Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-16 / 111. szám

tort, 9060 kévekötő aralógépet és Í600 arató-cséplőgépet. ' 25. §. A termőföld talajerejének pótlására az 1 kat. holdra jutó míiirágyamennyiségei az állami gazdaságokban az 1949. évi 101.5 kilóról 1954-re 156 kilóra, országos állagban pedig 12 kilóról az erede­tileg tervezett 54 kiló helvelt 73 kilóra kell emelni. 26. §. 'A' tervidőszakban az ön­tözött területet az eredetileg elő­irányzott 118 ezer kat. hold helyei! háromszázhuszonnégyezer kat hold dal ketll növelni. 27. §. A gépesítés, a fokozol! ta­lajcrőpótlfás, a növénynemesilés, az öntözés és egyél) rendszabályok eredményeképpen el kell érni, hogy a búza kai. holdankinti termésát­laga az állami gazdaságokban az 1949. évi 9.1 mázsáról 1954-re 12.5 mázsára, országos átlagban 7.5 má­zsáról 9.7 mázsára, a kukoricáé az állami gazdaságokban 12.6 mázsá­ról 17 mázsára, országos állagban 8.5 má*iáról 13.5 mázsára, a burgo­nyáé az állami gazdaságokban 42.5 mázsáról 74 mázsára, országos ál­lagban 38.1 mázsáról 59 mázsára, a enkorrépáé az állami gazdaságokban 82 mázsáról 150 mázsára, országos állagban 66.7 mázsáról 132 mázsá­ra, a hicernasz.énáé pedig az álla­mi gazdaságokban 23 mázsáról 29 mázsára, országos átlagban 21.3 mázsáról 26.5 mázsára emelkedjék. 28. § ÍI) A tervidőszakban szá­mos új, Magyarországon eddig nem termelt növény termelését kell ki­kísérletezni és meghonosítani. (2) A textilipari nyersanyagszük­séglet mind nagyobb mértékben hazai nyersanyagokból való kielé­gítése érdekéhen a gvppot vetéste­rületéi az 1949. évi 600 kat. hold­ról 1954-re az eredetileg előirány­zott 100 ezer kat. hold helyeit 200 ezer kat. holdra kell emelni. (3) Be kell vezetni a hamvas gu­niipilypang. a textilipari nvers­• anyagot biztosító kenaf, valamint az olaj- és édesipari nyersanyagot jelentős földi mogyoró termeléséi. 29. 3. (t) Biztosítani kel! az ál­lattenyésztés hozamának növelését és minőségi fejlesztését.' A számos­állat sűrűségét 100 kai. hold szán­tóra számítva az állami gazdasá­goknál az 1949. évi 14.4 darabról 1954-re 44 darabra, a termelőszö­vetkezeteknél pedig az. 1949. évi 10.2 darabról 35 darabra kell nö­velni. (2) Az. állatállományt úgy kell fejleszteni, hogy a srárvasmarhaál­lomány az..1949,., évi,.Két" njill jóról. 1954-re 2.4 millióra, a sertésállo­mány 5.2 millióról 6 millióra, a juhállomány 950 ezerről kél millió­ra, a baromfi törzsállomány pedig 17.5 millióról 25 millióra emelked­jék. (3) A tejhozain tehenenkint az. állami gazdaságokban az 1949. évi 1900 literről 1954-re 3500 literre, országos átlagban qr. eredetileg elő­irányzott 20 százalék helyell nz öt­éves tervidőszak alatt 31 százalék, kai kell fokozni. 'A' juhonkénti át­lagos gyapjúhozam emelésével és a juhállomány megnövekedésével az 1949. évi 3 millió kilós gvapjúter­mésf 1954-re 7 millió kilórá kell emelni.' (4) Az állattenyésztés fejlesztésé­hez szükséges takarmányszükséglet biztosítására a szálastaknrmányok vetésterületéi az 1949. évi 922 ezer kai, holdról 1954-re 1 millió 300 ezer kat. holdra kell növelni. 30. (1) Az ötéves terv folya­mán a népgazdaság fokozolt fa­anyagszükségletének nagymértékű kielégítése mellett jóvá keli tenni a tőkés rablógazdálkodás mulasztá­sait és be kell fejezni az erdőgaz­daság szocialista átszervezését. (2) 570 ezer hold területen er­dősíteni kell, ideértve a felujítat­lnn vágás-területek és az évi vá­gásterületek újraerdősítését is. Uj erdőt az eredeti ötéves tervben elő­irányzott 50 ezer kat.. hold helyeit 80 ezer kat. holdon kell telepíteni. A facsemeteszükségiet biztosítására a facsemete-kertek területét 2600 holdról 6600 kat. holdra kell nö­velni. 