Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-26 / 120. szám

2 SZOMBAT, 1961. MÁJUS 26. A Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának határozata az 1950-51-es pártoktatásí év tapasztalatairól és az 1951—52-es pártoktatásí évről A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa hatalmas feladatukat tűzött a Párt, a magyar munkásosztály, egész dolgozó népünk elé. E feladatok megvalósításának, n szocializmus sikeres építésének egyik döntő feltétele a pártpropa. ganda komoly megjavítása. I. A pűrloktutá* eredményei és hiányosságai 1. Az 1950—51-es tanévben a pártoktatási hálózat bizonyosmérvű kiszélesítése mellett jelentős eredményeket értünk el a propagandamunka eszmel-politikai szín. vonalának emelése torén. a) Párttagságunk kb. egyharma. dát vontuk be a szervezett oktatásba. Míg az előbbi években a tanulók 90 százaléka alapfokú szemináriumokban tanult, most a ta_ nulók töb mint egyharmada már magasabb színvonalú tanulásban vett részt. A pártiskolákon és az esti politikai iskolákon rendszeresebbé. alaposabbá vált a tanulás. Pártpropagandánk jobban kapcsoló, dott a szocializmus építésének elvi kérdéseihez, a párttagok gyakor. lati munkájához, s lényegesen hozzájárult a tanulók termelési ered. menyeinek növekedéséhez. Falun a politikai iskolák részvevői általában élenjárnak a tszcs-fejlesztés. ben, a begyűjtés teljesítésében, a mezőgazdasági munkák jó elvégzésében. A politikai iskolák eredményességét elősegítette az iskolavezetők nagy részének folyamatos elméleti és módszertant képzése az állandó propagandista szemináriumokban. b) A másféléves „Marxizmus, leninizmus kérdései" káderképző tanfolyamon mintegy 20 ezer ve. zető- és középkáder tanult. A rész. vevfík zöme elsajátította és gya. korlati munkájában eredményesen használta fel az itt szérzett ismereteket. c) Az Előadói Iroda elméleti munkaközösségei közül különösen a kultúrpolitikai, történelmi, politikai gazdaságtani, agrárpolitikai és a nemzetközi kérdésekkel fog. lalkozó munkaközösség — egész sor. népi demokráciánk fejlődése szempontjából fontos elméleti kérdés tisztázását segítette elő. 2. Pártoktatásunk az elért eredmények ellenére sem tartott lépést sem a párttagság és a pártonkívüli dolgozók fokozódó politikai és Ideológiai érdeklődésével, sem azok. kai a követelményekkel, amelyeket az éleződő nemzetközi helyzet, s a szocializmus építésének feladatai támasztanak a propagandamunka, val szemben. a) Pártunkban még mindig meg. mutatkozik az elmélet lebecsülése és ennek kapcsán az eszmei-politikai képzés háttérbeszorilása. Párt. bizottságaink még nem valósították meg kellően a Politikai Bizottság 1919. október 20-1 határozatának azt a követelményét, hogy a párttagság marxista-leninista képzését egész pártmunkánk előterébe kell állítani. A pártbizottságok nagyrészéhen — különösen a járási és nagyüzemi pártbizottságokon nem foglalkoznak megfelelően nz oktatás elvi, tartalmi problémái, val, nem irányítják, ellenőrzik, se. gitik rendszeresen a folyó oktatást. Nem sikerült biztosítanunk a tanu. lási fegyelem kellő megszilárdítását a párfunkcionáriusok egyrészé. nél sem. Budapesten az alapszervi titkárok 40 százaléka nem tanul rendszeresen és nem jobb a tanu. lág a falusi párttitkároknál sem. Hasonló a helyzet a pártcsoport, bizalmiak és népnevelők jórészé nél. A tömegoktatás terén súlyos a lemaradás a budapesti nagyüze. mekben, ahol a részvevők száma az országos átlag alatt van. Paraszt párttagjaink mindössze 15—20 szá. zaléka vesz részt szervezett párt. oktatásban és kevés pártonkívüli aktívát vontunk be a tanulásba. — különösen a nagy építkezéseken, a falu dolgozói s a Párthoz hű értei, miségiek közül. A propagandamunka lebecsülé. sét mutatja az Is, hogy párthi. zottságatnk az agit.