Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-13 / 85. szám

fSlWRl, ÁPRILIS 18. ÜZENET GYŐRBŐL SZEGEDRE: A békéért harcolunk — győzni akarunk 1 Gyfir, április 12. (Kiküldött mun­katársunk telefonriportja). Amikor ft szegedi Textilkombinát dolgozói elhatározták, hogy párosversenyre hívják ki a győri fonoda dolgozóit, legtöbben talán el sem tudták kép­zelni a versenytárs-üzemet. Azt tud. tik, hogy nem olyan modern, mint az ö üzemük, hiszen köztudomású, hogy a Kombinát Közép-Európa egyiA legmodernebb üzeme, — azt azonban, hogy valójában milyen ez az üzem, csak az tudja, aki látta. Illusztrálásképpen elég annyi róia. hogy valamikor a Skoda.művek ágvúgyára volt, hogy a legtöbb gép már jól megközelítette az ötvenéves életkort, hogy klímaberendezés : nincs, ami van, az mindennek ne. vezhető, csak éppen klimaberende­' zésnek nem. Ágyú helyett pamut Azon a helyen, ahol egykor a haláltosztó fegyvereket gyártották, most a győri fonoda dolgozói ter­melik a hófehér gyapotfonalat s az­zai, hogy igyekeznek mind többet termelni: a békét védelmezik. Az imperialisták jelszava: vaj helyett ágyú. 'A' mi jelszavunk, ami talán itt a győri fonodában érvényesül legcsattanósabban: ágyú helyett pa­mut. Pamut, amelyből színes tarka vászon készül, ruha, vagy éppen győzelmi lobogó. Akik megelőz ék a szegedieket Amikor az iizeni dolgozói hírül vitték, hogy éppen a Textilkombi­nát dolgozói hívták őket versenyre, büszkék voltak. Ki is mondták nyil. tan: azzal az üzemmel dicsőség ver­senyre kelni, melyet a Szovjetúnló nagylelkű segítsége hozott létre. Di­csőség versenyezni ezzel az üzem. mel és még nagyobb dicsőség győ­zelmet aratni ebben a nemes vetél­kedésben. Ez a tudat még nagyobb eredmények elérésérc .ösztönözte a do'gozokjf, I.ii'önösen azokat, akik eddig is élenjárlak a termelésben. A szegődi Textilkombinátban Barna Jolán „négyoldalas" fonónő 110.5 százalékos eredményét úgy emlege­tik, mini amilyenre még eddig nem volt példa. Itt tucatjával akad még ennél is jobb példa. Szinte „kapás­ból" sorolják: Melichárjk Já­nosné négyoldalas fonónő 114 szá­zalékos, Stubakker Ilona 119 százalékos, Nemes Mária 124 szá­zalékos, Bé kési Lajosné 121 szá­zalékos eredményt ért el. Jöhetne ellenvetésként a szakmai gyakorlat, tapasztalatok, de ki se érkezik mondani az ember, máris olyan érvvel találja magát szemben, amire nincs ellenérv. Csipke Jú­lia 18 éves sztahanovista fonónő, ugyanolyan szakmai gyakorlattal rendelkezik, mint a Textilkombinát fonónői. Eredménye mégis 139 szá­zalék. Akadnak példák a teljesen egyenlő esélyekre is. A kereszlorsó­zó üzemrészben ugyanolyan szovjet gépek vannak, mint Szegeden. Az eredmények? Dobi Júlia 118. Ku­lacs Jánosné és .V i d a Jánoiné 119, Vurszt Lászlóné pedig 121 százalékos teljesítményt ért el eb­ben az üzemrészben a legutóbbi versenykiértékelés szerint. I,ehetne ezeket az eredményeket szinte vég nélkiíl sorolni. Ennyi is elegendő azonban a megállapítás­hoz: a szegedi Textilkombinát dol­gozóinak jól neki kell gyűrkőzni, ha valóra akarják váltani Ígéretü­ket. azt, hogy megnyerik a versenyt. Vereséget jelent-e a lemaradás? A kiugró egyéni teljesítmények ellenére is meg kell mondani, hogy a Textilkombinát pillanatnyilag job­ban áll a versenyben. '.V szegedi iizem 101 százalékos tervtcljesítésé­vcl szemben a győri fonoda a leg­utolsó kiértékelés szerint 8(5.12 szá­zalékra teljesítette n tervét u kon­gresszusi verseny során elért 10ö százalékos tervteljesítésével szem­ben. Ennek a pillanatnyi lemara­dásnak azonban nagymértékben technikai oka van, ami hamarosan kiküszöbölődik. Igen sok gépel kell most átszerelni, melyeknek kiesése sokat ront az eredményen éppen most. amikor a leiemelt terv foko­zott követelmények elé állította az üzemet. Ez az akadály azonban ba­rna roflan elhárul és a győri fonó dolgozói fogadkoznak, hogy még jobban megmutatják ..oroszlánkör. mcikel", mint lellek a kongresszusi versenybén. Szemben az ellenséggel Ez a fogadalom tetszik minden becsületes embernek. minden dol­gozónak, aki békét akar. Nem is lehet tehát várni, hogy az ellenség­nek is tessék. Az üzemen belül meg­lapuló ellenség mindent elkövet, hogy akadályokat gördítsen ennek a harcos célkitűzésnek a megvalósí­tása elé. Tudja az ellenség is, hogy a nagyobb eredmények elérésének kulcsa: a munkafegyelem. Es éppen ezért ezen a vonalon tá­mad. Tegyük hozzá, nem is ered­ménytelenül. Előfordult az, hogy egyetlen partiból 30 dolgozó is hi­ányzott anélkül, hogy megokolta volna hiányzását. Ezen túlmenően az ellenség tudatosan szervezi a munkaerövándprlást azzal, hogy a termelési viszonyokra hivatkozva, Elégedetlenséget szil a dolgozók kö­zött és a kevésbbé öntudatosakat arra igyekszik rábeszélni, liogv hagyják ott munkahelyüket. A be­csületes dolgozók persze felvették a harcot az ellenség ellen. Sorra le­leplezik az aknamunkát folytatókat és megfelelőn járnak el velük szem­ben. Az elmúlt szombaton például bél ilyen „díszpéldányt" tessékeltek ki végérvényesen az üzem kapuján. Ez az ellenség ellen való küzdelem­nek egyik módja, melyei jól alkal­maznak a győri fonodában. KikUszübüliUk a hibákat A küzdelem másik formája — és fontosabb — azonban már nem mondható ilyen jónak 'V felvilágo­sító munka — s ezl önkritikával maga a pártszervezet is elismeri — kampányszerű A népnevelők előtt egy-egy kampány sziiile szemellen­zőt jelent, melytől másfelé nem lát nak. A kampányok nliatt e'hanva­golják az állandó felvilágosító mun­kát, többek közölt a munkafegye­lem kérdéseivei kapcsolatban is. A hiba oka: képzetlenség ? az ellen­őrzés hiánya. A pártszervezet megtalálta a hi­ba okát s attól már csak egy lépés a hiányosság kiküszöbölése. Minden pártvezetöségi taghoz beosztanak egy-két népnevelőcsoportot, ezekért a csoportokért a pártvezetöségi tag felelős. Tanítja őket, ellenőrzi mun­kájukat és annak sikerét állandó konkrét segítségnyújtással segíti elő. Igv sikerült elérni, hogy jó ered­mények mutatkoztak meg a béke­Ivek aláírásánál. Az üzem dolgozói­nak körülbelül harminc százaléka írta alá a békefelhívást s az alá­íróknak körülbelül 90 százaléka fel­ajánlással adott nyomatékot aláírá­sának. A népnevelő munka javulá­sának tudható be, hogy a dolgozók hatvan százaléka már megkötötte hosszúlejáratú versenyszerződését, s vannak olyan üzemrészek, ahol be­fejezték a Nazarova-mozgalom szer­vezését: minden dolgozó megkötötte szerződését a gépek szocialista meg­őrzésére. 'A népnevelőmunkában Be­következett fordulat eredményezte azt is, hogy kiugró sikert értek el az anyagtakarékosság vonalán. Azt vállalták, hogy egy hónap alatt any­nyi anyagot takarítanak meg, amely­Ive! 24 óráig dolgozhat az üzem. A multhav) kiértékelés szerint 34 órá­ra való anyagot takarítottak meg. Tartsunk ki a béke Ugye mellett A Győri Fonoda dolgozói azt üze­nik a szegedi Textilkombinát dol­gozóinak, hogy igyekeznek méltóvá válni arra a megtiszteltetésre, amit a Textilkómbinát versenyfelhívása, jelent. Ugy értékelik ezt a páros­versenyt, mintha azok a szovjet dolgozók hivták volna ki őket, akik a legmodernebb gépeiket küldték el Szegedre, hogy elősegítsék a szo­cializmus építésének meggyorsítá­sát, ez pedig azt jelenti, hogy ebben a versenyben minden eddiginél fo­kozottabban kell helytállni, B u­rányi Irén, Varga Eerencné, Molnár Lászlóné és a többiek, akik