Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-19 / 90. szám

a CSÜTÖRTÖK, 1881. APHVjTS R. Szeged dolgozói még most is — s még biztosan hosszú ideig — elragadtatással beszélnek a Szovjetunió Állami Népi Táncegyüttese szegedi szerepléséről. Csodálatos és felejthetetlen élményt nyújtott mindhárom előadásuk, amelyek után alig tudott elválni tőlük a kö­zönség. A eh ezen búcsúztak a lelkes közönségtől maguk a szovjet mű­vészek is. Képünkön az első esti előadás befejezésének közvetlen pillana­tait hithatjuk a szegedi Nemzeti Színházban, amikor Zombori János elvtárs, a Szegedi Pártbizottság első titkárának beszéde után az együt­tes kedves mosollyal, integetésekkel viszonozta a dolgozók lapsviharát A szólóművészeket virággal halmozta el a közönség szeretele. A képen a szerepia miivészek körében balról jobbra Zombori János elvtársat látjuk Igor Mojszejev elvtárssal, az együttes vezetőjével és Calpe. rin elvtárssal, az együttes karnagyával. LENGYEL MÖVÉSZKÜLDÖTTSÉG ÉRKEZIK SZEGEDRE it „Lengyel Filmhét" alkalmából Nagy sikerrel tartották meg ha­zánkban április 7—l're között a „Csehszlovák Filmhetet". Szege­den ezalkalommal a „Csapda" ci­mű, az 1950. évi nemzetközi film­versenyen dijat nyert csehszlovák filmet mulatták he, amely a német fasiszta megszállás idején a cseh­szolvák dolgozóknak a kommunis­ták vezetése alatt folytatott ellenál­lási mozgalmát tárja elénk. A fil­met egy héten át több mint 8 ezer szegedi, dolgozó nézte meg, ami fé­nyes bizonyítéka annak, hogy Sze­ged dolgozói megértették a filmhét jelentőségét és tisztában voltak az­zal, hogy a filmhét nem csupán a két nép barátságának elmélyítését szolgálta, hanem jelentősen hozzá­járult a beketáh'or erejének növelé­séhez is. Most egy másik baráti ország filmművészeiének alkotásaival is­merkedhetnek meg a magyar dol­gozók. Április 21—28-a között ren­dezik meg Magyarországon a len­gyel filmhetet. Erre az alkalomra végy'flj játékfilmet és egy riport. filmet küld el hozzánk a baráti Lengyel Köztársaság. Szegeden a lengyel filmhét al­kalmából szombaton a Fáklya-film. színház h „Békét a világnak* című riportfilmet mutatja be, amely a Béke Hívei II. Világkongresszusá­ról készült. Vasárnap délben legyei delegáció érkezik Szegedre a Film Polski ve­zérigazgatójának vezetésével. Raj. la. kiviil öt lengyel filmszínész és színésznő tagja a delegációnak. A delegációi a Párt és a városi ta­nács végrehajtó bizottsága fogadja. Vasárnap este 7 órakor díszelő­adásban mutatja be a Szabadság­HlmszjnhAz a „Legyőzhetetlen vá­ros" című lengyel játékfilmet, mely Varsó népéneik a német fasiszták elleni hősies küzdelméről készült. Az ünnepi előadáson részlvesz a lengyel delegáció is. Az előadás előtt a zenekar a magyar és len­gyel himnuszt játssza el, majd a Párt küldöttje mond ünnepi beszé­det, amelyre a lengyel delegáció vezetője válaszol. IGAZ MŰVÉSZI MAGA­TARTÁSRA TANÍTOTTAK MOJSZEJEVÉK Mojszejevék vasárnap délelőtti előadásán furcaa dolog történt ve­llem. Röviddel azután, amikor fel_ ment a függöny, megszólalt Moj. szejevék kitűnő zenekara, s a színpadra festői népviseletben, hoszr •.szú sorban, lassú lépésekben bevo­jnult a táncosok egyik csoportja, j különös érzés kerített hatalmába: Í6zivem hevesen dobogni kezdett I arcom kipirult s egyszer csak azt vettem észre, hogy könnyek szök­nek a szemembe. Mi az? Mi tor­ién*? Meghatódtam?... Hiszen ez a tánc humoros... Megszáinláiha­jtatlan kitűnő ötlet, a humor egész­séges, hömpölygő