Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-18 / 113. szám

2 PÉNTEK. IMI. MÁJUS IS. fÁRTÉLET A PÁRTSZERVEZET IRÁNYÍTÁSÁVAL javítsuk meg a tömegszervezelek munkáját AZ ELSŐ SZEGEDI CIPŐGYÁRBAN Rákost elvtárs felhívta a figyelmünket arra, hogy mindenért, ami az országban történik, mi, kommunisták vagyunk a felelősek Ez a felelősség fokozottan Vonatkozik pártszervezeteink vezetőire, akiknek az a feladatuk, hogy a maguk területén irányítsák, vezessék a dolgo­zókat napi munkájukban, a béke megvédéséért folytatott küzdelem­ben. Üzem ... oen. Üzemi part szervezeteinknek minden erejükkel a termelés fokozó. sat, a munkaversenymozgalom kiszélesedését kell elősegíteniük, de eh­hez elengedhetetlenül szükséges, hogy szoros kapcsolatot tartsanak ]'Zem,1 'önszervezetekkel, támogassák. azokat munkájukban. Minaenutt, ahol a pártszervezet és a tömegszervezetek, között rossz a Kapcsolat, ott megmutatkozik ennek káros hatása a termelés teriile­a munkateljesítményekben. Az Első Szegedi Cipőgyárban például a pártszervezet nem tölti be azt a hivatást, amely reá várna. Nem egészséges a kapcsolata sem a szakszervezettel, sem az üzemi DlSZ-szervezettel, A párttitkár elvtársnő többször felhívta ugyan az ÜB-tifkár figyelmét a szakszer­vezel munkájában megmutatkozó hiányosságokra, de csak általános­ságokban tette ezt és nem mutatott rá közvetlenül az egyes hibákra s elmaradt a szakszervezet munkája fölötti következeles, utat mutáló bí. rálát is. Igy azután a szakszerve­zet •orra követte rí a hibákat, amit még' tetézett az is. hogy maga a szakszervezet sem igyekezett a helyes kapcsolatot kiépíteni a párt­szervezettel. A szakszervezet súlyos mulasz­tást követett el a munkaverseny megszervezése terén. A Kongresz. szusi Hél szép eredményeit tovább kellett volna biztosítania, ehelyett azonban ellaposodott a verseny, mert egyes üzemrészekben egyálta­lában nincsenek is szakszervezeti bizalmik, akiknek útján a kiváló eredményeket, a jó munkamódsze­rekel kellőképpen ismertethetnék, De maga az üzemi bizottság sem veszi komolyan feladatát, amit mu­lat az a tény, hogy a 11 ÜB.tagból általában csak öten vesznek részt a vezetőségi üléseken. Igy azután nem is tudják kellőképpen megbe­szélni a feladatokat és ebből követ­kezik, hogy nem vezethetik jól a szakszervezet munkáját. A párt­szervezet rosszul fogta fel a felada­tát akkor, amikor például a május elsejei munkaverseny megszervező, sét a szakszervezet helyett a párt­titkár elvtársnö végezte el a többi Tezclöségú tagokkal. A pártszerve­zel nem akkor végez jó munkát, ha a szak szervezel feladatait is magá­ravállalja, hanem akkor, ha irányt mutat éa segít a szakszervezelnek feladatai helyes megoldásában. Mindezekből adódik, hogy a ter­melésben komoly hanyatlás követ­kezett be. Nem véletlen, hogy a dolgozóknak mintegy 35 százaléka nem éri el a százszázalékos telje­sítményt. A pártszervezet tagsága is látja, hogy meg kell javítani a pártszervezet munkáját. Ezt bizo­nyítja a legutóbbi taggyűlés, ahol igen alapos bírálatot mondtak a pártszervezet vezetőségéről. Ennek következménye volt. hogv átszer­vezték a pártbizalmi hálózatot, a munka megjavítására pedig vándor­zászlót létesítettek a legjobb párt­csoportvezető számára. Az első al­katommal a zászlót jó munkájáért Toldi 'Alajos elvtárs kapta meg, aki nemcsak jó politikai felvilágosító munkát végez, hanem a termelés­ben ISO azázaléko* teljesít mén vével az elsők között jár. Toldi elvtárs rendszeresen felhívja a figyelmet például arra, hogy a pontos tag­díjfizetés a Párthoz való hűségnek egyik bizonyítéka, ö maga példái mutat minden téren, Így az anyag­takarékosság terén is, s az után­tisztrtásra kiadott anyag tökéletes kihasználását biztosítja. Nem mu­lasztja el egyúttal ennek jelentősé­gét dolgozótársainak is megmagya­rázni. Éppen a felvilágosító munka