Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-22 / 93. szám

rASÁRTUP, IMI. ÁPRILIS 22. 5 TECHNIKAI MINIMUMOK RENDSZERE A Népgazdasági Tanács a közelknultban rendeletet hozott, mely szerint a szakipari szakmákban folyamatosan be keit vezetni a technikai minimumok rendszerét. E határozat megvalósítása újabb jelen, tős lépés azon az úton, amely a szocialista ipar terén a kiváló és magas szaktudású munkaerőképzés megvalósításához vezet. A technikai minimumók rendszere a már eddig fennálló személyi kategóriába való sorolásból indul ki.. Amig azonban az eddigi besorolás konkréten kidolgozott műszaki követelmények nélkül volt, a technikai minimumok rendszerébe való besorolás már pontosan kidől, gozott elméleti és műszaki követelmények alapján történik. Különféle szakmákban különféle kategóriákat ártanak fel és az egyes kategóriák a szakmai tudás bizonyos fokát jelentik majd. Eddig a követelményeket, illetve a kategóriákat csak szakmunkásokra állapították meg azért, hogy a szakmunkáslétszám és utánpótlás biztosítva legyen a nagyfokú szükségletnek. Szakmunkás csak bizonyos ka. jhgória elérése uján lehet valaki. Ezen kategória-követelmények részben gyakorlati, részben elméleti ismeretekből állanak- Hogy ezt az alapfokú kategóriát egy szakmun. kás elérje, srükség van minden szakmában az alapvető szakmai isme. retekre. A víz- és fűtésszerelöknek például ismerniük kelj azokat a szerszámokat, melyekkel dolgoznak, azokat sz anyagokat, melyek a min. denuapi életben használatosak, ezek általános elnevezéseit és méreteit, fovábhá a munkához kiadott tervrajzok olvasását. 'Az a munkás, aki Valamely kategóriába kerül majd a technikai minimumok szerint, ennél magasabb kategóriába csak akkor juthat, ha leteszi a megfelelő magasabb kategória által megkívánt vizsgát és (gy tesz tanúbizonyságot magasabb szakmai tudásáról. Mit jelent ez a ipunkás keresete szempontjából? Elsősorban azt, hogy minden kategóriának megvan határozva az alapbére. Ezen alapbér a kategóriái emelkedésével arányosan emelkedik. Igv a munkásnak a magasabb kategória magasabb alapbért biztosít. És azt is jelenti, ha egy munkás bizonyos magas kategóriába már be van sorolva, de a körülmények miatt az általa végzett munka szakértéke például két *ntegóriáyal alacsonyabb, úgy sze_ mélyi pótlékként joga van a végzett munka éj a besorolt kategória alapbére közötti különbségre: tehát a kategóriájuk után járó teljes alapórabért kapják. Ezen személyi pótlékot azonban csak azok kaphatják, akik letelték a technikai minimumok vizsgáját. Ez a rendszer a magasabb technikai tudás fokozott megbecsüléséi és érdemszerinti díjazását jelenti. A technikai minimumok rendszerének bevezetése a szovjet ipar eddigi ta. pasztalatai alapján történik majd — végrehajtása pedig ipari vezetőink, dolgozóink fontos feladata. Hogyan juthat egy szakmunkás, Ví>gy egy segédmunkás a technikai minimumhoz? A rendelet végrehajtási utasítása szerint a vállalatok vezetői vizsgáztató bizottságot ne. vezuek ki. A bizottság tagjai: a vállalat legjobb üzemi szakmunkásai, az élmunkások, a sztahánovisták, művezetők, technikusok és mérnökök, A bizottság előtt tehető le a technikai minimum, vagy pedig a magasabb kategória vizsgája. A vizsga sikeres letételére a "vállalatoknak minden segitséget meg kell adni munkásaik részére. Biztosítani kell olyan munkahelyre való állítást, ahol a munkás kellő akarattal és szorgalommal elsajátíthat, ja mindazt gyakorlatilag, amit a szakma megkíván. Szükséges, hogy megszervezzük a munkaidőn túli elméleti és gyakorlati oktatást a vállalatok tanműhelyébein, ahol a vállalatok technikusai és mérnökei különösképpen kiveszik a részüketa szakmát felölelő elméleti oktatás biztosításában. Footoa továbbá a szakminisztériumok által rendezett átképzőtanfolyamokon és művezetőképző tanfolyamokon való minél nagyobb részvétel biztosítása Természetesen mindezeké JZ hozzájárul, hogy a munkahelyen dolgozó munkások a szükséget szerszámokat, gépeket, nyersanyagokat és félkészgyártmányokat kapjanak, mert hibamentes jó munkát ás ezáltal gyorsabb és jobb tanulást a fentiek biztosításával lehet csak megvalósítani. Mit jelent építőipari vonalon a technikai minimum? Azt jelenti, hogy nagyarányú ötéves tervünk sikeres biztosítása nemcsak azon múlik, hogy rendelkezésre áll-e a pénzügyi fedezet, hanem azon is, hogy ezen feiada. tok végrehajtására rendelkezésre álljon olyan nagylétszámú és való. ban, szaktudással rendelkező azakmunkásság, akire a tervek végrehajtását nyugodtan bizhatjuk is. Jelenleg mi a helyzet? 'A'z, hogy az ország szakmunkáshiánnyal küzd. A jelenlegi szakmunkások kőzöl igen sokan nem állnak a szakmai tudás magaslatán. Ennek következtében a tervek végrehajtása lassúbbá válik és minőségi kifogás alá esik Ez előidézi azt, hogy a már egyszer elkészült munkákra újra és újra ki kell vonulni és ott több, kevesebb ideig javításokat végezni. A fentiek sikeres megvalósítása esetén azonban mindez az építőiparban a jövőben kiküszöbölhető, de más vonalon is biztosíték arra, hogy népi demokráciánk szocialista iparosítása terén gyökeres, eredményes és a dolgozó nép javára is hasznos eredményeket fog felmutatni. Scőnyl György a Szegedi Épületszerelő Vállalat főmérnöke. IPARI SZEMLE Szocializmusunk építésének lapasztalatokban gazdag szakasza volt a mostani tervév első negyede. Erre az időszakra esik a kongresszusi verseny, mely megmutatta, hogy dolgozóink akarják a szocializmus építésének meggyorsítását, fokozottan kiállanak a béke védelmében. A feszitett terv nagyobb követelmények elé állította a dolgozókat. Énnek ellenére azonban általiban jól megállották a helyüket és kisebb zökkenőktől eltekintve, sikerrel zárult Szegeden az első tervnegyed. Ha arról a munkáról, ami ez alatt sz idő alatt üzemeinkben folyt, megközelítőleg is teljes képet akarunk, a következő szempont okból ked megvizsgálnunk a termelő mun kát. Meg kell néznünk, hogyan teljesítették üzemeink a tervet, hogyan alakult a termelékenység, mik a versenymozgalom jellemző: és ho. gyan kezdtek hozzá az első negyed, év sikeres befejezése után a még jobban megnövekedett feladatok teljesítéséhez. Tervtel jeaf téa Bevezetőbej mégegyszer le kell szögesni, hogy az idei tervek a tavalyi terveknél sokkal feszítettebbek voltak már as első tervnegyedben is. Ennek ellenére a szegedi üzemek az első negyedévi tervet globálisan 105.4 százalékra teljesítették. Az átlag hullámzó irányzatot mutatott. Januárban 108.1 százalék, februárban 1018 százalék, márciusban pedig 106-4 százalék volt a szegedi üzemek összesített tervteljesítési étiaga. Legjobb tervtelejsítési átlagot — 116.8 százalékot — az élelmezési ipar érte el, leggyöngébb — 91 6 százalék — pedig az építőipar terv. teljesítési átlaga. A tervteljesltés legegyenletesebb a faiparban volt, ahol havonta körülbelül 3 százalék, nyi emelkedés mutatkozik. összehasonlításképpen érdekes pár üzem tervteljesítését egymás mellé állítani. A* Ujszegedi Kenderszövőgyér például tervteljesltés vonalán a januári 90-3 százalékról márciusra már 117 százalékra küzdötte fel magát. Ezzel szemben a Ruhagyár tervteljesítése a januári 104.3 száza, lékről leesett márciusban 63.7 száza, lékral lgen rossz a tervteljesítés átlaga a Kenyérgyárban és a Közraktáraknál. Egyik üzemben sem tudták tz első negyedév során elérni a százszázalékos tervteljesítést. A terv. negyedév utolsó hónapjában a legmagasabb eredményt, 213 százalékos tervteljesftést a Konzervgyár érte cl. 'A számokkal való zsonglűrösködés lenne azonban, ha nem néznénk mögé ezeknek az eredményeknek és hiányosságoknak. Az eredményeket az tette lehetővé, hogy üzemeink dolgozói egyre inkább érzik azt a felelősséget, amely a béke védelmé, ben reájuk hárul s természetes, hogy ez a felelősségérzet visszatükröződik a végzett munkán is. A hiányosságoknak részben tárgyi okai vannak (kezdeti nehézségek, profilírozás, hiányos anyagellátó-s, stb.), döntően azonban a rossz munkaszer. verés, a verseny, újítómozgalom el. hanyagolása s a minőségi követelmények figyelmen kívül hagyása. Sokszor felhoztuk már elrettentő példaként a Késárugyár „minőségi" termelését, de ismét kénytelenek vagyunk ezzel foglalkozni. A Késárugyárban nem tanultak az eddigi hibákból s ebben a tervnegyedben is az történt, hogy jelentős meny nyiségű készgyártmányt visszadobtak az üzemnek minőségi kifogások miatt. A tervteljesltés ennek megfe. lelően a következőképpen alakult ebben az üzemben: január 93.4 százafék, február 102 százalék, március 91 százalék. E mellé azonban rögtön oda kell állítani az üzem normaJátlagszázalékát is, mely soha. sem csökkent 106 százalék alá. Mi történt tehát? Az, hogy a dolgozók jórésze selejtet gyártott, túlteljesítette normáját anélkül, bogy a tervteljesílésen lendített volna. Az újítómozgalom igen nagy mértékben elősegítette a tervteljesftést a szegedi üzemekben. 'X hiányosság azonban ezen a vonalon az, hogy a dolgozókkal nem tudatosítják az újításokra vonatkozó rendeteteket s a dolgozók nem is tudják, mit lehet újításnak nevezni. így adódhatott elö, hogy a beadott 824 újítási javaslatból csupán 397.et fogadlak el. Az újítómozgalom további lazasága mutatkozik meg abban, hogy az elfogadott újításoknak csupán 68 százalékát vezették he. Fokozottabb ellenőrző munka szükséges ezen a léren. Termelékenység Ha behatóan vizsgáljuk az első negyedév termelékenységének alakú, lását, a szegedi üzemekben igen sí. rslmas Iftépet kapunk. 1950 utolsó negyedéhez viszonyítva, az 1 munkaórára esö termelési érték csupán 90 százalék. 100 forint kifizetett munkabérre eső termelési érték pedig 1960 utolsó negyedének csupán 83.5 százalékai Mi van ezek mögött a számok mögött? Az, hogy a nor. mateljesitések emelkedését nem elűzi meg • termelékenység emelkedést. Az új normák felvételezésénél nem tartják be a megfelelő rendelkezésekel, lazaságokat, liberalizmust engednek meg. Az előbbiekben a tervteljesltés tárgyalásakor a Ruha. gyárat, mint tervét igen rosszul tel. jesítő üzemet említettük meg. Hasonlítsuk most össze a tervteljesítési átlagot az üzem normaátlagával. Februárban a Ruha. gyár 87 százalékra teljesítette tervét. L'gyaneklfcir a normateljcsítés átlaga ebben az üzemben 112 százalék volt. Márciusban 63,7 százaié, kos tervteljesítést ..ért el" az üzem. A normateljesítés átlaga ebben a hónapban 99 százalék volt. Akad még ennél is csodálatosabb ..termelékenységi hukfenc" is. 'A Kertész. Jogászok a népi demokráciában Az egyetemi beiskolázás döntő fon/tosságú kérdlése ismét napirendre tűrte a jogászok szerepét, helyzetét és feladatait szocializmust épitő népi demok rác iánkban. Az új egyetemi reform jelentős mértékben megjavította az államés jogtudományi karokon folyó jogászképrés munkáját is. Érmek értelmében főtantárgyként a marxi#nus_leniiiizTnu3t is oktatják jogi karainkon. Az orosz nyelv tanításának bevezetése, valamint az állam és jogelméleti s a politikai gazdaságtani stúdiumok magas óraszáma azt bizonyítják, hogy Pártunlk, államunk, igenis nagy súlyt helyez arra, hogy Jogi karainkról szakmailag jólképzelt, a marxizmus-leninizmus szellemétől fititatott, a népház hü jogászkáderek kerüljenek ki. Nem kis jelen, tősége van annak sem, hogy a jogi képzés harmadik évfolyamán több olyan tárgyat veze.ttek be. amelyeken keresztül a hallgatók mégis, mertednek a leghaladottabb joggal: a szovjet szocialista joggal ás jogintézményekkel. Igy foglalkoznak azzal a tudománnyal is, amely a marxizmus-len,inizmua biztos talaján állva Lenin—Sztálin mindent legyőző hatalmas eszméinek szilárd bástyáján fejlődik és virágzik. A szovjet jogi studiumok segítik fiatal jogásznemzedékiinket abbanhogy azokat az új feladatokat, amelyeiket a történelmi valóság, a szocializmus építésének érdekei megkövetelnek, minél sikeresek '.m tudják megoldani. Ma már elmondhatjuk, hogy egyetemeinken a jogászképzés elérte azt a szakmai, ídeo'ógiai szinvonalat, amikor a hallgatók egy. je mélyebben sajátítják el a materialista dialektika alkotó mód. szerét, a marxizmus-leninizmus forradalmi elméletét, amely számunkra „... tájékozódó erőt, vilá. gos távlatot adj biztonságot a munkában, hitet ügyünk győzelmében" ahogy arra Sztálin elvtárs tanít mindnyájunkat. A negyedik évfolyamon már megtörténik a szakosítás is: jogi és államigazgatási szakra. Gyakran felmerül a kérdés most végző középiskolásaink részéről, vájjon van.e szükség egyáltalán jogászokra a proletárdiktatúra [ funkcióit megvalósító népi demokratikus államunkban. Visinszkij. szovjet jogtudós-akadémikus az állam, és jogelmélet egyes kérdésiéiről tartott beszámolójában he. lyesen mutatott rá arra, hogy „a szovjet emberek tízmillióinak közös munkájában a mi szerény csoportunknak. a jogtudósok csoportjának is megvan a maga helye... Annak, amit Sztálin elvtárs mon. dott a szovjet állam feladatairól, egyenesen és közvetlen kapcsolata van a jogászok munkájával is. Me_ rom ál'itani azt, hogy Sztálin elvtársnak országunknak háború utáni, mai feladataira vonatkozó útmutatása olyan útmutatás, amely teljes egészében és közvetlenül vonatkozik a jog és a jogtudomány dolgozóira is, valamint mindenkire, aki erejét az úgynevezett ideológiai j küzdőtéren folyó munkának szen. 1 te'í. A jogtudomány és a jog további fejlődése alkalmas, sőt hivatva van arra, hogy előmozdítsa az ország általános kulturális felemelkedését, amely fejeié ivei hét. mérföldes léptekkel. A szovjet ál. lam éa jog fejlődésének s tudomá. nyának megfelelő magas színvonalát feltételező jogi oktatás Igen 'nagy segitséget jelent as állasnépités terén, amelynek épp úgy van szüksége szovjet jogászokra, mini mérnökökre, orvosokra, pedagógu. sokra és más szakemberekre." Amint a mi jogtudományunk, úgy jogi oktatásunk is példaképének tekinti a szovjet élenjáró jogtudományt és jogi oktatást. Erélyesen fel kell lépnünk a „joginihilizmus" itt-ott megnyilvánuló betegségével, a jogi munka lebecsülésével szemben. A mi népi demokráciánk megbecsüli az újtipusú jogászokat, hl. szen a jog.szakot végzőket már várják járásbíróságaink. megyéi bíróságaink, ál'amügyészségeink, ahol mint fogalmazók, nyomban elhelyezkedhetnek'. Bizonyítja ezt a mi karunkon is a most folyó munka, amelynek értelmében szakmai és politikai szempontok figyelembevételével bizottságok tesznek ja. vaslatot végző hallgatóink elhelyezésére, akikeit már várnak a kiilöníbözö igazságügyi és egyéb intézmények. Ma már a fogalmazókat is lényegesen jobban fizetik, mint a Horthy.fasizmus alatt, amikor éhbérért ke'lett tudásukul rendelkezésre bocaátaniok. A leg_ alacsonyabb kezdő fogalmazó: fizetés 540 forint, mig a legmagasabb 1040 forint. Esen ös&zejgen belül a javadalmazás úgy van megállapítva, hogy figyelembe veszik azt, hogy Budapesten, megye. székhe yen vagy járási szókhelyen dolgozik-e a fogalmazó. Népköztársaságunk gondoskodása folytán a birói vizsga letéte'e tehetővé teszi a birói, illetve ügyé. szi kinevezést, amikoris a legki, sebb kezdő birói. illetve ügyészi fizetés 1000 forinttól 1600 forintig terjed. Amennyiben a fogalmazó birói vizsga nélkül kap birói kinevezést. úgy két éven belül kell kinevezésétől számítva letenni a birói vizsgát. A jogi szakét yé&swttak ügyvédi, vagy válla'ati ügyészi pályát is választhatnak. A vál. Isűati ügyészjelölt fizetése műkő. dési helyétől függően havi 7—900 forintos. Az államigazgatási szakot választókra szintén fontos munkakörök és feladatok várnak. Faladatuk, hogy a» állami szervek működését meghatározó jogszabályokat megalkossák, előkészítsék és biztosítsák, hogy a kiadott rendelkezéseket az egész országban egy. ségsisen hajtsák végre, a dolgozó nép akaratának, a törvényeknek megfelelően. A helyi tanácsok munkájában is jelentős szerep vár a jogászokra, akiket anyagilag is kellőképpen tá. mogatnak. A dolgozó nép ügyét szolgálj jogász számára a legnagyobb megti&zteletég éppen a tanácsok munkájában való részvétel. Ma már.nem kell félni attól, hogy a jogi tanulmányokat befejező, új. a néphez hű jogász értelmiségi nem tud elhelyezkedni é9 mikén* a Horthy-korszakban, hólapátolással vagy egyéb hasonló munkával kelt tengetnie életét. Várják különböző állami intézményeink, üzemeink, az újtipusú jogászokat, de várja maga az egyetem is, amelynek feladata éppen az, hogy7 a néphez hü, marxista-leninista elméletlel felvértezett jó jogászszakembereket adjon államunk, népgazdaságunk számá. ra. Hála Pártunk II. pártkongresszusa iránymutatásának, bizton hiszszük, hogy a jogi képzés és a Jogtudomány terén fennálló feladati kat meg tudjuk oldani Marx—Engels Lenin- Sztálin tudományos elméletéivek, módszertani fegyverének igénybevételévé', a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével, a békeharc fokozott támogatásával. Dr. Antalffy György. téglagyár márciusban 44 százalékra! teljesítette tervét,. Ugyanekkor M üzem nonna-állagszázaléka 130 százalék 1 Hogy történhet meg tt a „csoda"? Ismét egy ruhagyári példához kell folyamodnunk. Egy árucikk gyártásánál begyakortatlan szalagra vettek fel normát s utána a szalagok legjobbjáiból összeállított új szalag is ezzel a laza normával dolgozolt hosszú ideig. Az ilyesmi tehát nem csoda, hanem támadás a jövőnk ellen, ami mögött okvetlenül az ellenség kezét kell megkeresni. A termelékenység alakulásánál ez az érem egyik oldala. A másik pedig az, hogy a normában dolgozók jelentős része (35.2 százalék) még mindig 100 százalékon »Iul termel. Nem megfelelő tehát a munkamódszerátadás. Márciusban a szegedi üzemekbea a 100 százalékon alul termelök 32 százalékának adták át a fejlettebb munkamódszereket. Kérdezzük: mi lesz a többi 68 százalékkal? Ez alól nem kivételek a nagyüzemek sem. Az Ujszegedi Kender szövőben a 100 százalékon alul termelöknek csupán 8.2 százaléka részesül munkamódszerátadásban. A Textilkombinátban az elmaradottak 12 százalékának adták át a munkamódszert s akadnak olyan üzemek is, ahol raunkamódszeráladás nem létezik. Versenj mo/galom A termelékenység kérdését neo* lehet elválasztani a versenyniozga. lomtól, "A' termelékenység ilyen — jónak egyáltalán nem mondható —alakulását végül, de nem utolsó sor. ban az okozta, bogy márciusban például a szegedi üzemek dolgozóinak csupán 74 százaiékit kapcsolták be a versenybe. Helytelen volna azonban, ha a versenymozgalom kérdéseinek a vizsgálatánál csupán ezt a számot néznénk meg. Igen nagy eredményeket értünk el ezen a téren az első tervnegyedévben. Kijelenthetjük, hogy sikerült kiküsiöhölni a ver. senyből az egyik legnagyobb hiányosságot: a kampány szerűséget. A verseny eddigi eredményei tették lehetővé, hogy az üzenjek között hosszúlejáratú pirosversenyek in. dúlhattak meg, melyek már eddig ia igen szép eredményeket hoztak, elevenségei, friss véri vittek, bele a versenymozgalomba. A legtöbb üzemben a békelvek aláírását ősz. szekötötték a hosszúlejáratú ver. senyszerzödések megkötésévet, illetve a május 1 tiszteletére történt munkafelajánlásokkal. Sajnos, egyes üzemekben szétválasztották a hosz. szútejáratú versenyszerződések megkötését és s május H felajánlásokat, ami azt jelenti, hogy még mindig nem sikerült teljes mértékben leküzdeni a „kanipánvbetegséget". A további feladatok sikeres megoldásának kulcsa az, hogy az üzemekben a pártszerveietek, mennyire ludják mozgósítani a dolgozókat a feladatok megoldására. A mozgósi| lásnak csak egyik része a felvilágosító munka. A másik része aj, hogy segítsék és ellenőrizzék a tömegszervezetek munkáját. Ha ez megtörté•lik, akkor nem adódhat elö az a helyzet, mint a Késárugyárban, Konzervgyárban és Ládagyárhan. ahol töruegttervezeti vontion »»>nte setnmi sem történik. A pártszervezet ne végezze cl a tömegszerveietek munkáját, de minden eszközzel hasson oda, hogv a tömegszervexelek elvégezzék a rájuk bizott munkát. 'V versenynek igen foutos kérdése a nyilvánosság biztosítása. Ezen a téren nincsenek súlyosabb hiányosságok. Általában jól' felhasználták a kongresszusi verseny tapasztalatait, belátták, milyen hatalmas lendítő, ereje a versenynek a gyors, pontos kiértékelés A szemléltető agitáció ;erén azonban vannak még lennivalók s az üzemekben fokozottan fel kell használni a versenyszellem ébrentartására a villámokat, versenv. biradókal, faliújságokat. A versenymozgalommal kapcsolatban általában mindenütt erőteljesebben kell hasz, nálni a bíráló hangot. * Szeged ipara az első lervnegveriévben továbbfejlődött s az üzemek a második tervnegyedév megindulá. sakor fokozottan irányt vettek a hiányosságok kiküszöbölésére. Az üzemek ezt fogadták meg a párosversenyszerzödésekben, a dolgozók erre tettek igérelet vállalásaikban, s ez a célja a személy szerinti párosversenyeknek is. Nagy tét forog kockán: békénk védelme. A békelábor reánk bízta a béke magyarországi szakaszának megvédéséi s a munkapadok melleit dől el, mennyire tudunk megfelelni ennek a bizalomnak. Sz. J. Kétnapos különvonat Budapestre. Indul vasárnap. 29-én déli fél 12 órakor, vissza hétfő este 8.24 órakor. Részvételi dij: 31 forint. IBlSZ-nál. Jelentkezni szerda délig.