Délmagyarország, 1951. április (7. évfolyam, 76-100. szám)

1951-04-11 / 83. szám

A A DESZK1 GÉPÁLLOMÁS UJITÓ BRIGÁDJA GÉPESÍTETTE A LÓKAPÁLÁST. EREDMÉNYEK ÉS HIÁNYOSSÁGOK A VÍZÉPÍTŐ VÁLLALAT MUNKÁJÁBAN VIII. ÉVF. 83. SZÁM. ARA 50 FILLÉR. SZERDA, 1951. ÁPRILIS II. NÉPNEVELŐINK A BÉKEHARC ÉLÉN Április 8-án Indullak el útjukra a feékeivek, melyek — az eddigi tapasztalatok alapján bátran elmond, {latjuk — hatalmas tömegeket mozgattak meg. A béke kérdése eddig is mindennapi kérdés volt, de 8-a óta, a békeívek aláírásának megkezdése óta a magyar dolgozók sokf'zázezreí a béke kérdéséről még az eddigieknél is fokozottabb mértékben, mint harci kérdésről beszélpek. A multheti kisgyülések után a {léten megindult aláírásgyűjtési mozgalom olyan kérdéseket vetett fel a munkahelyen, az otthonban, az egyes embereknél és az emberek egyes csoportjainál egyaránt, ami. [yenek eddig nem vetődtek fel ilyen élesen és ilyen konkréten. Nyolcadika óta egyre fokozottabban arról van szó, hogy mit kell tennie ; termelés, társadalmi életünk különböző helyein dolgozóknak a béke megvédése érdekében. Egyre inkább tapasztaljuk, hogy a mi dolgozóink megszokják: a béke megvé. dése harcos kiállást jelent, harcos kiállás nemcsak szavakban, nemcsak alkalmakkor, hanem a mindennapi munka területén Is. Itt nálunk Szegeden is 8-a óta pagyszabású felvilágosító és meg. győző munka indult meg s ennek » munkának központi alapjai népnevelőink. Azok a pártmunkások, és a nép államához hű pártonkívüli dolgozók, akik már nem egyszer bizonyították be lelkes és odaadó munkájukkal, hogy érzik azt a felelősségteljes feladatot, amit a magyar dolgozó nép nevelése és felvilágosítása jelent. Most, amikor azzal a feladattal indulnak el népnevelőink — pártbeliek és pártonkívüliek egyaránt —, hogy beszéljék meg dolgozóinkkal a békeharc problémáit, további nyugodt és biztos fejlődésünk kérdéseit —, akkor különösen nagy népnevelőink felelőssége, nem kevésbbé azok a követelmények is, melyeket a dolgozók velük szemben támasztanak. Nemcsak egyszerűen arról van szó, hogy megmagyarázzák az embereknek a békeharc fontosságát, hanem arról is — és elsősorban arról —, hogy konkrét tettekre mozgósítsák a dolgozókat. Elöljáróban meg kell állapítanunk, hogy szegedi népnevelőink már a békeívek aláírásának megindításánál is megmutatták, hogy vállalják, szívesen vállalják ezeket a nagy és megtisztelő feladatokat. Bizonyítja ezt nemcsak az agitációban résztvevő népnevelők különösen nagy száma, hanem a lelkes és körültekintő, alapos meggyőző agitáció is. Vannak azonban olyan felelős beosztásban lévő elv. társak, békebizottsági titkárok, akik nem ismerték fel agitátorainknak ezt a lelkes magatartását, nem ismerték fel a népnevelők odaadó munkájában rejlő lehetőségeket. Ezt bizonyítják azok az esetek'is, amikor nem egy békebizottságunk esett abba a hibába, hogy kevés címet állított össze és volt olyan hely, ahol az agitációra jelentkező népnevelők felének sem jutott címanyag. Ilyen helyeken természetesen aztán kapkodni kellett, pótlólag kellett címeket felírni, ami kétségtelenül megnehezítette a népnevelők munkáját. 