mór egyénileg is eljuttatták a személyszerinti párosverseny felhí­vást Szegedre s az üzem valumeny­nyi becsületes dolgozója egyet akar: első lenni ebben a versenyben. A cél itt is ugyanaz, mint Szegeden: védeni békénket, gyermekeinket, al­kotó munkánkat, szabadságunkat az új zsákmányra éhes rablóktól. Tudják a Győri Fonoda dolgozói, hogy ez a párosverseny a kél üzem dolgozói kapcsolatának megszilárdí­tását is jelenti. A közös munkán túlmenően személyesen, levelek út­ján is szeretnék tovább szilárdítani a kapcsolatot. Sok levél már elin­dult Szegedre, de még több van ké. szülőben. Csipke Júlia a Győri Fo­noda sztahanovista ifjúmunkása, Ezsiás Katalinnak, a szegedi Tex­tilkombinát ifjúmunkás sztaháno. vistájának többek között ezt frta: „ürülünk, hogy ilyen lendületesen kezetekbe vettétek a béke megvédé­sének ügyét. Teljes munkát azonban csak úgy végzünk, ha megfogadjuk Sztálin elvtárs szavait és végig ki is tartunk a béke ügye melletti" SZIROVICZA JÁNOS A városi tanács április havi ülése MM délelőtt 9 órakor tartja a szegedi városi tanács április havj iiléttét a tanácsháza üléstermében, ahol a végrrhajtó bizottság számot be az eddig végzett munkájáról. Minden munkámmal a békét védem Róna Imre elvtárs, kitüntetett igazgató VI ásoánz-ben tüntette ki Népköz­társaságunk Róna Imre elv­társat, a Textilkombinát vállalat­vezetőjét. A kitüntetés után Róna elvtárs meghatottan emlékszik visz­sza. hogy milyen nehéz és kiizdel. mes úton jutott el e kitüntető meg­becsülésig. Munkásszülők gyerme­ke és ugyanolyan munkásemberek között nőtt fel, mint amilyenek közt most dolgozik a Kombinátban, De milyen más volt akkor a mun­kásélet. Gyötrelmes és éhezéssel telt iskolaévek után hosazabb-rövi. debb munkában eltöltött idők kö­zött munka nélkül tengette életét. A nélkülözéssel telt élet feltárta előtte a kapitailizmus minden átkát. Ezért keresett kapcsolatot a mun­kásmozgalommal, ahova már 1932­ben bekapcsolódott. De a felszaba­dulásig még igen Sok szenvedés várt rá. A fasiszta rémuralom alatt a gyiiko • Gestapo családjával együtt koncentrációs táborba hurcolta, ahol 2 éves kislánya és két testvé­re a fasiszta vérengzők áldozata lett. Fje a fel szabadulás-meghozta szá­mára a régvárt szabadságot, amikor már nem kellett bujkálni, hanem építeni, dolgozni kellett, hogy rommádöntött hazánkat is­mét virágzó boldog országgá va­rázsoljuk. Es Róna elvtárs kivette részét az újjáépítésből. hiszen most már miénk ez. az ország, nem pe­dig a tőkés vérszopóké. Pártunk látta Róna elvtárs lel. kes munkaiéndületét és alkalmas­nak találta nagyfontosságú felada­tok elvégzésére. Az államosítás után a Győri Fonoda vezetésével bizta meg. Róna elvtárs jót te, je»i_ tette a rábízott feladatot. T ó szervezeti vezetésének kö­'' szűnhető az is. hogy az á'­landóan veszteséggel dolgozó fo» nóda nyereséggel zárta a 49_eal tervévet. Népgazdaságunk méltán nyolta Róna elvtárs munkáját és a dolgozó nép megbecsülésekéint 1950-ben a Munka Érdemrend eziist fokozatával lüntette ki. De nagy kitüntetés volt Róna elvtára számára az is, amikor Pártunk aa újonnan épült Szegedi Textilkom* binit vezetésével biz:a meg. És a munkával telt napok itt sem voltalc hiábavalók. Ma mar a Textilkom­binát is a büszke éliizem cim tu­lajdonosa és ebben nagy érdemé van Róna elvtársnak is. Most Nép* köziársaságunk ismét Munka Ér­dem-renddel tüntette ki a termelés frontján helytálló Róna elvtársat. TTgy érzem — mondja Róna ^ elvtárs —, hogy nem vol­tam méltatlan a Párt bizalmára és munkámmal segítséget nyújthat* tani szocializmust építő népemnel^ Ugy érzem, hogy becsületes mun­kámmal én is jól harcoltam én harcolok a