Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-24 / 118. szám

CSÜTÖRTÖK. 1951. MÁJUS 24. •B ... N A Szovjetunió sürgeti a japán békeszerződés megkötését a nemzetközi egyezmények alapján A szovjet kormány észrevételei az USA japán békeszerződéstervezetéről r Moszkva. (TASZSZ). A. J. Bo­gomolom elvtárs, a Szovjetunió kül­ügyminiszterhelyettese ez év május !7-én átnyújtotta Kirkr.ek, az USA moszkvai nagykövetének a Szovjet­unió kormánya észrevételeit aj USA japán békeszerződéstervezeté­yel kapcsolatban. • A Szovjet kormány észrevételei mindenekelőtt a japán békeszerző­dés helytelen előkészítésére vonat_ koznak. A japán békeszerződéstervezet kisérő memorandumában az USA kormánya kijelenti, hogy az emlí­tett tervezetet azután fogalmazták meg, miután az USA kormányá­nak képviselői és egész sor más állat* — köztük a Szovjetunió — kormányának képviselői is kicserél, ték véleményüket. Meg kell jegyez­ni, hogy ez utóbbi állítás nem felel meg a valóságnak, mert a szovjet kormány még ez év március elején nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentette, hogy nem vesz részt a japán békeszerződéssel kapcsolatos külön megbeszé'éseken az USA képviselőivel. A szovjet kormány pbból indult ki, hogy a iapán békeszerződés élőké, szitése nem lehet egy valamely kormány ügye, mely kormány kikéri más érdekelt kormá­nyok véleményét, hanem mind­ezen kormányok közös ügyé. nek kell lennie, ahogy ezt a megfelelő nemzetközi egyezmények előírják. Ennek ellenére az USA kormá­nya nem mondott le a Japánnal kötendő békeszerződés különálló előkészítéséről, kizáró'ag magának igyekezve kisajátítani ezt a jogot Az 1945 évi augusztus 2-i potsdami egyezmény értelmében megalakult az öt hatalom — az USA, a Szovjetunió. Kina, Nagy. britannia és Franciaország — kül­ügyminisztereinek tanácsa. A potsdami egyezmény egyenesen ki­mondja, hogv a külügyminiszterek tanácsát elsősorban a békés sza­bályozással kapcsolatos e'ökészitő munkálatok céljából alakítják meg és hogv az egyes békeszerződések összeállításánál a tanács olyan ta­gokhói fog állni, akik azokat az államokat képviselik, amelyek alá. írták a szóbanforgó ellenséges ál­lamnak szabott kapitulációs felté­teteket. A szovjet kormány még 1947­bcn javasolta, hogy hívják ösz. sze a külügyminiszterek taná. csának külön ülésszakát Kina. az USA, a Szovjetunió és Nagybritannia képviselőinek részvételével, hogy hozzálássa­nak a japán békeszrcződés elő­készítéséhez. E mellett a szovjet javaslat ki. emelte, hogy a Japánnal kötendő békeszerződés előkészítési munká­lataiba be kell vonni mindazokat az államokat, amelyek fegyveres erejükkel résztvettek a Japán el­leni háborúban. De sem ez a ja vaslat, sem más javaslatok, ame­lyekben a szovjet kormány újabb erőfeszítéseket tett a japán béke­szerződés megkötésének meggyor­sítására nem jártak pozitív ered­ménnyel. mert az USA kormánya nem tartja szükségesnek sem a külügyminiszterek tanácsának ösz. szehivását a Japánnal kötendő bé­keszerződés előkészítésére, sem pe­dig a békekonferencia összehivá. sát ennek a szerződésnek a meg­tárgyalására. A szovjet kormány szükséges, nek tartja, hogy külön rámu­tasson, mennyire megenged­hetetlen. hogy Kinát kirekesz. szék a Japánnal kötendő béke­szerződés előkészítéséből. A Kinai Népköztársaságnak a japán békeszerződés előkészítési munkálataiban való részvétele nél­kül elképzelhetetten a (ávolkeleti helyzet valóban békés szabályo. zása. Az Egyesült Államok kormánya azért igyekszik a Szovjetuniót, a Kínai Népköztársaságot és más or­szágolhat a Japánnal kötendő béike­szerződés előkészítéséből kirekesz. teni és azért igyekszik ezt az ügyet kizárólag saját kezébe venni, hogy egyoldalúan, diktátum formájában rákényszerítse Japánra e szerző­désnek az USA számára előnyös feltételei l, kihasználva e célból Ja­ján jelenlegi _ kormányának az amerikai megszálló való függőségét. hatóságoktól 0 A szovjet kormány észrevételei másodsorban arra vonatkoznak, hogy a japán békeszerződés ameri­kai tervezete — a dolog lényege szempontjából — egész sor hely­telen tételt tartalmaz, amelyek nem egyeztethetők össze a hatalmak kö­zött fennálló egyezményekkel. Olyan közismert nemzetközi ok­mányokban, mint az 19-13. évi kai. rói deklaráció, az 1945. évi potsda­mi deklaráció és az 1945. évi jal. tai egyezmény, az Amerikai Egye­sült Államok, Nagybritannia, Ki­na és a Szovjetunió kormányai meghatározott kötelezettségeket vál­lallak magukra a japán békeszer­ződés megkötésére. Az említett okmányok megálla­pítják Japán területi határait és rámulatnak arra, hogy Japánban békés szándékú és felel/is kolmánynak kell ala­kulnia. amelynek megalakulása után megszálló csapatokat ki kell vonni Japánból. A fenli okmányokban, valamint a hatalmak ezeket követő egyezmé­nyeiben is szó van arról, hogy Ja­pánban „minden akadály! el kell hárítani az elöl. hogy a japán nép körében újjászülessen és megerő­södjék a demokratikus irányzat" és hogy széleskörű lehetőségeiket kell teremteni az ország békegazdasá­gának fejlődése számára. Ugyan, olt egyben arról is szó van, hogy véget kell vetni a militaristák uralmának és befolyásának s végre kell hajtani Japán deml. litarizálását A japán békeszerződés amerikai tervezete egy s más tekintetben fi­gyelmen kívül hagyja a hatalmak­nak ezeket — a fentemlített okmá­nyokból következő — kötelezettsé. geik Az USA moszkvai nagykövete­nek átadott okmány a következők­ben felsorolja azokat a szigeteket, amelyeket az USA tervezete sze. rint el kellene szakítani Japáni ól és az USA igazgatása alá vonni, valamint azokat a szigeteket, ame­lyeket vissza kellene adni Kínának, de amelyekről nem tesz említést a tervezet. Vonatkozik ez mindenekelőtt a területi kérdésekre. Még nagyobb jelenlöségűek a fenlemlítelt nemzetközi egyezmé­nyektől való azok az eltérések, ame­lyeket a japán békeszerződés ame­rikai tervezete a katonai kérdések­kel kapcsolalban tartalmaz. Ele­gendő megemlíteni, hogy az amerikai tervezet nemcsak, hogy nem tartalmaz biztosíté­kokat a japán militarizmus helvreállitása elten, banem ál­tatában semmiféle korlátozást sem állit fel a japán fegyveres erők méreteire vonatkozóan. A szovtjet kormány úgy véli. ez egyet jelent azzal, hogy Japánnak megengedik a militarizmus helyre, állítását. Érthető, hogy ez a hely­zet semmiképpen sem egyeztethető össze a hatalmaknak Japán demili. tarizálására vonatkozó ismeretes egyezményeivel. Nem lehet figyelmen kívül hagy­ni azt a tényt sem, hogy az ameri. kai tervezet semmiféle határidőt sem állapít meg a megszálló csa­patok Japánból történő kivonására és egyenesen arra 'számít, hogy az amerikai megszálló csapatok és a katonai támaszpontok a békeszerző­dés megkötése után is megmarad­nak Japánban. Következésképpen az Ilyen „békés rendezés" után, amelyet az Egyesült Államok készít elfí Japán részére. Japán katonai megszállása nem szü. nik meg és Japán tényleces ura az Amerikai Egyesült Államok marad. Meg kell említeni e mellett, hogy az USA kormánya Japán amerikai csapatok általi megszállását már most sem azoknak a céloknak ér­dekében használja fel. amelyekben a japán fegvvertetételi okmányt aláíró államok megegyeztek. A japán területen tartózkodó amerikai megszálló csapatok Japán területét, valamint az Ország anyagi és embertartalé­Ickait a koreai fegyveres Inter­vencióra használják fel. Ez összeegyeztethetetlen azokkal a nemzetközi egyezményekkel, ame­lyek az amerikai csapatoknak a megszállás jogát Japánban csak ja­pán demiliíarizálásának és demo­kratizálásának megvalósítását célzó intézkedések megvalósítására bizto­sítják. Az amerikai tervezet végül fi­gyelmen kívül hagyja, hogy meg kell szüntetni azokat a korlátozásokat, amelyek Japán békegazdsságának szabad fej­lődését gátolják. A szovjet kormánynak még más észrevételei is vannak a szerződés­tervezettel kapcsolatban. Ezeket az észrevételeket az érdekelt hatalmak értekezletén szándékozik kifejteni. [xj A szovjet kormány változatlanul sürgeti, hogy minél előbb kössék meg a japán békeszerződést. A szovjet kormány álláspontja az, hogv a békeszerződést azoknak a nemeztközi egyezményeknek alap­ján kell kidolgozni, amelyeket a hatalmak a második világháború idején kölöttek. Az az álláspontja továbbá, hogy a békeszerződés előkészítését az USA, a Kirrai Népköztársaság, a Szovjetunió és Nagybritann'a képviselőinek közösen kell vé­gezniük a fávolkeleti bizottság valamennyi tagá'lamának bevo­násával. A sxovjei hormány javaslatai Ennek megfelelően a szovjet kor­mány az alábbiakat javasolja: "I Hívják össze 1951 júniusában -t • vagy júliusában a külügymi­niszterek tanácsának ülésszakát az USA, Kina. Nagybrilannia és a Szovjetunió képviselőinek részvéte­lével, hogv hozzákezdjen a japán békeszerződés előkészítéséhez, fi­gyelembe véve azt. hogy a japán békeszerződés kidolgozásának elő­készítési munkálataiba be kell von­ni valamennyi olvan állam képvi­selőjét, amely fegyveres ereiével résztvett a Janán elleni háborúban. A bék.eszerződéstervezet tárgyalás céljából a békekonferencia elé ter­jesztendő. 2 A janán békeszerződés kidol­• gozását a kairói deklaráció, a potsdami deklaráció és a jaltai egyezmény alapján kell végezni a következő alapvelő célkitűzések sze­rint: Japánnak békeszerető, demo­"/ kratikus, függeilcn állammá kell válnia. L\ Japán lakossága számára hiz­tosítani kel) a demokratikus jogokat és — miként ezt az olasz békeszerződés kimondia — nem szabad megengedni olvan szerveze­tek létesítését — legyenek azok akár politikai, akár katonai, vagy katonai jellegű szervezetek — me­lyeknek az a célja, hogy a nénet demokratikus jogailól megfosszák. A japán militarizmus ujjászü­letése elleni biztosítékul a szerződésben korlátozó feltételeket kell megállapítani a japán fegyve­res erők méreteire vonatkozólag abból a célból, bogv ezek a fegy­veres erők ne baladják meg az ön­védelem követelményeit — miként ezt az olasz békeszerződés előírja. Japánt semmiképpen sem sza­/ bad korlátozni békegazdasá­gánok fejlesztésében. p\ Megszüntetni minden korlálo­/ zást Japánnak más államok­kal folytatolt kereskedelme tekinte­téhen. O A szerződésben ki kell mon­dani. bogv Japánnak nem szabad semmiféle olyan koalicióba belépnie, amelv valamely — a mi­litarista Japán elleni háborúban fegyveres erőivel résztvett — állam ellen irányul. A A szerződésben ponlosan meg kell határozni, hogy a janán békeszerződés megkötése ulán leg­később egy év múlva minden meg­szálló csapalo! ki kell vonni Janán területéről és egvellen egv külföldi állam sem rendelkezhet csapatokkal vagy katonai támaszpontokkal Ja­pánban. Cl Meg kell egyezni arra vonat­kozó'ag. hogy a iapán béke­szerződést aláíró államok támogat­ják Japán belépését az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Moszkva, 1951 május 7, Gazdag anyaggal nyílt meg a szegedi Gorkij-kiállítás A Szegedi Tudományeg yelcm Ma. gyar Irodalomtörténeti Intézete igen szép és tanulságos kiállítást rendezett Gorkij, a nagy szovjet író halálának közeledő 15. évfor. aulája alkalmából. A kiállítást szer. dán délben nyitották meg ünnepé­lyes keretek közölt az Ady-téri egyetemen. Baráti Dezső egyetemi tanár bevezető szavai után az egye. temi pártbizottság nevében Ágos. ton György elvtárs, a Szegedi Pe­dagógiai Főiskola igazgatója nyi­totta meg a kiállítást, majd Sőt ér István elvtárs, író, egyetemi tanár emlékezett meg Gorkij munkásságá­ról, harcos bolsevik szelleméről, amely áthatotta egész éleiét, írói alkotásait. A megnyitóra összegyűlt közön­ség nagy érdeklődései nézte ezután professzorainak és hallgatóinak Gorkijjal kapcsolatos munkáit mu­tatják be. Ezeket a munkákat fő. kén! a színháztudományi munlMkö. zösség keretében végezték Igy például Gorkij kél drámáját — „Doszlyigájev és a többiek", „A nap fiai" — lefordílollák magyar­ra. „Gorkij Szegeden" cimmel nz egyik falitáblán arról számolnak be a kiállítás rendezői. hogy a Horthy.reakció 25 éven át erőszak, kai zárta el elölünk a nagy orosz író műveit, de a felszabadulás óta, nagy érdeklődéssel fordulnak Sze. ged dolgozói Gorkij művészete fe. lé. Ezt! bizonyítja például az „Anya" című regényének nagy ol­vasottsága, valamint az a lény, hogy a Szegedi Nemzeti Színházban Maxim Gorkij mellszobra. végig a szemléltető csoportosítás, ban elhelyezett gazdag kiállítási anyagot, Fényképsorozatok mutat, ják be Gorkij életének különböző szakaszait. Láthatjuk fiatalkori szenvedés cinek színhelyét, megte. leinthetjük száműzetésének keserves esztendeit, de. végignézhetjük azo. kat a felemelő pillanatokat is, ame. lyeket a nagy kommunista vezetők, az emberiség lanitómeslerei, Lenin és Sztálin elvtársak társaságában töltött, vagy amikor a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom győ­zelmes harcaiból vette ki a részéi. Sokrétű munkásságot mulatnak be a kiállított képek, amelyekből meg. ismerhetjük Gorkij egész életét. A szegedi Gorkij-kiállításnak kii. lönösen érdekes részei azok, ame­lyek az Irodalomtörténeti Intézet bemutatott „Kispolgárok" című színművét 8S00-an, az „Ellensé­gek" .ct pedig 10.500-an nézték meg. Az üvegszekrényekben egyúttal képeket is láthatunk nemcsak a sze. gedi bemutatóról, de Gorkij darab, jainak moszkvai előadásairól is. A Gorkij-kiállítással igen jő munkál végzett az irodalom törté, veti intézete és a munkába belesegí­tő orosz.szakos hallgatóság. Külö. nősen az üzemi lcultúrvezelök szá­mára, de természetesen minden sze­gedi dolgozó számára is igen hasz­nos ennek a kiállításnak megtekin­tése. A Gorkij .kiállítást a dolgo. zóh díjmentesen látogathatják jú­nius 18-ig minden nap délelőtt 10 árától délután 5 óráig. Békében akarok tanulni, azért is segítem a koreai népet Olvastam az újságban, hogy az MNDSZ vezetősége felhívással for. dult a magyar asszonyokhoz: se­gítsük a koreai árvákat, akiknek szüleit a kegyellen imperialisták cs csatlósaik állati módon kínozzák és megölik. Amikor ezeket a híreket olvassuk, ökölbe szorul a kezünk. Amíg mi békében építhetjük szo­cialista hazánkat, addig Korea földjén már egy esztendeje dörög­; nek az ágyúk, az amerikai imperia. listák szabad népeket elnyomó tö­rekvései miatt. De a koreai nép a baráti kínai önkéntesek segítségé­vel harcol ellenük és rövidesen ki. vívja szabadságát, A koreai nép győzni fog, mert tudja, miért hur. col. Bár az amerikai tőkések erő­szakkal küldik a kotorták újabb ez­reit a koreai nép ellen, de nem sok eredménnyel, mert azok azt mond­A fenti okmány másolatát a Kínai Népköztársaság, Nagybritan­nia, Franciaország, India, Pakisztán, Burma, Ausztrália, Kanada, Uj­Zeeland. Hollandia, a Mongol Népköztársaság és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormányainak is megküldték. ják: semmi értelme sincs ennek a támadásnak. Az imperialisták kegyetlenségeit látva szívügyünknek kell tekinteni a felhívást, annál is inkább, mert a koreai nép a mi szabadsá. gunlcért is küzd. Én, mint fiatal lány. 20 forint­tal járulok hozzá a gyűjtés sikeré­hez azért is, mert beiratkoztam a szakérettségire és békében, boldog, ságban akarok tanulni. Ezzel is az imperialisták erejét gyengítem, mert nálunk a tudás fegyver és ha­talom a dolgozók kezében. Minden erőnkkel támogassuk a felhívást, mert ezzel a koreai nép igaz harcálnak győzelmét segítjük elő. Kúszó Mária, szegedi Táncsics.tszet Budapestre érkezett Nyikoláj Központi Bizottságának Szerdán reggel repülőgépen Bu­dapestre érkezett a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajló bizottságának csütörtökön kezdődő ülésére Nyikoláj Alexandrovics Mi­hajlov, a Komszomol Központi Bi­zottságának titkára, a DÍVSZ alelnöke és Eomanovszkij (Szov. jetunió). a DIVSz titkára. A szovjet vendégekkel együtt érkeztek a csehszlovák ifjúság kép. Alekszandrovics, a Kcmszomol titkára, a DIVSz a!e!nöke viselői is: Franlisek Vacek, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség fő­titkára és Jaromir Svamberk. Ugyancsak megérkezett Buda­pestre a DIVSz végrehajtó bizott­ságának csülörtökön kezdődő ülésé­re Rcné Beelcn belga, Jean Ellen­stein és Raphaöl Feigekon francia, valamint a holland, indonéz, nor­vég, olasz, osztrák, svéd küldött ia,

Next

/
Oldalképek
Tartalom