Délmagyarország, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-13 / 110. szám

2 VASÁRNAP, 1931. MÁJUS 18. Üzemi és városi kultúr csoportjaink a megyei döntőn GAZDAGÍTJÁK TAPASZTALATAIKAT ' Színpadra lépnek ma & hód. Hezövátárnelyl Béke-szálló gyö, pyörűen feldíszített nagytermé.;»-a p megye legjobb kultúrcsoüorL iai. At kell érezniük ebben a pil­lanatban ennek a szó'eskörű tö­megkultúrái is mozgalomnak hatni, m«B jelentőségét. A kultúrmuaka­százai éj eirei, fiatalok és Idősebbek egyaránt álltak be ma már Csongrád megyében a kuitur. forrada'oro megx ivóinak sorába, mert tudják, hogy a kultúra fegy­ver a bí't eh arcban. A burzsoá iden'ögia azt hirdet!, hogy „a színpadon nem polit.za­lunk". a valóságban pedig impe­rialista zsoldban ál'ó filmek, és előadások kozmopolita jelszavaktól hemzsegnek és uszítanak a hábo­rúra. A szocialista reálista ku.­túra a való élit, ábrázo'ásét mu­tatja a dolgozó népnek és m ir­nanivalóbar., táncban és dalban harcol a bókéért. A mi kultúrcso­portjaink ezen az úton járnvti. mondanivalójukat a való éla?'">ői inerítik és közvetlen a néphez Pz ólnak, kérte1 hetetlenül harci­nak a jobb. a .'cldogabb,. at em­beribb szocialus-a jövőért, A kultúra ina már nem » kiváltságosaké — a kultúra a né­pé. Kiűztük errfi' a területről is a burzso? maradványokat. Tisz­tán és szabadó a akadályozhatat­lanul törnek előre ég mutatják be a tehetségüket a mai és a holnapi napon az üzemek, városok kultur­murikásai, amely bizonyítja, hogy népi demokráciánk minden lenetó. eíget megad a népi tehetségek ki­bontakozáséhoz. A kultúrmunka r indazok.-.t a \ultúrmnnká3nkati akik ebben a nemes munkában césztvesznek, ú; emberré formál ?a Megtaruljáz a színdarabon, a ti neon, a da'oo keresztül, hogys* kel építeni a nocializmust, ho­gyan ken harcoini a békéért ér UgyainakRoi, v.ikor saját mas-ck t. nulnak, ők ís tanítanak, nere,­nek. Százak és ezrek rézik vég'g (.r üzemen és i tömegszervezittk igyre emelkedő színvonalú kul' áf­» őadásait. A fti'nvonai emelkedé­rc pedig fe adatként kell, h,.gy álljon kul'-úrcsoportjaink elölt, A burzsoá ideológia az élettől ü­vowt homályos és hamis néze­tek hirdetésével vezette félre a öolgozóka* A mi fe adatunk hogy maradandó emléket hagyjnnV a dolgozók lelkében, de nem a burzsoá ideológia, hanem a STO­i alisia kultúra fegyverével, az Igazság, az igazi művészet hr.tó. kony sugarával, Büszkén és boldogan tekint­hetünk vissza az Országos Téli Falusi Kulturversenyre. Ereateí. tiyekben és szépségben gazdag há­rom hónap volt az és eredmer?el rmtatják, hogv ncpi kultúránk erősödik, izmosodik, napról-napra gazdagabb lesz, megtelik szoc a_ lista tartalommal a szoc.a1 ir­ta építés szenes részévé vál k. A tavaszi üzemi és városi kuitús versennyel tovább gazdagított gyarapítottuk a tömegkultúra te­rén elért eredményeinket. Már a pártkongresszus ideje alatt ünnepi kultúrműsorokkal kezdték meg •) tavaszi verseny és egész idáig komoly _ munkát végeztek kul. túrmunkásaink. Az üzemi és vá'o.ti kultúrcsoportjaiok nemcsak saját ' árosaikban, üaemeikben szerer 9­tek. hanem patronálták egyes községek csoportjait, kimentek a dolgozó parasztsag közé, hogy elő­adásaikon keresztül