-prop.-osztá. lyukra, pártiskolákra nem egyszer gyenge felkészültségű, szervezési munkában járatlan propagandistákat küldenek, vagy hosszabb ideig betöltetlenül hagynak fontos propagandista munkaköröket. A párt. Iskolára való kiválasztást gyakran felelőtlenül végzik, oda nem való. rosszul dolgozó, vagy rossz múltú, sőt ellenséges elemeket is küldenek Iskolákra. Hasonlóképpen a propagandisták kiválogatását és kiképzését a párt. bizottságok jelentős része rosszul vé. gezte el s ez volt egyik legfőbb oka az esti iskolák gyenge munkájának és a tapasztalható lemorzsolódás, nak. A propagandisták kevés tá. mogatást kapnak a pártbizottságoktól. Gyakran egyéb munkával túlzottan megterhelik ftket s ezért jelentős részük nem eléggé felkészülten vezeti a foglalkozásokat. b) A legfontosabb párt- és kor. mányhatározatokat nem, vagy nem kellő gyorsasággal dolgozzák fel a propagandista szemináriumokon, — így azok helyi vonatkozásait sem tárgyalják meg idejében a politikai iskolákon. A tanfolyamokon általában nem foglalkoztak megfele. lően a Bolsevik Párt és a magyar munkásmozgalom történetével, a testvéri népi demokráciák problémáival. A nemzetközi propaganda hiánya, hogy a békeharc kérdésejt nem támasztja alá eléggé konkrét tényekkel. Az esti iskolák és tan. folyamok kevés gazdasági Ismeretet adnak. Pártpropagandánk nem foglalkozott megfelelően és konkrétan az ellenség, a szociáldemokratirmus, a Tito-banda elleni harccal, a párt. tagság éberségre, harcos kiállásra való nevelésével. c) Túlságosan centralizált és bürokratikus az oktatási munka irányítása és ellenőrzése. A KV Agtt.Prop. Osztálya közvetlenül szervez, te és irányította a káderképző tan. folyamokat, a pártbizottságok pedig az esti iskolákat. Igy az alapszervezetek maguk keveset törődtek tagságuk eszmei-politikai kép. zésével. Egészében véve az 1950—51. tan. zett pártoktatásba és emelett minél nagyobb részét a propaganda lazább formáiba — előadássoroza. tok, propagandaelőadások és rádió. szemináriumok rendszeres hallgatásába. évben a iiártoktatás mind mennyi, ségileg. mind színvonalában továbbfejlődött. de kezd lemaradni az egész pártmunka fejlődése mögött. II. Párttagságunk marxista-leninista képzését jobban a pártmunka előterébe kell állítani Az 1951—52-es okatásl évadban pártoktatásunk alapvető feladata a marxizmus-leninizmus tanításainak elsajátítása alapján, az MDP II. kongresszusa határozatainak bevitele a párttagság széles tömegeibe. Tudatosítani kel! egész párttagságunkban a Szervezeti Szabályzat azon kitételét, amely a párttagság kötelességévé teszi, hogy ..szaka, datlanul fejlessze politikai tudását és emelje műveltségi színvonalút. Igyekezzen elsajátítani a morxizmus.lennizmus tanítását." Biztosítani kell, hogy elsősorban funkcionáriusaink, a vezetőségi tagok, a pártbiznlmiak és a népnevelők kivétel nélkül résztvegyenek az oktatásban. Egész párttagságunkban tovább kell fejlesztenünk az elmélet és gyakorlat összekapcsolását. A gya. korlat fokozottabb érvényesítése oktatásunkban azonban semmikép. pen se azt jelentse, hogy a napi gyakorlati politikai ismeretek háttérbe szorítsák, hanem illusztrálják és a példák erejével világítsák meg a tanulás fő anyagát: a marxizmus-leninizmus elméleti tanításait. A gyakorlattal való szorosabb öszszehangolásra: a) minden oktatási formában időt kell hagyni a legfontosabb időszerű párt. és kormány, határozatok ismertetésére; b) a propagandista-szemináriumok rend szeresen dolgozzák fel a párt. és kormányhatározatokat; c) a pro. pagandisták kiválogatása az eddiginél fokozottabban a gyakorlati munkában is tapasztalatokkal rendelkező elvtársak köréből történjék. 1. Az 1951—52-es oktatási év A Párthoz, népi demokráciához hű pártonkivüliek legjobbjai számá ra is lehetővé kell tennünk a marx. izmus-leninizmus elsajátítását, be./ vonva őket — képzettségüknek megfelelően — a pártoktatás különböző formáiba. Elsősorban a nagyüzemek, bányák, építkezések dolgozóit, műszaki értelmiségieket, falun elsősorban termelőszövetkezet) csoporttagokat, gépállomások és állami gazdaságok dolgozóit és tanácstagokat kell pártoktatáshan részesítenünk. Pártbizottságaink nyújtsanak se. gitséget a DlSZ.nek, elsősorban jólképzett propagandisták biztosítá sával, hogy tagsága legalább 30 százalékát szervezett oktatásban részesítse. 2. A pártoklalás .színvonala alapvetően a propagandista káderek összetételétől, azok elméleti, politikai és módszertant felkészültségé tői függ. Előadóink zöme eddig Is jól megállta helyét. Most fokozottan olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik Pártunk politikáját, gazdag tapaszlalalokknl rendelkeznek a gyakorA Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége május 22-én ülést tartott, melyen a politikai helyzetről Rákosi Mátyás elvtárs, a káderkérdésekről Kovács István elvtárs tartott beszámolót. A Központi Vezelőség elhatározta, hogy 1951 — 1952 telén pártszervezeteink válasszák újjá az alapszervezeti vezetőségeket, a járási, kerületi, megyei és budapesti pártbizottságokat. A KV határozatokat hozott szervezeti kérdésekben. lati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi helyzetben — választ tudnak adni a dolgozók kérdéseire, meg tudják magyarázni az egyes elméleti problémákat és szilárd meggyőződésre és álhalalosságra nevelik a hallgatókat. 3. A kommunisták neveléséért. ideológiai fejlődéséért elsősorban a Párt aiapszervezetel felelősek. Az alapszervezel vezetőségének kell a Párt tagjait szilárdságra, rlvhűségre és fegyelemre nevelni. Az alapszervezetek vezetőségének a párlcsoportblzalmiukou kereszti!! ellenőriznie kell minden egyes kommunista tanulását, ideológiai fejlődését. 4. A tanulási fegyelem megszilárdításával, a pártiskolák és esti tanfolyamok munkájának folyamatos segítésével, ellenőrzésével biztosítsák a pártbizottságok az alapszerv! vezetőségek a -propagandamunka eredményességét és havonta tárgyalják meg a jelentést a pártoktatás menetéről. A pártbizottságok titkárai ellenőrizzék a pártbizottság tagjainak és az alsőbb pártszervezetek titkárainak tanulását. A függetlenített funkcionáriusok és a párttitkárok tanulásáról havonta adjanak jelentést a felsőbb pártszerveknek. UI. A pártoktatás új rendszere A párttagság oktatását az 1951— 52-es oktatási évben a kővetkező oktatási formákban kell biztosítani: a) Politikai alapismeretek lannlókörel. A pártoktatáshan eddig nem tanulásban nem jártas és pártonkfrészesült, párttagok, tagjelöltek vlill aktivisták számára új, alacsonyabb színvonalú oktatási formát kell szervezni — a politikai alapismeretek tanulóköreit, kb. 80.000 hallgató számára. A tanfolyam Időtartama 9 hónap. A fanfolyamon Pártunk Szervezeti Szabályzatát, Sztálin és Rákosi Mátyás elvtárs életrajzát, népgazdaságunk ötéves tervét tárgyalják, b) Politikai Iskola. Időtartama két év. A hallgatók összefüggő kétéves tematika alapján Pártunk politikájának, a szocializmus építésének alapvető elvi és gyakorlati kérdéseit sajátítják el. Első évfolyamára — alapfokú politikai iskolára mintegy 100 ezer elvtársat kell bevonni, aki az alapvető politikai 2. A megyei pártiskolák Időtartamát 2 hónapról 3 hónapra kell felemelni, a programokat egységesíteni, felszámolva • külön üzemi és falusi jellegű Iskolákat, azzal, hogy az Iskolák programjában megfelelő Idő maradjon megyei, speciális üzemi, vagy mezőgazdasági problémák feldolgozására. 3. A megyei négyhetes falusi káderképző Iskolákat a jövőben nem egységes tematikával. hanem a pártkáderek egyes kategóriái szániára specializált programmal kell megszervezni (pl. tszes-párttttkárok, AMG-párttitkárok, stb. számára). Hasonlóképpen Budapesten és az Ipari megyékben négyhetes tanfolyamokat csak a pártaktfvák bizonyos kategóriái számára kell Indítani speciális programmal (pl. bányász-alapszervl aktíva, építkezési pártaktíva, üzemi propagandistaképző, stb. tanfolyamok). 4. A budapesti kerületi és nagyvárosi pártbizottságok melleit elsősorban az nlapszervl - titkárok és legjobb aktivisták részére egyéves osli pártiskolát kell szervezni a hákérd^ket már ismeri, de nem tud rnmhónapm párt,8k„|a színvonalán, önállóan tanulni. A második évfo- i r .... lyamra — középfokú politikái Iskolára elsősorben az alapfokú politikai iskolát eredményesen végzett elvtársak kerülnek, kb. 130 ezer elvtárs. e) Káderképző tanfolyamokon a folyamán párttagságunk 40—45 | százalékát kell bevonnunk szerve. marxizmus-leninizmus elméleti alapjait sajátítják el. Ezeken a tanfolyamokon a jelenlegi részvevők és a középfokú politikai iskolát eredményesen végzeit hallgatók bevonásával mintegy 60 ezer elvtársat kell oktatni. A hallgatók háromféle tanfolyamon vehetnek részi: 1. a Bolsevik Párt története; 2. Sztálin elvtárs életrajza; 3. politikai guzdaságtnn. d) Ónálló tanulást szervezünk különböző szakokon (Bolsevik Párt története, politikai gazdaságtan, agrárpolitika és filozófia) olyan elvtársak részére, akiket felkészültségük alkalmassá tesz arra. bogy a budapesti. Illetve a megyei pártbizottságok irányítása és ellenőrzése mellett egyéni tanterv alapján önállóan tanulmányozzák a marxizmus-leninizmus klasszikusait. Tanulásukat elméleti tanácsadással és magnsszínvonalii nropagtínda előadásokkal kell alátámasztani. e) Töniegpropaganda. A Központi Vezetőség Aglt.-Prop. Osztálya az ezévben bevált rádiószemlnárinmok é.s tömegpropaganda előadássoroza tok nieMeft a Központi Előadói Iroda legjobb előadóival szervezzen havonta Budapesten 10 helyen, a niefivei székhelyeken és nagyüzemekben — mlnlegy 30 helyen, nyilvános előadásokat. f) Pártiskolák. 1. A pártfőiskola 2 éves és 1 éves tanfolyamai mellett 5 hónapos szakositott propagandista továbbképző tanfolyamot kel) szervezni, amelyet az oktatási év folyamán 200 elvtárs fog elvégezni. kb. 2000 hallgató számára, függet lenttett Iskolavezetőkkel, heti egyszert foglalkozással. IV. A szervezeti Irányítás feladatai 1. A lúlközpontosHolt Irányítás megszüntetésére: a) A felsőfokú káderképző tanfolyamokat Budapesten részben a Budapesti Pártbizottság, részben a kerületi pártbizottságok, vidéken a megyei pártbizottságok szervezzék és Irányítsák. A középfokú káderképző tanfolyamok és a propagandista szemináriumok irányítása a budapesti kerületi, járási, városi, nagyüzemi pártbizottságok feladata. Az alapszervek vezetőségének közvetlenül kell megszerveznie, ellenőriznie és irányítania a politikai alapismeretek tanulóköreit, az esti politikai iskolák munkáját. A falnsi est) politikai iskolákat továbbra is a járási pártbizottságok irányítsák. b) A megyeszékhelyeken lévő .,Pártoktatás Háza" mintájára az 1951—52-es iskolaévad végéig minden járásban, a legfontosabb nagyüzemekben elméleti tanácsadást kell létesíteni, amely egyéni és csopor. tus konzultációk, előadások szervezésével, könyvtárral segíti a propagandistákat és a hallgatókat. 2. Az önálló tanulás kifejlesztésére. az elméleti tanácsadás megjavítására a Központi Előadói Irodát és a megyei előadói irodákat függctlenitcH előadókkal kell megerősíteni. Feladatuk: propagandaelőadások, konzultációk, előadói értekezletek tartása, elméleti tanácsadás, a megyei előadói Iroda tagjainak és az önálló tanulók Instruálása, segítése. 3. Az oktatási munka és a tanulás zavartalan végzésére Budapesten, a vidéki városokban és a járásokban jelöljenek meg a pártbizottságok egységes oktatási napot, amikor a párt. és tömegszervezeti oktatást rendezvényeken kívül más gyűléseket, üléseket, vagy értekezleteket nem szabad tartani. Az 1951—52-es oktatási év fel. adatait esak akkor lehet sikeresen megvalósítani, ha a pártbizottságok és a pártszervezetek még a nyár folyamán nagy gonddal készttik elő az új tanévet, elsősorban a propagandisták kiválasztását és kiképzését. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy felszámoljuk Pártunkban az elmélet, az eszmei-politikai képzés lebecsüléséi és kövessük a nagy Sztálinnak erre vonatkozó útmutatását: „Megszervezhetjük kielégítő módon a Párt összetételének a szabályozását és közelebb vihetjük az alsófnkú munkához a vezetőszerveket: kielégítő módon megszervezhetjük a káderek előléptetésének, kiválogatásának, elosztásának Ügyéi; de ha ugyanakkor valami okból elkezd sántítani a púrlpropaganda, ha sínylődni kezd kádereink marxista-leninista nevelése, ha legyengül munkánk e káderek politikai és elméleti színvonalának emelése terén, maguk a káderek pedig ezzel kapcsolatban megszűnnek érdeklődni további haladásunk perspektívája Iránt, nem értik meg többé ifgyünk Igazát és perspektíva nélküli, korlátolt gyakorlati emberekké válnak, akik vakon és gépiesen hajtják végre a felülről jövő utasításokat, akkor ezt egész állami és pártmunkánknak feltétlenül meg kell slnylenle". Budapest, 1951. május 17. A MAGYAR DOLGOZÓK PAKTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK POLITIKAI BIZOTTSÁGA. Az OTSB felhívása a sportolókhoz A sportoló ifjúság köréből számos kérelem érkezeti, hogy fokozolabban kívánnak résztvenni a fémgyűjtés munkájában s ezért kérik a vasárnap délelőtti sportversenyek • és mérkőzések elhalasztását. Ezeknek a kívánságoknak az OTSB helyt adott és a kővetkezőket közli: A májas 27-re kisorsolt sportrendezvények közül délelőtti, illetve egésznapos tartalommal csuk a következők rendezhetők meg: Budnpesl ifj. szabadfogású birkózőbojnoksága, budapesti kerületi Ifjúsági kerékpár bajnokság (gödöllői, lillöi, váci országúton), valamint az országos tornászbajnokság Szegeden. A többi versenyek esetleg a késő délutáni órákban kerülhetnek lebonyolításra. Az OTSB egyben felhívja az egész sportoló Ifjúságot, hogy öl éves tervünk sikere érdekében vasárnap a legnagyobb erővel vegye kl részét az országos fémgyűjtésből. T A koreai néphadseres főparancsnokságának hadijelentése Phenjan, (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnokság i május 24_én közölte, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének egységei a kinai önkénesekkel együtt visszaverték az amerikai-angol intervenciósok ellentámadásait és nagy veszteségeket okoztak nekik. Megnyílt a Dunabizottság negyedik ülésszaka Bukarest (TASZSZ.) A Román Táv. irati Irodia közli, hogy május 23-án Galatiban megnyílt a Duna bizottnegyedik ülésszaka. Az ülésszak napirendjén szerepelnek a dunai hajózás általános Szabályzatának tervezete, a dunai folyamrendészel szabályainak tervezete, valamint a dunai hajózási egyezmény k, magánegyezmények és egyéb kérdések.