békéért. Ezért irtani, aléi elsőnek a békeegyezményt kö­vetelő felhívási, hogy eszel is bizo­nyítsam hazám és népem iránt ér­zet! szeretetemet. Minden csepp véremmel gyűlölöm a fasizmus örököseit, az imperialista rablókat és azok bérenerit. akik a töke ér­dekében újabb vérözönnel akarják elárasztani a világot, akik újabb milliókat akarnak meggyilkolni éjs akik a heroikus munkával felépí­tett új gyárainkat, iskoláinkat, kórházainkat egy alombomba rob­bánással akarják elsöpörni n föld színéről. Ha kell, búrmikor fegy­verrel védem meg Hazámat, Da most a munka fegyverét forgatom ellenük és bízom abban, ha min­den dolgozó jobb és több munká­éul. harcol a békéért, akkor a mun­kával megpec i *lt aláírások mil­liói mca fogják nkn-'áluozni o há­ború ' EGY CSALÁD — A MILLIÓK KÖZÜL Beszámoló az első népnevelő útról J únapot kívánok. Hogy vannak? Hogy vagy Zsuzsikám? —kö­szön vidáman az V. kerület egyik népnevelője, az ajtót nyitó Szabó­imnak és kislányának, Zsuzsinak. — Jónapot. Jöjjenek bejjebb. Mi újság van, Kató? Jöjjenek bejjebb idebent melegebb van. Igaz rendet­lenség is van, dehát a műhelyben ez szokott lenni, ha munka van. Sanyi gyere már ki, nézd ki van itt. " — Szabadság. Katóka — szabad­ság! Mindjárt kezet mosok, de egy varrógéppel bajlódtam éppen és csupa olaj vagvok. Tessék, üljenek le. Így indul a beszélgetés közöttünk és a meglátogatott család között, miközben Kató és — én, kicsit fé­lénk vagyok, mert még nem voltam agitálni — leülünk. Zsuzsi az ötéves „nagy" kislány hamarosan megba­rátkozik velem a számára ismeret­lennel. — Katót már ismerte — és csakhamar hozza a játékait, az nl­lösbabát, képeskönyvet, kis fésűjét. A beszélgetés könnyen indul, csak Zsuzsi szeretné megszakítani vala­mivel, — Mozog az egyik fogain, bizto­san kiesik, de fáj is. TZ" i kell rántani Zsuzsikám, tu­dod, én úgv csináltam, mikor még ekkora voltam, mint te, — vá­laszoltani neki — és elkezdtem ját­szani a kislánnyal. Közben persze figyelni igyekeztem a beszélgetésre, mert tanulni akartam. Eddig a DISZ-ben csak kulturmunkát végez­tem, de megértettem, hogy most mindenkinek a békelv aláírására kell mozgósítani az embereket és én is jelentkeztem agitációra. Be­osztottak fejlettebb népnevelő tár­sam mellé, aki már útközben kiok­tatott a népnevelő munkáról. Most figyelni akarlam, tanulni Katótól, akj munkáját is jól végzi, de a nép­nevelő munkában is megállja a he. Ivét. A népi demokrácia megbecsüli és szereti a jó munkásait, ezt én is tapasztaltam, — mondja Szabó Sándor műszerész, — Most, nem régen kerültünk ide Szegedre, hiszen tudja Katóka, eddig itthon dolgoztnm egy-egy javításon, most már van komoly állásom is a Köz­úti Villamosságnál Rókuson. 15-én el is foglalhatom. — Fiatalos opti­mizmussal, munkáját szerelő ember lendületével beszél munkájáról, mű­szaki rajzairól. De a helyes mun­kamódszer átadásáról se feledkezik meg. Példával világit rá, hogy ho­gyan segítsék a fiatalok az örege­ket, és fordítva, így lehet még több helyes munkamódszert elérni, jó munkát végezni. Felesége a gyógypedagógián ta. núrnö. l'jságolja, hogy új igazgatót kannak. IVTem tudjuk, hogy ki és milyen lesz. Azt 'zoklák mondani, „új seprő, jó seprő, jól seper". Kató hirtelen észrevette, hogy most lehet helyes irányba terelni a beszélgetést. — Igen. De most nagy események történnek nálunk. '.V béke. amely mindenki számára régi óhaj... — Igen, mi már alá is írtuk az iskolában a hékeívet. Tudjuk, hogy számunkra legfonlosubb a bék". Építésünket se tudjuk béke nélkül fokozni. -— mondja Szabóné. aki a tanárnők között elsőnek írta alá a békeivet. — Igen. — Helyesel a férje. —• III "van a vasút forgalma is. Sose volt ilyen nagy. De általában a ter­melési eredmények is mindenütt magas színvonalon vannak. — Es mi hozta ezt létre? —kér­ik Kató. — Szinte mindnyájunk he. Ivetl mondta ki: a felszabadulás. Aztán a nagyurak, a tőkések kc- . Sándor és megsimogatja zéböl vettük ki a gyárakat. A doh ' Zsuzsi fejét. gozé> nép ettö'l kezdve magéinak 1 — Mi ez ' Mondja néni. mi ez? kis A felszabadulás jelentőségét ini közvetlenül a felszabadulás után éreztük mér — mondja Szabóné. — A szovjet katonák láttak el ben­nünket élelemmel és még búcsúzó­ul is egy nagy fehér kenyeret adtak pékünk. Nagyon jól esett ez a gon­doskodásuk. Kató elgondolkozott és beszélni kezdett. Egy pillanatra mintha meg. állt volna az idő és visszafelé pe­regtek volna a napok, az évek. Elbeszélése során hirtelen fu'siszta pusztítiisai, a romok kö­zött éreztük magunkat. A szoba kellemes melege — még kellemet, lenebbé. riasztóbbá tette a gondo­latot. Kató tovább beszélt. A Vö­rös Hadseregről, amely felszabadí­totta népünket. Harcunkról a föl­desurak ellen, hogy sikeresen fel­oszthassuk a nagybirtokot. És a földreform, az első lépés sikerült. épített. Megjelent mindannyiunk öröme, a jó forint. Azután a. ro­mol>c uelyén faluk, városok nőttek, új gyárak, új épületek ezrei. Hú­roméves tervünket sikercsen befe­jeztük és túlteljesítettük, .4 kala­pács és a búzakalász, új címerünk, alkotmányunk egész jellegét tük­rözte vissza. Csak ránéztünk és láttuk a munkásokat a gyárakban a gépek ezrei felett, a parasztokat a búzaföldön aratva, vagy éppen a traktorokon ülve. így fonódott össze életük, így erősödött a mun­kás-paraszt szövetség. Kisepcrtiiki a hivatali bürokráciái', megszűnt hangos kiabálás,, hogy „már el. mult a hivatalos idö." Megválaez- j lány tollúk a helyi tanácsokat, Sok-sok eredményt elértünk. így tudunk 5 ív alatt sokkal többet teljesíteni, mint ahogy elterveztük. Gyönyörű redménpek és most ezt akarják a tőkések, az imperialisták tönkre, 'enni. Háború! Milliók pusztítása, virágzó földünk feldúlása, A szobában csend lett, még. a kis Zsuzsi is elnémult. A szülök maguk elé néztek. Látták ti év eredményeit, de elképzelték azt is, ha most hir­telen megszólalna a sziréna és ro. hanni kellene a pincébe és mire I feljönnének, égne fejük feleit a ház... E1 redinényeinkít mi meg fogjuk J J védeni Nagyon sokan va­gyunk. 800 milliós a békelábor és ereje mindig nő. En is örömmel alá­íróin a békeivet. A családomra gon. dolok, — mondja komolyan Szabó sir l- fali !- I Iái k I — kérdezi Zsuzsika hirtelen fe éra fordulva és a jelvényemre mulal. — DISZ.Jelvény. Ha te is meg­nősz, majd neked is lesz. Jó? — Es mi ez itt benne a közepén tudod-c? — kérdezem mosolyogva tőle, miközben a kislány ruhájára tűzöm a jelvényt — „Sztálin pupa csillaga" —' mondja büszkén a kislány Kató átadja a békeivet a család, főnek. Mindannyian szeretetlel né. zik a nagy fehér hékegalambot. Mindannyian egyre gondolnak ... a kére. — En is aláírom apuka. En is láfrom — követeli az ivet a kis* — Do te még nem ludod aláírni^ majd ha Iskolába jársz. Jó? Elkomolyodik Zsuzsi. ITe apuka n úírjn ugve? lJ Aláírja Szabó a békeívet. Mosolyogva köszön el a család a népnevelőktől. Van ilyen család s«k. Millió. Ez a család is egy a milliók közül, aki nem akar háborút és harcol aláírásával is a békéért Ha magunk előtt látjuk ezt a kis családot, hall. juk Sztálin elvtárs szavát és meg­értjük: A béke fennmarad és tar­tós lesz, ha műiden család kezébe veszi így a béke Ügyét, és ki is tart mellette. Nemcsak ez az egy család, de nz a sok, az a millió család is. Es örömmel tovább indulunk a másik lakás felé. FARI ÉVA,

Next

/
Oldalképek
Tartalom