0 31. 8- A tervidőszakban a mező­gazdaság területén beruházandó tt milliárd forintból a növényterme­lésre 2 milliárdot, az erdőgazdaság­ra 1 milliárd 500 milliót, az állat­tenyésztés céljaira 4 milliárdot, gé­pesítésre pedig 3 milliárd 500 mil­liói kell fordítani. e) Köxleketléa 32. g. (II Az ipari és mezőgaz­dasági termelési előirányzatok fel­emelésének megfelelően fel kell emelni áz áruszállításra vonatkozó előirányzatokat, is. Ehhez képest az 1949. évi szállításhoz viszonyítva az, 1954. évre eredetileg előirányzott 60 százalék helyeit 133 százalékkal több áru szállítását kell biztosítani. •(2) 1954-brn a vasútnak az ere­detileg előirányzott 5 milliárd 880 millió árutonna km helyett 9 mil­liárd 224 millió árutonna km-t. a folyami hajózásnak nz eredetileg előirányzott 750 millió árutonna kin helyett 841 millió árutonna km-t, g tehergépkocsi közlekedésnek az eredetileg előirányzott 170 millió árutonna km helyett 215 millió árutonna km-t kell teljesítenie. (3) Növelni kell a személyszállí­tásra szolgáló eszközök teljesítőké­pességét olymódon, hogy 1954-ben a vasút az eredetileg előirányzott 163 millió helyett 248 millió utas szállítását biztosítsa, A folyami ha­józásnak az előirányzott két millió helyell 3 millió, a távolsági autó­buszközlekedésnek az előirányzói! 16 millíó helyett 54 millió utas szál­lítását kell biztosítani. (4) A víziközlekedés beruházásai­ra a tervidőszakban 382 millió fo­rintot kell fordítani. (5) A közúti hálózat fejlesztése érdekében új belon- és aszfallutak építésével, valamint a meglévő ma­kadámutak bitumennel való befedé­sével. burkolt útjaink hosszúi 57 százalékkal kell növelni. Az Ű.i utak építésén kívül ezer km fököz+ke. dési keskeny makadámulat kell kor­.szeríisíleni. A közüli közlekedés beruházásaira összesen 1501 millió forintot kell fordítani. (6) A városi közlekedés megjaví­tása céljából 2 milliárd 200 millió forint összegű beruházást kell meg­valósítani. Az ötéves ierv időszaká­ban meg kell építeni a budapesti földalatti gyorsvasúi első szaka­szát olymódon, hogy annak a sport­stadion—Sztálin-tér közötti része 1954-ben már üzenibehelyezhető le­gyen. (7) A gépkocsiközlekedés fejlesz­tésére 2 milliárd 935 millió forin­tot kell fordítani. Ezen belül 375 millió forintért 1500 új autóbuszt és trolibuszt kell beszerezni. (8) Ki kell fejleszteni a távbe­szélőkábelhálózatot és a távbeszélő­központok állomásbefogadó képes­ségét 57 százalékkal kell növelni. (9) A rádiózás fejlesztéséi-e a műsorszóró rádióadók teljesítmé­nyét öt év alatt 387 kw-lal kell emelni és meg kell indítani a tá­volbalátó adást. A rádióelőfizetők számát 1 millió 320 ezerre kell emelni. III. FEJEZET A dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelése 33 § (1) Biztosítani kell. hogy I deti ötéves tervben előírt 14.900 ' ' ' hölyett 32 ezerre, a tamulóottho­nok férőhelyeinek számát pedig az 1949. évi 6200-ról az eredeti ötéves tervibein előirányzott 10 ezer helyett 30 ezerre kelt fel­emelni. (3) A középiskolai tanulók lét­Számát az eredeti ötéves tervben előirányzott 45 ezer helyett a tervidőszakban 77 ezer fővel kell emelni. A középiskolai tanulók összlétszámának — a dolgozók kö­zépiskoláit beleértve 1954-ben 165 ezer főt keli elérnie. Ezen belül az ipari technikumok hallgatói­nak számát 10.400-rói 50 ezerre kell felemelni. (4) Az egyetemi és főiskolai hallgatók számát a tervidőszak alatt az eredeti ötéves tervben előírt helyett 30 ezer fővel kell az ötéves terv időszakában a lakos­ság fogyaszlása ipari-, közszükség­leti- és élelmicikkekben az ötéves lerv eredeti előirányzatánál na­gyobb mértékben emelkedjék. ' (2) Az egy főre eső fogyasztást az 1949. évi színiről 1954. évre textilárukban 71 százalékkal, bőr-, szőrme- és cipőáruikban 64 száza lékkai, bútoripari cikkekben 84 szá­zalékkal, üveg- és porcellánárukban 115 százalékkal, vastömegcikkekbcn 65 százalékkal, tejipari termékek­ben 56 százalékkal, zsiradékban 25 százalékkal, sütőipari termékekben 29 százalékkal, gyümölcs- és főze­lékfélékben 59 százalékkal, fűszer­árukban és édesipari cikkekben 41 százalékkal, baromfi- és tojásáruk­ban 69 százalékkal kell növelni. 34. (1) Az 1950—54. évi lerv­időszakban az eredeti ötéves terv- ^^^ ben előirányzott 180 ezer helyett 220 ezer új lakást kell építeni. (2) A tervidőszakban a városok és köziségek belterülete közúti háló­zatának kiépítésére 462 milliót, a köztisztaság fej lesz lésére 30 mil­liót, parkosításra 43 milliót kell fordítani. Lakásépítésre, község-és városfejlesztésre összesen 6 milli­árd 490 millió forintot kell biztosí­tani. 35. (1) Az 1950—54. évi tere­időszakban 1138 millió forintot kell beruházni a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály munkaképességé­nek fokozására, családjának, egész­ségének védelmét szolgáló intézmé­nyek fejlesztésére és létesítésére. (2) Az üzemi dolgozók egészséges munkaviszonyainak biztositsára az iizemi egészségügyi létesítmények teljesítőképességél 1949-hez képest 1954-re további 350 millió ferinl felhasználásával. 100 százalékkal kell emelni. (3) A kórházi és klinikai ágyiak számát a tervidőszakban ötezerrel kell növelni. Miskolcon és Vesz­prémben új kórházat kell létesíteni. A mentőállomások számát a ter­vidőszakban 30 'százalékkal kell nö­velni. (4) Az egészségügyi ellátás javí­tása végeit a rendelőintézeti szol­gáltatást öt év alatt 92 százalékkal kell fejleszteni. A fogászati székek számát 132 százalékkal kell emelni és biztosítani kell Budapesten, va­lamint nagyobb vidéki városokbon a körzeti orvosi rendeiőhá'ózat ki­építését. (5) A mezőgazdasági laikosság egészségügyi ellátásának javításá­ra az eredeti ötéves tervben elő­irányzott 306 helyett 356 falusi orvosi rendelőt ken létesíteni. (6) A női dolgozók munkájának és munkába állásának megkönnyí­tésére a bölcsődei férőhelyek szá. mát 1949-hez képest 1954-re 390 százalékkal kell növelni. Ennek ér­telmében a csecsemőféröhelyek szá. mát az eredeti ötéves tervben elö. irányzott hatezer helyett húszezer­re keh emelni. (7) Az óvodák 90 százalékát napközi otthonos óvodákká kell átszervezni és az óvodai férőhe­lyek számát 1954-re, az 1949. évi. hez képest 40 százalékkal kell 'nö­velni. 36. 8. (1) A népgzadaság gyor­sabbütemu fej'esztésének megfele­lően az ere-Jeti ötéves ' tervelő Irányzatától eltérően fokozottabb ütemben kell gondoskodnia a mun­kások, a dolgozó parasztok és értelmiségiek gyermekeinek szak­mai, közép és főiskolai képzésé­ről és az ország növekvő szak­emberszükségletének ellátásáról. (2) A népgazdaság szakmunkás, szükségletének fedezése érdekében n gyáripari tanulók létszámát az 1949. évi 31.600-ról 1954-re 85 ezerre kell emelni. Az ipari ta. nulómühelyekben a tanulók sz.á­A főiskolai és egyeemi hallga, tők létszámának 1954-ben el kell érnie az 53 ezier főt, 1949-rő' 1954-re a műegyetemek hallga­tóinak számát 4800.ról 13.800-ra, a műszaki főiskola hallgatóinak számát 2100-ról 7.2f)0_ra, az ag­rártudományi egyetem hallgatói­nak számát 2200.ról 4900-ra, a közgazdaságtudományi egyetem és a közgazdaságtudományi főiskola hallgatóinak számát 1760-ról 5200. ra kell fel emelni. (5) Az egyetemi és főiskolai hallgatóik számának emelése és a felsőfokú szakképzés színvona­lának további javítása érdekében. az eredeti ötéves tereben előírt új egyetemeken kívül a tervidő­szakban további három műegye. temet keli létesíteni: Gödöllőn fei kell építeni az agrártudományi egyetemet és Budapesten a köz­gazdaságtudományi egyetem szá­mára új épületet kell biztosítani. (6) A munkás- és parasztifjú­rág tanulmányainak megkönnyíté­sére és a lemorzsolódás megaka­dályozására a tervidőszak alatt az általános iskolai otthonok", kö­zépiskolai kollégiumok és egyete­mi diákszállók férőheíyeinek szá­mát az eredeti ötéves tervben előirányzott 6700 helyett 30 ezer. rel kell emelni. (7) Egyetemek, főiskolák, ipa­ri és mezőgazdasági technikumok, középiskolák és ipari tanuló-intéz­mények építésére és fejlesztésére az ötéves tervidőszak alatt 1.7 mil­liárd forintot kell beruházni. Eb. bői a felsőoktatás fejlesztésére ®z eredeti ötéves tervben előírt 377 millió forint helyett 780 millió forintot kell fordítani. (8) A tudományos kutatás fej­lesztésére az ötéves tervidőszak­ban 1.070 milliárd forintot kell jut­tatni. Ezen belül tudománvos ku­tató intézetek létesítésére. felsze_ relésére és bővítésére az eredeti ötéves tervben előírt 177.5 millió forint helyett 775 millió forintot kell beruházni. 37. 8. (1) A dolgozó tömegek műveltségi színvonalának emelé­sére a tervidőszakban nagymér­tékben fejleszteni kel az üzemi és területi kultúrotthonok. mozik és népkönyvtárak há'ózatát. (2) Az ötéves tervidőszak végé­re 3500 kultúrotthonnak kell mű­ködnie. (3) A népkönyvtárak számút 1949-hez képest öt év alatt 749 százalékkal, köteteiknek számát 3166 százalékkal kell növelni. Biz­tosítani kell, hogy az ötéves terv­időszak végére minden üzemben és községben minden gépállomáson, állami gazdaságban és termelőszö­vetkezelben könyvtár legyen. (4) 'A' kiadott könyvek összpél­dányszámát az 1949 évi szintrő 1954. évre saáz százalékkal, a napí_ lapok példányszámát harmincöt százalékkal kell emelni. (5) A keskenvfilmet játszó mozik számának 654 százalékos emelésé­vel öt év alatt biztosítani kell, hogy minden községben rendszere­sen vetítsenek filmeket. (6) A népművelési intézmények fejlesztésére 577 millió forintot kell beruházni, további 80 millió forin­tot üzemi kuIturotthonok létesíté­sére kell fordítani. (7) Az ötéves tervidőszakban be­fejezendő budapesti Népstadiont úgy kell megépíteni, hogy az ere­deti ötéves tervben eliőrányzott hetvenezer helyett százezer néző be­fogadésára legyen alkalmas. Záró rendelkezések 38. §. (1) A minisztertanács, a mi­niszterek és az állami irányító szervek vezetői kötelesek az ötéves népgazdasági terv e törvénnyel fel­emelt célkitűzéseinek végrehajtását biztosítani. (2) A terv végrehajtásában az el­ső év tapasztalatai is azt bizonyító ják, hogy minden tőjrv — így a je­len törvénnyel módosított terv ls —, csupán megközelítése azoknak a hatalmas lehetőségeknek, amelye­ket a szocializmust épít A rendsze­rünk, a dolgozóknak a munkához való megváltozott, viszonya és a Szovjetunió gazdag lapasztalafajnak átvétele biztosit. A módosított öt­éves tervet dolgozóink széleskörű tapasztalata és alkotó kezdeménye­zése alapján kell tökéletesíteni, tel­jesítését biztosítani és túlteljesítését előmozdítani. (3) A miniszterek kötelesek 0 feladatok kidolgozását biztosí­tani, gondoskodni a terv rész­letes tevileléről az üzemekig, üzem­részekig, minden egyes dolgozóig. (4) A minisztertanács, a minisz­terek és az állami irányító szervek feladata, hogy a módosított ötéves terv 'végrehajtásának folyamatos ellenőrzését a maguk területén biz­tosítsák. (5) Fejleszfeni és szélesítem' kell a szocialista munkaversenyt, a Szlahánov- és újító-mozgalmwj. Sei'kenteni és támogatni kell a dol­gozók alkotóerejének széleskörű ki­bontakozását. (6) Népünk milliós tömegeiben tudatossá kell válnia annak, hogy a módosított ötéves terv a béke épí­téséneik terve, amely közvetlenül szolgálja országunk gyorsabb fel­emelkedéséi, az életszínvonal eme­lését, népgazdaságunk szakadatlan fejlődését, a szocializmus építését. Á módosított ötéves népgazdasági terv sikeres megvalósítása megkö­veteli, hogy még fokozottabban ta­karékoskodjunk'. erősítsük a köz­vagyon védelmét, szilárdítsuk a te re fegyelmet, összpontosítsuk erő­inket a tere" döntő feladatainak végrehajtására, a dolgozók széles tömegei fokozott áldozatkéseséggel, öntudatosan és fegyelmezetten dol­gozzanak a terv felemelt célkitűzé­seinek megvalósításán, tanúsítsunk még nagyobb éberséget a belső és külső ellenséggel szemben, hiúsít­suk meg az imperialisták mester­kedéseit, legyen megbonthatatlan a munkások és parasztok szövetsége, szilárd legyen a munkásostáíy és Pártja: a Magyar Dolgozók Tárt­jának vezetése, még szorosabb és szélesebb gazdasági kapcsolatokat hozzunk létre a szocialista Szovjet­unióval és a szocializmust építő népi demokráciákkal, minden téren mélyítsük el a baráti együttműkö­dést az imperialistaellenes béketá­bor legyőzhetetlen vezetőjével, a kommunizmus felé haladó Szovjet­unióval, építő munkánk biztosításá­ra, a béke megvédésére. A módosított ötéves terv: a béke terve, út a vas és acél országához, a gépek országához, az erős, jó­módú, művelt, szocialista Magyar­országhoz! Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Kedden délelőtt az országgyűlés új ülésszakra ült össze. A képvi­selői padsorok zsúfolásig megtel, bek, a diplomáciai páholyban he­lyet foglaltak: J. 1). Kiszeljov elv. társ, a Szovjetunió nagykövete, Huan Cen, a Kínai Népköztársa, ság nagykövete és a diplomáciai testület számos tagja. A minisztertanács tagjai, élü­kön Rákosi Mátyás elvtárssa', Rónai Sándor elvtárssal, az Elnö. ki Tanács elnökével és Dobi Ist­vánnal. a minisztertanács elnöké­vel a képviselők lelkes tapsa köz­ben vonultak be az ülésterembe, majd Drabos Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke megnyitotta az országgyűlés új ülésszakát. Be­jelentette, hogy Kiss Károly elv­társ külügyminiszterré történt megválasztása folytán lemondott az Elnöki Tanács elnökhelyettesi tisztéről, valamint az Elnöki Ta. nácsban viselt tagságáról. Házi Árpád elvtárs belügyminiszterré történt megválasztása folytán ugyancsak leimondott az Elnöki Tanácsban viselt tagságáról. Gerő Ernő elvtárs, államminisz­ter, a Népgazdásági Tanács elnö­ke, a képviselők nagy tapsa köz­ben beterjesztette az ötéves terv­ről szóló 1949. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavas­latot. Dobi István, a miniszterta­nács elnöke benyújtotta a büntető perrendtartásról szóló törvényja­vaslatot. Darvas József, vallás- és közoktatásügyi miniszter pedig az Ismertette a két ülésszak közti időben hozott fontosabb törvény­erejű rendeleteket. Drahos Lajos ezután bejelentet­te, hogy Rákosi Mátyás elvtárs, mini&zterelnökhelyettestől, a Függetlenségi Népfront elnökétől érkezett levél az országgyűlés el­nökéhez. ,,A Magyar Függetlenségi Nép­front elnöksége a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettesévé Kovács István elvtársat, a megüresedett két fa­nácstagságra pedig Mekis József elvtárs és Nezvái Ferenc elvtárs, országgyűlési képviselőket java. solja" — hangzik a levél. Az országgyűlés tagjai a Füg­getlenségi Népfront elnökségének javaslatát elfogadta, majd bizott­sági tagokat választott a meg­üresedett bizottsági helyekre. Az országgyűlés legközelebbi ülését; szerdán déleött tíz órakor tartja. Napirendjén az ötéves tervről szóló 1949. évi XXV. tör­vény módosításáról szóló törvény­javaslat szerepel. A berlini Szovjet Ellenőrző Bizottság tiltakozása az angol Övezet parancsnokánál Berlin (TASZSZ). I mélyek arcátlan provokációjának Sz. A. Gyengin, a berlini Szovjel I megszüntetésére, bár az angol ha­Elllenörző Bizottság képviselője május 12-én a következő tiltako­zást juttatta el Berlin angol öveze­tének parancsnokához: „1951 május 11-én reggel 10 óra­kor nyugatberlini rendőrök nyu­gatberlini polgári lakosok és a saj­tó képviselőinek kíséretében be­törtek a szovjet hatóságok ellenőr­zése alatt álló hajózási, hidrológiai és talajkutatási tudományos kuta­tóintézet szolgálati helyiségébe. Az intézet Berlin angol övezetében fekszik. Az épületbe behatoló sze­mélyek egyike kijelentette, hogy az intézetet 1951 május 11-én állítólag nyugatberlini német hatóságok - J- a _ . , * "v —' ^ » ' ' UVIlt'Ut KUlOOUhVIV el­állami egyházügyi^ hivatal Jetesi- , |,,ní;rzése helyezték. Az intézel igazgatóját nem engedték be az in­tézet területére, az igazgatóhelyet­test pedig erőszakkal eltávolították téséről szóló törvényjavaslatot. 1 Ezután Szabó Piroska elvtárs­nő, a Népköztársaság Elnöki Ta. nácsánaik titkára tett jelentést az Elnöki Tanács működéséről, ame. lyet az országgyűlés 1950 decem­ber 8-án berekesztet! ülésszaka ős a most megnyitott ülésszak ko­mát az 1949. éyti 8200.rÓl ere- zötti időben fejtett ki, . munkájától, Az intézei területén a nyugatber­lint rendőrök jogtalanul ellenőrzést létesítettek. 'Az angol megszálló ha­tóságok azóta sem tettek semmifé­le intézkedést a nyugatberlini sze­tóságok jól tudják, hogy a fentem­Itfett intézet 1945 óta a szovjet ha­tóságok ellenőrzése alatt dolgozik jelenleg is. Az elmondottakkal kap­csolatban határozottan követelem, hogy tegyék meg az intézkedéseket a nyugatberlini rendőrök és nnís idegen személyek haladéktalan el­távolítására, valamint a provoká­ciók kezdeményezőinek megbünteté­se érdekében" — fejeződik be a Sz. A. Gyengyin tiltakozása. „Űrnapja" — iskolai szünnap — rendes munkanap A Magyar Közlöny 16—i száma közli a minisztertanács határoza­tát. amelynek értelmében Űrnapja rendes munkanap. A közép- és ál­talános iskolákban ezen a napon a tanítás szünetel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom