtermelésért folytatott harc csak üres fecsegés, frázis marad. A munkafegyelem kérdése elvá. laszthatatlan a többtermelés kérdésétől. Éppen ezért minden olyan elkövetett hiba. ami gátolja a több. termelést, a munkafegyelem megszegésével kapcsolatos. A terméshozam növelésének egyik eszköze a dolgozók egymás közötti versenye. A versenyekben azonban még sok a hiba. Egyes munkacsapatveze. tők, brigádvezetők nem írják be rendszeresen egy-egy dolgozó telje, sítményét. Ezért tartunk még mindig csak ott, hogy a legjobb esetben csak eredményekről tudunk beszámolni, de nem tudjuk megmondani, hogy a tszcsben, az állami gazdaságban, vagy a gépállomáson ki a legjobb dolgozó Mivel nem vezetik, értékelik rendszeresen a verseny eredményeit. nem adnak ösztönző erőt sem a dolgozóknak teljesítményük növelésére, holott a teljesítmények tovább növelése, a versenymozgalom további fejlesztése minden tszcsben, mint állami gazdaságban jelentős többlet termésben gyümölcsözik. A versenymozgalom további szélesítésével megakadályoznánk az olyan eseteket, hogy a tszcsnek. vagy az állami gazdaságnak nem futja ideje egy-egy növényféleség gondos ápolási munkájára. Bizonyítja ezt a makói „Úttörő"-termelőszövetkezet példája. — Nem ért váratlanul bennünket a földművelésügyi miniszter felhívása a növényápolás meggyorsításáról, a takarmány betakarításáról — mondották —, mert nálunk jól mégszerveztük a versenyt, nálunk fegyelmezettek a dolgozók s nekünk időnk bőven jut minden munkára. Kik járjananak élen a munkafegyelem megszilárdításában? — A kommunisták! A pártkongresszus határozatában kötelességgé teszi minden kommunista dolgozóra „a kommunista vasfegyelem érvénye, sítését, a kommunista kötelesség teljesítését, a példamutatást, az ál. dozatvállalást. Ezzel szemben pjég mindig fordulnak elő olyan esetek, hogy a pártonkívüli dolgozók egyáltalán nem követhetik a munkában a párttagokat, mert azok egye. nesen felelőtlen, hanyag munkát végeznek. „A csongrádi „7,ója".termelőszövetkezeti csoportban — írja levelezőnk, Barna János tszcs.elnök — Szabó György tehenész, üzemi párttitkár elvtárs, munkaidő alatt a la. kásában tartózkodik Ez volt az oka annak, hogy a múltkor a borjúk valamennyi tehén tejét kiszopták." Az ilyen és ehhez hasonló esetek, ben nem lehet szó munkafegyelemről; az ilyen kommunisták vizel prédikálnak és bort isznak, aminek folytán a munkafegyelmet nem követelhetik meg. A munkafegyelem betartása tehát elsősorban a kommunisták kö. telessége. Maga az üzemi pártszervezet legyen a legfőbb őre a munkafegyelem betartásának. A mun. kacsapatokba, brigádokba beosztott népnevelők pedig helyes felvilágosító munkával győzzék meg a dolgozókat a munkafegyelem betartásának országépítő jelentőségéről. A helyszínen lépjenek fel azonnal a munkafegyelem megszegői ellen. Ne felejtsük el: békés termelőmunkánk harcot jelent a termésátlag fokozásán keresztül a mezőgazdaság fejlesztéséért és ebben a harcban olyan hadseregre van szükségünk, amelyet szilárd vasfegyelem tart össze. Közel másfél millió kilogram vasat gyűjtöttek össze Csongrád megyében A megyei üzemek fémgyűjtési versenyében legjobb eredményt a Nagylaki Kendergyár és a Szegedi Kender fonógyár dolgozói értek el Megérkezett a magyar SzövOSz-küldöttség Moszkvába Moszkva (TASzSz). A Cenlro. vzojuz igazgatóságának meghívására szerdán magyar szövetkezeti küldöttség érkezett Moszkvába, Dé. gen Imrének, a SZÖVOSZ elnökének vezetésével. A vendégeket a Kiev.pályaudvaron a Centroszojuz képviselői, úgyszintén Szkladán Ágoston, a Magyar Népköztársaság nagykövete fogadta. A küldöttség a szovjet fogyasztási szövetkezetek tevékenységét tanulmányozza. Az egész országban, igy a mi megyénkben is május 15-től fémgyüjtö hetet rendeztünk. A fémgyüjtö hét célja az volt, hogy összegyűjtsük és iparunk rendelkezésére bocsássuk azt a hatalmas mennyiségű ócskavasat, fémet és különböző hasznos hulladékot, ami eddig dolgozóink házatáján, üzemekben, gazdaságokban. közületeknél szerte.szét hevert. A fémgyűjtés munkáját mindenütt támogatták a pártszervezetek s a népnevelők munkájuk során megmagyarázták a dolgozóknak, milyen jelentősége van annak, ha a háztájukon hasznosíthatatlan ócskavasat, hulladékanyagot iparunk rendelkezésére bocsátjuk. A fémgyüjtö hét sikere érdekében általában mindenütt jól alkalmazták a szemléltető agitációs módszereket. Szegeden például DlSZ.sátrat állítottak fel, melyben a dolgozók meggyőződhettek arról, mennyi hasznos iparcikk készül az eldobott, haszontalannak vélt ócskavasból, hulladékanyagokból. Jellemző, hogy ennél a munkánál is milyen hasznosnak bizonyult a szemléltető agitáció módszere, mert a sátorban lévő könyvbe igen sokan beírták, hogy a gyűjtők keressék lel őket, meri át akarják nekik adni az otthon fellelhető hulladékokat. A Párt és a DISZ irányítása mellett bekapcsolódtak ebbe a munkába a tömegszervezelek is: a Szabadságharcos Szövetség, az MSZT, a föld'müvesszővetkezetek s igen fontos szervező és irányító feladatot töltöttek be a helyi fanácsok. Külön ki kell emelni az úttörők lrlkes, jó munkáját, melylyel nagymértékben hozzásegítették a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalatot a munka sikeréhez. A jól megszervezett munka ered. menyeképpen Csongrád megye területén 1,386 860 kiló vas gyűlt össze. Fémből a megye területén 48.538 kilót gyűjtöttünk össze, mig papírból 73.572 kiló a gyűjtés eredménye. A megye dolgozói tetemes mennyiségű rongyot: 47,538 kiló, gumil: 5193 kiló és 1005 kiló tö. rött gramofonlemezt adtak be a gyűjtőhelyekre. A megyei jó eredményekhez nagymértékben hozzájárult Szeged. Ebben a városban 509.200 kiló vas, 27.400 kiló fém, 39.700 kiló papír, 12.100 kiló rongy, 3876 kiló gumi és 468 kiló lörött gramofonlemez gyűlt össze. A csongrádmegyei üzemek között is nagy versengés indult meg, melyik üzem tud a fémgyűjtésben legnagyobb eredményt elérni. Az üzemek dolgozóit serkentette az a tudat, hogy talán éppen az ő üzemük kap új gépeket az ötéves terv során abból a vasból, melyet nehézipari üzemeink ismét táj anyaggá dolgoznak fel. A vasgyüjlésben három megyei üzem szinte fej.fej mellett haladt és eredményeik között is alig van különbség. Legjobb eredményt a Nagylaki Kendergyár dolgozói értek el, akik 48.728 kiló vasat gyűjtöttek össze. Csupán 6 kilóval maradt mögöttük a Nagyfai Gazdaság, ahol 48.722 kiló vas gyűlt össze. A megye üze. mei közül harmadik helyen az Ujszegedi Kenderszövőgyár végzett, melynek dolgozói 47.017 kiló vasat gyűjtöttek össze. Fémgyűjtésben a megye üzemei közül két szegedi üzem került az élre. Legjobb eredményt a Szegedi Kenderfonógyár dolgozói érlek el, akik 1636 kiló lémet gyűjtöttek össze. Az üzemek fémgyüjtési versenyében második a Szegedi Magasépítési Vállalat lett, melynek dolgozói 1466 kiló fémet szállítottak be a gyűjtőhelyekre. A megye különböző városainak, községeinek fémgyüjtési eredményeiről még nem készült el a végleges összesítés, úgyszintén nem nyerhetünk még teljes képet azoknak a munkájáról, akik legtevékenyebben vették ki a részüket a fémgyüjtö hét sikeréből: az iskolák s az úttörők munkájáról. Legjobb eredményt elért gyűjtők között már kiosztották a gyűjtésben legjobb eredményt ctérők részére előirányzott jutalmak egy részét. A löbbi jutalmak kiosztására azonban csak a végleges kiértékelés után — előreláthatólag a közeli napokban — kerül sor. Szegedi viszonylatban már az üzemek eredményein túlmenően is tudunk képel alkotni, hogyan folyt a munka a fémgyüjtö hét sikeréért. Láthattuk, nap, minit nap, hogyan szállták meg az utcákat a kis vörösnyakkendős úttörők s fáradtságot nem ismerve, mint a méhecskék — gyűjtötték a népgazdaságunk számára értékes hulladékanyagokat. Minden túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy Szegeden az úttörők jelentet- • ték a fémgyüjtési hét Telkét s a kis pajtásnk eredményeikkel is messze maguk mögött hagyták a DISz-fiatatnkat. A pajtások brigádokat alakítottak, hogy könnyebben menjen a számukra bizony fizikailag is nehéz munka. Eredményeiken azonban nem látszik meg a munka nehézsége. A Földműves-utcai fiúiskola úttörői például 19.900 kiló vasat, 215 kiló rezet, 63 kiló ólmot és 96 kiló papírt gyűjtöttek össze. Nem sokkal maradlak mögöttük a Madách-utcai iskola úttörői sem, akik 19.000 kiló vasat, 199 kiló rezet, 150 kilő ólmot, 27 kiló papírt és 66 kiló rongyot szállítottak be a gyűjtőhelyre, igen jó eredményt érlek el a Mérey-utcai iskola úttörői is. A pajlások közül személy szerint is kiemelkedtek munkájukkal Adok Vince, a rókusi iskola tanulója, aki 3017 kiló vasat gyűjtött, Görög András, aki 750 kiló réz összegyűjtésével tette erősebbé népgazdaságunkat. Pénzes Ferenc, a Földműves-utcai iskola tanulója 1800 kiló vasat, Simon Ferenc, a Földműves-úti iskola tanulója 1554 kiló vasat, Radocz János, a Dózsa Györgv-iskolából 1540 kiló vasat. Korpás Ibi, a Margit-utcai iskolából 1400 kiló vasat, Csordás Csaba, a móravárosi iskola tanulója szintén 1400 kiló vasat, Palócz Lajos, a Madách-utcai iskola tanulója pedig 1303 kiló vasat gyűjtött. A szegedi általános Isko'ák öszszesített gyűjtésének eredménye a következő: 182.200 kiló vas. 2500 kilő réz, 900 kiló ólom, 800 kilő papír, 1000 kilő rongy és 150 kiló alumínium. A középiskolák között a legjobb eredményi érték éh a Fémipari gimnázium tanulói 16.000 kiló vas, a Gépipari gimnázium tanulói 17.600 kiló vas, a Móra-gimnázium tanulói 2600 kiló vas. 110 kiló néz és 65 kiló ólom begyűjtésével. Szegeden a legjobb eredményt elérő gyűjtőket előreláthatólag vaijárnap jutalmazzák meg ünnepélyes keretek között. Szeged dolgozói büszkén tekintenek- majd azokra, akik a gyönyörű, értékes jutalmakat megkapják, mert munkájukkal segítették a szocializmus építését. Általában elmondhatjuk, hogy sikerrel zárult megyénkben a fémgyűjtő bét, jó eredményeket értünk el, jelentős mértékben segítettük egyre fejlődő szocialista iparunk anyagellátását. A vas-, fémés hulladékgyűjtés azonban ezzel nem állt meg. hanem minden dolgozónak továbbra is arra kell törekedni, hogy a még fellelhető hulladékokat minél előbb adja át a Melléktermék és Hulladékgyűjtő Vállalatnak Ez az állandó munka mely erősíti népgazdaságunkat, nyersanyagellátásunknak egyáltalán nem jelentéktelen forrása. A növényápolási verseny megyei vándorzászlaját Ferencsxállás nyerte jó munkájával A kedvező időjárás következtében megyénk területén is szépen fejlödnek a szántóföldi növények. A rozs sokfelé már két méteres, de a búza is hányja buja, kövér kalászait. A haszonnövények rohamos fejlődése m ellett nagymértékben elburjánzottak a gyomok is. Természetesen csak oti, ahol nem Végzik megfelelő mértékben a növényápolás! munkákat. A kapásnövények sorai mosl mutatják, hogy ki a. jó, vagy ki a rossz gazda. Csongrád inegye dolgozó parasztsága jó gazda akar lenni és ezért minden erejével kiveszi részét a növényápolás munkájából. Vannak már községeink, járások, tszcsk és állami gazdaságok. ahol 80—109 százalékra elvégezték a növényápolást munkákat. A jól és példásan dolgozókat eredményeikért megjutalmazták. Legszebbek, legtisztábbak a termelőszövetkezeti csoportok és az állami gazdaságok földjei. Nehéz volt eldönteni, hogy melyik tszcsnek ítéljék a vándorzászíót. A versenybizottság a csorvai Kiss Imre-tszcst találta a megye területén a legjobbnak, meri a tagság nemcsak a csoporton belül végezte el kiválóan a növényápolást munkál, hanem segített a szomszédos termelőszövetkezetnek is. Az állami gazdaságok vándorzászlaját az újvárosi állami gazdaságnak Ítélte a megyei versenybizottság. A határidős növényápolási munkákat a gazdaság 94 százalékig elvégezte. A gépállomások közötti versenyben a kiskundorozsmai gépállomás lett az első. A gépállomás dolgozói a termelőszövetkezeteknek is legodaadóbban segítettek a növényápolási munkában. Példásan teljesítette feladatát a székkutasi gépállomás is. Ha eredményeit tovább fokozza, könnyen elnyerheti a vándorzászlót. A járások közül a szegedi járás kapta meg a járási vándorzászíót. Az elmúlt heti értékelés szerint a növényápolást versenyhen az első. Csongrád városok közötti versenyben elért legjobb eredményért nyerte a városok részére felajánlott vándorzászíót. Csongrád dolgozó parasztsága a kukorica első kapálását 90 százalékig, a cukorrépa, napraforgó és burgonya másodszori kapálását teljes egészében elvégezte. A községek közötti verseny győztese Fercnoszállás, A határidős 'növényápolási munkálatokat 100 százalékig befejezte, a kukorica második kapálásában a 70 százaléknál tart. A növényápolást munkák további meggyorsítása érdekében a járások ínég külön is vándorzász <>val tüntették ki a járás legjobb községéi. A szegedi járásban a legjobb eredményt Szöreg szövetkezeti község érte el, mert 100 százalékosan teljesítette a növényápolási munkákat. A makói járás l-gjobb községe Klárafalva. Jó eredményi ért el Kövegy is. A csongrádi járásban Tömörkény az első. Baks dolgozó parasztsága is jó munkát végzett és veszélyes versenytársa Tömörkénynek. A szeiitesi járás legjobb községe Kiskirályság \ község dolgozó parasztsága példát vesz az Ifjú Gárda-termelős/övelkezettől és kiválóan végzi n növényápolási munkákat. Megérdemelte a szentesi járás vándorzásziajál.