'A'z agitátorok jő munkáját lemérhetjük azon is, ahogyan a szegedi dolgozók reagáltak az agitációra. Korondi Vilmosné esete igen jellemző: ő miután elbeszélgetett a népnevelőkkel, elmondta a családjának, kilenc gyermekének sorsát, akik közül kettő most Kossuth-Aka. démián van. Örömmel írta alá a békeívet és búcsúzásnál megölelte és megcsókolta az agitátorokat. Ez az eset a számos hasonló mellett azt mutatja, hogy a népnevelők látogatásaik alkalmával — és nem kétséges, hogy jó agitációjuk következtében igen komolyan értékelendő, érzelmi kapcsolatokat is teremtettek. Igen megható és jellemző aDnak az agitátor párnak az elbeszélése is, akikhez, mikor a Kossuth Lajos-sugárút 57 számú házból jöttek kifelé az udvaron játszadozó kislányok közül egyik így szólt: „Mostmár nem lesz háború, mert az édesanyám aláírta a békeívet". Számos ilyen és hasonló megható megnyilvánulás mellett népne_ velőink azt is tapasztalták, hogy a becsületes szegediek nemcsak helyeslik a békeharcot, hanem a saját területükön meg is találják a harc vitelének módjait. Például: Szenek Antalné háziasszony a népnevelöknek megígérte, hogy ezután . még Jobban takarékoskodik a villannyal és beszél a szomszédasszonyával is, aki arról nevezetes, hogy a háztartásában igen hanyag, igen pazarló, öt is ráveszi arra, hogy a saját konyhájában sokkal takarékosabban gazdálkodjék. Ezek és az ezekhez hasonló esetek mutatják népnevelőink jó és hatásos munkáját. Hogy maguknak a népnevelöknek munkájában vannak hiányosságok, az természetesen nem lenne helyes elhallgatnunk. Tapasztalunk — bár egyre ritkábban — olyan eseteket, amikor az agitáció formális, sablonos, amikor általánosságokba fullad. Tapasztalunk még felületességeket is, — mint például a Móravárosban, ahol az egyik népnevelő-pár az ablakon keresztül nyújtotta be a békeívet, hogy írják alá — de azt is meg kell állapítanunk, hogy általában nem ez jellemzi népnevlőink munkáját. Tapasztaljuk még azt is, hogy egyes népnevelők a területen lakó üzemi munkásokkal nem beszélgetnek el, mondván, hogy ezek az üzemben úgyis aláírják a békeívet. Ez is természetesen helytelen és az agitátorok állandó és alapos insiruálásával az ilyen és hasonló hibákat ki kell küszöbölni. Ha az agitátorok munkájáról általában megállapítottuk, hogy jó. akkor még meg kell néznünk a békebizottságoknak — az aláírásgyűjtés szervezése igen fontos szerveinek — munkáját is. Kétségkívül tapasztalunk a békebizottság munkájában is komoly pozitívumokat, A Ruhagyárban például a békebizottságok megértették az aláírásgyűjtés lényegét és a jól irányított munka következtében a békeíveket aláírók jelentős része komoly felajánlásokat tett május 1re takarékossági és egyéb téren A békebizottságok munkájában igen sok helyen komoly hiányosságokat is tapasztalunk. Az első ilyen igen komoly és igen veszélyes hiányosság az, hogy siettetik az aláírást, vagyis rosszul értelmezett versenyszellemet alakítanak ki a népnevlők között. A Tiszamenti fűrészek szegedi telepéről például •— de más helyen is előfordul az ilyen — tegnap nem kis büszkeséggel azt jelentették, hogy a betegek és a szabadságon lévők kivételével mindenki aláírta a békeívet. Ha azonban közelebbről megnézzük ezt a „dicsőséget", akkor látjuk, hogy mögötte nincs semmi. Hiányzik e meggyőző, a felvilágosító munka ami abban is mégnyilvánul, hogj például az üzem dolgozói közül a békeívek aláírása során egyetlen egy sem tett munkafelajánlást május l-re. Azt is látjuk ugyanakkor hogy a Tiszámén ti fűrészek szegpdi telepén dolgozó vezető elvtársak azzal sem törődtek, hogy a meglévő egy békebiz'ottság mellett új békebizottságokat szervezzenek, amelyek szintén aktívan résztvennének majd az üzem békeharcának irányításában. Békebizottságaink munkáját feltétlenül és mindenhol meg kell javítani. Ebben természetesen alap szervezeteinknek igen hathatós se gítséget és támogatást kell nyujtaniok. Ez a támogatás persze nem azt jelenti, hogy elvégzik a békebizottságok helyett a munkát, hanem azt, hogy megadják a munkához a kellő feltételeket és a helyes szempontokat. Az agitációban az egyéni meggyőzés áll most a középpontban. E mellett nem szabad elhanyagolnunk az agitáció más egyéb lehe tőségeit sem. Itt csak a szemléltető agitációt említenénk meg, a város különböző részein lévő békefaliújságokat. Ha valamikor — akkor most ezeknek a jól bevált faliújságoknak igen fontos szerepük lenne. Mégis azt tapasztaljuk, hogy a legtöbb helyen túlnyomórészt régi, sőt egyes helyeken már szinte megsárgult cikkek függnek rajta. Az egyéni agitáció s a munka állandó javítása, fejlesztése mellett tehát nem szabad megfeledkeznünk az agitáció egyéb lehetőségeiről sem. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy nemcsak mi agitálunk, hanem az ellenség is megindítja a rágalmazó, zavartkeltö munkáját. Keresi a módokat, keresi a réséket, amelyeken közelférkőzhet a dolgozókhoz. Nem egy helyen tapasztaltuk például, hogy egyes dolgozóknál felvetődött a kérdés: „Mit számít az én aláírásom, hiszen én csak kis pont vagyok a világon," •y A csongrádi járás tört az élre a tavaszi munkák versenyében A községek élén továbbra is Balástya áll Szorgalmazzuk a kukorica vetését, amelynek határideje április 20 Az elmúlt heti időjárás olyanynyira kedvezett, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkálatok üteme a megyében jelentősen meggyor. sult. A megye községei között az első helyet tivábbra is Balástya tartja 75 százalékos teljesítményével. Ezt az eredményt úgy érték el, hogy a helyi tanács a községi pártszervezettel együtt rendszeresen kiértékeli a tavaszi vetések állását a községben, ezáltal minden nap képet kap arról, hogy hogyan áll a község a vetésterv teljesítésében és ennek alapján az erőket mindig a pillanatnyilag elmaradó terüle. tekre vetik be, A második helyen a megyében Fe_ rencszállás. A község dolgozó parasztjai 59 százalékban telje, ri tették a tavaszi vetéstervet, Szatymaz 49 százaiéikos teljesítésével Szintén az elsők között van. A jó politikai munka mellett ezeken a helyeken helyesen szervezik meg a munkát. Idejében számbavették a fogatos eró'ket és hetenként mindig beosztják azokra a terüle. tekre, ahol a legnagyobb szükség van » fogatos erőre. A csongrádi járás a megye járásai között az elmúlt héten ismét az élvonalba tört. A járás dolgozó parasztjai 37 százalékban teljesítet, ék a tavaszi ütemtervet. A nyomába zárkózott a makói járás 30 százalékos teljesítésével. A szentesi járás 27 százalékra, a szegedi • járás 25 százalékra teljesítette a tavaszi ütemtervet. A tavaszi munkálatok ütemét a negyében tovább kell fokozni. Elmaradás mutatkozik a zab. vetésben, holott a zabvetés határideje már lejárt. A szentesi járásban kell különösen fokozni a munkálatok ütemét. A szentesi járás ugyanis tudvalevőleg már elnyerte egyszer a járások közül az elsőséget a megyében, de az utóbbi hetekben lemaradt. A szentesi járási tanács és mezőgaz. dasági osztály kövessék a fejér, megyei tanács és mezőgazdasági osztály példáját. Fejér megyében az elmúlt héten 13 százalékkal emelkedett az árpavetés teljesítése. Ezt úgy érték el, hogy a tanács és a mezőgazdasági osztály dolgozói jó szervező munkájuk mellett gyakorlati munkát is végeztek kint a községekben; meglátogatták a tavaszi munkában elmaradt községeket, megvizsgálva azok. nak munkáját ott a helyszínen. konkrét intézkedéseikkel segítették őket az elmaradás behozásában. E példa követése hasznára vá_ lik a szentesi járásnak is. A községek közötti verseny jó eredményeket hoz a tavaszi munkában. Magyartés továbbra is tartja elsőségét a szentesi járásban. Teljesítése 44 százalék. A kiskirály, ságiak párosversenyre hívták ki a fábiánsebestyéni dolgozó parasztokat. de az elmúlt héten elmaradtak a fábiániak mögött. Fábiánsebestyén teljesítése 33 százalék. Kiskirályságé 27 százalék. A feladat itt az, hogy a verseny kiérté, kelésére alakult versenybizottság látogasson át a párosversenytárshoz. Fábiánsebestyénhez, vegye át azok jó tapasztalatait és a jó tapasztalatok felhasználásával hozza be lemaradását a párosversenyben. A legutolsó helyen áll a szentesi járásban Cserebökény. A község tavaszi ütemtervét csak 13 száza. a termelőszövetkezeti csoportok sem mutatnak jó példát. A termelőcsoporíok a községben tavaszi tervüket még csak 14 százalékban teljesítették. A csongrádi járásban az első Csanytelek 47 százalékos teljesítésével. A makói járásban Pitvaros 47 százalékban teljesítette tavaszi tervét, Klárafalva és Marostele 20 —20 százalékos teljesítésével az elmaradottak 'között van. A tavaszi munkálatok meggvor-, sitása érdekében a járási tanácsok továbbra is népszerűsítsék a tavaszi munkában élenjáró dolgozó: parasztokat. Ez nagyban lenditi » versenymozgalmat. Már eddig ír igen' sok egyénileg gazdálkodó dol„" gozó paraszt tünt ki a tavaszi munkában. Tömörkényen Bozó Lajos 9, Szeri K. Lajos 8. Sövényházán Balázs Mihály 8, Balogh Sán. dor 10, Bakson Rácz Lajos dolgozó paraszt Székési Sándor 6, Tégla Pálné 5 holdas dolgozó parasztok már a kukoricát is elvetették, az őszi vetést elfogasolták és fogatukkal a többi dolgozó parasz. toknak segítettek. E dolgozó parasztok példája mutatja, hogy a kukoricavetést bátran lehet folytatni a megyében. Tehát. szorgalmazzuk a kukoricave. • tést Is, hogy a határidőig, április 20 ig, be tudjuk fejezni. A megye teljesítése az elmúlt hét végéig 29 százalék. Ha minden erőnket továbbra is a tavaszi munkára fordítjuk, nem feledkezünk meg a tavaszí munkában élenjáró dolgozó parasztok népszerűsítéséről és a pártszervezetek, a községi tanácsok legfőbb teendőinek tekin. tik a tavaszi munkálatok irányitó, sa mellett a teljesítések ellenőrzését, akkor ezen a héten eredmé. lékra teljesítette. Ennek oka, hogy nyeinket jelentősen növelni tudjuk, Az ujszegedi Kenderszövő Vállalat dolgozói elfogadták a szegedi Kenderfonógyár páros verseny-felhívását A szegedi Kenderfonógyár dolgo. zói néhány napja párosversenyre hívták ki az ujszegedi Kender- és Lenszövőgyár dolgozóit. Az újszegedi gyár dolgozói az alábbiakban fo_ gadták el a versenykihívást: Örömmel fogadjuk a szegedi Kenderfonógyár dolgozóinak párosverseny kihívását, inert tudjnk, hogy ez a verseny ls, bármelyik üzeni Icaz a győztes, a dolgozó magyar nép jövőjét, a szocializmus építését szolgálja. Biztosak vagyunk abban, hogy a kél vállalat közöli I párosverseny egészséges szocialista versenyszellemet fog kifejleszteni dolgozóink és íz üzemi háromszögek között. Ismerve a leii-kenderiparra, mint hazai nyersanyagból dolgozó Iparágra háruló fokozott népgazdasági feladatokat, a szegedi Kenderfonó. gyár dolgozóinak versenypontjat. hoz a következőket vállaljuk: 1. 1951. évi ipari végleges tervünket 1951 deeember 20_ra befe. iezziik, olymódon, hogv ez a tervliilleljesílés 132.000 méter árút jelenfsen népgazdaságunk számára 4 millió forint értékben. Vállaljuk, hogy export-kötelezettségelnket egész éven keresztül határidőre és minőségi kifogás nélkül teszállítjuk. Miután a szegedi Kenderfonógyár felajánlásai lehetővé teszik, vállaltak a kenderből készült áruknak "gész évre történő kötbérmentes és határidőre pontos szállítását. 1051. december 31-lg egész évi -át. tagban vállaljuk 95 százalékban elsőreifdű árú gyártását a minőségi szabványok szerint. 2. A Kovaljov-mnzgalom továbbfejlesztése érdekében .vállaltak, t-nov a 100 százalékon atal feliesí. tők szániát az első negyedévi át. laghoz viszonyítva, az első félévben 10 százalékkal, majd a második félévben további 10 százalékkal csökkentjük. 3. A Nazarova.mozgalom kifejlesztésére váltaljuk, hogy évvégéig 300 dolgozó köti meg szerződését, a gépek szocialista megőrzésére. 4. Az 1951, éves tervben inegálla. píiott 90.5 százalékos nyersanyag, kihasználást 97 százalékig túlteljesítjük és ezzel 1.3 vagon fonalat takarítunk meg év végéig, amely meg. takarításból 24.000 méter készárú szőhető. 5. Csatlakozva a szegedi Kenderfouógyár 5 százalékos szénmegtaka. ritási felajánlásához, folyó évben 30 vagon szenet takarítunk meg, az el. inult évihez viszonyítva. 0. A szakmai továbbképzés döntő jelentőségét látva, vállaljuk, hogy év végéig üzemfenntartó és karbantartó férfi munkahelyekre 5 női munkaerőt képezünk ki, Illetve állítunk be. Vállaljuk, hogy év végéig 10 női scgédművezelöt és művezetőt képe. ziink ki és állítunk' be irányító mun. kakürbe. A minisztérium állal indítandó technikai nilniuin tanfolyamra az 1950—51. években munkába állott és ez alatt nálunk dolgozó új szak. munkások 100 százalékát beszervezzük és a tanfolyamot lemorzsolódás nélkül levezetjük. 7. Vállaljuk, hogy 1951. évre tcr. vezelt önköltségcsökkentési tervün. ket 0.5 százalékkal túlteljesttjUk. aini forintban 480.000. 8. Versenypontnak tekintjük a Pár! állal mindenkor kitűzött mozgalmi feladatokat, beleértve a nmnkaver. seny, az oktatás, a kultur- és tömegszervezeti munka eredményeit, melynek kiértékelését kéf vállalat közötti bizottsági munkán túl a pártbizottság Illetékes osztályának elbírálására hízunk. Az ujszegedi Kender., Lenszövő V. dolgozóinak a szegedi Kender, fonógyár versenyfelhívására való csatlakozása Pártunk II. kongresr. szusa határozatainak megfelelő, népgazdaságunk érdekeli képviselő szempontok szerint történt. Célunk ezzel a versennyel a szo. cializmust épliő 5 éves n.épgazdasá> gi tervünk Időelőtti befejezése és a béketábor világviszonylatban fnlvó harcának az erősítése. Kovács György párttitkár, Rossányi György Igazgató, IV. Kiss Ferenené ÜB-titkár. Magyar művészek sikere Moszkvában Moszkva (TASZSZ). Vasárnap a Zenekonzervatórium nagytermében Fischer Annié, Kossuth-díjas zongoraművésznő adott hangversenyt, az egyik kultúrházban pedig a honvéd központi művészegyüttes adta második hangversenyét. Hétfőn a Csajkovszkij-teremben a moszkvaiak melegen ünnepelték a Kossuth-díjas Ferenesik' Jánosi, a budapesti Operaház vezelökarnagyát. Ferenesik János a Szovjetunió szimfonikus zenekarát vezényelte. A hangversenyen fellépett Fischer Annié, Kossuth-díjas zongoraművésznő és Gyurkovics Mária, Kossuth-díjas operaénekesnő, érdemes művész is Mi sem természetesebb, hogy az ellenségnek érdeke elhitetni a dolgozók között azt a hamis tudatot, hogy az egyes ember kiállása, vagy magatartása nem számit. Igy akarja az ellenség elterelni a figyelmet arról a tényről, hogy a hatalmas, 800 milliós béketábort ezek az egyes embereik, az egyszerű és a becsületes embereik harci közössége alkotja. Ilyen és hasonló fondorlatos módokon próbál ártani az ellenség az aláírásgyűjtési mozgalomnak. Meg kell akadályozni, még csirájában el kell fojtani eze. ket a próbálkozásokat. Le kell leplezni az ellenséget, akármilyen báránybőrbe is akar bújni. A 8.án megkezdődött békealáirási mozgalom már eddig is komoly sikereket hozott — és igen fontos tapasztalatokat jelentett agitációs, felvilágosító munkánkban. A munka állandó javításával, a hiányosságok gyors kiküszöbölésével kel! elérnünk, hogy a béke ivek aláirá. sának mozgalma újabb győzelmet jelentsen a békefront magyarországi szakaszán — ami egyúttal újabb győzelmet jelent a hatalmas, legyőzhetetlen 800 milliós béketálbor frontján is.