áradata árasz. totta el az egész színházat és • én könnyeim közt nevettem. Nem, ez n«ra varázslat, nem csoda... Ez művészet! Kristálytiszta művészet! S most mélyen elgondolkoztam I és számot vetettem magammal és j magunkkal. Betöltjük-e mi ezt a I nagy hivatásunkat ? Lilink-e ezzel a hatalmas erővel, ami a kezünk­ben van? Bizony egy kicsit elszo­morodtam. ...Aggódva gondolok ar­ra, hogy vájjon a színpad iránti határtalan szeretet, mely mindlen művész alaptulajdonsága, nem vál­takozik-e nálunk az érvényesülés, ért folyó harccal ?... Kedvenc témánk a fegyelem kér­dése, (melynek nagyrészben önfe­gyelemnek kell lennie.) A Mojsze. jev-vezette együttes szereplése után meg kell állapitanunk azt is. hogy mi ezen a téren is többet be­szélünk. mint cselekszünk. Hiba lenne most azt hinni, hogy súlyos letargiába estünk és önmar­cangolva, reménytelenül szállunk magunkba. Nem. Ml javítani aka­runk és fogunk magatartártihkon s ezzel előadásainkon, a szovjet mű­vészek példájára. Céltalan lenne most az évad produkcióit egyenként sorra venni. A lényeg nem ez. A lényeg bennünk van. Ezt kell for­málnunk és alakítanunk szocialista becsületességgel és öntudattal. S ha ezen az úton elindulhatunk, ezt közvetlenül jórészt Mojszejevék­nek köszönhetjük s mindazoknak, akik a szocialista élet győzelmes kultúrájával a szabad nemzeteket megbonthatatlan barátságban for. rasztják össze. Yárady Árpád a Szegedi Állami Nemzeti Színház sajtófelelöse. SZOMBATON KEZDŐDIK AZ ORSZÁGOS TAVASZI KULTÜRVERSENY VÁROSI DÖNTÖTE SZEGEDEN A szegedi üzemek, hivatalok, in­tézmények és az ifjúság kulturcso­portjai az elődöntőn és körzetidön. tőn bebizonyították, hogy az utóbbi időben sokat fejlődtek, komoly té­nyezőjévé váltak annak a küzde­lemnek, amelyet a magyar dolgozó nép a szocializmus építésében és a békéért folyó harcban kifejt. Bi­zonyságot szolgáltattak arról, hogy egyre Inkább be tudják tölteni azt a feladatot, hogy Pártunk politiká­ját a kultura eszközeivel támasszák alá. A tavaszi kullurverseny városi döntőjét szombaton délután fél 5 órai kezdettel és vasárnap reggel 8 órától egész nhpon át az alsóvárosi (Mátvás-téri) MÁV kulturolthonban bonyolítják le 'A* versenyen az aláb­bi kulturcsoportok vesznek részt: Textilkombinát, Erőműtelep. Szegc­di Kenderfonó, Közalkalmazottak. Pedagógus Szakszervezet, Iparosta­nulóotthon, Kiskereskedelmi Válla. lat, Postás Szakszervezet, Ruhagytr, DEMA Cipőgyár, Orvosegéseségügyi Szakszervezet, Községi Kenyérgyár, Pedagógiai Főiskola, Lemezgyár, Villamosvasút, Földmíivesszövetke. zet, Rendőrség, Ruházati Bolt, Vá­rosi Tanács Énekkara, Jutafonó, Magyar Kender, Késárú Vállalat, MSZT-központ, MÁV-förgalom, OKISZ, Egyetemi Dolgozók, Köz­kórház, MNDSZ, süketnémák kul­túresoportjai. Versenyen kívül teszi, vesznek: a Rendőrség, MÁV, Megé­gi Kender, Magyar Kender, Villa­mosvasút és az Egyetem zenekara. Kulturcsoportjaink eddigi szerep, lésükkel is megmutatták, hogy meg. értették Pártunk célkitűzéseit és igyekeznek valóra váltani Révai elv. társ szavait: „Kultuimozgalmunk állal a dolgozó nép a kultura cse« lek vő résztvevőjévé válik". A kiilturversenv ' döntőjére min. denkit szívesen látunk. Megjelent a „Szovjet kultúra" áprilisi száma A „Szovjet kultúra" áprilisi szá­mának vezércikkét Parragi György Kossuth-díjas ujságíjó írta, május elsejéről, a nemzetközi proletariátus nagy ünnepéről. A folyóirat közli az elsőfokozatú irodalmi Sztálin-díjjal kitüntetett Galina Nyikolajeva „Aratás" című regényének egyik fejezetét. Igen tanulságos és érdekes Njasznyikov: „Lenin és az iroda­lom kérdései" és Pelrov: „A szov­jet irodalom világraszóló jelentő­sége" című cikke. Baranov professzo? a növényvi­lág keletkezéséről és fejlődéséről, Csorkaszin a Volga—Dón-csatorna építkezéséről írt cikket. „A rádió fejlődése Popovtól a televizióig'" című cikk, továbbá több vers és színes műmellékletek egészítik ki a „Szovjet kultúra" új, áprilisi számát. A koreai néphadseres főparancsnokságának hadijelentése Phenjan (TASzSz). A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének főparancsnoksága jelenti: a néphadsereg egységei a kínai önkéntes osztagokkal együtt folytatják kemény harcaikai az el­lenség ellen és mind emberben, mind hadianyagban nagy vesztesé­geket okoznak neki. Néhány nappal ezelőtt az ameri­kai és angol csapatok átlépték a 38. szélességi fokot és előrenyomul­tak a 38. szélességi foktól északra 5—15 kilométerre. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság néphadseregének egy­ségei a kínai önkéntesekkel együtt valamennyi arcvonalon kemény har­cokat vívtak és nagy veszteségeket okoztak az ellenségnek emberben és hadianyagban. Április 16-án a nyugati arcvona­lon a néphadsereg egységei lelőt­ték az ellenség négy repülőgépét. Dártunk II. országos kongresz­_ sznsa nemcsak a gazdasági építő, munka és Pártunk megerősí­tésének feladatait tárta fel a ma­gyar dolgozó nép elölt, hanem megszabta feladatainkat a kultúr. forradalom sikeres végrehajtásában is. Révai elvtárs a kongresszuson elmondott beszédében nyomatéko­san kihangsúlyozta, hogy a szocia­lizmus győzelmes felépítése lehe­tetlen a kultúrforradalom végre­hajtása nélkül. A kultúrforrada. lom végrehajtása azt is jelenti, hogy tanítani, nevelni kell a dol­gozókai, emelni kell általános mű­veltségüket, szakmai képzettségü­ket. Révai elvtárs ezeket a felada­tokat így foglalta össze: „A kul­túrforradalom nem szakképzés csupán, nem politikai nevelés csu­pán, hanem mindez együttvéve," Pártunk II. országos kongresszusa feladatul tűzte pártszervezeteink elé, hogy fokozottabb mértékben foglalkozzanak a közoktatás kérdé­seivel, az iskolák problémáival, amelyek sikeres megoldása alap­vető feladatát képezi a kultúrfor­radalom győzelemre vitelének. Ez­ért tűzte napirendre a Magyar Dolgozók Pártja Szeged Városi Pártbizottsága is a közoktatás pro­blémáival való foglalkozást, ezzel is támogatva pedagógusainkat a köz­oktatás terén előttünk álló felada­tok sikeres végrehajtásában. Eze­ket a célkitűzéseket szolgálta a na­pokban Szegeden megtartott akti­raértekezlet is, amelyen Szeged kommunista pedagógusai vitatták meg ax iskolák munkájának eddi­gi eredményeit, hiányosságait és az előttük álló feladatokat, hogy ta­pasztalataikat átadva Szeged vala­mennyi pártonkívüli pedagógusá­nak — a Párt vezetésével, útmu­tatásával készüljenek fel most, a tanév befejezése előtt a beiskolá­zás sikeres végrehajtása közepette a Pártunk II. országos kongresszu­sán megjelölt, feladatok megoldá­sára. • Az értekezleten Lengyel Mária tívtársnö, a Szegedi Pártbizottság tagja mondott beszédet. Mindenek­előtt rámutatott azokra as eredmé­nyekre. amelyeiket a VKM mtxnká­gtatfe felülvizsgálása óta a kőzne" PEDAGÓGUSOK TAPASZTALATA A pártkongresszus útmutatásai nyomán javítsuk meg a közoktatás munkáját velés terén elértünk. Megállapítot­ta, ha ezeket az eredményeket ösz­szehasonlftjuk politikai és gazda­sági fejlődésünkkel, azt látjuk, hogy a köznevelés terén messze el­maradtunk a követelmények mö­gött. A Központi Vezetőségnek a VKM munkájával kapcsolatos ha­tározata megállapította, hogy az ellenség, a sorozatos gazdasági és politikai vereség után fokozottabb mértékben összpontosította támadá­sát a kulturális fronira. Mindenek­előtt az volt a célja, hogy maxima­lista követelményekkel elliassza az iskoláktól, az egyetemektől a mun­kás- és parasztszármazású fiatalo­kat. A tanulás megnehezítése, a munkás- és paraszthallgatók töme­ges elbuk tatása lemorzsolódáshoz­vezetett. A minisztériumban meg­bújt ellenséges elemek bürokratikus rendelkezésekkel, a tankönyvek, a kollégiumi felvételek és ellátás te­rületén végzett romboló munkájuk­kal súlyos károkat okoztak a köz­nevelésben. Az ellenség romboló munkájának eredményeképpen szakiskoláink és egyetemeink nem találták meg a kapcsolatot az ele­ven élettel, utat nyitva az ellensé­ges ideológia behatolásának, a kle­rikális reakció romboló tevékenysé. gének. Lengyel elvtársnő beszámolója további részében rámutatott arra, hogy Pártunk II. országos kon­gresszusa megállapította: a szocia­lizmus győzelmének elengedhetetlen előfeltétele, hogy mind városban, mind falun emeljük dolgozóink ál­talános műveltségét, fejlett kádere­ket neveljünk egyre fejlődő ipa­runk és mezőgazdaságunk számá­ra, hogy tudatosítsuk a dolgozók­ban a munkához, az államhoz és a hazához való új viszonyt, szilárdít­suk meg az új, szocialista erköl­csöt E feladatok végrehajtásához iskoláinknak kell nyujtaniok a leg­több segítséget. A Központi Vezetőség határo­zata óta megjavult iskoláinkon és egyetemeinken a munkás- és dolgo­zó parasztfiatalok szociális összeté­telének aránya, amelynek eredmé­nyeként lényegében felszámoltuk a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát és ugyanakkor meg­teremtettük az előfeltételeit az új, szocialista értelmiség kialakulásá­nak. Megjavítottuk a tankönyvki­adás munkáját is. Pártunk vezeté­sével tehát lényegében sikerült fel­számolnunk a köznevelés terén megmutatkozó hibákat. Mindez Pártunk helyes politikája mellett köszönhető pedagógusaink túlnyo­mó része áldozatkész munkájának is, akik ma már szívvel-lélekkel a szocializmus építésének ügye mel­lett állanak. A kultúrforradalom végrehajtásának további feladatait csak akkor tudjuk sikerrel megol­dani. ha felszámoljuk a köznevelés területén még meglévő hibáinkat is. A kultúrforradalom nemcsak isko­láink, pedagógusaink ügye, hanem mindannyiónké, az egész magyar népé. Lengyel elvtársnő a továbbiakban ismertette, hogy a kongresszusi ha­tározat értelmében a Szegedi Párt­bizottság megvizsgálta néhány ál­talános iskola munkáját, hogy ez­zel is segítséget nyujtsunk pedagó­gusainknak a tanító és nevelő mun­kában. A vizsgálat általános ta­pasztalataként megállapíthatjuk, hogy iskoláink az elmúlt tanévhez viszonyítva igen sokat fejlődtek. Pártunk helyes politikájának és pedagógusaink áldozatkész munká­jának eredményeként javulást ér­lünk el a tanulóifjúság szociális származás szerinti összetételének megjavításában. Komoly javulás mutatkozik az iskolai fegyelem és a tanulmányi szinvonal emelése te­rén isi Pedagógusaink munkájában komoly segítséget nyújtottak párt­szervezeteink, de a tömegszerveze­tek is. Pedagógusaink munkáját nagyban elősegítette a szovjet pe­dagógiai módszerek tanulmányozá­sa, gyakorlati felhasználása. A ne­velömunka tartalmi és módszertani megjavítása, a szülök és az iskola közötti kapcsolat megszilárdítása azt eredményezte, hogy iskoláink­ban a néhány hónappal ezelőtt megmutatkozó nagymértékű hiány­zás és lemorzsolódás általában megszűnt. A köznevelésünk terén elért eredményeket bizonyítja például a Petőfi-telepi, a Juhász Gyula-utcai, a Szilléri-sugárúti iskolák példája. Itt komoly eredményeket értek el az iskolai fegyelem megszilárdítá­sában, a tanulmányi eredmények fokozásában. Ezekben az iskolák­ban a lemorzsolódás teljesen meg­szűnt és hiányzások is csak igazolt esetben fordulnak elő. A tanulmá­nyi szinvonal emelkedését mutat­ja, hogy az elmúlt tanévvel szem­ben 1.5 százalékos javulást értek el általában. Ezek az eredmények nagyiészt köszönhetők annak, hogy a nevelők legnagyobb része lelkiis­meretesen készül fel az órákra s így a tanulók könnyebben elsajá­títják az anyagot, de ugyanakkor a nevelők jó példát mutatnak a fel­készülésben a tanulóknak is. A fe­lülvizsgálat során megállapítottuk azt is, hogy a nevelők tanítási módszerei is jók. Előadásaikban rá­mutatnak a mult és a jelenlegi éle­tünk közötti különbségre, tudato­sítják elélt eredményeinket, ápol­ják haladó nemzeti hagyományain­kat. Ezekben az iskolákban az isko­lai fegyelem is kielégítő. A tanulók pontosan eljárnak az iskolákba, az órákra képességeikhez mérten mind felkészülnek és egyéni maga­tartásukban is komoly fegyelemről tesznek tanúbizonyságot. Ahhoz, hogy a nevelő munká­ban komoly eredményeket érjünk el, fentemlítelt feladatok végrehaj­tása mellett pedagógusainknak úgy kell szeretni népünket, hogy semmi áldozattól se riadjanak vissza, ha a nép érdekeinek megvédéséről, jö­vőjének gazdagabbá és boldogabbá tételéről van szó. A nevelők szivük minden melegével szeressék jövőnk reménységeit. Ha a nevelő öntuda­tos, határozott, szilárd és igazsá­gos, ha magánéletében is példamu­tató, állandóan képezi magát és óráit felkészülten tartja meg, a ta­nulók szeretettel és tisztelettel ve­szik körül. Az ilyen nevelő komo­lyabb eredményeket tud elérni ok­tató munkájában is. Azoknak a pe­dagógusoknak, akik összeforrtak tanítványaikkal, nem nehéz a mun­kájuk akkor sem. ha a továbbtanu­lásról kell meggyőzniök tanítvá­nyaikat. Ezt tapasztalhattuk a Pe­tőfi-telepi iskolában, amelynek igaz­gatója Toldi István Kossuth-díjas pedagógus. Itt a nyolcadik osztály 18 tanulója közül 15 jelentkezett továbbtanulásra. A Csongrádi-su­gárúti iskolában a VIII. osztály 24 tanulója közül 18-an folytatják ta­nulmányaikat. Lengyel elvtársnő előadásában konkrét példával támasztotta alá, mennyire fontos az, hogy a peda­gógus munkájában összeforrják ta­nítványaival. Kovács Emma ma­gyarszakos tanár órája alatt pél­dául a tanulók igen fegyelmezettek és nagy érdeklődésről tesznek ta­núbizonyságot. Munkája közben nagy gondot fordít arra, hogy el­mélyítse tanítványaiban a Szovjet­unió iránti szeretetet, munkáját nem propagandaszerüen vé^zi, ha­nem 'szervesen összekapcsolja elő­adását a Szovjetunió életéből vett példákial. Nem használ „politikai frázisokat", a szaktárgyakat szo­cialista szellemben tanítja, vagyis nem politizál a szaktárgy rovására. Ezek a példák is igazolják, hogy iskoláinkban az elmúlt évhez viszo­nyítva komoly eredményeket ér­tünk el. • Lengyel elvtársnő előadásának további részében iskoláink munká­jának hibáiról és hiányosaágairól beszélt. Előadásának ezt a részét lapunk holnapi számában Ismer, tétjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom