Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-22 / 116. szám

..... A TERVSZERŰ MUNKA BIZTOSÍTJA BAKSON AZ ARATAS ÉS CSÉPLÉS ELŐKÉSZÜLETEINEK EREDMÉNYESSÉGÉT TÖBB TERMÉST, NAGYOBB JÖVEDELMET BIZTOSIT A PAPRIKA KORAI KIÜLTETÉSE EHBBABBOIBISB iXltH jgaaiariiaiai süli IEEE íEffTrarm VIII. ÉVF. 116. SZAM. ARA 50 FILLÉR. KEDD, 1951. MÁJUS 22. Több támogatást a szövetkezeteknek Pártunlk II. kongresszusának útmutatása szerint a béke meg­védéséért folytatott harcunk si. karének egyik legfontosabb előfeltétele, hogy az elmaradott kisárutermelő szektorokat fo­kozatosan átvigyük a fejlett nagyüzemi termelés vonalára. Ezt csak úgy tudjuk eredmé­nyesen végrehajtani, ha jó fel­világosító munkával az eddig elért eredményeink tudatosítá­sával, az önkéntesség szigorú szemelőtt-tairtásával hozzuk lét­re a szövetkezeteket, mind a mezőgazdaságban, mind a kis­iparban. Gerő elvtárs bírálata építő és hasznos volt, mert a kon­gresszus óta megyénkben 11 kisipari termelőszövetkezet ala­kult. A kisiparosság követi Pártunk tanácsát a szövetkeze­tek kialakításában. Segíti a kisipari dolgozóikat ebben a tö­rekvésében az Országos Kis­ipari Termelőszövetkezeti Szö­vetség megyei szerve, annak vezetői és tagjai is. Pártunk ve­zetésével összefogjuk ezt a mozgalmat és biztosítjuk fej­lődését. A nagyobb baj az, hogy a ihe­lyi tanácsok nem mindig ad­ják meg a szükséges, közvetlen irányítást és segítséget a szö­vetkezetibe tömörülni akaró kis­iparosságnak. A szövetkezetek szervezése — államihatalmunk további megerősítését is jelenti. Felvetődik a kérdés: miért Bem tudják a helyi tanácsok ki­elégítően támogatni a szövetke­zeti fejlődést? Csupán azért, mert a tanácsok tagjainak nagy­része járatlan a kisipari és me­zőgazdasági terme I őszöve t keze­tek megalakításának elvi és gyakorlati kérdéseiben. Ezért történhetett meg például Csa. nádpalotán, hogy bár a csa. nádpalotai tanács elnöke, Ludá­nyi elvtárs személyesen fog­lalkozott a szövetkezni szándé­kozó cipészekkel, beszélt erről a járási tanács vezetőivel is, de még így sem tudta pontosan mi a teendő a szövetkezet meg­alakításában. Ludányi elvtárs őrzi a jelentkezők név-sorát, — de a szövetkezet létrehozásé­ban közvetlen segítséget nem tudott adni. A helyi tanácsokban meg­van az akarat a termelőszövet­kezetek alakítására. Megértet­ték a szövetkezeti mozgalom ki­fejlesztésének nemzetgazdasági fontosságát is, azonban nem is­merik eléggé a szövetkezeti mozgalom gyakorlati kérdéseit. Ezen a téren hiányos a tudásuk, tájékozottságuk. Nem képezték magukat feladatainknak ebben a ngyfontosságú ágában. He­lyes lenne, ha a megyei tanács néhány napos, vagy akár egy­napos oktatás keretében ismer­tetné a helyi tanácsok ipari elő­adóival a kisipari termelőszö. vetkezeti mozgalom elvi és gya­korlati kérdéseit. Ezzel a helyi tanácsaink járatlansága meg­szűnne a kisipari termelőszövet­kezetek alakítása terén. Erre okvetlen szükség van azért is, mert a városok és községek kis. iparosai mind nagyobb érdeklő­déssel fordulnak a szövetkezeti élet felé. Példának hozhatjuk itt fel a pusztamérgesi és pit­varosi kisiparosokat. Ezek a kisiparosok egymásután kérik a szövetkezetek megalakítására az engedélyt, de a segítséget is. De szükség van másért is az oktatásra! A helyi tanácsok a szövetkezeti mozgalom elvi és gyakorlati kérdéseiben való já­ratlanságuk következtében nem vőszjk észre a szemük előtt le­játszódó lazaságokat. A terme, lőszövetkezeti csoportok alap­szabályzata lehetővé teszi azok­nak a kisiparosoknak a belépé­sét is, akik egy segédet, illetve egy iparosta-nulót foglalkoztat­nak. Vannak sokan falusi kis­iparosaink között, akik belép­tek a termelőszövetkezeti cso­portokba. Ezek közül azonban sajnos többen nem adják visz. sza iparengedélyüket, hanem a termeló'csoportokon kívül ide­gen megrendelőknek rendszere­sen munkát végeznek. Mit je­lent ez? Azt, sogy az ilyen kis­iparos nem lép be a kisipari termelőszövetkezetbe, mert hi­szen tszcs, tag, viszont tovább dolgozik, mint ki sáru terme] ő. Ilyen Csanádon Varga István és Csanyteleken Cser kötszövő, aki a földművesszövetkezeten belül folytat hasonló tevékeny­séget. Cser a maga részére még külön is dolgoztat: tehát kizsák­mányolást folytat. A helyi tanácsok feladata, hogy ezeket a lazaságokat és sok esetben a súlyosabb vissza­éléseket felülvizsgálja és lelep­lezze. Fel kell hívniok a tszcsk vezetőségének figyelmét, hogy az ilyen tagok a fejlődést gátol, ják. Másrészt meg kell értet­niök aZ illető kisiparosokkal, hogy a termel őosoportokon be­lül. mint tszcs_tagok, külső ren­delésre nem dolgozhatnák; ipari tevékenységet külső rendelésre csak kisipari termelőszövetke­zeteken belül végezhetnek. Te­hát: ipari munkát tszcsn belül csak tszcs-tagok részére vállat­hatnak. Ha a helyi tanácsok megis­merkednek a munkaterületükön olyan nagy szerepet játszó szö. vetkezeti mozgalom elvi és gya­korlati kérdéseivel, akkor helye­sen meg tudják ítélni a fenti eseteket is; megtudják állapí­tani, hogy nem ellenséges ele­mekkel állnak-e szemben a fenti esetekhez hasonló lazaságoknál és erélyesen fel tudnak majd lépni azokkal szemben, akik tudatosan akarják kijátszani a dolgozók érdekeit védő rende­leteket. A helyi tanácsoknak minden területen képezniük kell magu­kat. Ezen túl azonban segíteni­ük kell a helyi tanácsok tagjait a felettes szerveknek js. A köz­ségekben mutatkozó sok lazasá­got csak így tudjuk felszámolni eredményesen. Berde Mihály megyei ipari állandó bizottság elnöke Hetvenöt brigád 41.890 kiló fémhulladékot gyűjtött össze az Újszegedi Kenderszövőgyárban Az idősebb dolgozók előretörtek, a fiatalok lemaradtak az elmúlt hét fémgyüjtési versenyeben Az Újszegedi Kenderszövőgyár kapuja felett és a gyár falán ha­talmas föliratok figyelmeztetik az üzem dolgozóit a fémgyüjtő hétre. Az üzem hangos híradója az élen­járó üzemrészek és a legjobb ered­ményt elért brigádok eredményeit hirdeti. Az egész gyár területén a dolgozók másról sem beszélnek most. mint a fémgyűjtés terén na­ponta elért szép eredményeikről. A fémgyüjtő hét előtt az üzem pártszervezetének vezetőségei és a tömegszervezetek vezetői összevont értekezletet tartottak. Itt az érte­kezleten megbeszélték a gyűjtés megszervezését s kijelölték a kü­lönböző üzemrészek gyűjtési terü­letét. Igy elérték azt, hogy a gvár minden területére eljutottak a fém­gyüjtő brigádok. Az üzemrészekben a népnevelök Tudatosították » a dolgozókkal, a fémgyűjtés fon­tosságát. 'A' dolgozók többsége tel­kes hangulatban, azonnal felajáa­lotta munkáját. Egymásután ala­kultak meg a fémgyüjtő brigádok. A brigádok élén szakemberek áll­tak, akik ellenőrizték, hogy azok az anyagok, amelyeket még fel­használnak, ne kerülhessenek a fémhulladékok közé. Az üzembi 75 fémgyüjtő brigád alakult 647 dolgozó részvételével, akik napi két órás munkát ajánlottak fel. A gyár területén összesen 41.890 kilogram vasat és különböző fémhulladékot gyűjtöttek össze az elmúlt héten. A különböző üzemrészek és a fém­gyüjtő brigádok között verseny kezdődött az elsőségért. A verseny egyik pontja az, hogy az üzemrészek minél több dolgo­zót kapcsoljanak bc a versenybe. Ezen a téren eddig legjobb ered­ményt a száraz kikészítő üzemrész ért el. Itt a dolgozók mindannyian bekapcsolódnak a versenybe. Bálint János, az üzemrész vezetője személves példamutatással buzdította a dolgozókat és mind­egyiknek megmagyarázta, hogy mi­ért fontos népgazdaságunknak a fémgyűjtés, Igy érte el azt, hogy itt egyetlen dolgozó sem vonta ki magát a gyűjtésből. Az Újszegedi Kenderszövőben a legtöbb vasat a gépműhely dolgo­zói gyűjtötték. Lelkes munkájukkal 12.701 kiló hulladékvasat hordtak a gyűjtőhelyre. Ezf a szép ered­ményt a brigádok versenye tette lehetővé. 'A' verseny élén jelenleg Börcsök András brigádja áll. Ez a brigád egymaga 5200 kiló vashul­ladékot gyűjtött. A műhelyben egyénileg Balázs Lajos műhelyveze­tő érte el a legszebb eredményt. Az elmúlt héten egymaga 600 kiló vasat gyfiilött. A fémgyűjtésből az irodai dolgo­zók is tevékenyen kivették a részü­ket. Igyekeztek jó munkát végezni, nem akartak lemaradni a fizikai dolgozók mögött, önként vállalták, hogy a gyártelep legtávolabb eső részén gyűjtik össze az ott találha­tó hulladékvasat. Lelkes jó mun­kájuknak meg is lett az eredmé­nye: 3705 kiló vasat hordtak be a gyűjtőhelyre. Az irodai dolgozók közül jó munkával kitűnt Szűcs Tibor ifjúmunkás. A szövődés fémgyüjtő brigádok között Tóth Pál brigádja gyűjtötte a legtöbb vasat: 4620 kilót. 'A' fémgyűjtésből kivették részü­ket az üzem pártszervezeteinek ve­zetői is. Személyes példamutatá­sukkal, jó munkájukkal is buzdí­tották az üzem dolgozóit, hogy mi­nél nagyobb eredményt érjenek ti. Az elért eredmények bizonyítják, hogy az üzem dolgozói megértették Pártunk felhívását és lelkes, jó munkájukkal harcolnak azért, hogy a nehézipar számára minél több nyersanyagot adhassanak. Gyűjtés közben arra gondoltak, hogy ezek­ből az ócskavasakból új hidat, trak­tort készítenek, vagy éppen gépal­katrészt gyártanak nehézipari üze­meink az ő üzemük részére. A jó eredmények mellett azon­ban hiányosságok Is mutatkoztok az Ujszegfdi Kenderszövőben az elmúlt héten. Az ifjúság nem kap­csolódott bele szívvel-lélekkel a fémgyüjtési munkába. Mindenféle kifogásokkal kivonták magukat a rendszeres gyűjtési munka alól. Nem követték azoknak az ifjú munkatársaiknak, példáját, akik nemcsak a termelésben járnak élen jó munkájukkal, de most a fém­gyűjtésben is példamutatóan élen­jártak. Ilyenek: a felvetőből Palo­tás László, a kopszolóból Vadlövő Hona és a cérnázóból Hódi Júlia. Azok az ifjúmunkások, akid ed­dig nem kapcsolódtak be a gyűj­tésbe, ezen a héten jó gyűjtési, munkájukkal pótolják azt, amit az elmúlt héten hanyagságból elmu­lasztottak. Mutassák meg, hogy az Újszegedi Kenderszövőgyár ifjú­sága is harcolni akar ötéves ter­vünk sikeres teljesítéséért, a béké­ért és a szocializmus építéséért. A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek gazdasági megerősítéséről Jacques Duclos elvtárs a francia fasiszták választási tervéről Párizs, (MTI). Jacques Duclos elvtárs, a Francia Kommunista Párt titkára vasárnap a caeni dol­gozók nagy tömege előtt mondott beszédet. Felhívta a hallgatóságot, Szavazzon a haladó erőket egye­sítő „Ellenállók és Antifasiszták Köztársasági Szövetségének" lis­tájára. Dusloc elvtárs megbélye­gezte azt a mesterkedést, amely­fyel De Gaulle a fasiszta csopor­tokat egyesíteni akarja és kimu­tatta, hogy a listakapcsolások tisztességtelen módszerének segít­ségével a reakció a szocialisták­tól a gauellistákíg egyesült a kommunisták elleni harcban. —r Herriot De Gaulle uralmát készíti elő — hangsúlyozta Duclos —, minit ahogy 1940-ben Pétain hataüomra jutását segítette elő. Duclos elvtárs a legszélesebb egységre, a demokrácia és béke megvédésére hívta fel a dolgozó­kat, A Magyar Népköztársaság minisz­tertanácsa határozatot hozott a ter­melőszövetkezetek gazdasági meg­erősítéséről. A határozat az állam­igazgatási és az állami gazdálkodó szervezeteknek elsőrendű feladatá­vá teszi, hogy minden téren, tg}' a gazdasági segítés útján is támo­gassák a termelőszövetkezeti moz­galom fejlődését. A támogatás olyan jellegű legyen, hogy kiegészítse és előmozdítsa a termelőszövetkezetek (csoportok) saját erőfeszítéseit, kezdemé­nyezéseit és hozzásegítse azo­kat belső tartalékaik feltárásá­hoz. A minisztertanácsi határozatnak az építkezésekkel foglalkozó része többek között kimondja, hogy mi­lyen arányban kell növelni a ter­melőszövetkezetekben (csoportok­ban) az állatféröhelyek számát. Megemlíti a határozat többek kö­zött, hogy hosszúié járatú kölcsönök Is folyósíthatok építkezésekre, villamosításra, talaj­javításra, talajtérképezésre, gyü­mölcs- és szőlőtelep létesítésére és erdősítés céljára, valamint gépek beszerzésére, öntözéses gazdálko­dásra, gyümölcsfák vagy bogyós növények pótlására. Beruházási kölcsönt az I. és II. tipusú termelőszövetkezeti csopor­tok abban az esetben kaphatnak, ha alapszabályszerűen közösen gazdálkodnak, közös állattar­tást szerveznek és fejlődésük biztosítva van. Szabályozza a minisztertanácsi határozat a termelőszövetkezetek (csoportok) pénzgazdálkodásának szervezeti felépítését is. Minden kölcsönfolyósításnak előfeltétele a jóváhagyott negyedévi pénzügyi terv, amelyet a termelőszövetkezet (csoport) a hitelszövetkezet segítsé­gével a járási tanács felelőssége mellett készít el és amelyet a já­rási tanács és az OSZH járási lag­hifelszövetkezetei felülvizsgálnak. A felülvizsgált terveket a megyei ta­nács pénzgazdálkodási bizottságá­nak javaslatára a megyei tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá. A keretet, a pénzügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel és Országos Tervhivatal elnökével egyetértésben állapítja meg. 'Á gazdasági megsegítés lebonyo­lítására a bankszerűen nyitott keretek­ből a járást, megyei mezőgaz­dasági osztályok adnak megbí­zást az illetékes vállalatoknak. A természetbeni törlesztésre, sza­porulat, valamint hízóáliatok szál­lítására a termelőszövetkezet (cso­port) az állatforgalmi és tenyész­állatforgalmi vállalatokkal szerző­dést köt. Ezeket kétoldalú, kötbér­szerződéssel kell kiegészíteni a szer­ződésben foglalt kötelezettségek be tartásának biztosítására. A leszállí­tásra kerülő jószágok árához a vállalatok száz kilométernél na­gyobb távolságra eső szállítási költséget nem számíthatnak fel. Ha­sonlóképpen meg kell szigorítani valamennyi többi vállalat, különö­sen a zöldség- és gyümölcsforgal­mi egyesülés szerződéseit. A jövőben — fokozatosan kiter­jesztve — a jószágok felvásárlásá­ra nyújtott kölcsönökből a terme­lőszövetkezeteknek (csoportoknak) a járási tanács ellenőrzése és se­gítése mellett maguknak kell mec­vásárolniok a jószágokat. A Munkaerőtartalékok Hivatalának felhívása a dolgozó parasztokhoz suk állalállományunk fejlesztésére. veszendőbe. Az igen kedvező időjárás, a mi­nőségi vetőmag és jó tadajmegmun­kálás következtében a takarmány, féle és a fű évtizedek óta nem lá­tott mértékben nőtt meg. Nagyot fejlődött a répa, de megnőtt a gyom is. Állattenyésztésünk fej­lesztése, dolgozó népünk hús. és tejellátása, jövő évi cukrunk bizto­sítása, de egész népgazdaságunk szempontjából rendkívül nagy je­lentőséggel bir, hogy a takarmány­féléket idejében lekaszáljuk, répa­termelésünk legnagyobb hozamát biztosítsuk. Dolgozó parasztságunk az elmúlt esztendőben is mindig megértelte Pártunk és kormányzatunk hívó szavát és készségesen teljesítette dolgozó népünik, hazánk és a béke megerősítése érdekében feladatát. Ilyen gyors és fontos feladat tel. jesítésére hívjuk most mindazokat a dolgozókat, akik saját, jól elvég­zett munkájuk mellett akár csak 2—3 napra is el tudnak menni ka­szálni, sarabolni, egyelni állami gazdaságainkba. Ezekhez a munkákhoz gazdasá­gainknak azonnal sokezer munkás­kézre, férfiakra, nőkre, fiatalokra van szüksége. Az elvégzett munká­ért a kollektív szerződésben előírt fizetést kapja minden dolgozó. Nem kell sem munkakönyvet hoz­ni, sem szerződést kötni ezekre az ideiglenes munkákra. Jelentkezzenek azonnal, minél többen, hogy a megtermett takar­mányféleségek egészét biztosíthas. Egy szál se menjen Jó munkával fokozzuk cukorrépa­termelésünket. Mindenki annyi időre vigyen ma­gával élelmet, amennyi időre mun­kát vállal. Takarót, kaszát és ré. pakapát mindenki vigyen magá­val! Oda- és visszautazási költséget az állami gazdaságok fizetik. Munkaerötartalékok Hivat a la. A Szegedi Paprikafeldolgozó telepen néhány nappal eze'.őtt ün­nepélyes keretek között adták át az üzem két élenjáró dolgozójá­nak, Prágai Istvánménak és Keve­vári Ferencmének a sztahánovista oklevelet. A kitüntetettek meghatottan vet­ték át az okleveleket és felszóia. lásaiiktban ígéretet tettek arra, hogy a jövőben még nagyobb szor­galommal és odaadással végzik munkájukat az ötéves terv mi­előbbi sikeres befejezéséért. Az oklevéllel egyidőben Prágai István­ná 800, Kevevári Ferencné pedig 400 forint jutalmat is kapott mun­kája és szorgalma megbecsülése jeléül. A két új sztahánovistával együtt az üzemben már négy sztahano­vista dolgozik éa segíti többi dol­gozó társait, hogy a Paprikafe'dol. gozó telep is teljesítse, illetve túl­teljesítse tervét. Tiroár János

Next

/
Oldalképek
Tartalom