Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-26 / 120. szám

SZOMBAT, 1951. MÁJUS 29. Növekvő vetések jelzik a*jólszervezett, gondos munkát a szegedi „Táncsicsa-termelőszövetkezetben ' Kecskés-telepen kiét országút kö­pött fekszik a Táncsics.tennelőszö­vetkezet tanyája. Kétoldalt — amerre a szem ellát, húzódik a szövetkezet földje. De még ez sem az összes, csak a tagosított terület, A többi a város különböző részein terül el. Esős Időben i« akad munka A búzaföldön 13—14 centis kö­vér kalászok hajladoznak a szél­ben. Kicsit megdőltek a búzatáb­lák, mert nehezek a gabonafejek s lehúzzák, — de ez a bő termés je­le. A burgonya- és kukoricatáblák­ban pirostfej'kendős asszonyok — a termelőszövetkezet tagjai — gyors kézzel végzik a kukorica kapálását. Lépésről-lépésre haladnak előre. Sietni kell a kapálással, mert reg­gel esett az eső, később tudtak csak hozzáfogni a munkához, mint kellene. Pótolni kell a reggel elve­szített időt. Igaz ugyan, hogy amíg esett az eső, addig sem üllek tét­lenül : élesítették, javították,^ tiszto. gatták a szerzszámokat, készültek az ezután következő nagy munkára, az aratásra. Alighogy elállt azon­ban az eső. vállukra vették a ka­pát, indultak ki a földbe. A reggeli eső nem is ártott, porhanyósabb lett a föld, könnyebben megy bele a kapa éle. A burgonyát már nem­csak kapálják. hanem feltöltik, hadd bokrosodjék. Szinte szem mell áthatóan növekszik minden Melegen tűz a nap, a munkától is felhevülnek. Fűti őket az a gon­dolat is, hogy az ő jé munkájuk eredménye a gyönyörű búzatábla, a saláta és karalábé, amelyeket már szállítanak a város dolgozóinak. A kukoricaföld mellett tíz holdon lent vetettek a termelőszövetkezet dolgozói Tíz hold jó nagy terület, sokat kell menni, mire az ember körüljárja. Kapálni nem lehet, mert sűrű, így hát kézzel kell gyomlál, ni. De a Táncsies- termelőszövetke­zet dolgozói a munka jó megszer­vezésével már a tíz hold len gyom­talanításán is túlvannak. Most már hatalmas zöld bársonyszőnyeghez hasonlít az óriási lentábla s néhány nap múlva kivirágzik. Napról-napra, szinte szemimellát. hatóan nő minden. Az öt hold gya­potföldön nemrégen még éppen csakhogy kibújtak a kicsi gyapot­levelek, ma már „négy levélben'' vannak. A gyapot első kapálását is elvégezték már a termelő',szövetke­zet tagjai. Minden perc drága a növényápolásban A három növényápolási munka­csapat egymással versenyezve vég­zi a munkát, de sohasem tudják el­dönteni, hogy melyik az első. Mind­három munkacsapat tagjai lelkiis­meretesen, gondosan dolgoznak. Ha esetleg megelőzik egymást, félóra múlva már az előbb lemaradó jár az élen. Jókedvűen megy a versen­gés, mindnyájan örülnek egymás jó eredményeinek, a jő munkának. Reggelenként egyszerre érnek ki a földbe, pontosan kezdenek dolgoz­ni. Különösen lelkiismeretes mun. kát végez a 65 éves Papp Sándor­né, aki a fiatalok közöl is jól megállja helyét. Nincs veszíteni va­ló idő, minden perc drága. A nö­vényápolási munkálatok jó vagy rossz elvégzésétől függ, hogy meny­nyit nyom majd a mérlegen egy­egy búzakalász, mekkorák lesznek benne a búzaszemek. Lesz takarmány az állatoknak A konyhaikertészet jól jövedel­mez. A tanya melletti melegágyi kertészetből most ültetik széjjel a papritoapalántákat, hogy a szabad­ban erősödjenek. fejlődjenek to­vább. Az uborkabolcrokoh már megjelenlek az első termések. A zöldségkertészetet az öntözőcsator. na látja el bőségesen vízzel. Itt í® és mindenütt tisztaság, rend bizo­nyítja a növényápolási munkaesa. patok jó munkáját. A nagy kapálásban, palántálás­ban, gyomtalanításban sem feled­keztek meg az állatok jövő évi ta­karmányáról. A szénát és lucernát levágták, be is hordták. * Dél varr, szól az ebédre hívó gong., szó. A dolgozók nem teszik le mind. járt a szerszámot, néhány percig még tovább dolgoznak. Igaz, hogy hajnal óta megéhezlek, de ilyen fontos munka idején minden percet ki kell használni Azután vállukra veszik a szerszámokat, elindulnak a tanya felé. Előkerül a szatyorból a szárazkoszt, a szalonna, kolbász. Lassan falatoznak. Estére meleg étel várja őket otthon. Azután jó nagyot húznak a vizeskorsóból, s rövid pihenő után vállukra veszik a kapát, folytalják a munkát, hogy mire eljqn az aratás, betakarítás, kövér bűzaszemek áradata ömöljön a gépből a zsákokba. fvincze) Dolgozómit szakmai fejlődésében nagy segítséget nyújt A SZEGEDI TECHNOLÓGIAI KÖNYVTÁR Közel egy éve nyílt meg Szege­den a Technológiai könyvtár. Az­óta nagyon sok szegedi dolgozó és tanuló fiatal megszerette és rend­szeresen látogatta. A napfényes, tágas szobában a nyitott ablakok mellett sorban állnak az asztalok és mellettük könyvek fölé hajolva fiatalok ülnek. A fal mellett húzó­dik végig a könyvesállvány, rajta a legkülönbözőbb szakkönyvek, fo­lyóiratok, szótárak és természete­sen ideológiai könyvek is. Az új be­lépő lépteit szőnyeg tompítja, pil­lanatok alatt megkapja a kért könyvet és óvatosan ül le, hogy a többit ne zavarja és ő is hamaro­san belemerül az olvasásba. Második otthon Az egyik asztalnál két fiatalem­ber ül. Szorgalmasan jegyzetelnek. Kackó János és Pálfi Ferenc, a gépipari technikum tanulói. El­mondják, most érettségiznek. Az írásbeli érettségi vizsgák mái­megvoltak és most a szóbeli . vizs­gákra készülnek. Itt készültek az írásbeli vizsgákra is, mert itt a könyvekben megtalálták mindazt, amit négyéven keresztül tanultak. Minden délután itt tanulnak és csak késő este mennek haza. A könyvtár most a második ottho­nuk. A másik asztalnál Berecki László másodéves vegyéisz egyetemi hall­gató tanul. Elmondja, hogy ő is rendszeresen jár ide tanulni és fő. leg vegyipari szakkönyveket és ideológiai könyveket olvas. Magyari Nándor építészmérnök tervező irodán dolgozik. Ő főleg folyóiratokat kölcsönöz a könyvtár­ból'. Moet is sok szovjet építészeti szakfolyóiratot szorongat a hóna alatt. Élőveszi az egyes példányo­kat és gyönyörködve mutatja a szebbnél-szebb épületek és parkok fényképeit. — Ez igen! — mutat egy gyö­nyörű palotára. — Ott a Szovjet, unióban mernek. Még mi Jétová­zunk egy-egy feladat előtt, ők már meg is valósítják azt. Nagyon so­kat tanulhatunk ezkből a folyóira­tokból. Csak az a baj, hogy még kevés mérnöktársam jár ide, pedig sok segítséget találnának minden­napi munkájukhoz. Úiftás szoviet útmutatás nyomán Példa erre Hargiatai Endre, a Posta műszaki mérnöke, aki szin­tén. lelkes látogatója a könyvtár nak. Az itt olvasott szovjet szak­könyvek nyomán a központi táv­beszélőn készített egy újítást, amellyel kiküszöbölődtek a meglé. vő hibák. Dr. Lajos István röntgenszakor­vos is rendszeresen látogatja a könyvtárat, hogy az élenjáró szov­jet orvostudomány gépeinek leirá tót tanulmáinyozza. Molnár István, Szegedi Kern derfonógyár "textil­technikusa is rendszeresen tanulmá­nyozza azokat a könyveket, amelyek az élenjáró szovjet textilüzem fej. lődósét és technikáját irja meg. Ezek a könyvek utat mutatnak a magyar textilipar további fejlődé­sében. Hiányzanak a nfik A tanuló ifjúságon és értelmisé­gi dolgozókon kívül az üzemi és mezőgazdasági dolgozók széles ré­tegei is látogatják a könyvtárat. Braskó Pál géplakatos, a Szegedi Jutafonógyárból, Popper József, a Pick szalámigyárból, Fekete Jó­zsef az Állami Kertészetből és Pus­kás Pál, a Bzentiváni tszcs tagja. Innen jár be a könyvtárba, hogy a szakkönyvekből tanulmányozza az élenjáró szovjet mezőgazdaság fej­lődését és gépesítését. Ezek a pél­dák is mind azt bizonyítják, hogy a könyvtárt mind több és több szegedi dolgozó látogatja. Csak a nök azok, akik hiányzanak a könyvtárból. Bizony, egy pár főis­kolás lány nevét olvashatjuk csu. pám a látogatók nevei között. Pe­dig szövőgyárainkban már vannak női segédművezetők, élenjáró szö­vőnők, akik sokat tanulnának pél­dául Zilaii Márton egyetemi mű­szaki tainár háromkötetes „Fonás technológiája" cimű könyvéből. Állandóan bttviil a könyvtár A könyvtár állandóan gyarap­szik az újonnan kiadott műszaki könyvekkel, mint például a most megjelent hí. M. Gjunter és R. 0. Kuzmin kétköbetela „Felsőbb ma. tematikai példatára", vagy Liska József: „Villamosgépek és transz­formátorok", L. Bragy: ,,Az elek­tromosság diadalútja", K. Mendels. Sohn: „Atomenergia" cimű könyve. Ezenkívül megtalálhatók a szovjet szakford itások dokumentációs anya­gai, amelyek az újítóiknak nyújta­nak nagy gegitségeí munkájukban. A könyvtárban 229 féle szakmai folyóirat áll a dolgozók rendelke. zésére. Ezek között természetesen megba! álható a szovjet szakfolyó­iratok és más országok szakmai folyóiratai is, A könyvtár a közeljövőben újra hatalmas könyvanyaggal bővül, 500 darab szépirodalmi könyvet kap. Igy a szakkönyvek mellett a leg­újabb szépirodalmi könyvek is ren. delkezésére átitinoik majd a tanulni és művelődni akaró dolgozóknak és fiataloknak. Mezőgazdasági és építési munkavállalókat keres a munkaerőtartalékok hivatala Mezőgazdaságainkban a kedvező tavaszi időjárás következtében ro­hamosan fejlődnek a vetések s ál­lami gazdaságaink dolgozói nem győzik a fontos mezőgazdasági munkák elvégzését. Ezért felhívás­sal fordulnak azokhoz a férfiakhoz és nőkhöz, akik szívesen segítené­nek a mezőgazdasági munkájukban, hogy jelentkezzenek 3—5—10—20 napra, vagy, ha kedvük van, fél év­re is kisegítő munkára. Jelentkez­ni lehet a hódmezővásárhelyi álla­mi tangazdasághoz. A gazdaság biz­tosítja a dolgozók ellátását és la­kását, valamint az oda és a visz­szawtazást is fizeti a vállalat. Bő­vebb felvilágosítást a vállalat meg­bízottja ad a Munkaerőtartalékok Hivatalánál, Marx-tér 20, délelőtt 8—l-ig­* A Budapesti Egyesült Középítési Ipari Vállalat férfi és női munka.­erőket keres Budapestre és kör­nyékére. A vállalat a dolgozóknak a szállását és élelmezését biztosítja. A dolgozók oda- és visszautazását a vállalat fizeti és a hetenkénti ha­zautazásra kedvezményes vasútje­gyet biztosít. Bővebb felvilágosítást a vállalat megbízottja ad a Munka­erőtartalékok Hivatalánál, Marx-tér 20. 8—l-ig. AZ ELSŐ START Ez a lengyel film a Lengyel Re. pülő Szövetség támogatásával ké­szült Cselekményét a lengyel if­júsági mozgalom életéből meríti. Tornak 15 éves árva fiú. Falusi rokonai nevelik. Minden vágya az, hogy pilóta lehessen. Nevelőszülei azonban egy molnárhoz akarják ta­nulónak adni. A fiú azonban nem hajlandó lemondani ábrándjáról, inkább megszökik, világgá megy. Egy fillér nélkül vonatra száll, ahol mindjárt megismerkedik egy szép kislánnyal. De hirtelen meg­jellenik a kalauz s a kis potyautas­nak le kell szállnia. Vidám éneklő get s Tomek bekerül a repülős, tanfolyamra. Boldog és vidám itt a fiatalok ügyesnek kell lenni, hanem sokat kell tanulni is. Márpedig Tomek nem szereti a tanulást. Szíveseb­ben játszik, kártyázik társaival. Gorácz mérnök szeretettel, odaadó nevelőmunkával a helyes útra te­reli a fiút. Tomek teljes erővel lát a tanuláshoz, éjjel-nappal tanul. A repü'öanfolyamon egy alka­tommal, amikor társaival együtt a közeli falu határában a parasztok­nak segit a közelgő vihar elől a le, araitott termést behordani, talá'ko. Fiatal repülömodellezők „Az első start" cimű filmben. társaságba csöppen: a lengyel if­júsági szervezet fiataljai közé. aJki'k a vitorlázó repülőtanfolyamra utaziniaik. Csakhamar összebarát­koznak és Tomek velük tart. Az iskolai felvételnél, Studzin. sziki, a reakciós mériök, aki a fel. vétel i bizottság tagja, nem haj­landó Tomeiket az iskolába felven­ni fiaifcal kora miatt. De a másik mérnök, a fiatal Gorácz, felfigyel a tehetséges fiúra. Saját gyermek­korára emlékezteti őt a repülésért rajongó Tomek. Az iskola parancs­noka előtt vállalja érte a felelősé. zik azzal a kisleánnyal, akivel mint potyautas a vonatban megismerke. élete. De itt nemcsak merésznek és dött. Azóta a potyautasból polótát, az elkényeztetett kislányból, Han­nából pedig bátor elsősegélynyúj­tót nevelt az ifjúsági mozgalom. Tomek valkmerőségéveil többször bebizonyítja nevelője, Gorácz mér­nök előtt, hogy méltó bizalmára. De a film azt is bizonyítja, hogy a repülő iskola minden tanulója méltó a nép, a lengyel haza bizal­mára. A filmet ma, szombaton mu. tatja be a Szabadság-filmszínház és egy hétig tartja műsorán. Vasárnap: a kongresszusi előadássorozat harmadik része A szegedi dolgozók nagy figyelemmel kisérik a kongresz. szusi előadássorozatot. A harmadik előadásra vasárnap délelőtt 10 órakor a „Szabadság"-mozlban kerül sor. Az előadás címe: „A mezőgazdaság szocialista átalakítá sa". Résztvesznek ezen az előadá, son pártvezetőségi tagok, falujárók, népnevelők és tömegszervezeti funkcionáriusok. Az előadásból a hallgatók a mezőgazdaság szocialista át­alakításának problémáival ismerk edhetnek és ezen a téren előttük álló feladatokkal. Az elftadáson szerzett jó tapasztalatokat népne­velőink munkájuk során jól fel tudják használni, s ezzel Is jobb munkát végezhetnek. A szegedi kultúresoportok fejlődéséről tesznek tanúságot a vasárnapi műsorok Vasárnap meggyőződhetnek a szegedi dolgozók kuitúresoport­jain-k egy résizének a megyei kul. túrverseny óta végzett munkájá­ról. Reggel 9 órakor a Széchenyi­téren a ,,Béke"_ze>nekar ad válto­zatos hangversenyt. Tiz órakor a ,,Vörös CsiIkag"-moziban a Petőfi­telepi általános iskola úttörői és a rendőrség kultúresoport ja közös előadást rendez. A tiz műsorszám­ból összeállított előadáson szere, pej a rendőrség népi zeneegyütte­se. A reindőrzenekar tagjai Hacsa. i turján műveiből és a „János vitéz" cimű daljátékból játszanak részle­teket. Az úttörők táuccsoportjának karikázó tánca, énekkaruk bölcső. Az aratási szerződések is megköthetők a vasárnapi parasztgyűléseken Dolgozó parasztjaink számára legfontosabb munka napjainkban a növényápolás. A nényápolási mun­kálatok sikeres, minél előbbi elvég, zése döntően befolyásolja jövő évi terméseredményeinket. A növény­ápolási munkálatok köziben előfor­duló tapasztalatokat beszélik meg vasárnap dolgozó parasiztjaink a parasztgyüléseken. Itt megbeszélik az eddigi eredményeket, a munka közben felmerült hibákat, azok ki_ küszöbölési módjait és a jó tapasz tálatok felhasználásával, a hibák kiküszöbölésével folytatják tovább a növényápolási munkálatokat. Délelőtt 11 órakor Székkutason és az alsóvárosi DÉFOSZ-ban, 10 óraikor Móravároson, Rókuson és Baktóban a DÉFOSZ-helyiségban. délután 3 órakor pedig Kecskéste­lepen a kultúrházban tart a DÉ. FOSZ parasztgyűléseket. Ugyan­itt dolgozó parasztjaink megköt­hetik az aratási szerződéseket. dala teszi még szebbé a sok egyéb műsorszámból álló előadást. Délután az ujszegedi szabadtori színpadon folytatódik a gazdag kultúrműsor. Fél ötkor a rendőr­zenekar szórakoztatja a megjelent dolgozókat, majd fél 6-kor kez­dődik az előadás. Több szegedi üzem kultúrcsoportja lép fel. A Szegedi Kenderfomó énekkara és népi tánccsoportja változatos mű. sorral, a MÁV kultúrcsoportja vi­dám jelenetekkel szórakoztatja majd a dolgozókat. Szerepel még az OKISZ tánccsoportja, a MÁV balalajka zenekara, a Közkórház színjátszói is. Mindegyik ecődást a szegedi doí_ gőzök díjtalanul nézhetik meg. Húsz napon át Csongrád megyében jár az 5-ös kultúrautó Népművelési kormányzatunk a Szovjetunió élenjáró tapasztalatai­nak felhasználásával, minden le­hetőt elkövet, hogy a haladó kul. túra kimagasló értékeit a széles néptömegek közkincsévé tegye. A népművelési minisztérium 5-ös számú kultúrautója, hivatásos mű­vészekből, artistákból álló művész­együttes — ajnely ugyancsak ezt a célt igyekszik szolgálni — Szegedire érkezett. A művészegyüttes mindért tagja hivatásos művész: a Művé. szeti Dolgozók Szákszervezetének tagja. A kultúrautó Csongrád megyében húsz napon át, minden nap a me­gye egy-egy községében más-más üzemek, tiszcsk dolgozóinak előadást tart. A műsoron lévő jelenkori művek a haladószellemű hazai és külföldi irodalmi alkotásokból valók, ame. lyek az új ember jobb életének, harcos jelenének, a szebb, boldo­gabb élet felé haladásának problé­máit tárgyalja, megmutatja a min­dennap kérdéseit és irányt jelöl a jövő céljai eléréséhez. A művészegyüttest feladatának teljesítése közben több gondolat ve­zeti, mégpedig a szocialista kultúra terjesztése, szórakoztatva nevlés, emellett tapasztalalátadás, amely­lyel segíti a helyi ipari, mezőgaz­dasági dolgozóikból álló kultúr- és népitánccsoportokat. Tanulmányoz­ni akarjuk munkánk közben a dol­gozó nép éleiét is, tapasztalatokat akarunk gyűjteni a szocialista, reá­lista színjátszás kialakításához. A feladatok komolyak, nem köny­nyűek. Különösen a helyi felelős szerve­ken múlik, hogy egy-egy útunk mi. lyen eredményes. Ezeknek támoga­tása, a kérdés helyes megismertelé­se a dolgozókkal, a jó szervezés, amelyeken áll vagy bukik az ered. mény. Endrödi Nándor, ez 5-ös kultúrautó sajtó­felelőse .

Next

/
Oldalképek
Tartalom