te­rén mutatkozik egyébként a leg­több javítanivaló. Ezen a téren kell a legsürgősebben segítenie a párt­szervezetnek, ^ többi között azzal is, hogy szorosabb kapcsolatot te­remt az üzemi DISZ-szervezetteL, ahonnan igen sok fiatal, hasznos munkát végző népneveid kerülhet ki. Az üzem ifjúságának nagyrésze nem látja világosan a munka verse­nyek, a mozgalmi munka jelentő­ségét. Legfeljebb kulturális vagy sportvonalon tevékenykednek és a fiatalok egyáltalán nem járnak élen a termelő munkában. Május elsejére például az üzem if­júságának csak 30 százaléka tctl munkafelajánlást. Ennek oka abban is kereshető, hogy a DISZ-szervezet élén olyan fiatal áU, aki maga is csak 05—70 százalékra teljesíti normáját. Fontos feladatok várnak tehát az Első Szegcdi Cipőgyárban a párt­szervezetre. a tömegszervezetekkel való kapcsolat megjavítása terén. Az üzemi lömegszervezeteknek — elsősorban a szakszervezetnek, DISZ-nek — is arra kell töreked­nie, hogy minden munkáját a párt­szervezet irányításával végezze. Kölcsönös kapcsolatnak kelt lennie a pártszervezet vezetésével, mert egyedül csak ez biztosítja a terme­lés növekedését és a bék'eharcunk számára elengedhetetlen munkaver­senymozgalom további megerősödló­sét. Tízenkét nap alatt 15 százalékkal túljegyezték a szovjet államkölcsönt Moszkva (TASzSz). A Szovjet­unió pénzügyminisztériuma közli: A Szovjetunió 1951 május 3-án harmincmilliárd rubel összegben ki. bocsátolt népgazdaságfejlesztési ál­lami kölcsönét 1951 május 15-ével harmincnégymilliárd 452 millió 893 ezer rubellel túljegyezték. A kölcsön előirányzott összegé, nek jelentős túljegyzésével kapcso­latban a Szovjetunió pénzügymi­nisztériuma — a Szovjetunió mi­nisztertanácsa utasításának alap­ján — elrendelte, hogy 1951 má­jus 17-től a további kölcsönjegy. zést mindenütt szüntessék be. Tapasztalataink és feladataink « beiskolázás terén A szocialista társadalmi nevelés elvei képezik az új perrendtartás alapját Dobi István, a minisztertanács el­nöke az országgyűlés keddi ülésén beterjesztene a büntető perrend­tartásról szóló törvényjavaslatot. 'A'z új büntető perrendtartás megalko­tása -v- mint ezt a törvényjavaslat indokolása megállapítja, — azért vált szükségessé, mert az eddigi bűnvádi perrendtartás többszöri módosítása és kiegészítése folytán n büntető eljárásra vonatkozó ren­delkezések rendkívül nagyszámú jogszabályban szóródlak szét. Most az új büntető perrendtartás egysé­ges és következetes rendszerben biztosítja mindazoknak a felada­toknak ellátását, amelyet alkotmá­nyunk a büntető igazságszolgáltatás számúra megszab. A törvényjavaslat első szakasza megállapítja: ,,E törvény célja az, hogy a büntető eljárás .szabályozá­sával a Magyar Népköztársaság ál­lami, gazdasági és társadalmi rend­jének és Intézményeinek, valamint n dolgozók .jogainak védelmében biztosítsa a bűncselekmények ül­dözését. a dolgozó nép ellenségei­nek megbüntetését és a dolgozók­nak a szocialista társadalmi együtt­élés szabályaira való neveléséi." A törvényjavaslat a legmesszebb­menőén biztosítja a szabadságjo­gok érvényesülését. Mig a burzsoá ál­lamokban az eljárásjogi biztosítékok csupán formálisak, a gyakorlatban legfeljebb az uralkodó osztályok privilégiumaiként érvényesülő ren­delkezések. az új büntető perrend­tartás gondoskodik arról, bogv a biztosítékok népi demokráciánkban mindenki számára tényleg érvénye­süljenek. sőt e biztosítékok körét — a szovjet szocialista jogrendszer példája alapján — ki is bővíti. A személyi szabadság biztosítá­sával kapcsolatban a tarvényjavas, lat 2 szakasza kimondja: .,Büntető eljárást csal: a törvény alapján és csak az ellen lehel indítani, aki bűncselekmény alapos gyanúja alatt ált. Személyi szabadságától megfosztani senkit sem lehet a tör. vény által meghatározott eseteken kívül és más módon, mint azt a 'ör­vény megengedi. Az ügyész, a bíró­ság és általában azok a hatóságok, amelyek a törvény értelmében jo­gosullak a személyi szabadság el. vonására, vagy korlátozására, kö. telesek ügyelni arra, hogy a ha. lásköriikbe tartozó eljárás során senkivel szemben se alkalmazzanak a személyi szabadságát érintő olyan intézkedést, amely törvényellenes, ilyen sérelem esetén pedig lutladék­talanul kötelesek intézkedni annak megszüntetése érdekében. Bűncse­lekmény miatt nem lehet alkalmaz­ni más büntetést, mint azl, amelyet törvényes hatáskörben lefolytatott törvényes eljárás során szabtak ki." Hatékonyan biztosítja a törvény­javaslat, Alkotmányunknak megfe. lelően a bírósági tárgyalások nyil­vánosságát és a védelem jogál is. Népi demokráciánkban a bírói tár­gyalások nyilvánossága — szemben a burzsoá államokkal, ahol az leg­feljebb arra vezet, hogy a szenzá­ciós bíinperek látványossággá fa­juljanak — a nép ellenőrzésének hatékony biztosítéka s egyúttal je­lentősen hozzájárul a bíróság ne­velő szerepének betöltéséhez. A törvényjavaslat biztosítja az anyanyelv használatát s kimondja, hogy a magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. Mig a korábbi jogrendszer csupán egyes vidékekre korlátozta — a magyar nyelv nemtudása esetén az anyanyelv használatát —, most a törvényjavaslat az ország bármely részében lehetővé teszi ezt. mind szóban, mind írásban s nemcsak a terhelt, hanem a bűnvádi eljárás bármely más résztvevője számára. A törvényjavaslat a védelemmel kapcsolatban biztosítja, hogy a ter­helt részére rendelkezésre álljon a szakjogász védő támogatása. A terheltnek kérelmére meg lehet engedni, hogy vallomását sajátke­zűleg is leírja, a leírt vallomást a jegyzőkönyvhöz keli csatolni. A javaslat kiemeli azt, hogy előzeies letartóztatásnak csak olyankor le­het helye, amikor ezl » büntető el­járás érdekei feltétlenül megkíván, ják. Az ügyész előzetes letartózta­tást elrendelő határozata ellen fel­lebbezésnek van helye a bíróság­hoz. A javaslat büntetőügyekben eljá­ró elsőfokú bíróságokként a járás, bíróságot és a megyei bíróságot, másodfokú bíróságokként pedig a megyei bíróságot és a legfelsőbb bíróságot jelöli meg. Nagy gondot fordít arra. hogy a dolgozó nép köréből a büntetőbíráskodásba be. vont népi ülnököket szervesen be­építse büntetőbíráskodásunkba s a népi ülnököknek a bírósági taná­csokban teljes egyenjogúságot biz­tosít a hivatásos bírókkal. A bíróságok hatáskörének meg­állapításánál a vezető szempont az. hogy az ítélkezést minél közelebb hozzák a dolgozó néphez s az eljá­rás abban a körben, abban a leve. gőben folyjék le. amelyben az ügy szereplői egyébként is élnek. Az ügyek zöme tehát a járásbí­rósághoz kerül, ami egyébként je­lentős idő- és költségmegtakarí­tással is jár. A megyei bíróság ha. túskörébe csak az úgynevezett fő. benjáró bűncselekmények, tehát a népi demokrácia állami, társadal­mi és gazdasági rendje ellen inté­zett legsúlyosabb támadások kerül­nek, A törvényjavaslat megszerkesz­tésénél alapvető segítséget jelentet, lek a szovjet büntető eljárási jog példamutatásai és az élenjáró szov. jet büntetőjogi tudomány eredmé­nyei, de figyelembe vette a javas­lat a környező népi demokráciák újabb jogalkotásait is. A koreai néphadsereg főparancsnokságának hadijelentése Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti: A néphadsereg egységei, szoros együttműködésben a kínai önkénte­sek egységeivel, a 38. szélességi foktól délre valamennyi arcvonalon sikeresen visszaverték az ellenség támadásait és súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek emberben és hadianyagban. Líeiskolázúsi munkánk első sza­kasza vége felé közeledik. A középiskolák tanulóinak nagyrésze kiírta jelentkezését valamelyik kar­ra. Az előkészítés a tavalyinál lé­nyegesen jobb volt az idén, hama­rabb kezdődött meg és az iskolák jóval előbb megkapták a szükséges tájékoztatásokat. A karok részéről a hrigádmunka nem robbant bele az érettségi előkészületekbe, hanem április legelején megkezdődött. A brigádmunka során fel litdluk hasz­nálni a tavalyi munka tapasztala­tait és nem az egész osztály előtti agitációra. lianeni az egyéni felvi­lágosító munkára fordítottunk na­gyobb gondol. 'A' tavalyi vegyesbri­gádok helyett a kar problémáit jól ítmcs'ö kari brigágokat küldtünk ki. Az iskolák egyetemlátogalása is a tavalyinál jóval rendszeresebb volt, az osztályokból a diákokat érdek­lődési körüknek megfelelő csopor­tokban hozták el egy-egy karra és és az intézetek meglátogatására így több időt tudtak fordítani. A kari beiskolázási brigádoknak komoly segítséget nyújtottak a ta­valyi tapasztalatokat felhasználó megyei tanács oktalási alosztályai. Az együttműködés a karok között és az oktatási alosztály között lé­nyegesen jobb volt, mint tavaly. Az elmúlt évben személves kapcso­lat egyáltalán nem alakult ki az egyetemi szervek és a tanács kö­zött, ebben az évben pedig a dé­kánokkal és a tanulmányi osztály­vezetőkkel közös értekezletet tar­tott a csongrádmegyei oktatási al­osztály. két alkalommal pedig az igazgatói értekezletre meghívta a tanulmányi osztályvezetőket. A beiskolázási munka eddigi eredményei lényegesen job­bak, mint a mult év hasonló idő­szakában.. A bölcsészeti, kar az el­múlt évben még júliusban az elő­irányzatnak csak 50 százalékát tud­ta teljesíteni, jelenleg pedig a böl­csészeti karon mintegy 20 százalé­kos túljelentkezés van és legfeljebb az. orosz szaknál lenne még szűk­ség jelentkezésre. A beiskolázási munka megindulása óta az eredmé­nyek sokat változtak cs a jelenlegi helyzet az április eleji jelentkezé­sekhez viszonyítva egyes szakon há­romszorosát mutatja az akkori je­lentkezési számnak. 'A'z előirányzatot összesítve telje­sítettük ugyan, de az elért ered­ményekkel nem lehetünk teljesen elégedettek. Az orosz intézet beis­kolázása még nem teljesen biztosi­tolt. A lemaradás oka, hogy a taná­rok és az igazgatók a hallgatókkal ilyen szempontból csak az utolsó tanév végén foglalkoztak. Igy a me­gyei tanácsok oktatási osztályaitól kapott irányszámok sok esetben nem fedték az iskolák igazgatói és ta­nárai munkája nyomán jelentkező érdeklődést. Eléggé általános hiba­kén! mutatkozott az is, hogy a kö­zépiskolák igazgatói, tanárai maguk sem voltak tisztában azzal, hogy népi demokráciánk egyetemein a diákok mit tanulnak, az egyetemek egves karai, szakjai mire képesíte­nek és milyen lehetőségek állnak előttük az egyetem elvégzése után. Ilyen körülmények között nehezen lehet elkerülni a felvételi munka niechanikusságát. S ok esetben az igazgatók nem kezelték eléggé döntő fel­adatként az orosz szak beiskolázá­súnak teljesítését. A hódmezővásár­helyi általános gimnázium igazgató­ja Gyáni Imre például a gimnázium részére kiadott megíehelősen feszí­tett beiskolázási keretszámot min­den területen teljesiteni tudta. csak éppen az orosz intézet beisko­lázásánál nem. A szegedi Móra Fe­renc-gimnázium igazgatója Jakab István sem fordított elég gondot az orosz, intézet beiskolázásának tel­jesítésére. Az iskolaigazgatók legtöbb he­lyen a kongresszus anyagát nöm dolgozták fel a beiskolázási fel­világosító muvika elősegítésére.. Nem tapasztaltuk, hogy Rákosi elvtársnak az orosz nyelv tanulá­sára vonatkozó fontos megállapí. tásait és Révai elvtársnak a pe­dagógusok szerepéről mondott iránymutatásait a kultúrforradal­munkkal és a hazafias neveléssel kapcsolatban eléggé konkretizálták volna. IV em volt elég harcos sokszor ' a pedagógusok fellépése at orosz intézettel szemben megnyil­vánuló eltenérvek idején. A hall. gatók uszályába kerülve elfogad­ták azt az álláspontot, hogy a mostani végző osztályból nem je­lentkeznek orosz szakra, mivel a középiskolákban csak kevés helyen tanultak orosz nyelvet. Pedig e» egyáltalán nem akadálya az orosz szakra való jelentkezésnek. A be­iskolázás során azt is tapasztal­tuk, hogy az iskolaigazgatók a* orosz szak lemaradásánál nem fi­gyeltek fel eléggé az ellenség ré­széről megnyilvánuló aknamunká­ra. A klerikális reakc'ó több he. lyen próbálkozott azzal, hogy le­beszélje a hallgatókat a tovább­tanulásról. Ellenagitációja során az eléggé közismert, de az inga­dozó elemek felé még mindig ha_ táaos éntekkel dolgozott: az orosz nyelv nem világnyelv, kitörik ben­ne az ember nyelve, rövidesen ide­jét múlja és mivel csak egy szak. rövidesen túltermelés lesz ezen a területen és akkor az orosz taná­rok áldás nélkül maradnak. Hiba volt aiz is, hogy a szülőket nem kapcsolták be eléggé a meggyőző munkába, sokszor a szülők mara_ d'ibb álláspontja visszatartotta a végző hallgatókat pályává aszta, sukban. A beiskolázási munka még nem ^ ért véget. További felada­tok várnak az egyetemre és az iskolákra is. Az iskolák igazgatói­nak feladata, hogy a hallgatók ed_ digi jelentkezését mindenütt meg­erősítsék és biztosítsák, hogy az eddig tanári pályára jelentkezett hallgatók az egyetemi felvételi vizsgán meg is jelenjenek. Az egyetemnek ezzel kapcsolatban az a feladata, hogy a hozzánk je­lentkezett hallgatókkal a DISz. szervezet és tanulmányi osztály útján egyénileg foglalkozzék * tanulmányi, valamint szociális problémáikra felvilágosítást ad. jon. Igen fontos feladat vár az érettségi elnökökre is. akik a kö­zépiskolás hallgatókkal a vizsgaidő­szakban találkoznak és szakmai, politikai felkészültségükről alkal­muk van meggyőződim. Nem el­hanyagolható a szülői munkakö­zösségek szerepe sem. A szülök felé végzett meggyőző munka nagymértékben megkönnyíti az egyetemi karok munkáját és ki­küzsöböti az egyetemen az elked­vetlenedésből adódó lemorzsolódást és a rossz átirányítás miatt je. lentkező munkafegyelem és ta­nulmányi színvonalcsökkenést. Barek István. bölcsészkari tanulmányi osztályvezető • foatnhvel láttuk Uuttáu-^octjainU leUccs, vidám játékát A rókusi állomáson hatalmas embertömeg szorongott, mikor a kullúrverseny megyei döntőjére in­duló vonalot vártuk. A vonat meg­érkezésekor mindenki vüláman si­etett felszállni, nehogy lemaradjon a nagy eseményről. A lelkes utasok között volt az én üzemem, n Sze­gedi Kenderfonógyár kultúrcsoport­ja is, amelynek tagjai hangos énekléssel fejezték ki örömüket a felett, hogy piehetncl; a kultúrver­senyre. Ahogy megérkeztünk Vásárhely­re, szivei-szemet gyönyörködtető menetben vonultak a kullúrcsopor. tok a megyei döntő színhelyére, ahol megmutatták, hogy lelkes és odaadó munkával segítik elő a szo­cialista népi kultúra fejlődését. Üzennünk hultúrcsoportja a dél­utáni órákban került sorra és büsz­kén láttam, milyen fegyelmezetten állt fel az énekkar a szerepléshez. Messze csengett dalosaink ajkán a dal és az énekszámok után felcsat. tana taps is bizonyította, hogy jó munkát végezlek. Különösen, a „Bol­tét. dog, aki énekel" kezdetű dal szett a résztvevőknek. Színjátszó csoportunk a „Béke katonái" című színdarabbal vett részt a döntőn és a közönség hatal­mas lelkesedését váltotta /.'«. A verseny utolsó számaként ke. rült sorra népi tánccsoportunk, amely az üzemi népi zenekar kísé­retével vidám lakodalmas.táncot mutatott be. Az üzem minden dolgozóját, aki elkísérte kultúresoportunkut Vá­sárhelyre, boldog öröm töltötte el a megyei döntőn, amikor látta az egy. másután sorrakerülő kultúrcsopor­tok lelkes, vidám játékát. Mind­annyian szeretettel néztünk a sze­replőkre, akik nagyrészt fizikai, dolgozók és alcik a napi tennelö munka után szorgalmasan, áldozat, készen készültek a kultúrverseny­re. hogy ezzel is előrelendítsék kul. t ú rf orrada l munkát, öze. Gombos Pálné, a Szegedi Kenderfonó gombo. kjítá osztályának dolgozója^

Next

/
Oldalképek
Tartalom