Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-05 / 103. szám

2 SZOMBAT, 1951. MÁJUS I. A minisztertanács határozatot hozott az üzemi holiektív szerződések megkötéséra A minisztertanács Dobi István elnökletével péntekéin délelőtt ülést tartott. A miniszertanács az igazságügy­miniszter előterjesztésére hozzája, rult a büntet-öperrendtartásról szóló törvényjavaslatnak az orszéggyű. lés elé terjesztéséhez. A Szakszervezetek Országos Ta. nácsa kezdeményezésére a minász. tertanács határozatot hozott az üzemi kollektív szerződések meg­kötéséről. Az Országos Tervhivatal elnöké­nek javaslatára a minisztertanács határozatot fogadott el mezőgaz­dasági építkezések előmozdításé RÓL. A SxOT elnökségének javaslata a minisztertanácshoz üzemi kollektív szerződések kötésére A SZOT elnöksége május 3-i ülő­ién foglalkozott a szakszervezetek és a minisztériumok közölt 1949 január óta megkötött szakmai és iparági kollektív szerződésekkel. Megállapította, hogy a kollektív szerződések jelentős mértékben hozzájárultak tervgazdálkodásunk célkitűzéseinek megvalósításához, hároméves tervünk időelőtti befe­jezéséhez, az ötéves terv első évé­nek sikereihez, a szocialista mun­kaverseny kibontakozásához, a munka termelékenységének foko. zásához, ezen keresztül a dolgozók jólétének, szociális és kulturális színvonalának emeléséhez. A szakmai és iparági kollekliv szerződések azonban ma már nem felelnek meg a követelményeknek, mivel egy-egy szakmát, iparágat egészében fognak Út, azáltal nem lehetnek tekintettel az egyes üze­mek sajátos viszonyaira. A szak­mai iparági kollektív szerződések nem tartalmazzák — és nem is tartalmazhatják — azt, hogy az egyes üzemekben milyen helyi tar­talékok vehetők igénybe, milyen kötelezettséget vállai az egyik és a másik fé! — a vállalatvezetés és az ÜB — a termelékenység emelé­se, anyagtakarékosság, szociális be­ruházások, stb, tekintetében. A Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusa azt a hatalmas fel­adatot állította egész dolgozó né­pünk elé, hogy meg kell gyorsíta­ni a szocializmus építését hazánk­ban, A pártkongresszus utat muta­tott népi demokráciánk alapjában szocialista bérrendszerének tovább, fejlesztésére is. Mindezeket figy.eleuibevéve a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége a felemelt ötéves terv eredményes megvalósítása és a dol­gozók érdekeinek fokozott védel­me céljából javasolja Népköztársa­ságunk minisztertanácsának, liogy 1951 július 1-től a Munka Tör­vénykönyvében lefektetett elvek alapján rendelje el a minisztéri­umok és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa által kijelölt mintegy 150 üzemben a vállalatok és a szakszervezeti üzemi bizottságok között üzemi kollektív szerződések kötését. Az üzemi kollektív szerződések rendszerének bevezetése azt je_ lenti, hogy kormányzatunk új jog­gal és megtisztelő kötelezettséggel ruházza fel a dolgozókat közvet e­nül képviselő üzemi bizottságokat s a vállalatok igazgatóit. Az új üzemi kollektív szerződé­seknek magukkal a dolgozókkal való megtárgyalása nagy lehetősé­geket biztosit a dolgozók aktivitá. sának foltozására, a belső tartalé­kok feltárására, a munka terme­lékenységének emelésére, a terme­lést gátló akadályok felszámolá­sára. A Munka Törvénykönyve alkot­mányosan biztosítja a dolgozók fokozott bevonását az üzemi kol­lektív szerződéseken keresztül az üzemek irányításának ellenőrzésé. be. Ugyanakkor növeli a gazdasági vezetők és szakszervezeti funkcio­náriusok felelősségét a termelés é«j a dolgozókról való gondoskodás te. rén. Az üzemi kollektív szerződé­sek magukba foglalják minidlazokat a szociális és kulturális juttatáso­kat, amelyeket Népköztársaságunk kormánya a dolgozók számára biz­tosit.