is végezzenek felvilágosító. nevelő munaát. Egyes üzemeikben brigádokat szer­veztek és ezek a brigádok kis rigmusokkal, tsasztuskákkal di­csérték vagy bírálták ebédszüne. tekben vagy munka után az üz< ­mek dolgozóit s; ezzel segítenék a termelés fokaeását. Sok he.yf n megszervezték már az egygáges kultúrcsoportot. Számos helyen már működik színjátszó, ének. tg tánccsoport is. A verseny kezde­tén volt olyan üzemi cSopor*, amely 25 taggal nevezett be és ma már 60 tagot számlál. Ln.ke. sen kapcsolódvak be dolgozóink a kul túrraunkába. A napi fáradsá­gos munka után szívvel-lélekkg; mentek a próbára Meg kell azonban emlékez­nünk azokról a csoportokról, akik a városi döntök után nem ju:ct tak tovább. Ezek a kul túrcsoporl tok nem azérc estek ki, mert rosszak, hanem azért, mert még javítani kell munkájukon. És ba van oiyan kultúresoport mert van —. amelyik megsértődött vagy elvesztette kedvét a továb­bi jó munkától, az helytelenül gondolkodott. Éppen most seb, miután bebizonyosodott, hogy munkájukon javítani való V3n, jobban igyekezniük. A kultúrmunka nem kampány. Legyen ez a kultúrverseny fok. mérője a megye kulturális mun­kájának és egyben buzdítója a további jó munkának. Még se. kat kell dolgoznunk, sokat kell próbálnunk, további sikereket el­érnünk, hogy célhoz érjünk. Ez­ért üdvözöljük szeretettel a me­gyei döntőn a legjobb üzemi ,á_ rosi _ énekkarokat, színjátszó es tánccsoportokat ég kívánuk a versenyre nek'k sok sikert. Jelentkezzenek a fiatalok matematika-fizikaszakos tanárjelöltnek Új győzelmek felé címem kerül előadásra május 17-től 23-ig a Vörös Csállag-filmszánház­ban a legújabb magyar dokument­film, amely Pártunk II. kongressíu­sáról szól. A film elején elénk tárul az a forró, lelkes hangulat, mely a kon­gresszusra való lázas készülődés napjaiban az egész ország dolgozóit eltöltötte. Eleven beszámolót nyújt a továbbiakban a II. kongresszus­ról. Megelevenednek előttünk Rá­kosi elvtárs beszámolója és a Köz­ponti Vezetőség többi tagjainak felszólalásai és a küldöttek hozzá­szólásai, amelyeknek nyomán egy új, gazdag, boldog ország képe je­lenik meg előttünk. A film nagyszerű élményt jelent Szeged dolgozói számára is, meri eleven útmutatást nyújt azoknak a hatalmas fel&datoknak a teljesíté­séhez, amelyek felemelt ötéves ter­vünkkel és a békéért való küzdel­münkkel kapcsolatban előttünk ál­lanak. A film elé a szegedi dolgo­zók máris komoly érdeklődéssel te­kintenek * az üzemekben, hivata­lokban és intézményekben meg­kezdték a film csoportos megtekin­tésének megszervezését. ? film esoportos megtekintésére looalkozónn a MÁV Szegedi Igaz. galúságának dolgozót versenyre hivták ki a szegedi Postaigazgató­ság dolgozóit, a szegedi Cipőgyár pedig a DÉMA Cipőgyárat hívta ki versenyre. A verseny feltétele: me­lyik iizem, illetve Iniézmény dolgo­zói tekintik meg nagyobb számban a filmet. A Textilkomblnát szintén versenyre hívta kl a szegcdi Ken­derfonógyárat, amelyben a Textil, kombinát vállalja, hogy az üzem dolgozóinak 30 százalékát szervezi be a film esoportos megtekintésére és ntána ankétot rendeznek a film­ről. Kiss Károly az új külügyminiszter Kállai Gyula lemondott külügy­miniszteri tisztségéről. A lemon­dást a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a minisztertanács javas!atá_ ra elfogadta és Kiss Károlyt vá­lasztotta meg külügyminiszternek. i-Kiss Károly ipari munkás, 17 éves, a munkásmozgalomban több mint 25 éve vesz részt, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Biz;'!, ságának tagja. 1945 óta ország­gyűlési képviselő, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Engels híres meghatározása szarint a matematika az a tudo­mány, amely az anyagi világ tér­beli formáit és mennyiségi vi. szonyait kutatja. Ebből követke­zik, hogy a természet megisme­réséhez és átalakításához feltét­lenül szükséges a mati-.mai.ika eredményeinek széleskörű alkal­mazása. A Szovjetunióban a kom. munizmus nagy építkezéseinek megtervezését rengeteg felső ma­tematikai számítás előzte meg és a tervek megvalósítása közben is számos matematikai probléma me. rül fel. Nálunk is annál nagyobb mértékben alkalmazzák a tervezés­ben és a termelésben a felső ma­tematika eredményeit, minél job­ban fejlődik iparunk a szocializ­mus építése során. Ma minder. mérnöknek, fizikusnak, vecry-ász. nek, statisztikusnak sok felső ma­tematikai ismeretre van szüksége, és hogy azokat jól elsajátíthassa, nagyon szilárd alapjának kelt len­nie a matematikai alapismeretek terén. Altalános tapasztalat műszaki egyetemcinken, hogy a mérnök­képzést nagy mértékben hátrál­tatja az, hogy sok középiskolából hiányos matematikai alapismere­tekkei jönnek az érettségiseit diá­kok. Nem csoda, hiezen sok is. kólában latin- vagy valami más. szakos tanár tanítja a matemti­kát, De ott is, hol van matema­tikai szakképzettségű tanár, sok helyen olyanok tanítanak, akik a Horthy-rendszer alatt hiányos szakképzettséget kaptak. A Horthy-rendszerben igen elhanya­golták a tanárok kiképzését, ál­talában, de különösen a matema­tikus-tanárokét. Olyan matemati­ka-tanárok is vannak, akik még mindig a Letűnt múltban kötele, ző. az idealista világszemléletre épített, formalista tanításinódot alkalmazzák. Az ilyen tanár ta­nítása nyomán azt a képet kap. ja a diák, hogy a matematika agyafúrt tudósok által kieszelt, közönséges ember által el sem képzelhető elvont fogalmakkal va­ló bűvészkedés. Ezért van annyi embernek rossz emléke a közéip is­kolai „algebra-órákróV Ezt az állapotot sürgősen fel kell számolnunk, különben mér­nökeinket, üzemi fizikusainkat és vegyészeinket sem tudjuk jól ki. képezni. Fontos feladatunk tehát, hogy minél előbb, minél több, szak­mailag jól kiképzett, a dialekti kus-materializmus ideológiájával és a Szovjetunió nevelési tapasz­talataira épített szocialista peda­gógiával felfegyverzett matemati­ka-fizika szako3 tanárt adjunk a középiskoláknak. Az értelmiségi szakemberek kiképzése terén a matematikus tanárképzésnek ép­pen olyan kulcshelyzete van, mint az ipar fejlesztése terén a nehéz. Február vége felé közeledtünk. A "könnyű tavaszi idö elkergette a te­lel. Á fák a korzón végig még csu­paszon nyújtogatták karjukat, de már érezni lehetett a levegőben az ébredő természet új, derűs illatát. Még kéken csillogott az ég, ahogy megvilágították a csillagok, meg a hold mosolygása. Ahogy kiléptünk a kapun Évával, magunkba szívluk az este illalát. Kezem Éva karjába fűztem és andalogva indultunk el hazafelé. Alig pár perce, hogy le­tettük a'tollat. Azóta a riport már a nyomdászok előtt van s szedik ki a soroloat. Nem rég kezdtük el az írást és úgy szeretünk Írni mindketten. Éva elmesélte, hogy délelőtt a Textil­kombinátban járt és megnézte, ho­gyan szervezik a Nazarova-mozgal­wif. Barátnők vagyunk és igy elő­került minden kis apróság, amely megtörtént ezen a napon. Tele voltunk az új élet szépségé­vel. Részleteire bontottuk azoknak az embereknek a gondolkodását, akik­ről írtunk. Munkások ezek. Sebők Vera sztahanovista, Lakatos Mag­da ifjúmunkás és még sokan má­sak. Éreztük és láttuk hatalmas al­kotóerejüket. Éva egy pillanatra megállt. Ahogy a fák ágai leözt átvilágított a villany, csíkokat rajzolt ax arcára. Nagy fekete szemeiben• élénk kí­váncsiság volt. Te, hogyan beszélnek ezek a r áriról! — Tudom... — fogtam meg wra a kezét — egyszerűen és határta­lan szeretettel. — Pedig vannak közöltük, akik nem is párttagok. — Nekik is a Párt ad fokozot­tabb erőt a munkához... Mintha valami feszültség állt volna közénk, nem folyt tovább a vidám beszélgetés. Csak úgy men­tünk-, laa-asi, sCálgalva, AZ ELSŐ LÉPÉS „Nekik is a Párt ad fokozottabb erőt a munkához. Vannak, akik nem párttagok." Én 'sem vagyok még párttag, tagjelölt sem. Mégis min­den gondolatommal ezer etem a Pár­tol és úgy akarok viselkedni, mint egy kommunista. Hányszor gondoltam már arra, hogy ideje volna a Párt elé állnom, megkérdezni, hogyan látják, méltó vagyok-e arra, hogy a pártjelvényl mellemre tűzzem. Sokat latolgat­tam. Tudtam, ennek az as előfelté­tele, hogy jó munkát végezzek és ez hajtott, ez vezetett. Egyre jobb cikkek kerültek ki tollam alól. Egy­re többet tanultam. Ez az esti be­szélgetés tettre késztetett. Most már szükségét éreztem an­nak, hogy odamenjek a párttitkár­hoz. megkérdezzem tőle, k-érhetem-e tag jelölt felvételemet. * Szinte félve nyitottam ki a sze­doicrem ajtaját. Máskor pedig olyan vidáman robogtunk be ide, munka után Évával. A szedögépek kedves duruzsolással öntötték ólomba a be­tűket. A tördelő asztalon már ott sorakoztak a kiszedett hasábok, cí­mekkel tarkítva. Hernádi elvtárs, a párttitkár tördelte be az oldalt. A keretben szépen egymás alá sora­koztak az ólomból kiszedett újság­cikkek. „Kész egy oldal, mehet az öntőbej' Odasettenkedtem a párttitkár mellé és csendesen figyeltem mun­káját. A párttitkár elvtárs kíván­csian nézett rám. — Mi az Margit ? Gyorsan kaptami a szón. — Hernádi elvtárs, én szeretnék tegjelölt lenni, Éva nyitott be a szedöterembe. Az utolsó szavakat még 8 is hallot­ta, Odaszaladt hozzám és megra­gadta a párttitkár ólmos kezét. — Én is, párttitkár elvtárs! Melegen egymásra néztünk. Nem beszéltük meg; mint kedves titkot őriztük a gondolatot ma estéig. * A párt csoportvezető meglepődve nézett ránk, amikor a párttitkár elvtárssal beléptünk, Vidám, pajkos nevetéssel álltunk meg elölte. De Hernádi elvtárs komolyra fogta a szót: „Itt van melletted ez a két lány, akiknek minden vágyuk az, hogy tagjelöltek legyenek és nem veszed észre őket? Vagy nem dol­goznak jót?" A púrtcsoportvezelö kissé zavar­ba jött. — Igaz, nem beszéltem még ve­lük erről a kérdésről.,., de hiszen pártlapnál dolgoznak. — Éppen ezért fontos a te fel­adatod — mondta Hernádi elvtárs, miközben kezünkbe adta a tagje­löltfelvételi kérelmet. — Én tudom, hogy jól dolgoznak, figyelemmel kísértem munkájukat. Aztán felénk fordult és nevetve mondta: — Kérdezzétek meg az elvtársa­kat, ki ajánl majd benneteket fel­vételre. Jó erősen megszorítottuk, egymás kezét és úgy mentünk ki. Ahogy az ajtó becsukódott, még hallottuk, hogy a párttitkár elvtárs hogyan mondja el, mi a párlcsoportvczet'j feladata. * A taggyűlésen Éva nevét olvas­ták először. Felállt és szembené­zett az elvtársakkal. — Igen. Inas voltam, de nem mesterségem tanultam, hanem mo­sogatni, talearítani. — És mondta vádion tovább, mintha minden inas­lány átlcát elmondaná a múltra, ^ Élesen csattant a hangja: — A felszabadulás új életei ho­zott, Tanulhattam és most ujság­írógyakornok vagyok. Szerelem na­gyon a munkámat, A dolgozókról írok a dolgozóiénak. A munkások boldog, szép életét írom le. A tollal harcolok a mi békénkért, azért, hogy nyugodtan tanuljanak járni a zöld gyepen a nevetgélő kisgyer­mekek Csodálkozva néztem rá. Mint a tü­zes acél, izzottak szavai. Úgy, mintha meg sem lehetne állítani a szóáradalot. Vájjon én mit mondok itt el? Bennem is felgyűlt a midi sok ke­serűsége, de átsütött rajta a napsu­garas jelen minden gazdagságúval, szépségével. Ujjongani szerettem volna, gyorsan elmondani, hogyan leltem vízhordó, urakat kiszolgáló lányból én is újságírógyakornok. Elmondani, mennyire szerelem azokat, akikről írok, hogy minden dolgozó az én lestvérem. Elmonda­ni itt a taggyűlésen, hogy hogyan keresem a betűkel, hogy a legszeb­ben írjam le a mi haladásunkat, építésünket. Az én nevem hangzott el. Mini az édesanyámnak gyermekkorom­ban, úgy mondtam el mindent ttt a taggyűlésen a Pártnak. Elmondtam azt is, hogy hibáim vannak és azt, hogy mik a terveim. Amikor magasra lendültek a munkásöklök és feltartották a vö­rös párttagsági könyvet, a Párt si­mogatását éreztem. De megéreztem benne azl a keménységet is, amely­lyel biztos úton vezet, amellyel épít, amellyel Icsúlyl a nép, a béke ellen­ségeire * Bizonytalanul indultunk útnak, mint a járni tanuló gyermek, de a Párt megfogta a kezünket és vezet, erősít, megacéloz. Nógrádi Margit, iparnak. Éppúgy, amint elsősor­ban a nehézipart fejlesztjük — mert az látja el gépekkel a köny­nvűipart is, — éppúgy erősítenünk kell a matematikus tanárképzést is, mert az egyetemről kikerü1 ö matematikus tanárok tanítják meg a matematikai alapismeretekre azokat a leendő mérnököket is. akik majd későbbi ötéves tervein­ket valósítják meg. A matematika-fizika szakos ta. nárok kiképzése a tudományegye­temek — köztük a szegedi egye. tem — tennészetludományi karán folyik. Ezkere a karokra bármi­lyen iskola érettségi bizonyítvá­nyával, vagy tanítói oklevéllel le­het jelentkezni; kivételes esetben kiváló jelentkezőket érettségi nél­kül is felveszünk. Azok a mun­kás- és parasztifjak. akiknek a múltban nem volt módjuk a ma. tematikai alapismereteket megsze­rezni, egyéves ingyenes, bentlaká­sos, ösztöndíjas szakérettségi-tan. folyam ulán jöhetnek az egyetem­re; ösztöndíjukat az egyetemen is megtartják. A szakérettségisek jobban megállják a helyüket az egyetemen, mint sok középiskolát végzett diák. A tanár elöi'ek négyéves ki­képzési ideje alatt az állam diák. szállókkal, menzával, a rászoru­lóknak ösztöndíjjuttatással gondos­kodik a gondtalanul tanulásukról. A szegedi egyetemen három Kos. suth-dijas mattematikus és egy Kossuth-díjas fizikus professzor előadásait hallgathatják; tanár­segédek vezette gyakorlatok, ta_ nulókörök könnyítik meg tanulásu­kat. A legkiválóbb szovjet mate­matikai tankönyvek magyar fordí. tasaiból, valamint kiváló magyar matematikusok által írt tanköny­vekből készülhetnek. Az idén je­lent mag Vinogradovnak, a leg­nagyobb élő matematikusok egyi­kének számelmélet-tankönyve ma­gyar fordításban, az elsőéves ta. nárjelöltek számára, valamint Gjnn'ter és Kuzmin felső matema. tikai példatára. További szovjet tankönyvek most vannak nyomás vagy fordítás alatt. Amíg valame­lyik részlettárgyból nem készül el a tankönyv, sokszorosított tan. könyvpótló jegyzetet kap a kezé­be minden hallgató. Igy számoljuk fel a mult kapitalista könyvkiadá­sának örökségét, az egyetemi tan. könyvhiányt. A szakmailag lema­radó hallgatókkal egyénileg fog­lalkozunk, a legjobb hallgatókat osztjuk be hozzájuk tanulópárnak, hogy lemaradásukat rövid idő alatt pótolhassák. Szakmailaq kiváló a matemati. ka iránt érdeklődő hallgatóinkat a tudományos kutatómunka is vár­ja. Mint aspiránsok, legalább ha­vi 1000 forint ösztöndíjjal két éven át minden idejűket tudomá. nyos kutatásra fordíthatják, a legkiválóbbakat pedig a Szovjet­unióba küldjük ki aspiránsok vnyy tanársegédek lehetnek az egyete­meken, főiskolákon, kutató inté­zetekben, üzemek kutató laborató. riumában kaphatnak állást. Be'ő­lük lesznek majd a jövő főiskolai, egyetemi tanárai, Kossuth-díjas matematikusai is. Hazánk mate. matikai kutatómunkája világszer­te elismerésnek örvend. Ennek je­le volt az, hogy első magyar ma­tematikai kongresszusunkra, amit a nyáron rendezhettünk meg a. Párt, az Akadémia és a kuitusz­kormányzat hathatós támogatásá­vá', kilenc szovjet matematikus jött el, köztük olyan világhírű, még az imperialista világban is elismert szaktekintélyek, mint Vi. nogradov, Alekszandrov, Kolmogo­rov, Markov, Nyikolszkij. Az el­ismerés jele az is, hogy egyik — Szegeden kiadott matematikai fo­lyóiratunk volt az első a mokratikus országik tudományos folyóiratai közül, amelyet szovjet matematikusok cikkeik bekü'désé­vel megtiszteltek. Tudományos színvonalunk fenntartása és to­vábbi emelése fiatal kutatóinkra vár. Középiskolát végző diákjaink közül sokan megértették, hogy második ötéves tervünk sok mér. nököt igényel, ezért tömegesen je­lentkeztek a műszaki egyetemek­re. Értsék meg sokan, különösen a szocializmus építésében legöntu­datosabb osztálynak, a munkás, osztálynak a fiai azt is, hogy a szocializmus építése, harmadik cs későbbi ötéves terveink mérnök­szükséglete, már most sok mate­matikus.tanárt igényel és jelent­kezzenek a természettudományi karokra, vagy a szakérettségi-tan­folyamokra matematika.fizika szakos tanárjelöltnek! Kalmár László

Next

/
Oldalképek
Tartalom