Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-25 / 95. szám

SZERDA, 1851. ÁPRILIS 25. A Pápai Fonoda élenjáró békehftrcosai Alálbbl képeinken & Textilkombi­nát versenytárs üzemének Legki­válóbb dolgozóit mutatjuk be: OMLIK A FAL... Horváth Mária előfonó, aki már­ciusban átlagosan 125 százalékra teljesítette normáját. 1 1 1 Szegeti halárán nézem a várost, pihegő teste. Izma feszül. Büszke ürömben féltve vigyázom: Tito mereszt rá városeszemet. Mint őr a vártán, mindent belátok, túl a pipázó gyárak előtt sarjad az őszt, tiszta vetésünk. friss, üde zöldön siklik a szem. Nekünk terem már dósán a lníza, ám odaál a Bácska sovány... Szrrbián ott ül a dögkeselyű, s csillogó vérben nézi magát. Áttör a liir a börtönök rácsán, s jajszavuk íze oly keserű: „.ló lovunk nincs, csupa rozsda ekénk, s Tito magot még vetni sem ád.*' Tavaly is áttört börtönök rácsán csontos parasztok fájó szava. Sóvárgó szemmel nézték kalászunk, nézték. Imgy nálunk kombájn arat. Dehát a gyilkos epéjét rágta félelem s gyáva gyűlölete, s Bácska határún fegy verek öltek. Tito sokukra rálövetett. Gyűlik a szívben a bosszú vad árja, nincs kegyelem, ha sujt az ököl. Jugoszláv testvér börtöue rácsát döngeti már és omlik a fal. I.ÓDI FERENC. NÖi MŰVEZETŐK AZ ÚJSZEGED! KENDERSZÖVÖBEN A felszabadulás mindannyiunk életében döntő fordulatot jelentett. A mult szomorú emlékei, a munka­! nélküliség, vagy a fizetellen túlórá­i zások, nyomor, éhezés helyébe szebb, boldogabb munkáséletet ho­zott. A múltban a munkások azért, hogy családjaiknak a legszüksége­sebb élelmet biztosítsák, napi 14— 16 órát dolgozlak, eladták munka­erejüket a tőkésnek olyan kevés összegért, amelyből csak nyomo­rogni tudtak. Természetesen ilyen ; körülményeik között tanulásról, i szakmai képzésről szó sem tehetett. ! Idejük, de pénzük sem volt hozzá. A nőket még jobban elnyomták. Az uralkodó osztály elve az volt, ; hogy a nők gyengébb testalkatuk­nál fogva fizikailag és szellemileg is alacsonyabbrendűek a férfiak­nál- Ezt a téves elméletet még ma is megtalálhatjuk egyes dolgozók­nál, mint a mult rendszerből ránk maradt és még teljes mértékben ki nem nevelt csökevények egyikét. A felszabadulás után megválto­zott a munkások helyzete. Saját gyáraikban dolgozhatnak és öröm­mel dolgoznak. így vált becsület és dicsőség dolgává a munka. Meg­változott a nők helyzete is. A Párt Kadics Antul vasesztergályos a Kongresszusi Héten bevezetett úji.. fásával 673 százalékot ért el. Má­jus J. tiszteletérc vállalta, hogy 255 százalékos átlagteljesítményét 270 százalékra emelt. Jelenleg 399 szá­zalékos teljesítménnyel dolgozik segítségével. Alkotmányunk elve alapján a nők is bekapcsolódhattak még fokozottabb mértékben a mun­kába s a számukra eddig elérhetet­len álom teljesült: tanulhatnak. A rfotgosó nők többsége be is bizonyította, hogy megállja a helyét a munkában és a tanulásban is. Az Ujszegedi Kenderszövő Vál­lalatnál eddig férfi -művezetők vol­tak, csupán egyetlen női művezető dolgozott az üzemben. Ma már 14 női művezető került ki az üzem dolgozói közül. Dolgozótársaik sze­retettel és megbecsüléssel veszik körül őket, talán éppen azért, mert néhány héttel ezelőtt még mellettük, a gépeken dolgoztak. Horváth 7.*. Márta a felszabadulás előtt keveset fog­lalkozott szövéssel. Tanulni egyál­talában nem tanulhatott. A felsza­badulás után megváltozott az ő helyzete is. Jelenleg általános is­kolai tanulmányait végzi, jó mun­kája jutalmaként most segédműve­zető tett, ősszel pedig a Textil­technikumon tanul tovább. Látja a nagy változást a művezetők és a se­A kedvező idő kihasználásóval gyors ütemben fejezzük be a vetési munkákat A járások versenyében változatlanul a csongrádi jár az élen Bóka Rózsa, a Pápai Fonó egyik legjobb békealáirasgyiijtöje. A kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor Kenyeres Irénnel aláíratja a béke­ivet, miután elbeszélgettek arról, hogy a békét csak jobb munkával lehet megvédeni. * ^jidíék'i 1 A tavaszi mezőgazdsági munká. latok végzésének üteme az elmutt héten is fokozódott a megyében. A tavaszi vetési terv teljesítésében a termelőszövetkezeti csoportok járnak az élen. Igen sok termelő­csoport befejezte már a tavaszi ve­tést, elvetette a kukoricát is, A megye átlagosan a mult hét szombatjáig 66.7 százalékra vetette el a tavaszi növényféle­ségeket. azóta ez a százalék­arány emelkedett. Azonban még mindig lemaradás mutat­kozik a zab é« a takarmány, répa vetésében. Mindkettőnél pedig már lejárt a vetési határidő, A helyi tanácsok, meeögazdasági osztályok és küiö. nősen a helyi DÉFOSZ-szervezetek a versenymozgalom további kiszé­lesítésére törekedjenek a lemara­dások behozása érdekében. A nyil­vános versenyagitáció nagyban nö. veli az eredményeket. Egyénileg dolgozó parasztjaink között is már szép számmal vannak olyanok, akik befejezték a vetést, ószentívánon Bodó Gáspár 7. Dósakén ifj. Kis György 5, Szatymazon Kormányos Mihály dolgozó paraszt fejezte be a tavaszi vetést. Balástyán Csányi József 10 holdas dolgozó paraszt már a gyapotot is elvetetne. Népszerűsítsék a községek ezeket a dolgozó parasztokat, hogy pé'. dójuk követéseképpen a többi dol­gozó paraszt is törekedjék a köz­ségben a vetés minél előbbi befeje­zésére. A járások közötti versenyben változatlanul a csongrádi járás jár az élen, A járás dolgozó parasztjai a ta­vaszi vetési tervet 84 százalékban teljesítették. A szentesi járás 75, a szegedi járás 60, a makói járás 59 százalékban te jesitette a vetési előirányzatot a mult szombatig. Hiba van még mindig a verseny szervezése körül. A versenynek irá_ nyitói ugyan a helyi tanácsok, a mezőgazdasági osztályok is, de a verseny gazdájának a DÉFOSZ. nak kell lennie. A tszcsk közötti versenyben a szegedi Táncsics-termelőszö. vetkezet jár az élen. De jó eredményt ért el a szegedi Al­kotmány, a vásárhelyi Marx, Szántó Kovács és Táncsics-ter­termeiöcsoport is. Nem mutatnak jó példát az egyé­nileg dolgozó parasztoknak a sö­vényházi Zója-termelöcsoport do:. gozói. Ebben a csoportban a ver­senymozgalom igen gyenge. A versenybizottság csupán papíron működik. A vásárhelyi yVlkotmány­termelöcsoportban elhanyagolják a munkaszervezést. E két csoportban gyengén is halad a tavaszi munka. Az egész megye területén szé­pen fejlődnek az őszi kalászosok, de gyors fejlődésnek in«]u tak a tavaszi kalászosok is. Ezeket a kalászosokat sásolni nem szabad. Mégis előfordul több helyen, hogy sásolják, jószágokkal legeltetik a kalászosokat. Kü önösen az osztály, ellenség, a kul okság igyekszik a kalászosok sásolásával veszélyez, tetni idei jó termésünket. Macsán Antal csanádi kulák mintegy 120 négyszögöl búza és ősziárpa vetését egészen a tövig lckaszá'ta. Fodor Sándor Szentes D. oldali kulák egv hold búzáját vágta te. A mezőőrök, dülőfelelősök és minden versenyben álló egyé­nileg dolgozó paraszt tartsa kötelességének, hogy ezeket a kulákoknt leleplezze és felje­lentse. Az osztályellenség el en vívott harc útján, a versenymozgatom to­vábbi szélesítésével és a még fo­kozottabb ellenőrzéssel tehetővé kell tenni a megyében, hogy ezen a héten vetési előirányzatunk tel. .tesitését növelni tudjuk. Császár Gyula sztahanovista kár­toló, aki jelenleg 28 gépen doigo­Párosversenyek az építkezések között A Szegedi Magasépítési Válla között. A Dóm-téri építkezés dol­latnál igen jól halad a hosszúlejá. gozói például párosversenyre hív. ratú versenyszerződések megköté- ták ki a gedói építkezés do'go. se. A versenyszellem további fel- zóit. Ugyancsak párosverseny in­lenditése érdekében párosversenyek .dult a Keramit műszáritó és s kutasak, meg ?s egyes építkezések Paprikabeváltó épitkesóas között. gédmüvezetök viszonyában is. A múltban a mesterek csak éppen annyit adtak át tudásukból, ameny­nyi a mun Ica elvégzéséhez elenged­lietelenül szükséges volt. Ma a főművezetők mindenben segítik őket, a céljuk az, hogy mielőbb a segédmövezetóböl is gyakorlati tu­dással rendelkező, jó művezetők váljanak. Hévimi Margit a múltban kisüzemben dolgozott. Ott tanulta meg a szakmát. — 1948-ban kerültem ide, a gyárba. Tavaly májusban résztvet­tem négyhónapos művezetői tanfo­lyamon, ezután, mint áruellenőr dolgoztam. Két hónapja vagyok művezető. Remélem, hogy az i«kp­lán szerzett elméleti tudásomat a gyakorlatban is helyesen fogom fel­használni, minden munkatársam érdekében. A Párt bízott bennem, amikor iskolára küldött és én méltó akarok tenni erre a bizalomra. Horha Ermaábet a felszabadulás előtt kórházban, háztartásban dolgozott. Különösen rossz emlékei vannak a „naccságák­nál" eltöltött időkről.. Hajnali négy órától este tízig dolgozott, így nem volt alkalma a tanulásra, A fel­szabadulás után a Mezőhcgyesi Ál­lami Gazdaságban helyezkedett el, ahol már nem keltett a „naccsá­gák'' szeszélyeit tűrni. Az üzembe ifjú ezővötanulóként került. — A DISZ-»zervezet munkájába aktivan bekapcsolódtam — mondja. — A tagság beválasztott a vezető­ség tagjai közé. Majd elvégeztem hathetes szövő- és továbbképző szaktanfolyamot. Jelenleg 8 hóna­pos művezetői tanfolyamon tanu­lok. Szeretem a szakmámat. Sok változatosság és érdekesség van benne. De örömmel dolgozom azért is, mert tudom, hogy a békéért a munkapad mellett is kell harcol­nunk. Minden erőmmel és tudásom­mal arra törekszem, hogy Rákosi elvtárs útmutatása nyomán még jobb, még tökéletesebb munkát vé­gezzek. Boldog vagyok, hogy jó munkámért azt a nagy megtisztel­tetést is kiérdemeltem, hogy de­cember óta a Párt tagjelöltjei kö­zé tartozom. Még jobb munkát aka­rok végezni s ennek érdekében to­vább képezem magamat. (teszel másféléves technikumon tanulok tovább. Békeívek az egyetemen Dolgozó népünk továbbra is igeit nftgy lelkesedéssel írja alá a béke. ivekéi. Tiltakoznak az amerikai háborút; uszítók provokációi ellen éfl követetik, hogy kössön az öt nagyhatalom"békeegyezményt. Ez a követelés élénk visszhangia talált az egyetem faltftin belül is. hiszen már ott is a dolgozik gyermekei ta­nulnak, akik tudják, jnit adott ne­kik a népi demokrácia* szabadsá­got, jólétet és gondtalaA tanulási lehetőséget. Ezt akarják' megvé­deni, ezért harcolnak a bekéért. A Szerves Kémiai Intézel egyik tanterméből elsőéves gj/ógysiercsx­hallgatók jönnek ki. Közlük vart Kovács István is, a: évfolyam tit­kúra. Nemcsak aláirta a békeíi\>tr de ö maga is a békealMr&sgyüj­tök közé tartozik. — Boldogan végzem ezt a mun­kát — mondja — A felszabadu­lás tette lehetővé álmaim megvaló­sulását. Apám igen szegény volt es a múltban nem nyilt lehetőség szá­momra a. tanuláshoz. Laboránsnak mentem és 11 évi laborén sleedás után most a népi demokráciában érhettem el, hogy továbbtanuljak. Ezt az új életet minden erőmmel meg akarom védeni. A fizikai laboratóriumban elsff. c»cs orvostanhallgatók gyakorlata folyik. Fehérköpenyes lányok és fiúk bájolnak n kísérleti szerek fö­lé. A szünetben azonban jut idő arra is, hogy a népnevelők elbeszél, getueiiek velük s a hallgatók alá­írhassák a békeivet. — A népi demokrácia biztosítót, la számomra a zavartalan tanulást meséli aláírás közben Halász Jó. zsef. — Havi 325 forint ösztündí. jat kapok és én igyekszem, hogy jó tanulással szolgáljak rá erre, de egyben növeljem Is vele a béfcelá­bor erejét. Hasonlóan beszél Pécsi Zoltán U: — A mnltbaii én sem tudtam ta­nulni. A felszabadulás után a dol. gozók iskolájában szereztem meg az érettségit és most arra törekszem, hogy az egyetemen is jó tanuhVssal erősítsem a béketáborf. Az Április 4-útja elején aí egyiik félemeleti ablaksoron finom ételszag árad az utcára. Az egye­temi menzáról jön a jó illat s benn a teremben, hófehér viaszosvászon­nal borított asztaloknál, vidám be­szélgetés közben esznek az egyete­misták. A beszélgetés közben szó esik a békealáírásgyüj lésről is. Horváth István, a III. éves gyógy­szerészhallgalók titkára örömmel magyarázza: — Évfolyamunkon igen szépen haladt a békealáírásgyüjtés. Külö­nösen Gábis Gabriella, a békebi­zottság elnöke végez jó munkát. Mindenki aláírta már a békeívet, a betegeket pedig a lakásukon ke­resik fel. • A békealáírásgyüjtés még nem ért véget. Minden öntudatos egye­temi fiatalnak éppenúgy. mint as ország minden dolgozóidnak alá­írásával is be lcell bizonyítania, hogy luircos híre békénk megvé désének. Siska Gábor, gyógyszerész haílgatő. ELŐRE IFJÚSÁG Tanuljunk tovább az Építőipari Technikumban / óvó év szeptemberében négy új első osztállyal nyílik meg az Építőipari Technikum. Olyan fiatalok jöjjenek az építőipari pályára, akik szerelik a számtant és a rajzot, hivatási éreznek erre a pályara. Ismeretesek minden dolgozó előtt azok a hatalmas építkezések, amelyeket fejlődésünk során eddig elértünk. Ezek az építkezések gon­dosan elkészített tervek alapján készülnek. A terveicet a tervező irodákban készítik és ezek alapján történik a kivitelezés. Itt találhat­juk meg az Építőipari Technikumból kikerült technikusokat, akik a legközvetlenebbül veszik ki részüket a szocializmus építéséből. Négy év múlva, amikor végeznek a technikusok, oklevelei kapnak és azután szabad elöltük az út, rengeteg lehetőség között vá­laszthatnak. Építési vállalatoknál elhelyezkedhetnek mint műszaki rajzolók, majd kellő gyakorlat után mint főépításvesető mellé beosz­tott műszaki előadók s újítási vonalon dolgozó technikusok nyerhetnek beosztást. , Ugyancsak építkezési vállalatoknál, mint felmérők, elszámolási rajzok készítői, normaelszámolások műszaki felülvizsgálói, anyagelosz­tással, anyagszállítás vezetésével foglalkozó műszaki vezetők, a munka ellenőrzésével foglalkozó technikusok, gyakorlat után pedig mint építés­vesetőhelyetttsek, később, mint építésvezetők működhetnek. A tervező irodáknál először gyakorlott tervezők mellé osztják be őket s fokozatosan fejlődve tervezői beosztásba kerülnek. A; épületek szerkezetének méretezési kérdéseivel foglalkozó statikus tervezők mellett elsajátíthatják a vasbetonszerkezetek méretezését és tervezését s így önálló vasbetontervezö statikusokká válhalnak. A technikum elvégézése után továbbtanulhatnak a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán. Akik az ipar valamelyik területén elhelyezkedtek, az Állami Műszaki Főiskola építészeti tagozatán esti tanulással képezhetik tovább magukat. így azután mérnökök, föépí­tésvezetök, főmérnökök, miiszaki osztályvezetők válhatnak belőlük. Az Építőipari Technikum szeretettel várja új tanulóit azokat, akilc ki akarják venni részüket abból a. hatalmas építömunkábőt malp. mosl az ötéves tarvbtn reánk hárul*

Next

/
Oldalképek
Tartalom