* Az üzemi kollektív szerződé­sek megkötése és végrehajtásuk rendszeres ellenőrzése nálunk is — úgy, mint a Szovjetunióban — 3z üzemi szakszervezeti munka alap. jává kell, hogy váljék, fontos fegy­verré a tervek teljesítéséért, túl. teljesítéséért folyó harcban. Tudatában vagyunk annak hogy az üzemi koliektiv szerződések megkötése új és nagy felelősséggé járó feladatot jelent az egész szak­szervezeti mozgalom számára. A szakszervezetek büszkén vállalják ezt a mi?gtisztelő megbízatást és bizonyosak abban, hogy az üzemi koliektiv szerződések bevezetése újabb termelési sikerek elérését fogja eredményezni, mozgósítani fogja a dolgozókat az ötéves terv teljesítésém az amyagtakarékos­ságért, a munka termelékenységé­nek fokozásáért folyó harcra s egyben elő fogja segíteni a dolgo­zók életszínvonalának további emelkedését is. Budapest, 1951. május 4. Szakszervezetek Országos Tanácsa. Atomhisztéria az Egyesült Államokban Az amerikaiak olyan halálos rémületbe zavarták magukat af atombomba folytonos emlegetésével, hogy ma már boldogok lennének, ha megszabadulhatnának a félelemtől. Persze, nem kívánják ők az atomfegyverek eltiltását, hanem olyan védelmi eszközöket, amelyek egyedül őket mentesítik a veszélytől. Igy a világot továbbra is ijesztgetni lehelne az atommal, amely az USA-ban eddig csak visz­szafelé eült el. Erről ír a Lityeraturnaja Gazeta című lapban részletes tudó* sítást Albert Khan ismert haladó gondolkozású amerikai újságíró, aki feltárja az atombomba elleni védekezéssel kapcsolatos iskolai ok­tatás amerikai módszereit. Ezeket, mint hasznos és bölcs tanácsokat ismertetik minden iskolában a gyermekekkel, akiknek azt ajánlják, hoigy atombomba támadás esetén bújjanak a pad alá, hunyják be a sze­müket, kezükkel takarják el a fejüket, álljanak arccal a fal felé, vagy, ha lehetséges, takarják be magukat ponyvával, de legjobb, ha hasrafekszenek. Az amerikai pedagógusok szerint így nemcsak a re­pülő „csészealjaktól" és az omló falaktól, hanem az atombomba min­den káros hatásától megóvhatják magukat. Az egyik losangelesi iskolában a rangidős tanárnak az a fel­adata. hogy váratlanul belépjen valamelyik tanterembe és „feküdjt" ve­zényeljen az „atomóra" hallgatóinak. A gyerekeknek erre azonnal le kell hasalni. Ez annyira beléjük idegződölt, hogy akkor is lehasalnak, ha történetesen a folyósón ta­lálkoznak az illető tanárral. Az iskolai gyakorlatok előtt is komoly aggodalomra adott okot a gyermekek rémülete, de amióla ezeket bevetették, egyre jobban ter­jednek a lelkizavarok a tanulóik között. Az atomhisztéria gyors terje­dése arra késztette Brooklynban a Szülők Szövetségét — írja cikké­ben Kahn —, hogy az oktatás beszüntetését követeljék, mert a gyer­mekek lidércnyomásos álmokat iáinak. A cilkk azzal fejeződik be, hogy miután az eddigi módszerekkel nem tudták eloszlatni az atomtól való félelmet, szüntessék mieg a há­borús uszítást, meri a béke feltétlenül meghozza a gyermekek gyó­gyulását anélkül, hogy hasra kellene feküdmök. A minisztertanács határozata is üzemi kollektív szerződések megkötéséről A Magyar Népköztársaság a munka törvénykönyvében biztosí­totta a dolgozóknak azt a jogát, hogy újrendsnerű, szocialista kol­lektív szerződések kötésével köz­vetlenül is résztvehessenek mun­kafeltételeik, munkakörülményeik rmeigá] 1 apitásában éa az üzem mű­ködése felett társadalmi ellenőrzést gyakorolhassanak. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa elnöksége annak érdekében hogy a dolgozók élhessenek a ré. szűkre biztosított joggal és ezáltal is hatékonyabban közreműködhes­senek a felemelt ötéves terv tel­jesítéséért folyó küzdelemben, ja­vasolja az újrendszerű üzemi kol­lektív szerződések megkötésének | falatokat, amelyekben kollektív megkezdését. 'szerződést kell kötni. A minisztertanács ezért elrende­li. hogy 1951. második felében mintegy 150 üzemben a munka tör­vénykönyvében lefektetett elvek alapján a vállalatok igazgatói az üzemi bizottságokkal kössenek kol­lektív szerződést. A vállalatok igazgatói éa dolgo­zói az üzemi kollektív szerződés­ben vállalt kétoldalú kötelezettségek és jogok megvalósításával járulja­nak hozzá az üzemi tervek mara. déktalan teljesítéséhez, a dolgozók anyagi, jóléti és kulturális hely­zetének további javításához. Az illetékes miniszterek a szak­szervezettel egyetértésben ipar. áganként jelöljék ld azokat a vál­Lelkesen jegyzik az új kölcsönt a szovjet dolgozók Moszkva A Szovjetunió lakossága óriás, lelkesedéssel fogadta az állami köl. csőn kibocsátásáról szóló minisz­tertanácsi határozatot. A kölcsön jegyzése mindenütt nagy sikerrel folyik. A moszkvai Sztálin-autógyár gyűlésen Zsabin gépszerelő kije. leivtette: „A kommunizmus már élő valóság lett a dolgozó milliók számára. Évről-évre növekszik anyagi jólétünk, A tömegfogyasz­tási cikkök árait már négy Ízben szállították le. Szakadatlanul emel­kedik a reálbér. Tiszta szívből be. lyeseljük az új kölcsön kibocsátá­sáról hozott határozatot és ürömmel ajánljuk fe) az állam­nak kölesönképpen megtakarí­tott pénzünket." A Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának nagygyűlésén Nyesz­mejanov, Topcsiev, Szkobelcin, Ar­bUzov, Lavreutyev akadémikus, va. lamiut a tudományos kutatóintéze­tek és laboratóriumok vezetői szó­laltak fel, Mihail Lavreutyev »k;1_ démikus kijelentette, hogy a köl­esönjegyzés a szovjet dolgozók köz­vetlen hozzájárulását jelenti a bol­dog, békés élet építéséhez. Éppen ezért — mondotta — többi tudós, társammal együtt nagy megtiszteltetésnek tekin­tem a kölcsönjegyzésben vaij) részvételt. A Szovjetunió Szakszervezeteinek Központi Tanácsa csütörtökön ha­tározatot hozott, amelyben felszó. litja a szakszervezeteket, hogy a lehető legtevékenyebben vegyék k; részüket a kölcsöqjegyzés sikeres lefolytatásából. , Leningrád A leningrádiak ugyancsak nagy lelkesedéssel fogadták a kölcsön hírét. Borisz Popov. a Sztálin-fémüzem lakatosa kijelentette: „A szovjet kölcsönök megfelel­nek a dolgozók érdekeinek. Az új kölcsön jegyzéséből származó anya­gi eszközöknek nagy jelentőségük lesz hazánk további felvirágzása szempontjából." A turhinaépitők egyhangúan el. határozták, hogy valamennyien je­gyeznek kölcsöukötvényt Kszényina Kolobova, a történe­lemtudományok doktora, a lenin. grádi egyetem gyűlésén ezt mon­dotta: „Büszkék vagyunk rá, hogy a világ minden részén élő barátaink milliói látják a szovjet emberek hatalmas alkotómunkáját. A kölcsön kibocsátása segit bennünket, hogy meggyorsít. hassuk a zseniális sztálini ter. vek teljesítését, az óriási vízierőművek és csator. nák építését." Minszk Bjelorusszia dolgozói hazájuk to­vábbi felvirágoztatása a béke meg­szilárdítása ügyét szolgáló új hoz. zájárulásként köszöntik a kölcsönt Ivon Kamertszkih lakatos a minszki szerszámgépgyár gyűlésén kijelentette: „Segítse a kölcsön hazánkat, hogy még gazdagabb, még rendíthetetlenebb legyen. A béke megszilárdítása, a népek felvirágoztatása és a nagy cé! megvalósítása — a kommunizmus felépítése — érdekében örömmel jegyezzük az új kölcsönt." A minisztertanács rendelete megszünteti a mutatószámos bérrendszert A minisztertanács a fizikai dol­gozók prémiumrendszeréről szóló rendelete megszünteti a „mutató­számos bérrendszert". „Mutatószúmos rendszer" nép­gazdaságunk gyorsütemű szocialis­ta fejlődése következtében elavult. A minisztertanács rendelete nyo­mán az eddig mutalószámos rend­szerben elszámolt dolgozók több­ségét darabbéres teljesítményi rendszerbe kell átvinni, a darab­béres rendszer bevezetése előfelté­teleinek egyidejű biztosítása mel­lett, *A' darabbérbe át nem vihető dolgozók időbéres rendszerbe ke­rülnek. Ezek közül azokat, akiket a rendeletben foglalt alapelvek be­tartásával prémiumban lehet ré­szesíteni, prémiiimos rendszerben kell elszámolni. Prémiumban elsősorban azokat az eddig mutatószámos rendszer­ben elszámolt fizikai dolgozókat lehet részesíteni, akiknél a munka eredményességét számszerűleg ki lehel fejezni. A prémiumot az egyéni munka­eredmény alapján kell meghatá­rozni, Ez lehetővé tesai a dolgozók fokozott anyagi érdekeltségét és ezáltal további serkentéséi a ter­melés eredményeinek megjavításá­ra. A minisztertanács rendelete le­hetővé teszi, hogy ahol a munka eredményessége egyénileg nem mérhető, indokolt esetben azonos feladatok teljesítése alapján kis létszámú csoportok is részesíthetők prémiumban. A minisztertanács rendelete szé­les hatáskört biztosít a vállalatok vezetőinek a prémiumrendszer al­kalmazására. Ezáltal lehetővé te­szi, hogy a prémiumrendszer fizi­kai dolgozóknál nálunk niég eddig nem alkalmazott formája a tervek teljesítéséért és túlteljesítéséért fo­lyó harc fegyverévé váljon. E rendelet a fizikai dolgozók prémiumban részesítésének általá­nos alapelveit tartalmazza. Az egyes iparágak sajátosságainak, ktilö ileges tervfeladatainak egy-egy iparágon belüli egységes figyelem­bevétele érdekében a miniszterek iparági prémiumszabályzatokat (iparági végrehajtási utasításokat') adnak ki. így „értékelik" Angliában a spanyol diktátor helyzetét Az angol kormány sajtója — egyelőre óvatosan ugyan, de már határozott irányt vett a spanyol diktátor sürgős népszerűsítése felé. Nem lehet kétséges, hogy a fa­siszta koszton élő angol lapok, az első mesterfogások után, amikor még bizonyos mértékig tárgyila­gosságra vannak kényszerítve, ha­marosan áttérnek majd a meré­szebb kampányra, hogy végülis megkíséreljék, lemosni Francóról, mindazt a gyalázatot, amely hosszú évek óta tapad rajta. Az utóbbi időben Spanyolország, ban játszódnak le Európa legki­emelkedőbb politikai küzdelmei, amdyeknek végső kimenetele dön­tő befolyással lehet nemcsak a Pi­reneusi-félsziget, hanem az egész kontinens elkövetkezendő történel­mi korszakára. A spanyol munkások türelmes tengődése, nyomora és szenvedései elérkeztek ahhoz a végső határhoz, amelyen túl nem lehet többé meg­nyugvás, amig fel nem szabadítják magukat a fasizmus kegyetlen, vé­res elnyomása alól. A haladó világ népei élénk figve. lemmel kisérik a kizsákmányolt spanyol dolgozók elszánt küzdel­mét, akik egymástkövető hullá­mokban indulnak rohamra a hábo­rús gyújtogató kapitalisták leg­újabb szövetségese: Franco hóhér ellen. Ismertetjük a Picture Post cí­mű angol lap első spanyolországi erről szóló beszámolóját, amelyhez hasonló a francia Gombát lapban is megjelent. Megfigyelve az angol újságnak, most még mind a két oídal felé irányított mosolyát, pon­tosan látjuk Franco helyzetét, két­ségbeesését és eljövendő sorsát. A lap illusztrált beszámolója a nagy sztrájkot követő barcelonai helyzetet ismerteti. És bár úgy kezelj a Franco-féle bandát, mint Anglia tőkéseinek szépreményű, új szövetségesét, képtelen eltitkolni azt az aggodalmat, amelynek li­dércsúlyét Londonban éppen úgy érzik, mint a fasizmus főfészké­ben: Washingtonban. 'A'z első kép a város templom­bejáratait ábrázolja, ahol felfegy­verzett terrorlegények állanak. A második kép a város teljesen ki­halt főterét illusztrálja. Itt minden lámpaoszlop mellett szuronyos ka­tonák húzódnak meg és élénken figyelik a néptelen teret. A lap ezzel kétségtelenül a fa­sizmus „vaskezét" akarja kidombo­rítani, valójában azonban csak a néptől való rettegésnek ad kifeje­zést. A harmadik képen ntnasarki árusokat látni, akik feketén, hor­ribilis pénzért árulnak egy-egy da­rab kenyeret és csempészett ciga­rettát. Utána gyermekporjrékat kö­zöl, akik rongyos, piszkos, kiéhe­zett teremtményei a sokat szenve­dett, börtönné változott Spanyolor. szagnak. Valamennyien a Franco­rezsimben születtek, mosoly he­lyett csak nyomort és reményte­lenséget láttak- A képsorozatból látni, mint rohannak a közeledő túristák felé, hogy alamizsnáért esedezzenek, A lap kénytelen beismerni, hogy ezeknek oka a rossz gazdálkodás, amelyről azt Írja, hogy a költség­vetés nagyobbik felét, 51 százalé­kot a katonaság és a rendőrség fenntartására fordítja. Ugyanakkor — frja a lap — a mezőgazdaság fejlesztésérc csak t százalékot köl­tenek Francóék. Egekig érő naivi. tással állítja az angol lap, hogy ezt máról-hoinapra, minden nehéz­ség nélkül meg lehet fordítani és akkor minden megváltozik — egy­csapásra. Ebben alkalmasint igaza van a Picture Postnak, csakhogy azt a csapást a szabadságra vágyó spa­nyol nép ökle sújtja majd Fran­cóék koponyájára. A baloldalinak nem mondhaló Picture Post önigazolásul azt írja a továbbiakban, hogy a spanyol munkások számára nem látnak más ..perspektívát", mint tovább te gődni, addig, amig csak lehet. A nép legnagyobb ellensége a ku'ák A dolgozó nép, a zavartalan el. látás, a tervszerű gazdálkodás leg­makacsabb ellensége a kulák, aki határtalan önzésében csak a maga érdekeit nézi, mert sem a múlt­ban, sem ma nem érez együtt a dolgozó néppel. Ezen a héten is több kuláksza­bolázsró! érkeztek be jelentések. Td. Váci János szcnlesi kulák 9 mázsa kukoricát elrejtett, hogy fe­ketén értékesíthesse. Varga István 66 holdas íábiánsebestyéni kulák közel 500 liter tej beadását szabo­tálta el. Szentesen Sebők Imre és Vajda Sándor kulákok, Székkuta­son pedig Bodrogi Ferenc 28 hol­das kulák nem volt hajlandó el­végezni a kötelező mélyszántást. Újvári Sándor gajgonyai 25 holdas kulák 6 mázsa szemestakarmány és 5 mázsa burgonya beadását szabo­tálta el. 'A' nép állama gondoskodik ar­ról, hogy a szabotáló kulákok el­nyerjék méltó büntetésüket. Halába ítéltek egy fegyverrejtegeiö kulákot A pesimegyei bíróság büntető ta­nácsa május 4-én tartott slatáriá­lis tárgyalásán halálra ítél le Kiss Benedek János váci kulákot, meri lakásán katonai puskát, hozzávaló 150 töltényt és kézigránátokat rej­tegetett. Az ítéletet végrehajtották. Kiss Benedek János ezenkívül kertjében elásva másfél mázsa zsírt, löbbmázsányi szalonnát, cuk­rot és egyéb élelmiszert is rejtege­tett és a házkutatásnál 160 üveg likőri és több hordó bort is talál­tak. Az élelmiszerek egy része a rejtegetés alalt megromlott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom