Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-20 / 91. szám

2 PÉNTEK, 1951. ÁPRILIS 20. IC&tsis bácsi találkozott Rákosi elvtárssal Meglátogattuk a békeívvel a Ta­mási-családot, akik a dorozsmai műúton laknak. Tamásiné hellyel kínált bennünket és elmondotta, hogy már várta a békeívet, mert neki igen nagy kincs a béke. — A demokrácia tette lehetővé mondotta Tamás iné —, hogy öt fi­am közül a .legidősebb a néphadse­reg tisztje, Sándor és Gyurka Pes­ten dolgoznak, Vili és Jenő iskolá­ba jár. Ugyanakkor a régi világé­ban sokat éheztünk, fagyoskodtunk ax öt apró gyermekkel. A család mostani életét látva, el te hinné as ember, mélyen, sokat nélkülözlek a múltban. Most min­denük megvan, boldogan, nyugod­tan élnek. Kocsis Ferenc és., felesége már örtgek.oNagy sürgés-forgás foga­dott náluk. Amikor megtudták, mi járatban vagyunk, azonnal ajtót nyitottak. Megkérdeztem tőlük. mi. re készülnek, hogy ilyen nagy do­logban vannak? Kocsis néni elárulta, hogy egy hét múlva lesz unokájának, a Man­cikának az esküvője. Azt akarják, hogy készen legyen minden az új asszonynak. Elmagyaráztam, nekik, hogy az ellenség el akar tőlünk mindent ra­bolni, le akarja rombolni gyönyörű hidjumkal, de mi nem ijedünk meg tőlük, hanem felvesszük a harcol ellenük. És ebből a harcból mi ke­rülünk ki győztesen. Kocsis bácsi eddig hallgatott, de most megszólalt, elmondotta, lioga ö ismeri Rákosi elvtársat. — Tizenkilencben Cegléden talál, koztam vek. Ezért a találkozásért a múltban sokat szenvedtem, de most már büszke lehetek arra, hogy találkoztam, v mi drága vezé­rünkkel. Most kapok segélyt és fe­leségemmel szépen megélünk be­lőle. — Éljen még nagyon sokáig Rá­kosi elvtárs, amiért így gondol min. den dolgozóra — mondotta Kocsis mama és az egész család aláirta a békeívet. Ezen a napon több családot nem látogattunk meg. Meglelt a szi­vünk örömmel, mert mindenütt örömmel írták alá a békeívet. Se­hol sem láttam bánatos arcot. De mindenütt egyformán gyűlölik az imperialistákat, akik a mi nyugat, mas életünkre akarnak tömi. Nagy Ferenc. PEDAGÓGUSOK TAPASZTALATAI A pártkongresszus útmutatásai nyomán javítsuk meg a közoktatás munkáját Lelepleztek három Az egyik megyei gépállomás dol­gozói jelentették, hogy Forgó Lászlóné csongrádi lakos, uzsora­áron adott el több tétel kukoricát, a padlásán különböző nyersbőröket rejteget, felesleges zsiradékkészle­tót nem jelentette be és sok csa­lád szükségletét felülmúló mennyi­ségű tojást tárolt. A megindított vizsgálat minden­ben igazolta a dolgozók bejelenlé­sébon felsorolt szabotázscselek me­nyeket. Hogy mi indította erre For­gónál. arra nézve a vizsgálati jegyzőkönyv egy mondatban vilá­gít rá: Forgóné kulákasszony, aki­nek 37 hold elsőosztályú földje van. Semmivel sem különb a dologke. rülö, Szántó Lajos nevű vásárhelyi 40 holdas kulák, aki viszont cukor­répatermését, a demokratikus ál­lammal szembeni gyűlöletből visz­szalartolta, hogy ipari feldolgozás helyett veszendőbe menjen. A ma­ga cukorszükségletéről azonban, gondoskodott a leleplezett kulák. szabotáló hulákot A dolgozók állal bejelentett har­madik ellenség: Papp Sándor vá­sárhelyi kulák. Nagykiterjedésű földjének megművelése az ő szá­mára nem jelentett egyetlen csepp verejtéket sem. Megszorult, kiuzso­rázható 'szegényparasztok vergőd­tek rajta. Papp csak nézte nehéz munkájukat, hajtotta, korholta őket és arról beszélt: milyen gondtalan a nincstelenek élete. Állandóan a piacokat járta, hogy fejlett speku­láns szimatjával minél jobban ki­uzsorázhassa a városi dolgozókat. A jelentés felsorolta, hogy a kulák többholdnyi kukoricatermését nem takarította be, kint romlott meg a földön, sertést vágott le feketén, meglévő kukorica- és árpatermésé­nek feleslegét pedig elrejtve visz­szatartotta, így mutatja meg igazi arculatát a sokszor kenetteljesen fohászkodó kulák és így őrködnek gazdasági pendülik érdekei felett a falu be­csületes dolgozói. Mérhetetlen kínzások Tito börtöneiben Egy újságíró elbeszélése nyomán Mcrsine Meláj, a •„Zeri i Popu­llt" munka társa, aki nemrégen sza­badult 21 hónapig tartó belgrádi fogságából, ahová puszta gyanú alaptón juttatta el Tito Gestapoja, részletesen számolt be lapjában a Glttvnacsésa Mitrovica börtönben eltöltött idejéről. „A Tájékoztató Iroda emlékeze­tes határozata után" — írja Me­taj — „az iskolák, raktárak és üzletek százai változtak át börtön­né Jugoszláviában. Ezzel egyidőben •megindult a nagy börtönök építése Belgrádban, Hadaoingalián, Savé­ban, Obelichben, Vonstonban, Zi­monyban és Dedinyében, ahol a területileg ,.illetékes" bírák és tisztiek megkínozhatták és megöl­hették a foglyokat anélkül, hogy ezért bárki felelősségre vonla vol­na őket. A letartóztatottakat gumi­botokkal és korbácsokkal verték," „A 21 hónap alatt nem• hallottam mást, mint jajkiáltásokat és nyö­géseket" — írja a tudósító. — „Ebben a börtönben Brankó Poli. anach napokon keresztül volt bi­lincsekbe verve. Ez alatt sem ke­nyeret, sem vizet nem kapott. B. Milos kapitányt összekötözött .ke­zénél fogva akasztották fel és éjjel­nappál verték Időközönkint papír, tekercseket lettek az újjai közé, amit meggyújtottak. Nevelve nézték a szenvedéseit." M. Metáj leírja azután, hogy a legkegyetlenebb kínzók Dobajics és Gevaics hadnagyok voltak, akik a kommunisták, a hazafiak egész zömét pusztították el. Vannak a börtönben sokan, akik még most sem kerültek a formális bíróság elé. A 8. számú cellában ' például ma is ott van egy orvosnő, aki már évek óta várja kihallgatását. A celláik szűkek, sötétek és túlzsú­foltak. „Csodálatos, hogy a kínzások és éheztetések sem tudták megtörni a foglyok ellenállását, amit az is bi­zonyít, hogy a falakat naponta ír­ják bele Tito-ellenes jelszavakkal. Az ötös cella egyik kihallgatásra vitt foglya, egy sokat megkínzott kommunista, az ajtóból hátrafor­dulva, mintegy búcsúzáéul azt kiál­totta: „Elvtársak, tartsatok ki a vég­sőkig. Ne féljetek, mert velünk van a szabad népek nagy családja, velünk van Sztálin elvtárs." „Ő maga valóban nem jött többé vissza, de buzdító szavainak emlé­ke ott él az ötös cella foglyainak lelkében, akikel egy pillanatra sem tudtak megtörni és akik hiszik a szabadság gyorsan közelgő napját." Elnökséget és főtitkárt választott a Szabadságharcos Szövetség választmánya A Magyar Szabadságharcos Szö­vetség Országos Választmánya ülést tartott. Drahos Lajos, az Országos Vá­lasztmánynak javaslatot tett az el­nökségre és az új főtitkár szemé­lyére. Szabó József, Drahos Lajos, Me­ző Imre, Kádas István, Ilku Pál, Katika Károly, Csillag Jenő, Nádas Lászlóné, Szahudi István, Andricsák János, Kánszagi Ferenc, C«. Szabó László, Varga Zoltán, Mayer Fe­rencné, Papp Imréné, Pátkai Fe­renc, Kiss K. János és Mándi Árpád bajtársakat javasolta az elnökség tagjaiként. Majd bejelentette, hogy Kenéz István más fontos beosztást kapott. A főtitkári tisztségre Szabó Józsefet javasolta. 'A'z Országos Választmány a beje­lentések és javaslatok meghallgatá­sa után egyhangúlag megválasztotta az elnökséget és Szabó Józsefet a Magyar Szabadságharcos Szövetség főtitkárává. A koreai néphadsereg főparancsnokságának liadijelentése Phejtjau, (TASZSZ). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének egységei a kínai önkéntes osztagokkal együtt a 38. szélességi foktól 6—15 kilométer­nyire északra húzódó vonalon foly­tatják védolmi harcaikat. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadserege főpa­rancsnokságának közlése szerint a néphadsereg légierői április 16-án megtámadtak öt ellenséges törpe, dórombolót. Közülük egyet el­süllyesztettek. egyei pedig súlyo­san megrongáltak. (MTI) J^apunk csütörtöki számában is­mertettük Lengyel Mária elvtársnö, a Szegedi Pártbizottság tagjának előadását, amelyet a kom­munista pedagógusok legutóbbi ak­tivaértekezletén tartolt. Ismerteltük beszámolójának ug a részéi, amely, ben közoktatásunk problémáival és a szegedi általános iskolák felül­vizsgálása alkalmával tapasztalt eredményekkel kapcsolatban mon­dott. * Lengyel Mária elvtársnö előadá­sának további részében a felülvizs­gálat során tapasztalt hiányossá­gokról és a közoktatás terén előt­tünk álló feladatokról beszélt. Rá­mutatott arra, hogy az ©gyes isko­lák és azok pedagógusai munkájá­ban megmutaikozó hibák feltárása, ra annál is inkább szükség van, mert azok fel nem fedése, megtö­rése gátolja köznevelésünk helyes­irányú fejlődését. A Szegedi Pártbizottság' a két alsóvárosi és a móravárosi iskola felülvizsgálása során a következő­ket állapította meg: Ezekben az iskolákban a ta­nulmányi és az iskolai fegyelem te­rén lazaságok mutatkoznak. A ne­velők vagy egyáltalán nem, vagy hiányosan készülnek fel óráikra, Ilyen példák mellett a tanulók senl készülnek fel az órákra, fegyelme­zetlenek, közbekiabálnak, egymást fenyegetik. Ezekben az iskolákban igen gyakoriak a hiányzások és még mindig tapasztalható a lemor­zsolódás. Lengyel elvtársnő rámu­tatott arra, hogy ezekre az iskolák­ra is vonatkozik Révai elvtársnak a kongresszuson elhangzott megálla­pítása: „Az iskolákban túlkevés tár­gyi ismeretekre tanítanak és túl­sok az általános politikai frázis. Politikamentes tárgyak természete­sen nincsenek, A földrajzot és számtant is a szocialista politika szellemében kell tanítani, de az nem mehet a tárgyi tudás rovására." Ezekben az iskolákban is erőltetett az elmélet és gyakorlat összekap­csolása. A Földműves-utcai álta­lános iskolában például a számtant tanító nevelő helytelenül értelmez­te az elmélet és gyakorlat össze­kapcsolását, mert órája alatt, ami­kor a törtekről kellett volna be­szélnie, a Sztahánov-mozgalomró] tartott előadást. Az iskolai fegyelem ebben az is­kolában a lehető legrosszabb. A gyermekek az óraközi szünetet du­hajkodással, nem ritkán verekedés­sel töltik el. A közelmúltban pél­dául a verekedés során az egyik tanulónak a lába is eltört. Szocialista szellemben való ne­velésünkben nem engedhetők meg az olyan esetek, mint amilyen a móravárosi általános iskolában tör­tént meg az elmúlt tanévben. Ez a példátlan eset a hanyag és felü­letes nevelőmunka eredménye. Az történt ugyanis, hogy Kiss István jezsuita szerzetes politiikai akna­munkája mellett erkölcsileg is fer­tőzte a fiatalokat. Az iskola neve­lői ezt időben nem vették észre, csak akkor szereztek róla tudomást, amikor már a kivülúllók is tudtak róla. De elítélendő az az eset is, ami a Dózsa-iskolában történt meg ebben a tanévben. Az egyik nevelő ugyanis megütött egy VIII. osztá­lyos fiút. Ezekben az iskolákban megállapíthattuk azt is, hogy a nevelők nagyrésze politikailag és szakmailag nem képezi magát. Lengyel elvtársnö rámutatott ar­ra, hogy ezekéit a hibákért felelős­ség terheli a Szegedi Pártbizottsá­got, de még fokozottabb mérték­ben kerületi pártszervezeteinket. Pártszervezeteink, kevés kivételtől el_ tekintve, nem támogatták a terü­letükön lévő iskolák munkáját. Még annyi segítséget sem nyújtot­tak, hogy az iskolai elei ős munkáját ellenőrizzék. A Földműves-utcai is­kolában a nevelők például egyálta­lában nem ismerik a pártszervezet megbízottját. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy ahol pártszervezeteink szívügyük­nek, kötelességüknek tartják az is­kola ügyét és végrehajtják a Köz­ponti Vezetőség errevonatkozó ha. tározatát, ott az. eredmény nem is marad el. A Petőfi-telepi pártszer­vezet titkára, Márta Lajosné elv­társnö és az iskola tantestülete kö­zött például igen szoros kapcsolat alakult ki. A pártszervezet segíti, támogatja az iskola munkáját, a népnevelő értekezleteken is állan­dóan megtárgyalják a területükhöz tartozó iskola ügyét. Pártszervezeteink nemcsak abban követtek el hibát, hogy nem épflet. lek ki szoros kapcsolatot az isko­lákkal és nem ellenőrizték az iskola munkáját politikailag, hanem abban is, hogy nem foglalkoztak egyénileg a pedagógusokkal. Pedig az egyéni foglalkozás kapcsán ismerhetik meg pártszervezeteink azokat, akikre gyermekeink nevelését bízzuk. A ne. velők. ígv érzik, hogy a Párt törő. (lik velük. A pedagógusokkal való fokozott egyéni foglalkozás elősegíti a pedagógusok legjobbjainak felvé­telét Pártunk soraiba. Az iskola és a szakszervezet munkája nem választható el egy­mástól. Ezért vizsgálta meg a Sze­gedi Pártbizottság a szakszervezet munkáját is, A szakszervezet mun­kájában is érezhető javulás, de ál­talában megállapíthatjuk, hogy a szakszervezet a fejlőtlés után kul­log. Csupán a gazdasági érdekvé. delmi szerv szerepét tölti be és hi­ányzik munkájúból a politikai irá­nyítás. Elhanyagolták a pedagógu­sok széleskörű politikai és szakmai továbbképzését. Nem megfelelő számban vesznek részt a kétéves lo. vábbképző tanfolyamon, de kevés azoknak a száma is, akik rádiósze­mináriumon, vagy az alap. és kö­zépfokú politikai iskolán tanulnak. A szakszervezet nem harcol következetesen az ellenség ellen. Ennek tudható be, Imgy most a be­iskolázás idején az ellenség olyan rémhíreket terjeszt, hogy az értel­miségi származású gyermekeket nem engedik továbbtanulni. A parasztlak­ta területeken az ellenség igyekszik lebeszélni a dolgozó parasztokat gyermekeik továbbtaníttatásáról. Az ellenség elleni harc lazaságát mu­tatja, hogy a szakszervezet nem tud a klerikális reakciónak a tanulók között végzett romboló munkájá­ról. Iskoláink munkájának irányi, tásábun egvre komolyabb munkát végez a városi tanács oktatási osz­tálya. Tapasztalatcsere formájában lehetővé teszi, hogy a nevelök elsa­játíthassák a szovjet pedagógiai módszereket. Az oktatási osztálynak a jövőben eleven kapcsolatot kell kiépítenie az iskolákkal, be kell vonniok ebbe a munkába a tanács tagjait is. Meg kell javítania az ok. tatási osztálynak a pártszervezetek­kel és a szakszervezetekkel való kapcsolatát is. Az oktatási osztály munkájának egyik hiányossága, hogy nem foglalkozik a vezető pe­dagógusokkal és így nem is ismeri kellőképpen munkájukat. A beisko. lázás idején tanúsítson nagyobb éberséget az oktatási osztály, hogy ne forduljon elő olyan eset, ami megtörtént a Mérey-ntcai iskolában. It* ugyanis az iskolabizottságok nagypolgúrok és kulákok gyermekei, nek akarták lehetővé lenni az isko­láztatást. Lengyel elvtársnő beszédében fog. lalkozott az MNDSZ munkájával is. Megállapította, hogy az MNDSZ a szülői munkaközösségek munkájá­nak irányításában nem teljesítette kellőképpen a feladatát. A szülők iskolájának szervezését és irányító, sát sem látják el megfelelően. Hiá­nyos munkájukkal nem hatnak oda, hogy a szülők közelebb kerüljenek a Párthoz és az iskola nevelőtestü­letéhez. A DISZ munkájával kap­csolatban megállapította, hogy a I)lSZ-nek többet kell törődni az úttörőmozgalommal, hiszen az ifjú­ság itl végzi el a DISZ olőiskolájút. *A" DISZ-nek nem elég szoros a kap­csolata aj általános iskolák Vili. osztályos tanulóival. Lengyel elvtársnö előadásának be. fejező részében a következőkben foglalta össze a köznevelésünk meg. javítása érdekében előliünk álló feladatokat, 1. Pedagógusaink állandóan emeljék és fejlesszék elméleti és szakmai tudásukat, tanulmányozzák a szovjet pedagógiai módszereket. Felkészülten, szocialista szellemben, az élettel szorosan összekapcsolva tanítsák a szaktárgyakat úgy, hogy ez ne menjen a tárgyi tudás rovásá­ra. Tanulmányozzák Rákosi és Ré. vai elvtársak kongresszusi beszédeit. Sürgősen számolják fel szakmai munkájukban azt a hiányosságot, amelyről Révai elvtárs beszélt, hogy t. i. a matematika és a fizika taní­tási színvonala túlalacsony. 2. „Szigorú tanulmányi fegyelmet és rendet kell teremtenünk az isko­lákban. az egyszemélyes felelős ve­zetés elve alapján — mondotta Ré­vai elvtárs a kongresszuson el­mondott beszédében, — Mi küzdőt, tünk és továbbra is küzdeni fogunk az iskolai reakció ellen, amely túl­terheléssel, muximntizimissal pró­bált és próbál gátat vetni a mun­kás- és dolgozó parasztgyermekek tanulásának. Nem engedjük, hogy néhány reakciós tanár a munkás, gyermekeket buktassa, hátraszorít. 1 sa. De fel kell lépnünk a fegyelme- j zetlenség és lazaság ellen az isko Iában, még ha munkás, és paraszt­gyerekekről van js szó." , 3. A sovinizmus, a klerikáiizmus és az egyéb reakciós megnyilvánu­lások elten az eddiginél határozot­tabban lépjenek fel pedagógusaink. Ne engedjék, hogy az ellenség bün­tetlenül végezhesse bomlasztó mun­kájút. Ne engedjék, hogy a kleriká­lis reakció terjessze bomlasztó ideológiáját, hogy a Berkes Lászlók és Kiss Istvánok a hittantanítást de. luokráciaellenes uszításra használ­ják fel és a gyermekek életéi al­jas, erkölcstelen cselekedetekkel mé­telyezzék. megrontsák. i. Kerületi pártszervezeteink ad­janak meg minden támogatást a te­rüietiikhöz tartozó iskoláknak, vigyázva arra, hogy az egyszemélyi vezetés rovására ne menjen. Ellen­őrzésük közben észlelt hibákat iár­gvalják meg az iskola igazgatójá­val és a hibák feltárása mellett ad. ják meg az útmutatást azok kijavító, sára. Minden területi pártszerveze­tünk egyénileg foglalkozzék minden egyes pedagógussal és azokat, akik munkájukkal kiérdemelték, segítsék hozzá, hogy közelebb kerülhessenek a Pórihoz • 5. Mindazok a tömegszerve. •/.etek, amelyo,k munkájának szerves részét kellene, hogy képezze az is­kolákkal való törődés, sokkal na­gyobb gonddal és felelősségérzet, tel végezzék területükön ezt « munkát. a) A pedagógus szakszervezet gondoskodjék arról, hogy a jövő tanévben úgy szervezzék meg az oktatást, hogy minden pedagógus számára biztosítsák a politikai és szakmai továbbképzést. A szakszervezet a politikai szem­pontokat tartsa szem előtt és ne aprózza el munkáját. Akadályozzák meg az ellenség aknamunkája!. Számolják fel az ellenség lebecsü­léséből származó liberalizmust. A beiskolázással kapcsolatban sokkal nagyobb figyelmeit fordítsa­nak az iskolai bizottságok mun­kájára, nehogy megismétlődjék a Mérey.utca iskolabizottságának li­beralizmusa. b) Az MNDSZ szervezze újjá, illetve egészítse ki a szülői mun­kaközösségeket, a szülők iskolájá­nak vezetőségeit. Törekedjenek ar­ra, hogy ezekbe a bizottságokba olyan asszonyok kerüljenek, akik fiatalos lendülettel végzik és szívügyüknek tartják az iskola munkáját, akik politikailag és el. méletileg elég képzettek ahhoz, hogy munkájukkal valóban előbbre tudják vinni Pártunk célkitűzéseit, közoktatásunkkal kapcsolatban. A pedagógusoknak legyenek segítsé­gükre azzal is, hogy a Szülök Is­koláján a politikai tárgyú előadá­sokra biztosítsanak jólképzett MNDSZ előadót. Az iskolákban működő asszonyok, nak adja meg az MNDSZ az irá­nyítást, időnként számoltassa be őket elvégzett munkájukról és a helyszínen történt ellenőrzés alap­ján segítsék a hibák kiküszöbölé­sében. c) A DISZ városi bizottsága az alapszervezetek DISZ bizottsága mellett építsen ki szoros kapcsola­tot a felsőbb osztályok úttörői kö­zött. Helyesnek tartanánk, ha azokkai az úttörőkkel, akik az isko. lai év befejezésével a DISZ-be ke. rülnek át, egyénileg foglalkozná­nak. 6. A városi tanács oktatási osz­tálya teremtse meg az eleven kap­csolatot az iskola vezetőivel és legalább havonta egyszer hívja össze értekezletre és ez idő alatt végzett munkájukat értékelje ki &s egyben adja meg munkájuk végzé­séhez a szükséges további Szem­pontokat. Teriiletenkinf szervezzék meg és szélesítsék ki a szovjet pedagó. giai módszerek tanulmányozását. A beiskolázásoknál éberen ügyelje, nek, segitsék a munkás, a paraszt és a becsületes értelmiségi dolgo­zók gyermekeit, hogy tanulmá­nyaikat tovább folytathassák. Már most vegyék fel a harcot a lemor­zsolódás ellen. Minden vezető ne­velővel egyénileg foglalkozzanak. Ismerjék meg alaposan őkel, de ugyanakkor tanítsák őket a káde. rekkel való állandó törődésre is, hogy ők is hasonlóképpen törődje­nek munkatársaikkal. Ha a felmerülő hibákat a fentiek alapján kijavítjuk, akkor nemso­kára büszkén jelenthetjük Pártunk, nak, hogy területünkön a Központi Vezetőség határozatát és a kon. gresszus által megszabott felada­tokat maradéktalanul végrehajtot­tuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom